La Télévision nationale annonce une bonne nouvelle aux passionnés du ballon rond en Algérie. Elle va retransmettre pas moins de 15 matchs de la Coupe […]
L’article CAN 2025 au Maroc : la Télévision algérienne annonce la diffusion des matchs est apparu en premier sur .
Keir Starmer brit miniszterelnök felszólította szerdán Roman Abramovics orosz nagybefektetőt, a Chelsea FC volt tulajdonosát, hogy az angol labdarúgó klub eladásából befolyt vételárat adja át az ukrajnai háborútól szenvedők megsegítésére szolgáló humanitárius alapnak. Starmer jogi fellépést helyezett kilátásba, ha Abramovics ezt nem teszi meg.
Abramovicsot a brit kormány sok más orosz mágnással együtt pénzügyi szankciókkal sújtotta, miután Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen.
Abramovics, aki 19 évig birtokolta a Premier League-ben játszó londoni futballklubot, alig néhány nappal az ukrajnai háború kitörése után, 2022. március 2-án bejelentette, hogy minden pozícióját feladja a klubnál és eladja részesedését a csapatban.
Az akkori konzervatív párti brit kormány engedélyezte a tranzakciót, azzal a kikötéssel, hogy Abramovics semmilyen formában nem részesülhet a vételárból, és a pénzt Ukrajnában, humanitárius célokra kell felhasználni.Az adásvételi ügylet 2022. május 30-án zárult le, és a klubot Todd Boehly amerikai nagyvállalkozó vette meg egy erre a célra létrehozott, később BlueCo néven bejegyzett befektetési konzorcium keretében.
Beohly azóta is a Chelsea többségi társtulajdonosa és a klub elnöke.
A tranzakció után Abramovics maga is ígéretet tett arra, hogy a vételárat ukrajnai humanitárius célokra fordítja. A brit kormány és az orosz nagybefektető jogi képviselői között azonban azóta is tart a vita ennek feltételeiről, a pénz pedig az orosz vagyoneszközökre kirótt brit szankciók miatt zárolás alatt fekszik egy londoni bankszámlán, amelyet Abramovics egyik befektetési cége vezet.
Keir Starmer munkáspárti brit kormányfő a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és az azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában – az Ukrajnának nyújtott brit támogatásokra vonatkozó képviselői felvetésre válaszolva – bejelentette: a brit kormány átruházási engedélyt (licence to transfer) bocsát ki annak érdekében, hogy a Chelsea eladásából származó, 2022 óta zárolt bevételből Abramovics 2,5 milliárd fontot az ukrajnai humanitárius alapnak utalhasson át.
Starmer parlamenti bejelentésében úgy fogalmazott: azt üzeni Roman Abramovicsnak, hogy „az óra ketyeg”, és az orosz nagybefektető vagy önként teljesíti a Chelsea vételárának ukrajnai humanitárius felhasználására tett kötelezettségvállalását és fizet, vagy a brit kormány peres úton éri el, hogy az összegből „minden penny azokhoz kerüljön”, akiknek életét felforgatta az Oroszország által indított illegális háború.
Nagy-Britannia az általa befagyasztott egyéb orosz pénzügyi eszközök hozamából már összeállított egy 2,26 milliárd font értékű hitelkeretet Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és ebből eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.Ez a konstrukció azonban csak a zárolt orosz vagyontömeg hozamát és kamatait használja fel, a vagyoneszközök tőkerészéhez London eddig nem nyúlt hozzá.
Forrás: MTI
Nyitókép: Politico/Szabad Európa
The post Starmer: Abramovics adja át Ukrajnának a Chelsea vételárát appeared first on Kárpátalja.ma.
Il y a deux ans, le groupe franco-allemand KNDS et l’italien Leonardo signèrent un protocole d’accord en vue de former une « alliance stratégique » pour mener plusieurs programmes emblématiques, comme le Système principal de combat terrestre [MGCS, voulu par Paris et Berlin] et l’Armored Infantry Combat System [AICS], lancé par Rome. Seulement, alors qu’il était question...
Cet article KNDS Deutschland et Leonardo s’associent pour proposer un canon automoteur à l’armée italienne est apparu en premier sur Zone Militaire.
Henkel Algérie change clairement de dimension. Le groupe industriel a investi 120 millions d’euros dans son complexe de Réghaïa, transformant son usine en un site […]
L’article 120 M d’euros investis : Henkel Algérie fait entrer son usine de Réghaïa dans l’ère de l’industrie 5.0 est apparu en premier sur .
Malgré la reconnaissance de l’État de Palestine par plusieurs États occidentaux depuis septembre dernier et la signature d’un accord de cessez-le-feu dans le cadre du plan de paix porté par Donald Trump, la réalité sur le terrain demeure inchangée. En Cisjordanie, l’occupation israélienne se poursuit et s’intensifie ; à Gaza, la population reste exposée à des bombardements continus. Quant à la solution à deux États, celle-ci ne semble à ce jour plus envisageable dans les termes formulés il y a quelques décennies et demande à être réinventée. Dans ce contexte, les États-Unis et les Occidentaux adoptent un positionnement contradictoire en n’imposant aucune sanction et pression à l’égard d’Israël. Comment interpréter le positionnement étasunien sur la question du conflit au Proche-Orient ? Observe-t-on des changements d’attitude de l’opinion publique face au gouvernement israélien ? Quels leviers réels existent face à un gouvernement israélien qui rejette explicitement le principe même d’un État palestinien ?
Dans ce podcast, Robert Malley, enseignant à l’université de Yale et ancien conseiller des présidents Bill Clinton et Barack Obama sur les affaires du Proche-Orient, revient sur les ambiguïtés régionales et internationales alimentant l’impasse israélo-palestinienne, les limites de la solution à deux États et l’évolution de la position étasunienne face à Israël.
L’article Les États-Unis face à Israël. Avec Robert Malley est apparu en premier sur IRIS.