Feed aggregator

Une loi historique : c'est ainsi que le gouverne­ment cherche à faire passer la loi sur le « de­voir de vigilance » des multinationales qui a été adoptée le 21 février. Une bien belle histoire : en 2012, un candidat socialiste qui déclare vouloir « que soient traduits dans la loi les principes de responsa­bilité des maisons­-mères vis­-à­-vis des agissements de leurs filiales à l'étranger lorsqu'ils provoquent des dommages environnementaux et sanitaires ». Re­prendre à son compte l'idée que les actionnaires et (...) - 265 - février 2017 / Édito, Entreprises françaises

A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egy csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.
Románia nem fogadja el a kisebbségek kollektív jogait, ezért porosodik a parlamentben 12 éve a – kulturális autonómiát is előirányzó – kisebbségi törvény tervezete, magyarázta a frakcióvezető. Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.
A tavaly decemberi választásokon megerősödött RMDSZ-frakció a szociálliberális kormánykoalícióval folytatott parlamenti együttműködéstől remél előrelépést a kisebbségi jogalkotásban, de ezt néhány óra leforgása alatt képes megakasztani egy magyarellenes hisztériakeltés, amint történt a legutóbbi kormányválság alkalmával – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye.
Kifejezte meggyőződését, hogy “ott kell ülni az asztalnál”, ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szintjén mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. Pásztor István fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.

Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az “akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait. A parlamenti képviselettel rendelkező Most-Híd vegyespárt által elfogadtatott kisebbségi kulturális alapról úgy vélekedett: részeredményeket elfogadni maximumként és “tapsolni hozzájuk” nem szabad.
Az MKP elnöke fontos előrelépést remél az európai kisebbségvédelem terén az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel, a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéstől, amelynek aláírásgyűjtési kampányából ígérete szerint az MKP is kiveszi majd részét.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően a kárpátaljai magyarság “indult” a legjobb helyzetből, mára viszont a kisebbségi jogok többségének nem tud már érvényt szerezni és azokat a – főleg az elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.
A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát “ukránosító” tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni – részletezte a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott “túl fogékonynak” a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.

L'Empire français a toujours ses défen­seurs... intéressés. Depuis des années, l'ar­chipel (inhabité) de Tromelin, dans l'océan indien, est logiquement revendiqué par l'île Maurice. Le 18 janvier dernier, rapporte Le­ Monde.fr, « Les députés devaient débattre du projet de loi autorisant l'approbation d'un accord­-cadre entre la France et la Ré­publique de Maurice sur la cogestion de l'île de Tromelin », conformément à un ac­cord signé entre les deux pays en 2010. Mais, comme le rappelle le journal, les résistances (...) - 265 - février 2017 / Economie, Brèves d'Afrique et d'ailleurs

„Úgy tervezd a szabadságod, hogy itthon légy augusztus 20-a és 27-e között!” – Szatmárnémetibe várják a helyieket, de nem csak. Több mint 150 programmal, valamint a magyar zenei élet neves előadóival jelentkezik a XVI. Partiumi Magyar Napok, színes, egyszerre kulturális jellegű és szórakoztató rende...

Interviewé par le JDD (05/02), le général Haftar remercie « la France a fait du très bon travail, qui consiste en notre soutien, et pas seulement. Elle fait partie des pays qui se sont dressés à nos côtés. Elle nous a réellement aidé comme aucun autre pays ne l'a fait ». Et de louer le « merveilleux tra­vail » réalisé par les militaires françaises à ses côtés en Libye qui « nous a fourni des infor­mations, de la reconnaissance militaire et des experts dans le domaine de la sécurité qui nous ont beaucoup aidés (...) - 265 - février 2017 / Armée française, Brèves d'Afrique et d'ailleurs, Libye

« Moi président » termine son septennat en beauté dans la rubrique Françafrique et sous­-couvert de lutte contre le terrorisme. Par arrêté des ministres de l'Economie et de l'Intérieur, les comptes bancaires de 2 oppo­sants tchadiens et d'un opposant congolais ont été gelés, sur la base de l'article L562­1 du code monétaire et financier qui s'applique aux personnes « qui commettent, ou tentent de commettre, des actes de terro­risme » (Libération, 27/01). Si Ma­hamat Nouri et Mahamat Mahadi sont ou ont été liés (...) - 265 - février 2017 / Tchad, Congo Brazzaville, Idriss Déby, Brèves d'Afrique et d'ailleurs, François Hollande

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2017. július 19-én a Tanács nevében jóváhagyta a kvalifikációs előírásokról, a menekültek és oltalmazottak jogállásáról, valamint a nekik nyújtott védelemről szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízást. Az elnökség e megbízás alapján mihamarabb tárgyalásokat fog kezdeni az Európai Parlamenttel.

„A közös európai menekültügyi rendszer reformja az Unió átfogó migrációs politikájának egyik legfontosabb része, és mint ilyen kiemelkedő a jelentősége Európa szempontjából. Amellett, hogy a reformnak köszönhetően a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesülő személyeket Európa-szerte egyenlő jogok és kötelezettségek fogják megilletni, illetve terhelni, a továbbutazások aránya is csökkenni fog és a valóban védelemre szorulók segítséget fognak kapni. A szociális juttatások tényleges összegéről azonban továbbra is az egyes tagállamok döntenek majd” – jelentette ki Andres Anvelt észt belügyminiszter azt követően, hogy a mai napon megállapodás jött létre a kvalifikációs és a védelemre vonatkozó előírásokról. „Egyúttal elismeréssel szeretnék adózni a máltai elnökségnek, amely rengeteget dolgozott a javaslaton” – tette hozzá a belügyminiszter.

Az uniós nagykövetek azzal hagyták jóvá a megbízás szövegét, hogy a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) reformjával kapcsolatos más javaslatokhoz kötődő részeket újra meg fogják vizsgálni, mihelyt az említett javaslatokról megállapodás született.

A rendelettervezet legfontosabb céljai a következők:

• annak biztosítása, hogy a tagállamok a valóban nemzetközi védelemre szoruló személyek beazonosításához közös kritériumokat alkalmazzanak
• annak biztosítása, hogy az említett személyeket valamennyi tagállamban ugyanazok a közös jogok illessék meg

A rendelet elfogadását követően minden kérelmezőt egyenlő bánásmódban kell részesíteni az összes uniós tagállamban, aminek köszönhetően a kérelmezők várhatóan nem fognak továbbutazni.

A rendelettervezet a menekült és az oltalmazotti jogállásra vonatkozóan egyaránt meghatározza a kvalifikációs előírásokat. Meghatározza azt is, hogy a kérelmek megvizsgálásakor milyen tényezőket kell figyelembe venni.

A rendelettervezet részletesen ismerteti a jogosultaknak nyújtott védelmet, ideértve az engedélyek időtartamát, valamint a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, a szociális biztonsághoz, az egészségügyi ellátáshoz, az elszállásoláshoz való jogaikat, továbbá az integrációs intézkedéseket. A tervezet értelmében a nemzetközi védelemben részesülő személyek csak abban a tagállamban lesznek jogosultak tartózkodni, amely a védelmet számukra megadta.

A rendelettervezet emellett külön szempontokat tartalmaz a kiskorúak helyzetének értékeléséhez, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra.

Háttér-információk

A Bizottság azt követően, hogy 2016. április 6-án közleményt adott ki a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról, májusban és júliusban hét jogalkotási javaslatot nyújtott be, köztük a fenti javaslatot is, amellyel:

• a közös európai menekültügyi rendszer működésének javítását célozta, és ennek keretében azt kívánta elérni, hogy a tagállamoktól függően ne legyen eltérő a menedékkérőkkel szembeni bánásmód és megszűnjön az, hogy egyes tagállamok sok, míg mások kevés kérelemnek adnak helyt;
• csökkenteni kívánta a továbbutazások számát, valamint elő akarta segíteni azt, hogy a tagállamok egyenlőbben osztozzanak a rászorulóknak nyújtandó védelem felelősségében.

  

Der Ausschuss der Ständigen Vertreter (AStV) hat am 19. Juli 2017 im Namen des Rates ein Mandat für Verhandlungen über eine Verordnung über die Anerkennungsnormen, den Status und den Schutz, der Flüchtlingen und Personen mit Anrecht auf subsidiären Schutz zu gewähren ist, gebilligt. Auf Grundlage dieses Mandats wird der Vorsitz so bald wie möglich Verhandlungen mit dem Europäischen Parlament aufnehmen.

"Die Reform des Gemeinsamen Europäischen Asylsystems ist ein wesentlicher Bestandteil unserer umfassenden Migrationspolitik und daher von größter Bedeutung für Europa. Damit haben nicht nur alle Asylsuchenden und Personen, denen internationaler Schutz zuerkannt wurde, in ganz Europa die gleichen Rechte und Pflichten, es wird auch die Sekundärmigration verringert und den Personen geholfen, die wirklich Schutz benötigen. Über die Höhe der tatsächlich zu zahlenden Sozialleistungen entscheidet weiterhin der jeweilige Mitgliedstaat", erklärte der estnische Innenminister, Andres Anvelt, im Anschluss an die heutige Einigung über Anerkennungs- und Schutznormen. "Ich möchte auch dem maltesischen Ratsvorsitz meine Anerkennung für seine enorme Arbeit an diesem Dossier aussprechen", fügte er hinzu.

Die EU-Botschafter haben den Wortlaut des Mandats unter der Voraussetzung gebilligt, dass die Teile, die andere Dossiers der Reform des Gemeinsamen Europäischen Asylsystems (GEAS) betreffen, überprüft werden, sobald eine Einigung zu diesen Vorschlägen erzielt worden ist.

Mit der vorgeschlagenen Verordnung soll in erster Linie gewährleistet werden,

• dass die Mitgliedstaaten bei der Ermittlung der Personen, die wirklich internationalen Schutz benötigen, gemeinsame Kriterien anwenden und
• dass diesen Personen in allen Mitgliedstaaten ein gemeinsames Bündel von Rechten zur Verfügung steht.

Sobald die Verordnung angenommen ist, sollten alle Antragsteller in allen Mitgliedstaaten der EU gleich behandelt werden, was zur Vermeidung von Sekundärmigration beitragen soll.

In dem Verordnungsentwurf werden die Normen für die Anerkennung sowohl des Flüchtlingsstatus als auch des Anrechts auf subsidiären Schutz festgelegt. Ferner wird festgelegt, welche Angaben bei der Prüfung eines Antrags zu berücksichtigen sind.

In dem Verordnungsentwurf wird ausgeführt, welcher Schutz den Anspruchsberechtigten im Einzelnen zu gewähren ist, so unter anderem die Geltungsdauer ihrer Aufenthaltstitel sowie ihre Rechte, was den Zugang zu Beschäftigung, Bildung, sozialer Sicherheit, medizinischer Versorgung, Unterbringung und Integrationsmaßnahmen betrifft. Das Aufenthaltsrecht von Personen, denen internationaler Schutz zuerkannt wurde, wird auf den Mitgliedstaat beschränkt, der ihnen den Schutz gewährt hat.

Außerdem wird in dem Verordnungsentwurf konkret festgelegt, wie der Lage von Minderjährigen, insbesondere unbegleiteten Minderjährigen, Rechnung zu tragen ist.

Hintergrundinformationen

Im Anschluss an ihre Mitteilung vom 6. April 2016 über die Reform des Gemeinsamen Europäischen Asylsystems hat die Kommission im Mai und im Juli 2016 sieben Vorschläge für Gesetzgebungsakte – darunter den oben genannten Vorschlag – vorgelegt, die

• dafür sorgen sollen, dass das GEAS besser funktioniert, indem sie der unterschiedlichen Behandlung von Asylbewerbern und den unterschiedlichen Anerkennungsquoten in den Mitgliedstaaten ein Ende setzen;
• die Sekundärmigration eindämmen und dazu beitragen sollen, dass die Verantwortung für den Schutz von Menschen in Not gerechter auf die Mitgliedstaaten verteilt wird.

  

Az elmúlt héten megyénk szinte valamennyi határ menti településén nagy érdeklődést váltott ki a külföldi állampolgárok Ukrajna területén való tartózkodására vonatkozó szabályzat betartása.

Olena Tracsukot, a Csapi Határőrosztag szóvivője nyilatkozott az ügy kapcsán.

– Nem lépett hatályba új törvény, nincs szó semmilyen újításról. Gyakorlatilag Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2012. február 12-e óta hatályos 150. számú határozatáról van szó, amely a külföldiek Ukrajna területén történő tartózkodásának rendjét szabályozza. Az egyetlen dolog, ami megváltozott, az az, hogy kiiktatták az emberi tényezőt. A határőrök mostanáig is ellenőrizték, hogy a határt átlépő személy az előző fél év folyamán összesen hány napot töltött az országban. Nemrég gépesítették a folyamatot, és most egy számítógépes program számolja a napokat. Abban az esetben, ha az említetett időszakban a tartózkodás meghaladta a 90 napot, kiutazáskor adminisztratív eljárás keretén belül az állampolgárok adómentes minimáljövedelme (17 hrivnya) 30–50-szeresének megfelelő összegű, azaz 510-től 850 hrivnyáig terjedő pénzbírságot szabnak ki a túltartózkodás mértékétől függően. A szabály belépéskor is érvényes, aki a megengedettnél több napot tartózkodott külföldön, attól megtagadják a belépést, ám ilyenkor nem szabnak ki bírságot.

A szóvivő azt is elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban 89 esetben indítottak adminisztratív eljárást és 53 838 hrivnya összegben szabtak ki bírságot.

A határőrosztag munkatársa azt is elmondta, van lehetőség arra, hogy amennyiben az illető személy különböző, igazolható okok miatt (betegség, betegápolás, terhesség, szülés, gépjármű meghibásodása, családegyesítés stb.) 90 napnál hosszabb ideig kénytelen külföldön tartózkodni, erre engedélyt kapjon. Az erről szóló kérvényt az Állami Migrációs Szolgálat területileg illetékes alegységének vezetőjéhez kell benyújtani a szükséges okiratok ukrán nyelvű fordításával. Ezt a határidő lejártát megelőzően nem hamarabb, mint 10 és nem később, mint 3 munkanappal tehetik meg.
Mellesleg azonos követelmények vannak érvényben a schengeni övezet országaiba utazó ukrán állampolgárokkal szemben is. Ez akkor sem változott, amikor bevezették a vízummentességet Ukrajna és az Európai Unió között.

– Az EU területére beutazni szándékozó, biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 2017. június 11-től a külső határok átlépésekor mentesülnek a vízumkötelezettség alól, de az ukrán állampolgárok esetében továbbra is fennáll a 180 nap időtartam alatt maximálisan 90 napos tartózkodási idő betartásának kötelezettsége, az esetleges túltartózkodás szabálysértésnek minősül – hívta fel a figyelmet Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja a vízummentesség életbe lépése alkalmából június elején tartott sajtótájékoztatón.

Brenzovics László, a Legfelső Tanács képviselője, a KMKSZ elnöke képviselői interpellációt intézett Nazarenko V. O.-hoz, az Ukrán Állami Határőrszolgálat elnökéhez, melyben a hozzá forduló magyar állampolgárokra hivatkozva kéri, hogy a határőrszolgálat munkatársai tanúsítsanak humánus bánásmódot a határon átkelő külföldiekkel szemben, vezetőként hozzon meg minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi a beutazás megtagadásának elkerülését a fent említett esetekben.

Ukrajna határellenőrzésről szóló törvénye 8. cikkelye értelmében a külföldiek számára akkor engedélyezett a határátlépés, ha rendelkeznek érvényes útlevéllel, van vízumuk, amennyiben mást nem ír elő a törvény, bizonyítani tudják utazásuk célját és elegendő pénzösszeg áll rendelkezésükre. Az említett törvény más feltételt nem tartalmaz a határátlépést illetően. Így a külföldiek beutazásának megtagadása alaptalan és törvénytelen. A határőrszolgálat munkatársai alaptalanul hivatkoznak a Belügyminisztérium 2015.07.20-án kelt 884. számú rendeletére, amely ellentmond a magasabb szintű jogforrásnak, a törvénynek.

Az Ukrajna Állami Határőrszolgálatáról szóló törvény értelmében az említett intézmény tevékenysége az emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok betartásán alapul, az illetékes szervek és azok munkatársai kötelesek tisztelni az emberi méltóságot.

Rehó Viktória

Le Ghana a annoncé, mardi 18 juillet, qu'il ne comptait pas prolonger le programme d'aide triennal du FMI au-delà d'avril 2018.

Cet article Programme du FMI : au Ghana, le président veut « passer à autre chose » est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Le Ghana a annoncé, mardi 18 juillet, qu'il ne comptait pas prolonger le programme d'aide triennal du FMI au-delà d'avril 2018.

Cet article Programme du FMI : au Ghana, le président veut « passer à autre chose » est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Zehn zivile Rettungsmissionen patrouillieren auf dem Mittelmeer und eilen Flüchtlingen zu Hilfe. Doch die Rettungsmissionen sehen sich der Kritik ausgesetzt, sie würden gemeinsame Sache mit den Schleusern machen. Was ist dran an dieser Behauptung?

The post Zivile Seenotretter in der Kritik: Kooperieren Schlepper und Retter? appeared first on EURACTIV.de.

Vincent Crouzet, l'écrivain et ancien consultant proche des services français avait contribué à divulguer et vulgariser par son roman, « Radioactif », les dessous de l'affaire Uramin, du nom de la firme canadienne qui a vendu à Areva des gisements inexploi­tables. Le prix astronomique de la transaction avait en fait certainement servi à dégager des commissions et rétro­-commis­sions. Crouzet sort un nouveau roman sur le même sujet : « Une affaire atomique » (Laf­fond, janvier 2017). Mais surtout, après (...) - 265 - février 2017 / Brèves d'Afrique et d'ailleurs, Uramin

L'armée malienne a déclaré jeudi avoir repoussé une attaque attribuée à des groupes terroristes, contre une base militaire située à Koro, près de la frontière avec le Burkina Faso. Selon le bilan provisoire, il n'y aurait aucune victime.

Cet article Mali : l’armée repousse une « attaque terroriste » à Koro, près de la frontière burkinabè est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Das polnische Parlament hat ein umstrittenes Gesetz verabschiedet, mit dem der Oberste Gerichtshof des Landes unter Regierungskontrolle gestellt werden soll.

The post Polnisches Parlament verabschiedet umstrittenes Gesetz zum Obersten Gericht appeared first on EURACTIV.de.

Pas d'inflexion sur quoi que ce soit: le président de la République, "chef de l'Etat et chef des armées", ainsi qu'il l'a redit, a confirmé tout ce qu'il avait déjà annoncé en termes de réflexion, de révision et de programmation...

Sur la BA 125 d'Istres, Emmanuel Macron a ainsi confirmé une réflexion "qui sera conduite dans les prochaines semaines sous l'autorité de la ministre des Armées". Florence Parly doit lui rendre ses conclusions "à l'automne".

Il a aussi réitéré son souhait d'une révision de Sentinelle sur la base d'un rapport du chef d'état-major (CEMA).

Il a, en outre, a multiplié les hommages aux militaires, assurant qu'il voulait que les armées aient "les moyens de [leurs] missions", soulignant qu'"aucun budget autre que celui des armées ne sera augmenté" en 2018, le budget des Armées étant porté, comme précédemment annoncé, à 34,2 milliards d'euros.

Quant à la polémique sur 850 millions d'économies demandées en 2017, polémique qui a conduit à la démission du CEMA Pierre de Villiers, pas de marche arrière... Le Président a déclaré: "Nous méritons collectivement mieux qu'un tel débat", et précisé qu'il n'acceptera aucun "discours de défaite en la matière". Des discours qui "ne sont pas à la hauteur des armées et de ce que vous êtes", a ajouté le Président en s'adressant aux personnels de la base.

Un nouveau rapport confirme que les ressources naturelles africaines, souvent abondantes, ne profitent pas assez aux populations. Qui en bénéficie ? Et qui bénéficie du rapport ?

Cet article Ressources naturelles africaines : matières premières pour développement secondaire est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Déjà condamné, le 23 avril 2013, par la 17e chambre correctionnelle de Paris, pour « complicité de diffamation publique » après s'en être pris au Monde diplomatique, Bernard-Henri Lévy récidive. Il vient ainsi de consacrer la totalité de sa chronique hebdomadaire du Point (20 juillet 2017) à un texte (...) - La valise diplomatique