A Tanács 2016. június 24-én jóváhagyta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáról szóló előző évi jelentést.
Dokumentumokhoz való hozzáférés tárgyában 2015 során 2784 alapkérelmet és 24 megerősítő kérelmet nyújtottak be a Tanácshoz, amelyek 12 102 dokumentum vizsgálatát tették szükségessé. Az alapkérelmi szakaszban 9277 dokumentumhoz biztosítottak teljes körű hozzáférést, 1094 dokumentumhoz pedig részleges hozzáférést adtak. 1073 dokumentum esetében a Tanács megtagadta a hozzáférést.
A jelentés tárgyidőszakában a Tanács 8670 jogalkotási dokumentumot
adott ki, amelyek közül 3115 már a kibocsátásakor nyilvános volt. Az 5555 fennmaradó, LIMITE minősítésű (közvetlenül nem elérhető) jogalkotási dokumentum közül kérelem alapján 4683 dokumentumot – azaz 84%-ot – tett nyilvánosan elérhetővé;
Az alapkérelmi szakaszban a hozzáférés elutasításának okaként elsősorban a Tanács döntéshozatali eljárásának védelmét (587 eset, 45%), illetve a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmét (244 eset, 19%) és a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmét (47 eset, 4%) nevezték meg. Az esetek 28%-ában, azaz 362 esetben több kivétel együttes alkalmazása alapján tagadták meg a dokumentumokhoz való hozzáférést. A részleges hozzáférés indokaként leggyakrabban a személyes adatok védelmére hivatkoztak (317 eset, 29%).
Üdvözlöm Önöket! A mai napon 27 uniós vezető arról tárgyalt, hogy milyen következményekkel jár majd az egyesült királysági népszavazás Európa számára. Közös történelmünk e komoly pillanatához méltóan nyugodt és komoly megbeszélést folytattunk. Egy dolog mindenképpen nyilvánvaló. A vezetők határozottan kiálltak amellett, hogy a 27 országnak meg kell őriznie egységét és szoros együttműködését.
Továbbra is egyetértettünk abban, hogy Nagy-Britanniának rendezett módon kell kilépnie az Európai Unióból, és az erről szóló tárgyalások csak azt követően kezdődhetnek meg, hogy az ország hivatalosan is bejelentette ilyen irányú szándékát. Reméljük, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is szorosan együttműködő partnerünk marad. A brit kormány feladata, hogy bejelentse az Európai Tanácsnak az Egyesült Királyság kilépési szándékát az EU-ból. A vezetők semmi kétséget sem hagytak afelől, hogy az ország csak abban az esetben lehet jelen továbbra is az egységes piacon, ha mind a négy szabadságot elfogadja, tehát a szabad mozgáshoz való jogot is. „A la carte” egységes piac nem lesz.
Tárgyaltunk arról is, hogy túl sok európai polgár elégedetlen a dolgok jelenlegi menetével, és többet vár tőlünk. Sokan emlékeztettek arra, hogy Európa évtizedeken keresztül reményt nyújtott, és nekünk az a dolgunk, hogy elérjük, hogy az emberek újra így érezzenek.
Amint Önök is tudják, a 27 vezetőnek ez volt a brit népszavazást követő első ülése, tehát még túl korai lenne bármilyen következtetést levonni. Egyelőre csak elkezdtük a 27 tagú EU jövőjére vonatkozó politikai elemzést, a tárgyalásokat pedig a szeptember 16-án Pozsonyban tartandó következő ülésünkön folytatjuk. Köszönöm a figyelmüket.
A Tanács 2016. június 28-án következtetéseketfogadott el a FLEGT (erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme) cselekvési terv és az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet értékeléséről.
A következtetésekben a Tanács kiemeli, hogy ezek az eszközök pozitívan járultak hozzá ahhoz, hogy csökkenjen az illegálisan kitermelt faanyagok uniós behozatala és növekedjen a polgárok és a piaci szereplők tájékozottságaaz illegális fakitermelésről.
Felszólítja továbbá a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy tegyenek még többet e jelenség felszámolása érdekében, hogy fenntartható erdőgazdálkodás valósulhasson meg világszerte.
A Tanács 2016. június 28-án következtetéseketfogadott el az élelmiszer-veszteségről és az élelmiszer-hulladékról.
Évente az összes élelmiszer mintegy harmada elvész vagy hulladékká válik. A Tanács a következtetéseiben ismertet több olyan kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a jövőben csökkenjen az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék mennyisége. Ezen intézkedések között a Tanács felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a probléma jobb megértése érdekében javítsák a nyomon követést és az adatgyűjtést, valamint, hogy a jövőben elfogadásra kerülő uniós jogszabályokban helyezzék középpontba az élelmiszer-veszteség és -hulladék képződésének megelőzését és a biomassza jobb hasznosítását, továbbá, hogy segítsék elő a nem értékesített élelmiszeripari termékek karitatív célokra való adományozását.
Noha a Tanács következtetéseiben támogatja a jelenlegi uniós kezdeményezéseket, sürgeti is a Bizottságot, hogy terjessze ki tevékenységei körét az élelmiszer-veszteségre.
A Tanács az elnökség kompromisszumos szövege alapján általános megközelítést fogadott el a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről.
A tanácsi megállapodás egyensúlyt teremt egyrészt az uniós vizeken kívüli fenntartható és átlátható halászati tevékenységek iránti elkötelezettség, másrészt a megbízható adminisztratív eljárások – különösen az engedélyezés – iránti igény között.
„A Tanács által jóváhagyott szöveg fokozza a külső vizeken végzett halászati tevékenységek átláthatóságát, megnehezíti a közös halászati politika szabályainak megkerülését és egyúttal csökkenti az adminisztratív terheket.”
Martijn van Dam, holland mezőgazdasági miniszter, a Tanács elnökeA külső vizeken halászó flottákról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat az uniós halászhajók uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeire és a harmadik országbeli halászhajók uniós vizeken folytatott halászati tevékenységeire vonatkozó engedélyezési rendszer átalakítását irányozza elő.
A fő cél annak biztosítása, hogy az uniós hajók tiszteletben tartsák a közös halászati politika alapvető elveit – például a fenntarthatóságot vagy a jogellenes halászat elleni küzdelmet – az uniós vizeken és azokon kívül egyaránt. Ennek érdekében a rendeletjavaslat világos és pontos szabályokat ír elő az uniós vizeken kívül halászó minden uniós hajó engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a halászati tevékenységre hol kerül sor.
Egyszerűbb és szélesebb körű szabályozásA Tanács az általános megközelítésében megerősíti a rendelet hatályának jelentős kiszélesítését, kiterjesztve azt olyan területekre, mint a harmadik országbeli magánengedélyek, a halászhajók bérbeadása és a közös halászati politika reformjából eredő „átlobogózás”. Emellett jóváhagyja a Bizottság megközelítését egy olyan közös adatbázis létrehozására vonatkozóan, amellyel tovább javítható a külső vizeken folytatott halászati tevékenység átláthatósága és egyszerűsíthető az ellenőrzés.
Egyszerűsített engedélyezési eljárásokAz uniós vizeken kívül folytatott halászathoz az uniós hajóknak engedélyt kell beszerezniük az érintett harmadik országtól vagy nemzetközi halászati gazdálkodási szervezettől, illetve megállapodást kell kötniük azokkal. Ezenkívül az uniós hajóknak most már a lobogó szerinti tagállamuk engedélyére is szükségük van.
A Tanács az általános megközelítésében változtatásokat vezet be a különböző engedélyezési eljárások tekintetében az adminisztratív terhek csökkentése és a jogbiztonság fokozása céljából, illetve azért, hogy egyenlő bánásmódot biztosítson a belső és a külső vizeken halászó flották számára, és lerövidítse a kérelmezőnek adandó válasz határidejét.
Módosított jelentéstételi kötelezettségekA Tanács módosítja a jelentéstételi kötelezettségeket annak érdekében, hogy azok kiegészítsék a halászati megállapodások alapján már létező meglévő csatornákat és gyakorlatokat.
A külső vizeken halászó flottákról szóló rendeletjavaslat kiegészíti az ellenőrzési rendeletet, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendeletet, amelyek a KHP alapvető végrehajtási pillérei.
A Bizottság 2015 decemberében küldte meg a javaslatát, a Tanács munkacsoportja pedig 2016 januárjában kezdte meg annak vizsgálatát.
Mi, a 27 tagállam állam-, illetve kormányfői, valamint az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke, mély sajnálattal fogadjuk az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét, ám tiszteletben tartjuk a brit nép többsége által kifejezett akaratot. Mindaddig, amíg az Egyesült Királyság ki nem lép az Európai Unióból, az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, mind a jogok, mind a kötelezettségek tekintetében.