Határon túli magyar portálok összesített hírei

Szeptember 6-án avatják boldoggá a második világháború idején vértanúságot szenvedett Bódi Mária Magdolnát. A 24 évesen meggyilkolt lány egyike volt annak a több százezer magyar nőnek, akikre szexuális céllal támadtak rá szovjet katonák. Az 1945-ben bevonuló Vörös Hadsereg tagjai tömegesen követtek el nemi erőszakot, amely generációkon átívelő traumákat hagyott maga után.

Bódi Mária Magdolna egy mélyen vallásos munkásnő volt, akit a Jézus iránti elkötelezettség és a rászorulók iránti odaadás vezérelt. Szülei nem voltak házasok, ezért nem jelentkezhetett szerzetesnek, ám ennek ellenére is szüzességet fogadott. A fiatal lány 1945-ben az életét is feláldozta azért, hogy saját magát, illetve nőtársait mentse az szovjet katonák által elkövetett szexuális erőszaktól.

A 24 éves Bódi Mária Magdolna a hitéért, az erkölcséért és mások védelmezéséért halt mártírhalált, amely a boldoggá avatását is indokolttá tette. A fiatal lány élete végéig hű volt a fogadalmához, így meggyilkolása nemcsak bűncselekmény volt, hanem a vallásüldözés egyik kezdeti megnyilatkozása is.

A második világháború után a nők egyik legsötétebb időszaka köszöntött be Magyarországon. Az 1945-ben bevonuló szovjet katonák tömegesen követtek el nemi erőszakot, amelynek áldozatai között fiatal lányok és idős asszonyok egyaránt voltak. A kegyetlenségek hatására emberek millióinak kellett rettegésben élniük.

Bódi Mária Magdolna mellett több sázezer magyar női áldozat volt, akikre szexuális céllal támadtak rá a Vörös Hadsereg emberei. A túlélőknek évtizedekig hallgatniuk kellett a traumáikról. Sokan az erőszak miatt szerzett sérülésekbe vagy a szégyenérzetbe haltak bele.

A háborús megszállás alatt elkövetett szexuális erőszak sokkal inkább a hatalom kifejezésének eszköze volt. A támadások célja a nők megalázása és a férfiak meggyötrése is volt, akik képtelenek voltak megvédeni szeretteiket.

Az otthon maradt idős férfiak sokszor tehetetlenek voltak, míg a fiatalabbak a fronton harcoltak. Litéren Bódi Mária Magdolna halála után a gondnoki házra szerelt szirénával jelezték egymásnak, ha egy nő veszélybe került. A férfiak ilyenkor botokkal és vasvillákkal siettek az áldozat segítségére.

Bódi Mária Magdolna mártírhalála rendkívül megihlette a környezetét, hiszen nem csak a hite miatt halt meg, hanem egyike volt annak a több százezer magyar nőnek, akit ellenállása miatt végeztek ki a szovjet katonák.

A várandós nőket és gyermekeiket sem kímélték

Magyarországon nincs pontos feljegyzés arról, hogy a szovjet megszállás idején hány nő szenvedett el szexuális erőszakot. A katonák a tiltakozás, illetve a védekezés minden formáját szigorúan megtorolták. A kegyetlen történetekről évtizedekig hallgatniuk kellett az áldozatoknak és a hozzátartozóiknak.

A magyarországi adatokra leginkább a korabeli nemibeteg-gondozók kartonjaiból lehet következtetni, miközben a szovjet levéltári anyagok zártsága miatt nem tudni, hogy felelősségre vonhatták-e a katonákat.

A Vörös Hadsereg katonai kódex büntetendőnek minősítette a szexuális erőszakot, azonban csak néhány olyan eset ismert, amikor a tényleges elszámoltatás megtörtént.

A támadók még a várandós nőkön is durva nemi erőszakot követtek el, így a csecsemők sok esetben holtan jöttek a világra, vagy néhány nap múlva meghaltak.

A nyugati határvidéken olyan eset is előfordult, hogy egy szovjet katona egy gyermekágyas asszonyt erőszakolt meg. Az áldozat a kislányát is védelmezni akarta, de a támadó ekkor agyonlőtte. A megérkező férj végül puszta kézzel végzett a szovjet katonával, majd fiával együtt elrejtették a holttestet.

Habár a környéken mindenki tudott az esetről, senki sem árulta el, és valószínűleg sok férfi számára adott erőt az apa és a fiú bátor kiállása. Az ellenállás ugyan némi reménnyel kecsegtetett, de óriási kockázattal járt: a szovjet hadbíróság nem ismerte el az önvédelmet, a fegyveres támadásra halálbüntetés vagy több évtizedes börtön járt.

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant című könyvében arról ír, hogy a szovjet megszállás idején különböző trükkökkel is próbálkoztak a nők. Voltak, akik idősnek maszkírozták magukat, bekormozták az arcukat, vagy nadrágot és férfiruhát viseltek, hogy véletlenül se tűnjenek vonzónak. Biztos garanciát azonban ezek a módszerek sem jelentettek. A legtöbben inkább el sem hagyták az otthonukat, míg mások betegséget színleltek: befecskendezett jóddal vérbajt, piros festékes köpettel pedig tébécét álcáztak.

Előfordult, hogy a nők lekvárral szimuláltak menstruációt, vagy tudatos ápolatlansággal próbálták elriasztani a katonákat. A legnagyobb biztonságot azonban mégis a közösség nyújtotta, a szomszédok, a rokonok és a barátok összefogása némi esélyt jelentett a védelemre.

A háborús nemi erőszakból gyermekek is fogantak, akiknek egy életre megpecsételődött a sorsuk.

A korszakban sem a szovjet, sem az amerikai katonák nem voltak kötelezhetők az apaság elismerésére, ezért a gyermeknevelés minden terhe az anyákra hárult.

A szovjet egyenruhásoknak tilos volt külföldi nőkkel házasságot kötniük, így a kapcsolatvállalás nemcsak lehetetlen, hanem veszélyes is volt, mivel a „szeretett” nő börtönbe kerülhetett, a katona pedig saját életét is kockáztatta.

A szexuális erőszak túlélői gyakran egész életükben a félelem és bizalmatlanság árnyékában éltek, gyermekeik pedig sokszor tudattalanul is tovább hordozzák a lelki sebeket.

Egy testvérpár édesanyja 1945-ben született egy tiszántúli kis faluban, miután a szovjet katonák tizenhét lányt, köztük a nagymamájukat is megerőszakolták. A család jövőjét mélyen meghatározta az elhallgatás és a szégyen, amely generációkon átívelő traumákat hagyott maga után.

A felnőtté vált nő magányos és magának való volt, majd két gyermeke születése után, 33 évesen rákbetegségben halt meg. A nagymama csak később árulta el a két fiúnak, hogy édesanyjuk egy csoportos nemi erőszakból született.

A kommunista diktatúra, amely örökre elhallgattatta volna az áldozatokat

A második világháború végén a szovjet katonák által elkövetett erőszak köztudott volt, mégis csend övezte. Az áldozatok gyakran saját családjuk előtt is titokban tartották a történteket, mert a kommunista hatalom nem áldozatként tekintett rájuk, hanem úgy állította be őket, mintha a „felszabadító szovjet nép” katonái ellen követtek volna el támadást. A megalázott nőknek így nemcsak a traumával, hanem a szégyennel és a retorzió veszélyével is együtt kellett élniük.

A szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakért jogilag soha senkit nem vontak felelősségre. A megszálló hadsereg ráadásul győztesként ünnepeltette magát, és több mint negyven éven át Magyarországon maradt.

Az Elhallgatott gyalázat és a Megörökölt gyalázat című dokumentumfilmek szívszorító vallomásokat és történeteket tárnak fel arról, hogy a magyar nőkkel szemben milyen brutalitásokat követtek el a szovjet katonák.

A katolikus egyház igyekezett támaszt nyújtani, de a papokat üldözték, zaklatták és bebörtönözték. Bódi Mária Magdolna története szintén jól ábrázolja a történteket, a lelkiatyáit ellehetetlenítették, boldoggá avatása pedig elképzelhetetlen volt a kommunista rendszerben. A fiatal lány vértanúságáról szóló dokumentumokat elrejtették vagy megsemmisítették.

Lengyelországtól Szlovákián át Magyarországig százezrek maradtak feldolgozatlan traumával, akiknek nem adtak lehetőséget a gyászra és a gyógyulásra. Éppen ezért nyer Bódi Mária Magdolna alakja önmagán túlmutató jelentőséget, hiszen benne azoknak az asszonyoknak a sorsára is emlékezhetünk, akiknek történetét elhallgattatták, és akik sokszor hamarabb haltak meg, mint hogy a hallgatásuk véget érhetett volna.

Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: A Vörös Hadsereg egyik gépkocsis alakulata benyomul Magyarország területére, 1944 szeptemberében (Fotó: MTI/TASZSZ)

The post Bódi Mária Magdolna története több százezer magyar nő tragédiáját hordozza appeared first on Kárpátalja.ma.

A megyei tanács fenntartásában működő Ungvári Tudományos területén új sportinfrastruktúra-létesítményt adtak át. Erről Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője számolt be szeptember 3-án.

Az eseményen jelen volt Andrij Sevcsenko, az Ukrán Labdarúgó-szövetség (UAF) elnöke, a helyi önkormányzat és a vállalkozói szféra képviselői, valamint nemzetközi partnerek.

Miktia kiemelte, a projekt célja, hogy korszerű feltételeket biztosítson a fiatalok fizikai fejlődéséhez, pszichológiai ellenállóképességéhez, valamint a sporthoz való hozzáférésükhöz. Az intézményben olyan gyermekek is tanulnak, akik a frontvonalról vagy ideiglenesen megszállt területekről érkeztek, illetve sok diák szülei jelenleg a hadseregben teljesítenek szolgálatot

A kezdeményezés eredményeként új, 50 férőhelyes korszerű kollégium épült, megújult a nagyméretű füves futballpálya automata öntözőrendszerrel, valamint új kosárlabdapályát alakítottak ki és további területrendezést végeztek.

Viktor Mikita hangsúlyozta:

– A beruházás egy évvel ezelőtt még csupán közös elképzelés volt, mára pedig egy európai szintű, működőképes létesítmény jött létre, amely több száz gyermek számára jelent valódi lehetőséget a fejlődésre.

Az új létesítmény mintaként szolgálhat a 2026-ra tervezett hasonló projektekhez más ukrán megyékben.

Mikita szerint a háborús körülmények ellenére a jövő nemzedékébe történő befektetés kiemelt feladat, hiszen a gyermekek számára biztosított megfelelő infrastruktúra az egész ország jövőjét alapozza meg.

Kárpátalja.ma

The post Modern sportbázist kapott az Ungvári Tudományos Líceum appeared first on Kárpátalja.ma.

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával együttműködve a Magyar Tudomány Napja alkalmából 2025. november 7-èn valósítja meg a XXII. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciáját. A konferenciára 35 évnél nem idősebb alap diplomával már rendelkező, de tudományos fokozattal még nem rendelkező kárpátaljai magyar kutatók jelentkezését várjuk.

A konferenciára az alábbi regisztrációs felületen lehet jelentkezni:

https://forms.gle/6YuxtkF41ZgxPrBX6

A regisztráció során az elektronikus rendszerbe fel kell tölteni a bemutatásra szánt pályamunkát is, amelynek követelményei: minimum 10 gépelt oldal, 12-es betűméret, másfeles sorköz, Times New Roman betűtípus.

A nevezési adatlapot postai úton is várjuk.

Nevezési határidő: 2025. szeptember 8., (hétfő) 14.00 óra.

Postacímünk: „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány, 90202 Beregszász, Kossuth tér 6.

Részletes tájékoztatást a +380-31-41-4-29-76 (149-es mellék) telefonszámon és a genius.kftt@kmf.org.ua e-mail címen kaphatnak.

A konferencia megvalósulását a Magyar Kormány, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja.

„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

The post Felhívás – XXII. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciája appeared first on Kárpátalja.ma.

Mi ketten egymást meg nem értjük,
Nagyon sajnálom, asszonyom,
De ha nem kellek szeretőnek
Egyébre nem vállalkozom.

Például arra, mit gyakorta
Szónoki hévvel mond kegyed,
Hogy meggyötört szegény szivének
Legjobb barátja én legyek.

Legjobb barát! szavamra mondom,
Megtisztelő egy hivatal,
De nem vagyok hozzá elég vén,
S ön aggasztóan fiatal.

Ön csupa élet, csupa illat,
Lángol vakít, hevít, ragyog,
Hát hogyne szomjaznám a csókját
Én, aki angyal nem vagyok?

Olyan kevés amit kivánok…
Ha osztozkodni restel is,
Legyen a tisztelt lelke másé
Nekem elég a teste is.

Legyen lelkének egy barátja,
Kivel csevegni élvezet,
De ez az őrült,
ez a mamlasz,
Ez a barát nem én leszek.

Legyen övé minden
poézis.
És az enyém: csak ami tény,
Ő oldja meg a problémákat,
A ruháját viszont csak én.

Hogy ez a hang szokatlan önnek,
Kétségbe, kérem, nem vonom,
De annak, hogy megértsük egymást
Csak egy a módja asszonyom:

Adjon az Úr, ki egy tenyérbül
Rosszat is, jót is osztogat,
Rosszabb erkölcsöket kegyednek,
Vagy nekem adjon jobbakat!

The post Heltai Jenő: Vallomás appeared first on Kárpátalja.ma.

Lengyelországban maradnak az odavezényelt amerikai katonák, és ha a lengyelek úgy kívánják, Washington akár növelheti is a kontingens létszámát – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán Washingtonban, a Karol Nawrocki lengyel elnökkel tartott találkozójának kezdetén.

A TV Republika lengyel konzervatív hírtelevízió élő közvetítésében Trump a sajtó képviselőinek arra a kérdésére válaszolt, hogy Lengyelországban maradnak-e az amerikai katonák. „Azt hiszem, hogy maradnak. (…) Esetleg több katonát is telepíthetünk oda, ha azt kívánják” – reagált Trump. Hozzátette: Varsó „már régóta akarta a katonai jelenlét növelését”.

Egy további kérdésre válaszolva Trump kifejtette: az amerikai kormányzat „soha nem gondolt arra”, hogy Lengyelországból visszavonná fegyveres erőit. „Más országokra vonatkozóan ezt fontolóra vesszük, de Lengyelországgal folyamatosan vállvetve járunk” – fogalmazott Trump, utalva a lengyel-amerikai kapcsolatok „rendkívüli jellegére”.

„Lengyelországban örökké ott maradunk, és segítünk neki a védekezésben”

– tette hozzá az amerikai elnök.

Lengyelországban jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik, többségük úgynevezett állandó rotációs jelleggel.

Karol Nawrocki ezzel összefüggésben elmondta: a 20. és a 21. századi lengyel történelemben „először fordul elő, hogy a lengyelek örülnek külföldi katonák jelenlétének”, amelynek köszönhetően „biztonság honol lengyel földön”.

Ez a jelenlét „jelzést jelent Oroszország felé is, hogy összetartunk, hogy nem ingyen akarunk NATO-tagok lenni” – érvelt Nawrocki. Rámutatott: Lengyelország a GDP-jének 4,7 százalékát költi védelemre, és azt ígérte, hogy ezeket a kiadásokat 5 százalékra emelik.

Donald Trump nyilatkozatát az amerikai katonai jelenlét fenntartásáról Donald Tusk lengyel kormányfő és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is üdvözölte az X-en. „Ezek fontos szavak, megerősítik szövetségünk időtlen jellegét” – fogalmazott Tusk.

Andrzej Duda előző lengyel elnök az X-en úgy kommentálta Trump szavait: „A NATO keleti szárnya továbbra is biztonságos marad a szövetségesek együttműködésének és az amerikai csapatok lengyelországi jelenlétének köszönhetően”.

Karol Nawrockit augusztus elején iktatták be az elnöki tisztségre, és Washingtonba vezetett első hivatalos külföldi útja.

Forrás: MTI

The post Trump: az amerikai katonák Lengyelországban maradnak appeared first on Kárpátalja.ma.

A természetvédelem nem mindig látványos faültetésekből vagy nagyszabású akciókból áll. Gyakran csendes, következetes munka rejlik mögötte: adatgyűjtés, felmérés, figyelem, amely hosszú távon alapja lehet valódi változásoknak. A PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a magyarországi PET Kupa együttműködésével, a Diageo CallAction 3 projekt támogatásával 2025-ben is folytatta a monitoring programját, amelynek célja feltérképezni és nyomon követni a hulladékszigetek kialakulását a Latorca folyó Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátumot kettészelő szakaszán.

A Latorca a maga kanyargó útján egyszerre jelent életet és kockázatot a természet számára. A folyóvíz mozgása révén sokféle élőlényt táplál és életteret biztosít, ugyanakkor sajnos a hulladék is könnyedén sodródik benne. A tavaszi árhullámokkal érkező műanyagpalackok, zacskók és más szennyeződések a víz sodrásában megtorpanva, a part menti ágakba, uszadékfák közé akadva hulladékszigeteket hoznak létre. Ezek a szigetek nem csupán esztétikai problémát jelentenek: a helyi ökoszisztéma egészsége forog kockán.

A monitoringprogram keretében az egyesület önkéntesei és szakemberei rendszeres terepbejárásokat tartanak. GPS-koordináták rögzítésével, fotódokumentációval és mennyiségi becslésekkel követik nyomon a hulladéklerakódások alakulását. A cél egy olyan adatbázis kialakítása, amelyből egyértelműen láthatóvá válik, mikor és hol keletkeznek a legnagyobb szennyezett gócpontok, és hogyan változik a helyzet évszakról évszakra.

A projekt célja, hogy az összegyűjtött adatokkal hosszú távon is segítse a hatóságok, helyi önkormányzatok és más civil szervezetek munkáját. A pontos információk birtokában ugyanis célzottabb tisztítási akciók indíthatók, és megelőző intézkedések is tervezhetők – például a hulladék utánpótlásának csökkentésére.

Az első hónapok tapasztalatai rámutattak: a Latorca mentén a hulladék mennyisége közvetlen összefüggésben áll a folyó menti települések hulladékgazdálkodásának hiányosságaival. A folyó sajnos nem ismer határokat: amit egy település partján eldobnak, azt a víz könnyedén elsodorja, és néhány kilométerrel lejjebb már mások problémájává válik. Éppen ezért a hulladékmonitoring üzenete messze túlmutat a rezervátum határain: a folyó menti közösségek összefogása nélkül nincs tartós megoldás.

A PAPILIO Egyesület munkatársai bíznak abban, hogy a program hosszú távon hozzájárulhat a Latorca tisztaságának megőrzéséhez. Az adatgyűjtésből idővel térképek, grafikonok, sőt tanulmányok is készülnek, amelyek alapot adhatnak további természetvédelmi kezdeményezésekhez.

A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum számára ez a munka különösen fontos. A védett terület célja ugyanis nem csupán az élővilág védelme, hanem annak bemutatása is, hogy az ember és természet békés együttélése lehetséges. A hulladékszigetek elleni küzdelem pedig ennek a küldetésnek szerves része.

PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

The post Hulladékszigetek nyomában – monitoringprogram a Latorca partján appeared first on Kárpátalja.ma.

A teljes körű háború kitörése óta 14, a megszállt területről származó, gyermek került új családba Kárpátalján – közölte a Munkácsi Városi Tanács a Facebook-oldalán szeptember 3-án.

Hetet családi típusú gyermekotthonokban, hetet pedig gyámoknál vagy gondviselőknél helyeztek el.

A gyerekek nehéz megpróbáltatásokon mentek keresztül: nem megfelelő bánásmód, kényszerű kitelepítés és megfelelő lakhatási körülmények hiánya.

A kicsik pszichológiai segítséget kapnak az átélt traumák feldolgozásához.

Kárpátalja.ma

The post Tizennégy belső menekült gyermek talált új otthonra a Munkácsi kistérségben appeared first on Kárpátalja.ma.

A világ legnagyobb jéghegye, az A23a, amely negyven éve vált le az Antarktiszról, északra sodródva egyre gyorsabban töredezik szét, és hamarosan teljesen elolvad – számolt be róla szerdán a The Guardian.

A hatalmas jéghegy, amelynek tömegét az év elején még csaknem egy trillió tonnára becsülték, jelenleg már eredeti nagyságának kisebb mint felére zsugorodott, de területe még így is mintegy 1770 négyzetkilométer, és legnagyobb szélessége 60 kilométer – írta a brit lap az EU Copernicus műholdas klímafigyelő szolgálatának műholdfelvételeiről készült AFP-elemzés nyomán.

Az elmúlt hetekben óriási – mintegy 400 négyzetkilométeres – jéghegyek szakadtak le róla, és sok kisebb jégtömb is, amely ugyanakkor ahhoz elég termetes, hogy veszélyeztesse a térségben közlekedő hajókat.

Északra sodródva „drámai módon töredezik” – mondta el Andrew Meijers óceánkutató, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósa. Hozzátette, hogy a jéghegy gyorsan erodálódik, „a víz már túl meleg ahhoz, hogy megmaradhasson, folyamatosan olvad”.

A tudós szerint néhány hét múlva már annyira elolvadhat, hogy igazából nem lehet majd felismerni.

Az A23a 1986-ban szakadt le az Antarktiszról, de ezt követően rövidesen megfeneklett a Weddel-tengeren, és több mint harminc évre ott ragadt. 2020-ban szabadult el, és az erős Antarktisz körüli áramlat a „jéghegyek útján” a Dél-Atlanti-óceánba sodorta.

Márciusban a Dél-Georgia-sziget sekély vizeinek közelébe ért, és félő volt, hogy veszélyeztetheti az ott élő pingvin- és fókakolóniákat, mert elzárja előlük a kijárást, és így nem tudják etetni kicsinyeiket. Májusban azonban az A23a tovább sodródott, és északi irányba indult.

Az elmúlt hetekben a jéghegy sebessége felgyorsult, néha mintegy 20 kilométert is megtett naponta a műholdas képek szerint. A melegebb vizeket elérve és az óriási hullámoktól ostromolva a jéghegy gyorsan töredezik.

Meijers elmondta, hogy a tudósokat meglepte, milyen sokáig tudott egyben maradni a jéghegy. „A legtöbb jéghegy nem jut el ilyen messzire. Ez a példány azonban tényleg olyan nagy, hogy soká bírta, és távolabbra jutott a többinél” – magyarázta, hozzátéve, hogy amint azonban elhagyta az Antarktisz vidékének jeges védelmét, a sorsa megpecsételődött.

A jéghegyek leválása természetes folyamat. A tudósok viszont úgy vélik, hogy valószínűleg az ember által okozott éghajlatváltozás miatt felgyorsult a jéghegyek leszakadása.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép forrása: Shutterstock

The post A világ legnagyobb jéghegye hamarosan elolvad appeared first on Kárpátalja.ma.

Ötödik alkalommal szervezett horgászversenyt a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület augusztus 30-án. Az immár hagyománnyá vált megmérettetésnek idén is a Nagydobronyi Horgásztanya adott otthont, amely a helyiek számára nemcsak sport- és szabadidős helyszín, hanem egyre inkább a közösségi összefogás és a környezettudatos szemlélet jelképe is.

A rendezvényen, amelynek célja a horgászat sportágának nemes szépségét és a természet iránti tiszteletet elmélyíteni, 22 résztvevő indult. A korareggeli órákban még csak szórványosan akadt kapás, de ahogy a nap előrehaladt, a halak is előmerészkedtek. A legszebb fogások között ponty, busa és kárász szerepelt, s az ügyes horgászok, akik a legtöbb zsákmányt tudhatták magukénak, értékes ajándékokban részesültek.

A többórás versengés végén a következő eredmények születtek:

Első helyezett: Dudics Noel (Nagydobrony)

Második helyezett: Kun Anasztázia (Bátyú);

Harmadik helyezett: Primics Oleg (Bátyú)

Külön díjjal jutalmazták azt az ifjú horgászt is, aki a legnagyobb halat emelte ki a vízből. Idén a „BIG fish” díjat Benedek Levente vihette haza Nagydobronyból, aki egy 1,4 kg-os tükörpontyot fogott.

A versenyt közös ebéd zárta, ahol a résztvevők megkóstolhattak a frissen készült bográcsgulyást.

A természetvédelem üzenete a horgászbot árnyékában

A Papilio Egyesület számára azonban ez a verseny több, mint pusztán sportesemény. Az immár fél évtizedes múltra visszatekintő program minden évben alkalmat ad arra, hogy a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet. A vízpart tisztasága, a halállomány védelme, valamint a vízszennyezés elleni küzdelem mind olyan témák, amelyek minden horgász és természetbarát számára közvetlenül is érzékelhetőek.

Szakemberek gyakran hangsúlyozzák: a folyók és tavak szennyezése nemcsak a víz minőségét rontja, hanem közvetlen hatással van az élővilágra is. A műanyag palackok, a vegyi anyagok maradványai, sőt a mezőgazdasági műtrágyák és növényvédő szerek is bejuthatnak a vizekbe, komoly pusztítást okozva az ott élő halak és más élőlények körében. Egyetlen eldobott műanyag zacskó is végzetes lehet, ha az állatok tápláléknak nézik, de a mikroműanyagok is alattomos módon gyengítik az ökoszisztémát.

Az édesvízi halak szerepe mindennapjainkban

Különösen fontos hangsúlyozni az édesvízi halak jelentőségét. A ponty, a kárász vagy éppen a busa nem csupán a horgászok zsákmányai, hanem a természet körforgásának nélkülözhetetlen elemei is. A halak szabályozzák a planktonállományt, segítenek megőrizni a víz tisztaságát, és számos más fajnak biztosítanak táplálékot. Emellett az emberi táplálkozásban is fontos helyet foglalnak el, hiszen fehérjében gazdag ésegészséges élelmiszert jelentenek.

A verseny résztvevői és a szervezők is hangsúlyozták: mindannyiunk felelőssége, hogy ezeket a vízi élőhelyeket megóvjuk a jövő generációi számára. Nem véletlen, hogy a PAPILIO Egyesület a horgászversenyt rendszerint környezetvédelmi programokkal is összeköti, mint például folyó- és ártértakarításokkal.

Közösség és jövőkép

Az idei verseny is bebizonyította, hogy a természet szeretete képes összehozni kicsiket és nagyokat. A közös élmények, a barátságos vetélkedés, a környezettudatosság erősítése mind hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesület programja és a Nagydobronyi Horgásztanya a térség egyik szellemi központjává váljon.

A szervezők reményei szerint a horgászverseny nem csupán sportélményt nyújt, hanem a felelős gondolkodásra is nevel: arra, hogy vigyáznunk kell vizeinkre, mert a víz az élet forrása. Ha a halak élőhelyei pusztulnak, az emberi élet minősége is csorbul.

Ezért minden horgászverseny egyben jelképes üzenet is: a halfogás öröme nem választható el a természet védelmétől. Csak akkor beszélhetünk valódi sikerről, ha a mai gyerekek és fiatalok még évtizedek múlva is tiszta folyókban, gazdag halállománnyal találkozhatnak. A program a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

PAPILIO – Természet – és Környezetvédelmi Egyesület

The post Ötödik alkalommal horgásztak a természetért és a közösségért appeared first on Kárpátalja.ma.

Szankciókat jelentett be szerdán a brit kormány olyan orosz kormányzati illetékesek ellen, akiknek szerepük volt ukrán gyerekek elhurcolásában és az ukrajnai önazonosságuk eltörlését célzó kényszerátnevelésükben.

A londoni külügyminisztérium új szankciós listáján 11 ilyen személy, illetve szervezet neve szerepel.

A tárca közölte: a brit katonai hírszerzés adatai szerint Oroszország régóta tartó eloroszosítási politikát folytat a megszállt ukrán térségekben az ukrán kulturális önazonosság és az ukrán államiság felszámolásának céljával.

A minisztérium által idézett hírszerzési adatok szerint meghaladta a 19 500-at azoknak az ukrán gyerekeknek a száma, akiket az orosz hatóságok kényszerrel Oroszországba vagy az orosz megszállás alá került ukrajnai térségekbe telepítettek át.

A szankciókkal sújtott szervezetek között szerepel a csecsenföldi gyerektáborokat fenntartó Ahmad Kadirov Alapítvány, amely a londoni külügyi tárca szerint átnevelő programoknak és „katonai jellegű kiképzésnek” veti alá az elhurcolt ukrán gyerekeket és tizenéveseket.

A minisztérium szerdai összesítése szerint Nagy-Britannia eddig 21,8 milliárd font támogatást nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta. Ebből 13 milliárd fontot tesz ki a katonai segítség értéke.

Forrás: MTI

The post London szankciókat jelentett be az ukrán gyerekek elhurcolása miatt appeared first on Kárpátalja.ma.

A nyilvánosság segítségét kéri a rendőrség a kassai Mária Kaličová (52) és 17 éves lányai – Zuzana Barošová és Júlia Barošová – megtalálásához. Az asszonyt és a lányait augusztus 15-én látták legutóbb Kassán. A lányok apja aznap bízta őket az édesanyjukra, este kellett volna hazamenniük, de azóta sem kerültek elő.

Mfor.hu: Erősödött a forint csütörtök (8. 28.) reggelre a nemzetközi devizapiacon. Az eurót reggel hét órakor 396,41 forinton jegyezték az előző délutáni 397,15 forint után, a dollár jegyzése 340,50 forintra csökkent 342,05 forintról, a svájci franké pedig 424,77 forintra ment le 425,55-ről. (MTI)

A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből – jelentette be Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtökön (8. 28.) Budapesten.

Elsőfokú meteorológiai riasztást adott ki csütörtökön (8. 28.) 9:00 órától holnap hajnalig (5:00) a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) a Tátra vidékére a szélviharok fenyegetései miatt (70-85 km/ó-s szél, 110-135 km/ó-s széllökések). Pozsonyban és az Erdőháton 12:00 és 20:00 óra között elsőfokú figyelmeztetés lesz érvényben az erős szél miatt (45 km/ó-s szél, 65-70 km/ó-s széllökések). Délnyugaton (Dunaszerdahelytől Nagykürtösig) délután (14:00-18:00) elsőfokú hőségriasztás (+33/+34°C) várható!

Ha Szlovákiában parlamenti választás zajlott volna augusztus derekán, a Progresszív Szlovákia (PS) végzett volna az első helyen. Michal Šimečka mozgalma mögött a Smer és a Hlas került még dobogós helyre a hétpárti parlamentben a Focus ügynökség által a 360tka.sk hírportál számára végzett felmérés eredménye alapján.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előrejelzése szerint nagyon meleg, száraz, derűs/enyhén időjárás várható csütörtökön (8. 28.). Napközben csak elvétve fog átmenetileg megnövekedni a felhőzet.

Időkép.hu: A Balaton nyári maximális szabályozási szintje idén július vége óta 120 cm. Ez az érték korábban 110 cm volt, de az éghajlatváltozás és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt most már 120 cm körüli értéket engednek, hogy legyen tartalék a száraz időszakokra. A magyar tenger vízszintje az elmúlt időszakban vészesen csökkent. Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 cm-t apadt a tó, melynek átlagos vízszintje most 71 cm. Ez azt jelenti, hogy a tóból most nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik.

Mfor.hu: Gyengült a forint szerdán (8. 27.) kora estére a bankközi devizapiacon. Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 396,07 forintról 397,15 forintra változott este hat órára. A svájci frank jegyzése a reggeli 423,52 forintról 425,55 forintra ment fel, míg a dolláré 341,04 forintról 342,05 forintra emelkedett. (MTI)