Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Három dobogós helyezéssel tért haza az idei The Feel Beet elnevezésű, a Kijevben rendezett országos táncversenyről a munkácsi Creative Dance Studio tánccsoportja – számolt be róla december 13-án a mukachevo.net internetes hírportál.

A Vladiszlav Stefko által koreografált csapat harmadik helyezést ért el a kiscsoportosok kategóriájában, s szintén bronzéremmel gazdagodtak a junior korosztályban indulók is.

A megmérettetés során a Break Dance kategóriában a kárpátaljai fiatalok első helyezést értek el.

Az egyesület a közeljövőben részt vesz majd a 2019-es The Challenge UKRAINIAN CHAMPIONSHIP elnevezésű versenyen is, melyet február 22-24. között rendeznek meg szintén Kijevben.

Kárpátalja.ma

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) máris tömegével regisztrált olyan kísérleteket, amelyekkel az orosz titkosszolgálatok a Facebook és a Twitter közösségi portálokat készítik elő arra, hogy beavatkozzanak a jövő márciusban rendezendő ukrajnai elnökválasztásba – hozta nyilvánosságra pénteken az SZBU sajtószolgálata.

A közlemény szerint a végrehajtásba bevonták az orosz “trollgyárként” elhíresült Internetkutatási Ügynökség nevű vállalatot, amely már több demokratikus ország választásába – köztük az Egyesült Államokéba – is beavatkozott.

Az SZBU információi alapján ukrán állampolgárokhoz érkezni kezdtek ajánlatok állítólagos üzleti érdekeltségű személyektől, akik pénzjutalomért cserébe arra kérik őket, hogy adjanak ideiglenes hozzáférést felhasználófiókjuk reklámfelületéhez célzott kereskedelmi hirdetések terjesztésére.

“A valóságban azonban az agresszor állam titkosszolgálatai fogják az ukránok közösségi oldalait az így megszerzett hozzáféréssel arra felhasználni, hogy hírszerző és aknamunkát folytassanak, befolyásolják a közvéleményt, beavatkozzanak a választási kampányba, valamint ukránellenes, az ország társadalmi-politikai destabilizálására irányuló anyagokat helyezzenek el rajtuk” – figyelmeztetett az SZBU a közleményben.

Tűzesetről érkezett bejelentés a Perecsenyi Járási Tűzoltósághoz december 14-én, a kora reggeli órákban, mely szerint lángra kapott az Ungvári utcában elhelyezkedő görög-katolikus templom – számolt be róla a pmg.ua internetes hírportál.

A lángokat a tűzoltóknak sikerült megfékezniük.

A tűzeset következtében a templomtoronyban estek a legnagyobb károk, ahol kiégett az épület padlózata is.

A tűz keletkezésének okát jelenleg vizsgálják a rendvédelmi szervek.

Kárpátalja.ma

Hány összetevője van a sajtoknak, és kik készítették az elsőt?

Véletlenül készülhettek az első sajtok
A legendák szerint az első sajtot véletlenül készítették az emberek, méghozzá közel-keleti nomádok, akik vándorlásuk során állatok gyomrából készült tárolókban cipelték magukkal a tejet. Ám ahogy vitték, a fehér folyadék enzimekkel keveredett – így keletkezett a túró, a sajt és a savó. Az egyiptomiak is készítettek sajtot, ezt Krisztus előtt 2000 tájáról fennmaradt falfestmények is bizonyítják.

Ügyeljünk a hőmérsékletre!
A sajtok hőmérsékletére sem árt figyelni. Főzéshez használhatjuk rögtön a hűtőből kivéve, ha viszont előételként tálalnánk, vegyük ki 20 perccel vagy egy órával azelőtt, hogy vendégeinket megkínálnánk vele. És még egy fontos részlet: egyszerre legfeljebb ötféle ízű, formájú és anyagú sajt legyen a tányéron!

Tésztával és lekvárral ízletes falatok
Ha már az előételeket említettük, egy másik javaslat: szeleteljünk vékonyra egy kis Brie sajtot, cseppentsünk lekvárt a szeletekre, majd csavarjuk mindegyiket leveles tésztába, és süssük aranyszínűre. Eredeti, gyors és nagyon finom!

Így fogyasszuk a keményebb fajtákat!
A keményebb sajtok, mint a parmezán vagy a cheddar almával és körtével mennyei nassolnivalók. Ha viszont kedvenc tésztánkra reszelnénk egy keveset, ahhoz a hideg sajt a legideálisabb: vegyük ki a hűtőből, reszeljük le gyorsan a szükséges mennyiséget, majd tegyük is vissza a megmaradt sajtdarabot.

Minden sajt ugyanazokból az összetevőkből készül
Legyen szó Camembert-ről, goudáról, cheddarról vagy gorgonzoláról, minden sajt négy összetevőből áll: tej, só, oltóenzim, speciális baktériumtenyészet. Ezeknek az összetevőknek a minősége, típusa, kombinálási módja, illetve az érlelési idő, valamint az egyéb hozzáadott anyagok (például gyümölcsök) határozzák meg, hogy a több száz sajtfajtából milyen készül.

Ezért kell naponta fogyasztani
Mértékkel fogyasztva a sajt az egészséges étrend része lehet: felnőtteknek napi két-három adag tejtermék fogyasztása ajánlott. Egy adag, körülbelül 42.5 gramm sajt ugyanannyi kalciumot biztosít a szervezetünknek, mint egy bögre tej vagy joghurt.

A szívbetegség megelőzésében is segíthet
Való igaz, hogy a sajtokban sok a telített zsír, ugyanakkor segítenek kalciumhoz, foszforhoz, cinkhez és nem utolsósorban megfelelő mennyiségű fehérjéhez jutni. Egy új kutatás szerint a sajtfogyasztók vérnyomása is alacsonyabb, illetve kisebb náluk a szívbetegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata is.

Tárolás
Érdemes minél tovább az eredeti csomagolásban hagyni, a hűtőben pedig a zöldségtároló rekeszbe tenni, mert az valamivel melegebb, mint ahol a húsok vannak.

A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata december 14-én tartotta megyei gyakorlati szemináriumát (tréningjét). A rendezvény témájául a Hagyományőrzés és megújulás az iskola kulturális életében: „Karácsonyi hagyományok projekt az iskolában” tematikát választották.

A rendezvényen a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák igazgatóhelyettesei és szervező pedagógusai vettek részt.

A megnyitót követően Hagyományok és ünnepek – Karácsonyi szokások címmel tartott előadást dr. Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tanára. A szentestéhez kapcsolódó ukrán szokásokról beszélt Pősze Andrea, a II. RF KMF vezető tanára. Hutterer Éva, szintén a főiskola tanára, a karácsonyi ünnepkör hagyományainak iskolákban való megismertetéséről, az átadás lehetőségeiről beszélt.

Az előadásokat követően Beregi betlehemes szokásokat adtak elő a Kovács Vilmos Gáti Középiskola „Gézengúzok” Színjátszó Csoportjának tagjai. Majd gyakorlati kézműves foglalkozások következtek a Kézműves sarokban. A résztvevők karácsonyi képeslapokat, apró fenyőfákat készíthettek és mézeskalácsot díszíthettek szakemberek vezetésével.

A rendezvény két gyakorlati bemutatóval zárult. A főiskola Felsőfokú Szakképző Intézetének hallgatói Kokas Erzsébet vezetésével a Szentcsalád-járást (a karácsony előtti szálláskeresés történetére épülő népszokás – a szerk.) és Luca-napi népszokásokat mutattak be.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Jótékonysági vásárt rendeztek Beregszászban december 13-án. A diákok saját készítésű díszeket, képeslapokat, mézeskalácsot árultak, valamint rövid műsort adtak elő a város főterén.

A jótékonysági vásár bevételét a beregszászi Paljok Dmitro szívátültetésének költségére és Volosin Anasztázia gyógykezelésére fordítják.

A szervezőknek közel 100 000 hrivnyát sikerült összegyűjteni, amit már át is adtak a beteg gyerekek hozzátartozóinak – tudatta december 14-én a mukachevo.net hírportál.

Kárpátalja.ma

Kárpátalja legnevezetesebb és legismertebb múzeuma kétségtelenül az ungvári skanzen, ahol megannyi érdekesség van kiállítva. A most bemutatandó múzeumban még nincs kiállítva olyan sok felhasználási tárgy, mint a feljebb említettben, de mint, ahogy azt mondani szokás: „Róma sem egy nap alatt épült fel!”, így remélhetőleg az idő elteltével ez a múzeum is kibővül.

Az ungvári erdőgazdaság területén elhelyezkedő látványosságot két éve kezdte el kialakítani Vaszil Liszidcsuk, az intézmény mérnöke. A szakember a munkájához kötődő használati tárgyakat, szerkezeteket gyűjti és állítja ki. Elmondása szerint az elmúlt két esztendő alatt már közel 25 kiállított alkalmatossággal büszkélkedik az ungvári erdőgazdaság kültéri múzeuma. Az oda látogatók megtekinthetik egy régi keskeny nyomtávú vasút rövid szakaszát, melyen korábban az erdészek a fát, a szenet vagy egyéb tárgyakat szállítottak; egy agyagkemencét, melyben faszenet készítettek; egy magházat, melyben a Kárpátokban élők azokat a magvakat, veteményt tárolták, melyeket kora tavasszal elültettek. Persze az állatvilág sem maradhatott ki. Az állatokkal kapcsolatos témakör bemutatása érdekében több etetőt alakítottak ki: mind a madarak, mind a nagyobb állatok részére szolgálókat, továbbá egy földalatti darázsfészket. A múzeum létesítője elmondta, hogy tovább bővítik majd a kiállított használati tárgyak sorát, és a közeljövőben egy régies erdészházat alakítanak ki, melyben bemutatják az erdészgazdaság munkásságát, az erdészek mindennapjait a múltban.

Az érdeklődők az alábbi GPS-koordináták alapján kereshetik fel a bemutatott látványosságot – szélesség: 48.699928; hosszúság: 22.391819.

Kárpátalja.ma

Az év végéhez közeledve az adventi időszak egyik jeles napja elevenedett meg a Nagyberegi tájház falai között. Luca-napi népszokásoktól volt hangos az intézmény.

Mint tudjuk, számos népszokás fűződik december 13-ához. A tél közepének tartották, a nők számára úgynevezett dologtiltó nap volt, mert ilyenkor mindenhol boszorkányok leselkednek. A néphit a jóságos mellett a boszorkányos Lucát is ismerte, aki a neve napján végzett munkát (tűzgyújtást, kenyérsütést, mosást) megbüntette, bevarrta a tyúkok „tojókáját”. Nem volt szabad fonni, szőni sem, mert úgy tartották, Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja, és kócot tesz a vétséget elkövető eszének helyére. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és szabad volt babot fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást.

Ezen a napon kezdték el készíteni a Luca-székét, melynek karácsonyra kellett elkészülnie. Aki pont karácsonyra készült el vele, az éjféli misén ráállva meglátta a boszorkányokat, mert azok ilyenkor szarvat viseltek. A bátor férfiaknak azonban a leleplezett boszorkányok elől gyorsan menekülniük kellett, ezért mákot szórtak szét hazafelé, mert ezt a gonosz lelkeknek fel kellett szedniük, ők pedig ezalatt egérutat nyerhettek.

A Nagyberegi tájházban gazdag program várta az ide érkező diákokat és tanáraikat. A program kezdetén Gál Adéltól, a Pro Cultura Subcarpathica munkatársától, a Luca napi népszokásokról hallhattak előadást az iskolások, a konyhában pedig Olasz Piroska nénivel fiúneveket rejtő gombócokat készíthettek a lányok, hogy megtudják a jövendőbelijük nevét.

Majd Kokas Erzsébet vezetésével a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Felsőfokú Szakképzési Intézetének óvodapedagógus hallgatói által az elhangzott történetek megelevenedtek: elkészült a Luca-széke, megláthattuk ki a boszorkány, a lányok pedig megtudták a gombócokból a jövendőbelijük nevét is.

A tájházban a jól megszokott kézműveskedés sem maradhatott el. Derceni-Lévai Irénke vezetésével karácsonyi díszeket készítettek a tanulók gyöngyből.

A program jó hangulatú táncházzal zárult. A talpalávalót a Kokas Banda szolgáltatta.

A rendezvényt azúttal is a Pro Cultura Subcarpathica szervezte a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával.

CS.P.A.
Kárpátalja.ma

Nem szolgáltathat alapot a kercsi incidens során foglyul ejtett ukránok elleni eljárás megsértéséhez az a washingtoni bejelentés, hogy a vádlottak szabadon bocsátásáig nem lesz orosz-amerikai csúcs – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.

Peszkov John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak arra a csütörtöki nyilatkozatásra reagált, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök személyes találkozója mindaddig nem jöhet létre, amíg Oroszország vissza nem szolgáltatja Ukrajnának a november végén a Kercsi-szoros közelében történt incidens során lefoglalt három haditengerészeti járművét és bocsássa szabadon az elfogott 24 ukrán tengerészt és kémelhárítót. Az incidensre hivatkozva Trump lemondta a Putyinnal a G20-csoport Buenos Aires-i csúcstalálkozójának alkalmából december 1-jére beütemezett különtalálkozóját.

Peszkov egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a három ukrán hajó és azok személyzetének ügye nem azonos jelentőségű egy Putyin és Trump között a legfontosabb nemzetközi kérdésekről folytatandó tárgyalásokkal.

“Ezért természetesen arra számítunk, hogy az Egyesült Államok is ugyanerre a következtetésre jut. Az ukrán legénység sorsára a vizsgálat, és – ha addig eljut a dolog – a bírósági ítélet gyakorolhat befolyást” – mondta.

Peszkov kijelentette, hogy a Kreml továbbra is kész a Putyin és Trump közötti, valamint az egyéb szintű találkozókra.

“Továbbra is meggyőződésünk, hogy erre a találkozóra Moszkvának és Washingtonnak egyformán szüksége van” – fogalmazott a szóvivő.

 

Egész éjjel tüntettek a demonstrálók Alsóapsa településnél, így még mindig le van zárva a Munkács–Rohatin autóút – adta hírül december 14-én a mukachevo.net hírportál.

Az alsóapsai tüntetők a Huszti Kerületi Bíróság előtt is tüntetésbe kezdtek.

A tüntetők amiatt adtak hangot felháborodásuknak, hogy szabadlábra helyezték azt a 14 éves helyi fiút, aki márciusban meggyilkolt egy vele egykorú fiatalt.

A demonstrálók készek mindaddig folytatni az útlezárást, amíg a bíróság nem hoz igazságos döntést, és nem büntetik meg a fiút a törvényeknek megfelelően. Az utat lezárták, de vészhelyzet esetén, ha állapotos nő, gyerek, vagy beteg személy a járműben, átengedik.

Kárpátalja.ma

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezett egy kereskedelmi hálózatot, amelynek munkatársai több mint száz, Lemberg megyében működő állami, illetve katonai intézménynél, vállalatnál és szervezetnél szereztek meg törvénytelen úton bizalmas információkat, amelyeket lehet, hogy az orosz titkosszolgálatoknak adtak át – közölte pénteken az SZBU.

A Facebookon megjelentetett közlemény szerint a nem megnevezett kereskedelmi cég alkalmazottai az említett állami, illetve katonai intézményeknél végzett munkájuk alatt Ukrajnában tiltott, oroszországi szerverekről futtatott kémprogramokat telepítettek a vállalatok számítógépeire. Az SZBU kiemelte: az ellopott adatok ily módon hozzáférhetővé váltak az “agresszor állam” számára, amely felhasználhatta azokat arra, hogy kárt tegyen az ország nemzetbiztonságában. Az SZBU hozzáfűzte: jelenleg még vizsgálják, hogy a lemásolt adatok lejutottak-e az orosz titkosszolgálatokhoz vagy sem.

Ukrajnában az utóbbi években egyre gyakoribbakká váltak az állami intézményeket, vállalatokat érő kibertámadások, amelyek kiindulását zömében az illetékes ukrán hatóságok Oroszországba vezetik vissza.

Az eddigi legnagyobb kibertámadás tavaly júniusban érte Ukrajnát, amikor a Petya nevű zsarolóvírus bénította meg napokra a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos állami és magánszolgáltató-, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszpil repülőtéren.

A világegyházak, az ENSZ és az az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkáraihoz, valamint Németország és Franciaország vezetőihez fordult panasszal Kirill orosz pátriárka a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház papjaira az ukrán hatóságok által gyakorolt “durva nyomás” miatt – közölte pénteken az orosz ortodox egyház külügyi hivatala.

“Az ukrán világi állam hatóságai vezetőinek az egyházi ügyekbe való beavatkozása az elmúlt időben az ukrán ortodox egyház püspökei és papjai elleni durva nyomásgyakorlás jellegét öltötte, amiről elmondható, hogy megkezdődött a teljes körű üldöztetés” – írta az orosz egyházfő.

Kirill szerint ez a nyomásgyakorlás megsérti az ukrán állampolgárok szabadságjogait, és arra akarja rákényszeríteni a moszkvai patriarkátus alá tartozó püspököket, hogy vegyenek rész a Moszkvától független, új ukrán ortodox egyház megalapítására szombatra összehívott “egyesítő szinóduson”. Rámutatott, hogy az erre szóló, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka által aláírt meghívókat a klérus tagjainak ukrán állami tisztségviselők kézbesítették, amivel megsértették az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező ukrán alkotmányt.

A pátriárka a mások mellett a Ferenc pápához is címzett üzenetében azt írta, hogy ukrán ortodox papok ellen vallási viszály szítása címén büntetőeljárást indítottak Ukrajnában, valamint kísérletek történnek arra, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyházat megfosszák a kijevi Pecserszka Lavra és a Pocsajivi Lavra kolostor- és templomkomplexum használatának lehetőségétől. Nehezményezte, hogy az ukrán média “agresszív kampányt” folytat és a legmagasabb szintű állami vezetés részéről “vallási ellenségességet szító” nyilatkozatok hangzanak el.

Petro Porosenko ukrán elnök áprilisban fordult Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkához azzal a kéréssel, hogy bocsásson ki bullát az ukrán egyház autokefáliájáról (önállóságáról). Moszkva, miután háromszáz éve saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, az ügyben nem ismeri el Konstantinápoly illetékességét.

A szombati “egységesítő” szinóduson nem vesz részt a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház, amely a legtöbb templommal, gyülekezettel és – Oroszországban idézett források szerint – a legtöbb hívővel is rendelkezik. A Moszkvához igazodó, Onufrij metropolita vezette egyház az egyike az Ukrajnában működő egyházi szervezetnek.

Az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, a követői által “pátriárkává” választott Filaret vezetésével 1992-ben újabb egyház jött létre, amely az orosz politikai nyelvezetben “a kijevi partiarkátus ukrán ortodox egyháza” elnevezést kapta. A harmadik és egyben legkisebb az úgynevezett autokefál ukrán ortodox egyház, amely 1921-ben alakult meg.

A moszkvai patriarkátus a két utóbbi egyházat nem ismeri el. A két “szakadár” egyház – amelyre a jelek szerint a létrehozandó “egységes” ukrán egyház támaszkodni fog – egymással is súlyos konfliktusban áll.

Orosz kommentárok arra hívták fel a figyelmet, hogy a november 25-i orosz-ukrán fekete-tengeri incidens nyomán Petro Porosenko elnök Ukrajnának azoknak a megyéiben vezetett be hadiállapotot, amelyeknek lakossága többségében oroszajkú és a Moszkvához hű egyház követője.

Az orosz ortodox egyház az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán október közepén megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, amely de facto elismerte a – nem konkretizált összetételű – ukrán ortodox egyház autokefáliáját. Konstantinápoly egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amelyet a moszkvai patriarkátus mondott ki az általa szakadárnak tekintett két ukrán egyház vezetőjére, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse saját joghatósága alá.
Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nincs joga. Az orosz ortodox egyház az Isztambulban meghozott döntést a kereszténység ezer éve a legnagyobb egyházszakadásának tekinti.

Moszkvában hangoztatott félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása egy “szakadár” ukrán egyháznak. Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése is, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó egyházat “ukrajnai orosz egyházzá” fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint azt létében fenyegeti.

A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében “első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

Az orosz ortodox egyház azzal vádolta meg az 1991-ben pátriárkává választott Bartolomaioszt, hogy igyekszik “ortodox pápaként” pozícionálni magát. A moszkvai patriarkátus azt is sérelmezi, hogy Konstantinápoly a bolsevik forradalom után nyilvánította magát a tengerentúli egyházterületek vezetőjévé, és az elmúlt évtizedekben a posztszovjet térség több régiójában is megerősítette önhatalmúlag a befolyását.

A Kárpátaljának nyújtott magyarországi karitatív támogatás üzenet értékű, mert a nemzetiségek jogait csorbító ukrán politikától függetlenül nem csak a helyi magyarok részesülnek belőle, hanem a többségi nemzethez tartozó rászorulók is – jelentette ki Soltész Miklós államtitkár pénteken Munkácson.

A Katolikus Karitász karácsonyi kárpátaljai segélyprogramjairól a segélyszervezet kárpátaljai kirendeltsége által működtetett munkácsi római katolikus népkonyhán – a segélyadományok átadása alkalmából – tartott sajtótájékoztatón Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke hangsúlyozta: a magyar kormány által Kárpátalján indított gazdaságfejlesztési program mellett nagyon fontos a térségnek nyújtott karitatív támogatás is. A magyarországi karitatív szervezetek “fantasztikus munkát” végeznek Kárpátalján, az idei adventi időszakban például a Katolikus Karitász egyebek mellett kenyeret, kályhákat és tűzifát juttat el a rászorulókhoz – tette hozzá. Jelezte, az adományok jelentős részét a segélyszervezet gyűjtötte össze, de szép számmal adakoznak magánszemélyek és olyan cégek is, mint a Lipóti Pékség vagy a Szerencsejáték Zrt. Ezúttal – immár többedszer – a Lipóti Pékség jóvoltából 250 egykilós és 10 háromkilós kenyeret osztanak szét a karitászos munkatársak Munkácson és környékén – jegyezte meg.

Az államtitkár kiemelte, “a Kárpátaljának nyújtott magyarországi karitatív támogatás üzenet értékű, mert a nemzetiségek jogait csorbító ukrán politikától függetlenül nem csak a helyi magyarok részesülnek belőle, hanem a többségi nemzethez tartozó rászorulók is.” Ez tapasztalható többek között a munkácsi népkonyhán is, ahol nem magyarul beszélő gyermekek és felnőttek egyaránt rendszeresen étkeznek – tette hozzá, kiemelve, hogy a magyar jótékonykodást tekintve a rászorultság az elsődleges szempont, nem a nemzetiség.

Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta, a segélyszervezet 200 családot segít a karácsony előtti időszakban élelmiszercsomagokkal, friss kenyérrel, szaloncukorral és bejglivel Kárpátalján. Ezen kívül – folytatta – ötven nehéz helyzetű családnak juttatnak kályhát és téli tüzelőt. A kályhák átadása csütörtökön elkezdődött, a tűzifával történő ellátás pedig január végéig, február közepéig folytatódik szükség szerint – mondta.

A rászorultság szintjéről szólva az igazgató kifejtette, a Katolikus Karitász kárpátaljai kirendeltségének munkatársai tíz településen mérték fel az igényeket, most ezek kielégítése történik. Az adományokat részben a magyar állam segítségével, részben pedig a 1356-os adományvonalat tárcsázó hívek és más támogatók jóvoltából sikerült biztosítani – közölte.

Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök elmondta, a támogatásoknak köszönhetően sikerül azt a kárpátaljai rászoruló réteget segíteni, amely az ukrán államtól nem kap semmilyen támogatást. A legnehezebb helyzetben azok a kisnyugdíjasok vannak, akik 10 ezer forintnak megfelelő ellátásukból képtelenek megvásárolni az élelmet és gyógyszereket, amelyeknek az árai a magyarországiakkal vetekszenek.

A püspök azt is elmondta, hogy mintegy három éve kiválóan működik a Katolikus Karitász kárpátaljai szervezete, amelynek a munkatársai felkutatják mind a katolikus, mind a más felekezetekhez tartozó rászorultakat, akiket élelemmel, ruhával, gyógyszerekkel látnak el. A munkácsi népkonyhán napi rendszerességgel 60-70 rászorulónak főznek önkéntes segítők, és viszik ki a meleg ételt a fekvőbetegeknek, valamint rokkantaknak – mutatott rá. A segélyezés nagyon szervezetten és pontosan folyik, a változó igények figyelembe vételével – fűzte hozzá.

A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia 2018-ban sokat tett a szlovákiai magyarság hagyományainak ápolásáért. Oktatási programok, versenyek, fesztiválok, gyűjtések jelzik munkájuk sokrétűségét.

A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia feladata a szlovákiai magyarság hagyományos kultúrájának és népművészetének megismertetése, népszerűsítése, dokumentálása, valamint az oktatásban, a közművelődésben és az előadóművészetben betöltött szerepének megerősítése. E célok megvalósításáért a Hálózat munkatársai az elmúlt két évben számos közművelődési, oktatási és népművészeti szervezettel alakítottak ki szoros együttműködést.

2018-ban indult útjára a Népzenei Műhely elnevezésű programsorozat, amely az elmúlt év sikeres mesterkurzusaira építve segítette a rendszeres magyar hangszeres népzeneoktatást.

Önálló kezdeményezésként hozták létre a Gombaszögi Nyári Tábor Folkszöglet nevű helyszínét, amely az idén már a fesztivál leglátogatottabb programsorozata közé tartozott.

A IX. Ipolyi Arnold Országos Népmesemondó Versenyre 1200 fiatal jelentkezett. A döntő két napján 92 fiatal bizonyította tudását. A sikeres rendezvényt követően a szervezők már a jubileumi tízedik versenysorozatra készülnek.

A néphagyomány átadásának például szolgáló gyakorlatait és módszereit egynapos módszertani napokon – Füleken, Galántán az Országos Óvópedagógus Konferencián, valamint a nyitrai Konstantin Egyetemen – ismertették az érdeklődőkkel.

Pedagógus-továbbképzéseket Királyhelmecen, Rimaszombatban és Komáromban szerveztek, eredményként értékelik, hogy az oktatásban – a Hagyományok Háza által kidolgozott szakmai irányelveket követő – hazai előadók vettek részt.

A Hálózat megkülönböztetett figyelmet fordított a kézművességre. Ennek nyomán a Kárpát-medencében elsőként hozták létre a szlovákiai magyar Kézművesek Adatbázisát és a Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetséget. Két alkalommal tartottak konferenciát hazai és Kárpát-medencei résztvevőkkel. A Szövetséggel indították útjára a termékzsűrizést, a legjobb munkák a Magyar Kézművesség a Felvidéken című vándorkiállítás anyagát gazdagították.

Az elmúlt két év jelentős eredményeket hozott a szlovákiai magyar folklórélet dokumentálásában, valamint a folklórműfajok gyűjtő- és kutatómunkájában.

A hangszeres és vokális népzene kutatását szolgálta a Fehér Foltok elnevezésű program, amelynek keretében a bodrogközi és gömöri pásztorok, valamint a Vág–Garam közén élő muzsikus cigányok körében végeztek gyűjtést.

Folyamatos és szisztematikus munkát jelentett a Hagyomány Képekben elnevezésű kezdeményezés, amelynek célja a magántulajdonban lévő fényképgyűjtemények, néprajzi-, falutörténeti vonatkozású kéziratos anyagok felkutatása, feldolgozása és digitalizálása volt.
A szlovákiai magyar folklórmozgalom kezdeteinek és kibontakozásának átfogó dokumentálása céljából indult az oral history program, melynek során tíz riportalannyal készítettek mintegy 28 órás felvételt.

MTVA

Hosszú Katinka aranyérmet nyert 100 méter vegyesen a kínai Hangcsouban zajló rövidpályás úszó-világbajnokság pénteki versenynapján.

A szám címvédőjét és világcsúcstartóját az előfutamban és az elődöntőben sem tudták megszorongatni riválisai, így favoritként várta a finálét. A rajt után Hosszú két kedvenc úszásnemében, pillangón és háton nem igazán tudott ellépni, némi meglepetésre viszont a mell végére olyan előnyre tett szert, amelyet gyorson már magabiztosan tartott meg.

A háromszoros olimpiai bajnok 57.26 másodperccel nyert, második a japán Imai Runa (57.85), harmadik pedig a jamaicai Alia Atkinson (58.11) lett. Hosszú ezt a számot sorozatban negyedszer nyerte meg a rövidpályás vb-ken. Miután kiszállt a medencéből, a helyi műsorközlő felkérésére és segítségével kínaiul köszöntötte a szurkolókat.

A 29 éves Hosszú a kínai városban a harmadik, összességében a 16. világbajnoki aranyát gyűjtötte be 25 méteres medencében. A keddi nyitónapon 400 méter vegyesen, szerdán pedig 200 méter pillangón védte meg címét, valamint 100 méter háton lett második.

Hosszú szombaton 200 méter vegyesen és 100 méter pillangón is a szám címvédőjeként lesz érdekelt az előfutamok során, rajta kívül a magyarok közül Bernek Péter (400 méter vegyes), Gyurta Gergely (400 méter vegyes és 1500 méter gyors), Lobanovszkij Maxim (100 méter gyors), Horváth Dávid (50 méter mell) és Kalmár Ákos (1500 méter gyors) ugrik medencébe.

Magyarország mindaddig blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját, ameddig az állam nem biztosítja kisebbségek jogait – jelentette ki a miniszterelnök határon túli autonómiaügyekért felelős megbízottja az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Szili Katalin úgy vélekedett, hogy Magyarországnak diplomáciai úton is kötelessége minden olyan lépést megtennie, ami “rádöbbenti az ukrán politikát”, hogy a magyar közösséget egyenrangúnak kell tekinteni a többségi ukrán társadalommal.

Vagyis mindent meg kell tenni azért, hogy Ukrajna ismerje el államalkotó tényezőként – a többi kisebbség mellett – a kárpátaljai magyarságot – mondta a politikus.

A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, sokéves hagyományát követve, idén is megrendezte a Hit, remény, szeretet vers- és prózamondó versenyt. A december 13-án megtartott rendezvényen a Beregszászi járás általános- és középiskolás tanulói, valamint felnőtt nevezők vehettek részt.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja; Orosz Géza, Beregszász alpolgármestere; valamint a történelmi egyházak képviseletében Molnár János beregszászi plébános, Marosi István görögkatolikus pap és Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi lelkész.

A 41 indulót és kísérő tanáraikat a gimnázium dísztermében Szabó Árpád, az intézmény igazgatója köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy az iskola által szervezett megmérettetés az adventi készület része.

Ezt követően Szilágyi Mátyás szólt az egybegyűltekhez, kiemelve, hogy kevés nyelvben van meg az a gazdagság, mint a magyarban. Ábrányi Emil Él a magyar című versét mondta el a jelenlévőknek.

Molnár János a szó erejét hangsúlyozta beszédében, majd Bősze Éva A költészet című alkotását szavalta el.

Marosi István szintén a költészet erejéről és feladatáról beszélt. A versek és énekek szerepe, hogy kifejezzék a szívünkbe írt érzéseket – mondta a görögkatolikus pap.

Radvánszky Ferenc Szent Pál apostol Filippiekhez írt leveléből idézett: “ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek” (Fil 2, 15-16). Ebből a gondolatból kiindulva arra biztatta a jelenlevőket, hogy ők maguk is váljanak csillaggá. Ezt úgy tehetik meg, ha Isten igéjére figyelnek. Az advent jó alkalom arra, hogy odafigyeljünk egymásra, hogy erősítsük közösségünket, a kárpátaljai magyarságot.

A köszöntők után a verseny főszervezői, Riskó Márta és Kocsis Marianna magyar szakos tanárok ismertették a szabályokat, illetve bemutatták a zsűri tagjait.

A két kisebb korosztálynál (1–4. és 5–8. osztályosok) Weinrauch Katalin költőnő, Gál Antónia magyartanár, Taracközi Marianna református lelkésznő és Marosi Anita újságíró alkotta a zsűrit. A nagyobbaknál (9–11. osztályosok, valamint a felnőttek) Orémuszné Bacskó Maja, a Nyíregyháza-városmajori Művelődési Ház szakmai vezetője, Bárdos Nóra magyar szakos módszerész, Kovács Erzsébet újságíró és Lőrincz P. Gabriella költőnő értékelte a szavalatokat.

A zsűri a témaválasztás mellett pontozta az előadás módját: az érzelmi átélést, a színpadi viselkedést és a szöveghűséget.

Ennek fényében születtek meg az alábbi eredmények:

1–4. osztály:

1. helyezett: Gogola Mária (Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskola; felkészítő tanárai Győrffy Ágnes és Gogola Gabriella)
2. helyezett: Varga Noémi (Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskola; felkészítő tanára Imre Éva)
3. helyezett: Iván Ádám (Beregszászi 6. számú Horváth Anna Általános Iskola; felkészítő tanára Nagy Zsuzsanna)

Különdíj: Bonkaló Beáta (Beregszászi 6. számú Horváth Anna Általános Iskola; felkészítő tanára Baráth Ágnes)

5–8. osztály:

1. helyezett: Nagy Barbara (Nagyberegi Református Líceum; felkészítő tanára Kovács András) és Lánczi Ildikó (Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium; felkészítő tanára Kocsis Marianna)
2. helyezett: Nagy Andrea (Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola; felkészítő tanára Szilágyi Gizella)
3. helyezett: Rajkó Anna (a Ficseri Stúdió tagja, felkészítője Vass Magdolna)

Különdíj: Ivanyuk Melissa (Alsóremetei Általános Iskola; felkészítő tanára Vass Irén)

9–11. osztály

1. helyezett: Kopasz Sára (Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium; felkészítő tanára Riskó Márta)
2. helyezett: Kuruc Andrea (Nagyberegi Református Líceum; felkészítő tanára Gálfi Dezső)
3. helyezett: Halász Emília (Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium; felkészítő tanára Kocsis Marianna)

Különdíj: Ferku Szilveszter (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete; felkészítő tanára Kudlotyák Krisztina) és Kiss Szabolcs (Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola; felkészítő tanára Szilágyi Gizella)

Felnőttek:

1. helyezett: Tihor Éva (Beregszász) és Szerenyi Béla (Beregdéda)

A nyertesek oklevélben és ajándékban részesültek, a többi versenyző emléklapot kapott.

A rendezvény zárásaként Szerenyi Béla elszavalta Márai Sándortól a Mennyből az angyalt Gogola Mária pedig előadta Ady Endre Karácsony című versét.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Névnap Katalin – egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta. Idézet

„Az öröm múlékony – mégis szerves része az életünknek -, és nagyon fontos, hogy megéljük minden percét.”

Koncz Zsuzsa

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik.

A jóslások fő ideje a lányok számára: András-nap. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.

{7-210.} A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Grendzsa-Donszkij Vaszil, Vaszil Sztyepanovics Grendzsa-Donszkij (Ökörmező, 1897. április 23. – Pozsony, 1974. november 25.). Költő, író, drámaíró, a kárpátaljai ukrán nyelvű irodalom képviselője. Parasztcsaládból származott. A középiskola négy alsó osztályát magánúton végezte el. Az I. világháború idején katonaként megjárta az orosz, a román és az olasz frontot. Nyolchavi folyamatos frontszolgálat után egy budapesti kórházba került, ahol két évig ápolták. Elvégezte a felsőkereskedelmi iskolát és családot alapított. 1919-ben a Tanácsköztársaság híveként a románok ellen harcolt. A bukás után visszatért Kárpátaljára.

1921-ben az ungvári Beszkid Biztosító Intézet tisztviselője lett. 1925-ben belépett a csehszlovák kommunista pártba. 1927-28-ban szovjetorosz támogatással a Nasa Zemlja című ukrán nyelvű irodalmi-társadalmi folyóiratot szerkesztette, amely egyben a CsKP országrészi szervezetének nemhivatalos lapja is volt. A lapszámokat a hatóságok többször elkobozták, 1928-ban végleg betiltották a lapot. Titkára volt az ukrán írók és hírlapírók egyesületének, valamint a Proszvita közművelődési egyesületnek. Fiatal korától verselt, Budapesten még magyarul, Ungváron már ukránul írt. Első verseskötete 1923-ban jelent meg Ungváron Kviti zternjam címmel. A 20-30-as években kb. 20 verseket, prózai írásokat és drámákat tartalmazó kötete jelent meg, ezekből ötöt Harkovban adtak ki 1928-ban. 1937-ben látott napvilágot Pidkarpatszki kazki címmel népmesegyűjteménye, ami 1943-ban szlovák fordításban is megjelent. 1939-től Pozsonyban élt. Teljes életművét az USA-ban élő lánya jelentette meg 12 kötetben.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Széchenyi Ferenc gróf a nemzetnek adományozza könyvtárát és gyűjteményét, melyek alapján képezik a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi Könyvtár felállításának (1802).

Londonban 6:3-ra győz a magyar Aranycsapat „az évszázad mérkőzésén” az angol válogatott ellen (1953).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

ISTEN SZERETI ŐKET – NEKED IS SZERETNED KELL!

„Isten megmutatta, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak.” (Apostolok cselekedetei 10:28)

Zsidó nézőpontból Kornéliusz, a pogány egy rossz ember volt. Rossz ételeket evett, rossz társaságban forgott, és rossz vezetőnek fogadott hűséget: a római császárnak. Nem tudta fejből idézni a Tórát, és nem Ábrahám leszármazottja volt. Körülmetéletlen volt, nem kóser ételeket evett, tisztátalan volt. De tett két olyan dolgot, amivel felkeltette Isten figyelmét: imádkozott lelki megvilágosodásáért, és nagylelkű volt a szegényekkel és szükségben lévőkkel. A Biblia azt írja róla: „egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez” (ApCsel 10:2). Eddig a pontig az evangéliumot csak a zsidóknak hirdették, de Isten változtatni akart ezen. A változáshoz Pétert használta, a vallási szempontból legelfogultabb embert, akit valaha is láttál. Isten egy látomást küldött Péternek, melyben egy nagy lepedő ereszkedett le az égből, telis-tele olyan állatokkal, amiket a zsidóknak tilos volt elfogyasztaniuk. Péter tiltakozott is: „semmiképpen sem, Uram, mert soha nem ettem semmi szentségtelent vagy tisztátalant” (ApCsel 10:14). Mivel Péter nehezen értette meg az üzenetet, a látomás háromszor is megismétlődött. Végül egy hang így szólt az égből: „Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak!” (ApCsel 10:15). Ezért ment el Péter Kornéliusz házába, és hirdette neki az evangéliumot. És mielőtt még megtérésre hívhatta volna, a Szentlélek leszállt a jelenlévőkre, hitelesítve ezzel, hogy mindez Isten akarata. Péter pedig így kijelentette: „Nekem azonban Isten megmutatta, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak.” Hadd mutassa meg Isten neked is ezt!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú

A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt. A vértanúk és a szentek életpéldája erősít minket, hogy megmaradjunk a Krisztusi úton.
Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már lehetetlen. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt. Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje.
Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek nem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. A császár Katalint kerékbetörette, és amikor a kerék összetört, lefejezték.

bacskaplebania.hu

A tudomány és az oktatás szabadságáért demonstráltak hallgatói csoportok Budapesten szombaton.

A szervezők felszólították a kormányt, hogy írja alá a szerződést a Közép-Európai Egyetem (CEU) Budapesten maradásáról, szüntessen be minden felsőoktatási és kutatási “cenzúrát”, valamint biztosítson minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőségeket.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Tamás Gáspár Miklós filozófus, a CEU oktatója szerint Magyarország szégyene az egyetem elkergetése, a társadalmi nemek szak megszüntetése és az, hogy diákokat tanáraik feljelentésére hív fel a “szélsőjobboldali szennysajtó”.

Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE társadalmi nemek tanulmányának programvezetője azt mondta, a felsőoktatás nemcsak az elit és az értelmiség ügye, hanem az egész országé.

A Székely Mikó Kollégium ügye alapján úgy tűnik, hogy Románia kisebbségpolitikája egyre jobban hasonlít az ukrajnaira – mondta az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.

Szilágyi Zsolt a református egyház sepsiszentgyörgyi épületének visszaállamosítására utalva kijelentette, hogy a Romániában élő kisebbségek helyzete száz év alatt sem változott sokat, az erdélyi magyarság mindennapjaiban nincs javulás. A pártelnök “világos és nyílt” üzenetet vár a román hatalomtól, hogy nem akarják erőszakkal asszimilálni az ott élő kisebbségeket.

Szilágyi Zsolt szerint januártól kezdődő európai uniós elnöksége során Románia bebizonyíthatja érettségét a tisztségre, emellett felhívhatja a figyelmet az EU bővítésére is. Utóbbi mind Magyarország, mind Románia számára fontos, hiszen magyarok és románok is élnek a csatlakozásra váró államokban – tette hozzá.