Európai Unió : hírek magyarul

Ha az EU nem szólítja meg az embereket, keresztet vethetünk rá – Brüsszel is felelős a brexitért.

Future Enterprises kontra EUIPO - McDonald's International Property (MACCOFFEE)
Szellemi és ipari tulajdon
According to the General Court, the repute of McDonald’s trade marks makes it possible to prevent the registration, for foods or beverages, of trade marks combining the prefix ‘Mac’ or ‘Mc’ with the name of a foodstuff or beverage

Több vagy kevesebb integráció következik a britek kilépése után? Merre mozdul végül Merkel?

Elmarasztaló véleménnyel lezárta mélyreható vizsgálatát az Európai Bizottság a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékek értékesítését terhelő adó ügyében. Hétfőn közzétett értékelésében mindkét esetben úgy látta, hogy a meredeken progresszív adómértékek szelektíven kedvezményeznek az alacsonyabb árbevételű cégeknek, és ezzel tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatják ezeket a nagyobb árbevételű cégekkel szemben.

Mindkettőnél arra jutottak, hogy a magyar kormány jogszerűtlenül akart kivételezni bizonyos cégekkel.

2016. július 4., hétfő
13.00 találkozó Mauricio Macri argentin elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. július 5., kedd
Strasbourg
09.15 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2016. június 28-i üléséről és az EU 27 állam-, illetve kormányfőjének június 29-i nem hivatalos találkozójáról

2016. július 8., péntek
Varsó
EU–USA vezetői találkozó

Rendezvény az EU–NATO együttműködés keretében

NATO-CSÚCSTALÁLKOZÓ
14.30 Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Andrzej Duda lengyel elnök köszöntője
15.15 Csoportkép
20.30 Felszólalás az Észak-atlanti Tanács Andrzej Duda lengyel elnök által szervezett és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár által elnökölt munkavacsoráján

2016. július 9., szombat
Varsó
NATO-CSÚCSTALÁLKOZÓ
09.00 Felszólalás a csúcstalálkozó Afganisztánnal foglalkozó ülésén
12.00 Az Észak-atlanti Tanács ülése

Általános : A terrorizmus elleni harc kell, hogy legyen az elsőszámú prioritás az EU számára, amelyet a munkanélküliség csökkentése, az adócsalás elleni fellépés és a migrációs válság megoldása követ a sorban az Eurobarometer kutatása során megkérdezett európaiak többsége szerint. Magyarországon a válaszadók mintegy háromnegyede nagyobb szerepet szánna az EU-nak a terrorizmus elleni küzdelemben, az egészségügy területén és a migrációt érintő kérdésekben. Interaktív infografikán mutatjuk be az eredményt.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : Július 1-jétől Szlovákia tölti be az EU Tanács elnöki posztját és hangolja össze az uniós országok munkáját a következő hat hónapban. Az ország célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható migrációs- és menekültpolitika kialakításához és a gazdasági növekedéshez, valamint elmélyítse az együttműködést az egységes piacon. A szlovák EU-elnökségnek emellett a brit népszavazás következményeivel is meg kell birkóznia. Szlovák EP-képviselőket kérdeztünk arról, hogy mit várnak az elkövetkezendő időszaktól.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Plans for more ambitious national caps on emissions of key pollutants by 2030, including NOx, particulates and sulphur dioxide, were informally agreed by MEPs and the Dutch presidency of the Council on Thursday. Air pollution causes about 400,000 premature deaths in the EU per year. The agreement now needs to be endorsed by the Environment Committee and Parliament as a whole.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács és az Európai Parlament 2016. június 30-án ideiglenes megállapodásra jutott a levegőszennyező anyagok kibocsátásainak csökkentését célzó irányelvről. Ez az úgynevezett új NEC-irányelv szigorúbb nemzeti határértékeket állapít meg a 2020-tól 2029-ig tartó, illetve a 2030 utáni időszakra.

„Ez az új irányelv segíti küzdelmünket a levegőszennyezés ellen, amely évente több mint 400 000 ember korai elhalálozását okozza. Egyes szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentése jelentős előnyöket eredményez majd egészségügyi szempontból. Nagy örömömre szolgál, hogy sok évnyi tárgyalást követően a holland elnökség utolsó napján sikerült elérnünk ezt a megállapodást, amely mindenki javát szolgálja Európában.”

Sharon Dijksma, holland környezetvédelmi miniszter, a Tanács soros elnöke

Ezen irányelv azt célozza, hogy tovább csökkenjenek a levegőszennyezés egészségügyi kockázatai és környezeti hatásai. Ezen túlmenően arra is hivatott, hogy összhangba hozza az uniós jogot a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal (a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012. évi módosítása nyomán).

Szennyező anyagok

Az új irányelv nemzeti határértékeket határoz meg öt szennyező anyag, nevezetesen a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek, az ammónia és a finom szálló por kibocsátásaira vonatkozóan.

Nemzeti kibocsátási határértékek

A 2020-tól 2029-ig tartó időszakban az egyes szennyező anyagokra vonatkozó nemzeti kibocsátási határértékek megegyeznek azokkal a határértékekkel, amelyek alkalmazására a tagállamok a módosított Göteborgi Jegyzőkönyvben már kötelezettséget vállaltak. A 2030 utáni időszakra vonatkozóan most új, szigorúbb határértékekről jött létre megállapodás.

Az új kötelezettségvállalások révén a levegőszennyezés egészségügyi hatása 2030-ra a becslések szerint mintegy 50%-kal csökken (2005-höz képest).

2025-re vonatkozó kibocsátási szintek

Minden tagállamnak meg kell határoznia a 2025-re vonatkozó indikatív kibocsátási szinteket is,. mégpedig a 2030-tól alkalmazandó kibocsátási határértékekhez igazodóan, a lineáris kibocsátáscsökkentés elve alapján. A tagállamoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy nem lineáris kibocsátáscsökkentési pályát kövessenek, ha az eredményesebb.

Ha a tagállamok eltérnek a tervezett pályától, azt meg kell indokolniuk, és ismertetniük kell azokat az intézkedéseket, amelyeket az eltérés megszüntetése érdekében szándékoznak tenni.

Rugalmasság

Az irányelv bizonyos feltételek mellett biztosít némi rugalmasságot a határértékek betartása tekintetében. Például ha valamely tagállam a rendkívül hideg tél vagy száraz nyár miatt egy adott évben nem tudja maradéktalanul teljesíteni kötelezettségvállalásait, lehetősége lesz arra, hogy éves kibocsátásait átlagolja az adott évet megelőző és követő év kibocsátásainak figyelembevételével.

Ütemterv és a következő lépések

A Bizottság 2013 decemberében terjesztette elő a javaslatát a levegőminőségi csomag részeként. E javaslat esetében a rendes jogalkotási eljárást kell követni. Az Európai Parlament 2015 októberében szavazott az irányelvjavaslatot illető álláspontjáról. A Tanács 2015 decemberében általános megközelítést fogadott el az irányelvjavaslatról. Az irányelv Tanács általi elfogadásához minősített többségre van szükség.

A Coreper 2016 júniusában támogatott egy, a Tanács elnöksége által javasolt kompromisszumos szöveget. A szöveget az Európai Parlament június 30-án elvben elfogadta.

Az Európai Parlament várhatóan az ősz folyamán szavaz majd a javaslatról. A szöveget ezt követően benyújtják a Tanácsnak első olvasatban való végleges elfogadásra.

A Tanács és az Európai Parlament 2016. június 30-án megállapodásra jutott a mélytengeri fajok uniós vizeken és a CECAF illetékessége alá tartozó vizeken történő halászatára vonatkozó módosított szabályokról.

A közösen jóváhagyott rendelettervezet célja, hogy úgy biztosítsa a mélytengeri állományok fenntartható kiaknázását, hogy közben csökkenti e halászati tevékenységek környezeti hatását.

A holland elnökség alatt tető alá hozott megállapodást négyéves intenzív politikai és szakértői munka előzte meg, és azt a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) és az Európai Parlament Halászati Bizottságának még jóvá kell hagynia.

„A mélytengeri élőhelyek védelmére vonatkozóan ma létrejött megállapodás értelmében általános tilalom fogja sújtani a fenékvonóhálóval történő mélytengeri halászatot a 800 méternél nagyobb mélységekben, azon területek vonatkozásában pedig, ahol bizonyos feltételek mellett továbbra is engedélyezett marad ez a halászati tevékenység, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló rendszer kerül kialakításra. A megállapodás éppen ezért megfelelő egyensúlyt teremt a mélytengeri élőhelyek védelmének szükségessége és a mélytengeri fajok halászok általi felelős kiaknázása között” – jegyezte meg Martijn van Dam, Hollandia mezőgazdasági minisztere és a Tanács elnöke.

A mélytengeri állományok fenntartható hasznosítása és a mélytengeri ökoszisztémák védelmének megerősítése

Az EU mélytengeri halászati rendszere szabályozza azt a kérdést, hogy mely gazdasági szereplők halászhatnak mélytengeri fajokra, valamint azt is meghatározza, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett állíthatnak ki mélytengeri halászatra feljogosító halászati engedélyeket.

A módosított szabályokra vonatkozó megállapodás ambiciózus egyensúlyt teremt bizonyos mélytengeri halállományok kereskedelmi célú kiaknázása és ugyanezen állományok fenntarthatóságának biztosítása között.

Ezt úgy éri el, hogy innovatív eszközöket vezet be az állományokkal való gazdálkodás területén. Ezek közé tartozik:

• a 800 méteres mélységi korlát, amely alatt már nem lehetséges a fenékvonóhálóval történő halászat
• a korábbi halászati tevékenységeken alapuló „földrajzi lábnyom” elvének alkalmazása, amelynek értelmében a hajók csak azokon a területeken folytathatnak majd halászati tevékenységet, ahol a referencia-időszak alatt is halászati tevékenységet folytattak
• a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó különleges védelmi intézkedések, amelyeket azon halászati műveletek esetében kell alkalmazni, amelyek során fenékhalászati eszközöket használnak 400 méternél nagyobb mélységekben
• a halászati gazdálkodási tervek keretében alkalmazott rendszeren alapuló megerősített ellenőrzési intézkedések
• további célirányos adatgyűjtési kötelezettségek bevezetése, amelyek célja, hogy teljesebb képet kapjunk a mélytengeri állományokról. Ezek sorában kiemelkedő jelentőséggel bír az a rendelkezés, amelynek értelmében a mind az uniós vizeken, mind a NEAFC illetékessége alá tartozó vizeken fenékvonóhálóval vagy fenékrögzítéses kopoltyúhálóval halászó uniós hajók 20%-án megfigyelői jelenlétet kell biztosítani

Következő lépések

A Coreper felkérést fog kapni a megállapodás jóváhagyására, az Európai Parlament pedig a tervek szerint a Halászati Bizottságának egy későbbi ülésén szavaz majd a kompromisszumos szövegről. Ezt követően ősszel kerül majd sor a Tanács első olvasatban kialakított – és a politikai megállapodást tükröző – álláspontjának a hivatalos elfogadására, valamint a Parlament második olvasatban kialakított – és a Tanács álláspontjával megegyező – álláspontjának az elfogadására.

Ez a menetrend várhatóan lehetővé tenné, hogy az új jogszabály 2016 végéig hatályba lépjen.

Háttérinformációk

A Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) feladata, hogy – mint az e téren illetékes szervezet – halászati gazdálkodási intézkedéseket javasoljon szerződő felei számára az Atlanti-óceán keleti és középső térségének nemzetközi vizein folytatott halászati tevékenységekhez.

A CECAF célja, hogy a halászat és a halászati műveletek megfelelő irányítása és fejlesztése révén a hatáskörébe tartozó területeken előmozdítsa az élő tengeri erőforrások fenntartható hasznosítását.

Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) feladata, hogy – mint az e téren illetékes szervezet – halászati gazdálkodási intézkedéseket javasoljon szerződő felei számára az Atlanti-óceán északkeleti térségének nemzetközi vizein folytatott halászati tevékenységekhez. A NEAFC szerződő felei: Dánia (a Feröer szigetek és Grönland vonatkozásában), az Európai Unió, Izland, Norvégia és az Oroszországi Föderáció. A NEAFC célja, hogy a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területeken gondoskodjon a halászati erőforrások hosszú távú védelméről és lehető legjobb hasznosításáról, tartós gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket biztosítva ezáltal.

A magyarok 82 százaléka úgy gondolja, hogy ami összeköti a különböző tagállamok állampolgárait, az fontosabb, mint ami elválasztja őket.

Az uniós költségvetés lehet az első terület, ahol az Európai Unió szembetalálhatja magát a brit kilépés által felvetett problémákkal. A Brexitnek a brit be- és kifizetések fokozatos kivezetése lehet a következménye, ami a többi tagállamra is plusz anyagi terheket róhat – jósolták nevük mellőzését kérő EU-források a BruxInfónak.

Nagyobb rugalmasságot tart szükségesnek a tagállamok számára a migrációs válságkezelésben és hasonló helyzetekben az EU soros elnöki teendőit július 1. óta ellátó Szlovákia miniszterelnöke. Robert Fico kiegyensúlyozottabb viszonyt sürgetett a nemzetállamok és az uniós intézmények között abból az alkalomból, hogy pénteken Pozsonyba látogatott a 28 tagú biztosi testület.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. június 30-án a Tanács részéről jóváhagyta a halálbüntetés, kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árukkal kapcsolatban az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást.

A megállapodással lehetővé válik az 1236/2005/EK rendelet módosítása a 2006-os hatálybalépés óta történtek fényében. Módosulni fognak az exportellenőrzés szabályai, új ellenőrzéseket vezetnek be a brókertevékenységekre és a technikai segítségnyújtásra vonatkozóan, továbbá tiltottá válik bizonyos áruk reklámozása. A cél annak megelőzése, hogy harmadik országokban az unióból származó termékek felhasználásával emberi jogi jogsértéseket kövessenek el.

Az 1236/2005/EK rendeletet módosító új rendelet Parlament általi jóváhagyására várhatóan szeptemberben fog sor kerülni, ezt követően pedig a szöveget elfogadás céljából a Tanács elé fogják terjeszteni. A rendeletről 2016. május 24-én sikerült politikai megállapodásra jutni az Európai Parlamenttel.

A kínzás és a rossz bánásmód tilalmáról az ENSZ emberi jogi egyezményei rendelkeznek. Az EU szintjén az Alapjogi Charta tiltja a halálbüntetést, és előírja, hogy „senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”. Az EU arra törekszik, hogy a világ minden táján előmozdítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását.

Két árukategória

Az 1236/2005/EK rendelet tiltja az olyan eszközök és áruk kivitelét és behozatalát, amelyek kizárólag kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására használhatók fel. A rendelet II. melléklete tartalmazza ezen termékek jegyzékét.

A rendelet különleges engedélyekhez köti azoknak az eszközöknek és áruknak a kivitelét, amelyek ilyen tiltott célokra is felhasználhatók, de jogszerű alkalmazási területeik is vannak. Az ilyen termékek kivitelét eseti alapon kell értékelni, az érintett termékek jegyzéke pedig a rendelet III. és IIIA. mellékletében található.

2011 decemberében úgy módosították a rendeletet, hogy hatálya kiterjedjen a méreginjekcióval végrehajtott kivégzések során alkalmazható anyagok kivitelére is.

Módosítások

Az új rendelet tilalom alá vonja a II. mellékletben felsorolt tiltott eszközökkel kapcsolatos brókertevékenységet oly módon, hogy az kiterjedjen az EU területén kívül található áruk transzferjére is. Megtiltja továbbá a brókerszolgáltatások nyújtását abban az esetben, ha a brókernek tudomása van arról, hogy a III. vagy a IIIA. mellékletben felsorolt árukat kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánhatják.

A tervezet értelmében tilos (a III. és IIIA. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos) technikai segítséget nyújtani abban az esetben, ha az érintett eszközt vélhetően kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánják.

A szöveg emellett egy sürgősségi eljárásról is rendelkezik arra az estre, ha új áruknak a piacon való megjelenése miatt szükségessé válik a rendelet mellékleteinek mielőbbi módosítása.

Megállapodás az EP-vel

Az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás értelmében a jóváhagyott szöveg:

• a Bizottság által javasolt tilalom helyett előzetes engedélyezési rendszert vezet be a III. és IIIA. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos brókertevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozóan;
• megtiltja a II. mellékletben felsorolt áruk tranzitját, illetve megtiltja a III. és IIIA. mellékletben felsorolt áruk tranzitját is, amennyiben a szállítónak tudomása van arról, hogy az árukat kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánják;
• megtiltja a II. mellékletben felsorolt áruk kiállításokon és kereskedelmi vásárokon történő reklámozását és hirdetését;
• koordinációs csoport felállításáról rendelkezik, amely fórumként fog szolgálni ahhoz, hogy a tagállamok és a Bizottság szakértői információcserét folytassanak az adminisztratív gyakorlatokról. A csoport a rendelet értelmezésével, továbbfejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket is meg fogja vitatni.

Átrendezi az európai parlamenti erőviszonyokat a brit kilépés, a Jobbik frakciót találhat magának.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) június 30-án a Tanács nevében megerősítette az Európai Parlamenttel azon irányelvvel kapcsolatban született megállapodást, amely a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt, illetve európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek költségmentességhez való jogáról szól.

A leendő irányelv minimumszabályokat határoz meg a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottaknak és vádlottaknak, valamint más személyeknek a büntetőeljárásokban való költségmentességhez fűződő jogára vonatkozóan. Költségmentességet biztosít továbbá az európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek számára azt követően, hogy a körözött személyt letartóztatták a végrehajtó államban.

Ard van der Steur miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „Nagyon örülök, hogy még az elnökségünk ideje alatt politikai megállapodás született. Köszönöm a parlamenti előadónak, Dennis De Jongnak a kiváló együttműködést, amely a kompromisszum megszületéséhez vezetett. Az irányelv elő fogja mozdítani a bizalmat a tagállamok között, és meggyőződésem szerint ez a bizalom a büntetőügyekben folytatott európai együttműködés javulását fogja eredményezni.”

A két intézmény a polgárok jogainak erősítése és a szöveg világosabbá tétele érdekében bizonyos pontokon módosította a Bizottság javaslatát, különösen az alábbiakat illetően:

• az irányelv hatálya, amely az eredeti javaslattal szemben immár nem csupán az ideiglenes, hanem a rendes költségmentességhez való jogra is kiterjed. A rendes költségmentesség azt jelenti, hogy az érintett személy az irányelvben meghatározott feltételek mellett a büntető igazságszolgáltatás valamennyi szakaszában támogatásban részesül, míg az ideiglenes költségmentességhez való jog csak a büntetőeljárás kezdeti, a költségmentességről való végleges döntéshozatalt megelőző időszakára terjedt volna ki;
• az anyagi helyzet vizsgálatának és a megalapozottság vizsgálatának a bevezetése, amely vizsgálatok alapján meghatározható, hogy az adott személy jogosult-e költségmentességre vagy sem. Az anyagi helyzet vizsgálata annak értékelését jelenti, hogy az érintett személy ténylegesen híján van-e a jogi segítségnyújtás költségeinek megfizetéséhez szükséges forrásoknak, a megalapozottsági vizsgálat pedig azt hivatott felmérni, hogy az adott ügy körülményeit tekintve a költségmentesség az igazságtételt szolgálná-e.

A jóváhagyott szöveg most a jogász-nyelvészekhez kerül ellenőrzésre, amelyet követően a Tanács és a Parlament ez év vége felé végleg elfogadja az irányelvet.

Az irányelv 30 hónapos átültetési határidőről rendelkezik.

Az Egyesült Királyság és Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt az irányelvben, Dánia pedig eleve nem vesz részt a bel- és igazságügyi jogszabályokban.

Az eljárási jogokról szóló ütemterv

A szóban forgó irányelv az utolsó olyan jogszabály, amelyet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott személyek eljárási jogainak megerősítéséről szóló, a Tanács által 2009 novemberében elfogadott ütemterv irányoz elő.

Az ütemterv célja annak biztosítása volt, hogy a valamely tagállamban büntetőeljárás alá vont személyek Unió-szerte rendelkezzenek bizonyos minimális eljárási jogokkal. Ez az Európai Unióban működő igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalmat is fokozná, és ezáltal előmozdítaná az olyan eszközök alkalmazását, mint például az európai elfogatóparancs.

Az ütemterv alapján már sor került az alábbi öt egyéb intézkedés elfogadására:

• a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog (2010/64/EU irányelv);
• a tájékoztatáshoz való jog (2012/13/EU irányelv);
• az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog (2013/48/EU irányelv);
• az ártatlanság vélelme ((EU) 2016/343 irányelv); és
• a gyermekekre vonatkozó speciális biztosítékok ((EU) 2016/800 irányelv).

 

A Törökország csatlakozását tárgyaló konferencia tizenkettedik miniszteri szintű megbeszélésére a mai napon került sor Brüsszelben. Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa holland elnökségének nevében Bert Koenders holland külügyminiszter vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A török küldöttség élén Ömer Çelik európai uniós ügyekért felelős miniszter és főtárgyaló állt, akit Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter és Naci Ağbal pénzügyminiszter kísért.

A konferenciával kezdetét vette a „Pénzügyi és költségvetési rendelkezések” című 33. fejezettel kapcsolatos tárgyalássorozat. Ez a fejezet az uniós költségvetés finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokra (a továbbiakban: saját források) vonatkozó szabályokat tartalmazza. A saját források összetétele a következő: javarészt a vámokat, mezőgazdasági vámokat és cukorilletékeket magukban foglaló úgynevezett tradicionális saját források, amelyeket az Unió nevében a tagállamok szednek be; egy további, héa-alapú forrás; végül pedig az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló forrás. A tagállamoknak rendelkezniük kell a saját források helyes kiszámításának, beszedésének, befizetésének és ellenőrzésének megfelelő koordinációjához és biztosításához elégséges közigazgatási kapacitással. Az e területre vonatkozó uniós vívmányok közvetlenül alkalmazandók, így azokat nem kell átültetni a nemzeti jogba.

A konferencia során az Unió képviselői részvétüket és együttérzésüket fejezték ki Törökország felé a keddi isztambuli terrortámadás miatt, és megerősítették, hogy továbbra is támogatják a terrorizmus elleni küzdelmet. Ismét hangsúlyozták továbbá az EU és Törökország közötti szoros kapcsolatok jelentőségét, rámutatva a több fontos közös érdekű területen – így a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az energia, a gazdasági ügyek és a kereskedelem terén – folytatott szoros együttműködésre. Az uniós és a törökországi vezetők 2015. november 29-i találkozójának eredményével, valamint a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozattal összhangban az Unió képviselői üdvözölték a csatlakozási folyamat új lendületét, és megerősítették, hogy támogatni kívánják Törökország reformintézkedéseit. E tekintetben újólag hangsúlyozták, hogy e reformintézkedéseket mielőbb meg kell valósítani, különösen a jogállamiság és az alapvető jogok területén. Az uniós küldöttség továbbá emlékeztetett arra, hogy Törökországnak módjában áll felgyorsítania a tárgyalások ütemét, nevezetesen azzal, ha előrelépést ér el a tárgyalási kritériumok teljesítésében, teljesíti a tárgyalási keretben meghatározott követelményeket, valamint tiszteletben tartja az EU-val szembeni szerződéses kötelezettségeit.

A csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-i kezdete óta tizenhat fejezetet nyitottak meg, amelyek közül egyet ideiglenesen lezártak.

A 33. fejezet (Pénzügyi és költségvetési rendelkezések) megnyitása

E fejezet tekintetében az Unió alaposan megvizsgálta Törökország felkészültségének általános állapotát. Figyelembe véve Törökország felkészültségének jelenlegi állapotát, továbbá a 2006. december 11-i, a 2014. december 16-i, a 2016. március 18-i és egyéb releváns tanácsi következtetésekkel, valamint az Európai Tanács által jóváhagyott tárgyalási kerettel összhangban – azzal a feltétellel, hogy Törökország további eredményeket ér el a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről szóló 33. fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányok tekintetében a jogszabályi összehangolás és a végrehajtás terén – az EU képviselői közölték, hogy e fejezet ideiglenes lezárására csak akkor kerülhet sor, ha egyrészt megállapodás születik Törökországnak az uniós költségvetéssel kapcsolatos, pénzügyi ellentételezést és támogatást is tartalmazó átmeneti pénzügyi korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelme tekintetében, másrészt pedig Törökország teljesíti a zárókritériumokkal kapcsolatos főbb elvárásokat, ideértve az alábbiak megvalósulását:

• Törökország valamennyi tagállammal szemben teljesítette a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit.
• Törökország megerősíti közigazgatási kapacitását és koordinációs struktúráját, és e célból cselekvési tervet fogad el az eljárási szabályok megfelelő előkészítésére és bevezetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy a csatlakozástól kezdődően, az uniós vívmányokkal összhangban képes legyen a saját források helyes kiszámítására, előrejelzésére, a saját forrásokkal való elszámolásra, azok beszedésére, befizetésére, ellenőrzésére, valamint az EU számára az ezekkel kapcsolatos jelentéstételre.

Az EU képviselői hangsúlyozták továbbá, hogy külön figyelmet fognak szentelni az uniós álláspontban szereplő valamennyi kérdés nyomon követésére annak érdekében, hogy meggyőződjenek Törökországnak a saját források helyes kiszámításához, előrejelzéséhez, beszedéséhez, befizetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a saját forrásokkal kapcsolatos szabályok végrehajtására vonatkozóan az EU számára történő jelentéstételhez szükséges közigazgatási kapacitásáról.

A Tanács 2016. július 1-jén 2017. január 31-ig meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat.

A szankciókat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezették be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra. A pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányuló szankciók 2014 szeptemberében további intézkedésekkel egészültek ki.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.

Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. A minszki megállapodások végrehajtásának újabb értékelését követően a Tanács úgy határozott, hogy további hat hónappal – azaz 2017. január 31-ig – meghosszabbítja a szóban forgó szankciókat.

A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:

• korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást 5, többségében állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, valamint azoknak az EU-n kívüli székhellyel rendelkező, többségi állami tulajdonú leányvállalatai esetében, illetve 3 jelentős orosz energiacég és 3 orosz védelmi vállalat vonatkozásában
• fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendelnek el
• megtiltják a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét
• korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz

E gazdasági szankciókon túl az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

• célzott egyedi korlátozó intézkedéseket, nevezetesen vízumtilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását. Jelenleg 146 személy és 37 szervezet ellen van érvényben ilyen szankció 2016. szeptember 15-ig
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben

A Tanács írásbeli eljárás útján, egyhangúlag fogadta el a határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.