A Szent Efrém Férfikar szombaton a Belvárosi Főplébániatemplomban, január 18-án a Debreceni Nagytemplomban tartja a nyolcadik Orientale lumen sorozat ortodox karácsonyi nyitókoncertjét, amelyen Pál István Szalonna és Bandáját látja vendégül.
A program összeállításakor a jelszó a párbeszéd keresése volt, a koncert így a magyar és környező népek lelki indíttatású népzenéje és a kárpát-medencei liturgikus zene közötti kapcsolódási pontokat mutatja meg – közölte az együttes hétfőn az MTI-vel.
A koncerten mindkét együttes megmutatja a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó műveket a saját repertoárjból, valamint közösen adják elő Bubnó Tamás kántálóénekekből összeállított kompozícióját.
Az eseményen elhangzik még Szokolay Sándor férfikarra komponált miséjéből a Gloria tétel és népszerű karácsonyi dallamok feldolgozásai, így Michael Praetorius Es ist ein Ros entsprungen című motettája, egy középkori angol carol és egy bolgár kántálóének is. A karácsonyi énekeket Dmitrij Bortnyanszkij két nagyobb lélegzetű motettája keretezi. A hagyományokhoz híven, ezen a koncerten is lehetősége lesz a közönségnek, hogy közösen énekeljen a Szent Efrém Férfikarral. Az együttes hivatalos Facebook oldalán élőben közvetíti az eseményt.
A Szent Efrém Férfikar 2011 óta rendezi meg évente az Orientale lumen sorozatot. Az elmúlt hét évadban olyan kiváló előadókkal adtak közös koncertet, mint Sebestyén Márta, Abeer Nehme, Palya Bea, Marie Keyrouz nővér, Evgeny Nesterenko, Dés László, Szokolay Dongó Balázs, az Amadina, a Parafónia, az Orosz Ortodox Szólisták, az Optina Pustyn Férfikar és a Moszkvai Patriarkátus Kórusa.
Az autokefál ukrán ortodox egyház elismerésére szólította fel a világ többi ortodox egyházát Petro Porosenko ukrán államfő hétfőn, miután Kijevben a karácsonyi liturgia keretében bemutatták a híveknek az Isztambulból odavitt tomoszt, azaz az ukrán egyház önállóságát kimondó iratot.
A dokumentumot vasárnap adta át I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka az új egyesített ukrán ortodox egyház vezetőjének, Epifanyij metropolitának.
Az ünnepi liturgiát a kijevi Szent Szófia-székesegyházban Jepifanyij metropolita celebrálta. A szertartáson Petro Porosenko mellett kormánytagok és parlamenti képviselők is jelen voltak, a hívek kivetítőn keresztül a székesegyház előtti téren követhették nyomon az eseményt.
A tomoszt a szertartás után a Kis Szófia-templom tükörtermében helyezték el, ahol ezt követően január 18-ig bárki megtekintheti majd.
Porosenko az összegyűlt hívekhez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a szellemi szabadság tekintetében Ukrajna függetlenségének egyik fontos záloga az önálló ukrán ortodox egyház megteremtése, amivel Kijev elvágta az utolsó szálakat is, amely összekötötte őt Moszkvával. Az államfő Moszkva fantáziaszüleményének nevezte azt, hogy Ukrajna az orosz ortodox egyház kánoni területéhez tartozna, leszögezve: “ez nincs és most már nem is lesz így”.
Epifanyij metropolita beszédében arra kérte a híveket, hogy álljanak ellen a vallási alapú gyűlöletkeltésre és erőszakra buzdító felhívásoknak. Ismételten megerősítette, hogy az általa vezetett egyház ajtói mindenki előtt nyitva állnak.
“A mi egyházunk úgy lépett be az ortodox egyházak családjába, mint autokefál, és mint egyenlő az összes többivel” – emelte ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sok közös munkát kell még elvégezni az egyház megerősítésére. “Elsősorban nekünk magunknak kell félretennünk a múltbeli ellenségeskedést, mert csak az egymásnak való megbocsátással tudjuk valóban megerősíteni az egységes, nemzeti és autokefál ukrán ortodox egyházat” – fejtette ki.
Ukrajnában idén márciusban tartják az elnökválasztás első fordulóját, és Petro Porosenko államfő választási kampányának egyik fő eleme a Moszkvától független, önálló és egységes ukrán nemzeti ortodox egyház megteremtése volt. Ennek első lépéseként tavaly áprilisban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához fordult azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa autokefál, azaz önálló nemzeti egyházzá az ukrán ortodox egyházat.
Konstantinápoly azután adta meg az autokefál státust az addig három részre szakadt ukrán ortodox egyháznak, hogy az tavaly december közepén egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében.
Az egyházegyesítésig Ukrajnában három ortodox egyházi szervezet működött. A moszkvai patriarkátus ukrán ortodox egyháza, amely továbbra is az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. Ebből a kijevi patriarkátus ukrán ortodox egyháza néven még 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével egy “szárny”, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismerte el a kijevi patriarkátus függetlenségét, és szakadárnak tekintette. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház volt, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekintett.
A kijevi patriarkátus és az autokefál ortodox egyház az egyházegyesítés után feloszlatta magát. Az új egyházhoz azonban – két püspöke kivételével – nem csatlakozott a régi ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt “szárnya”, amely nem hajlandó legitimnek elismerni az új ukrán ortodox egyházat. Az ukrán parlament viszont törvényt fogadott el, amelyben kimondta, hogy ezentúl az az egyház, amely továbbra is a moszkvai patriarkátus joghatóságát fogadja el maga fölött, nem használhatja az ukrán ortodox egyház elnevezést.
Moszkva az új ukrán ortodox egyházat nem ismeri el legitimnek, Ukrajnát továbbra is saját kánoni területének tekinti.
A 21. század Európájában a szülőföldön élés jogát mindenki számára biztosítani kell – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szombaton a Tolna megyei Kismányokon.
A politikus a málenkij robotra elhurcoltakra emlékező ünnepségen hozzátette: senkinek nem állhat jogában, hogy bárkit elűzzön szülőföldjéről, vagy ott jogait korlátozza.
Felidézte: a második világháború után a homogén nemzetállamok létrehozása népcsoportok elűzéséhez, lakosságcseréhez, kitelepítésekhez vezetett. 1945-ben a honi németeket “elkergették, elűzték” hazájukból – fogalmazott.
Mint mondta, a magyarországi németek jogfosztása mára nem tabutéma, de csak a rendszerváltozás után nyíltak meg a levéltárak, és váltak megismerhetővé az akkori történések. Utalt arra is, hogy 2006-ban a magyar parlament elnökeként bocsánatot kért kitelepítésért a Bundestag akkori elnökétől, Norbert Lammerttől.
Az egykor tisztán németek lakta Kismányokon 47 német nemzetiségű családot, 165 főt érintett a kitelepítés és a kényszermunka.
A miniszterelnöki megbízott hangoztatta: ki kell mondani, soha többé ne forduljon elő Európában, hogy bármelyik népcsoportnak el kell hagynia a szülőföldjét. De az ellen is fel kell emelni a szavunkat, ha valakinek másodrendű állampolgárként, vagy jogkorlátozottan kell élnie.
Sajnos ilyen előfordul ma, elég, ha kárpátaljai magyarságra és a székelységre gondolunk; ők másodrendűnek érzik magukat, mert korlátozzák az anyanyelvi oktatásukat – jegyezte meg.
Szili Katalin kitért arra, hogy a 2011-es alaptörvény kimondja: a Magyarországon élő kisebbségek államalkotó tényezők. Ez példaként áll valamennyi szomszéd országunk előtt, ahol ez nem így van – fűzte hozzá.
Azt mondta, az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania, hogy valamennyi szabálynak az egyenjogúságon és a diszkriminációmentességen kell nyugodnia. “Ma az érzékelhető, hogy az Európai Unió intézményrendszere kevésbé foglalkozik az őshonos, a szülőföldjükön élni akaró kisebbségekkel, inkább fontos számukra az, amit a világ más részeiről Európában otthont kereső közösségek jelentenek” – fogalmazott.
Szeretnénk, ha az Európai Unió valóban lépést tenne afelé, hogy legyen meg az a közös, minimum elvárás, amit minden országnak be kell tartania – tette hozzá.
Bonyhádról és a környező falvakból 1945. január elejétől 1800 német nemzetiségű embert hurcoltak el elsősorban a Donbassz iparvidékére, kényszermunkára. Többségük 1948 és 1950 között szabadult, az elhurcoltak körülbelül harmada nem élte túl a megfeszített munkát és az embertelen körülményeket. Kismányokon 54 németajkút vittek el málenkij robotra, közülük 19-en nem tértek vissza.
A 320 lakosú Kismányokon ötödik éve emlékeznek meg a szovjet munkatáborokba hurcolt németekről.
Január 5-én a megyeszékhelyen a Kapos utcában három gépkocsi ütközött – tudatta a pmg.ua hírportál.
A helyszínre kiérkező járőrrendőrök megállapították, hogy egy Peugeot márkájú autó sofőrje nem az időjárási viszonyoknak megfelelő sebességgel haladt, és valószínűleg emiatt ütközött egy Hyundai márkájú gépkocsival. Az ütközés következtében az utóbbi jármű a szemközti sávba sodródott, ahol összeütközött egy Mitsubishi márkájú autóval.
Mindhárom jármű jelentősen károsodott, személyi sérülés nem történt.
Az ortodox karácsony előestéjén Volóc csodás esti fényeit Zseltvay Alexander örökítette meg és tette elérhetővé Facebook-oldalán január 5-én.
Fotó: Zseltvay Alexander
Fotó: Zseltvay Alexander
Kárpátalja.ma
Herczegh Magdi: Kósza család. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2017.
Herczegh Magdi 1949-ben született Aknaszlatinán, az Ungvári Állami Egyetemen végzett magyar szakon. Gimnáziumi tanárként dolgozott, szakterülete a drámapedagógia. Jelenleg meseírással és illusztrációk készítésével foglalkozik. A Kusza család az első kötete.
Gál Magdi Kusza család című kisregényében családtagokat mutat be s jellemez negyvenvalahány, hosszabb-rövidebb epizódban, műve mégsem családtörténet, legfeljebb keresztmetszete egy helyileg meghatározhatatlan, időben inkább 20., mint 21. századi magyar család mindennapi életének. Az origo a félárván nevelkedett nagyapa, akinek egyik, 1914-ből való gyerekkori “kalandját” máig dajkálgatja a családi legendárium. Az ő bővérűségét örökölték a szerencsés férfiutódok, akik jönnek-mennek a világban, de végső útjuk mindig a hazavezető. A nők saját, rendelt helyükön vigyáznak a tűzhely melegére, s ha felfoszlana valahol a családi harmónia szövedéke, az ő türelmük és kötelességtudatuk hivatott helyrehozni azt, mert megoldásnak mindig lennie kell. A megoldás pedig “a bennünket körülvevő Péterek, Zalánok és Emmák, férjek, feleségek és gyerekek viszonylag tiszta, ha nem is makulátlan élete.” Egymás alakítása, felszabadítása, vándorlásuk és hazatalálásuk segíti a kusza családot “talpon maradni”, és megértetni a szereplőkkel, hogy “melyik az a pillanat életünkben, amikor feladjuk, és mikor döntünk úgy, hogy mégis megyünk tovább”. (Vári Fábián László)
Az oroszbarát fegyveresek szándékosan lassítják a polgári személyek átkelését a Donyec-medencei frontvonal mentén lévő útellenőrző pontokon az ukrán ellenőrzésű oldal felé, aminek következtében két idős ember, egy 65 éves férfi és egy 79 éves nő életét vesztette szombaton – jelentette vasárnap az ukrán Egyesített Erők Műveletének parancsnokságának sajtószolgálata.
A sajtóközlemény szerint a két idős embernek az ukrán ellenőrzésű oldalon nyújtottak orvosi segítséget, de már nem tudták megmenteni az életüket. Azt nem írták a közleményben, hogy pontosan mi volt a haláluk oka, vélhetően kihűlés okozhatta.
Az egyesített erőknél szolgáló határőröknek a szakadár területekről érkezők ugyanis arról számoltak be, hogy az “orosz megszálló erők” egyes személyeknek elsőbbséget adnak az áthaladáskor, ami miatt mások, főként idősek, nők és gyermekek kénytelenek a hidegben hosszú ideig sorban állva várakozni az ellenőrző pontoknál.
Az ukrán parancsnokság figyelmeztetett arra, hogy “az orosz megszállók” ezzel megsértik az emberi jogokat és civilek életét sodorják veszélybe, hiszen ezrek kénytelenek rendszeresen átjárni az ideiglenesen megszállt területetekről az ukrán ellenőrzés alatti országrészbe “az agresszor állam által irányított helyi hatalmi szervek” tevékenységének köszönhetően az önkényesen kikiáltott szakadár “népköztársaságokban” kialakult rossz gazdasági és szociális helyzet miatt.
Az ukrán parancsnokság biztosított afelől, hogy az ellenőrző pontoknál a saját oldalukon igyekeznek a lehető legrövidebb időre szűkíteni a polgári személyek átvizsgálását a gyorsabb haladás biztosítása érdekében.
Tavaly februárban életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.
Sztrájkot hirdetett hétfő reggelre a két berlini nemzetközi repülőtérre (Schönefeld, Tegel) a németországi szolgáltató szektor szakszervezeti szövetsége (Verdi), a biztonsági szolgálatok dolgozóinak munkabeszüntetése miatt számos járatot, köztük egy budapestit is töröltek.
A sztrájk 5 órától 8.45-ig tart, a két repülőteret együttvéve nagyjából 80 járatot érint, ezek egy részét már vasárnap törölték.
A repterek üzemeltetőjének (Flughafen Berlin Brandenburg – FBB) honlapján közölt adatok szerint törölték a Ryanair légitársaság Schönefeldről Budapestre közlekedő, FR 196 jelzésű járatát is, amely 7.25-kor indult volna.
A Verdi egységesen 20 eurós (6540 forint) bruttó órabért akar kiharcolni az utasok, a poggyász, a teherszállító járatok rakománya és a légitársaságok személyzete ellenőrzését végző cégek dolgozóinak, országszerte 23 ezer munkavállalónak. Az ágazat munkaadói érdekképviseletével (Bundesverband der Luftsicherheitsunternehmen – BDLS) folytatott bértárgyaláson eddig négy fordulót tartottak.
A BDLS elutasítja a szakszervezeti követelést, helyette 2 százalékos béremelést ajánl. A Verdi ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért most figyelmeztető sztrájkkal nyomatékosítja követelését. A következő tárgyalási fordulót január 23-án tartják.
A repülőtéri biztonsági szolgálatok munkatársainak órabére régiónként eltérő Németországban, a berlinieké jelenleg 17,12 euró.
Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.
1941
Ramóna – germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező. Idézet
„Az ember sosem túl idős a vágyakozáshoz.”
Rosie Walsh
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Baranyai Erzsébet (Nagyszőlős, 1894. január 7. – Budapest, 1976. október 1.) Pszichológus, a neveléstudományok kandidátusa.(1956). Baranyai Gyula, a nagyszőlősi polgári iskola egykori igazgatójának a lánya. Szülei Nagyszőlősről Szegedre költöztek, itt szerzett 1912-ben tanítói képesítést, majd Angliában és az USA-ban folytatta tanulmányait. Az MTA pszichológiai intézetének főmunkatársa volt. Főként a gondolkodás fejlődését és fejlesztésének módszereit kutatta a nyelvi fejlesztés és a nyelvtan tanításának keretében.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Szász Endre, Munkácsy-díjas festő, grafikus születése (1926). Bravúros technikájú, szürrealisztikus rajzai és festményei világhírűvé tették. Másfél évtizedig Kanadában, ill. az Egyesült Államokban élt, ahol milliárdos vagyonra tett szert, s ennek jelentős részét hazatelepülése után művésztársai és a magyar képzőművészet támogatására használta fel. A világ minden táján láthatók művei, az egyik legismertebb magyar képzőművész.
Bőzsöny Ferenc a rádió főbemondója születése (1931).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
KÖZELEBB ISTENHEZ
„Ne gondolja tehát az olyan, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jakab 1:7-8)
A Merkúr bolygó forró, a Plútó viszont hideg. Azért van ez így, mert a Merkúr közel a Naphoz, a Plútó pedig nagyon távol. A bolygók hőmérsékletét és éghajlatát meghatározza Naptól való távolságuk. Ebben felfedezhetünk egy fontos lelki alapelvet. Isten megváltott gyermekeiként a mi lelki hőmérsékletünk is meghatározza, mennyire vagyunk közel Jézushoz. Azt mondod: „Bárcsak közelebb lennék az Úrhoz!” Az igazság az, hogy annyira vagy közel, amennyire vágysz közel kerülni, amekkora az elhatározás benned ahhoz, hogy közel kerülj, és amekkora a fegyelem benned ahhoz, hogy a közelében maradj. Az istenkeresésedből kiderül, hogy fűt-e Isten iránti szenvedély – vagy hiányzik belőled az. Ahhoz, hogy valakivel igazán bensőséges kapcsolatba kerüljünk, áldozatokat kell hoznunk, és teljesen odaadnunk magunkat a másik személynek. A zsoltáros azt írta: „Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé, szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!” (Zsoltárok 27:8). Figyeld meg, a zsoltárok nem azt mondta, hogy Isten ajándékait keresi, hanem azt, hogy a vele való találkozást! Nem az ajándékot, hanem az Ajándékozót! Amikor ezt tesszük, csodálatos dolog történik: „Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd Z Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik.” (Zsoltárok 37:4-5).
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Pennaforti (Penyafordi) Szent Rajmund pap, szerzetes
Rajmund rendi elöljáróként vezette a rábízottakat. Kérjük Istent, hogy adjon ma is Egyházának jó vezetőket, akik Isten útján vezetik a keresztény népet, és tanúságot tesznek az Isten szeretetéről.
A Barcelona melletti Pennafort várában született 1175 körül. Az aragóniai királyi családdal rokonságban volt. Barcelonai kanonok lett. Bolognában jogot tanított. Belépett a dominikánus rendbe. Rómába rendelték, és ott IX. Gergely pápa káplánja és gyóntatója volt. Ő állította össze IX. Gergely pápa rendeleteinek gyűjteményét (Decretales). 1238-ban a rend főnökévé választották, de két év múlva lemondott. Nolascoi Szent Péterrel megalapította a Fogolykiváltók rendjét (Mercedariusok). Barcelonában halt meg 1275 január 6-án.
bacskaplebania.hu
A munkácsi járási Alsókerepecen súlyos közúti baleset történt január 5-én a délutáni órákban – tudatja a mukachevo.net hírportál.
A rendőrségi jelentés szerint az Audi A6-os személygépkocsi 29 éves beregszászi sofőrje áttért a szemközti sávba, ahol összeütközött egy VAZ–2110-es típusú járművel, melyet egy 32 éves izsnyétei lakos vezetett. Az ütközés következtében a VAZ a tetejére fordult, a sofőrt és utasát kórházba szállították.
A baleset pontos körülményeit még vizsgálják a hatóságok.
A két csapat 41. alkalommal találkozott egymással, 17 dán siker és három döntetlen mellett ez volt a 21. magyar győzelem. Csütörtökön Aarhusban a dánok 33-19-re nyertek.
Eredmény: Dánia-Magyarország 25-28 (8-16)
A jövő csütörtökön kezdődő német-dán közös rendezésű világbajnokságra készülő magyarok keretéből Nagy László, Bartucz László, Vilovszki Uros és Faluvégi Rudolf nem játszott a barátságos meccsen. A dánoknál kilenc olimpiai bajnok szerepelt, mert Mikkel Hansen ezúttal sem lépett pályára, és a sérült Henrik Toft Hansen is hiányzott.
A csütörtöki meccs elején a skandinávok gyorsan elhúztak 5-0-ra, majd 8-1-re, ahhoz képest ezúttal sokkal jobban kezdtek a magyarok, és nyolc perc elteltével 3-1-re vezettek. Támadásban, védekezésben, kapusteljesítményben és hozzáállásban is sokkal jobban teljesített a Csoknyai, Matics kapitánypáros csapata, ennek köszönhetően a 14. percben 3-6 volt az állás. Nikolaj Jacobsen dán kapitány kisvártatva időt is kért, de nem változott a játék képe. A különbség tovább nőtt (5-12), minden játékelemben jobbak voltak a vendégek, ennek eredményeként a mérkőzés felénél nyolc találattal vezettek.
A hazaiak a második félidőre kapust cseréltek, beállt a három nappal korábban remeklő Jannick Green, aki ezúttal is bravúrokat mutatott be, csapata pedig egy 4-1-es periódussal zárkózott. A magyarok több mint másfél percig kettős emberhátrányban kézilabdáztak, de ekkor is betaláltak, Mikler Roland pedig nagyszerűen védett. A második félidőben egyébként is sok időt kellett a vendégeknek létszámhátrányban tölteniük, előnyük fokozatosan csökkent, tíz perccel a vége előtt már csak 23-19-re vezettek.
A hajrában fáradni látszott a magyar együttes, az olimpiai bajnok egy 3-0-s sorozattal nyílttá tette a meccset, ám Jamali Iman a beálló helyéről eredményes volt, ezzel eldőlt a találkozó, amit a magyarok végül három góllal nyertek meg. A dánok egyetlen alkalommal sem vezettek. Dánia legeredményesebb játékosa Magnus Landin és Johan Hansen volt egyaránt négy góllal.
Az, hogy a magyar csapat összeszedte magát és javított a csütörtöki teljesítménye után, már csak azért is fontos volt, mert olyan súlyos vereségre azelőtt legutóbb 2011 januárjában, a svédországi világbajnokságon volt példa, amikor Franciaország 13 góllal győzte le a nemzeti csapatot.
“A csütörtöki mérkőzést nagyon elrontottuk, mind támadásban, mind védekezésben. A kapusteljesítményünk nagyot javult, védekezésben pedig stílust váltottunk, és azt gondolom, támadásban is előreléptünk” – idézi a magyar szövetség honlapja Csoknyai István szövetségi kapitányt.
Az edző hangsúlyozta, örül a győzelemnek, hiszen ez óriási fegyvertény, azonban nagyon sok energiájukat felemésztette ez a találkozó és a felkészülés.
“Elképzelhető, hogy a mai védekezési rendszert a vb-n is használni fogjuk. Minden dicséret megilleti a játékosokat, akikkel leültünk, és átbeszéltük a csütörtöki találkozót. Ma nagyon sok energiát tettek a győzelembe, és megmutatták, hogy tudnak kézilabdázni” – tette hozzá Csoknyai.
A világbajnokságon a magyar válogatott sorrendben Argentínával, Angolával, Katarral, Egyiptommal és az Európa-bajnoki ezüstérmes Svédországgal találkozik. A világbajnokság győztese kijut a 2020-as, tokiói olimpiára, a 2-7. helyezettek részt vehetnek az olimpiai selejtezőtornákon 2020 tavaszán.
A Herszon Megyei Tanács megsemmisítette korábbi határozatát, amely regionális státuszt biztosított az orosz nyelvnek a megyében – jelentette az UNIAN.
A hírügynökség tájékoztatása szerint az önkormányzat szeptember 13-i ülésén 45 képviselő szavazott igennel az indítványra. A most meghozott döntéssel semmisnek mondták ki a VI. Összehívású Herszon Megyei Tanács 2012. augusztus 17-i, 553. számú határozatát, amely Az állami nyelvpolitika alapjairól című törvénnyel összhangban biztosított regionális státuszt az orosz nyelvnek.
Az UNIAN emlékeztet, múlt héten a Harkiv Megyei Tanács is úgy határozott, hogy megsemmisíti 2012. évi határozatát, amely regionális nyelvvé tette az oroszt.
Ez év februárjában Ukrajna Alkotmánybírósága kimondta, hogy a Kivalov–Kolesznyicsenko törvényként is emlegetett Az állami nyelvpolitika alapjairól című jogszabály nem felel meg az Alaptörvénynek. A második Majdant követően, 2014 februárjában a Legfelső Tanács hatályon kívül helyezte a törvényt, azonban Olekszandr Turcsinov megbízott államfő és házelnök nem írta alá az erről hozott parlamenti határozatot. Ezt követően, 2014 júliusában indítványozta képviselők egy csoportja a jogszabály alkotmányossági vizsgálatát.
Hosszú Katinka aranyérmet nyert 200 méter vegyesen a hangcsoui rövidpályás úszó-világbajnokság szombati versenynapján.
A háromszoros olimpiai bajnok 2:03.25 perccel diadalmaskodott, második az amerikai Melanie Margalis (2:04.62), harmadik pedig honfitársa, Kathleen Baker (2:05.54) lett.
Hosszú – aki legutóbb a 2012-es isztambuli rövidpályás vb-n kapott ki ebben a számban – ezzel befejezte szereplését a kínai vb-n: nyolc számban nevezett, végül hatban indult el, szombati sikerét megelőzően a keddi nyitónapon 400 méter vegyesen, szerdán 200 méter pillangón védte meg címét, valamint 100 méter háton lett második, pénteken pedig 100 méter vegyesen győzött.
Hosszú 17. aranyérmét gyűjtötte be rövidpályás világbajnokságon.
Bár még csak decembert írunk, az oktatási minisztérium máris újra mozgásba lendítette a külső független értékelés (ZNO) mechanizmusának fogaskerekeit. Talán mondanunk sem kell, hogy a tárca ezúttal is jelentős módosításokat hajtott végre az érettségi-felvételi vizsgarendszer szabályain az előző tanévhez képest.
Kezdjük az alapvető tudnivalókkal! A Zakarpatszkij Objektív lap tájékoztatása szerint jövőre a külső független értékelésre, vagyis a ZNO-tesztek megírására május 21. és június 13. között kerül sor. Pótvizsgára június 26. és július 12. között nyílik lehetőségük az erre jogosultaknak. A próbatesztírást március 16–23. között bonyolítják.
Akárcsak tavaly, jövőre is 11 tárgyból lehet majd külső független értékelésen részt venni: ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből, matematikából, angol, német, francia, spanyol nyelvből, földrajzból, fizikából, biológiából és kémiából. A vizsgázó kérésére a teszteket hat nyelvre fordíthatják le az államnyelvről: magyarra, románra, lengyelre, krími tatárra, moldávra és oroszra.
Tekintettel a feladatok különböző számára és típusára, eltérő időt biztosítanak a külső független értékelés tesztjeinek kitöltésére.
Az Ukrán Oktatásminőség-ellenőrzési Központ rendelete értelmében a „szertifikációs munka” ukrán nyelvből és irodalomból három részből tevődik össze, melyek 58 kérdést tartalmaznak. Ezek megoldására 180 perc áll majd rendelkezésre. A teszt első és harmadik részének eredményeit állami záróvizsgaként (державна підсумкова атестація, ДПА) is figyelembe veszik azok esetében, akik 2019-ben érettségiznek. A tesztíró összesen maximum 104 pontot szerezhet ezen a megmérettetésen.
A ZNO Ukrajna történetéből két részből áll majd, az első rész eredményeit (a tesztíró döntése alapján) az állami záróvizsga eredményeként is figyelembe vehetik. A teszt 60 feladatból áll, melyek teljesítésére 150 percet kapnak a vizsgázók. Az elérhető maximális pontszám: 94.
A tesztek idegen nyelvekből egyformán 59 feladatot tartalmaznak, melyek megoldására 150 perc áll rendelkezésre. Az elérhető maximális pontszám: 72.
A korábbi évekhez hasonlóan minden vizsgázó legfeljebb négy tárgyból írhat tesztet. Ezek közül három teszt eredményeit érettségi vizsgaeredményként is figyelembe veszik.
A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők jövőre az elmúlt három évben (2017-ben, 2018-ban és 2019-ben) szerzett vizsgabizonylataikat (szertifikát) használhatják a felvételizéshez – az idegennyelv-szertifikátok kivételével. Miután az idei esztendőtől beszédértési feladatokkal egészült ki az idegennyelv-vizsga, jövőre csak a 2018-as és a 2019-es teszteredményeket fogadják el a felvételinél.
A felvételizők legfeljebb négy szakra nyújthatnak be legfeljebb hét jelentkezést (állami vagy regionális finanszírozású helyekre).
Újdonság, hogy a jövő évi külső független értékelésen való részvételhez szükség lesz az ID-kártya, vagyis a kártya alapú személyi igazolvány felmutatására. Kivételt képeznek e szabály alól azok a személyek, akik az országnak az ukrán hatóságok által nem ellenőrzött területein élnek (nekik elég lesz felmutatni a születési bizonyítványukat), a külföldiek és a hontalanok (bemutathatják személyi igazolványuk másolatát vagy a személyazonosságukat igazoló egyéb okmányt), valamint a menekültek (tőlük a menedékkérelem ukrajnai benyújtásáról kiadott igazolás másolatát is elfogadják).
További újdonság, hogy az I–II. akkreditációs fokozatú felsőoktatási intézmények és szakiskolák diákjainak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez, amire általában a második évfolyamon kerül sor, ZNO-típusú vizsgát kell tenni ukrán nyelvből és irodalomból, illetve matematikából vagy Ukrajna történetéből (a diák vagy hallgató választása alapján). Második kísérletet tehetnek a ZNO-teszttel azok a koledzshallgatók, akik tavaly elégtelen eredményt értek el ukrán nyelvből és irodalomból. Amennyiben azonban idén sem teszik le a vizsgát ezek a diákok, még a tandíjat fizető hallgatókat is ki fogják zárni.
A harmadik jelentős változás az eddigiekhez képest, hogy jövőre további szakokon vezetnek be alsó felvételi ponthatárt azt követően, hogy idén az orvostanhallgatók számára 150 pontban állapították meg a ZNO-n elérhető eredmény alsó határát. Így jövőre 130 pont lesz az alsó felvételi ponthatár tárgyanként a nemzetközi kapcsolatok, közigazgatás, jog és gyógyszerészet szakokon.
Az orvosnak jelentkező hallgatókat érintő további változás, hogy matematikából vagy fizikából is külső független értékelésen kell átesniük az első vizsgaként meghatározott ukrán nyelv és irodalom, illetve második vizsga, a tetszés szerint választható biológia vagy kémia mellett.
A közelmúlttól a felsőoktatási intézmények bölcsészettudományok (kivéve a filológusokat), viselkedési és társadalomtudományok, újságírás, jog, nemzetközi kapcsolatok és szolgáltatási szféra szakokon meghirdetett magiszteri szintű képzéseire jelentkezőknek is országos ZNO-típusú vizsgát kell tenniük angol, francia, spanyol vagy német nyelvből a szakvizsga mellett. Kivételt e szabály alól valószínűleg csak azok élveznek majd, akik rendelkeznek valamilyen B2 szintű nyelvtudást igazoló nemzetközi szabványú dokumentummal.
Reméljük, hogy ezzel a jövőre várható újdonságok felsorolásának végére értünk, s a szakminisztérium nem „örvendeztet” meg bennünket további forradalmi ötletekkel közvetlenül a vizsgaidőszakot megelőző hetekben-hónapokban, amint arra nemegyszer volt már példa a múltban.
Ismét bizalmat szavazott a lengyel szejm Mateusz Morawiecki kormányának péntek éjjel.
A javaslat elfogadásához 231 szavazatra lett volna szükség a 460 fős szejmben. A kabinet leváltását ezzel szemben összesen 163 honatya támogatta, 20-an tartózkodtak.
A november végén benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítvány két nappal azután került napirendre, hogy a képviselők egy másik, a lengyel kormányfő által kezdeményezett szavazásban szintén bizalmat adtak a kabinetnek.
A mostani bizalmi szavazást a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) kezdeményezte a többi között a lengyel bankfelügyelet (KNF) nemrégen lemondott elnökének személyéhez fűződő bűnügyi eljárás miatt.
A lengyel alkotmány szerint a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány feltétele egy miniszterelnök-jelölt előterjesztése. A PO Grzegorz Schetyna pártelnököt nevezte meg kormányfőjelöltjeként.
A szavazást megelőző vita során Schetyna több vonatkozásban bírálta a kormány politikáját, kitért arra is, hogy Lengyelország az első állam, amely ellen elindították az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást. A KNF ügye kapcsán Schetyna úgy vélte: ez “a PiS-állam jelképe”.
Morawiecki a fellépésben azon az állásponton volt, hogy a PiS-kormány jól teljesíti választási programját, a reformok folytatását ígérte és aláhúzta, hogy a kabinet célja a lengyelországi életszínvonal felemelése az uniós szintre.
A reformfolyamatra hivatkozott Morawiecki szerdán is, ennek folytatásához kért támogatást, amikor a szejmben kezdeményezte a bizalmi szavazást.
Megfigyelők szerint Schetyna és Morawiecki indítványa egyaránt összefüggésbe hozható azzal a kampánnyal, amely Lengyelországban a jövő májusi európai parlamenti választások, valamint a jövő ősszel esedékes lengyel parlamenti választások előtt indul.
Egy több mint 3500 éves temetőt tártak fel a régészek a felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban – közölte az egyiptomi régiségekért felelős minisztérium.
Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője szerint a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való díszítetlen temetkezési hely nagyjából 5 méterrel a földfelszín alatt terül el és egy sírkamra található benne – írta a Egypt Today angol nyelvű hírportál.
A temetőt többször is megpróbálták már kifosztani, aminek nyomán homokkal és iszappal telt meg, ezért a feltárást végző svéd régészcsoport nem tudja pontosan megmondani, hogy milyen állapotban van a lelőhely.
Vaziri szerint a temetőt elárasztó talajvíz megrongálta a belső tereket és műtárgyakat.
Mindezek ellenére a kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült.
Emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket is találtak, ami azt mutatja, hogy annak idején egy közösségnek adott otthont a terület.
Jelen pályázat keretében a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésben a Népművészeti Egyesületek Szövetségével, a Népfőiskola Alapítvánnyal és a Nagycsaládosok Országos Egyesületével Kárpát-medencei alkotói pályázatot hirdet a komatál-komakendő hagyományának újraélesztése, népszerűsítése érdekében.
A pályázat meghirdetői:
Jelen pályázat keretében a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésben a Népművészeti Egyesületek Szövetségével, a Népfőiskola Alapítvánnyal és a Nagycsaládosok Országos Egyesületével Kárpát-medencei alkotói pályázatot hirdet a komatál-komakendő hagyományának újraélesztése, népszerűsítése érdekében.
A pályázat célja:
A pályázattal a szervezők szeretnék feleleveníteni azt a családi, baráti kötelékeket megerősítő népszokást, amely a keresztszülők, barátok mára már feledésbe merült segítségnyújtását jelenti a családoknak, a gyermekágyas kismamának. A komatál, komakendő átadása egy olyan gesztus, amely nem csupán az étel adományozásáról szól, hanem a baráti segítségnyújtásról, a kismama és kisbaba meglátogatásáról, a családok és a családi kötelékek megerősítéséről, az újszülött közösségi bevonásáról.
A pályázat hosszú távú célja, hogy megalapozza e hagyomány újraélesztésének folyamatát, megteremtse annak tájegységekre jellemző egyedi eszközrendszerét, kellékeit: a komatálat és a komakendőt.
Jelen pályázat egy hosszú távú folyamat első lépcsője, melyben a hagyományhoz kapcsolódó kellékek megalkotására lehet pályázni.
A közösségépítő folyamat, következő szakaszában a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tagságának alkotói által elkészített komatál-komakendő kellékek a Nemzeti Művelődési Intézet koordinálásban, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége együttműködésével juthatnak majd el megrendelésre mindazokhoz a rokonokhoz, barátokhoz, akik – a magyarság megmaradását segítő új élettel gazdagodó családoknak – azt saját készítésű étellel megtöltve ajándékozni szeretnék.
A jelen pályázatba a pályázók köre: Kárpát-medencei fazekas, szövő, hímző alkotóművészek
Pályázati kategóriák:
I. Komatál:
A fazekas alkotóktól adott tájegység(ek)re jellemző, szerényebben vagy gazdagabban díszített, a funkciónak megfelelő tárgyat, tárgyegyüttest várunk.
(A komatál akár 2-3 étel szállítására, átadására, tárolására, felkínálására (tálalás és étkezés) is alkalmas lehet, és a fiatalasszony megbecsült, máskor is használatra kerülő edényévé válhat.)
II. Komakendő:
A textiles alkotóktól (szövőktől, hímzőktől, nemezesektől stb.) az adott tájegység(ek)re jellemző, szövött, hímzett stb. textíliá(ka)t várunk.
(A komakendő az ételek és edények lefedésére szolgáljon, illetve asztalterítőként, vagy egyéb háztartási funkcionális textíliaként is használható legyen.)
III. Egyéb alkotások:
Várjuk azokat az alkotásokat is, melyek kapcsolódnak a komatál-komakendő szokásához, pl.: kosár, hímes tojás, stb.
Pályázni olyan alkotásokkal lehet, amelyek máshol még nem kerültek bemutatásra.
Beküldhető pályamunkák száma:
Alkotónként, alkotóközösségenként maximum 5 tárgy, vagy 1 tárgyegyüttes.
Értékelés:
A zsűri által elfogadott pályamunkák mind a két kategóriában I., II., III. és egyedi értékelésben részesülnek. A zsűri által minősített termékek összértéke: 2.500.000 Ft, azaz kétmillió-ötszázezer forint.
A pályázat lebonyolítása:
A jelentkezési lapot minden pályázó alkotónak 2019. január 30-ig kell elküldeni a Népművészeti Egyesületek Szövetségéhez (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.). A jelentkezési lap jelen pályázat 1. számú melléklete.
A pályázati alkotásokat 2019. március 18–21. között kell leadni a pályázó lakóhelyéhez legközelebb fekvő népművészeti egyesülethez, ahol a tárgya(ka)t leltározzák és jelölik. A tagszervezetek névsorát jelen pályázat 2. számú melléklete tartalmazza.
Az egyesületektől a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodájának munkatársa szállítja el az alkotásokat a zsűrizés, a kiállítás és a kapcsolódó szakmai konferencia helyszínére, a Lakitelek Népfőiskolára.
A pályázati alkotások elbírálása 2019. március 30–31-én történik a szakmai zsűri által.
Az elfogadott alkotásokból kiállítás nyílik 2019. április 18-án, a Lakitelek Népfőiskolán.
A díjak átadására egy, a komatál-komakendő hagyományát feldolgozó módszertani konferencia keretében kerül sor ugyanazon a napon.
A tárlat 2019. április 28-ig lesz megtekinthető a helyszínen.
A beküldött pályamunkákat – a kiállításon való szerepléstől függetlenül – 2019. május 8–11. között lehet átvenni a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodáiban. A megyei irodák képviselőinek névsora jelen pályázat 3. számú mellékletében olvasható.
A pályázati kiállítás után, az e célra felajánlott adományokból az adományozó által kiválasztott alkotásokat a pályázat kiírói megrendelik az alkotóktól, és átadják azokat az igénylő családoknak, keresztszülőknek, barátoknak, valamint a lehetőséggel élő települések polgármestereinek.
A felajánlott adományok (komatálak és komakendők) első ünnepélyes átadására 2019 nyarán egy kiemelt családbarát esemény keretében kerül sor.
A pályázati kiírás mellékletei:
A pályázati felhívás letöltése egyben
1. számú melléklet – Jelentkezési lap
2. számú melléklet – Népművészeti Egyesületek Szövetsége tagszervezeteinek listája és elérhetőségei
3. számú melléklet – A Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodáinak listája és elérhetőségei
„Nem lehet az embereket belelökni valamibe csak azért, mert mi türelmetlenek vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a világnak most azonnal változni kell.”
Steiner Kristóf
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Lónyay János, nagylónyai és vásárosnaményi (Vásárosnamény, 1796. december 15. – Nagylónya, 1859. december 19.). Császári belső titkos tanácsos és főispáni helytartó. 1829-től Bereg megye első alispánja és országgyűlési követe. 1833-tól az udvari kancelláriánál előadó tanácsos, 1836-ban Bihar, 1846-ban Bereg megye főispáni helytartója. 1838-ban a pesti árvíz idején mint teljhatalmú királyi biztos szerzett érdemeket. Konzervatív szellemű, de igazságszerető férfi volt. József császár és fia, István főherceg nádor is bizalmába fogadta. Felesége, Lónyay Florentina emlékiratai 1891-ben jelentek meg négy kötetben Munkácson és Budapesten.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Bolyai János matematikus, Bolyai Farkas fia születése (1802). Tehetsége már gyermekkorában megnyilatkozott: négy éves korában megtanulta az egyszerűbb geometriai ismereteket, 5 évesen ismerte a csillagokat, 9 évesen járatos volt a differenciálszámításban. Főműve: a párhuzamosok axiómája, melyről levelében azt írta édesapjának, hogy „semmiből egy új világot teremtettem”. A zseniális Bolyairól mindenütt elismerik, hogy a világ legelső matematikusai közé tartozik.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
TEDD, AMIT ISTEN MONDOTT! (5)
„Azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket.” (1Korinthus 1:27)
Amíg az emberek elismerését keresed, lekorlátozod Istent abban, amit véghez tudna vinni általad. A hit azt jelenti, hogy vállalod, hogy bolondnak néznek. Ezért jár kéz a kézben a hit és az alázat. Nóét bolondnak nézték, hogy bárkát épít a sivatag közepén. Sára számára nevetségesnek tűnt, hogy kilencven évesen gyermeket tud foganni. Mózest bolondnak nézték, amikor azt kérte a fáraótól, hogy engedjék el a rabszolgáit. Bolondságnak tűnt, hogy az izraeliták serege körbejárja Jerikót trombitákat fújva. Dávidot bolondnak nézték, hogy Góliátot egy parittyával támadja meg. A keleti bölcsek bolondnak tűntek, hogy egy csillagot követnek. Péter bolondnak tűnt, amikor kilépett a csónakból egy vihar közepén. Jézust is sokan csúfolták, amikor meztelenül függött a kereszten. Az eredmény viszont mindegyik esetben magáért beszél, nem igaz? Nóé túlélte az özönvizet. Sára megszülte Izsákot. Mózes megszabadította Izráelt Egyiptomból. Jerikó falai leomlottak. Dávid legyőzte Góliátot. A bölcsek megtalálták a Messiást. Péter járt a vízen. Jézus pedig feltámadott a halálból. A te életedben is eljön a pillanat, amikor fel kell hagynod az óvatos mérlegeléssel, és olyat kell tenned, mint eddig soha. Meg kell építened a bárkát, vagy legalábbis el kell ültetned néhány fát, vagy fűrészelned kell néhány deszkát! A hit azt jelenti, hogy úgy cselekszünk, mintha Isten már megválaszolta volna imáinkat; és akkor is úgy cselekszünk, mintha már válaszolt volna, ha – mint Nóé esetében – százhúsz évig kell engedelmeskednünk. Jézus azt mondta: „higgyétek, hogy mindazt, amit imádságtokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek” (Márk 11:24). Mit mondott neked Isten? Kezdj hozzá, tedd meg!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
A kárpátaljai nemzetiségek közötti egyetértés és béke megőrzését kérő beadvánnyal fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz, Ukrajna kormányához és külügyminisztériumához a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) – adta hírül hivatalos honlapján pénteken a képviselőtestület.
A közlemény szerint a megyei tanács csütörtökön az ukrán állam vezetésének címzett beadványt fogadott el, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam egyik legfontosabb feladata a nemzetiségek közötti viszony szabályozása a polgári társadalom kialakítása és Ukrajna európai integrációs törekvései közepette. A tanács egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy Kárpátalja soknemzetiségű lakosságának jelentős részét a magyar közösség teszi ki.
“A magyarok, akik évszázadok óta élnek itt, mindig békeszeretetükkel, toleranciájukkal és szorgalmukkal tűntek ki.
Azonban az utóbbi időben aggodalommal figyeljük a nemzetiségi kérdés spekulatív kezelését és az ukrán-magyar államközi kapcsolatok megromlását, amit csak felerősítenek az egyes radikális beállítottságú politikusok és médiumok munkatársai által tett meggondolatlan nyilatkozatok” – áll a beadványban.
Emlékeztetve arra, hogy Ukrajna alkotmánya szavatolja az emberi jogok betartartását, a képviselők felidézték, hogy a Mirotvorec (Béketeremtő) internetes oldal olyan kárpátaljai lakosok személyes adatait hozta nyilvánosságra, akik szerinte második állampolgárság felvételével veszélyt jelentenek az ukrán államra, valamint a társadalomra, és nemzetbiztonsági bűncselekményt követtek el. A tanács szerint bár az alkotmány és a törvények tiltják a személyes adatok nyilvánosságra hozását az érintett állampolgárok beleegyezése nélkül, az ukrán rendvédelmi szervek egyáltalán nem reagáltak a jelzett törvénysértésre.
A tanács a beadványban felhívta az állam vezetésének figyelmét arra is, hogy a kárpátaljai magyar közösségben riadalmat keltenek a közösségi oldalakon és a médiában rendszeresen megjelenő hírek, amelyek szerint a kárpátaljai vámszervek és határőrség munkatársai a határátkelőhelyeken sokszor feltartóztatják és gyakorlatilag átkutatják az Ukrajnából Magyarországra tartó kárpátaljai magyar közéleti szereplőket. “Érthetetlen számunkra az is, hogy 2018 februárja óta vár elfogadásra az ukrán parlamentben a kormány által előterjesztett 8046. számú törvénytervezet, amely – a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően – 2023-ig meghosszabbítaná az oktatási törvény nyelvi cikkének hatályba léptetési átmeneti időszakát” – mutattak rá a Kárpátalja megyei képviselők.
Aggasztja a képviselő-testületet az is, hogy az ukrán parlament októberben első olvasatban megszavazta az új nyelvtörvényt, amely véglegesítése esetén ellehetetlenítené a nemzetiségi nyelvek használatát, s így törvényen kívül helyezné a magyar nyelvet is. A dolgok ilyetén állása sérti a kárpátaljai magyarokat, románokat, szlovákokat és más nemzetiségek képviselőit, riadalmat és aggodalmat kelt körükben – olvasható a dokumentumban.
“Mi, a Kárpátalja megyei tanács képviselői úgy véljük, hogy a régió lakosságának hagyományos soknemzetiségűsége olyan lényeges tényező, amely nem hagyható figyelmen kívül, és olyan kiegyensúlyozott nemzetiségpolitika érvényesítését követeli meg, amelynek célja a nemzetiségek közötti viszony harmonizálása, a nemzetiségi és államközi ellentétek kialakulásának megakadályozása” – mutatott rá a beadvány, amely szerint az ukrán állam nemzetiségpolitikájának az ország alkotmányára, törvényeire és az általa ratifikált nemzetközi megállapodásokra kell épülnie.
A dokumentumban a kárpátaljai képviselők “határozottan kérték”, hogy a hatóságok foganatosítsanak hathatós intézkedéseket a Mirotvorec internetes kiadvány működésének beszüntetésére és azon személyek felelősségre vonására, akik vétkesek nemzetiségek közötti viszály szítására irányuló provokatív információk médiumok és közterületi reklámhordozók általi terjesztésében.