Biztonságpolitika

Megnyílt a regisztráció az idei, immáron 13. Hacktivityre. Június 31-ig a legkedvezőbb áron tudtok jegyet váltani a Hacktivity weboldalán. A diákoknak rendkívüli kedvezményt biztosítanak a szervezők.
Íme, egy kis ízelítő a programból: A 13. Hacktivity 2016. október 21-22-én, pénteken és szombaton a MOM Kulturális Központban lesz (1124, Budapest, Csörsz utca 18.). Idén is lesznek előadások, mellette párhuzamosan szerveznek Hello Workshopokat, ismét lesz lockpicking, hardware hacking, számos érdekes program, meglepetések és jól megszokott esti buli sem maradhat el! Két keynote speaker a fedélzeten Idén két keynote előadóval is készültek a résztvevőknek. Ott lesz Komáromy Dániel, a magyar srác, aki társával (Nico Golde) közösen megnyerte a Mobile Pwn2Own-t, a verseny történetében elsőként egy Samsung csúcsmobil baseband egy sérülékenységének kihasználásával. Dani 2015-ben csatlakozott a Comsecurishoz biztonsági kutatóként, előtte pedig a Qualcommnál dolgozott, ahol nulladik napi sérülékenységekre vadászott.
A másik kulcselőadó pedig Travis Goodspeed, a vérbeli hardver hacker, aki ha úgy adódik, leselejtezett katonai parabolát telepít a kertjébe, hogy műholdak mozgását figyelje. Nevéhez fűződik (egyebek mellett) az első publikus merevlemez firmware rootkit, és a Facedancer USB fuzzer megalkotása is. Társaságában a hálózati réteg alatti vadregényes vidék történetei mellett a hamisítatlan hacker gondolkodásmódba is betekintést nyerhetünk.
Ne felejtsétek, most még kedvező áron válthatjátok meg belépőtöket a konferenciára. Találkozzunk októberben! #Hacktivity2016 Üdvözlettel,
A Hacktivity csapata

Vietnám kormánya a napokban jelentette be, hogy 2 darab C-295-ös platformra szerelt légtérellenőrző repülőgépet rendeltek.

Konténerpilóta kerestetik!

A katonai hajózószemélyzetek kiképzésének része az éjszakai repülés és azon belül egyes feladatok végrehajtása. Nincs ez másként az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison sem. Ez egyben azt is jelenti, hogy a repülőműszaki állományra is éjszakai feladatok várnak, a helikopterek előkészítését és kiszolgálását lámpafényben kell elvégezniük.

A szó hétköznapi jelentésétől eltérően éjszakai feladatról beszélhetünk, ha arra napnyugta után kerül sor, függetlenül attól, hogy télen már késő délután sötétedik vagy nyáron csak késő este. Pár nappal a tavaszi óraállítás előtt járunk, a napnyugta valamivel 18 óra utánra esik, de a zárt felhőzet és a szitáló eső miatt már a Szállítóhelikopter Üzembentartó Század műszakijainak 14 órakor kezdődő eligazításakor is szinte szürkület van. 

Az eligazítást a századparancsnok tartja. Ismerteti a feladatot, amely egy 16 órától 22 óráig tartó repülés kiszolgálása lesz. Kint ugyan hajtóműveznek egy Mi-17-est a hangárbéli kollégák, de a repülésre most egy Mi-8-as van betervezve.

A századparancsnok megnevezi a géphez szakág szerint beosztott műszakiakat, a hajózók részéről kijelölt koordinátort és a fedélzeti technikusokat, akik váltásban repülnek majd. A hajózók műszeres eljárásokat, bejöveteleket és külsősúllyal végrehajtott csörlést gyakorolnak majd a sötétben.

Miután a helikopter 18.30-kor leszáll a feladatról, ismételt előkészítést kell elvégezni rajta és ötven perccel később, 19.20-kor ismét felszáll. A második feladat manőver útvonal lesz külső helyszínen végrehajtott leszállással, fotólövészettel, iskolakörrel, és műszeres eljárások gyakorlásával majd 22 órakor leszállva befejezik a napi feladatokat. A műszakiakra ekkor még vár a helikopter repülés utáni ellenőrzése és takarása. A napot ők zárják majd valamikor 23 óra tájban.

A századparancsnok még felhívja a figyelmet a szitáló esőre és arra, hogy a gép felülete ettől eredően csúszós, majd jó munkát kívánva befejezi az eligazítást. A helyiség kiürül, mindenki megy a dolgára. Az első felszállásig közel másfél óra van hátra.

*

Fotó: Takács Zsolt

Az előkészített helikopterhez az indítás előtt negyedórával érkeznek a hajózók. A fedélzeti technikus átnézi és átveszi a gépet, indítanak és a tervezett időben felszállnak. Az elkövetkező két és fél órában a RUBIK 3-5 hívónevű Mi-8-as többször le- és felszáll, de leállítani nem kell. A feladatra betervezett gép nagytartályos, nyolcszáz literrel több kerozint tankolhat, mint a többi Mi-8-as, és ez a repült időben is megmutatkozik: egy felszállásból több feladat is végrehajtható, kevesebb ismételt előkészítés kell és ezzel kevesebb a holtidő.

Amikor a gép megérkezik az állóhelyre, még mindig szitál az eső. Az állóhelyet néhány lámpa világítja meg, de fényerejük elmarad a Mi-8-as fényszórói mellett, amelyek most lefelé világítanak, fényárba borítva a betont.

A műszakiak kiérkeznek a géphez és miután leálltak a hajtóművek, a népes csapat megszállja a Mi-8-ast és nekilát az ismételt előkészítésnek. Valamennyien erős fényű fejlámpát viselnek, és azzal világítják maguk előtt a helikopter részeit. A korlátozott látás mellett ugyanazt a munkát kell elvégezniük, mint a nappali fényben és egy esetleges rendellenesség a lámpafényben sem kerülheti el a figyelmüket.

A munka gyors és összehangolt, láthatóan nincs üresjárat benne. A felszerelések többségét, a vontató rudat, tűzoltó készülékeket, féktuskókat egy helyen, a gép orránál helyezték el, de a létrát például az állóhely túloldalán a fűben, mert arra majd a farokrésznél lesz szükség.

Az egyik műszaki máris nekitámasztja a gépnek a faroklégcsavarral ellentétes oldalon és a takarólemez eltávolítása után kicseréli a fedélzeti adatrögzítőt. A fülkében ketten dolgoznak, másik két műszaki pedig a fülke tetején lévő ajtón kibújva már fent is van a gép esőtől csúszós tetején. Pillanatokon belül nyílnak a hajtóműveket és a reduktort takaró lemezek, és fent is megtörténik az ellenőrzés. Ez nappal sem veszélytelen, hiszen nagyjából négy méter magasban dolgoznak, de a sötétben még inkább indokolt az óvatosság és a figyelem, hogy hova lép az ember.

A Mi-8-ast kiszolgáló csapat újabb taggal bővül, mert hát az üzemanyagtöltő kocsi sem magától gurul. A hatkerekű tanker sofőrje úgy áll be a kocsival a helikopter mellé, hogy fényszórói a gépre világítsanak. Nyílik a tanker oldala, a letekert töltőcsövet a helikopter bal oldalához húzzák, beindul a szivattyú és a töltést végző műszaki pótolja a két és fél óra alatt kifogyasztott kerozint. A tartálykocsik és a többi kiszolgáló jármű - műszaki mentő, APA-kocsi – alkotta földi lépcső ott van a kitelepüléssel járó feladatoknál is, biztosítva, hogy a helikopterrel érkező műszakiak a leszállás után azonnal elkezdhessék a gép ismételt előkészítését a következő feladatra.

Az eső továbbra is csendesen szitál, mindössze 6-7 fok van. Az idő gyorsan repül, jönnek is a második felszállás hajózói. Miközben egyikük körbejárja a helikoptert, a műszakiak beírják a gép könyveibe az elvégzett munkát. A könyvek egy vászontáskában kint vannak a helikopternél, hiszen a hajózók bármikor kérhetik azokat.

Közben az üzemanyagos kocsi lassan kihátrál az állóhelyről. Akinek már nincs több dolga a gépnél, visszamegy az épületbe, kint csak a mechanikus marad és a helikopter előtt helyezkedik el. Eközben a hajózók a fülkében ülve az indítás előkészületeit végzik. Egyelőre csak a faroktartó tetején elhelyezett vörös fényű lámpa forog, majd a fülkében ülők bekapcsolják és kiengedik a fényszórót. Fénye most nem a gép alá, hanem hosszan előre világít az esőben. Felkapcsolják a helyzetfényeket, és a forgószárny-lapátok végén lévő kontúrfények is világítanak.

A Mi-17-estől eltérően a Mi-8-asnak nincs segédhajtóműve, amely az indításkor látványos lángcsóvát fúj ki. Az indítás a gép saját akkumulátoráról történik, és ahogy a forgószárnyak forgása gyorsul, a fehér kontúrfények egy kört rajzolnak a helikopter fölé. A mechanikus beadja a lépcsőt, bentről zárják az ajtót. A hajózók lekapcsolják a belső világítást és a helikopter az állóhelyről kifordulva a forgószárnyak csattogásától, a kétoldalt kiáramló gáz dübörgésétől és a sötétben szinte láthatatlanul forgó faroklégcsavar zúgásától kísérve a kék lámpákkal kijelölt gurulóúton elgurul a sötétbe. Éjszakai repülésnél ez az eljárás: amíg nappal az állóhelyről szállnak fel és oda szállnak le, napnyugta után a pályával párhuzamos gurulóútról.

A műszakiak visszavonulnak az épületrészükbe, amelynek bejárata a gurulóút és az állóhely világítás kivételével az egyetlen komolyabb fényforrás a közelben. A folyosó csendes, volt már itt – és remélhetőleg lesz is – nagyobb nyüzsgés. Igaz, a műszakiaknak másfajta nyüzsgésben is volt részük; éjszakánként kerítést építettek és járőröztek a déli határon.

Kint is csend van, az újabb feladaton PHOENIX 3-5 hívónevet használó gép hangja messziről hallatszik. Repüli a feladatot, ami nagyjából olyan hosszú, mint az előző volt. Időnként messze kint megfügg. A sötétben nem látszik, csak külső fényei alapján lehet felbecsülni a méreteit.

*

Ahogy telik az idő, a műszakiak rádióján hallani, amint a hajózók újabb és újabb leszállási majd felszállási engedélyt kérnek a toronytól. 22 óra előtt a PHOENIX 3-5 leszáll a kijelölt gurulóút keresztezésnél és az állóhelyre történő gurulási szándékát közli. Ekkor a műszakiak is szedelőzködnek, kabátot, sapkát vesznek fel és a sötétben elmaradhatatlan fejlámpát.

A Mi-8-as a gurulóút középvonalán közeledik, fényszórói a sárga középvonalat világítják, szemből a piros és zöld helyzetfény egyaránt látszik. A kontúrfényeknek köszönhetően jól látszik az is, hogy meddig érnek ki a forgószárnyak, amelyek szele alaposan megcibálja a gurulóút közelében lévő bokrokat. Guruláskor az orrfutós elrendezésű Mi-8-as a főfutók kerekei körül fordul, ami azt is jelenti, hogy hosszan hátranyúló farokrésze - végén a forgó faroklégcsavarral és az apró fehér helyzetfénnyel - nagy íven „söpör” végig, amikor a helikopter befordul az állóhely felé, és akkor is, amikor szinte helyben megfordul azon. A gép ezután ugyanabban a helyzetben áll meg, mint ahogy elindult. Még járnak a hajtóművek, amikor a műszakiak odamennek a helikopterhez. Az ajtó nyitva, lépcső beakasztva, többen felmennek a fedélzetre.

Mára nem lesz több felszállás, így az ellenőrzés végeztével olyan dolgok is előkerülnek, amelyek az ismételt előkészítésnél nem: a forgószárny-lapátok nyűgöző kötelei, amelyeket egy hosszú rúddal akasztanak a lapátok végébe, a gázelvezető csövek dugói, a fülketakaró, a Pitot-cső takaró, és a földelés. Ismét létra támaszkodik a farokrészhez, újra jön a tanker és tömlő kígyózik a töltőnyíláshoz. A hajózók kiszállnak, elköszönnek és visszamennek az épületükbe.

Miközben ketten elkezdik a gép takarását, ketten még a fülkében dolgoznak, ellenőrzik a kapcsolók és karok állását. Fejlámpájuk fénye átvilágítja a helikopter orrára feltett nagyméretű takarót. Akinek már nincs dolga a gépnél, visszamegy az épületbe. Lassan kiürül az állóhely, csak az alulról megvilágított, betakart Mi-8-as maradt ott.

A hajózók épületrészében már lekapcsolták a villanyt, a műszakiak is gyorsan végeznek. Az üzem- és repült idők bekerülnek a gépkönyvekbe, az adminisztráció végeztével zárják az épületet azután ki-ki autóba vagy biciklire ül és elindul a kijárat felé. A repüléshez szükséges fényeket már lekapcsolták a toronyból, a bázis nagyrészt sötétbe borul, a megvilágított állóhelyeken a helikopterek körvonala sejlik. Utolsóként a műszaki századparancsnok is elköszön a kapuszolgálattól és elhagyja a bázist. 23 óra van.

A mindennapok során szerzett tapasztalat leginkább akkor kamatozik, amikor nem az otthoni környezetben kell a helikoptereket előkészíteni és ellenőrizni. Amikor a műszakiak 23 órakor nem a saját otthonukba indulnak, hanem egy tábori ágyhoz, amelyből jó eséllyel már a hajnali órákban fel kell kelni és kimenni a helikopterhez, azután a megszokottól eltérő körülmények ellenére ugyanúgy előkészíteni az életmentéshez egy ipari katasztrófánál, a homokzsákok emeléséhez egy árvíznél, vagy más, tartós kitelepüléssel járó hadműveleti feladathoz, mint egy kiképző repüléshez otthon, a helikopterbázison.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az Aeromagazin 2016. májusi számában megjelent cikkem másodközlése.

Az Amerikai Egyesült Államok és Kína közt odáig fajult a területi vita a Dél-kínai-tengeren, hogy utóbbi atom-tengeralattjárókat küld állandó járőrszolgálatra. Peking így próbálja elrettenteni Washingtont a további katonai terjeszkedéstől.

Tovább olvasom

2016. 05. 28-án a Hudson folyóba csapódott egy P-47 Thunderbolt típusú második világháborús amerikai vadászrepülőgép – írja a Reuters.

Véget ért az 55. NATO Tiger Meet repülőharcászati gyakorlat, amit idén Spanyolországban, Zaragozában rendeztek.

A Magyar Népköztársaság 1958. augusztus 30-án létesített diplomáciai kapcsolatokat – a hasemita Iraki Királyságból alig másfél hónappal korábban megalakult – Iraki Köztársasággal. A diplomáciai kapcsolatok folytonosságát azóta mindössze egyetlen nagyobb szünet szakította meg: a Szaddám-rezsim megdöntését követően, 2005-ben a bagdadi magyar nagykövetség biztonsági okokból felfüggesztette működését, és csak 2013-ban nyitott újra. 2010 óta Bagdadnak is nagyköveti szintű képviselete van Budapesten. Ami a kurdisztáni régiót illeti, a magyar főkonzul 2014 augusztusában kezdte meg hivatalos tevékenységét Erbílben.

A magyar–iraki kapcsolatok elsősorban gazdasági és katonapolitikai összefüggésben értelmezhetők. Az együttműködés egyfajta harmadik pillérének az oktatás tekinthető: a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében a magyar kormány 2014-től három éves periódusonként száz iraki diáknak biztosít magyarországi továbbtanulási lehetőséget, melyből harminc ösztöndíjas hely a kurdisztáni régió fiataljait illeti meg.

Napjainkban mintegy 10–12 magyar kis- és középvállalat van jelen Irakban, elsősorban a stabilabbnak számító síita területeken. Tevékenységük széles skálán mozog, az egészségügytől a mezőgazdaságon keresztül az áruszállításig. A gazdasági kapcsolatok motorja azonban egyértelműen a Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan működő Részvénytársaság (MOL), amely 2007-ben az első olajvállalatok között jelent meg Iraki Kurdisztánban. A magyar energiastratégiai érdekek szerepe Irakkal összefüggésben – elsősorban a MOL-on keresztül – meghatározó. Bár a MOL 2015. december 31-től a kedvezőtlen hozambecslések miatt beszüntette – a száz százalékos tulajdonában álló Kalegran leányvállalatán keresztül – addig végzett tevékenységét a 889 négyzetkilométeres Akri-Bijeel blokkban, amelynek 80 százalékos részesedéssel operátora, azaz a kutatások irányítója volt, továbbra is jelentős érdekeltségekkel és a bizakodó kilátásokat alátámasztó növekvő kitermeléssel rendelkezik a Shaikan Blokkban – igaz, ez utóbbinak csak kisebbségben, 20%-ban tulajdonosa. A vállalat éves jelentése szerint 2014-ben napi 1,9 ezer, míg 2015-ben napi 3,6 ezer hordó kőolajat termeltek ki Irak Kurdisztáni Régiójában. 2015-ben a MOL 31,4 milliárd forint értékű beruházást eszközölt a területen, amelynek döntő részét (27,9 milliárd forint) kutatásra fordította. Az elmúlt években tapasztalható nehézségek, mindenekelőtt a kifizetések több hónapos csúszása, a szállítási infrastruktúrát érő (esetleges) támadások következtében jelentkező kiesések, valamint a Bagdad és Erbíl között fennálló feszült viszony a többi Iraki Kurdisztánban tevékenykedő olajvállalathoz hasonlóan a MOL-t is érintik. A MOL összességében a zavartalan kitermeléshez szükséges stabil politikai-gazdasági-katonai állapotokban érdekelt.

(A kép forrása: magyarhirlap.hu)

Ami az együttműködés katonai területét illeti, magyar katonák békeművelet keretében először 1988-ban szolgáltak Irakban, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által 1988-ban az irak–iráni háború záró szakaszában létrehozott Irak–iráni Katonai Megfigyelő Csoport (United Nations Iran–Iraq Military Observer Group – UNIIMOG) részeként. A kuvaiti háborút követően, 1991-ben a tűzszüneti megállapodás betartatása érdekében felállított Irak–Kuvaiti Megfigyelő Misszióban (United Nations Iraq–Kuwait Observation Mission – UNIKOM) szintén vettek részt magyar katonák. Ezt követte 2003, amikor a magyar országgyűlés egy maximum 300 fős – váltás esetén maximum 600 fős – katonai szállító és humanitárius feladatokat ellátó szállító zászlóalj Irakba küldéséről határozott, immár nem ENSZ, hanem NATO-keretben. A magyar alakulat a Központi-Déli Koordinációs Zónában tevékenykedett a lengyel vezetésű Többnemzeti Hadosztály részeként, a módosított mandátum értelmében 2004. december 31-ig. 2006. szeptember 30-ig iraki kiképzési missziónk egy maximum 150 fős állománnyal az iraki biztonsági erők kiképzését célzó NATO-műveletben (NTM-I) is részt vett. 2015-ben a Magyar Honvédség tehát, ahogyan a felsorolásból látható, számos műveleti tapasztalattal a háta mögött érkezett vissza ismét Irakba, ezúttal az „Iszlám Állam” elleni nemzetközi koalíció tagjaként.

Magyarország több területen is hozzájárul az „Iszlám Állam” elleni harchoz. 2013. december 2-án és 2014. augusztus 3-án két részletben, összesen 35 ezer dollárnyi segélyt juttattunk el egy kurdisztáni menekülttáborba, majd később további 70 ezer euró összegű gyorssegélyt nyújtottunk az iraki kurd régiónak. A humanitárius segítségnyújtás mellett 50 ezer tonna lőszert szállítottunk a kurd erőknek. Egy harmadik együttműködési területet jelent az egészségügy: a kurd kormány 2015. májusi megkeresését követően sebesült kurd katonák számára biztosított Magyarország gyógykezelést. Emellett részt veszünk a régészeti emlékek – az emberiség közös öröksége – megőrzésére irányuló törekvésekben is. A nemrégiben megkötött koncessziós szerződés értelmében szeptemberben indul – a jelenleg Irakban működő két magyar régészeti expedíció mellé – az első expedíciónk iraki kurd területekre. Egy másik megállapodás értelmében pedig, ha Moszult (ókori nevén Ninivét) sikerül felszabadítani, akkor a magyar expedíció tagjai az ottani műemlékek restaurációjába is bekapcsolódnak.

Hazánk a felsoroltak mellett katonai erővel is részt vesz az „Iszlám Állam” elleni küzdelemben. A Magyar Honvédség az iraki kormány 2015. június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett kérését követően az Egyesült Államok vezetésével felállt több mint hatvan tagú nemzetközi koalíció részeként teljesít ismét szolgálatot Irakban. A magyar országgyűlés 2015. április 14-én döntött a magyar részvételről. A 17/2015-ös számú országgyűlési határozat értelmében az MH Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens legfeljebb 150 fővel települ Iraki Kurdisztánba. A kontingens mandátuma 2017. december 31-ig tart, amely felhatalmazás egy újabb országgyűlési döntéssel meghosszabbítható. A művelet költségvetése 20 milliárd forint. A döntően az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 39. Lövészzászlóaljának tagjaiból összeállított 112 fős első kontingens 2015. augusztus végéig több lépcsőben települt a német–olasz vezetésű erbíli kiképzőközpont felelősségi területére. A második váltást 2016. január 20-án búcsúztatták el Hódmezővásárhelyen.

(A kép forrása: honvedelem.hu)

A parlamenti határozat szövege a magyar részvétel melletti érvek között említi Magyarországnak az ENSZ Alapokmányából fakadó kötelezettségeit; Magyarország érdekét a nemzetközi béke és biztonság előmozdításában, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben; és az „Iszlám Állam” által elkövetett jogsértések, népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények megakadályozásának erkölcsi követelményét.

A magyar honvédek közül 110 katona vesz részt a kiképző misszió biztosításában és a kiképzésben, tízen összekötői és felderítői feladatokat látnak el, egy huszonhét fős szakasz pedig Magyarországon várakozik készültségben. A kontingens állományából két szakasz egy repülőtér őrzés-védelmi feladatait látja el, egy szakasz pedig a pesmerga erők kiképzésében vesz részt. Emellett egyéni beosztásokban a Magyar Honvédség képviseletében szolgálnak katonáink az amerikai központi parancsnokságon, a Többnemzetiségű Alkalmi Harci Kötelék kuvaiti parancsnokságán, a bagdadi Szárazföldi Komponens Parancsnokságon, az Erbíl Harccsoport Parancsnokságon és a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központban. Harcoló feladatokat magyar katonák mandátumuk értelmében nem látnak el. A mandátum területi hatálya az erbíli kiképzés-koordináló központ felelősségi területén való állomásoztatásra terjed ki, ami azt jelenti, elképzelhető, hogy nem csak Erbílben, hanem a másik két kurdisztáni bázison, Atrushban és Harirban is megjelennek majd magyar katonák.

Háry Szabolcs alezredes, az erbíli magyar főkonzulátuson működő Katonai Összekötő Hivatal volt vezetője szerint a kiképzés az időként a sajtóban elhangzó kritikák ellenére hatékonynak mondható. Mióta a nemzetközi erők képezik a pesmergákat, az áldozatok száma kimutathatóan csökkent. A magyar kiképzőket emellett külön dicsérik a képzés gyakorlatiassága miatt.

A Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ (KTCC) 2015 januárja óta működik német–olasz vezetéssel. Havonta mintegy 1200 pesmergát tudnak itt kiképezni. A kurdok számára összeállított négyhetes képzési program legfontosabb elemei a következők: általános lőkiképzés, harcászat, egészségügyi alapismeretek, improvizált robbanóeszközök (IED) elleni védelem, beépített területen (városban) folytatott harctevékenység és parancsnoki törzsmunka. A misszióban részt vevő nemzetek 10–14 fős mobil kiképző csoportokban dolgoznak egy-egy szakasz mellett, helyi, angolul beszélő tolmácsok segítségével. Bár a kurd társadalomról elmondható, hogy tagjai folyamatos háborúkban szocializálódtak, így többségükben rengeteg harci tapasztalattal rendelkeznek, a gerilla-hadviselésben gyakorlott pesmergák számára a nyílt terepen megvívott harc, valamint például egy város elfoglalása és megtartása, nagyobb összehangolt műveletek lefolytatása komoly nehézséget okoz, mint ahogyan a törzsmunka, vagy a hadműveleti tervezés fogalma is lényegében ismeretlen számukra. A kiképzési program összeállításánál a nemzetközi erők ezeket a hiányosságokat vették elsődlegesen figyelembe.

(A kép forrása: presstv.ir)

A biztonsági helyzet, amelyben a magyar katonák tevékenykednek, nem tartozik a legveszélyesebbek közé, hiszen a harcokban közvetlenül nem vesznek részt. Ugyanakkor nem is teljesen veszélytelen: a kurd régió határait állandó tüzérségi támadások érik az „Iszlám Állam” részéről, illetve Erbíl közelében vegyi fegyvert is vetett már be a szélsőséges szervezet.

Összegezve a fentieket, a magyar–iraki (illetve magyar–iraki kurd) kapcsolatok jónak nevezhetők. Magyarország érdekei Irak vonatkozásában elsősorban gazdaságiak, azon belül mindenekelőtt energiapolitikaiak. Hazánk emellett az Európai Unió részeként a migrációs és menekültválságon keresztül is érdekelt az iraki stabilitás mielőbbi megteremtésében. A Magyar Honvédség – részben ezen érdekek, részben a szövetségesi szolidaritás mentén – az elmúlt közel harminc évben több alkalommal is részt vett a stabil iraki viszonyok  kialakítását célzó nemzetközi műveletekben és missziókban. Jelenleg – a korábbi humanitárius segélyek, lőszerszállítmány és egészségügyi segítségnyújtás mellett – 147 katonával járulunk hozzá az „Iszlám Állam” elleni küzdelemhez, ezen keresztül a nemzetközi békéhez és biztonsághoz.

A cikk nagymértékben támaszkodik az Antall József Tudásközpont Kül- és biztonságpolitika első kézből elnevezésű előadássorozatának keretében 2016. április 7-én Háry Szabolcs alezredes, Őexc. Dr. Szatmári Tibor, Prof. Dr. Dezső Tamás és Wagner Péter részvételével megrendezett „A Magyar Honvédség iraki szerepvállalása egy év távlatából” című előadásán elhangzottakra; valamint Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőnek a Magyar Honvéd 2015. novemberi számában megjelent „Újra Irakban” című írására.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) május 20-án rendezte meg „Közép-európai perspektívák” elnevezésű workshop-sorozatának soron következő rendezvényét „From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO” (Newporttól Varsóig - Közép-Európa NATO-hozzájárulásának értékelése) címmel.

Már 55 fokos környezeti hőmérséklet esetén is képes az 1500 lóerős teljesítmény leadására az Ukrajnában fejlesztett, folyadékhűtéses 6TD sorozatba tartozó, hathengeres, kétütemű kompresszoros motor legújabb változata. Az elsősorban harckocsik erőforrásaként reklámozott erőforrás légszűrőrendszere még sivatagi körülmények között is 99,8% hatékonysági mutatóval képes a levegőben található porszemcsék kiszűrésére. 3, illetve 5 hengeres „kistestvérei” a 3TD, illetve az 5TD jelzést viselik és 280-600, valamint 700 és 1050 lóerő közötti teljesítménykategóriába tartoznak.

Ukrajnában felgyorsítják a BTR-4-es jelzést gyalogsági harcjárművek gyártási ütemét. A páncélosból majdnem 80 példányt vetettek be az ország keleti felében zajló harcokban.

Ezen a héten teljesítette 1000. levegőben töltött óráját az olasz légierő kötelékében az Alenia Aermacchi T346A Master sugárhajtású kiképzőgép. A pilótaképzésben a típus tavaly novemberétől vesz részt. Róma eddig 18 gépet rendelt meg, Izrael 30, Szingapúr 12, míg Lengyelország 8 példányt szerez be.

Kezd megteremtődni a páncélosok Airbus Military A400M Atlas szállítógéppel történő szállítási képessége. Ugyanis Spanyolországban befejeződtek egy General Dynamics European Land Systems Pirana 5-ös segítségével végzett rakodási tesztek. A 8x8-as kerékképletű páncélos kényelmesen elfért a raktérben, sőt a fennmaradó helyen 29 katona és felszerelése is elhelyezhetővé vált.

Ez év őszétől a Földközi-tengeren végrehajtott őrjárat és talán éles bevetéseket tartalmazó 3-5 hónapos bevetési időszak után évekre hajógyárba vonul Oroszország egyetlen repülőgép-hordozója, az ADMIRAL KUZNYECOV. A 2-3 éves korszerűsítés eldöntött tény, de a helye még nem. A repülőfedélzet burkolatának teljes lecserélését és a fedélzeti elektronika modernizációját is magába foglaló, több milliárd rubelt felölelő munkálatok elvégzésére egyaránt pályázik a Szevmas és a Zvezdocska hajógyár is.

Az orosz védelmi minisztérium megrendelt újabb nyolc Raptor (Project 03160) gyors őrhajót a szentpétervári Pella hajógyártól. Moszkva 2014-ben már rendelt nyolc egységet a svéd Dockstavarvet hajógyár CB90-es jelzésű hajóihoz megszólalásig hasonló Raptor-okból a Fekete-tengeri és a Balti Flotta számára. A 16,9 méter hosszú, 4,1 méter széles, 23 tonnás vízkiszorítású őrhajókat két 2300 lóerős Caterpillar C18 dízelmotor hajtja, 2 fős legénység mellett további 20 fő szállítására képesek. A 88 kilométer per órás sebességű, 460 kilométeres hatótávolsággal rendelkező őrhajók fegyverzetét egy távirányítású 14,5 milliméteres nehézgéppuska, valamint két 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Két példányát májusban egy Szíria felé tartó orosz hadihajó fedélzetén is megfigyelték.

Erősödni fognak az orosz légideszant alakulatok is, ugyanis a hírek szerint még az év vége előtt 144 BMD-4M légideszant harcjárművet és a 60 BTR-MDM Rakuska légideszant páncélozott szállító harcjárművet vesznek át. A két típus gyártását a legutóbbi hírek szerint még tavaly nyáron elkezdték. A BMD-4M lesz az orosz deszant csapatok páncélos erőinek alapja, mivel 2025-ig 1500-at terveznek hadrendbe állítani belőle. A 13,5 tonnás, 6 méter hosszú, 3,15 méter széles és 2,7 méter magas BMD-4M fegyverzetét egy 2A70 100 mm-es löveg, egy 30 mm-es 2A72 gépágyú és egy 7,62 mm-es PKT koaxiális géppuska alkotja. A lövegből a 7000 méteres hatótávolságú, tandem robbanófejes 9M117M1 Arkan irányított rakéta is indítható. A 3 fős kezelőszemélyzet mellett hatfőnyi lövész szállítására képes az 500 lóerős mindenevő motorral vízben 10, szárazföldön 70 km/h-s sebesség elérésére képes jármű. Páncélzata szemből a 30 mm-es gépágyúk lövedékének is ellenáll, míg oldalról a 7,62 mm-es géppuska lőszerek ellen nyújt védelmet.

A BTR-MDM Rakuska deszant páncélozott szállító harcjármű a BMD-3-as alvázán került létrehozásra. A megnövelt mellső szekcióban lehetőség nyílt a vezetőn és a parancsnokon kívül 13 katona elhelyezésére. A vezető középen, míg a parancsnok tőle balra foglal helyet, mögöttük 2x2-es üléselrendezésben, 3 sorban, illetve a vezető jobb oldalán lévő helyen ülhetnek a szállított lövészek. További lehetőségként a BTR-MD felhasználható egészségügyi, mozgó harcálláspont, illetve lőszer és üzemanyag szállítására szolgáló járművek bázisául is.  Fegyverzetét egy 7,62 mm PKTM géppuska és egy 30 mm-es AGS-17 gránátvető alkotja. Tömege 13,2 tonna, meghajtásáról egy 450 lóerős 2V-06-02 vízhűtéses dízelmotor gondoskodik. Maximális sebessége közúton 70 km/h, hatótávolsága 550 km.

Sikerrel tesztelték az Iron Dome tüzérségi lövedékek elleni védelmi rendszer hadihajókról történő alkalmazását. A próbák során az Iron Dome indítóállványát egy hadihajó tatján kialakított, helikopterek fel-és leszállására használt fedélzeten rögzítették, míg a felderítést a hajó rádiólokátorai végezték.

Fel nem robbant brit gyártmányú BL755-ös kazettás bomba résztölteteiről és magáról a roncsolódott bombatestről jelentetett meg fényképeket az Amnesty International. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a hazánkban, a barcsi bombázásnál használt, évek óta betiltott fegyvert Jemenben északi részén vetette be a Szaúd-Arábiai vezetésű koalíciós erő.

A pakisztáni légierő tárgyalásokba kezdett a török Turkish Aerospace Industries (TAI) repülőgépgyárral F-16-ok korszerűsítése ügyében. Meg nem erősített információk szerint a legutóbb Jordániától kapott, 14 használt Fighting Falcon modernizálásáról lehet szó, nagyjából 100 millió dollár értékben.

Az Egyesült Államokban egy Boeing AH-64D Apache harci helikopter szárnycsonkja alá szerelve még idén tesztelne egy lézerfegyvert a Különleges Műveleti Parancsnokság. Az elképzelés megvalósíthatóságát a hadsereggel közösen vizsgálnák meg, a legfőbb hátráltató tényezőnek a megfelelő méret, tömeg és teljesítmény mellett a rotorlapátok által felvert port és a helikopter szerkezetéből átadódó rezgések kiküszöbölését tarják.

Megkeresztelték a legújabb, immáron a 11. SAN ANTONIO-osztályú partraszállító hajót. Az egység építéséhez még 2012 augusztusában fogtak hozzá a Huntington Ingalls Industries hajógyárában, nevét akkor még nem lehetett tudni. Az LPD 27 Portland városának nevét kapta.

Chile légierejében több mint kétszeresére nőhet a C-130 Hercules teherszállító repülőgépek darabszáma. A két C-130H, valamint az egy C-130B mellé májusban megérkezett a második KC-130R, de Washington további két példány eladásának lehetőségét is felajánlotta a dél-amerikai országnak. Ezek konkrét típusát eddig nem jelölték meg, de gyaníthatóan újabb KC-130R-ről, vagy C-130T-ről lehet szó.

A földrészen Argentína is használt légi járműveket vásárolt, ugyanis 20 Agusta-Bell AB 206 JetRanger helikopter beszerzéséről sikerült megállapodni Rómával, egy nyolc éven át húzódó tárgyalási sorozat végén. A 2008 végén kezdődő egyeztetések során az olaszok a csendőrségtől kivont helikopterekért cserébe öt AgustaWestland A109A Powers helikopter és három Alenia G222 szállító repülőgép sárkányszerkezetét szerették volna megkapni az argentin hadsereg által nem használt készletből. Az akkori argentin kormány nem ment bele a csereüzletbe, így most 3 millió dollárt fizettek a forgószárnyasokért.

Buenos Aires a haditengerészet erősítésén is dolgozik, a legújabb hírek szerint az USA-ból szeretnének beszerezni partraszálló hajókat, amelyik kategória iránt már több mint egy évtizede érdeklődnek. Persze nem a SAN ANTONIO-osztályban gondolkodnak, hanem a már kivont és tartós tárolásba került egységek közül vásárolnának meg egyet. A legesélyesebbek a WHIDBEY ISLAND és az AUSTIN-osztályok tagjai, amik bár használtak, egy felújítást követően még akár évtizedekig szolgálatban maradhatnának.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Lockheed Martin F-35B Lightning II.

Saab JAS-39C Gripen.

NHI NH90TTH.

North American RA-5C Vigilante.

MiG-29UB.

Dassault Super Etendard.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

Sepecat Jaguar GR.1A.

EHI EH-101 Merlin.

North American F-100F Super Sabre.

BAE Systems Hawk T.2.

Dassault Mirage IIIBE.

General Dynamics F-111E Aardvark.

Transall C-160D.

McDonnell Douglas F-15D Eagle.

Aerospatiale SA-342M Gazelle.

Convair F-102 Delta Dagger.

Dassault Rafale M.

MiG-29B.

Boeing C-17A Globemaster III.

British Aerospace BAe-146 C.3.

Atlas Cheetah D.

McDonnell Douglas F-4F Phantom II.

Eurocopter EC665 Tiger ARH.

De Havilland Canada DHC-4A Caribou.

McDonnell Douglas F-18A+ Hornet.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Iljusin Il-78MKI.

Bell-Boeing MV-22B Osprey.

Dassault Mirage 2000D.

Ma visszatért az NTM 2016-on részt vevő magyar kontingens a spanyolországi Zaragozából, benne a speciális festésű Gripennel, melyet a HM valamilyen rejtélyes okból rejteget, ahelyett, hogy büszke lenne rá. De a szpottertársakban mindig reménykedhet az ember. A képért köszönet Kelének!

Zord

2016. május 24-én levegőbe emelkedett az első, Ausztráliának szánt P-8A Poseidon típusú tengerészeti járőrgép.

A négy hajózó túlélte a balesetet.

Az ötvenötödik NATO Tiger Meeten tizenöt ország közel száz repülőgépe és helikoptere vett részt, köztük a kecskeméti Pumák ötven fős kontingenssel és öt Gripennel.

Negyedik nemzetközi tudományos konferenciáját tartotta a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely május 25-én a Stefánia Palotában. A szimpózium témája ezúttal Kína volt.

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, valamint az ELTE Konfuciusz Intézet közös szervezésében rendezik meg a Kína: a globális kihívások tükrében című konferenciát május 25-én szerdán, Budapesten, a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban.

Katonai jogi konferenciát rendezett a napokban Tallinnban az Észt Tartalékos Tisztek Szövetsége (EROK). A rendezvényen a HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége (Matasz) képviseletében dr. Tóth Gergely százados vett részt.

Biztonsági, gazdasági, közlekedési és diplomáciai együttműködésről tárgyalt május 17-én, kedden Szarajevóban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az MTI-nek adott telefonos nyilatkozatában kiemelte: Magyarország alapvető biztonsági érdeke az, hogy Bosznia-Hercegovina minél gyorsabban és szorosabban integrálódjon azokba a szervezetekbe, amelyek garanciát jelentenek a nyugat-balkáni ország biztonságára és stabilitására.

38 évvel ezelőtt, 1978. május 26-án vesztette életét Hüse Károly posztumusz őrnagy, aranykoszorús katonai ejtőernyős.

A japán kormány különleges tárcaközi bizottságot hoz létre, mely azt a feladatot kapja, hogy megelőzze az országban állomásozó amerikai katonák bűnelkövetését. Az intézkedésre annak hatására került sor, hogy az amerikai katonák visszatérő jelleggel követnek el nemi erőszakot a környéken élő nők ellen, és a bűncselekményeik rendszerint következmény nélkül maradnak.

Tovább olvasom