Dél-Korea és az Egyesült Államok légiereje az észak-koreai nukleáris létesítmények elleni támadást gyakorolják a jövő hónaptól - közölték katonai tisztviselők hétfőn Szöulban.
Der Rat hat am 29. September 2016 die restriktiven Maßnahmen der EU gegen Burundi bis zum 31. Oktober 2017 verlängert. Diese Maßnahmen bestehen aus einem Reiseverbot und einem Einfrieren der Vermögenswerte betreffend vier Personen, die durch ihre Tätigkeiten die Demokratie in Burundi untergraben oder die Suche nach einer politischen Lösung für die Krise in Burundi behindern. Zu diesen Tätigkeiten gehören Gewalttaten, Repression oder Aufstachelung zur Gewalt sowie Handlungen, die schwere Menschenrechtsverletzungen darstellen.
Die EU hat alle beteiligten Parteien wiederholt und kontinuierlich aufgefordert, jegliche Gewaltanwendung zu unterlassen und diese zu verurteilen. Dies ist unerlässlich für die Schaffung und Erhaltung der Voraussetzungen für Fortschritte bei der Suche nach einer politischen Lösung für die Krise.
Nach Ansicht des Rates ist die Verlängerung der Sanktionen gerechtfertigt, da sich in der Situation bezüglich der vier Personen, die den restriktiven Maßnahmen unterliegen, keinerlei Fortschritte eingestellt haben.
Die Namen der betroffenen Personen und die Gründe für ihre Aufnahme in die Liste sind im Anhang zu dem im Amtsblatt veröffentlichten Beschluss vom 1. Oktober 2015 enthalten.
Libyan militia watch over explosives and shells left behind by Islamic State soldiers in the battle over the city of Surt, Libya on Sept. 9, 2016. The Islamic State is believed to have been driven out of Surt, a strategically-placed coastal city. (REUTERS/Stringer)
Many inside and outside of Libya had hoped that the overthrow of dictator Muammar Qaddafi in 2011 would herald a new era of stable and open government. Yet the five years since have been dominated by civil war and power struggles. Multiple governments claim authority, no one really knows who is in charge, and stability remains a long-off goal, not even close to a reality. Recent hostilities indicate how violence and uncertainty remain the norm.
The Islamic State has maintained a presence in Libya for some time. But in August 2016 some progress was made to reduce their influence. A Libyan militia, under the auspices of the UN-backed government in Tripoli (presumably- more on this in a moment) and with American air support, took control of the coastal city of Surt (written in some sources as Sitre).
But the victory may be short-lived. The militia who took the city came from the city of Misurata. According to Rod Nordland and Nour Youssef of the New York Times, they are only “nominally” affiliated with the Government of National Accord (GNA), a newly formed body created with the support of the UN and recently acquiring backing from the Arab League and African Union. It is, worryingly, unclear whether the Misurata militia will continue to take orders from the GNA. A Libyan military official, Ahmed ed-Mesmari, stated that “We don’t think anyone can control these forces. They are anarchists and extremists…They would be very hard to tame.”
Despite the involvement of international organizations, the GNA has several challengers who claim to be Libya’s legitimate government:
And this is just the tip of the iceberg. Mesmari estimates there are up to 40 militias and gangs in Tripoli with constantly shifting allegiances. Further complicating matters, these groups are not just fighting for political power, but control of and access to Libya’s extensive oil reserves. Needless to say, the political and military situations in Libya are quite murky and ever-evolving.
The importance of oil in the power struggle became clear on September 11, 2016 when militia loyal Gen. Hifter attacked three major oil terminals. This July a three year embargo on oil exports from Libya, but this aggressive maneuver as well as political infighting and economic decline have put the country’s ability to capitalize on its oil in serious jeopardy.
However, some hope to restoring order and commerce emerged on September 18—one week after the seizure by Hifter’s forces—Eastern Libyan troops reclaimed two of the ports and expected normal operations to resume the next day. In fact an oil tanker was docked at one of the ports, the first ship to do so in Libya in the last two years. Libya’s national oil company expected its exports to reach 600,000 barrels per day one month from now, and 950,000 barrels per day by the end of the year.
Also on Sept. 18 the Misurata militia continued their campaign against Islamic State forces in Surt. The militia has been scouring the city neighborhood by neighborhood to root out enemy fighters. However, a spokesman for the militia acknowledges that some enemy soldiers may have escaped and are still at large.
While the support of international organizations to stabilize Libya could make worthy contributions, the driving force for consolidating power in a national body of government recognized by all Libyans must come from Libya. Despite the multitude of factions and tribes and political groups, continuing with a fragmented system is not sustainable. Leaders of these disparate groups must find a way to reach a workable agreement, perhaps a power-sharing arrangement that includes all major claimants to begin with.
Without commitment to reaching some acceptable compromise, stability in Libya will remain a long-off goal rather than a viable reality.
The post Stability in Libya Remains in Doubt appeared first on Foreign Policy Blogs.
Président du conseil d'administration depuis le départ de son frère Jean-Louis au ministère du Commerce, le fils homonyme du fondateur du groupe agroindustriel prend le siège de directeur général, a fait savoir le premier employeur privé de Côte d'Ivoire.
Cet article Côte d’Ivoire : Pierre Billon nommé directeur général de Sifca est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.
Zunächst möchte ich Premierminister Fico dafür danken, dass er uns nach Bratislava eingeladen hat. Mein Dank gilt auch der slowakischen Bevölkerung für ihre Gastfreundschaft und Geduld. Ich weiß, dass es nicht immer leicht ist, besonders mit all den Sicherheitsmaßnahmen, aber Sie haben Ihre Sache hervorragend gemacht.
Bratislava ist der erste Gipfel, auf dem wir über die gemeinsame Zukunft der EU mit 27 Staaten – ohne das Vereinigte Königreich – beraten haben. Es war ein trauriger Tag für Europa, als die britische Bevölkerung für den Austritt gestimmt hat; daher war eine ehrliche Analyse gefordert. Heute hatten wir eine offene Aussprache über die Ursachen der derzeitigen politischen Situation in Europa. Die Tatsache, dass Millionen Europäer verunsichert sind, ist nicht von der Hand zu weisen. Die Menschen sind besorgt über das, was sie als Kontrollverlust erleben, und äußern ihre Ängste im Zusammenhang mit Migration, Terrorismus und nicht zuletzt auch ihrer wirtschaftlichen und sozialen Zukunft.
Unsere Bestandaufnahme ist nüchtern, aber nicht defätistisch. Wir alle sind uns einig, dass die Europäische Union nicht perfekt ist, aber wir sind uns auch einig, dass sie das beste Instrument ist, über das wir verfügen. Deshalb sind wir entschlossen, die Fehler der Vergangenheit auszuräumen und als EU der 27 mit gemeinsamen Lösungen nach vorne zu blicken. Wir werden nicht einfach so weitermachen wie bisher. Um die EU voranzubringen, haben wir hier in Bratislava einen Fahrplan besprochen, in dem die Ziele festgelegt sind, auf die wir mit Blick auf die Tagung in Rom im März nächsten Jahres – auf der wir diesen Prozess abschließen möchten – hinarbeiten werden.
Ich will Ihnen einige der Ziele nennen, über die wir heute gesprochen haben. So geht es darum,
– auszuschließen, dass es jemals wieder zu unkontrollierten Flüchtlingsströmen wie im letzten Jahr kommt, und die vollständige Kontrolle über unsere Außengrenzen sicherzustellen, damit wir zu Schengen zurückkehren. Wir sind entschlossen, unsere Zusammenarbeit mit der Türkei und den Ländern des westlichen Balkans fortzusetzen, aber auch, Migrationspakte mit afrikanischen Ländern zu schließen;
– alles Notwendige zu unternehmen, um die Mitgliedstaaten bei der Gewährleistung der inneren Sicherheit und der Bekämpfung des Terrorismus zu unterstützen. Hohe Priorität hat dabei auch der verstärkte Informationsaustausch zwischen den Sicherheitsdiensten der Mitgliedstaaten;
– die EU-Zusammenarbeit im Bereich der externen Sicherheit und der Verteidigung zu stärken. Im Dezember wird der Europäische Rat beschließen, wie die in den Verträgen vorgesehenen Möglichkeiten am besten genutzt werden können;
– eine vielversprechende wirtschaftliche Zukunft für alle zu schaffen, indem der Binnenmarkt gestärkt und mehr investiert wird;
– und schließlich unsere Lebensweise zu erhalten und jungen Europäern bessere Chancen zu geben. Um diese Ziele zu erreichen, wird es einige sehr konkrete Maßnahmen geben. Ich will nicht allzu sehr ins Detail gehen; die Maßnahmen stehen alle im Fahrplan. Ich möchte hier nur erwähnen, dass einige Staats- und Regierungschefs beschlossen haben, sofort zusätzliche Mitarbeiter und Ausrüstungen für den Schutz der bulgarischen Grenze zur Türkei zur Verfügung zu stellen. Ich danke ihnen für diese Zusammenarbeit.
Wir sollten in den nächsten Monaten mehr praktische und konkrete Entscheidungen treffen. Dazu möchte ich Präsident Juncker meine Anerkennung für die hervorragenden Initiativen aussprechen, die er in seiner Rede zur Lage der Europäischen Union vorgestellt hat. Etliche davon kamen heute zur Sprache, und ich hoffe, dass alle Institutionen zusammenarbeiten werden, um sie umzusetzen.
Lassen Sie mich damit schließen, dass der Bratislava-Fahrplan die Richtschnur für unser Vorgehen sein wird, wenn wir zu den ordentlichen Tagungen des Europäischen Rates im Oktober und Dezember und zu den informellen Tagungen in Valletta und später in Rom zusammenkommen. Ich hoffe, dass der Gipfel von Bratislava zur Wiederherstellung des Vertrauens in die Europäische Union führen wird. Dies wird nur geschehen, wenn die Menschen erkennen, dass wir unsere Zusagen einhalten, indem die Mitgliedstaaten und die Organe loyal zusammenarbeiten. Heute kann ich sagen, dass es Anlass zur Hoffnung gibt. Vielen Dank.
Tegnap este arról értesítették a Hargita megyei katasztrófavédelmet, hogy ég a Korondhoz tartozó falu fatemploma, miután villám csapott bele. A helyszínre érkező tűzoltók 5 órán át oltották a lángokat. A tetőzet leégett, akárcsak az oltár, az orgona, és megsérült három harang. A károkat 380 ezer lejre becsülik.
Azt nem választhatjuk meg, hogy mikor, hol és minek születünk. A szüleinket sem választhatjuk meg, és a nevelésünkbe sincs beleszólásunk. De magunk döntjük el, hogy leküzdjük-e a félelmet önmagunkban, mert mások vagyunk, és megbékélve saját magunkkal nézünk szembe a világgal – üzente Mirjana Karanović színésznő, aki ezúttal magára vállalta a büszkeségnapi felvonulás keresztanyjának címét.
Először is kérem engedjék meg, hogy megköszönjem Robert Fico miniszterelnöknek, hogy meghívására itt Pozsonyban (Bratislava) tarthattuk találkozónkat. Köszönettel tartozom Szlovákia népének is, vendégszeretetéért és türelméért. Tudom, hogy a mai biztonsági intézkedések mellett a szervezőknek nincs mindig könnyű feladata, de biztosíthatom Önöket afelől, hogy kiváló munkát végeztek.
Pozsonyi csúcstalálkozónk az első olyan megbeszélés volt, amelyen megvitattuk a 27 tagállamból álló Európai Unió jövőjét, immár az Egyesült Királyság nélkül. Európa számára szomorú nap volt, amikor a brit polgárok a kilépés mellett döntöttek. A népszavazás eredménye őszinte diagnózist kíván. Ezért ma nyíltan beszéltünk egymással arról, hová vezethetők vissza az Európában jelenleg uralkodó politikai helyzet gyökerei. Tagadhatatlan tény, hogy több millió európai érzi úgy: nincs biztonságban. Az emberek aggódnak a mai helyzet miatt, amit a kontroll hiányaként élnek meg, és félelmeiknek adnak hangot a migrációval, a terrorizmussal, és végül, de nem utolsósorban gazdaságaink és társadalmaink jövőjével kapcsolatban.
A mi helyzetértékelésünk józan, de nem kishitű. Mindannyian egyetértünk abban, hogy az Európai Unió nem tökéletes, de abban is, hogy az Uniónál nincs jobb eszközünk a kihívások leküzdésére. Éppen ezért eltökélt szándékunk, hogy korrigáljuk a múltbéli hibákat és 27 ország uniójaként közös megoldásokkal álljunk elő. Ki kell zökkennünk a régi kerékvágásból. Mai megbeszéléseinken egy ütemtervet állítottunk fel: ez az ún. pozsonyi ütemterv megállapítja, hogy mely célok mentén fejlesszük tovább Uniónkat, mely célok vezéreljék munkánkat a jövő tavaszi római találkozóig, ahol majd le szeretnénk zárni ezt a folyamatot.
Hadd említsek meg néhányat a ma megvitatott céljaink közül:
– Nem hagyhatjuk, hogy újrainduljon a migránsok ellenőrzés nélküli beáramlása a tavalyihoz hasonló módon, ezért biztosítanunk kell a külső határok teljes ellenőrzését, és helyre kell állítani a schengeni rendszer rendes működését. Határozott szándékunk, hogy folytassuk az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkánnal, emellett pedig migrációs paktumokat kössünk afrikai országokkal.
– A tagállamokat minden szükséges eszközzel támogatnunk kell a belső biztonság garantálásában és a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek kapcsán az egyik legsürgetőbb feladat, hogy fokozzuk az együttműködést és az információcserét a tagállami biztonsági szolgálatok között.
– Meg kell erősítenünk a külső biztonság és védelem terén folytatott uniós együttműködést. Az Európai Tanács a decemberi ülésén határoz majd arról, hogy miként alkalmazhatjuk a legeredményesebben a gyakorlatban a Szerződések kínálta lehetőségeket.
– Mindenki számára ígéretes gazdasági jövőképet kell teremtenünk, ehhez pedig meg kell erősítenünk az egységes piacot és növelnünk kell a beruházásokat.
– Végezetül pedig meg kell őriznünk életformánkat, és jobb lehetőségeket kell biztosítanunk a fiatalok számára. Mindezen célokhoz több nagyon konkrét intézkedést is társítottunk. Ezeket most nem ismertetem részletesen, az ütemtervben mindenki megtalálhatja őket. Hadd említsek csak egyet: több vezető is úgy határozott, hogy haladéktalanul további személyzetet és felszerelést ajánl fel Bulgáriának a Törökországgal közös határa őrizetéhez. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet ezért az együttműködésért.
A következő hónapokban további gyakorlati és kézzelfogható döntéseket kell hoznunk. Ennek kapcsán szeretném elismerésemet kifejezni Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének azokért a kitűnő kezdeményezésekért, amelyeket az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében ismertetett. Ezek közül többet is megvitattunk ma, és bízom abban, hogy minden intézmény együttműködik majd a megvalósításukban.
Zárószóként annyit mondanék még, hogy a pozsonyi ütemterv lesz megbeszéléseink vezérfonala mind a legközelebb októberben, majd decemberben tartandó rendes európai tanácsi üléseken, mind a vallettai, majd római informális találkozó során. Bízom benne, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nyomán sikerül elérnünk, hogy a polgárok újra higgyenek és bízzanak az Európai Unióban. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az emberek látják, hogy a tagállamok és az intézmények lojálisan együttműködnek, és teljesítjük ígéreteinket. Ma annyit mondhatok: erre van remény. Köszönöm figyelmüket.
Idén január és augusztus között mindössze 60,3 millió hrivnya, mintegy 673 millió forint folyt be az ukrán állami költségvetésbe, miközben Kijev az idén 17 milliárd hrivnya, csaknem 190 milliárd forint bevételt tervezett – hozta nyilvánosságra hétfőn az állami vagyonkezelő alap.
A közölt adatok alapján az első nyolc hónapban fele annyi privatizációs bevétele keletkezett az államnak, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A közlemény szerint az állami vagyonkezelő központi és regionális részlegei idén eddig 82 állami objektumot értékesítettek, ebből tizet augusztusban, valamint 182 települési tulajdonban lévőt, ez utóbbiból a múlt hónapban 13-at.
Augusztusban az alap két vállalat részvényeit vitte tőzsdére összesen 16,48 millió hrivnya (184 millió forint) értékben. A múlt hónapban azonban egyetlen részvénycsomagot sem tudott értékesíteni.
A vagyonkezelő alap idén a tervek szerint 450 állami tulajdonú objektumot értékesít, ezek között 20 nagyvállalatot, 50 közép- és 380 kiscéget.
Az állami kasszába ebből a legnagyobb összeg az odesszai kikötői üzem értékesítése, a részvények 99,6 százalékának eladásával. Július 26-án hirdették meg a versenyt a részvénycsomagra 13,175 milliárd hrivnya (147 milliárd forint) bevezető áron, de nem talált érdeklődőre. Az alapnál közölték, hogy október végén, november elején ismét eladásra kínálják, és hajlandóak az árból legfeljebb 150 millió hrivnyát (1,67 milliárd forintot) engedni.
Tavaly privatizációból 151,5 millió hrivnya (1,7 milliárd forint) bevételre tett szert az ukrán állam, míg 2014-ben háromszor ekkora összeg folyt be az államkasszába.
A kijevi külügyminisztérium arra kérte hétfőn külföldi partnereit, hogy ne ismerjék el törvényesnek az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten megtartott vasárnapi orosz parlamenti választások eredményét.
“Ukrajna határozottan elítéli az Oroszországi Föderáció által a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopolban megrendezett parlamenti választást” – áll a tárca által kiadott közleményben.
Kijev emlékeztetett arra, hogy a világ száz országa elfogadta az ENSZ közgyűlésének 2014. március 27-én született határozatát, amelyben a testület Ukrajna területi egységének szavatolása mellett foglalt állást. A közgyűlés a dokumentumban felszólított továbbá minden államot, nemzetközi szervezet és intézményt, hogy semmiféle olyan változtatást ne fogadjanak el legitimnek, amely megváltoztatja a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának státusát, és tartózkodjanak minden olyan tevékenységtől, illetve lépéstől, amely a státus megváltoztatásának elismeréseként értékelhető.
“Ukrajnában ennek fényében számítunk partnereink következetességére, a nemzetközi jog melletti elkötelezettségükre, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának tiszteletben tartására. Arra szólítunk fel, hogy ne ismerjék el az orosz parlamenti választások részeként a megszállt Krím félszigeten leadott szavazatokat” – fogalmazott a külügyminisztérium. A tárca hozzátette, hogy átadja partnereinek azon személyek listáját, akik közvetlenül részt vettek a választások megszervezésében a Krímben. Kijev sürgette, hogy ezen személyeket is vegyék fel a szankciók által sújtottak listájára. Neveket Kijev még nem hozott nyilvánosságra.
Az orosz választások krími megtartása miatt Kijev több ízben is tiltakozott az elmúlt napokban, s nem először kéri a Nyugatot és a nemzetközi szervezeteket, hogy ne ismerjék el a voksolás ottani eredményét. Miután Moszkva a kijevi tiltakozás ellenére sem állt el attól, hogy megrendezze a választásokat a bekebelezett félszigeten, az ukrán fél közölte: az ukrajnai orosz külképviseleteken nem szavazhatnak az országban élő orosz állampolgárok. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő viszont múlt csütörtökön leszögezte: a kijevi nagykövetség, valamint a három ukrajnai főkonzulátus orosz területnek számít, ahol szavazóhelyiségek fognak működni. Vasárnap, az orosz alsóház, az Állami Duma képviselőinek megválasztása napján Kijevben és Odesszában is tüntettek radikális jobboldaliak a külképviseleti épületek előtt, és próbálták megakadályozni az orosz állampolgárok bejutását. A hatóságok a tiltakozók közül Kijevben két, Odesszában négy személyt vettek őrizetbe.
A vasárnap megtartott választásokon a Vlagyimir Putyin elnök mögött álló, kormányzó Egységes Oroszország párt a 450 fős Állami Dumában 140 mandátumot nyert a pártlistás és 203-at az egyéni körzetekben a szavazatszámlálás véglegeshez közeli eredménye szerint, ami bő háromnegyedes többséget jelent a parlament alsóházában.
Egyre gyorsuló tempóban haladunk a hatodik kihalási esemény felé, legalábbis a legújabb kutatási eredmények ezt mutatják. De ez nem olyan lesz, mint az eddigiek, itt szokatlan módon a nagytestű tengeri állatok vannak nagyobb veszélyben. És az oka nem más, mint az ember.
Jonathan Payne, a Stanford Egyetem paleobiológusa szerint a fenyegetettség szoros összefüggésben van a testmérettel. Ennek oka valószínűleg az, hogy az ember először a nagyobb testű állatot pusztítja el az élelemért. A pontosabb becslés miatt a kutatók megvizsgálták az előző öt kihalási esemény fosszíliáit. Egészen ősi, 445 millió éves kövületeket is megvizsgáltak, hogy össze tudják hasonlítani a mostani folyamatokkal az akkori eseményeket.
A tengeri állatok két nagy csoportjára terjedtek ki a kutatások, a puhatestűekre és a gerincesekre, és óriási különbséget találtak a régmúlt és a jelen eseményei között. A korábbi kihalási eseményeken vagy a legkisebb állatok voltak veszélyben, vagy kivétel nélkül mindegyik függetlenül testük nagyságától. De most nem így van; most minél nagyobb egy élőlény, annál nagyobb fenyegetés leselkedik rá.
A kutatók szerint minden tízszeres méretnövekedés tizenháromszoros szorzót jelent a veszélyeztetettségben. Senki nem tudja biztosan, milyen következményekkel járhat a nagytestű tengeri állatok eltűnése, mert ilyen még soha nem történt korábban. Az biztos, hogy nem jó a helyzet, az egész ökoszisztéma összeomolhat. A nagytestű állatok léte azért elengedhetetlen, mert a táplálkozási lánc csúcsán vannak és a tápanyag körforgásában is kiemelkedően fontos a szerepük. Ha kivesszük a táplálkozási lánc csúcsán lévő állatokat, az nem jelent jót a kisebb élőlényeknek, hiába gondolnánk elsőre az ellenkezőjét.
A tanulmány nem vizsgálta az ember szerepét a folyamatban, de a kutatók nem kételkednek abban, hogy az emberi tevékenység okozza a problémákat. A halászat először a nagyobb testű állatokat fenyegeti, később a kisebbek következnek majd.
A New York-i rendőrség ma elfogató parancsot adott ki egy 28 éves férfi, Ahmad Khan Rahami ellen, akinek a gyanú szerint köze lehet a Manhattanben hétvégén történt, 29 embert megsebesítő robbantáshoz. A rendőrség a közösségi médiában fényképet tett közzé a gyanúsítottról. A gyanúsított afgán származású és a New Yorkkal szomszédos államban, New Jersey-ben él, ahol szombaton csőbomba robbant egy futóversenyen, vasárnap este pedig öt gyanús eszközt találtak egy vasútállomás közelében, egy hátizsákban. A belbiztonsági minisztérium egyik illetékese pedig közölte: a New Yorkban és New Jerseyben történt robbanás kapcsolatban állhat egymással. New York állam kormányzója pedig arról beszélt: terrorcselekmény történt, melynek külföldi szála is lehet, írja az MTI.