Biztonságpolitika

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága is részletesen tárgyal majd a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagjáról – mondta a testület hétfői ülésén Firtl Mátyás, a bizottság alelnöke.

Pintér Sándor belügyminiszter múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlés elé a BM terrorellenes javaslatcsomagját. Az intézkedési csomag – amelyről az elmúlt hetekben több ötpárti és szakértői egyeztetést is tartottak – egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább.

A javaslat rendelkezik a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról is. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a Terrorelhárítási Központ (TEK) a személyvédelmen túl létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.

Kövér László házelnök a parlament nemzetbiztonsági bizottságát jelölte ki a részletes vita lefolytatására. Az Országgyűlés plenáris ülésén szerdán kerül napirendre a javaslat.

A honvédelmi bizottság eredetileg csak egységes szerkezetben szavazott volna a javaslatról. A bizottság hétfői ülésén viszont Vadai Ágnes azt indítványozta, hogy a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselőivel együtt az ő bizottságuk is részletesen, “paragrafusról-paragrafusra” vitassa meg a javaslatcsomagot. A képviselő ezt azzal indokolta, hogy a csomagnak több, a honvédséget és rendőrséget érintő része is van. Példaként említette, hogy a javaslat szerint a TEK objektumvédelmet is elfog látni. Kiemelte továbbá, hogy az újonnan felálló TIBEK sem csak terrorelhárítással, titkosszolgálati tevékenységgel, hanem szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységgel is foglalkozni fog. Ezen felül Vadai hangsúlyozta: az új titkosszolgálat a magyar állampolgárok adatait is kezelheti, ami szabadságjogokat érintő kérdés, ezért szükséges, hogy a “lehető legnagyobb nyilvánosság előtt” vitassák meg a terrorellenes javaslatokat.

Firtl  képviselő felhívta a figyelmet, hogy a BM terrorellenes javaslatcsomagjáról az elmúlt időszakban többfordulós ötpárti egyeztetést tartottak. A testület alelnöke ugyanakkor elismerte, hogy a javaslatcsomag valóban több honvédelmi és rendészeti kérdést tartalmaz, így megígérte, hogy a testület elnökének és Kövér László házelnöknek is jelzi a felvetést. Ennek nyomán lehetőség lesz rá, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága is rövidesen részletesen megvitassa a csomagot – tette hozzá.

A Vice News hozzájutott egy videofelvételhez, amelyet az Iszlám Állam tagjai készítettek, illetve az egyikőjük egy headcam-vel. Azaz ez egy nyers video, nem a szokásos propaganda anyag. Maga a formátum nem új, láttunk már ilyen felvételeket pl amerikai katonáktól Afganisztánban. Ami az újdonság, hogy az ISIS tagjaitól nem láttunk még ilyet.

Gondolkodtam az elején, hogy hogyan kerülhetett a hírcsatorna, egyáltalán az ellenség kezébe a video, de aztán megnéztem az anyagot, és kiderül, hogy az akció az ISIS számára balul sült el. Nem tudjuk, csak megsebesült és fogságba esett, vagy meg is halt-e az a személy, akin a kamera volt, de szinte biztos, hogy miután a kurdok megnézték a felvételt és nagyot örömködtek, minden további nélkül odaadták az első forgatócsoportnak, aki szerette volna látni.

Mielőtt átadnám a szót az egyik katona ismerősömnek, akit megkértem, hogy nézze meg a videot (hátha katonaszemmel mást is látni), pár dolgot én is leírnék. Az egyik, az öngyilkos merénylethez használt autó. Most láttam először ilyet közelről. Biztos ezzel is tele van az internet, de általában nem nézek képeket, videokat. Szóval ez és ezek VBIED-k (vehicle borne improvised explosive device), amit az ISIS használ, nem az amit a NATO katonák "megszokhattak" Afganisztánban. És itt ki is jön a két harcmodór közötti különbség. Az ismerősöm, jelentős afgán tapasztalattal, maga is meglepődött az öngyilkos merénylő járművén (azt a részt nem másolom be) és hosszan írt az afgán tapasztalatokról, ami engem viszont arra emlékeztett, hogy ez megér néhány szót.

Afganisztánban az ellenállók törekedtek a rejtésre, Szíriában és Irakban nem. Illetve ez így nem igaz. Ahol az Iszlám Állam kvázi az "országa" frontvonalain harcol, ott nem törekszik. Ahol terrorszervezetként működik továbbra is, pl Bagdadban, iraki Kurdisztánban, ott igen. Az ilyen páncélozott monstrumok használatának az oka az IÁ frontjain, hogy ott elsősorban "csapásmérésre" használják őket, egy olyan területen, ahol nincsenek civilek, ahol egy a lakosság elmenekült, ahol "világos" frontok vannak. Olvastam egy érdekes cikket múltkor, azt fejtegette, hogy ami a nyugatnak, vagy reguláris haderőnek a légierő, és a taktikai csapásmérő képesség, a precízión bombatámadások, az az ISIS-nek ezek a VBIED-ek. Ellenséges bázisok, FOB, ellenőrzőpontok támadásához, az első hullámban, 3-4 gyakran több járművet is bevetnek. Némelyike ennyire páncélozott (mint a video, az első képsorokon látható autó), némelyik sima személyautó. Teherautókat már nem nagyon használnak, mert egyrészt lassú, másrészt meg számítanak rá (egy évtizede használják őket Irakban a felkelők). Ezeket a pick-up-szerű izéket annyira felpáncélozzák, hogy néha az RPG is sem képes megállítani őket (persze itt ne a nyugati, magasan képzett, hivatásos katona által kezelt RPG-re gondoljunk, hanem a lelkes, de pánikoló peshmerga, iraki reguláris, stb. fegyveres kezelésére).

Az Iszlám Állam ezeket a VBIED-ket Falludzsában, Ramadiban, Moszul uután (2014 nyara) attól északra és keletre és hullámokban alkalmazta, akár defenzív, akár offenzív célok elérése érdekében. Mind az iraki hadsereg, mind a síita milíciák, mind a peshmergák könnyűfegyverzettel voltak leginkább felszerelve. Az RPG volt a "legkomolyabb" páncéltörő fegyverük sokáig (most nem jöjjön senki nekem az iraki harckocsikkal. Azok elvileg voltak, vannak, de kiképzetlen vagy "szellem" állománnyal, alacsony hadrafoghatósággal, minimális logisztikai támogatással, inkompetens parancsokkal), amikor kint voltam Észak-Irakban, még a kirkuki frontvonalon sem volt semmi komolyabb. Ami volt, amit kaptak pl. németektől, az max. azon a frontvonalon volt kint, ami aktív volt az ISIS szempontjából, tipikusan pl Makhmur, Gwer, esetleg Tal Afar. Az iraki reguláris erők Falludzsában, Ramadiban az olvasmányaim alapján szintén nem rendelkeztek semmilyen hatékony elhárítási eszközzel az ilyen felpáncélozott öngyilkos merénylőkkel szemben.

Az alábbi szakértésnek az a háttere, hogy én kértem meg ezt a katonaviselt ismerősömet, hogy mint képzett katona, mit mutatnak neki a képek, a látottak. Amit írt alább, azért különösen tanulságos számomra, mert rávilágít bizonyos dolgok valódi súlyára. Pl. hogy hogyan is kezeljük, amikor az ISIS fegyveresek kiképzettségéről, profizmusáról olvasunk. Miért nem kommunikálnak egymással a járművek a videon? Miért nem szereztek be puskagránát kilövőket (helyette a videon valami házilag barkácsolt dologgal ügyetlenkednek)? Miért nem applikáltak a járművekbe a géppuskaállványt, ha tényleg körbepáncélozták az egészet? Ahhoz képest, hogy mennyi nyersanyagot és időt fordítottak a járműveik felpáncélozására (ami komoly teljesítménynek tűnik), banálisnak tűnik a géppuskaállvány hiánya. Engem őszintén még az egyenruhájuk katonai jellege (és igen a sisak is és bakancs) is meglepett.

És tényleg, nem tudjuk mi volt a céljuk, mi rohamoztak meg a három járművel. Csak gondolom, a hogy a céljuk akár valami olyan is lehetett, amit sok városban láttunk. Előre megy az öngyilkos merénylő, megrobbant egy közeli peshmerga bázist, áteresztőpontot egy város határán, majd jön a második hullám, Abu Hajjar és társai.

A videot sajnos nem lehet berakni ide, itt nézhető meg a Vice News weboldalán: What It's Really Like to Fight for the Islamic State.

Itt pedig jöjjön az ismeretlen katonaismerős. Köszi!

Fegyverzet:
A videó meglepően változatos arzenált vonultat fel. Ez mindenképpen az erős oldala a csoportnak, hiszen minél változatosabb egy kisalegység fegyverzete, annál jobban tud alkalmazkodni a harctéri környezethez és körülményekhez. A fegyverek és eszközök minősége viszont iszonyúan lehangoló - ennek persze biztosan vannak fiskális okai is, de az igazi probléma a kiképzettség és a szaktudás hiánya, ugyanis még a meglévő eszközeikből sem tudják kihozni a maximumot. 

A tálibok Afganisztánban a VBIEDEK alkalmazását olyan szinten tökélyre fejlesztették, hogy a robbanóanyaggal megrakott járművek felfüggesztését megerősítették, hogy ne "üljön" árulkodó módon az autó hátulja, a csomagteret pedig telezsúfolták a civil autóknál megszokott kütyükkel (illatosító, Massoud kép, fityegő bizbasz, stb), hiszen a "steril" utastér már önmagában gyanús. A sofőr gyakran az utolsó pillanatig követte a forgalomszabályozó katona utasításait, vagy kézjeleit, hogy a lehető legközelebb kerüljön a célpontjához. Egy ilyen eszköz nyomonkövetése is szinte lehetetlen - hiába mondja pl. a kihelyezett figyelőd, hogy a fehér toyota most hagyta el a várost, ha az út tele van fehér toyotákkal. 

Na most amit a videón látunk, az ennek a tökéletes ellentéte. Először is a kiskaliberű fegyverek elleni házikészítésű páncél szerintem legalább egy tonnával növelte a jármű tömegét, ami azért nem biztos, hogy szerencsés vezetéstechnikai szempontból. Cserébe a járműről ordít, hogy harci célokra alakították át. Ha a páncélzat nem lenne elegendő, akkor a fekete fehér festés és a jól ismert logo teljesen egyértelművé teszi a helyzetet. 

A videó 01:30-tól egy "improvizált páncélzatú harci járművel", és annak két toronylövészével folytatódik. Nem tudta, megállapítani, hogy milyen jármű lehet, mert a videón nem sok látszik belőle.    
Ennél a résznél látunk valamennyit a harcosok személyi felszereléséből is. Ami nekem kapásból szemet szúrt, az a kevlár sisak. Valószínűleg azért, mert a Magyar Honvédség kötelékében ez még 2016-ban sem alap felszerelés. Persze a missziós állományt többnyire felszerelik vele, az itthoni szolgálatot a katonák továbbra is a nagyapáink által is ismert acélsisakokban teljesítik. Ez mindenképpen egy pozitívum a DAESH logisztika mellett. Viszont szemet szúr az egyéb fontosabb felszerelések hiánya is: se pisztoly, se elsősegélycsomag, se füstgránát nem látszik a málhamellényeken. Az oldalfegyver azért lenne fontos, mert annak hiányában a harcos kézsérülés esetén teljesen harcképtelenné válik (pisztolyt lehet egy kézzel kezelni, géppuskát és gépkarabélyt szinte lehetetlen.) Az elsősegélycsomag esetében nem egy "drága" IFAK-ra gondoltam - igazából egy csomag kötszer, meg egy érszorító meg valami légútbiztosító megvan néhány dollárból. Ezek hiánya arra utal, hogy a harcosok testi épsége nem élvez éppen prioritást a logisztikai tervezés során. Mondjuk a platón van néhány csomag, ami tartalmazhat ilyen felszerelést, ebben az esetben inkább a harcosok trehánysága, hogy nem rögzítenek egy-egy kisebb adagot a málhamellényükre. A füstgránátok hiánya a videó végén lesz látványos, amikor a harcosok nyílt terepen próbálnak visszavonulni, anélkül, hogy bármi álcázná a mozgásukat.

Visszatérve a járművekre 02:31-nél látszik a két szomszédos jármű is, de ezeket sem tudtam beazonosítani. A sivatagi rejtőszínük és a páncéltörő eszközök elleni kötényezés kifejezetten megnyerő, de toronyfegyvere ezeknek sincs - támadó harcfeladatra alkalmatlanok. Valószínűleg valamikor logisztikai célú járművek lehettek.

A fegyverek közül jól kivehető 01:56-nál egy német Rheinmetall MG-3-ra nagyon hasonlító géppuska (valószínűleg török licensz, mert a térségben tudtommal csak ők használnak MG-3-ra hajazó géppuskát); 02:08-nál egy kalasnyikov karabély, vagy RPK golyószóró (szinte lehetetlen megállapítani, hogy a rengeteg variáns közül melyik lehet), majd kicsit később a jármű platón egy behajtott válltámaszú akm kalasnyikov (tartalék fegyver lehet talán); aztán előkerülnek a jól ismert RPG-7-es kézi páncéltörő gránátvetők PG-7V kumulatív gránátokkal (ami persze lehet a megszólalásig hasonlító ázsiai klón is, bár az egyik gránáton mintha cirill betűk látszanának). Ezek mind megbízható és sokat bizonyított gyalogos fegyverek, amiket nem arra találtak ki, hogy jármű platójáról lövöldözzenek velük. Az MG-3 a legérdekesebb közölük az általam feltételezett török eredet miatt, illetve azért is, mert abból viszont tudtak volna kis anyagi és időráfordítással fedélzeti fegyvert barkácsolni. Néhány dolcsiból simán hegeszthettek volna egy állványt a jármű páncélzatára, amiről így akár még célzott lövéseket is leadhattak volna. Szerencsétlen géppuskás próbálkozik a páncélon ide-oda csúszkáló fegyvercsővel, de így nem lehet normálisan lőni. 

Géppuskaállvány rakasztartóval - nem egy nagy beruházás, de csodákat tesz a találati pontossággal. Furcsa, hogy a robbanóautójukat körbepáncéloztatták, de egy ilyen állványra már nem futotta...

A videó másik érdekes szereplője a házi készítésű puskagránát 03:40-től. Na itt már tényleg sajnáltam a srácokat, főleg, amikor az öngyújtójával szerencsétlenkedik Abu haverja... Több, mint fél perc alatt hozzák össze azt az egy lövést, vagyis fél percig a jármű egy guruló céltábla volt. Amúgy maga a puskagránát nagyon ötletes találmány, lényegében olyan, mintha egy kézigránátot több száz méterre el tudnál hajítani. Egy lövész általában 3-4 másodperc alatt lő ki egy puskagránátot egy cső alatti gránátvetőből, a szereplők által "bombának" nevezett eszközzel ez persze kivitelezhetetlen. Ezeket a házi készítésű gránátokat én csak mostanában láttam megjelenni a videó megosztókon. Számomra érthetetlen, hogy ha tele vannak fegyverekkel, akkor miért nem vásároltak hozzájuk gyári cső alatti gránátvetőket is. Azok nagyságrendileg könnyebben kezelhetőek és megbízhatóbbak. 

Ami még említésre méltó, az az RPG gránátvető kezelése. A 03:17-nél leadott lövés után a harcosok meglepettnek tűnnek a kivetőtöltet gázainak hatására. Egyikük meg is jegyzi, hogy "minket is megpörköltél". Valószínűleg nem volt még részük ilyen élményben, pedig köztudott, hogy a vetőcső mögött elhelyezkedő felületek a gázok visszaverődését okozzák. 04:40-nél van még egy elég árulkodó momentum: az RPG kezelő gránátvetőjében kumulatív páncéltörő gránát van, pedig vagy háromszor elmondta a többieknek, hogy repeszgránátot kér. Amikor végre lőni szeretne, akkor a társa leállítja, és felszólítja, hogy vegye le a szállításbiztosítót a gránát elejéről. Egy kiképzett gránátvetős tudja, hogy az a bizonyos kupak nyugodtan rajta maradhat lövéskor a gránáton, hiszen az csak a szállítás közben óvja a gránát gyújtószerkezetének mellső részét. A 300 m/s-al közlekedő gránátot egy alumíniumkupak nem fogja meggátolni az elműködésben. A szakutasítás szerint esőben és hóban egyenesen kötelező rajtahagyni a gránáton a kupakot, nehogy a csapadék miatt a gyújtó a levegőben felrobbantsa a gránátot. Persze azt nem fogjuk megtudni, mi lett volna, ha a harcos késlekedés nélkül ellövi a gránátot. Talán megelőzte volna a kurd lövészt, aki két másodperccel később találatot ér el a járművön, talán nem. Azt mindenesetre remekül szemlélteti a videó, hogy mennyire fontos az alkalmazott fegyverek magas szintű ismerete. Míg a középkorban percekig csépelték egymást a szemben álló harcosok, addig a tűzfegyverek korában tizedmásodpercnyi különbségek jelenthetik a különbséget élet és halál között.

Összességében elmondható, hogy a harc gépesített harcrendben történő megvívásához  szükséges fegyverzettel nem rendelkezett a csoport. (a videón csak járművek látszanak, nincs járműről szállt gyalogság, aki kiiktathatná az ellenség páncéltörő eszközeit) Ezek hiányát úgy próbálták ellensúlyozni, hogy a platóra mindenféle fegyvert felpakoltak, és azokat mind alkalmazták is. A látott fegyverek egyébként viszonylag fapadosnak számítanak - sehol egy optika, ami javíthatta volna az esélyeiket.

Munkaszervezés/parancsnoki munka
Hát, ebből nem sokat láttunk. A videó tényleg elég káoszosnak tűnik, de egyébként szerintem minden tűzharc az. Ez egyszerűen egy ilyen környezet. Persze utólag mindenki szereti azt mondani, hogy végig átlátta a helyzetet, és ura volt a folyamatoknak, de a csata egy hihetetlenül komplex világ, tele félreértelmezhető információkkal. Egy veterán SEAL mondta egyszer, hogy mindig a lehető legegyszerűbb tervvel indulj csatába, mert az első puskalövés után a terved ezerszer komplexebbé válik, és ember legyen a talpán, aki akkor is képes átlátni a káoszt. Amit én nagyon hiányoltam, az a rádió használata (látszik egy a jármű padjára lerakva) - a többi járművel nem is kommunikáltak, pedig a csapatmunka elég sokat tud dobni a túlélési esélyeken. A célok felderítését sem kommunikálták le egymással a harcosok - sehol egy közlés az ellenség irányáról, jellegéről, vagy távolságáról; kicsit olyan, mintha a három harcos egymástól függetlenül, nem pedig egy csapatot alkotva harcolna.

Taktika
Hát, erről sem lehet túl sokat írni. Páncélos hadrendben arcból megtámadtak egy ellenséges pozíciót fedélzeti fegyverek nélkül úgy, hogy még csak tűztámogatást sem alkalmaztak, csak szimplán rohamoztak előre - ilyet egyszerűen épeszű kiképzett katona nem csinál. Azért is furcsa az alapvető eljárások alkalmazásának hiánya, mert az internet korában ezek az eljárások rendkívül könnyedén tanulhatóak és taníthatóak. A világháló tele van katonai szabályzatokkal és oktató videókkal. Idő és energiaráfordítással még egy teljesen laikus hétköznapi ember is képes harcképes gerillacsoportok kiképzésére. Ma már bárki megtanulhatja a menet és harcalakzatok alkalmazását, az ellenséges célok felderítését, a célmegjelölést, a rugalmas elszakadást, a rajtaütések végrehajtását, a tűz és mozgás összhangját, szinte bármit, ami az ilyen feladatok hatékony végrehajtásához szükséges. Az egész csak motiváció kérdése. A videóból, viszont ezek az alapvető eljárások teljesen hiányoznak. Olyan, mintha erőből akarnák megoldani a feladatot, csak ehhez hiányzik a tűzerő és a páncélvédettség.
De ezt igazából nehéz így megítélni. A harccselekmények kiértékelésénél és a különböző incidensek tanulságainak feldolgozásánál az eseményeket mindig számos nézőpontból, több irányból megerősítve elemzik. Ebből az egy nézőpontból úgy tűnik, mintha egy kiképzetlen csoport teljesen értelmetlenül áldozná fel magát, hiszen a szükséges nehézfegyverzet nélkül, bármiféle koncepciót mellőzve nekirontottak a védelemben elhelyezkedő ellenségnek. Így nézve esélyük sem volt a győzelemre. Viszont egyetlen nézőpontból nem lehet hatékonyan következtetéseket levonni. Elképzelhető például, hogy a 4-5 fős csoport feladata csak az ellenség megtévesztése, figyelmének és tűzerejének lekötése volt annak érdekében, hogy egy másik csoport hatékonyan az ellenség szárnyába vagy hátába manőverezhessen. Talán Abu Hajaar és társai voltak a feláldozható "csalik" a csatában a végső győzelem kivívása érdekében. Az is lehet, hogy a saját felderítésük alapján sokkal kisebb ellenséges ellenállásra számítottak a feladat során, és ezért rohamozták meg az ellenséget ilyen felkészületlenül.

Úgy összességében nagyon érdekes videó. Talán az egyetlen negatívum, amit el tudnék róla mondani, az a feliratozás. Eleve "helyzetbe állítja" a nézőt, és kijelenti, hogy káoszt és rendezetlen visszavonulást fog látni. Ez azért szerintem meredek egy kicsit. Egyrészt aki nem élt még át tűzharcokat, az könnyen mond ítéletet az ehhez hasonló videók láttán. Belülről nézve azért jóval bonyolultabb irányítani a dolgokat, mint ahogy azt a monitor mögül gondolnánk. Ami viszont említésre sem kerül a feliratozásban, az a harcosok halált megvető bátorsága. Persze látszik rajtuk, hogy dolgozik a túlélési ösztön, de egyikük sem próbálja elhagyni a helyét, vagy kihúzni magát a veszélyes helyzetekből. Amikor ellenséges tűz alatt elhagyják a járművet, akkor még a halott sofőrt is megpróbálják kihúzni a járműből. Ez bajtársiasságra és erős közösségi tudatra utal, ami mindenképpen fontos faktora a harcértéknek. Az biztos, hogy ezek az emberek készek kockáztatni az életüket az eszméért, amiben hisznek.

Különösen nagy értékre elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt vádat emeltek két férfi ellen, aki hamis amerikai dollárt és ukrán hrivnyát nyomtatott csaknem 160 millió forint értékben Miskolcon — tájékoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.

Martossy György közölte: egy hatvanéves férfi ismeretlenektől kapott megbízást tavaly év elején arra, hogy hamis húszdolláros bankjegyeket állítson elő ukrajnai forgalmazásra. A vádlott ezután megállapodott 54 éves ismerősével, hogy a munkahelyén, egy miskolci nyomdában gyártják majd le a hamis pénzt. Az idősebb férfi beszerezte a bankjegyfestéket, a speciális UV-jelzőfestéket és a húszdolláros bankjegy képfájljait.

Rávették a nyomda üzemeltetőjét – aki nem tudott a vádlottak terveiről – egy drága digitális nyomdagép vásárlására azzal, hogy nagyobb megbízást ígértek neki. A pénz előállításához szükséges grafikai és digitális háttéranyagot a fiatalabb vádlott készítette el. A próbanyomatokat bemutatták a megrendelőknek, és tavaly januártól júliusig folyamatosan nyomtatták a hamis pénzt.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a rendőrök tavaly júliusban rajtaütöttek a pénzhamisítókon, lefoglalták a festékeket, a nyomólemezeket, a papírokat és a kész hamis bankjegyeket, a két vádlottat pedig őrizetbe vették.

Kitért arra is, hogy fél év alatt mintegy 123 millió forint értékű hamis dollárt és 36 millió forint értékben hamis ukrán kétszáz hrivnyást készítettek. A közepes minőségű hamis bankjegyekből pontosan meg nem állapítható mennyiség forgalomba is került, nyíregyházi pénzváltókban felbukkant.

Ukrajnában a fegyveres erőknél egy újfajta rakéta-sorozatvető tűnt fel. Ennél a Sztrela 10 (NATO-kód SA-13 Gopher) lánctalpas alvázra szerelték fel a repülőeszközökről jól ismert Sz-8-as nem irányított rakéták indítására szolgáló B8V20 blokk két darabját, a légi célok elleni rakéták konténereinek helyére. Az így 40 darab 80 milliméteres rakétával felfegyverzett járművel mindössze pár kilométerre válik lehetővé egy igencsak megsemmisítő erejű, nem túl pontos területtűz kiváltása. A kényszer szülte megoldás hátterében az állhat, hogy az ukrán hadsereg jelentős mennyiségben rendelkezik 80 milliméteres nem irányított rakétákkal.

Megkezdte a taktikai feladatokra történő befogását a Boeing C-17 Globemaster III szállítógépeinek, a Brit Királyi Légierő (RAF). A 2001-től átvett típusból nyolc példányát eddig csakis stratégia légi szállítási feladatokra, illetve veszélyhelyzetekben, személyek evakuálásra használták. Április 25-én azonban már ejtőernyősök is ugrásokat hajtottak végre a C-17-es rakteréből.

Hat hónap elteltével vetett újra olasz kikötőbe horgonyt a CARABINIERE FREMM-osztályú fregatt. Az egység Afrika szarva és a Nyugat-Indiai-óceán térségében őrjáratozott az ATLANTA hadművelet keretén belül, melyet a kalózkodás visszaszorítására indítottak. A szokásos 145 főnyi legénység mellé a hosszú útra még jó pár katona a fedélzetre szállt, így összesen 200-an tudhatták ez idő alatt otthonuknak a fregattot. Érdekesség, hogy az út során kínai Harbin Z9-C és spanyol C-SH 60 helikopterek le-és felszállásokat hajtottak végre a CARABINIERE FREMM-osztályú fregattról.

Igazán széles járműpaletta meghajtásának korszerűsítésére fejlesztett ki egy erőforrás és erőátviteli rendszert a RENK France. A 350S a 44-50 tonna tömegű páncélosok meghajtásáról képes gondoskodni, a megrendelő igényeinek megfelelően 1000, 1090, illetve 1200 lóerős teljesítményt leadva. A magas környezeti hőmérséklet mellett is üzemeltethető, egy óra alatt cserélhető motor töltőlevegő-hűtővel is rendelkezik a nagyobb teljesítmény elérése végett, valamint a jármű álcázásának segítése céljából képes a kipufogócsőbe fecskendezett üzemanyag segítségével füstöt előállítani.

Maga az erőforrás egy svéd Scania D16 V-8 négyütemű dízelmotor, ami az üzemanyag befecskendező-rendszer cseréjével válik képessé a nagyobb teljesítmény leadására. Az erőátvitelről az ESM350 teljesen automata sebességváltó gondoskodik, amelyik nyolc előremeneti és egy hátrameneti fokozattal rendelkezik. Mindezek mellé a jármű irányító rendszerét is cserélni kell az átépítés során, ugyanis az irányváltást lehetővé tévő botkormányok helyett egy kormánykerék kerül beszerelésre. A remények szerint ezt a rendszert az orosz T-72 és T-90, a lengyel PT-91, és az ex-jugoszláv M-84-as harckocsikba is beszerelhetik.

2018-ra készül el a Nexter Systems az első két korszerűsített Leclerc harckocsival. A tavaly megkötött szerződés értelmében Párizs további 198 páncélos modernizációját tervezi 2020 és 2028 között a 406 példányba elkészült harckocsiból. A munkálatok leginkább az elektronikát érintik, így a SCORPION információs és irányító rendszer (SICS) is beépítésre kerül, ami a jövőben minden francia páncélosban megtalálható lesz. Már a védelem növeléséhez is tartozik a Barage nevű, improvizált robbanószerkezetek ellen kifejlesztett zavarórendszer integrációja. A védelem növelésébe természetesen a harckocsi összes felületét borító páncélzat hatékonyságának növelése is bele tartozik. A fő fegyverzetet képviselő Nexter Systems 120 milliméteres F1 sima csövű ágyú megmarad, de választható robbanási idejű új repeszgránátot fog kapni.

Orosz tervek szerint még idén befejeződnek az új 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjárművel végzett tesztek. A Bumeráng a tavalyi Győzelem Napi parádén gördült a nagy nyilvánosság elé. Az erős fegyverzetű (30 milliméteres 2A42 gépágyú, koaxiális 7,62 PKT/PKTM géppuska és négy 9M133 Kornet (NATO-kód: AT-14 Spriggan) irányított rakéta) Bumeráng a BTR-80-ok utódja lesz, de az újabb BTR-82A típussal egy ideig még együtt fog szolgálatot teljesíteni.

A T-14 Armata harckocsin alapuló T-15-ös nehéz gyalogsági harcjárműről is érkezetek hírek, ugyanis a gyártását végző Uralvagonzavod szerződést írt alá a Védelmi Minisztériummal a gyártás megindítására.

Oroszország szeretné minél hamarabb lecserélni a páncélozott járművekre szerelt 6P11 NSZVT nehézgéppuskákat. Ezeket az 1970-es évek elejétől gyártott fegyvereket a Szovjetunió szétesését követően már Kazahsztánba készítették, ezért az alkatrészek beszerzése nehézkessé vált. Utódja a 2000-es években kifejlesztett 6P49 Kord nehézgéppuska lesz, amely több tulajdonságában túlszárnyalja elődjét, de ami talán az egyik legfontosabb, messze pontosabb, mint az NSZVT.

Április 19-én megérkezett Algériába az ERRADII (910) MEKO A-200-as osztályba tartozó fregatt. A hajót, egy másikkal együtt még 2012 áprilisában rendelte meg az észak-afrikai állam a ThyssenKrupp Marine Systems-től. Az ERRADII testvérhajója, a HERRAD (911) tavaly decemberben került vízre, átadása a következő évben várható.

Fotók alapján kijelenthető, hogy két újabb MiG-23BN Flogger vadászbombázóval lett erősebb a líbiai légierő. A talán nagyjavításon is átesett 4136-os és 8985-ös lajstromú gépek érdekessége, hogy a orr-rész jobb felső részére egy merev üzemanyag-utántöltő csonkot szeretek fel még a Kadafi-rezsim idején.

Helyesbítették az iraki védelmi minisztériumból az ország védelmi miniszterének múlt heti nyilatkozatát. Ennek érdemi része az, hogy az ország légiereje nem három, hanem négy Szuhoj Szu-25-ös Frogfoot csatarepülőgéppel lett gazdagabb.

Katar számára az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 252 RIM-116C RAM rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta megvásárlását, 260 millió dollár értékben. A közel-keleti állam hadihajóinak fedélzetén már évek óta megtalálhatók a RIM-116-os légvédelmi rakéták, de a most engedélyezett nagyobb mennyiségű vásárlás gyaníthatóan a flotta új egységeire kerül majd.

Már épül a kínai-pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázó első kétüléses példánya a Chengdu Aerospace Corporation üzemében. A JF-17B jelzésű variáns a ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is fog rendelkezni. A kétüléses JF-17B az első felszállást még az idén végre fogja hajtani, míg a pakisztáni légierőhöz 2017 áprilisában fog kerülni.

Tajvanon már kezd körvonalazódni az a terv, mely a helyi tervezésű és gyártású AT-3-as sugárhajtású kiképző és könnyű támadógépek utódját eredményezheti. A mostani elképzelés szerint az új gép is hazai tervezésű és gyártású lenne. Jelenleg egy tanulmány készül, mely a levegőbe emeléshez szükséges sugárhajtómű helyi előállításának lehetőségét elemzi. Az új gépet az AIDC (Aerospace Industrial Development Corporation) készíti el, ez jelenleg az XT-5-ös jellel fut, neve Blue Magpie (Kék Szarka). Ez a madárfaj őshonos Tajvanon is, tulajdonsága, mely alapján egy katonai repülőgép visel a nevét az, hogy igen a vehemense képes a fészkét védeni. Az XT-5-ként bemutatott makett megjelenésében leginkább a F-CK-1 Ching Kuo vadászbombázó kétüléses változatára hasonlított.

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta Ausztrália számára 450 darab Raytheon AIM-120D AMRAAM légiharc-rakéta eladását, 1,22 milliárd dollár értékben.

Nem érinti az amerikai tengerészgyalogság már Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázókra átfegyverzett VMFA-121 századának bevethetőségét a közelmúltban kiderült szoftverhiba. Mint ismeretes a 3I szoftvercsomagban igen gyakran volt gond a rádiólokátor jeleivel, de a tengerészgyalogság gépein a régebbi, problémáktól mentes 2B program található. A bevethetőséghez már ez is elég tulajdonsággal bír. A 3I hibáinak kiküszöbölése jelenleg is folyik, a hírek szerint a hibák nagyobb részét már elhárították. Az F-35-ös szárnyai alatt lévő felfüggesztési pontok alkalmazásának lehetőségét biztosító 3F szoftvercsomag várhatólag pár hónappal később fog bevezetésre kerülni, az eddig tervezetthez képest. Júniusban egyébként a tengerészgyalogság egy másik százada, a VMFA-211-es is átfegyverzésre fog kerülni az F-35B-re.

2016 és 2017 helyett csak 2017 és 2019 között kerülnek átadásra a brazil légierő számára az SC-105 Amazonas kutató-mentő repülőgépek. A múlt évben újabb 3 példányban megrendelt típus helyi jelölése valójában a C295-öst takarja. Az orrkúp alá beszerelt EL/M-2022A(V)3 radar akár 360 kilométeres távolságból is képes a vízfelszín felderítésére, míg a műholdas kommunikációs rendszer a mentőfeladatok irányításában játszhat kulcsfontosságú szerepet. A C295-ből tíz szállító, S-105A Amazonas jelzéssel már szolgál az országban, valamint kettő SC-105A is, azonban ezek oldalán még nincsenek felszerelve buborékablakok.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

McDonnell F-4C Phantom II.

Westland Sea King Mk.41.

Dassault Mirage 2000D.

Lockheed Martin F-35B Lightning II.

Boeing AH-64D Apache Longbow.

Szuhoj Szu-22M4 Fitter-K.

Boeing C-17A Globemaster III.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Bell UH-1H Iroquois.

Airbus CC-150 Polaris.

Grumman EA-6B Prowler.

Szuhoj Szu-27UB.

Aerospatiale AS-532UL Cougar.

North American F-86D Sabre.

Saab JAS-39C Gripen.

Caudron R11 A3: 1., 2.

PZL-Swidnik W-3WA Sokol.

Antonov An-72.

Aerospatiale SA-319B Alouette III.

A tegnapi nap folyamán a Francia Nemzetgyűlés elfogadott egy határozatot, melyben az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók feloldását sürgette. A megjelent 101 képviselőből 55-en támogatták Bővebben ...

Magyarország légtere ellenőrzött és nem ellenőrzött légterekre van osztva. Ez utóbbiak a földfelszíntől 9500 láb (2900 m) magasságig terjednek. A bennük zajló forgalom nagyjából kilencven százalékát a kisgépek adják. Pilótáikkal a HungaroControl Körzeti Repüléstájékoztató Szolgálat van kapcsolatban, amely Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében lévő légiforgalmi irányító központjából kíséri figyelemmel a magyar légtérben zajló repüléseket és intézkedik, ha valamelyik kisgép bajba kerül.

Fotó: Szórád Tamás

Fontos különbség, hogy az ellenőrzött légtérben a légiforgalmi irányítók utasításokat adnak, a nem ellenőrzött légtérben a körzeti repüléstájékoztatók pedig tanácsolnak és javasolnak, például egy új irány felvételét vagy magasságváltást. E javaslatok elfogadása a pilótákon múlik, akik az esetek többségében követik a javaslatot, tudva, hogy annak oka van: például egy aktív lőtér kikerülése miatt.

A nem ellenőrzött légterekben a pilóták maguk gondoskodnak a légi járművek közötti elkülönítésről, akár látvarepülési (VFR) akár műszerrepülési (IFR) szabályok szerint repülnek. Ettől függetlenül a repüléstájékoztató szolgálat nyomon követi a kisgépeket és forgalmi tájékoztatásokkal segíti a pilótákat az összeütközések vagy veszélyes megközelítések elkerülése érdekében. A munkájukat nagyban segíti, ha van fedélzeti válaszjeladó – transzponder - a gépen, akkor végig látják az útvonalon, ha nincs akkor a pilóta által rendszeres időközökben közölt helyzetjelentési információ alapján követik.

Fotó: Szórád Tamás

Hozzá kell tenni, hogy Magyarországon 4000 láb (1200 méter) alatt nincs teljes radarfedettség. Vannak olyan helyek, ahol hosszabb-rövidebb időre eltűnik a gép a radarról. Ezen segíthet majd az a megoldás, amely megvalósíthatóság tervein már dolgozik a Magyar Repülő Szövetség és ezen belül a Vitorlázórepülő Szövetség, a Vidéki Repülőterek Szövetsége és a HungaroControl. Egyfajta pozíciókövetésről van szó, ami nem radarinformáció, hanem GPS koordináták alapján adja meg a légi jármű helyzetét. Ehhez 30-35 antennát kell telepíteni az országban a teljes lefedettség érdekében. Egy-egy ilyen antenna kb. 40 km sugarú körön belül veszi a jeleket a légi jármű fedélzetén elhelyezett apró eszköztől. Ezt az eszközt használják a nemzetközi vitorlázórepülő versenyeken is.

A repüléstájékoztató szolgálat munkáját a repülési terv benyújtása segíti. A repülési tervből azonnal látják, hogy mi a pilóta szándéka, milyen útvonalon, milyen magasságon tervezte a repülést, és milyen légtereket érint majd. Egyes légterekkel a repüléstájékoztató szolgálatnak esetenként koordinálni kell, hogy aki érinteni akarja az adott légteret, milyen feltételek mellett teheti meg. Bizonyos légterekbe való belépéshez a repüléstájékoztató szolgálat munkatársai koordinációval segítik a pilótákat.

Fotó: HungaroControl

Amikor a pilóta benyújt egy repülési tervet a HungaroControlnak és az feldolgozásra kerül, az abban feltüntetett adatok – útvonal, sebesség – alapján a rendszer egy útvonalat jelenít meg a repüléstájékoztató szolgálat előtt, mintha „látnák” a repülőt. Ez csak a repülési terv alapján számított útvonal, nem a repülőgép valós útvonala, de a repüléstájékoztató szolgálat ezzel már egy információt kap arról, hogy a pilóta merre tervezi a repülést és, ha nem tér el bejelentés nélkül, akkor a terv alapján látja, hogy a számított adatok alapján hol kell lennie a gépnek.

A repülési terv benyújtása azonban nem csak a repüléstájékoztató szolgálatot segíti, hanem a pilóta ezzel biztosítja magának, hogy szükség esetén rendelkezésére álljanak olyan információk, amire a riasztó szolgálatnak szüksége van és a kutató-mentő szolgálat számára is nélkülözhetetlen. Tartalmazza például, hogy milyen a gép színe, mennyi időre elegendő üzemanyaggal szállt fel, hány fő van a fedélzeten, és hogy milyen kényszerhelyzeti berendezések vannak a gépen.

Ha a géppel megszakad minden kapcsolat, akkor a repüléstájékoztató szolgálat a repülési idő és a maradék üzemanyag ismeretében mérlegelheti, hogy levegőben lehet-e még a légi jármű. A repülőgép sárkányának színe a kutató-mentőket segíti azzal, hogy tudják, milyen színre kell különösen odafigyelni, hiszen lehet, hogy nem magát a gépet látják meg elsőnek, csak egy darabját. A fedélzeten tartózkodók létszáma már a helyszíni mentésnél fontos. Előfordulhat, hogy valaki kiesett a roncsból és pár méterrel odébb, az aljnövényzetben fekszik eszméletlenül, de élve.

A repülési terv benyújtása tehát életet menthet, és ugyanúgy hozzá kell, hogy tartozzon a repülés előtti teendőkhöz, mint a felkészülés többi része: a napi légtérfelhasználási terv ellenőrzése a repülés során érintendő légterek vonatkozásában, a pilóták számára kiadott, az útvonalra valamint a rendeltetési és kitérő repülőterekre vonatkozó információk (NOTAM - Notice To Airmen) és a meteorológiai adatok ellenőrzése.

Repülés szép időben, jó látás mellett. Fotó: Szórád Tamás

A kisgépes pilóták felkészülését segítendő, a HungaroControl fél éve indította el a Netbriefing (Homebriefing) nevű szolgáltatást, amelyen egy rövid, ingyenes regisztráció után a felkészüléshez szükséges adatok egy helyen elérhetőek.

*

Amikor a nem ellenőrzött légtérben egy repülőgép radarjele eltűnik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy gond van a géppel. Lehet, hogy a repülési magassága miatt elveszik a radarjel és az is lehet, hogy a rádiófedettség hiánya miatt rádiózni sem tud. (Magyarország területének 95 százalékán megvan a rádiófedettség.) A repüléstájékoztató szolgálat radarképernyőjén felugrik egy ablak, ami jelzi, hogy mikor volt az utolsó radaradat kapcsolat a légijárműről. A nem ellenőrzött légtérben ez nem ritka jelenség, így ez még nem ad feltétlenül okot az aggodalomra.

Fotó: HungaroControl

Magyarország nem ellenőrzött légterét észak, kelet és nyugat szektorra osztották fel. A szektorokat forgalmi terheléstől függően nyitják, vagy összevonják. A pilóta csak azt érzékeli, hogy például a kelet szektor frekvenciáján hallja a nyugat szektorban rádiózó másik pilótát. Egy szektorban ketten vannak „beültetve”. Az egyik rádiózik a repülőgépek pilótáival, kollégája pedig telefonon tart kapcsolatot a belföldi és külföldi irányító szolgálatokkal és más társszervekkel.

A radarkapcsolat megszűnésekor rádión meghívják a gépet. Ha nem érkezik válasz, meghívatják egy másik géppel. Próbálnak információt szerezni, ezért a környező repülőtereket is felhívják telefonon, hogy esetleg leszállt-e ott a gép, vagy beszólt-e rádión.

A Balaton keleti medencéje felett észak-déli irányban gyorsan mozgó zivatar kényszerítette gyors döntésre a kisgép pilótáját. A kitérő reptér Siófok-Kiliti volt. Fotó: Szórád Tamás

Ha nincs pozitív visszajelzés és a keresés sem vezet eredményre, akkor az összes adattal és az utolsó ismert pozícióval tájékoztatják a supervisort a helyzetről, aki ez után minden rendelkezésre álló információval tájékoztatja az Országos Rendőr-Főkapitányság Központi Ügyeletét (ORF KÜ) arról, hogy eltűnt egy légi jármű. Az összes rendelkezésre álló adatot – utolsó ismert pozíció, volt-e rádiókapcsolat, a fedélzeten tartózkodók létszáma, szállít-e a gép veszélyes anyagot, stb. - megadja neki és az ORFK ügyeletese döntést hoz a további lépésekről. Értesíti a honvédséget, a rendőrséget és a katasztrófavédelmet.

A honvédséghez beérkező információ az MH Légi Vezetési és Irányítási Központhoz kerül, ahol a hadműveleti váltásparancsnok és a hozzá beosztott kutató-mentő koordinátor adhat utasítást a kutató-mentő helikopter felszállására.

Közben a földi egységek is gyűjtenek adatot a környéken, hogy látott-e valaki valamit. Hiszen, ha nem gyullad ki a légi jármű, akkor a növényzet elrejtheti, ahogy volt is erre példa. A keresésben résztvevő egységek további pontosítások miatt bármikor megkereshetik a supervisort.

*

2016. február 28-a nyugodt vasárnapnak indult az MH Pápa Bázisrepülőtéren települő, a Dunától nyugatra eső országrészért felelős légi kutató-mentő szolgálat számára. A Mi-8-as helikopter két helikopter-vezetővel, egy fedélzeti technikussal, két kutató-mentő ejtőernyőssel, egy kutató-mentő felcserrel és egy földi mechanikussal állt készenlétben arra az esetre, ha faxon, telefonon vagy EDR rádión (Egységes Digitális Rádióháló) riasztás érkezik. Röviddel dél előtt riasztás érkezett, amelynek eredményeképpen a helikopter egy eltűnt kisgép felkutatására indult. Az eseményeket Szilágyi Zoltán alezredes, a kutató-mentő helikopter parancsnoka idézte fel.

- Telefonon érkezett a riasztás azzal, hogy nem gyakorlatról van szó, azonnali felszállás, majd Tatabánya környékén kezdjük meg a keresést és további információt a levegőben kapunk.

Vasárnap volt, ebédhez készülődve harmincperces készenlétben (RS 30) volt a csapat, de a huszadik percben már a levegőben voltunk és elindultunk a kutatási körzet felé, amit húsz perc alatt értünk el. Felszállás után megkaptuk, hogy a HungaroControl milyen koordinátán vesztette el a kapcsolatot a géppel, illetve megadták, hogy egy kék-sárga festésű Cessna 152-es típusról van szó, két fővel a fedélzeten. Ezek az adatok a Cessna személyzete által leadott repülési terven is szerepeltek, éppen azért, hogy ezek a kutatás és mentés szempontjából fontos információk szükség esetén rendelkezésre álljanak. Menet közben jött egy olyan információ, hogy állampolgári bejelentés érkezett, miszerint Vértesszőlős közelében az M1-es autópályáról füstöt láttak térségben.

Az eltűnt kisgép felkutatását a 3301-es Mi-8-assal hajtották végre. Fotó: Szórád Tamás

Az irányítás ilyenkor nem mérlegelhet, hogy a bejelentés összefüggésbe hozható-e az esettel vagy sem, hanem a kapott információ szerint intézkedik. Elindultunk a jelzett térség felé, elkezdtük a keresést, de füstöt nem észleltünk. A kereső eljárások közül a táguló négyzet módszerével elkezdtük szisztematikusan átfésülni a terepet. Amikor Tata és Tatabánya környékén már elég nagy területet berepültünk, jelentettem, hogy nem találunk semmit. Később kiderült, hogy az információ téves, talán avarégetésből származó tűz volt, amit időközben eloltottak.  

Ekkor utasítottak, hogy repüljünk ki az előzőleg megadott koordinátára és ott folytassuk a keresést. Ahogy Tatánál ráfordultunk a megadott koordináta irányára, Vértesszőlőstől észak-keletre három kilométerre, a fedélzeti technikus, aki lefelé is lát a két műszerfal közötti alsó plexin, szólt, hogy mintha kék darabokat látna a fák között. Szerencsére ebben az évszakban még nincs lomb a fákon, így leláttunk a talajig. Egy szűk körön lesüllyedtünk a fák felett és megállapítottuk, hogy egy géproncs van a földön. A koordinátákat azonnal megadtuk az irányításnak, aki ez alapján értesítette a polgári légimentőket. Tájékoztattuk továbbá, hogy a kárhelytől 4-500 méterre van egy erdőirtás, megnézzük, hogy a kivágott fák tuskói lehetővé teszik-e a leszállást.

Sikerült leszállnunk a tisztáson, a kutató-mentő szakszemélyzet kiszállt és elindult a roncshoz. Kérésükre felszálltunk és a roncs felett megfüggve, a pontos helyszínt jelezve segítettük, hogy mihamarabb odaérjenek.

Fentről láttuk, hogy valaki integet a roncsból. Jeleztem is az irányításnak, hogy egy ember biztosan életben van. Amikor a kutató-mentő szakszemélyzet a roncshoz ért, mi leszálltunk a tisztáson és leállítottuk a hajtóműveket. Ekkor érkezett a légimentők helikoptere is, amely szintén leszállt. A kutató-mentő szakszemélyzet kivágta a roncsból az egyik sérültet és a felcser elkezdte az elsődleges ellátását. Fej- és mellkasi sérülése, medence- és nyílt lábszártörése ellenére kommunikált, bár láthatóan sokkos állapotban volt. A másik sérültnek nem volt tapintható a pulzusa, és a protokoll szerint ilyenkor azzal a sérülttel kell foglalkozni, akinél van esély az életben maradásra. Közben megérkeztek a légimentők és így már mindkét sérülttel tudtak foglalkozni. A súlyos sérültet stabilizálták, és megkezdték a másik sérült újraélesztését, ami sajnos sikertelen volt.

A légimentők EC-135-ös helikoptere Balatonfüredről indult a helyszínre. Fotó: Balogh Ákos

A helyszínt a földön nagyon nehezen lehetett megközelíteni, a légimentők helikoptere már úton volt a sérülttel a tatabányai kórházba, amikor a rendőrök és a tűzoltók a helyszínre érkeztek. Ha nem lett volna ott az a tisztás és nem tudtunk volna leszállni, akkor a kutató-mentő szakszemélyzet a felszereléssel együtt alpin technikával ereszkedett volna a földre és a sérült ellátása, szállításra való előkészítése után hordágyon csörlőztük volna a fedélzetre és szállítottuk volna a kórházba. Ez a nagy előnye a honvédségi kutató-mentő helikopternek, hogy több módszer és sokféle felszerelés is a rendelkezésünkre áll.

Amikor a sérülttel felszállt a mentőhelikopter, mi maradtunk és a kárhelyszínt biztosítottuk, amíg a rendőrség és a katasztrófavédelem emberei megérkeztek. A rendelkezésre álló információkat átadtuk, ők jegyzőkönyveket vettek fel, és átvették a helyszínt. Ezután felszálltunk és visszarepültünk a Pápa Bázisrepülőtérre, ahol napnyugta előtt szálltunk le.

Pápán a műszakiak elvégezték a helikopter ismételt előkészítését, az ejtőernyősök és a felcser átnézte és rendbe tette a felszerelését, ezután visszaálltunk a készenléti állapotba, riasztásra készen.

Az éles kutató-mentő feladatot Szilágyi Zoltán alezredes, gépparancsnok, Szabó László főhadnagy, másod-helikoptervezető, Fodor Árpád főtörzsőrmester, fedélzeti-technikus, Noé József zászlós, kutató-mentő ejtőernyős csoportparancsnok, Korán György főtörzsőrmester, kutató-mentő ejtőernyős, Lambert Jelena zászlós, kutató-mentő felcser és Patak János főtörzsőrmester, földi mechanikus hajtották végre. Fotó: Balogh Ákos / veol.hu

* * * 

Az Aeromagazin 2016. áprilisi számában megjelent cikkem másodközlése.

Az alábbi írás annak a lehetőségeit járja körül, hogy milyen nem rendészeti-katonai jellegű lépéseket lehetne megtenni annak érdekében, hogy csökkentsük Hazánk terrorveszélyeztetettségét, illetve egy esetlegesen Bővebben ...

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek különös tehetsége van ahhoz, hogy a kormány számára kifejezetten kínos kérdésekből is jól keveredjen ki. Nyilván ezért is vezeti ő Bővebben ...

Élve a párttól kapott felhatalmazásával, Vona Gábor, a Jobbik elnöke igyekszik kiszorítani a Jobbik vezetéséből a szélsőséges alelnököket, köztük például Vona Gábort. Új embereket próbál Bővebben ...

Az ismert történelem nagy igazsága, hogy az ember soha nem változik: talál egy eddig ismeretlen jelenséget, és azonnal elkezd kutatásokat folytatni azzal kapcsolatban, hogyan lehetne azt más emberek ellen fordítani. Így jártunk a fekete lyukkal is, ami a tévhit szerint fekete, de valójában az univerzum legfényesebb és legkiszámíthatatlanabb objektuma.

Tovább olvasom

Európa a menekültválság tavalyi hulláma okozta felfokozott érzelmi állapotából hamar visszakerült a kényelmes elégedettségbe, amelyben rendszerint telnek napjai. Az már-már menetrendszerűvé válik, hogy bekövetkezik egy-egy Bővebben ...

Újabb csapást mér a kormány a bankrendszerre. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtöki bejelentése szerint az önkormányzati betéteket a jövőben a Magyar Államkincstárhoz csatornáznák át, a Bővebben ...

Véget kell vetni annak az elgondolásnak, miszerint az Egyesült Államok kivételezett pozíciót tudhat magáénak - ehelyett egyenlő viszonyokat kell teremteni a globális politikában - mondta Hans-Christof Von Sponeck, az ENSZ volt főtitkárhelyettese.

Tovább olvasom

Észak-Korea újabb sikertelen tesztet hajtott végre a Musudan nevű interkontinentális ballisztikus rakétával – amely másodpercekkel az indítás után lezuhant. A kínos incidens napokon belül a Bővebben ...

2016. április 26-án, kedden este érkezett Kecskemétre a Toborzó Országfutás 2016 váltója, mely két héttel ezelőtt indult Budapestről.

Oroszország 28 darabot rendelt a kétkormányos változatból.

Friss hírek a japán F-35-ös beszerzésről.

Svájci bicska légcsavarral.

2016 április 21-én szakkollégiumunk hallgatóságának tartott előadást Dr. Csoma Mózes, az ELTE Koreai tanszékének vezetője. Az előadó az elmúlt évtizedek történeti kontextusába helyezve beszélt a Koreai félsziget jelenlegi politikai helyzetéről, mely során bemutatta a korábbi időszak forróbb pillanatainak történetét, illetve bepillantást nyerhettünk a koreai háborút lezáró tűzszünet kapcsán az északi fél motivációira, a máig rendezetlen helyzettel kapcsolatban.
A bevezető előadást követően interaktív beszélgetésre került sor, melynek keretében az előadó válaszolt az általunk előre megfogalmazott, illetve az előadás kapcsán felmerülő kérdésekre. Ezek kapcsán megismerhettük a megosztott félsziget északi és déli politikai szféráját alakító szereplőket, illetve programjukat a feszültségek kezelése és a megosztottság kérdéseinek lehetséges kimenetelével kapcsolatban. Ennek kapcsán az előadó részletesen kitért a felek nemzetközi médiában és közvéleményben reprezentált álláspontjainak árnyaltabb ismertetésére, egészen újszerű szempontokat felvonultatva annak megértéséhez, hogyan viszonyul egymáshoz a két Korea, illetve hogyan látják közös identitásukat az őket támogató, vagy a velük szemben álló nemzetközi szereplőkkel szemben.

2015 novemberében a közeli NATO-országok fegyverkezése kapcsán Andrej Raŭkoŭ fehérorosz védelmi miniszter televízió interjúban beszélt egy új katonai doktrína kidolgozásáról. A doktrína első olvasatát 2016. április 19-én fogadta el a parlament.

Alekszandr Lukasenko elnök szerint a doktrína „színtisztán védelmi” jellegű. Egyetlen államot sem nevez meg, mint lehetséges fenyegetés, ugyanakkor potenciális veszélyforrásként említi a hibrid hadviselést és a színes forradalmakat. A dokumentum legvitatottabb része, hogy megtiltja a fehérorosz hadsereg külföldön történő alkalmazását. Ezzel kapcsolatban Örményország külügyminiszter-helyettese már kifejezte bírálatát, ugyanis Fehéroroszország is tagja az Oroszország által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete katonai szövetségnek. A külügyminiszter-helyettes szerint a doktrína az egész együttműködés számára problémát jelent.

A dokumentum megemlíti a szomszédos Ukrajnában zajló fegyveres konfliktust is. „Soha nem léptünk fel fenyegetően Ukrajnával szemben, és soha nem is fogunk. Békeszerető politikát folytatunk és megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy az ukrajnai helyzet normalizálódjon” – nyilatkozta Lukasenko.

Az Európai Unió egyébként az ország „régióban betöltött konstruktív szerepe” miatt a közelmúltban több, Fehéroroszországgal szembeni szankciót is eltörölt.