Les canots de sauvetage du Francfort font la navette vers le navire Aquarius de l’ONG SOS Méditerranée (crédit : Bundeswehr/Pirrwitz)
(BRUXELLES2) Le navire de soutien Frankfurt qui évolue en Méditerranée dans le cadre de l’opération militaire Sophia (EUNAVFOR Med) est intervenu à environ 40 kilomètres au nord de Tripoli (Libye), lundi (16 mai), pour venir en secours d’un canot de migrants en détresse.
115 personnes ont été récupérées, dont 24 femmes. Une personne blessée a été prise en charge par les équipes médiales. Le canot, classé comme un obstacle à la navigation, a été coulé. Les migrants ont ensuite été transférés sur l’Aquarius, le navire des ONG de SOS Méditerranée. Transfert achevé à 19h05 précise la Bundeswehr.
Depuis le début de leur engagement dans la zone, il y a un an, le 7 mai 2015, la marine allemande est venue au secours de 14.065 personnes et a engagé en permanence deux navires dans l’opération européenne en Méditerranée.
(NGV)
On Tuesday, May 17th, IPI together with the World Peace Foundation cohosted a policy forum event to discuss how lessons from the past can help us better engage current threats of mass atrocities.
The policies that have developed since the 1990s within the “international community” to respond to threats of mass atrocities—defined as widespread and systematic violence against civilians—were primarily crafted in response to the question: What can we do to help prevent, mediate, or halt mass violence? This panel begins from a different perspective, asking instead: How have past episodes of mass violence actually ended? Posing this question in the context of past cases, panelists discussed patterns of who has had the authority and capacity to have an impact on ending mass violence and under what conditions. Bringing the discussion into the present, the panel further addressed how lessons from the past can help us better engage threats of mass atrocities today.
Speakers:
Dr. Alex de Waal, Executive Director, World Peace Foundation and Tufts University
Dr. Bridget Conley-Zilkic, Research Director, World Peace Foundation, and Assistant Professor, Tufts University
Professor Noel Twagiramunga, Visiting Assistant Professor, University of Massachusetts—Lowell
Mr. Ben Majekodunmi, Senior Officer, United Nations Executive Office of the Secretary-General
Moderator:
Dr. Adam Lupel, Vice President, International Peace Institute
Ma egy magyar delegációnak a linköpingi Saab-gyárban bemutatták azt az átkonfigurálás-átépítés alatt lévő svéd D-Gripent, mellyel a tavaly Caslavban rommá tört magyar kétülésest pótolhatja ki a honvédség.
A 842-esből lesz a 42-est pótló 44-es. Fotó: Saab
Eközben más is történt Linköpingben. Svédország repülőgépipari központja készül az első Gripen-E bemutatására. Itt a már ismert mokáp.
Fegyverzet a szárnyak alatt, a robusztusabb törővég pedig az új EW-rendszert rejti.
Négyes SDB tartó.
Meteor a szárny alatt...
...és a törzs alatti új tartókon (a középső AMRAAM).
Pilótafülke, itt az opcióként fejlesztett óriáskijelzővel.
Nagy idők tanúja: J 35 Draken őrödik a Saab dolgozóinak parkolója felett.
A Saab Terrassen éttermében a Magyar Légierő, és a kétoldalú hadiipari együttműködés történetét bemutató poszter-kiállítás nyílt meg.
Zord
A Tanács 2016. május 17-én hivatalosan elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban történő megerősítésére vonatkozó új szabályokat.
A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv elmélyíti a tagállamok közötti együttműködést a létfontosságú kiberbiztonság terén. Meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (többek között az energia, a szállítás, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) gazdasági szereplők és a digitális szolgáltatók (az online piacterek, az online keresőprogramok és a számításifelhő-szolgáltatások) biztonsági kötelezettségeit Minden uniós tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több nemzeti hatóságot és ki kell dolgoznia a kiberfenyegetések kezelésére vonatkozó stratégiát.
A holland elnökség és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) már megkezdte az irányelv végrehajtásának előkészítését. A számítógépes biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok (CSIRT) hálózata, amelyet hivatalosan az irányelv hoz majd létre, április 5-én Hágában tartotta első informális ülését, majd május 10-én Rigában ült össze ismét.
A Tanács ma első olvasatban elfogadott álláspontja megerősítette az Európai Parlamenttel 2015 decemberében elért megállapodást. Az eljárás akkor zárul majd le, ha az Európai Parlament második olvasatban jóváhagyja a jogi aktust. Az irányelv várhatóan 2016 augusztusában lép majd hatályba.
Bővebb információkat a 2015. decemberi sajtóközleményünkben olvashat az alábbi linkre kattintva.
Die EU bekräftigt anlässlich des Internationalen Tages gegen Homophobie, Transphobie und Biphobie ihr entschlossenes Engagement für die Gleichstellung und die Würde aller Menschen unabhängig von ihrer sexuellen Ausrichtung und Geschlechtsidentität.
Trotz der in jüngster Zeit weltweit erzielten Fortschritte werden gleichgeschlechtliche Beziehungen noch immer in den Rechtssystemen von nahezu 80 Staaten unter Strafe gestellt. An vielen Orten sind Diskriminierungen und Gewalt gegenüber Lesben, Schwulen, Bisexuellen, Transgender und Intersexuellen (LGBTI) an der Tagesordnung. Die EU appelliert erneut an alle Regierungen dieser Welt, ihren internationalen Verpflichtungen im Bereich der Menschenrechte nachzukommen, Intoleranz abzulehnen und die in der Allgemeinen Erklärung der Menschenrechte und anderen Rechtsinstrumenten verankerte Gleichstellung zu fördern.
An diesem Tag möchte die EU außerdem den mutigen Einsatz von Menschenrechtsverteidigern, Aktivisten, Journalisten sowie zivilgesellschaftlichen Organisationen würdigen, die gegen Menschenrechtsverletzungen gegenüber LGBTI vorgehen. Ihre Arbeit ist in jeder Phase von entscheidender Bedeutung: von der Thematisierung dieser Fragen über die Dokumentation der Missbrauchsfälle bis hin zum Einsatz für den wirksamen Schutz grundlegender Menschenrechte.
Im Einklang mit den EU‑Leitlinien zur Förderung der Menschenrechte von LGBTI und dem EU‑Aktionsplan für Menschenrechte und Demokratie werden wir auch weiterhin weltweit mit allen Partnern zur Förderung der Menschenrechte zusammenarbeiten.
A Tanács 2016. május 17-én új szabályokat fogadott el a pénzügyi referenciamutatók pontosságának és integritásának javítása érdekében.
A rendelet célja, hogy a közelmúlt manipulációs botrányait követően helyreállítsa a bizalmat a pénzügyi referenciamutatóként használt indexek iránt. A cél, hogy javuljon a referenciamutatók megalapozottsága és megbízhatósága, és ezáltal erősödjön a pénzügyi piacok iránti bizalom.
A referencia-kamatlábak (pl. Libor és Euribor) közelmúltbeli manipulálásának esetei rámutattak a referenciamutatók jelentőségére és sérülékenységére. Számos pénzügyi eszköz és pénzügyi ügylet árazása a referenciamutatók pontosságától függ. A referenciamutatóként használt indexek integritásával szembeni kételyek alááshatják a piaci bizalmat, veszteséget okozhatnak a fogyasztóknak és a befektetőknek, valamint torzíthatják a reálgazdasági folyamatokat.
CélkitűzésekA referenciamutatók manipulálásának veszélyével állunk szemben minden olyan esetben, amikor összeférhetetlenség áll fenn, illetve mérlegelési jogkör gyakorolható, és ezekre vonatkozóan a felügyelet nem megfelelő. A rendelet céljai a következők:
A rendelet jogilag kötelező magatartási kódexet vezet be az adatszolgáltatókra vonatkozóan, amely megalapozott módszerek alkalmazására, valamint elegendő mennyiségű megbízható adat figyelembevételére kötelezi őket. A konkrét előírások között szerepel, hogy amennyiben azok rendelkezésre állnak, tényleges ügyletekre vonatkozó bemeneti adatokat kell használniuk. Azokban az esetekben azonban, amikor az ügyleti adatok nem elegendők, más adatok is felhasználhatók.
Bár a rendelet széles hatályú, a kritikusnak ítélt referenciamutatókra szigorúbb szabályokat állapít meg, így például az érintett illetékes hatóságok hatásköre kiterjed a bemeneti adatok szolgáltatásának előírására is. A rendelet nem vonatkozik a központi bankok, és bizonyos körülmények között a központi szerződő felek és a hatóságok által nyújtott referenciamutatókra.
A referenciamutató-kezelőknek az elhelyezkedésük szerinti ország illetékes hatóságához kell majd engedélyért fordulniuk, és annak felügyelete alá tartoznak. Ha egy referenciamutató-kezelő nem felel meg a rendelet előírásainak, az illetékes hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti az engedélyét. A referenciamutató-kezelőknek az összeférhetetlenségek elkerülését biztosító irányítási és ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazniuk.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) fogja koordinálni a referenciamutató-kezelőknek a nemzeti ellenőrző hatóságok általi felügyeletét. A kritikus referenciamutatókkal kapcsolatos döntéshozatal céljából felügyeleti kollégium jön létre, amelyben a nemzeti felügyeletek mellett az ESMA is részt vesz.
A referenciamutatók három kategóriájaA referenciamutatókra a méretüktől és jellegüktől függő követelmények vonatkoznak majd, ugyanakkor az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) nemzetközileg elfogadott elveivel összhangban egy minimális követelményrendszert minden esetben be kell tartani.
Az árupiaci és a szabályozott piaci referenciamutatókra, valamint a referencia-kamatlábakra külön szabályozás vonatkozik.
A nem uniós országok által előállított referenciamutatókat – amennyiben azok megfelelnek az IOSCO-elveknek – az uniós felügyelt szervezetek „elismerési” vagy „jóváhagyási” rendszer alapján alkalmazhatják.
Ezenfelül egy részleges egyenértékűségi rendszer fogja megkönnyíteni az egyenértékűség biztosítását olyan harmadik országok viszonylatában, amelyek nem tervezik, hogy a közeljövőben minden típusú referenciamutatóra vonatkozó teljes rendszert vezessenek be, viszont adott referenciamutatókra – például egyes referencia-kamatlábakra – vagy ezek kezelőire különös szabályokat vezettek vagy vezethetnek be.
Európai ParlamentA rendeletről 2015 novemberében megállapodás született az Európai Parlamenttel. A Parlament 2016. április 28-án első olvasatban jóváhagyta a szöveget.
A rendeletet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, vita nélkül fogadták el.
Der Rat hat am 17. Mai 2016 neue Rechtsvorschriften über die Bedingungen für die Zucht, den Handel und die Einfuhr in die Europäische Union von Zuchttieren und ihrem Zuchtmaterial angenommen und damit die Einigung bestätigt, die mit dem Europäischen Parlament im Dezember 2015 erzielt worden war.
Die bisherigen Rechtsvorschriften der Union in diesem Bereich galten für einzelne Arten. Die neue Verordnung umfasst eine einheitliche und gestraffte Regelung für Rinder, Schweine, Schafe, Ziegen und Equiden und trägt auch den Besonderheiten des Pferdezuchtsektors Rechnung. Die überarbeiteten Bestimmungen regeln verschiedene Aspekte, unter anderem die Anerkennung von Organisationen, die Zuchttätigkeiten durchführen, die Genehmigung ihrer Programme, die Eintragung der Tiere in Zuchtbücher und -register, die Leistungsprüfung und die genetische Bewertung sowie den Inhalt der Tierzuchtbescheinigungen.
Die neue Verordnung umfasst ferner Bestimmungen zur Durchführung amtlicher Kontrollen, die speziell auf die Tierzuchtbranche zugeschnitten sind.
Mit den neuen Vorschriften sollen Handelshemmnisse, die sich aus der Umsetzung von Unionsvorschriften in innerstaatliches Recht ergeben, vermieden und bestehende Probleme und ungerechtfertigte Einschränkungen grenzüberschreitender Tätigkeiten anerkannter Zuchtverbände überwunden werden.
Erhaltung genetischer Ressourcen und gefährdeter RassenDie Tierzuchtverordnung wird zur Erhaltung wertvoller tiergenetischer Ressourcen, zum Schutz der biologischen Vielfalt und zur Erzeugung regionaltypischer Qualitätsprodukte beitragen.
Wie wird dies bewirkt? Wenn ein Zuchtprogramm aller Voraussicht nach eine Bedrohung für eine Rasse darstellt, kann es von den nationalen Behörden abgelehnt werden. Bei einer bereits gefährdeten Rasse können die nationalen Behörden sogar selbst vorübergehend ein Zuchtprogramm für die betreffende Rasse durchführen und damit ihre Erhaltung sicherstellen.
In der Verordnung sind ferner besondere Regelungen für die Wiederherstellung einer ausgestorbenen oder ernsthaft vom Aussterben bedrohten Rasse vorgesehen.
Die nächsten SchritteDie Verordnung wird Mitte 2016 in Kraft treten und ab dem zweiten Halbjahr 2018 angewandt.
On Tuesday, May 17th, IPI hosted a Global Leader Series presentation featuring Ambassador Lamberto Zannier, Secretary General of the Organization for Security and Co-operation in Europe (OSCE). Ambassador Zannier addressed a number of security challenges in Europe—including countering violent extremism, curbing organized crime, and managing migration—from the perspective of the OSCE. He also discussed how the OSCE can improve its ability to promote inclusive dialogue among its fifty-seven member states in order to build trust and confidence, both of which are essential to a cooperative approach to security.
The OSCE region is facing a growing number of intricate security challenges—from the crisis in Ukraine to the politico-military dispute in Nagorno-Karabakh—requiring innovative and collaborative approaches at the multilateral level. In addition, the unprecedented rise in migration resulting from the Syrian crisis has destabilized national societies and exacerbated regional tensions, calling attention to the need for a more coordinated approach to border management disputes, human trafficking, and conflict prevention.
Acting under the guidance of the Chairperson-in-Office, Ambassador Zannier heads the OSCE Secretariat in Vienna, addressing a wide range of security-related issues in the OSCE region, including arms control, confidence- and security-building measures, human rights, national minorities, democratization, policing strategies, counterterrorism, and economic and environmental activities.
The event was moderated by IPI Senior Adviser for External Relations Warren Hoge.