Június harmadikáig adható át a pályázati dokumentáció a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program második pályázati körére. Ezúttal öt kiírás közül választhatnak az érdeklődők: a magánszállásadók és egyesületek/nem kormányzati szervezetek turisztikai fejlesztéseire, a pályakezdők vállalkozová válásának támogatására, a mikro-, kis- és középvállalkozások start-up tevékenységének beindítására, valamint kamattámogatásra, a mezőgazdasági termelők pedig földvásárlásra és feldolgozói kapacitásbővítésre nyújthatják be kérelmüket. Munkatársaink a területi irodákban az iránt kérdezősködtek, mekkora érdeklődés nyilvánul meg a pályázati lehetőségek iránt, melyek a legkecsegtetőbb ajánlatok, és mire kell ügyelni a dokumentáció begyűjtése során.
A régió biztonsága elleni fenyegetésként értelmezhető az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítésére - hangsúlyozta szombati közleményében a bukaresti külügyminisztérium, ismételten hangsúlyozva ez utóbbi lépésnek a védelmi jellegét.
“Szólásszabadságból elégtelen” diplomával “tüntette ki” az ActiveWatch bukaresti civil szervezet a Maros megyei csendőrséget azért, mert “hazafias bírságot” rótt ki a Marosvásárhelyen március 10-én tartott székely szabadság napja mintegy száz felvonulójára.
Erről Adrian Szelmenczi, a szólásszabadság romániai helyzetével foglalkozó civil szervezet aktivistája számolt be szombaton egy a regionalizmusról és az önkormányzatiságról tartott kolozsvári román-magyar kerekasztal-beszélgetésen.
Elmondta, a diplomát egy székely zászlóval együtt postázták a csendőrségnek. Az aktivista kijelentette: szervezetét nem az autonómia érdekli, hanem az, hogy lehet-e róla vitát folytatni. Hozzátette: a román hatóságok az alkotmány megmásíthatatlan első cikkelyére hivatkozva – mely Romániát szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg – gyakorta már az autonómia követelését is alkotmányellenesnek tekintik.
Megjegyezte, hogy kettős mércével mérnek az autonómiakövetelések ellen fellépő hatóságok, mert ugyanúgy megváltoztathatatlan az az alkotmányos cikkely is, amelyik Romániát köztársaságként határozza meg, a királyság visszaállításáról viszont lehet vitát folytatni.
Az aktivista úgy vélte, nemcsak a magyarságra érvényes a Trianon-komplexus, hanem Romániára is, amely 98 évvel az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári nagygyűlés után is “háborúban legyőzött félként” kezeli a magyarokat. “Mintha az állam a kisebbségek ellen csinálta volna az alkotmányt és a törvényeket, pedig ezeknek minden állampolgárra tekintettel kellene lenniük” – jelentette ki az emberi jogi aktivista.
Lucian Constantin, a Demokratikus Erdély Liga elnöke kijelentette: Románia az Európai Unió legközpontosítottabb állama, és állampolgárai közül csak kevesen ismerik fel, hogy a centralizált struktúra megőrzésével a jobb élet esélyéről mondanak le. Az Erdély autonómiájáért fellépő szervezet azért küzd, hogy Románia régiósítása a történelmi régiók visszaállításával történjék. Lucian Constantin kijelentette, a nagy pártok bizonyították, hogy nem vállalják a régiós érdekek képviseletét. Örvendetesnek mondta, hogy Erdélyben és Moldvában is regionális pártok jelentek meg.
A Demokratikus Erdély Liga egyik alapítója, Tudor Duica úgy vélekedett, az erdélyiek semmiképpen sem engedhetik meg, hogy Bukarest a történelmi hagyományokat felrúgva alakítsa ki az ország régióit.
Emil Aluas, a Pro Vest Alapítvány elnöke szerint az erdélyieknek maguknak kell kezdeményezően fellépniük, mert Bukaresttől nem remélhetnek jó megoldásokat. Azt is hozzátette, hogy a “senkit ne sértsünk meg” elven alapuló érdekérvényesítés mindeddig nem vezetett eredményre, ezért határozottabb fellépésre van szükség.
A rendezvény szervezője, Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári polgármesterjelöltje azért tartotta fontosnak a kerekasztal-beszélgetést, mert szerinte megkerülhetetlen a nyílt és őszinte párbeszéd a két közösség között. “Ismernünk kell egymás történelmét és hagyományait, és közelíteni kell az álláspontjainkat. Nem +pártbeszédre+, két párt egy mandátum idejére érvényes megegyezésére van szükség, hanem alulról jövő közösségi kezdeményezésekre” – jelentette ki Fancsali Ernő.
A tavaszi hónapokban gyakran találkozunk méregtelenítési vagy salaktalanítási tippekkel különböző médiumokban, de vajon valóban szükségesek és hatékonyak ezek? Erre kerestük a választ.
Miért is ne takarítsuk ki a belsőnket a lakással együtt a tavaszi nagytakarítás keretében? Csak úgy ömlenek ránk a méregtelenítéssel kapcsolatos (tév)információk, szinte kényelmetlenül érzi magát az ember, ha még nem kezdett hozzá önmaga megtisztításához.
A méregtelenítés olyannyira része az életünknek, hogy szezonalitástól függetlenül, éjjel-nappal ezen dolgoznak bizonyos szerveink. Az egyik ilyen fontos szerv a máj, amely számos tápanyag, gyógyszermolekula lebontásában, átalakításában (“méregtelenítésében”) szerepet játszik. Gyakran az átalakított vegyületek kiürítéséhez az is szükséges, hogy vízoldékonyabbá váljanak – szerencsére a máj ezt is képes elvégezni (ilyenkor pl. glükuronsavval, kénsavval konjugálódik a kiürítendő anyag, amely a bélbe kerülve már kevéssé képes felszívódni és salaktalanítódik).
A méregtelenítés másik fontos helyszíne a vese, amely egy sor anyagcsere-végtermék kiürítéséért felelős. A vese által eltávolított anyagok a vizelet részeként ürülnek ki.
Jön a nyár – 10 házi salaktalanító és méregtelenítő
Tavaszi fáradtság gyötör? Nehéznek érzed mindened? Tél után, nyár előtt érdemes beiktatni egy salaktalanító kúrát.
A salaktalanítás segít abban, hogy feszesebb és tisztább legyen a bőrünk és serkenthetjük anyagcserénket. Fontos odafigyelni az időzítésre, és arra, hogy komolyabb salaktalanító-kúra esetén kérjük szakorvos véleményét.
A szakemberek szerint a salaktalanításnak és a méregtelenítésnek mindig egyszerre kell történnie. Salaktalanításkor ugyanis az emésztőrendszerben felgyülemlő salakanyagot távolítjuk el, a méregtelenítés viszont minden kiválasztó szervünkre: vesére, májra és epére is hatással van. Az sem mindegy mit szerezhetünk be könnyen ilyen időszakban. Mutatjuk, hogy salaktalaníthatsz otthon, egyszerűen és olcsón.
1. Gyógynövényteák: csalán, kamilla, citromfű, máriatövis
2. Borsmenta
3. Édesköménytea
4. Körömvirágtea
5. Aloe vera
6. Citrom, narancs, grépfrút
7. Alma
8. Savanyú káposzta
8. Zeller
9. Céklalé
10. Uborka
Alaphelyzetben nem szükséges fokozni a méregtelenítést, mert a jól működő máj, vese mindenféle nógatás nélkül elvégzi a dolgát. Ha egészségesen élünk, táplálkozunk, természetesen nagyobb esélyünk van arra, hogy ez a két kulcsfontosságú szerv sokáig jól működjön. Bár a legtöbb cikkben szereplő méregtelenítő hatású növény alapvetően egészséges, ezek fogyasztása alapvetően nem javítja a méregtelenítés hatékonyságát.
Más a helyzet, ha a vese vagy a máj nem működik megfelelően. Előbbi szerv elégtelensége esetén a méregtelenítés művesekezeléssel segíthető – a fenti módszerek ilyenkor nem sokat érnek. A máj működésének romlása esetén valóban szoktak gyógynövény eredetű termékeket használni (ezek máriatövis-kivonatot tartalmaznak), azonban az ilyen gyógykezelésnek már nem sok köze van a tavaszi méregtelenítéshez.
– Példa nélkülinek tartom, hogy egy Szerbia méretű állam kormányfője ilyen rövid idő alatt ennyi fontos államférfival találkozzon – kommentálta pénteken Szabadkán Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter Aleksandar Vučić moszkvai látogatását, amelynek során Vlagyimir Putyinnal találkozott.
Kovács Jolánka író, műfordító, tanárnő rangos elismerésben részesült: a kultúra terén végzett sokéves önzetlen, odaadó és kitartó munkáját Aranyjelvénnyel tüntette ki Szerbia Kulturális-közművelődési Közössége. Az elismerést odaítélő zsűri elnöke Milovan Vitezović irodalmár, professzor volt. Az idén hatvanan részesültek ebben az elismerésben. Az ünnepélyes díjátadást május 18-án a belgrádi Nemzeti Színházban rendezték meg.
Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai – olvasható az MTI-nek küldött közleményben.
Rippl-Rónai József (1861-1927) által készített Ady Endre-portréra bukkant a festő munkásságának egyik kutatója a napokban. Mivel eredeti Rippl-Rónai alkotás ritkán kerül elő, az esetet művészettörténeti szenzációnak tartja a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum.
Rakovszky Zsuzsa Fortepan című verseskötetét és Bartis Attila A vége című regényét díjazta május 25-én a Libri a Budapest Music Centerben. Előbbi az irodalmi díjat, utóbbi az irodalmi közönségdíjat nyerte el – a két elismerést először ítélték oda. A nyerteseket 46 kiadó, 175 szerző 182 műve közül választották ki, a mozgalmat az olvasás népszerűsítése céljából hirdette meg a Libri.
A díjakra a szakmai zsűri és a közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői egy-egymillió forintot kaptak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, melyet bármely könyvük promóciójára felhasználhatnak.
A zsűri tagjai Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház tagja, Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke, valamint Károlyi Csaba irodalomkritikus, író, szerkesztő, az Élet és Irodalom munkatársa voltak. A zsűri moderátori szerepét Vitray Tamás újságíró töltötte be. Ők öten döntöttek arról, hogy a 10 döntős mű közül melyik kapja meg 2016-ban a Libri irodalmi díjat. A közönségdíjról az olvasók szavaztak.
A 10 döntős mű:
Bartis Attila: A vége
Dragomán György: Oroszlánkórus
Esterházy Péter–Szüts Miklós: A bűnös
Forgách András: Élő kötet nem marad
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
Rakovszky Zsuzsa: Fortepan
Réz Pál: Tények és Tanúk – Bokáig pezsgőben
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra
Térey János: A Legkisebb Jégkorszak
Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941–1944
Az esten a felolvasószobának berendezett színpadon Nádasdy Ádám mesélt arról, hogy mennyire fontos a közismert emberek társadalmi szerepvállalása – jelen esetben a melegkérdés kapcsán. „Mindenhez arc kell, amit el akar fogadtatni az ember” – emelte ki az író-műfordító, aki legutóbb (is) nagy fába vágta a fejszéjét: Dante Isteni színjátékát fordította újra, mely 2016-ban jelent meg.
Ungváry Krisztián a könyvét övező vitákról számolt be, mint mondta: műve természetesen nehezen választható le attól a politikai környezettől, amelyről szól, illetve az olvasó élményeiről. Az író kapott hideget-meleget a könyvvel kapcsolatban: nemrég azzal „vádolták”, hogy pozitív attitűddel fordul a Horthy-rendszerhez, illetve dicséri a honvédséget.
Fullajtár Andreától megtudtuk, hogy Forgách András Élő kötet nem marad című művének címe a titkosszolgálati aktákra utal: ha ezt rápecsételték egy dokumentumra, az onnantól kezdve nem volt kutatható anyag. Az író a beszélgetésen elmondta, hogy a könyv egyik motívuma édesanyja – aki harminc éve hunyt el – különös hallgatásai. A mű – mely Petri György szellemében íródott – olyan, mintha „újra megszültem volna az édesanyámat”.
Az esten Esterházy Péter szerzőtársa, Szüts Miklós festőművész számolt be az elkészült alkotásról, amelyet körülbelül három és fél éve találtak ki. Akkor 10 kicsi képhez született volna 10 véres történet, ám az eltelt idő után inkább egy könyvecskét festett tele a művész, és azt adta oda Esterházy Péternek, hogy abból írjon valamit.
Kovács Péter, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. vezérigazgatója beszédében kiemelte: nagyon erős listából kellett választaniuk a zsűri tagjainak, illetve a közönségnek. „Már az elején látszott, hogy bármelyikre voksolnak is, hibát nem tudnak elkövetni” – emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve: egyik ország kortárs irodalmára sem cserélné el a magyart.
Szilágyi Zsófia, a zsűri egyik tagja elmondta, hogy a díjak célja kettős: egyrészt a 10 könyvet ünnepelik az elismeréssel, másrészt szeretnék ráirányítani az olvasók figyelmét a döntős művekre, illetve kifejezetten arra az egy szerzőre, aki a Libri irodalmi díjat kapja. „A mi történetünk most befejeződik, de reméljük, hogy sok történet el fog kezdődni az olvasó és a könyvek találkozásakor” – jegyezte meg az irodalomtörténész.
Károlyi Csaba zsűritag méltatásában kiemelte: az a mű, amelyik a Libri irodalmi díjat kapja, azt kérdezi, megragadható-e, megőrizhető-e mindaz, ami valaha történt. A könyv személyes hangú világ- és létösszegzésre vállalkozik, a fényképek emlékezete szóképek gazdagságát hívja elő, széppé válik a csúnya, jónak tűnik az is, ami rossz volt, a versbeszéd életet lehel a halottakba. A szerző Rakovszky Zsuzsa, a mű pedig a Fortepan című verseskötet.
A két díj mellett átadták a Libri irodalmi életműdíjat is, amellyel Réz Pálnak és munkásságának állítanak emléket. Az egyszeri díjjal 7,5 millió forint jár, amelyet a könyv (Réz Pál: Tények és Tanúk – Bokáig pezsgőben) promóciójára lehet fordítani, illetve a Libri is mindent meg fog tenni, hogy minél több emberhez eljusson a hangos memoár. A díjat a májusban elhunyt irodalomtörténész fia, Réz Mihály vette át.
Szíjjártó Anita
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) megerősített konzuli szolgálattal készül a hamarosan kezdődő labdarúgó Európa-bajnokságra – mondta a tárca vezetője pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.