Biztonságpolitika

A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények egyértelműen igazolták, hogy a terrorizmus kihasználta a kontinenst megcélzó népvándorlást - jelentette ki dr. Simicskó István honvédelmi miniszter április 15-én, pénteken Pozsonyban Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán, a Globsec 2016 konferencián.

„Korunk aszimmetrikus konfliktusaiban mindig nehezebb az államok szerepe, mint a velük szemben álló, a létező rendet támadó erőké, ám a központi kormányzatoknak ezekben a harcokban is mindig jogszerűen és erkölcsösen kell eljárniuk” – véli dr. Kiss Álmos Péter, akinek új könyve nemrég jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában.

Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter is részt vesz az idei GLOBSEC biztonságpolitikai konferencián Pozsonyban, április 15-én, pénteken. A háromnapos rendezvény legfőbb témakörei a migrációs válság, a közel-keleti krízishelyzet, az Iszlám Állam és a szíriai háború, valamint Oroszország ukrajnai és szíriai beavatkozásának hatásai, valamint a NATO varsói csúcstalálkozójának előkészítése lesznek. Az eseményen szó lesz a közelgő amerikai elnökválasztás lehetséges kimeneteléről és a transzatlanti együttműködés jövőjéről is.

Kevesebb vesztesége van a kurd harcosoknak az Iszlám Állammal vívott háborúban, amióta a nemzetközi erők, köztük a magyar katonák képzik őket – hangzott el a napokban, a fővárosban, az Antall József Tudásközpontban tartott előadáson.

Az észak-atlanti szövetség komoly hatással volt a Magyar Honvédségre, a misszióknak köszönhetően pedig sok területen ma már valóban professzionális módon történik a katonai feladatok ellátása – hangzott el április 11-én, hétfőn Budapesten, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban tartott biztonságpolitikai előadáson.

Közös nyilatkozatot fogadtak el április 1-jén, pénteken a migrációs válság kezelésében érintett országok Bécsben.

Biztonságpolitika Indiában címmel tartott előadást március 18-án Bikram Singh nyugállományú vezérezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi termében.

Tizenhárom évvel ezelőtt, 2003. március 20-án, európai idő szerint hajnalban indult meg az Iraqi Freedom hadművelet. A Szaddám Huszein rendszerét megdöntő amerikai támadást már a maga idejében is megosztotta a világ közvéleményét, a térségben mára kialakult állapotok láttán pedig nyugodtan kijelenthető: sem a helyiek, sem a világ többi része nem járt jobban ezzel a bizonyos „iraki szabadsággal”. 

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) a kormány 100 milliárd forintot különít el a közepes méretű Bővebben ...

Nagyon röviden a monetáris finanszírozás annyit jelent, hogy egy adott ország nemzeti bankja az adott ország költségvetését finanszírozza. Ez minden rendes civilizált országban tilos, az Bővebben ...

Mintegy 35 ezer főt számláló, önkéntesekből felállítandó területvédelmi erőt vonnak be Lengyelország védelmi struktúráiba annak a koncepciónak a jegyében, amelyet Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter írt alá.

Macierewicz a koncepcióról később a lengyel hadsereg évértékelő konferenciáján elmondta: ez a lengyel haderő átalakításának egyik legfontosabb feladatát valósítja meg.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter a korszerű, a NATO több tagállamában hasonló módon megszervezett hadsereg elemének nevezte a területvédelmi erőket, melyek létrehozását Lengyelország geopolitikai helyzetével, az orosz fenyegetéssel is kapcsolatba hozta. “Oroszország nem rejti véka alá agresszív szándékait, és legalább 2008-tól kezdve következetesen arra törekszik, hogy az európai békerendszert destabilizálja, közvetlenül fenyegetve Lengyelországot és közvetlen szomszédait is” – jelentette ki Macierewicz.

Az első, a védelmi tárca szerint “több ezer fős” területvédelmi egységeket az év végéig három kelet-lengyelországi vajdaságban hozzák majd létre.

A lengyel sajtóban ismertetett koncepció szerint a lengyel hadsereg főparancsnokságán belül területvédelmi parancsnokságot létesítenek, ez a vajdasági szinten szervezett dandárokat, valamint a járási szinten felállítandó – mintegy százfős – zászlóaljakat irányítja. A tervek szerint 2019 végéig a 16 lengyelországi vajdaságban összesen 17 dandár és 364 zászlóalj jön létre. A legnagyobb vajdaságban, a mazóviaiban – amely a fővárost, Varsót is magában foglalja – két dandár fog működni.

Az alakulatokba jelentkező önkéntesek havonta egy hétvégét gyakorlatoznak majd, emellett évente egyszer valamely gyakorlótéren több napos kiképzésen vesznek részt. Évente így összesen mintegy harminc napot gyakorlatoznak.

A területvédelmi alakulatoknak a reguláris hadseregbe történő bevonását már az előző kormány is tervezte az ukrán válság kitörése után. Bronislaw Komorowski volt lengyel elnök 2014-ben úgy értékelte, ez különösen fontos lenne Lengyelország stratégiai védelmi képességének erősítése szempontjából az agresszió olyan, nem hagyományos formáival szemben, mint amilyen az Ukrajnában dúló “hibrid háború”.

Becslések szerint Lengyelországban jelenleg mintegy húsz-ötvenezren tartoznak különféle önkéntes katonai szervezetekhez, bár egyes sajtójelentések százezerre is becsülik azoknak a számát, akik önkéntes szervezetekben gyakorolják a fegyverforgatást és a partizánháború fortélyait.

2016. április 25-én Seattle-ben végrehajtotta első felszállását a Boeing KC-46 Pegasus negyedik, és egyben utolsó tesztpéldánya.

Május 3-tól két-két kínai rendőr is részt vesz a járőrszolgálatban Róma és Milánó kínaiak lakta kerületeiben az olasz nagyvárosokban élő kínai közösség és a hatóságok viszonyának javítása érdekében.

Ez az első alkalom, hogy az olasz belügyminisztérium nem európai országgal folytat rendőrségi együttműködést. A közös járőrözés kísérleti jelleggel indul. Az első tizenöt nap után, az eredmények tükrében, a kínai rendőrök hosszabb időre is Olaszországban maradhatnának – közölte az olasz rendőrség.

Két kínai rendőr Róma belvárosában, a Termini pályaudvar és a Santa Maria Maggiore-bazilika térségében levő kínai negyedben vesz részt olasz kollégáikkal a járőrszolgálatban. Milánóban pedig az észak-olaszországi város Chinatown-nak nevezett negyedében, ahol a helyi kínai közösség nagy része él és dolgozik.

Az elképzelések szerint a kínai rendőrök jelenléte a kínai közösség és a helyi hatóságok közötti együttműködést hivatott elősegíteni a bűnmegelőzésben és az esetleges bűncselekmények felderítésében. Az olasz rendőrség tapasztalatai szerint az Olaszországban letelepedett kínaiak bizalmatlanok az olaszországi hatóságokkal szemben, gyakran erősebbnek bizonyul a kínai közösségen belüli összetartás az igazságszolgáltatással történő együttműködésnél. Ráadásul a kínaiak többsége olaszul ritkán vagy rosszul beszél, ez is megnehezíti a kommunikációt a hatóságokkal.

Az olasz statisztikai hivatal (Istat) tavalyi adatai szerint az Olaszországban élő több mint öt millió külföldiből több mint 265 ezer a kínai, és a negyedik legnagyobb nemzetiségi csoportot képviselik. A legtöbb kínai Milánóban és Rómában telepedett le.

Morális és jogi kérdéseket vetett fel Franciaországban, hogy Salah Abdeslamnak, a tavaly novemberi párizsi merényleteket elkövető kommandó egyetlen életben maradt tagjának magánzárkáját kamerákkal szerelték fel és 24 órán át megfigyelés alatt tartják.

Jean-Jacques Urvoas igazságügyi miniszter még azelőtt, hogy a belga hatóságok átadták a feltételezett terroristát Franciaországnak, ígéretet tett arra, hogy “minden védelmi és ellenőrzési intézkedést” életbe léptetnek Abdeslam esetében, annak érdekében, hogy “a perben ne legyen üres a széke”.

A francia igazságszolgáltatás elsősorban attól tart, hogy más őrizetbe vett dzsihadistákhoz hasonlóan Abdeslam is öngyilkossági kísérletet követ el a börtönben. Ez történt Yassin Salhival, aki miután lefejezte a munkáltatóját, majd a rendőrök letartóztatták, felakasztotta magát 2015 végén a Párizs közeli Fleury-Mérogis-i börtönben. Ugyanitt, Franciaország legvédettebb és Európa legnagyobb fegyházában helyezték el szerdán Abdeslamot, a negyedik emeleten egy magánzárkában, amelyet olyan fogvatartottak számára alakítottak ki, akiknél fennáll az öngyilkosság kockázata.

A kilenc négyzetméteres zárkában csak egy összetéphetetlen takarókkal ellátott ágy, egy, a falhoz és a földhöz erősített asztal, valamint egy, a vécékagylóhoz erősített mosdó, egy plexigömb alá helyezett televízió és két beépített kamera található, amelyek a fogvatartott minden mozdulatát rögzítik.

A gondot az jelenti, hogy a kamerás ellenőrzést engedélyező 2014. december 23-i rendelet csak olyan elítéltekre vonatkozik, akinél az azonnali öngyilkossági kísérlet kockázata fenyeget vagy pedig valamilyen válsághelyzetben vannak. Az intézkedés pedig 24 órára korlátozza a folyamatos filmezést. Ily módon kérdés, hogyan lehetséges, hogy Abdeslamot szerda óta 24 órában megfigyelik.

A börtönök nemzetközi megfigyelő intézete (OIP) szerint a 24 órás kamerás megfigyelésnek nincsenek meg a jogi keretei. Jogi szakértők szerint joghézagról van szó, s folyamatban van a hiányzó szabályozás kialakítása.

A francia igazságügyi tárca felkérte a szabadság- és informatikai jogok nemzeti bizottságát (CNIL), hogy alakítsa ki állásfoglalását a kérdésben, a testület május közepére fogalmazza meg az ajánlását.

“A kamerás ellenőrzés jelenleg működőképes. Nem tiltott. Kérdéseink vannak, és szükségünk van jogi felvilágosításra, amelyet a CNIL meg fog tenni” – mondta pénteken az igazságügyi miniszter. “Salah Abdeslamot illetően óriási a felelősségünk. Ami őt illeti, joga van a méltósághoz. Ami a társadalmat, az áldozatokat illeti, (Abdeslamnak) számot kell adnia az igazságszolgáltatásnak” – tette hozzá a tárcavezető.

Urvoas szerdán ígéretet tett arra, hogy a terrorista fogva tartása “az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a személyes adatok védelmére vonatkozó francia jogszabályozás követelményeinek megfelelően” történik, megjegyezve, hogy a kamerás ellenőrzés “esetleges állandósítása még további elemzés tárgyát” képezi.

Az OIP arra emlékeztet, hogy az Európa Tanácshoz tartozó Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) korábban kérte az ilyen módszerek betiltását a fogvatartott személyek minimális intimitásának megőrzése érdekében. Az OIP szerint egyébként az ilyen fogva tartási körülmények emberileg nehezek elviselhetők, pszichológiailag kiszolgáltatottá tesznek és növelik az öngyilkosság kockázatát.

Magyarország a közte és Horvátország közötti védelmi együttműködés fokozása érdekében katonai attasé hivatalt nyit Zágrábban – jelentette be a honvédelmi miniszter. Hozzátette: Horvátország katonai attaséját is várják Budapestre.

A két ország honvédelmi minisztere, Simicskó István és Josip Buljevic péntek délelőtt egyeztetett a kétoldalú együttműködés megerősítéséről. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Simicskó elmondta: közös képzésekről, továbbképzésekről és gyakorlatokról volt szó, például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a vezérkari tanfolyamra is várják a horvát tiszteket. A NATO integrált légtérvédelmi rendszerében való részvételben is erősítenék a két ország közötti együttműködést.

A védelmi miniszterek a katonai kérdések mellett a két nép közötti történelmi, kulturális kérdésekről is tárgyaltak. Simicskó közölte: horvát kollégája nyitottságát fejezte ki aziránt is, hogy az első világháborús centenárium jegyében az elesett hősök előtti tisztelet kifejezésére a zágrábi Mirogoj temetőben emléktáblát állítsanak a közeljövőben.

A miniszterek áttekintették napjaink biztonsági kihívásait, köztük kiemelten a migrációs kérdést. Egyetértettek abban, hogy ezt a helyzetet kizárólag humanitárius kérdésként kezelni “naivitás”, annak kulturális, civilizációs és biztonsági kockázatai is vannak – közölte Simicskó. Ebben az ügyben mindkét ország, mindkét nép számára szükségszerű az együttműködés, s ebben a két ország védelmi minisztereiként mindketten elkötelezettek – tette hozzá, megjegyezve: abban is egyetértettek, hogy stratégiai jelentőségű a görög-macedón határ védelme, ezért annak megerősítésében mindkét ország szerepet vállal.

Kérdésre válaszolva Simicskó azt is elmondta, a magyar-horvát határszakaszon jelenleg nyugodt a helyzet, a legnagyobb migrációs nyomás továbbra is a magyar-szerb szakaszon van.

Buljevic közölte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek indokolták a két ország között kerítés megépítését. Kérdésre válaszolva beszámolt a horvát haderő fejlesztési terveiről is. Példaként kiemelte, hogy olyan amerikai helikopterek beszerzését tervezik, amelyek többek között felderítésben jelentenek nagy segítséget, valamint határaik ellenőrzésében, védelmében is.

A horvát miniszter Simicskóval folytatott megbeszéléséről úgy nyilatkozott: a két országot, Európát és a NATO-t érintő biztonsági, katonai kérdésekben nagy egyetértésben tárgyaltak. Buljevic kiemelte: Horvátország számára stratégia fontosságú, hogy nemcsak katonai téren, hanem valamennyi területen erősítsék a kapcsolatot Magyarországgal. Példaként említette továbbá a kulturális együttműködés fontosságát, amelynek jelenleg is aktualitást ad a szigetvári csata közelgő évfordulója.

Évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos bűncselekmény áldozatává Magyarországon – közölte az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) Magyar Bizottság, amely online kutatást is készített a gyermekbántalmazásról.

Az UNICEF szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: a kutatás adataiból látható, hogy “amíg a testi fenyítés egyre jobban visszaszorul, a lelki bántalmazás néhány formáját sok válaszadó nem is tekinti annak”. Hozzátették: bár a válaszadók 83 százaléka tudta, hogy Magyarországon is hatályos az ENSZ gyermekjogi egyezménye, közülük mégis minden ötödik úgy gondolja, hogy a fizikai fenyítést csak formájától függően tiltja törvény.

A szervezet szerint ezt támasztják alá a hivatalos adatok is, amelyekből kiderül, hogy az elmúlt öt évben csaknem 80 ezer bűncselekményt követtek el gyerekek ellen. A bűncselekmények közül nemi erőszak mintegy háromszáz esetben, kiskorú veszélyeztetése pedig több mint nyolcezer esetben történt – ismertették.

Az internetes kutatás – amelynek kérdőívét egy hónap alatt csaknem hétezer felnőtt töltötte ki – eredményeit ismertetve közölték: bár fizikai bántalmazásnak számít a pofon és a gyermek bezárása is, előbbit a felnőttek tizenhat, utóbbit kilenc százaléka nem tartja annak. A bántalmazás formáiról azt írták: magyar és nemzetközi vizsgálatok szerint az esetek 48-50 százaléka elhanyagolás, huszonöt százaléka fizikai, húsz százaléka érzelmi bántalmazás, öt százaléka szexuális visszaélés.

Mint írták, a lelki bántalmazás kategóriájába tartozik a szidalmazás, a kirekesztés, a közöny és a gyermek megalázása is. A kutatásból kiderült: a válaszadók 6 százaléka szerint nem gyerekbántalmazás, ha azt mondják gyereküknek, hogy “bárcsak meg se születtél volna”. Minden harmadik válaszadó szerint az is “rendben van”, ha ráüvölt gyermekére. A gyermek megszégyenítéséről pedig minden 8. válaszadó gondolja, hogy nem tartozik a gyermekbántalmazás kategóriájába.

Közölték: a magyar UNICEF arra akarta felhívni a figyelmet a kutatással, hogy az erőszak sok gyerek közvetlen környezetében történik, a családban, az edzésen, a négy fal között. Hangsúlyozták: a gyermekek védelme az erőszak valamennyi formájától alapvető jog, amelyet a gyermekjogi egyezmény és a magyar törvények is biztosítanak.

A szervezet ezért elindítja jogsegélyoldalát, ahol azok a felnőttek vagy gyerekek küldhetnek üzenetet, akiknek kérdésük van a gyerekbántalmazásról.

Korábban írtunk arról, hogy megbukott a kormány oktatási modellje, melynek következtében a vezetés a vereség beismerésére kényszerült, nem csupán egyszerű taktikai meghátrálásra. Természetesen a taktika Bővebben ...

Két F-22 Raptor típusú amerikai harci gép szállt le Romániában a Fekete-tengerhez közeli Mihail Kogalniceanu légi támaszponton hétfőn, az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget orosz elcsatolása után 2014-ben elindított állandó rotációs hadgyakorlat keretében.

Az Agerpres román közszolgálati hírügynökség szerint az F-22-esek még hétfőn elhagyják a román repülőteret.

Az amerikai légierő parancsnoka már tavaly júniusban jelezte: elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére.

A két amerikai harci repülőgép érkezésére a román hadsereg vezérkari főnöke és az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a sajtót is meghívta. Az eseményen a román légierő parancsnoka az újságírókat arról tájékoztatta: az idén már négyszer kellett riadóztatni a román vadászrepülőket, mivel az orosz légierő gépei “veszélyes közelségben” manővereztek, bár – mint hozzátette – egyszer sem sértették meg az ország légterét. A Mihail Kogalniceanu támaszpont 380 kilométernyire van a Krím-félszigettől, és itt azt tekintik “aggasztónak”, ha az orosz gépek több mint száz kilométernyire távolodnak el nyugati irányban a Krím félszigettől.

Az F-22-esek érkezése napján kezdte meg látogatását Bukarestben Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese, hogy a júliusi varsói NATO-csúcs előkészületeiről egyeztessen a román vezetőkkel. A román védelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Vershbow úgy fogalmazott: Románia a NATO-küldetésekben változatos módon résztvevő, erős szövetséges.

A főtitkár-helyettes szerint a NATO-nak keleten a határokat erőszakkal megváltoztató, “revizionista” Oroszország jelent kihívást, déli szárnyát pedig a térségben tapasztalt instabilitás és erőszakos cselekmények veszélyeztetik: ezekre kell majd megfelelő választ adnia az észak-atlanti szövetség varsói csúcsértekezletének.

Az Egyesült Államok nem először demonstrálta a román nyilvánosság előtt a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: tavaly májusban az amerikai hadsereg egy páncélos-konvoja közúton tette meg az utat a Fekete-tenger partjáról az erdélyi Nagysinkig (Cincu), hogy ott egy nemzetközi hadgyakorlaton vegyen részt.

A menekültválság kezeléséről Törökországgal kötött megállapodásnál szélesebb körű, akár “migránsbörtönök” közös üzemeltetésére is kiterjedő egyezményt köthetne az Európai Unió Líbiával, hogy már az észak-afrikai országban megállítsa a területére készülő embereket – vetette fel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a Spiegel Online német hírportál pénteki jelentése szerint.

Az EU diplomáciai testülete a tagországoknak nemrégiben megküldött nem nyilvános vitaanyagában kifejtette, hogy az EU a líbiai hatóságokkal közösen működtethetne “átmeneti befogadótáborokat migránsok és menekültek számára”, és azt is végig lehetne gondolni, hogy emberek “őrizetben tartására szolgáló intézményeket” is létesítsenek Líbiában.

Azonban egyelőre áttekinthetetlen a líbiai helyzet, nem lehet felmérni, hogy milyen képességekkel rendelkeznek a helyi hatóságok és milyen állapotban van a migrációs helyzet kezeléséhez szükséges infrastruktúra — emelte ki a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatok ápolásával foglalkozó szervezet az esetleges EU-Líbia menekültügyi megállapodást felvázoló 17 oldalas elemzésében.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini vezette szervezet szerint első lépésként a Sophia nevű uniós haditengerészeti művelet kiterjesztésével támogatni kellene Líbiát parti őrsége és haditengerészete kiépítésében, és segíteni kellene a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatási rendszer megerősítésében.

A Spiegel Online felidézte: már elkezdődött az egyeztetés arról, hogy a Sophia mandátumát kiterjesztik a líbiai felségvizekre, és Fájez esz-Szarrádzs, a márciusban alakult egységkormány vezetője jelezte, hogy nyitott a felvetésre.

Az uniós hajók feltartóztathatják, átkutathatják és el is kobozhatják az embercsempészek hajóit, de csak nemzetközi vizeken. A művelet kiterjesztéséhez Líbia beleegyezése mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazására is szükség lenne.

A német kormány szerint az embercsempészek építenek arra, hogy a Líbiából Olaszország felé útnak indított embereket kimentik a térségben cirkáló uniós hajók vagy a segélyszervezetek hajói. Így a Sophia művelet kezdete óta egyre gyakrabban indítanak el a nyílt tengeren közlekedésre kevéssé alkalmas gumicsónakokat, és utasaikat kevesebb üzemanyaggal, élelemmel és vízzel látják el, mint korábban. Ilyen feltételek mellett “rendszerint nem lenne lehetséges az átkelés a Földközi-tengeren” – írta a kormány a Spiegel Online szerint az ellenzéki Baloldal szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában,.

Líbiában becslések szerint 200-500 ezer ember várakozik arra, hogy embercsempészek segítségével elindulhasson az EU-ba. Tömegesen nyáron vághatnak neki a tengeri útnak. A legközelebbi uniós terület az Olaszországhoz tartozó Lampedusa, a sziget nagyjából 300 kilométerre fekszik a líbiai partoktól.

Aknavető-támadás érte pénteken Oroszország főkonzulátusát a szíriai Aleppó városában – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium. Az incidensnek szerencsére nincsenek halottjai, sérültjei.

A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint a főkonzulátus területére egy akna hullott, további három pedig a kerítésen kívül robbant fel. Az anyagi kár felmérése folyamatban van.

Az orosz diplomáciai tárca tájékoztatása szerint az aleppói főkonzulátus tevékenységét 2013-ban biztonsági megfontolásokból felfüggesztették, a munkatársak egy részét evakuálták, egy másik részét pedig Damaszkuszba irányították át. A képviseletre jelenleg szíriai állampolgárságú műszaki személyzet felügyel.

Az orosz diplomácia tárca határozottan elítélte a terrortámadást, amelyet értesülései szerint az an-Núszra Front és a vele szövetséges szervezetek hajtottak végre. A külügyminisztérium szándékosnak minősítette az incidenst, és rendkívül fontosnak nevezte az ilyen akciók visszaszorítását, valamint a február 22-én meghirdetett tűzszünet betartását közvetlenül felügyelő Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport két társelnöke, Oroszország és az Egyesült Államok közötti koordináció erősítését.

A külügyminisztérium felhívást intézett a támogató csoport minden tagjához, hogy tegyenek meg mindent, amit tudnak a tűzszünet tiszteletben tartása érdekében, és annak részesei minden értelemben, így földrajzilag is határolódjanak el a terroristáktól.