Feed aggregator

VIDÉO. Cette visite devait commencer à 8 heures Porte de Versailles. Un communiqué laconique de l'équipe de campagne ne précise pas les raisons de ce report.

Les ministres européens de l’Énergie ont soutenu la troisième version du paquet sur les énergies propres le 27 février, saluant l’accent mis sur les renouvelables, l’efficacité énergétique et les consommateurs.

Guerre en Syrie : des enfants albanais otages de Daech
Albanie : la police au défi de l'islamisme radical
L'Albanie livre des armes aux combattants kurdes qui se battent contre l'EIIL
Les États-Unis demandent à l'Albanie de détruire l'arsenal chimique syrien
L'Albanie dans l'Otan : une chance, mais aussi des devoirs et de lourdes charges

/ Courrier des Balkans, Balkans Syrie, Albanie, Défense, police et justice, Relations internationales

Guerre en Syrie : des enfants albanais otages de Daech
Albanie : la police au défi de l'islamisme radical
L'Albanie livre des armes aux combattants kurdes qui se battent contre l'EIIL
Les États-Unis demandent à l'Albanie de détruire l'arsenal chimique syrien
L'Albanie dans l'Otan : une chance, mais aussi des devoirs et de lourdes charges

/ Courrier des Balkans, Balkans Syrie, Albanie, Défense, police et justice, Relations internationales

Partnerkapcsolatok

2017. február 2.

2017. február 2-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bosznia-Hercegovina fővárosába, Szarajevóba látogatott. A főtitkár ott tartózkodása során találkozott az ország vezetőivel, akiknek dicsérte a biztonsági és védelmi szektorban végrehajtott reformjait. Kijelentette továbbá, hogy a tagsági ütemtervet (Membership Action Plan) a NATO kész elindítani, amint az országban található védelmi ingatlanok a szövetségi állam tulajdonába kerülnek.

Később a főtitkár Marina Pendeš boszniai védelmi miniszterrel látogatást tett az ország fegyveres erőinél, akiknek megköszönte a NATO afganisztáni missziójához való hozzájárulásukat. A főtitkár a NATO szarajevói parancsnokságának személyzetével is találkozott; hangsúlyozta, hogy a Szövetség továbbra is elkötelezett a Nyugat-Balkán stabilitásának fenntartásában, és ezért tett erőfeszítéseikért hálás mindenkinek a parancsnokságon.

2017. február 2.

A NATO Támogató és Beszerzési Ügynöksége (NSPA) is részt vett a Podrogicában tartott, és a Montenegró számára létrehozott letéti alap ünnepélyes átadásán. Az eseményen többek között Jens Stoltenberg és Duško Marković montenegrói miniszterelnök is felszólalt.

Az alap célja közel 400 tonna többletlőszer biztonságos és környezetbarát leszerelése és megsemmisítése.  A letéti alap támogatása hozzájárul a montenegrói Védemi Minisztérium munkájához, emellett pedig az ország és a NATO közötti kapcsolatok elmélyítését is segíti.

A megnyitó előzményének tekinthető Stoltenberg január végi látogatása Montenegróban, amely során a montenegrói miniszterelnökkel találkozott. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO tagság az állam szuverenitásának megerősödésével, valamint a nyugat-balkáni biztonság és stabilitás növekedésével fog járni. Montenegró előreláthatólag még 2017. első felében csatlakozik a Szövetséghez.

2017. februrár 3.

Pristinában tett látogatása során Jens Stoltenberg megerősítette a NATO elkötelezettségét Koszovó biztonsága és stabilitása felé; hangsúlyozta a NATO KFOR (Kosovo Force) missziójának fontosságát, valamint a Belgrád és Pristina közötti normalizálódás folytatásának szükségességét.

“Az elmúlt tizennyolc évben a KFOR segítségével Koszovó egy biztonságosabb hellyé vált” – jelentette ki a főtitkár az Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján. Koszovói látogatása során Stoltenberg többek között Hashim Thaçi elnökkel, valamint az állam területén működő intézmények (EBESZ, EULEX) vezetőivel is találkozott.

2017. február 5.

Jens Stoltenberg február 5-én telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A beszélgetés során a felek megerősítették a Szövetség fontosságát a nehéz időszakokban. Értékelték a NATO terrorizmus elleni harcát, illetve a tagállamokat is bátorították a minimális védelmi kiadások – a GDP-jük 2%-ának – betartására, illetve növelésére. Szóba került a Kelet-Ukrajnában kirobbant konfliktus; a békés megoldás szüksége és lehetőségei. A felek a NATO-t érintő biztonsági kihívásokban való kooperáció és koordináció folytatásában is megegyeztek. Egyeztettek továbbá egy találkozót késő májusra, ahol Trump a NATO vezetőivel fog tárgyalni.

2017. február 7.

Rose Gottemoeller főtitkár-helyettes fogadta a NATO parancsnokságán Igor Dodon moldovai elnököt. Gottemoeller köszönetét fejezte ki Chișinău felé a KFOR misszióban nyújtott közreműködésért, ami hasznos gyakorlati tapasztalatot jelentetett a moldovai katonáknak.

A főtitkár-helyettes a NATO és Moldova közötti partnerségi kapcsolatok megerősítését hangsúlyozta; a Szövetség segítségével megerősítik a védelmi szektort, a határőrizetet, valamint a korrupció ellen is erőteljesebben lépnek fel. Ezen célok elérése érdekében idén Chișinăuban új összekötő hivatal létesül, amely – összhangban a moldáv kormány terveivel és az állam alkotmányba foglalt semlegességével – szintén hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez.

2017. február 9.

Gottemoeller főtitkár-helyettes ez alkalommal Volodymyr Groysmant, Ukrajna miniszterelnökét fogadta a NATO parancsnokságán. A témák között elsősorban az állam biztonsági helyzete és a Szövetség Ukrajna felé való elköteleződése szerepelt. Gottemoeller hangsúlyozta, hogy minden NATO szövetséges Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának fenntartása mellett foglal állást, elítélve Oroszország folyamatos destabilizációs kísérletét Kelet-Ukrajnában.

2017. február 10.

2017. február 10-én Brüsszelben, a belga Külügyminisztériumban került megrendezésre a fegyveres konfliktusokba bevont gyermekek kapcsán egy nemzetközi konferencia, amelyen Rose Gottemoeller is felszólalt.

Beszédében hangsúlyozta az ENSZ Biztonsági Tanács 1612. számú (2005) határozatának – amely a gyermekkatonák bevetéséről egy megfigyelő mechanizmust hozott létre – fontosságát, valamint kifejezte a NATO teljes körű támogatását a határozat fokozott érvényesítésével kapcsolatban.

A főtitkár-helyettes szerint az ehhez hasonló konferenciák segíthetnek felhívni a hatóságok figyelmét egy globális és mindenkit érintő problémára, ami fölött szerinte még mindig túl sokszor hunynak szemet a döntéshozók.

A gyermekek védelme a NATO műveletei során először a 2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozón került részletesebben is napirendre. Ez volt az a csúcstalálkozó, ahol konkrét intézkedéseket hoztak azzal kapcsolatban, hogy a katonákat milyen módon készítsék fel azokra az esetekre, amikor gyermekekkel szemben tanúsított agresszióval találkoznak. Ennek érdekében fogadtak el egy ún. katonai útmutatót (Military Guidelines on Children and Armed Conflict) a fegyveres konfliktusokba bevont gyermekek helyzetének kezeléséről. A NATO parancsnokai emellett külön is kapnak kiképzést az ilyen helyzetekre való reagálás megfelelő módjairól.

Ezeken kívül 2013-ban a NATO az ENSZ közreműködésével létrehozott egy e-learning tanulási felületet, ahol az ENSZ által legsúlyosabbnak vélt gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről, és az ellenük tehető lépésekről lehet tájékozódni.

2017. február 12.

Február 12-én Észak-Korea egy ballisztikus rakéta tesztet hajtott végre, amellyel megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is. Az esetet Stoltenberg azonnal elítélte, mert szerinte a rakétatesztek provokációk, melyek aláássák a regionális és a nemzetközi biztonsági helyzetet. „Felszólítom Észak-Koreát, hogy ne növelje tovább a feszültséget, és kezdjen ismét hiteles és értelmes párbeszédbe a nemzetközi közösséggel” – nyilatkozta a főtitkár.

2017. február 15.

Csehország, Németország és Románia védelmi miniszterei megállapodást kötöttek arról, hogy tovább mélyítik védelmi kötelékeiket. Ennek keretében egy cseh és román dandár fog csatlakozni a német vezetésű multinacionális hadosztályhoz, amely közös kiképzéssekel és gyakorlatokkal már ebben az évben elindítja a három szövetséges közötti szorosabb együttműködés lehetőségét.

Az együttműködés a NATO Keretnemzet Koncepciójának (Framework Nation Concept) segítségével jöhetett létre, amely lehetővé teszi, hogy többnemzeti egységekben a kisebb hadseregek képességeiket nagyobb hadseregekkel együttműködve használhassák.

2017. február 15.

A NATO főtitkára James Mattis-szel, az USA védelmi miniszterével közös sajtóközleményében elmondta, hogy a Szövetségnek alkalmazkodnia kell az új biztonsági környezethez. Ezt azonban Európa vagy Észak-Amerika egyedül nem képes megtenni, emiatt szükség van az erős NATO-ra. A főtitkár véleménye szerint ez ezért nagyszerű fejlemény, mert az USA a transzatlanti kötelék mellett nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezett. Az Egyesült Államok oldaláról azonban problémaként merült fel, hogy a Szövetség tagállamai között nem arányosan oszlanak meg a védelmi kiadások. Stoltenberg kiemelte, hogy számára e probléma megoldása a legfontosabb, és a friss statisztikák szerint a különbség az USA és a Szövetség többi tagja között a védelmi kiadásokat tekintve egyre kisebb.

2017. február 16.

A kiberfenyegetettség növekedése miatt Finnország és a NATO megegyeztek a kibervédelem területen történő együttműködésük fokozásáról. Ennek köszönhetően a NATO és Finnország is képes lesz jobban megvédeni hálózatait az esetleges támadásoktól. Finnország eddig is közeli kapcsolatokat ápolt a NATO-val; az észak-európai ország NATO Kibervédelmi Gyakorlatán (Cyber Defence Excerise – Cyber Coalition) és az éves Válságkezelési Gyakorlatán (Crisis Management Exercise) évek óta részt vesz.

2017. február 16.

Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Tanács (NAC) védelmi miniszteri ülésén felvázolta, hogy a szövetség növelni kívánja tengeri- és légierejének jelenlétét a Fekete-tengeri régióban. A NATO megerősítette földi és légi pozícióit, a Romániában állomásoztatott többnemzeti dandárral. A főtitkár elárulta a sajtónak, hogy nyolc szövetséges tagállam már elkötelezte magát, hogy a dandárt személyzettel látja el. Öt tagállam pedig vállalta a földi-és légierő gyakorlatoztatását illetve a légtér felügyeletét.

A NAC tanácskozásán azonnali döntés született két további tengerészetet érintő rendelkezésről: első lépésként megnövelik jelenlétüket a Fekete-tengeren fokozott gyakorlatozás céljából. Ennek keretében az egységek helyzetfelismerő képességét fejlesztik, hadgyakorlatokat pedig emelt számban hajtanak végre. Emellett tovább képeznék a NATO (Standing Naval Forces) helyben állomásoztatott haditengerészeti erőinek tengeri koordinációját, arra az esetre, ha más szövetségesekkel kell a jövőben együttműködnie a Fekete-tengeri régióban.

A főtitkár aznapi „NATO védelemének és elrettentő erejének megerősítése” témában tartott sajtókonferenciáján elmondta, hogy parancsnoki javaslatra modernizálják a NATO parancs-végrehajtási struktúráját a megváltozott biztonsági kihívásoknak megfelelően. Azt is kihangsúlyozta, hogy a legfrissebb jelentések szerint, a Litvániában valamint Lengyel- Észt és Lettországban állomásozó négy, többnemzeti zászlóalj a szövetség számításai szerint  júniusra már teljes mértékben bevethető lesz.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta a sajtó előtt, hogy mindezen elrettentő lépéseknek nincs provokatív célja Oroszországgal és más potenciális agresszorral szemben, csupán a tagállamok védelmét igyekszik megerősíteni. A fokozott katonai jelenlét egyértelmű demonstrációja a NATO tagok transzatlanti egységének és elkötelezettségének.

2017. február 17-18.

Jens Stoltenberg részt vett az 53. alkalommal megrendezett müncheni Biztonságpolitikai Konferencián. A főtitkár több vezetővel is tárgyalt a kétnapos program során, többek között az ENSZ új főtitkárával, António Gueterres-szel; Oroszország külügyminiszterével, Szergej Lavrovval és Németország külügyminiszterével, Sigmar Gabriellel. Stoltenberg a konferencia utolsó napján tartott beszédében hangsúlyozta: Európának és Észak-Amerikának szüksége van az erős együttműködésre ezekben a kiszámíthatatlan és zűrzavaros időkben, amelyekben jelenleg élünk.

2017. február 26.

Sajtóközleményében Stoltenberg a macedóniai hatóságok, elsősorban pedig Gjorge Ivanov elnök felé fordult azzal a kéréssel, hogy folytassák a megkezdett reformfolyamatokat.

A közel kétéves politikai válság után 2016. decemberében előrehozott választásokat tartottak a nyugat-balkáni országban. Az eredmények alapján azonban egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni, így az elmúlt hónapokban tovább folytatódott az instabil politikai helyzet. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is elkötelezett Macedónia, valamint az állam euroatlanti integrációja felé.

2017. február 27.

Serzh Sargsyan örmény elnököt fogadta a NATO parancsnokságán Stoltenberg főtitkár, ezzel is megköszönve a kaukázusi ország hozzájárulását a Szövetség afganisztáni és koszovói misszióihoz.

Az Örményország és a NATO közötti kapcsolatok erősítése mellett hangsúlyos szerepet kapott a hegyi-karabahi konfliktus, amely az elmúlt időszakban többször is erőszakos fordulatot vett. A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy katonai eszközökkel nem lehet az Örményország és Azerbajdzsán közötti vitát megoldani, így sürgette a partnereket a probléma tárgyalóasztálnál történő mielőbbi békés és konstruktív módon történő rendezésére.

Műveletek

2017. február 5.

Új kiképzési programot indított a NATO Irakban. Ennek során az iraki védelmi erőket a robbanóeszközök elhárítására fogják kiképezni. Az első öthetes kurzuson nagyjából harminc katona vesz részt. Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO segítségével az iraki kormányerők hatékonyabban tudják felvenni a harcot az Iszlám Állammal, és könnyebben tudják saját biztonságukat is garantálni. A szövetségesek felszereléssel is ellátják az iraki erőket a képzés részeként. A projekt a NATO civil-katonai együttműködésének részeként működik majd, ennek keretein belül már a szomszédos Jordániában is tartottak hasonló képzést. A program iraki bővítéséről a tavaly júliusi varsói csúcson született döntés.

2017. február 16.

A NATO továbbra is szilárdan elkötelezett az afganisztáni misszó támogatásában – jelentette be február 16-án Jens Stoltenberg főtitkár.

13.000 katona vesz részt – többek közt magyarok is – jelenleg az Eltökélt Támogatás Misszióban (Resolute Support Mission). A katonák részt vesznek az afgán erők kiképzésében, feladataik közé tartozik továbbá a tanácsadás valamint segítségnyújtás is. A kiképzők és az oktatók segítségével lehetővé vált például az Afgán Légierő folyamatos fejlesztése és a pilóták kiképzése is.

A főtitkár hozzátette, hogy a NATO mindig is kulcsfontosságú szerepet játszott a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a háború sújtotta ország stabilizálásában. Azt is kihangsúlyozta, hogy az afganisztáni misszióból levonható tanulság az, hogy még korábban meg kellett volna kezdeni az afgán erők kiképzését, így lehetővé tenni számukra, hogy saját maguk őrködhessenek az országuk biztonsága felett.

2017. február 15.

A NATO nápolyi Szövetséges Összhaderőnemi Hadműveleti Parancsnokságán (Joint Force Command JFC) a védelmi miniszterek egy új, déli regionális központ létesítéséről döntöttek. A Szövetség ezzel kíván reagálni a növekvő közel-keleti és észak-afrikai fenyegetésekre. Jens Stoltenberg az Észak- Atlanti Tanács (NAC) védelmi miniszteri találkozóján elhangzott beszédében utalt arra, hogy a tervezett déli regionális műveleti csomóponton körülbelül 100 fő teljesítene szolgálatot. Feladatuk a potenciális fenyegetések felmérése, valamint a partnerországokkal és szervezetekkel való együttműködés kialakítása. Ezen intézkedések csupán egy részét képezik a tervezett déli műveleteknek, melynek keretében megkezdték a NATO készenléti erejének (NATO Response Force-RF) specializálását a déli régióban esetlegesen végrehajtandó hadműveletekre.

Eközben Nápolyban további tárgyalások folytak az összhaderőnemi hírszerzés, légi ellenőrzési és felderítési rendszer (JISR) repülőgép állományának folytatólagos fejlesztéséről, miután azokat 2035-ben ki kell vonni az AWACS (Airborne Warning and Control System) programjából. A főtitkár ezen információkat azzal egészítette ki, hogy hamarosan, a Szicíliába telepített felderítő drónok segítik majd információhoz a szövetséget a délről érkező kihívásokkal szemben.

François Fillon doit s'exprimer mercredi midi pour expliquer le report de sa visite au Salon de l'Agriculture. Selon Le Journal du Dimanche, il a reçu une convocation des juges d'instruction au sujet de l'emploi présumé fictif de sa femme.

The Enlargement has been on the EEC/EU agenda all along its history and was believed to be its “most successful” policy. Although enlargement policy was built on values and rules, geopolitics have traditionally been a strong driving force behind it, while tension between widening and deepening has always been present. The fifth enlargement was instrumentalised by the prevailing policies of extreme neoliberalism causing public opinion reaction and nurturing “enlargement fatigue”. The implicit enlargement agenda in the neighbourhood policy has been put to the service of anti-Russian strategies which have utterly failed while jeopardising good neighbourly relations with Moscow and contributing to the negative turn of the Putin regime. During the last decade, enlargement policy has rapidly degenerated and today it is essentially at a standstill in all three of its dimensions (Balkans, Turkey, European neighbourhood countries). This is a negative development both for the EU and its neighbours. The revival of the policy is conditional upon a necessary, but improbable, major shift in the EU, with the strengthening of solidarity.

Author: Axel Sotiris Wallden

Essay: The demise of EU enlargement policy

On 28 February, Spain joined the EU SatCom Market becoming the 22nd member of this EDA initiative launched in 2009 to provide flexible commercial satellite communication solutions for contributing members. Spain is already the second new member in 2017 given that Estonia also joined on 24 January.

The EU SatCom Market project has been benefitting from an increased interest over the past twelve months with no less than ten new members having joined.

Commercial satellite communications are used by all nations to provide extra capacity on top of their own military and governmental satellite communications. The EU SatCom Market project provides a flexible and cost-effective way of doing this, offering its members’ a pay-per-use solution without imposing any binding financial commitments beyond services ordered.

Within the EU SatCom Market project, the EDA acts as the central purchasing body on behalf of the contributing members and the current Framework Contract was signed in January 2016 with Airbus Defence and Space as the services provider.

The current 22 contributing members are: Austria, Belgium, Cyprus, Estonia, Finland, Germany, Greece, Italy, Latvia, Lithuania, Luxemburg, Portugal, Romania, the United Kingdom, Spain, Serbia, the Athena Mechanism and the civilian missions EUCAP SAHEL Niger, EUCAP SAHEL Mali, EUAM Ukraine, EUCAP NESTOR and EUMM Georgia.

 

More information:

• EU SatCom Market project page
• EU SatCom Market factsheet
• EDA and CSDP civilian missions develop cooperation (EDA news June 2016)

«Reportée», à la dernière minute. C'est par un très bref communiqué que l'équipe de campagne de François Fillon a prévenu ce mercredi matin, peu après 8 heures, que le candidat Les Républicains ne se rendrait...

Si Benoît Hamon a réussi à rallier les écologistes, il peine à rassembler dans son propre camp. Manuel Valls, qui s'est engagé à "jouer collectif", ne cache pas son inquiétude quant à la stratégie du candidat socialiste à la présidentielle.

Der Rat hat am 27. Februar 2017 Schlussfolgerungen zu den Prioritäten der EU in den Menschenrechtsgremien der Vereinten Nationen im Jahr 2017 verabschiedet.

Darin bekräftigt er, dass sich die EU nachdrücklich für das Menschenrechtssystem der Vereinten Nationen einsetzt. Die EU wird sich auch künftig aktiv an den Arbeiten des VN-Menschenrechtsrates und des Dritten Ausschusses der Generalversammlung beteiligen, um die Allgemeingültigkeit, die Unteilbarkeit sowie die wechselseitige Abhängigkeit und Verknüpfung der Menschenrechte zu verteidigen und zu fördern. Sie wird die Aufmerksamkeit dieser Gremien weiterhin auf die weltweiten Menschenrechtsverstöße und ‑verletzungen sowie die Notwendigkeit der Rechenschaftspflicht und der Bekämpfung der Straflosigkeit lenken. Darüber hinaus wird sie sich bemühen, auf positive Erfahrungen mit Maßnahmen zur Verhinderung oder Behebung von Menschenrechtsverstößen und ‑verletzungen hinzuweisen.

Der Rat verabschiedet einmal im Jahr Schlussfolgerungen, in denen er die Handlungsschwerpunkte der EU in den VN-Menschenrechtsgremien für die kommenden Monate festlegt.

A once-warm welcome is turning tepid for a Syrian refugee family in Bulgaria.

The EU's foreign policy chief, Federica Mogherini, is visiting the Western Balkans at a time when ethnic and politician tensions are undermining the European integration process.

Young programmers in Bosnia hope they can help to relieve stress-related illness at the same time as brightening their own prospects amid high national levels of unemployment.

After five Romanians were wounded in London by a drunk driver in a suspected hate crime, others said they feel worried about an increase in anti-immigrant feeling in Britain.

Aisne, Somme, Pas-de-Calais... Ces territoires qui bénéficient particulièrement de la politique agricole commune (PAC) européenne ont - paradoxalement ?- porté le Front national a plus de 40 % aux dernières...

« Mon Général, j'ai besoin de vous ! Vous êtes prêt à vous engager avec moi ? » Emmanuel Macron n'y est pas allé par quatre chemins le 30 novembre dernier face à Bertrand Soubelet, général quatre étoiles...

Une première. Aujourd'hui, à 17 heures, Laurent Fabius, président du Conseil constitutionnel, va rendre publique l'identité des premiers élus à avoir parrainé un candidat à la présidentielle. Les noms...

Dr. Panagiota Manoli, Head of the Slavic, East-European and Eurasian Studies Programme of ELIAMEP participated at the 7th European Forum of Think Tanks, organised in La Valetta on 27 and 28 February 2017, by the Jacques Delors Institute with the support of the Maltese Presidency of the Council of the European Union. This Forum linked to the Think Global – Act European (TGAE) initiative, is entitled “The EU’s Neighbourhood: How to Stabilise the Ring of Fire?” and it gathers a group of 40 prominent speakers and researchers engaged in the EU Neighbourhood Policy on the fields of security, governance, economy and migration.

Les forces de défense et de sécurité de la République démocratique du Congo (RDC) ont fait un usage excessif et disproportionné de la force, parfois létale, pour empêcher et contenir des manifestations en décembre 2016, selon un rapport de l'ONU publié mercredi.