Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult országa népéhez. Mint elmondta, Oroszország egyértelmű jelzéseket ad arra vonatkozóan, hogy a háború 2026-os folytatására készül, és nem mutat valódi szándékot az agresszió befejezésére.
Mindezt a Moszkvából érkező kijelentésekre reagálva mondta, és összegezte a nemzetközi kapcsolatok alakulását. Zelenszkij szerint Ukrajna partnereinek nem elég látni a baljós jeleket, konkrét tettekre van szükség részükről.
„Ma újabb kijelentést hallhattunk Moszkvából, miszerint a jövő évben háborúra rendezkednek be. És ezek a jelek nemcsak nekünk szólnak. Fontos, hogy a partnereink is észleljék a veszélyt. És ne csak észleljék, de reagáljanak is. Cselekedjenek végre amerikai partnereink, akik gyakran azt hangoztatják, Oroszország véget akar vetni a háborúnak. Nos, Moszkvát mégis teljesen más retorika jellemzi, és hadi parancsaik is szemben állnak mindezzel. Látnunk kell ezt az orosz hangulatot, és reagálnunk kell rá”
– jegyezte meg az elnök, hangsúlyozva, hogy ezek a jelek nemcsak Ukrajnának szólnak.
Jelzések MoszkvábólZelenszkij szerint az orosz kijelentések aláássák a diplomáciai erőfeszítéseket. Figyelmeztetett, hogy a Kreml politikai megtévesztéssel és a béketerv egyes pontjaihoz való ragaszkodással fedné el valódi célját. Ez a cél pedig Ukrajna és az ukránok elpusztítása, valamint az ukrán területek bekebelezésének elfogadtatása. Ha ez sikerül, később hasonló követeléseket támaszt majd más európai országokkal szemben is.
Az elnök megjegyezte, hogy a politikájukra adott érvényes válasz a védekezés „Oroszország történelmi őrületétől”. Felvázolta a partnerekkel való együttműködés legfontosabb területeit, ami a biztonság és a pénzügy – különös tekintettel az orosz pénzeszközökre, valamint politikai szándékaik felismerésére és kivédésére. Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna továbbra is együttműködik minden szövetségesével, hogy ez a védelem hatékony legyen, és köszönetet mondott azoknak, akik ebben segítik az országot.
Forrás: OBOZ.UA
Nyitókép: president.gov.ua
The post Zelenszkij: Oroszország a háború folytatására készül appeared first on Kárpátalja.ma.
La Banque de Développement Local (BDL) franchit une nouvelle étape dans la modernisation du système de paiement en Algérie avec le lancement du service de […]
L’article E-commerce international : la BDL dévoile les conditions d’utilisation de la Mastercard est apparu en premier sur .
Ha Ön is készített olyan fotót, melyet szívesen közkinccsé tenne rovatunkban, küldje el nekünk a karpatalja.ma@gmail.com e-mail-címre.
The post Séta az Ung partján appeared first on Kárpátalja.ma.
Le procureur de la République près le tribunal du pôle pénal national spécialisé dans la lutte contre la cybercriminalité de Dar El Beïda, a requis, […]
L’article L’influenceuse Ahlem Amouri de nouveau devant la justice : que révèle cette affaire ? est apparu en premier sur .
Ludwig van Beethoven 1770 decemberében, 16-án vagy 17-én született Bonnban. A hét testvérből csak három fiú maradt életben, közülük Ludwig a legidősebb. Édesanyja szelíd, visszahúzódó asszony volt, Beethoven „legjobb barátja” (saját szavaival). Atyja fokozatosan az alkohol hatása alá került, de hogy szadisztikus kegyetlenséggel bánt volna a gyermek Beethovennel, romantikus túlzás. Fia zenei tehetségét hamar felismerte, csodagyerekként koncerteztette (első hangversenye: 1778. március 26). Ilyenkor fia éveinek számából le-letagadott, a bevételt növelendő. (Beethoven még jóval később is néhány évvel fiatalabbnak képzelte magát a valóságos koránál.)
Első publikált művét, a Dreßler-változatokat 1782-ben adták ki. Beethoven atyja maga is muzsikus lévén eleinte maga próbálkozott fia zenei nevelésével, amit aztán nemsokára jobbnak látott Johann Gottlob Neefére bízni. Ez szerencsés döntésnek bizonyult, a korai, színvonalas zenei képzés is hozzájárult, hogy Beethoven már nagyon fiatalon számos jelentős művet komponált (t.k. a „Választófejedelmi” szonáták, két nagy kantáta, fúvós oktett). Neefe ajánlására 1784 júniusában Beethovent udvari orgonássá nevezik ki a felvilágosult szellemű kölni választófejedelem, Miksa Ferenc szolgálatában. Ekkor köt életre szóló barátságot Karl Amendával, Ferdinand Ries-szel és Stephan von Breuninggal.
1800-ban mutatják be első szimfóniáját. Az 1801-es évre esik többek között az op. 26-28-ig terjedő zongoraszonáták komponálása. 1802 februárjára elkészül a „napfényes” II. szimfónia, és ugyanebben az évben Heiligenstadtban számot vet hallása immár tragikus méreteket öltő megromlásával. Ennek írásos dokumentuma az ún. Heiligenstadti Végrendelet. 1803 elején mutatja be a c-moll zongoraversenyt, és ezt követően komponálja élete addigi legfőbb művét, az Eroica-szimfóniát, melynek esetleges ajánlásáról Napóleon számára sok különböző, kevéssé megbízható mendemonda született, mint ahogy arról is, hogy Napóleon császárrá koronázásának hírére tépte volna szét a Bonaparte nevet feltüntető címlapot. Ugyanebben az évben kapja meg Érardtól új, korszerű zongoráját. 1804-ben, egy, Schikaneder általa elégtelennek minősített szövegkönyvének megzenésítését abbahagyva, megkomponálja a Waldstein-szonátát, és belekezd egyetlen, akkori nevén a Leonóra címet viselő operája komponálásába, melyet sok akadály leküzdése után 1805 novemberében mutatnak be a Theater-an-der-Wienben. Oppersdorf báró felkérésére 1806-ban megkomponálja a szimfóniái közt különleges hangzásvilágú negyediket. Decemberben mutatják be a Hegedűversenyt. 1806 és 1809 közé tehető máig tisztázatlan természetű barátsága Brunswick Terézzel. Megélhetése egyre nehezebbé válván Beethoven baráti ösztönzésre 1807-ben megpályázza az állandó udvari komponista-állást, de még csak választ sem kap. A megbántott Beethoven még az elköltözést is fontolóra veszi Bécsből: 1808-ban Jerome Bonaparte akkori wesztfáliai királytól kappellmeisteri felkérést kap Kasselbe, és csak három nemesi barátjának (Rudolf főherceg, Lobkowitz és Kinsky hercegek) közbelépése távolította el szándékától: jelentős anyagi támogatás mellett kötelezték el magukat. Ez a támogatás azonban meglehetősen akadozott, sőt, Kinsky herceg halálos lovasbalesete után az ő (legjelentősebb) részesedésének folyósítását az utódok megtagadták.
Bettina Brentano közvetítésével személyesen is megismerkedik Goethével: a kölcsönös nagyrabecsülés sem tudja emberileg közelebb hozni egymáshoz a két eltérő karaktert. Októberben, minden hivatalos eszközt bevetve, megpróbál gátat gördíteni Johann öccse házassága elé, sikertelenül. (Beethoven családi érzéseit a legmélyebb felelősségtudat jellemezte, lett légyen szó akár öccseiről, akár unokaöccséről, Karlról.) 1813-ban, miután Wellington Vittoriánál legyőzte Napóleont, Beethoven megírta a saját idejében egyik legnépszerűbb művét, a Csataszimfóniát, melynek ősbemutatója decemberben volt a korszakos remekműével, a VII. szimfóniával együtt. A jótékony célú bemutatón a bécsi zenei élet színe-java előadóként is részt vett. 1814-ben mutatják be a VIII. szimfóniát, ekkor újítja fel a Fideliót is, és ekkor komponálja a fanyar hangú „Quartetto seriosót”.
1821 januárjában súlyos reumatikus láz tartja vissza minden kompozíciós munkától. 1822 elejére, miután újabb sárgaságon, valamint komoly gyomorbántalmakon esett át, lényegében befejezi a Missa solemnist. Ez évben komponálja legnagyobb szabású variációsorozatát, a Diabelli-változatokat. 1823-ban lényegében a IX. szimfónia komponálására összpontosít. 1824-re fejezi be, és abban az évben, a zongorára írt bagatelljei legérettebb sorozata után hozzákezd kései korának nagy vonósnégyeseihez. Óriási közönségsikerrel, de anyagi veszteséggel kétszer is előadják a IX. szimfóniát, ősbemutatóján a Missa Solemnis részleteivel. 1825-öt vonósnégyesek komponálásával tölti, egyik súlyosabb betegségéből való felgyógyulásának gyümölcse a Heiliger Dankgesang az a-moll vonósnégyesből. A teljességgel új hangot megütő Esz-dúr kvartett közönségsikert arat. 1826-ban Beethoven egy felkérésre arra is időt szakít, hogy a B-dúr kvartett eredeti finaléját, a Nagy Fúgát négy kézre írja át. Unokaöccse, Karl sikertelen öngyilkosságot követ el. December 4-én vagy 5-én Beethoven megírja élete utolsó befejezett művét, az Albrecht von Haller szövegére írt kánont (”Wir irren allesamt, nur jeder irret anders”). 10-én újabb sárgaságba esik. 1827. március 26-án éri a halál.
Forrás: Operakalauz
The post 255 éve született Ludwig van Beethoven appeared first on Kárpátalja.ma.