Feed aggregator

https://tvnewsroom.consilium.europa.eu/uploads/council-images/thumbs/uploads/council-images/remote/http_7e18a1c646f5450b9d6d-a75424f262e53e74f9539145894f4378.r8.cf3.rackcdn.com/Qatar_thumb_169_1477383928_1477383929_129_97shar_c1.jpg

The EU has forged constructive political dialogue with members of the Cooperation Council for Arab States of the Gulf (GCC). These countries are Saudi Arabia, Bahrain, Kuwait, Oman, Qatar and the UAE. The Cooperation Agreement, which was concluded in 1988, forms the basis for the relationship that aims at: strengthening the stability in the strategically important region; facilitating the political and economic relations; broadening economic and technical cooperation; further broadening cooperation on energy, industry, trade and services, agriculture, fisheries, investment, science, technology and environment. Cooperation between universities, business and the media also form part of the EU-GCC agenda.

Download this video here.

Au programme œuvres de Bach, Lipatti, Brahms, Kodaly
Entrée libre sur réservation obligatoire au 01 47 05 15 31 ou institut@institut-roumain.org
Un moment musical exceptionnel par le violoncelliste Andrei Kivu et la pianiste Mara Dobresco pour célébrer le Centennaire Lipatti. Ce duo formé par ces deux prestigieux musiciens roumains forme la fusion unique entre les tonalités douces du violoncelle et colorées du piano.
Au programme œuvres de Bach, Lipatti, Brahms, Kodaly
Vendredi 9 juin à 20h (...)

La nouvelle plateforme politique parlementaire baptisée l'Alliance du 3 avril - date du discours du président de l'Assemblée nationale ivoirienne Guillaume Soro lors de la rentrée parlementaire - a appelé vendredi 9 juin Alassane Ouattara à "privilégier toutes les initiatives utiles à la matérialisation de la réconciliation".

Cet article Côte d’Ivoire : des députés appellent Alassane Ouattara à favoriser « la matérialisation de la réconciliation » est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Tout juste la cinquième rencontre du plan DDRR se terminait-elle ce vendredi que deux groupes armés annonçaient leur volonté de se rendre à Rome, auprès de la communauté catholique Sant'Egidio.

Cet article Centrafrique : des représentants des groupes armés à Rome auprès de la communauté Sant’Egidio est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

INFOGRAPHIE - Les députés socialistes seront très largement minoritaires dans la future Assemblée nationale. Faute d'espace politique, les candidats ont déjà intégré la défaite, payant le prix sur le terrain de l'impopularité du parti.

Jeudi 8 mai se sont déroulées les élections législatives au Royaume-Uni. Theresa May y a laissé sa crédibilité et sa majorité politique. L’analyse d’Olivier de France, directeur de recherche à l’IRIS.

Comment expliquer la défaite des Tories et le pari manqué de Theresa May d’organiser des élections anticipées ?

L’objectif premier de ces élections anticipées était de donner davantage de légitimité populaire et un mandat politique plus solide à Theresa May, afin qu’elle puisse entrer en négociation avec l’Union européenne (UE) en position de force. Rappelons d’une part qu’elle avait été nommée Première ministre par défaut, sans avoir été élue. D’autre part, qu’elle s’était opposée au Brexit – certes du bout des lèvres – dans le gouvernement de David Cameron. Non seulement l’objectif de ces élections n’a pas été atteint mais il s’est retourné contre elle. C’est donc un pari manqué pour May.

C’est la deuxième fois successive qu’un Premier ministre britannique convoque des élections sans y être contraint, et contre qui le vote populaire se retourne. Pourquoi depuis 2015 les dirigeants britanniques se tirent-ils des balles dans le pied sans y être contraints ? Est-ce dû à un manque de sens politique ? L’hypothèse avancée récemment par The Economist est un manque de qualité du personnel politique britannique. Theresa May a été nommée par défaut, justement parce qu’elle n’avait exprimé aucune opinion forte sur le sujet principal alors à l’ordre du jour, à savoir le Brexit. Jeremy Corbyn n’a certes pas beaucoup de charisme mais il a le mérite d’afficher des principes auxquels il se tient. La Première ministre écossaise, Nicola Sturgeon, est davantage charismatique et s’est proposée d’aider Corbyn à former une alliance progressiste, qui pourrait peut-être construire les prémices d’un Brexit moins dur. Quant au nouveau maire de Londres, il incarne un véritable renouveau et parait posséder un certain sens politique.

Avoir un sens politique signifie deux choses pour un dirigeant. Tout d’abord, être capable de comprendre son pays : notamment le fait qu’aujourd’hui, le Royaume-Uni est un pays parcouru de fractures, y compris aujourd’hui parfois au sein d’une même famille ou d’une même communauté. Deuxièmement, il faut un dirigeant qui ait conscience des enjeux internationaux qui pèsent sur son pays. Or, Theresa May n’a jamais compris Bruxelles et le fonctionnement de l’UE. Elle a mis six mois pour réaliser qu’elle serait contrainte de sortir du Marché unique et elle n’a toujours pas formulé de plan pour le Brexit.

Aujourd’hui, sans leader fort et dans un pays divisé, les dirigeants britanniques n’arrivent pas à sortir le Royaume-Uni de cette situation chaotique. Enfin, rappelons que le chaos politique actuel a été provoqué par les conservateurs puisque c’est David Cameron qui a convoqué le référendum du Brexit. Ce sont donc les conservateurs eux-mêmes qui l’y ont plongé au départ. Sans cette erreur non forcée, le pays n’en serait pas là.

Doit-on interpréter ce résultat comme un rejet des Britanniques de la voie du hard Brexit au profit de celle du soft ?

Pour l’instant, la première certitude est que ces élections vont retarder les choses du point de vue de Londres. Côté européen, Jean-Claude Juncker a déjà dit que l’UE était prête et que l’article 50 avait été activé. Le délai de deux ans est donc déjà en train de s’écouler. Or, avec ces élections, la formulation d’une position britannique est encore retardée. Va-t-elle s’effectuer dans le délai de deux ans ? Rien n’est moins sûr et le calendrier se resserre davantage. Ce scrutin a donc empiré la situation car la position de négociation du Royaume-Uni est maintenant encore plus faible.

La deuxième certitude, c’est que ces élections compliquent encore davantage la situation. Alors que Theresa May voulait raffermir sa position sur le Brexit par ces élections, elles l’ont affaiblie au final.

Comment se profile l’avenir politique du pays ?

Trois hypothèses sont envisageables. La première serait celle d’un gouvernement May construit avec le soutien des unionistes d’Irlande du Nord (DUP), qui sont pro-Brexit et très conservateurs. Dans ce cas, on passerait d’un gouvernement majoritaire à un gouvernement de coalition, ce qui serait un pis-aller par rapport à la situation précédente.

La deuxième option consisterait en un gouvernement travailliste soutenu par le Parti national écossais (SNP). On est loin de savoir si ce cas de figure est possible et quelles en seraient les conséquences. Même dans l’hypothèse où les travaillistes avaient obtenu la majorité absolue, il n’est pas sûr qu’ils aient pu remettre en cause le principe même du Brexit. Ils ont déclaré souhaiter respecter la souveraineté populaire. Au mieux, ils auraient pu adoucir le Brexit, notamment sur les questions d’union douanière, de Cour européenne de justice, etc.

Ces deux options auraient non seulement des conséquences sur le plan européen mais également sur le plan interne au regard de la question écossaise et de la question irlandaise. En effet, si le DUP s’allie avec les Tories, cela aurait des implications sur les questions de réunification entre la République d’Irlande et l’Irlande du Nord. Si le Labour Party s’allie avec et le SNP, cela aurait un impact sur les négociations pour un second référendum écossais. Les enjeux européens et internationaux sont donc inextricablement liés avec des conséquences à la fois à Bruxelles, à Edimbourg et à Belfast.

La troisième hypothèse serait celle d’un gouvernement conservateur minoritaire faible, qui ne parviendrait pas à gouverner et qui serait donc dans l’obligation de provoquer de nouvelles élections dès cet été.

Au final, alors que ces élections étaient censées clarifier les choses, elles les ont rendues encore plus floues, tant sur les négociations du Brexit, que sur le plan intérieur pour les questions écossaise et irlandaise. Ainsi, l’argument de campagne principal voire exclusif construit par Theresa May, qui se présentait comme la seule à proposer un leadership stable et ferme, est remis en question par ce scrutin de manière possiblement irrévocable.

En France, dimanche 11 juin, quelque 47 millions d’électeurs sont appelés à se déplacer dans leur bureau de vote pour désigner leur future Assemblée nationale. Se déplacer, c’est justement ce que n’ont pas besoin de faire les Estoniens dans pareil cas. Alors que les Français de l’étranger - les seuls à pouvoir en bénéficier -, ont été interdits de vote par Internet pour le scrutin qui s’annonce, en raison de possibles cyber-attaques, comment se débrouillent les électeurs de ce petit Etat balte, accroché à un voisin russe auquel on prête toutes les manigances électroniques ? Reportage.

"Nous lançons un appel aux ravisseurs afin qu'ils libèrent immédiatement nos collègues, sains et saufs et facilitent leur retour", a fait savoir jeudi 8 juin, dans un communiqué, le Comité international de la croix-rouge (CICR).

Cet article Le CICR appelle à la libération de ses deux agents enlevés dans l’est de la RDC est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

A l'issue des résultats des législatives anticipées, Theresa May, chef du gouvernement britannique perd sa majorité absolue au Parlement. Son principal opposant Jeremy Corbyn, lui demande de démissionner. Avec une majorité fragilisée, pourra-t-elle continuer à tenir sa ligne d'un Brexit «dur» ?

Le Polisario, qui avait tenté de faire saisir, au Panama, un navire transportant du phosphate extrait par l'Office chérifien des phosphates, a vu sa demande rejetée par un tribunal panaméen, rapporte Reuters ce vendredi.

Cet article Le Polisario essuie un nouveau revers dans son offensive juridique autour du phosphate marocain est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

En aura-t-on bientôt fini avec les déprimants tableaux des taux de disponibilité des véhicules blindés de l’armée de Terre? Probablement. Du moins si l’objectif fixé à la Structure intégrée du maintien en condition opérationnelle des matériels terrestres (SIMMT) pour les Griffon (Véhicule blindé multi-rôles, successeur du VAB) et les Jaguar (Engin blindé de reconnaissance et […]

Cet article Avec le programme Scorpion, l’armée de Terre vise un taux de disponibilité de 80% pour ses futurs blindés est apparu en premier sur Zone Militaire.

L'agence de notation West African Rating Agency (Wara) a divulgué les notations financières qu'elle a attribuées à la Sifca, à son emprunt obligataire de 2013 et à la SAPH. La publication de ces notes intervient quelques jours après l'annonce par Michelin d'une offre d'achat de la totalité des actions SIPH non détenus par Sifca, pour un montant de 88 millions d'euros.

Cet article Côte d’Ivoire : l’agence de notation Wara relève les perspectives de la Sifca est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

(B2) Pour la commissaire européenne chargée de l'Industrie, la Polonaise Elżbieta Bieńkowska qui a accepté de recevoir B2, la présentation du nouveau programme de la Commission sur le développement industriel de la défense représente une étape majeure. Mais il faut aller vite désormais.. • Vous venez de présenter un projet ambitieux, peut-être plus ambitieux qu'attendu […]

Fondateur d'Africa Link Capital, Serge Diop explique dans cette tribune pourquoi il est important de réguler la profession de banquier d'affaire.

Cet article Tribune : régulons le métier de banquier d’affaires ! est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Une revue de presse présentée en partenariat avec Le Courrier des Balkans.

ADDENDUM to the report on the 2016 Commission Report on Kosovo
Committee on Foreign Affairs
Ulrike Lunacek

Source : © European Union, 2017 - EP

Ha az antarktiszi tengeri jég olvadását érintő, 2100-ra jósolt előrejelzések igaznak bizonyulnak, az eltűnő jég megfosztja a császárpingvineket szaporodó- és táplálkozóhelyüktől, veszélybe sodorva az állományokat. Vajon képesek-e a madarak más fajokhoz hasonlóan költözéssel elmenekülni a változás elől?

A Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) friss kutatása szerint a válasz nemleges. Eredményeik arról tanúskodnak, hogy a szétszóródás révén egy bizonyos ideig talán fennmaradhatnak az állományok, de ha a tengeri jég állapota tovább romlik, a ma ismert 54 kolónia az évszázad végére katasztrofális hanyatlással néz szembe. A szerzők szerint ezért a császárpingvint veszélyeztetett fajként kellene besorolni.

A kapcsolat a faj képviselői és a tengeri jég között igen törékeny: a túl kevés tengeri jég csökkenti a költőhelyek és a táplálkozóhelyek elérhetőségének esélyét, míg a túl sok jég hosszabb táplálékszerző utakat von magával a felnőtteknek, vagyis a fiókák kevesebbszer jutnak élelemhez.
A kutatók csak az utóbbi években ismerték fel, hogy a pingvinek képesek optimálisabb környezetbe költözni. Stephanie Jenouvrier, a WHOI biológusa és a tanulmány fő szerzője közleményében kifejtette, 2014 előtt a tanulmányok nem szenteltek figyelmet a populációk közötti mozgásnak. Azóta viszont a műholdas felvételekre és genetikára alapozott kutatások megerősítették a faj szétszóródási képességét.

Annak megerősítésére, hogy a migráció segíthet-e végezetül a császárpingvinnek megvédenie magát a populációs hanyatlástól, a kutató matematikusokkal fogott össze, hogy kifinomult demográfiai modellt állíthasson fel a kolóniákról. Ehhez a Pointe Géologie-nél – az egyike annak a maréknyi helyszínnek, ahol hosszú távú vizsgálatokat végeznek a madarakkal – begyűjtött adatokat használta fel.

A modell nyomon követi az állományok kapcsolatát, miközben a pingvinek új élőhelyre költöznek az optimális feltételekért. A betáplált adatok között megtalálható a madarak által megtett távolság, valamint a migrációs viselkedés és ütem. A modell emellett számba veszi a tengeri jeget érintő előrejelzéseket az egyes kolóniák sorsának felderítésére.

A kutatás egyik meglepő aspektusa Jenouvrier szerint a pingvinek reakcióinak széles tartománya volt a modellben reprezentált különféle szétszóródási forgatókönyv tekintetében. Bizonyos esetekben a költözés révén felduzzadtak a kolóniák, más esetekben drámai hanyatlás következett be. Átlagosítva az eredményeket azonban a modell zord képet vázolt fel 2100-ra, függetlenül attól, hogy milyen távolságra költöztek a pingvinek, vagy milyen bölcsen választották meg új élőhelyüket.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy míg a költözés hathatós reakció lehet a klímaváltozásra bizonyos esetekben, az előre vetített, felgyorsult jégolvadási ütem bonyolult dinamikát szolgáltat. Az éghajlatváltozás nem statikus esemény, ezáltal ha a pingvinek jobb feltételeket nyújtó helyszínekre is vándorolnak, azok a feltételek is drámaian megváltozhatnak egyik évről a másikra.

Úgy hiszik, eredményeik segédkezet nyújthatnak a faj státuszának felülvizsgálatára, amelyet még 2014-ben indított el az Amerikai Halászati és Vadvédelmi Szolgálat azzal a céllal, hogy felderítse, be kellene-e venni a császárpingvint a veszélyeztetett fajok törvényének hatálya alá. A kutatók szerint a tanulmány megerősíti, hogy a klímaváltozás veszélybe sodorja az állatokat, ezért a védelemre szükség van.

A védettségi státusz elősegítheti új halászati szabályzat életbe léptetését a Déli-óceánon, és megvilágítja az új globális védelmi stratégiák szükségét. Ezenfelül érzékenyebbé teheti az embereket a klímaváltozás kérdésére, ami a káros emissziók csökkentett kibocsátását eredményezheti.

Depuis le début de la bataille de Mossoul, en octobre 2016, les quatre CAESAR (Camions équipés d’un système d’artillerie) de la Task Force (TF) française Wagram ont franchi le seuil des 1.000 missions de tirs en appui des forces irakiennes, ce qui trahit un rythme opérationnel assez relevé, sachant que, à chaque fois, ce sont […]

Cet article Les artilleurs français assurent les arrières des troupes irakiennes à Mossoul est apparu en premier sur Zone Militaire.

Az Európai Unió és a tagállamok a mai napon aláírták az európai fejlesztéspolitika jövőjét felvázoló stratégiai tervet. Az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” új kollektív jövőképet és cselekvési tervet határoz meg a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából.

A közösen kialakított stratégiát az évente megrendezésre kerülő kétnapos európai fejlesztési napok keretében a mai napon egy együttes nyilatkozat formájában írta alá a Tanács és a tagállamok nevében Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Federica Mogherini főképviselő/alelnök, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az európai fejlesztési együttműködés átfogó közös keretét képezi. Most első alkalommal lesz teljes egészében alkalmazandó az Európai Unió valamennyi intézményére és valamennyi tagállamára, amelyek még szorosabb együttműködés mellett kötelezték el magukat.

Az új konszenzus határozottan megerősíti, hogy az európai fejlesztéspolitika első számú célkitűzése a jövőben is a szegénység felszámolása marad. Mindenre kiterjedően magába foglalja a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait. Ezáltal pedig az európai fejlesztési tevékenységeket összhangba hozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, amely az EU globális stratégiájának is az egyik horizontális dimenziója.

Európa vezetői az alábbi három területen kötelezték el magukat:

1. Elismerik, hogy az ilyen jellegű tevékenységek különböző elemei között szoros kapcsolat áll fenn. Ezek a fejlesztés, valamint a béke és a biztonság, a humanitárius segítségnyújtás, a migráció, a környezetvédelem és az éghajlat, valamint olyan átfogó elemek, mint például: az ifjúság; a nemek közötti egyenlőség; a mobilitás és a migráció; a fenntartható energia és az éghajlatváltozás; a beruházás és a kereskedelem; a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok; az innovatív szerepvállalás a fejlettebb szinten lévő fejlődő országokban; valamint a hazai erőforrások mozgósítása és felhasználása.
2. A új konszenzus ezen túlmenően átfogó megközelítést alkalmaz a végrehajtási eszközökkel kapcsolatban, a hagyományos fejlesztési támogatást egyéb erőforrásokkal kombinálva, valamint megalapozott szakpolitikákat és a szakpolitikák koherenciájának szigorúbb érvényesítését vezeti be, továbbá arra is rámutat, hogy az uniós fejlesztési együttműködést minden esetben az Európa partnerországai által kifejtett önálló erőfeszítések összefüggésében kell szemlélni. A konszenzus alapján az EU és a tagállamok a fejlesztésfinanszírozás innovatívabb formáit alkalmazhatják, ösztönözhetik a magánberuházásokat, valamint további hazai erőforrásokat mozgósíthatnak a fejlesztés érdekében.
3. Az EU és a tagállamok az igényekhez jobban igazodó partnerségeket fognak kialakítani az érintettek szélesebb körével, beleértve a civil társadalmat is, valamint a különböző fejlettségi fokon álló partnerországokkal. Tovább fogják javítani a helyszínen történő végrehajtást a jobb együttműködés révén, valamint egymás komparatív előnyeit figyelembe véve.

Háttér-információk

Európa a fejlesztés területén globális vezető szerepet tölt be, mivel világviszonylatban elsőszámú forrása a hivatalos fejlesztési támogatásnak. A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az összes európai intézmény és az összes uniós tagállam közös megállapodásával jött létre, nyílt és átlátható módon, továbbá más partnerekkel is konzultálva. Az EU ezzel a konszenzussal kíván választ adni korunk globális trendjeire és kihívásaira, hozzáigazítva az EU külső tevékenységét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó – a nemzetközi közösség által 2015 szeptemberében elfogadott – menetrend középpontjában a 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési cél és az azokhoz kapcsolódó célkitűzések állnak. Az Addisz-Abebában és Párizsban 2015-ben megrendezett további nemzetközi csúcstalálkozókkal és konferenciákkal együtt a nemzetközi közösség ambiciózus új keretet hozott létre, amelyen belül valamennyi ország együtt tud működni a közös problémák megoldása érdekében. Most először a fenntartható fejlesztési célok minden országra egyetemesen alkalmazandók, az EU pedig vezető szerepet kíván betölteni a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásában.

Az Európai Bizottság 2016. november 22-én terjesztette elő elképzeléseit arról, hogy milyen stratégiai megközelítést kellene alkalmazni a fenntartható fejlődés megvalósításához Európában és világszerte, és ezek között szerepelt az új konszenzusról szóló bizottsági javaslat. Azóta az Európai Parlament, a Tanács képviseletében a máltai elnökség és a Bizottság között több alkalommal került sor intenzív intézményközi megbeszélésekre azzal a céllal, hogy megállapodást sikerüljön elérni egy a fejlesztéspolitikára vonatkozó olyan új kollektív jövőképről, amely megfelel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendnek és az egyéb globális kihívásoknak.

A fenntartható fejlődést és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet illetően Európa a külső és egyéb szakpolitikáin keresztül vezető szerepet tölt be.

További információk

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Joseph Muscat, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / az Európai Bizottság alelnöke együttes nyilatkozata.

2017. június 7-én került megrendezésre a kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozás Brüsszelben, amely főképp a kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét volt hivatott áttekintetni. Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál, Deutsch Tamás, Sógor Csaba és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselők meghívására újságírók és médiaszakemberek érkezek Brüsszelbe Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből.

A konferencián jelen volt Balázs Bence, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezetének (MIDAS) képviselője is, aki bemutatta a szervezet munkáját és szerepét. Továbbá jelen volt Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke, aki ismertette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kisebbségi médiára és az anyanyelvi médiaszolgáltatásokra vonatkozó elemeit.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a konferencia kapcsán elmondta, fontos, hogy az Európai Parlamentben folyamatosan napirenden legyen a Kárpát-medencei kisebbségek helyzete. A képviselő kiemelte, hogy a határon túli régiók közül Kárpátalján a legnehezebb a helyzet a média terén is, ahol az utóbbi hónapokban elfogadott törvénymódosítások az audiovizuális médiára vonatkozóan jelentősen korlátozzák a kisebbségi anyanyelvhasználatot, kvótákkal lehetetlenítik el a kisebbségi médiát.

A képviselő meghívására az ukrajnai magyar kisebbségi média helyzetéről Kulin Zoltán, az Ukrajna Nemzeti Televízió Társasága Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese és K. Debreceni Mihály, ukrajnai magyar televíziós újságíró tartott előadást. Az előadók a számok tükrében elemezték az audiovizuális tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó törvény negatív hatásait a kisebbségi médiumokra, az anyanyelvű hírközlésre.

Kulin Zoltán beszédében rámutatott arra, hogy az Ukrajnában működő kisebbségi médiumok tevékenységére kihat az ország keleti részén zajló orosz-ukrán konfliktus. Kiemelte, hogy az audiovizuális kvótarendszer bevezetéséből adódóan egyértelművé vált, hogy Ukrajnában az ukránokon kívül egyetlen más nemzetiség sem hozhat létre és működtethet teljes körűen anyanyelven sugárzó földi vagy műholdas analóg, digitális vagy kábeltelevíziót, illetve -rádiót.

Debreceni Mihály, ukrajnai magyar televíziós újságíró elmondta, hogy Kárpátalján a kialakult viszonyok miatt a magyar emberek többsége a magyarországi médiumokat nézi, főként az M1 csatornát. A Kárpátaljaról szóló riportok felölelik a kisebbségvédelmi, a politikai, a szociális és a gazdasági témákat is. Átlagosan havi 30-40 riportot készítenek, melyek az anyaországi polgárok mellett a kárpátaljai embereknek szólnak kárpátaljai emberekről, eseményekről. A riporter ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajnában folyamatosan romlik a sajtószabadság.

A konferencia résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatáson és valláson túl az anyanyelv használatának a médiában is identitásőrző, megtartó szerepe van, ezért fontos ennek megléte. Az anyagi feltételek megteremtése mindig az állam politikai akaratától függ, minél demokratikusabb egy állam, annál nagyobb felelősséget érez kisebbségei iránt, annál kevésbé próbálja szűkíteni jogaikat, pl. az anyanyelv-használat terén. Így ebben az esetben a „pozitív diszkrimináció” a helyes hozzáállás, ideális esetben ez valósul meg.