Európai Tanács hírei

A Tanács május 19-én közel 1 milliárd euróval megnövelte az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára 2015-ben nyújtandó előlegek összegét. A korábbi mintegy 67 milliós összeg helyett a tagállamok hozzávetőleg 1 milliárd eurónyi előleget kapnak majd kézhez az idén. A Tanács rendelete elmozdítja a kezdeményezés megvalósításának útjában álló legfontosabb akadályt azáltal, hogy csökkenti a tagállamok költségvetésére nehezedő nyomást és így lehetővé teszi, hogy rövid időn belül foganatosíthassák a fiatalok munkanélkülisége elleni intézkedéseiket. A rendeletről a Tanács április 21-én jutott megegyezésre; elfogadására azután kerülhetett sor, hogy az Európai Parlament április 29-én jóváhagyta azt.  

A pénzügyi források kritikus tömege 

Az előleg összegének növelése oly módon valósul meg, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített előirányzatban 30%-ra emelkedik az előfinanszírozás aránya, szemben a jelenlegi 1%-kal (1,5% a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében). A tapasztalatok szerint a mostani szabályok mellett lehetetlen elérni a pénzügyi forrásoknak azt a kritikus tömegét, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy hozzálássanak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés intézkedéseinek végrehajtásához. A finanszírozás hiánya miatt a tagállamok nem tudnak elegendő pénzt utalni a kedvezményezetteknek, ez pedig jelentősen megnehezíti azoknak a projekteknek az elindítását, amelyek célja, hogy segítsenek munkahelyet vagy szakmai gyakorlatot találni az európai fiataloknak. A legnagyobb arányú ifjúsági munkanélküliséggel küzdő tagállamok szembesülnek egyszersmind a legerősebb költségvetési korlátokkal is. Az Európai Tanács kérésének megfelelően az új rendelet megoldást kínál erre a kérdésre, és ezzel segítséget nyújt a fiataloknak.  

Az előleg összegének megemelése nem teszi szükségessé az EU többéves pénzügyi keretének a módosítását, sem pedig költségvetés-módosítás elfogadását. A rendelkezésre álló költségvetés keretein belül ez a megoldás biztosítja a lehető legnagyobb támogatást a kedvezményezettek számára.  

Háttérinformációk 

A Bizottság minden operatív program elfogadása után automatikusan kifizeti az előleget a tagállamoknak. A további, úgynevezett időközi kifizetések kizárólag a tagállamok kiadásainak utólagos kiegyenlítésére szolgálnak; így az uniós tagállamoknak számos projekt költségeit meg kell előlegezniük saját költségvetésükből.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről az Európai Tanács 2013 februárjában állapodott meg. Célja, hogy a 2014–2020-as időszakban 6,4 milliárd EUR összegű kiegészítő finanszírozást biztosítson az ifjúsági munkanélküliség által leginkább érintett régiók számára. Azok a régiók támogathatók, 

• ahol a 15–24 év közötti fiatalok körében a munkanélküliségi arány 2012-ben meghaladta a 25%-ot, illetve
• ahol az ifjúsági munkanélküliség aránya 2012-ben meghaladta a 20%-ot, amennyiben az adott régió olyan tagállamban található, amelyben az ifjúsági munkanélküliség aránya ugyanebben az évben meghaladta a 30%-ot.  

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára 3,2 milliárd EUR összeget különítettek el a költségvetésben. Ez nem tesz szükségessé tagállami szintű társfinanszírozást. További 3,2 milliárd EUR áll rendelkezésre az Európai Szociális Alapból, amelyet a tagállamok a 2014–2020-as programozási időszakban használhatnak fel.  

Jelenleg kb. 7 millió olyan európai fiatal van, akinek nincs munkahelye, és oktatásban, illetve képzésben sem vesz részt.  

A következő lépések 

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

1.           Az EGT-Tanács 43. ülésére 2015. május 18-án került sor Brüsszelben, az európai uniós ügyekért felelős lett parlamenti államtitkár, Zanda Kalniņa-Lukaševica elnökletével, aki az Európai Unió Tanácsának elnökségét képviselte. Az ülésen részt vett Gunnar Bragi Sveinsson, izlandi külügyminiszter, Vidar Helgesen, a norvég miniszterelnöki hivatal EGT-vonatkozású és uniós ügyekért felelős minisztere, és Aurelia Frick, liechtensteini külügyminiszter, továbbá az Európai Unió Tanácsának tagjai, valamint az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői. 

2.           Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a politikai párbeszéd keretében a miniszterek a következő témákról kívánnak tárgyalni: 1. Ukrajna és Oroszország; 2. a keleti partnerség, továbbá 3. Szíria, Líbia és az ISIL-Dáis, és ezzel összefüggésben a radikalizálódás és a szélsőséges erőszak elleni európai küzdelem kérdése. A résztvevők irányadó vitát tartottak a digitális menetrendről.

3.           Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az Európai Unió Tanácsa a homogén kibővített egységes piacról és az EU-nak az EU-n kívüli nyugat európai országokkal fennálló kapcsolatairól szóló, 2014 decemberében elfogadott következtetéseiben megállapította, hogy az elmúlt 20 évben az EGT-megállapodás kulcsfontosságú szerepet töltött be a Unió és az EGT-tag EFTA-államok közötti gazdasági kapcsolatok és belső piaci integráció előmozdításában. Az EGT-Tanács kiemelte, hogy a megállapodás időtállónak bizonyult és alkalmazkodni tudott az EU-szerződések változásaihoz és az EU bővítéseihez. A EGT-Tanács megállapította, hogy e kibővített egységes piac jó működése és továbbfejlesztése meghatározó tényező Európa növekedésének újbóli elindításában.

4.           Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy szükség van az európai országok felelősségvállalására és egymás közti szolidaritására a gazdasági válságból eredő társadalmi és gazdasági kihívások leküzdéséhez. Aggodalmának adott hangot különösen amiatt, hogy egyes EGT-tagállamokban változatlanul magas szintű az ifjúsági munkanélküliség. 

5.           Hangsúlyozva, hogy az összes szerződő félnek érdeke lenne, hogy az egész EGT-ben alaposabban ismerjék az EGT-megállapodást, az EGT-Tanács arra sürgette a feleket, hogy biztosítsák, hogy az EGT-megállapodással kapcsolatos megfelelő információk azonnal és könnyen elérhetők legyenek mindenki számára.

6.           Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy a tőke szabad mozgása a belső piac egyik alapvető szabadsága és az EGT-vívmányok szerves része, és megállapította, hogy az EGT-megállapodás 43. cikkének rendelkezései alapján csak ideiglenes lehetőség van e szabadság korlátozására.

7.           Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Vegyes Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, és méltatta a Vegyes Bizottság munkáját, mellyel hozzájárul az EGT-megállapodás folyamatos, sikeres és zökkenőmentes működésének biztosításához.

8.           Az EGT-Tanács – amint az az Európai Unió és az EGT-tag EFTA-államok gazdasági és pénzügyminisztereinek 2014. október 14-i informális ülésén jóváhagyott következtetésekben is szerepel – kiemelte, hogy mielőbb be kell fejezni az ahhoz szükséges munkát, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló uniós rendeletek beépíthetők legyenek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba, hogy az EGT egészében biztosítani lehessen a hatékony és egységes felügyeletet. Az EGT-Tanács hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó jogszabályok mielőbbi, hiánytalan beépítése és alkalmazása annak érdekében, hogy az EGT teljes területén biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket ebben a fontos gazdasági ágazatban.

9.           Elismerve az uniós programok hozzájárulását a versenyképesebb, innovatívabb és szociálisabb Európa megteremtéséhez, az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok részt vesznek az EGT-t érintő programokban, amelyekhez pénzügyi támogatást is nyújtanak. 

10.        Az EGT-Tanács megállapította, hogy továbbra is csökkenteni kell az EGT-térségen belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, valamint hogy a 2009–2014-es időszakra szóló EGT Finanszírozási Mechanizmus és norvég finanszírozási mechanizmus, illetve azok elődei sikerrel járultak hozzá az EGT-térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Tudomásul vette, hogy több mint egy évvel az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a norvég finanszírozási mechanizmus újabb időszakra szóló megújításáról folytatott tárgyalások elindítása után a tárgyalásokat még mindig nem sikerült lezárni, és csak vegyes eredmények születtek. Tekintettel a késedelemre, az EGT-Tanács felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a tárgyalások mielőbbi lezárása érdekében. 

11.        Az EGT-Tanács nyugtázta továbbá, hogy a finanszírozási mechanizmusokról szóló tárgyalásokkal párhuzamosan kétoldalú tárgyalások is folynak minden egyes EGT-tag EFTA-állam és az EU között, és e tárgyalásokkal kapcsolatban is sürgette azok mielőbbi lezárását. 

12.        Az EGT-Tanács üdvözölte az EGT-megállapodásba még beépítendő EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok számának csökkentésére és a beépítés felgyorsítására tett folyamatos erőfeszítéseket. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az elmúlt évek során tett előrelépésért, ugyanakkor megállapította, hogy még mindig túlságosan magas a be nem épített jogi aktusok száma. Felszólította az érintetteket a munka folytatására, hogy jelentősen és tartósan csökkenteni lehessen a jelenlegi elmaradást, és ezáltal szavatolható legyen a jogbiztonság és az EGT egységessége. Valamennyi felet sürgette, hogy konstruktív módon igyekezzenek megoldást találni a még függőben lévő fontos kérdésekre.

13.        Az EGT-Tanács megállapította, hogy néhány lezáratlan kérdést illetően még további előrelépésre van szükség, és várakozással tekint az elé, hogy mihamarabb megállapodás szülessen különösen az alábbi jogi aktusokról: a harmadik postai irányelv, a 2009-es távközlési csomag (az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületére [BEREC] vonatkozó rendelettel együtt), a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv, az új élelmiszerekről és új élelmiszer-összetevőkről szóló rendelet, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv és a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló rendelet, valamint az ökológiai termelés területén elfogadott uniós jogi aktusok. 

14.        Az EGT-Tanács emlékeztetett arra, hogy még mindig van több olyan vegyes bizottsági határozat, amelyek esetében túllépték az EGT-megállapodásban az alkotmányossági vizsgálatra előírt hat hónapos határidőt. Arra ösztönözte az EGT-tag EFTA-államokat, hogy fokozottan törekedjenek a függőben lévő ügyek mihamarabbi megoldására, és arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen késedelmeket. 

15.        A belső energiapiacra vonatkozó harmadik csomaggal kapcsolatban az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy a belső energiapiac teljes körű kiépülésének érdekében fokozni kell a jogalkotási csomagnak az EGT-megállapodásba való beépítését célzó erőfeszítéseket, és különösen arra ösztönözte a feleket, hogy határozzák meg az EGT-tag EFTA-államoknak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségében (ACER) való megfelelő szintű részvételére nyíló, minden fél számára elfogadható lehetőségeket. 

16.        Az EGT-Tanács rendkívül fontosnak nevezte az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés fenntartását a környezetvédelmi, az energia- és az éghajlat-politika terén, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint a „Keretstratégia egy ellenállóképes energiaunióhoz és egy jövőbe mutató éghajlat-politikához” című javaslatra. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy különösen fontos az EU, az uniós tagállamok és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés annak érdekében, hogy a 2015 decemberében Párizsban tartandó COP 21 konferencia során ambiciózus és egyetemes megállapodás szülessen, melynek eredményeként a globális felmelegedés szintjét 2ºC alatt lehet majd tartani. A szoros együttműködés fenntartása az alábbi területeken is kívánatos: az energiaellátás biztonsága, a kibocsátáskereskedelem, a versenyképes, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, biztonságos és fenntartható, karbonszegény technológiával előállított energia előmozdítása, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás, a tengeri környezet, valamint egyéb környezeti kérdések, így a hulladék, a vegyi anyagok, a vízgazdálkodás és az ipari szennyezés kérdései.

17.        Az EGT-Tanács elismerte az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatos tárgyalások jelentőségét. Üdvözölte az Európai Bizottság és az EGT-tag EFTA-államok közötti információcserét, amit az EGT Vegyes Bizottság tagjai kezdeményeztek 2014 decemberében. Figyelemmel többek között az EGT-megállapodás 12. jegyzőkönyvére, az EGT-Tanács az említett információcsere folytatására ösztönözte a feleket.

18.        Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a szerződő felek az EGT-megállapodás 19. cikkének megfelelően vállalták, hogy továbbra is lépéseket tesznek a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizációja irányában. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy 2012-ben megkezdődtek az EU és Izland közötti tárgyalások a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizálásáról és a földrajzi jelzések oltalmáról. Az EGT-Tanács továbbá üdvözölte, hogy 2013 novemberében tárgyalások kezdődtek Norvégia és az Unió között a földrajzi jelzések oltalmáról, valamint 2015 februárjában a 19. cikk alapján a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizációjáról. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy az EU csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Norvégia nem vonta vissza az egyes mezőgazdasági termékekre kivetett megemelt vámokat és a hortenzia átsorolását, valamint hogy az EU ismételten felszólította Norvégiát ezen intézkedések visszavonására. 

19.        Az EGT-Tanács üdvözölte az Izland és az EU között zajló párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról, melynek célja a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének további előmozdítása, és kijelentette, hogy várakozással tekint a párbeszéd közeljövőben várható lezárása elé. Az EGT-Tanács arra ösztönözte a szerződő feleket, hogy az e területen folytatott kereskedelem további előmozdítása érdekében folytassák a párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról.

20.        Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy fontos a jövőben is meghívni az EGT-tag EFTA-államok tisztviselőit az érintett tanácsi munkacsoportok szintjén folytatott politikai párbeszédekre. 

21.        Az EGT-Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok minisztereit meghívják az ezen államok belső piaci részvétele szempontjából releváns informális uniós miniszteri találkozókra és miniszteri konferenciákra, és elismerését fejezte ki a soros lett és a soron következő luxemburgi elnökségnek e gyakorlat folytatásáért.

22.        Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok az érintett bizottságokban, szakértői csoportokban és ügynökségekben való részvételük, valamint észrevételeik benyújtása útján konstruktívan járulnak hozzá az EGT-vonatkozású uniós jogszabályok és programok döntéshozatali folyamatához.

23.        Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Parlamenti Vegyes Bizottság 2014. december 17-én Strasbourgban tartott ülésén a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerettel és az EGT Vegyes Bizottságnak az EGT-megállapodás 2013. évi működéséről szóló éves jelentésével kapcsolatban elfogadott állásfoglalásokat, továbbá az EGT Parlamenti Vegyes Bizottság által 2015. március 31-én a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel és annak az EGT-tag EFTA-államokra (Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára) gyakorolt lehetséges hatásaival, valamint az európai iparpolitikával kapcsolatban elfogadott állásfoglalásokat.

1.      Az Európai Unió (EU) elítéli a burundi államcsínykísérletet, továbbá az elkövetők kilététől függetlenül elítél minden erőszakos cselekményt és az alkotmányos renddel ellentétes bárminemű fellépést, és emlékeztet az Afrikai Uniónak az érintett burundi felekhez intézett azon felszólítására, hogy nézeteltéréseiket békés eszközökkel rendezzék. 

2.      Az EU mélységes aggodalmának ad hangot a burundi helyzet miatt, amely az államcsínykísérlet miatt igen instabillá vált, és fennáll a veszélye annak, hogy a burundi társadalmat jellemző megosztottság tovább mélyül. 

Felszólítja a feleket, a kormányt, a biztonsági szolgálatokat, a politikai csoportosulásokat és azok ifjúsági szervezeteit, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely tovább fokozhatja a feszültséget Burundiban, tartsák szem előtt az ország mindenek felett álló érdekét, és törekedjenek a béke és a demokrácia alapját képező arushai megállapodásokat tiszteletben tartó megoldás kidolgozására. Felhívja különösen a burundi fegyveres és biztonsági erőket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, őrizzék meg semlegességüket, és biztosítsák a polgári lakosság védelmét. Hangsúlyozza továbbá, hogy az államcsíny feltételezett elkövetői ellen indított bírósági eljárás során tiszteletben kell tartani a gyanúsítottak védelemhez való jogát, valamint a jogállamiság szabályait. 

3.      Alapvető fontosságú, hogy a hatóságok, a politikai erők és a civil társadalom inkluzív és átlátható párbeszédet kezdjenek egymással.  A párbeszéd nyomán egy olyan politikai folyamatnak kell megindulnia, amely tiszteletben tartja az alkotmányos kereteket és intézményeket, valamint a békét és a megbékélést célzó 2000-es arushai megállapodás alapelveit, hogy ezáltal konszenzusos alapon tovább folytatódhasson a választási folyamat. Az EU kiemeli továbbá, hogy az inkluzív politikai párbeszéd keretében ismét ellenőrizni kell a hiteles, átlátható és erőszakmentes választási folyamat minden szükséges feltételének teljesülését. Felszólít továbbá az alapvető szabadságok tiszteletben tartására, és különösen a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának, továbbá a sajtószabadságnak és a békés tiltakozás szabadságának a biztosítására. 

4.      Az EU e tekintetben osztja és támogatja a Kelet-afrikai Közösség (EAC) csúcstalálkozóján levont azon következtetést, amely szerint a választások lebonyolításához nem állnak fenn a megfelelő feltételek, és azokat az alkotmányos rend határain belül el kell halasztani.  Az EU emlékeztet arra, hogy a választási folyamathoz nyújtott támogatása, valamint a választási megfigyelő missziójának jelenléte szorosan kapcsolódik e feltételekhez. A többségi pártoknak és az ellenzéknek egyaránt minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a választások megrendezését lehetővé tevő körülmények kialakításáért. Ezzel összefüggésben az EU kiemeli a kormány és a többi politikai szereplő által a burundi demokratikus és szabad választások előkészítéséről 2013 márciusában jóváhagyott menetrend fontosságát. 

5.      Az EU támogatását fejezi ki az ENSZ és különösen a főtitkárnak a Nagy-tavak régiójáért felelős különmegbízottja, Szaid Dzsinnit törekvései, továbbá Edem Kodjo egykori miniszterelnöknek az Afrikai Unió (AU) keretei között folytatott tevékenysége, valamint a Kelet-afrikai Közösség kezdeményezései iránt, melyeknek célja, hogy előmozdítsák a felek közötti párbeszédet és gondoskodjanak a stabilitás helyreállításáról. Érdeklődéssel követi majd az EAC következő csúcstalálkozóján tartott tanácskozásokat. 

Az EU kész hozzájárulni az említett erőfeszítésekhez, és arra kér minden burundi érintett felet, hogy őszintén, a megfelelő szinten, valamint a kompromisszumkészség és a megbékélés szellemében vegyen részt a párbeszédben. Az EU különösen üdvözli az AU arra vonatkozó döntését, hogy mihamarabb emberi jogi megfigyelőket küld Burundiba abból a célból, hogy beszámolhasson az erőszakos cselekményekről és helyi szinten intézkedhessen a konfliktusmegoldás érdekében. 

6.      Az EU emellett aggodalmának ad hangot egyrészt amiatt, hogy a szóban forgó politikai feszültségek következtében a lakosság tömegesen hagyja el a lakóhelyét, másrészt pedig az egyre romló humanitárius helyzet miatt, amely elsősorban a veszélyeztetett csoportokat – különösen a nőket és a gyermekeket – sújtja. Véleménye szerint ez nagy kockázatot jelent a már eleve destabilizált régióra nézve. Megerősíti, hogy támogatja a régióban tevékenykedő humanitárius szereplők tevékenységét, és a szomszédos országok azon erőfeszítését, hogy befogadják a biztonság hiánya és az erőszak elől menekülő személyeket.  

7.      Az EU emlékeztet arra, hogy Burundival fennálló partnerségét a Cotonoui Megállapodás szabályozza. Lényeges, hogy mindegyik fél betartsa a Cotonoui Megállapodás feltételeit, és gondoskodjon az abból eredő – különösen az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó – kötelezettségek teljesítéséről. A Cotonoui Megállapodás rendelkezéseinek köszönhetően az elmúlt hónapokban megerősített politikai párbeszédet sikerült folytatni a burundi hatóságokkal. Az EU a jövőbeli fejleményektől függően készen áll mérlegelni intézkedések meghozatalát, többek között az együttműködés területén. Elkötelezett aziránt, hogy adott esetben és az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatásával meghozza a szükséges intézkedéseket azokkal a burundi szereplőkkel szemben, akik tevékenységükkel hozzájárulnak az erőszak fenntartásához és akadályozzák a politikai megoldást. Hangsúlyozza, hogy a súlyos emberi jogi visszaélésekért felelős személyek nem élvezhetnek büntetlenséget, és őket tetteikért büntetőjogilag felelősségre kell vonni.  

A Tanács a mai napon (május 18-án) uniós katonai műveletet (EUNAVFOR Med) hozott létre, melynek célja a Földközi-tenger térségében tevékenykedő embercsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése.  Az erről szóló határozat, amely a migrációval kapcsolatos átfogó uniós fellépés részét képezi, lehetővé teszi a tengeri műveletre vonatkozó operatív tervezés hivatalos megkezdését.  

Az EUNAVFOR Med-et egymást követő szakaszokban, a nemzetközi jogi előírásokkal összhangban fogják végrehajtani.  A lehető leghamarabb meg fog kezdődni a művelettel kapcsolatos tervezés, valamint a művelet első szakasza, amelynek célja a Földközi-tenger térségének déli középső részén tevékenykedő embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok megfigyelése és felmérése lesz. A művelet második és harmadik szakasza arra irányul majd, hogy a nemzetközi jog alapján, a líbiai hatóságokkal együttműködve felkutassák, elkobozzák, illetve megsemmisítsék a csempészek eszközeit.  

Az EUNAVFOR Med műveleti parancsnokságának székhelye Róma, műveleti parancsnokává pedig Enrico Credendino ellentengernagyot (Olaszország) nevezték ki. A művelet közösen viselendő költségei a két hónapos előkészítési időszakra és a 12 hónapos kezdeti megbízatási időszakra vonatkozóan mintegy 11,82 millió EUR-t tesznek majd ki. 

A szóban forgó uniós KBVP-művelet azon átfogó intézménycsomag részét képezi, amelynek célja – az Európai Tanács 2015. április 23-i kérésével összhangban – a további tengeri tragédiák megelőzése és a vészhelyzetek kezelése, és egyúttal az illegális migráció kiváltó okainak felszámolása. 

Az uniós tengeri művelet megindítása a Külügyek Tanácsa júniusi ülésének napirendjén is szerepelni fog.  

 

 

A Tanács úgy döntött, hogy az illegális migráció megelőzésére irányuló európai uniós intézkedések részeként megerősíti az EUCAP Száhel Niger polgári missziót.

Az EU támogatást fog nyújtani a nigeri hatóságoknak az illegális migráció megelőzéséhezésaz ahhoz kapcsolódó bűncselekmények elleni küzdelemhez. Ennek keretében tanácsadást fog biztosítani egy kapcsolódó stratégia kidolgozásához, és képzést fog nyújtani a nigeri biztonsági szolgálatoknak. Az EUCAP Száhel Niger emellett irodát fog nyitni Agadezben, amely a Líbia felé vezető útvonal egyik legfontosabb központja az embercsempészet szempontjából.

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő,a Bizottság alelnöke kijelentette: „Az EU megerősíti, hogy teljesíti feladatát, mégpedig a legfőbb partnerországokkal együttműködésben, és átfogó módon. Mindössze két héttel azután, hogy az Európai Tanács a partnerországok számára nyújtott támogatás fokozását kérte az illegális migrációs áramlatok megelőzése céljából, megegyeztünk a nigeri uniós jelenlét megerősítéséről. A Nyugat-Afrikából érkező migránsok 90 %-a átutazik Nigeren. Csakis akkor leszünk sikeresek a jelenlegi szükséghelyzet mélyebben meghúzódó okainak kezelésében, és csak akkor leszünk képesek ezzel egyidejűleg hatékonyan megakadályozni a bűnszervezetek tevékenységét, valamint segítséget nyújtani a migránsoknak az ilyen szervezetek elől való elmenekülésben, ha a származási és tranzitországokkal, az Afrikai Unióval és az ENSZ-szel közösen dolgozunk a megoldáson”.  

Niger az Európába irányuló migrációs áramlatok szempontjából kritikus földrajzi helyzetben van: a Nyugat-Afrikából érkező migránsok 90 %-a Nigeren keresztül utazik Líbiába. A Frontex (az EU határigazgatási ügynöksége) szerint 2014-ben az Olaszországba lépett illegális bevándorlók fele Líbián keresztül érkezett.  

Az EUCAP Száhel Niger misszió már jelenleg is tanácsadással és képzéssel segíti a nigeri hatóságokat, hogy azok meg tudják erősíteni a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni közdelemhez szükséges kapacitásaikat. A misszió feladatai közé tartozik a nigeri biztonsági erők interoperabilitásának elősegítése, a bűnügyi nyomozati képességek fejlesztése, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem koordinálásának segítése, valamint a biztonsági erők fenntarthatóságának javítása is. Az EUCAP az EU Száheli övre vonatkozó regionális biztonsági és fejlesztési stratégiájának a keretei között működik.  

A niamey-i székhelyű misszióban jelenleg mintegy ötven, 12 különböző uniós tagállamból érkezett nemzetközi szakértő dolgozik. Vezetője 2014 májusa óta a Belgiumból érkezett Filip de Ceuninck.  

A határozatot a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottsága hozta.

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) megerősítette a tengerészek munkavállalói jogainak fokozottabb védelmét célzó új irányelvvel kapcsolatos kompromisszumos szöveg elfogadását. A Coreper jóváhagyta az elnökség és az Európai Parlament között 2015. május 6-án, háromoldalú egyeztetés keretében született megállapodást.

Fokozottabb védelem

Az új jogszabály a tájékoztatás és a konzultáció tekintetében a szárazföldi munkavállalókat megillető jogokat biztosítja a tengerészeknek, azzal együtt, hogy figyelembe veszi a hajózási ágazat sajátos jellegét. Az irányelv alapjául a tengerhasznosítási ágazat szociális partnerei között kialakult közös álláspont szolgál.  

Amellett, hogy azonos versenyfeltételeket biztosít a tengerészeti ágazatban, az irányelv célja az is, hogy javítsa a tengerészeti munkakörök minőségét, és ezáltal visszafordítsa azt a jelenlegi tendenciát, hogy egyre kevesebb európai fiatal választ bizonyos tengerészeti szakmákat. A jogszabály további célja, hogy a képzett munkaerő a szakmában maradjon.  

Emellett orvosolni kívánja azt a jelenlegi jogi helyzetet is, amelyben az azonos területen dolgozó munkavállalók eltérő elbánásban részesülnek a különböző tagállamokban. A dolgozók helyzete jelenleg attól függ, hogy az egyes tagállamok alkalmazzák-e a hatályos jogszabályokban biztosított mentességeket és eltéréseket. A legtöbb tagállam egyáltalán nem vagy csak kis mértékben alkalmazott kizárásokat.  

Jogalkotási folyamat: a következő lépések

Az Európai Parlament Foglalkoztatási Bizottsága várhatóan a 2015. május 28-i ülésén erősíti meg a szöveget. Azt követően, hogy a jogász-nyelvész szakértők megvizsgálták az irányelvet, az Európai Parlament plenáris ülése megszavazhatja, és szeptemberben a két intézmény alá is írhatja a szöveget.  

2015. május 13., szerda
Aachen, Németország
Részvétel a Nagy Károly díj átadási ünnepségén, amelyet idén az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak ítéltek oda

2015. május 14., csütörtök
Aachen, Németország
Részvétel a Nagy Károly díj átadási ünnepségén, amelyet idén az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak ítéltek oda
10.20 Kétoldalú megbeszélés Petro Porosenko ukrán elnökkel

2015. május 15., péntek
Gdansk, Lengyelország
17.00 Részvétel az Európa jövőjéről szóló konferencián

2015. május 21., csütörtök
Riga
A keleti partnerség csúcstalálkozója
20.00 Informális munkavacsora

2015. május 22., péntek
Riga
A keleti partnerség csúcstalálkozója
9.00 Hivatalos köszöntés
9.45 Közös fénykép
10.00 Plenáris ülés
13.45 Sajtókonferencia

2015. május 12-én a lett elnökség, valamint az Európai Parlament és a Bizottság képviselői között újabb konstruktív megbeszélésekre került sor az új élelmiszerekre vonatkozó új uniós szabályokról. Noha néhány kérdésben közeledtek egymáshoz az álláspontok, a megállapodáshoz még további munkára van szükség. Az elnökség május 13-án tájékoztatja a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságát, hogy az mérlegelhesse a következő lépéseket. Az új élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyeket 1997 májusa előtt az EU-ban nem fogyasztottak jelentős mértékben. Ilyenek például az új gyártási eljárással készülő élelmiszerek.  

Értéktöbblet 

A megbeszélés tárgyát képező szabályok célja, hogy gyorsabbá és olcsóbbá tegyék az új élelmiszerek engedélyezési eljárását, miközben biztosítják az emberi egészség magas szintű védelmét. A tervezett új szabályok várhatóan elősegítik továbbá a harmadik országokból származó olyan hagyományos élelmiszereknek az EU piacára való bejutását is, amelyek esetében bizonyított a múltbeli biztonságos felhasználás.  

Amiről még folyik a vita 

A megbeszéléseknek a két legnagyobb kihívást jelentő, megoldásra váró kérdése a klónozásra való hivatkozás, valamint az új élelmiszerek engedélyezésére vonatkozó másodlagos határozatok típusának megválasztása.  

Háttérinformációk

Az EU-ban a jelenlegi szabályok értelmében engedélyezett új élelmiszerek például a „jelentős el nem szappanosítható részt tartalmazó repcemagolaj”, a „hozzáadott fitoszterint/fitosztanolt tartalmazó rozskenyérfélék”, a „hozzáadott fitoszterol-észtereket tartalmazó, tej jellegű és joghurt jellegű termékek”, a „koagulált burgonya fehérjék és hidrolizátumok” és a „tojássárgájából származó foszfolipidek”.

Az Unió a homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnapon is az LMBTI emberek mellett áll a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemben, bárhol is éljenek a világban. Minden ember egyenlő méltósággal születik és joga van ahhoz, hogy gyakorolja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogait.

Az elmúlt évek során az LMBTI emberek a világ számos pontján jelentős eredményeket értek el az egyenjogúságuk terén. Sok más helyen azonban továbbra is megkülönböztetésnek és erőszaknak vannak kitéve szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt. Az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat számos országban még mindig bűncselekménynek minősül, amelyért szabadságvesztés vagy akár halálbüntetés jár.

Az LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos uniós iránymutatásokkal összhangban továbbra is ki fogunk állni minden ember emberi jogainak tiszteletéért, szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól függetlenül. A harmadik országokkal folytatott párbeszédek, a többoldalú fórumokon végzett munkánk, nyilvános nyilatkozatok és a civil társadalomnak nyújtott támogatásunk révén az Unió a jövőben is támogatja az LMBTI emberekkel szemben alkalmazott megkülönböztetés és erőszak elleni intézkedéseket és tevékenyen előmozdítja jogaik érvényesülését.

A Tanács (ECOFIN):  

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság egységes és integrált formában közzétette az egyes tagállamok és az euróövezet által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt.
2. ÚGY VÉLI, hogy az európai szemeszter ily módon történő egyszerűsítése hasznos első lépésnek bizonyult a tagállami gazdaságpolitikák mélyrehatóbb vizsgálata és megvitatása felé, nagyobb átláthatóságot eredményezett, valamint lehetővé tette, hogy a tagállamok kielégítőbb visszajelzést adhassanak a Bizottság elemzésére. A folyamat megerősítéséhez a továbbiakban fokozni kell a felelősségvállalást és a többoldalú felügyeletet.
3. ÚGY VÉLI, hogy a részletes vizsgálatok szerkezeti felépítése megfelelő, és alapos elemzést adnak a vizsgált tagállamokban fennálló egyensúlyhiányról, figyelembe véve az országspecifikus körülményeket és kvalitatív információkat is. Az egyes gazdaságok előtt álló sajátos nehézségekre figyelemmel a részletes vizsgálatok során megfelelő elemzési eszközök igénybevételére került sor. I. – RÉSZLETES VIZSGÁLATOK
4. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy a riasztási mechanizmus keretében készült 2015-ös jelentésben meghatározott 16 vizsgált tagállamban (Belgium, Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható. ÚGY VÉLI, hogy kívánatos lenne a makrogazdasági egyensúlyhiány fajtáinak különböző kategóriákba való besorolásához használt kritériumok fokozottabb átláthatósága, valamint az eljárás egészének nagyobb mértékű stabilitása és kiszámíthatósága. HELYESLI, hogy az elmúlt évtől kezdődően a Szlovéniában mutatkozó egyensúlyhiány már nem tekintendő túlzottnak, bár a vállalati tőkeáttétel magas szintje és a pénzügyi ágazat folyamatosan fennálló sebezhetősége továbbra is célzott nyomon követést indokol. Ez a változás a bankrendszer szerkezeti átalakítására irányuló határozott szakpolitikai intézkedéseknek köszönhető. Emellett az erősödő exportteljesítménynek és a jobb növekedési feltételeknek köszönhetően az előző évhez képest csökkentek a kockázatok, különösen a külső fenntarthatósággal kapcsolatban.
5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy 5 tagállamban (Bulgáriában, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban és Portugáliában) tapasztalható túlzott egyensúlyhiány, továbbá azzal, hogy a Bizottság májusban – a nemzeti reformprogramokban meghatározott célkitűzéseket és a vizsgálat időpontjáig benyújtott egyéb kötelezettségvállalásokat figyelembe véve – meg kívánja vizsgálni a Franciaország és Horvátország által hozott szakpolitikai intézkedéseket. A Bizottság ezt követően határoz majd arról, hogy kell-e további lépéseket tenni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás korrekciós ága keretében.
6. HANGSÚLYOZZA, hogy – különösen amennyiben makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn – valamennyi tagállamban szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, mindenekelőtt akkor, ha az egyensúlyhiány veszélyezteti a GMU zavartalan működését. Az egyensúlyhiányt úgy kell kezelni, hogy annak eredménye tartós legyen; ezzel összefüggésben csökkenteni kell a kockázatokat és elő kell segíteni az uniós gazdaságok egyensúlyának helyreállítását, valamint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés feltételeit. A Tanács továbbá FELKÉRI a Bizottságot, hogy terjesszen elő célirányos és következetes ajánlásokat a tagállamok részére a makrogazdasági egyensúlyhiánynak az európai szemeszter keretein belül történő kezelésével kapcsolatban.
7. ÜDVÖZLI a Bizottság arra vonatkozó tervét, mely szerint célzottan nyomon fogja követni, hogy a túlzott egyensúlyhiánnyal szembesülő tagállamok (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország és Portugália) betartják-e a Tanács ajánlásait. Több olyan euróövezeti tagállam (Írország, Spanyolország és Szlovénia) esetében is célzott nyomon követést kell alkalmazni, ahol az egyensúlyhiány határozott szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé; FELKÉRI továbbá a Bizottságot, hogy határozza meg az említett nyomon követés konkrét ütemezését és tartalmát. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az Írország, Spanyolország és Portugália esetében végzett nyomon követés a párhuzamos tevékenységek elkerülése érdekében a programokat követő utólagos felügyeleten alapul majd.
8. TISZTÁBAN VAN VELE, hogy számos esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazítása folyamatban van, ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy bizonyos tagállamokban még mindig jelentős kockázatok állnak fenn. Az adós országokat sérülékennyé teszi a külső kötelezettségek magas szintje, és a folyó fizetési mérleg javulása nem mindig elegendő a külső adósságállomány csökkentéséhez. Bár az áralapú versenyképességnek a válság előtti szinthez viszonyított visszaesését néhány adós ország részben korrigálta, az egyensúly fenntartható és növekedésbarát módon történő helyreállításához mindenekelőtt további strukturális intézkedéseket kell hozni az exportnövekedés megerősítésére. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg egyes tagállamokban még mindig jelentős többletet mutat: ez bizonyos mértékig a gyenge hazai keresletre vezethető vissza, ami részben a magán- és közberuházások alacsony szintjével van összefüggésben. HANGSÚLYOZZA továbbá, hogy a magánszektor adósságállományának és az államadósságnak a magas szintje – többek között az alacsony inflációval és a mérsékelt ütemű növekedéssel összefüggésben – továbbra is komoly problémát jelent egyes országokban. Strukturális reformokat kell végrehajtani ahhoz, hogy fokozni lehessen a növekedési potenciált és csökkenjen a magas munkanélküliség, különösen az ifjúság és a tartósan munkanélküli személyek körében. II. – AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA
9. ÜDVÖZLI a 2014–2015-ös országspecifikus ajánlások és az euróövezetre vonatkozó ajánlások végrehajtása terén általánosságban elért előrehaladást. NYUGTÁZZA, hogy a reformok végrehajtása szakpolitikai területenként és országonként sem egységes ütemben történik, továbbá EGYETÉRT azzal, hogy fel kell gyorsítani a reformok végrehajtását annak érdekében, hogy az egyes tagállamok kezelni tudják az előttük álló sajátos szakpolitikai kihívásokat, és meg tudják valósítani a gyors és tartós gazdasági fellendülést.
10. MEGÁLLAPÍTJA, hogy további strukturális reformokra van szükség a szolgáltatások és termékek piacain, valamint a munkaerőpiacokon, továbbá valamennyi tagállamban felelős költségvetési politikát kell folytatni a kedvező gazdasági folyamatok erősítése és fenntartása, a kedvezőtlen hatásokkal járó egyensúlyhiányok kiigazítása, a költségvetés fenntarthatóságának megvalósítása, a beruházási feltételek könnyítése, továbbá az egységes piac megerősítése érdekében, mindezek révén kiaknázva a tagállami gazdaságok növekedési potenciálját.
11. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Bizottság május közepén közzéteszi a 2015–2016-os országspecifikus ajánlásokat annak érdekében, hogy mielőtt az Ecofin Tanács elfogadná azokat, sor kerülhessen a szükséges többoldalú, részletes vitákra. FELKÉRI a Bizottságot, hogy a 2015-ös országspecifikus ajánlások kidolgozása során vegye figyelembe egyrészt az országjelentésekről, másrészt pedig a nemzeti reformprogramokról folytatott viták eredményeit.
12. HANGSÚLYOZZA, hogy az országspecifikus ajánlásokban azokra a makrogazdasági jelentőséggel bíró területekre kell összpontosítani, ahol sürgős intézkedésekre van szükség, mivel így az érintett területek nagyobb hangsúlyt fognak kapni az adott tagállamban folytatott nemzeti politikai vitában. Ugyanakkor folytatni kell az euróövezetet és az EU egészét érintő közös feladatok meghatározását, és megvalósításuk nyomon követését. FONTOSNAK TARTJA, hogy az országspecifikus jelentések a továbbiakban is megbízható és átlátható elemzések alapján készüljenek, az időbeli és az országok közötti következetesség révén biztosítva az egyenlő bánásmódot. 

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:  

1. A gazdasági és pénzügyi válság jelentősen megterhelte az államháztartásokat, növekvő hiányt és az adósságszint emelkedését okozva. A jelenlegi körülmények között ezért különösen fontos az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy megfelelő növekedésbarát költségvetési konszolidációra és további strukturális reformok végrehajtására van szükség az államháztartás fenntarthatóságának erősítése érdekében.
2. A fentiek alapján a Tanács JÓVÁHAGYJA a népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentést, amely gazdasági és költségvetési előrejelzéseket tartalmaz az EU 28 tagállamára és Norvégiára vonatkozóan (2013–2060), és amelyet a Gazdaságpolitikai Bizottság (a népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport) és az Európai Bizottság (Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság) készített közösen elfogadott módszerek és feltételezések alapján. A népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentésben szereplő előrejelzések a korábbi jelentésekben foglaltakhoz hasonlóan a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra, a tartós ápolásra-gondozásra, az oktatásra és az álláskeresési járadékra fordított közkiadásokra vonatkozik.
3. A Tanács KIEMELI a népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentés főbb megállapításait:  
   – A 2013 és 2060 közötti időszak egészére vetítve az EU-ban az éves átlagos GDP-növekedés várhatóan 1,4% lesz, és ez az adat megegyezik a 2012-es jelentésben szereplő adattal. Az egyes tagállamok növekedési potenciáljai között azonban lényeges eltérések tapasztalhatók.
   – A népesség elöregedésével összefüggő közkiadások várhatóan a GDP 1,4 százalékpontjával fognak nőni 2013 és 2060 között az EU-ban, és 2060-ra elérik a 27%-ot, jelentős különbségeket mutatva az egyes országok között. Az álláskeresési járadékok kizárásával (szigorúan az életkorral összefüggő kiadások) 2013 és 2060 között az EU-ban a GDP 1,8 százalékpontjának megfelelő növekedésre lehet számítani, így végül 2060-ra 26,3%-ot mutat az előrejelzés.
   – Kedvezőtlenebb makrogazdasági feltételezésekre – például a teljes tényezőtermelékenység-kockázati forgatókönyvre – támaszkodva a szigorúan az életkorhoz kötődő közkiadások a GDP 2,1 százalékpontjával is nőhetnek 2013 és 2060 között. A közelmúltbeli reformoknak és az EU egészére előre jelzett kedvezőbb demográfiai fejleményeknek (EUROPOP2013) köszönhetően a népesség elöregedésével összefüggésben a 2013–2060-as időszakra várt teljes kiadás ma lényegesen alacsonyabb, mint a 2012-es előrejelzés szerint (a GDP 3,3 százalékpontja).
   – A nyugdíjakra fordítandó közkiadások 2040-ig várhatóan növekedni fognak, többek között amiatt, hogy a demográfiai robbanás idején született generáció ekkor éri el a nyugdíjkorhatárt, 2060-ra viszont újra megközelítik a 2013-as szintet (uniós szinten a GDP 11,3%-a). Az egyes tagállamok helyzete rendkívül eltérő, és függ a népesség elöregedésének mértékétől és előrehaladottságától, a nemzeti nyugdíjrendszerek sajátosságaitól és mindenekelőtt az adott ország által már végrehajtott strukturális reformoktól. A legtöbb országban az elmúlt időszak nyugdíjreformjai láthatóan kedvező hatást fejtettek ki, és fékezték a közkiadások növekedését. A nyugdíjreformok következtében nőtt a tényleges nyugdíjbavonulási életkor és ezzel együtt a munkaerő-ráfordítás is. Egyes tagállamokban azonban az eddigi reformok nem elegendőek a nyugdíjakra fordított közkiadások növekedésének megállításához.
   – A népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport alapforgatókönyve szerint az egészségügyi ellátásra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított közkiadások – főként a demográfiai fejlemények következtében – várhatóan a GDP 2 százalékpontjával fognak növekedni 2013 és 2060 között az EU-ban, és 2060-ra elérik a 10,6%-ot, jelentős különbségeket mutatva az egyes országok között. Figyelembe véve az egészségügyi ellátásra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított közkiadások alakulásának nem demográfiai jellegű tényezőit érintő lehetséges jövőbeli fejleményeket is, amint az a népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport alapforgatókönyvében is szerepel, az e célokra fordított közkiadások várható növekedése akár a GDP 4 százalékpontját is elérheti 2013 és 2060 között.
4. Az életkorral kapcsolatos kiadások naprakésszé tett előrejelzésére és a jelenlegi gazdasági helyzetre figyelemmel a Tanács üdvözli a közelmúltban számos tagállamban végrehajtott reformokat, és ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az életkorral kapcsolatos – különösen a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásokra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított – kiadások minden területén további megfelelő szakpolitikai intézkedésekre van szükség, figyelembe véve az egyes országok sajátosságait, és kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek a fenntarthatóság javítását szolgáló, már megkezdett reformokat visszafordíthatnák. Ennek érdekében mielőbb végre kell hajtani az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlásokat és a népességelöregedés gazdasági és költségvetési következményeit kezelni hivatott háromágú stratégiát, vagyis az államadósság gyors ütemű csökkentését, a foglalkoztatási ráták és a termelékenység növelését, valamint a nyugdíj-, az egészségügyi ellátási és a tartós ápolási-gondozási rendszerek reformját.
5. A Tanács különösen KIEMELI, hogy a tagállamoknak – bár különböző mértékben – további intézkedéseket kell hozniuk a tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése érdekében, többek között a munkaerőpiacról való korai kilépés megakadályozása, valamint a törvényes nyugdíjbavonulási életkornak vagy a nyugellátásoknak a várható élettartamhoz kapcsolása révén. Ezenkívül a Tanács – emlékeztetve a 2010. december 7-i következtetéseire – FELKÉRI a tagállamokat, hogy teremtsenek egyensúlyt egyrészt aközött, hogy biztosítani kell az általános egészségügyi ellátást és a tartós ápolást-gondozást, meg kell felelni az elkövetkező évtizedekben a népesség elöregedése folytán az ellátások iránti egyre növekvő igényeknek, és a technológiai fejlődés nyomán a betegek növekvő elvárásainak, másrészt aközött, hogy csökkenteni kell a magas szintű államadósságot. Mindez rámutat arra, hogy értékelni kell az egészségügyi és a tartós ápolást-gondozást biztosító ellátórendszerek teljesítményét, valamint végre kell hajtani a megfelelő és szükséges reformokat a közforrások hatékonyabb felhasználása és a magas színvonalú egészségügyi ellátás, illetve tartós ápolás-gondozás biztosítása érdekében.
6. A Tanács FELKÉRI a Bizottságot, hogy a népesség elöregedéséből eredő problémákkal kapcsolatos fenti megállapításokat és az egyéb releváns információkat, köztük a rövid távú potenciális GDP-növekedésre vonatkozó aktualizált előrejelzéseket[1] vegye figyelembe az európai szemeszter keretében végzett elemzései és felügyelet során, továbbá az unióbeli gazdaságpolitikai koordináció minden érintett területén számoljon ezek következményeivel.
7. A Tanács FELKÉRI a Bizottságot, hogy 2015 végéig végezze el az államháztartások fenntarthatóságának szokásos mélyreható, átfogó értékelését, és ehhez használja fel ezeket az átfogó és összehasonlítható, naprakész előrejelzéseket. A Gazdaságpolitikai Bizottságnak ezen értékelés alapján jelentést kell majd készítenie a Tanács részére.
8. A Tanács FELKÉRI a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy az Eurostat által készítendő új népesedési előrejelzések alapján, a nemzeti statisztikai hivatalokkal szorosan együttműködve 2018 őszéig tegye naprakésszé a népesség elöregedésének gazdasági és költségvetési következményeiről szóló elemzését. Ezen túlmenően, a Tanács FELKÉRI az Eurostatot, hogy rendszeresen, évente aktualizálja a népesedési előrejelzéseit, különösen tekintettel a migrációs folyamatokra, a rövid és középtávú előrejelzések céljára.

 

[1]           A Gazdaságpolitikai Bizottság 2015. április 1-jén Írország, Lettország és Litvánia potenciális GDP-növekedésének előrejelzése céljából módosított megközelítést hagyott jóvá a népességnövekedés előrejelzésére vonatkozóan. 

 

Az Európai Unió Tanácsa  

1.             EMLÉKEZTETVE a Tanács korábbi egyszerűsítési kezdeményezéseire és arra, hogy 2008-ban az állapotfelmérés nyomán a Tanács már hozzájárult a közös mezőgazdasági politika egyszerűsítéséhez, továbbá emlékeztetve a „Megbízhatóak-e a mezőgazdasági kiadások tagállami ellenőrzése alapján kapott eredmények?” című, 2014. október 13-i tanácsi következtetésekre (13616/14), valamint a mezőgazdasági kiadások területén jelentkező hibaarányról szóló, 2014. december 15-i tanácsi következtetésekre (16798/14);

2.             ÜDVÖZÖLVE azt, hogy a Bizottság prioritásként tekint az átfogó egyszerűsítési folyamatra, valamint hogy már javaslatot tett, illetve a közeljövőben javaslatot fog tenni egyes bizottsági jogi aktusok egyszerűsítésére;

3.             EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Bizottság elkötelezte magát az ökologizálásra vonatkozó rendelkezéseknek a végrehajtásukat követő első év leteltével történő felülvizsgálata mellett, valamint az Európai Tanács 2013. februári következtetéseinek (EUCO 37/13) felülvizsgálata mellett;

4.             HANGSÚLYOZVA, hogy a KAP egyszerűsítése olyan célkitűzés, amellyel az európai intézmények, a nemzeti közigazgatások, az érdekelt felek, a mezőgazdasági termelők és egyéb hasonló kedvezményezettek egyaránt egyetértenek; továbbá MEGJEGYEZVE, hogy mindannyian felelősek e cél megvalósításáért;

5.             FELKÉRVE a Bizottságot, hogy folytassa és az egyszerűsítés tekintetében mélyítse el a bizottsági jogi aktusok tervezetéről folytatott megbeszéléseket azok elfogadását megelőzően, hiszen az előzetes megközelítés az adminisztratív terhek elkerülésének leghatékonyabb módja;

6.             HANGSÚLYOZVA, hogy a KAP végrehajtása során még inkább tekintetbe kell venni a szubszidiaritás elvét és az arányosság elvét, továbbá hogy különös figyelmet kell szentelni a következőknek:

• növelni kell az átláthatóságot és a jogbiztonságot, hogy az uniós jogszabályok könnyebben érthetők és a gyakorlatban jobban végrehajthatók legyenek;
• kellőképpen figyelembe kell venni az egyes tagállamok és régiók sajátos helyzetét;
• csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőkre, az egyéb kedvezményezettekre, a termelői szervezetekre és a nemzeti közigazgatásokra nehezedő adminisztratív terheket és a kapcsolódó költségeket;

7.             HANGSÚLYOZZA, hogy a KAP egyszerűsítése során figyelembe kell venni az alábbi elveket:

• meg kell őrizni a megreformált KAP szakpolitikai célkitűzéseit és legfőbb elemeit, továbbá garantálni kell a mezőgazdasági termelők számára a jogi stabilitást, hogy az egyszerűsítés ne vezessen deregulációhoz, illetve hogy az egyszerűsítés révén ne váljon nehezebbé a KAP-támogatásokhoz való hozzáférés;
• nem szabad veszélyeztetni az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodást;
• olyan területekre kell összpontosítani, ahol a KAP végrehajtói és a kedvezményezettek számára a lehető legnagyobb előnnyel járna a – pl. a tájékoztatással, ellenőrzéssel és a jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos – adminisztratív terhek csökkentése;
• javítani kell a jogszabályok átláthatóságán és következetességén, adott esetben különösen az első és a második pillérbe tartozó jogi aktusok, valamint az alap-jogiaktusok, a bizottsági aktusok és a bizottsági iránymutatások esetében;

 

Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa május 9-én 10 és 17 óra között nyílt napot rendez a két intézmény székhelyén, a Justus Lipsius épületben (rue de la Loi 175, Brüsszel).

Idegenvezetés az épületben

A két intézmény alkalmazottai körbevezetik a látogatókat azokon az üléstermeken, ahol az állam-, illetve kormányfők, valamint a miniszterek csúcstalálkozói, illetve a tanácsi megbeszélések zajlanak. Az idegenvezetés a nap során folyamatosan igénybe vehető, francia, holland, német és angol nyelven.

„Európa a nemzedékek tükrében” – személyes találkozó

Az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 65. évfordulója alkalmából a Tanács több generációt bevonó eseményt rendez, amelyen a fiatal európai polgárok találkozhatnak az EU alapító atyáinak egykori munkatársaival és rokonaival. Kivételes lehetőség ez a fiatalabb generáció számára, hogy betekintést nyerjen abba, hogyan alakították ezek a prominens egyéniségek az Unió jövőjét, és többet tudjon meg arról, hogy mi is történt a színfalak mögött az egységes Európa létrehozására irányuló törekvések első éveiben.

Az eseményen jelen lesznek többek között az alábbi vendégek és előadók: Maria Romana De Gasperi (Alcide De Gasperi, volt olasz miniszterelnök lánya), Antoinette Spaak (Paul-Henri Spaak, volt belga miniszterelnök lánya), Paul Collowald (újságíró, Robert Schuman és Jean Monnet egykori munkatársa), Jean-Marie Pelt (Robert Schuman egykori személyi titkára), Jacques-René Rabier (Jean Monnet kabinetfőnöke), Clemens Coudenhove-Kalergi (Richard Niklaus Coudenhove-Kalergi, a páneurópai mozgalom alapítója unonkaöccsének fia), Gabriel Fragnière (svájci filozófus és tanár, Hendrik Brugmans barátja), Victoria Martín de la Torre (a „Europe, a leap into the unknown” című könyv szerzője).

Az esemény délután 14 órakor kezdődik a Justus Lipsius épületben, és honlapunkon élő közvetítés keretében is megtekinthető:

Az esemény után sugározható minőségű videofájlok is rendelkezésre állnak majd.

Információs standok és programok

A látogatókat számos információs standdal is várjuk, ahol a széles közönséget megszólító tájékoztató anyagok mellett programokat is kínálunk: 

• a Tanács Főtitkárságának fejlesztési és környezetvédelmi osztálya által felállított információs standoknál a Tanács az EU Maliban működő két missziójával közösen mutatja be az érdeklődőknek a fejlesztés témáját
• jelen lesznek többek között az Európai Központi Bankot (EKB), az Európai Beruházási Bankot (EIB), a lett elnökséget, valamint a Tanács soron következő luxemburgi elnökségét képviselő standok
• a nap során lett néptáncbemutatókra is sor kerül
• a gyermekeket gyereksarok várja, emellett pedig látogatóink az európai kvíz keretében tesztelhetik az Unióval kapcsolatos ismereteiket

A nyílt nap a közösségi médián is nyomon követhető lesz. Látogatóink az #EUOpenDoors címkét használva a különböző közösségimédia-hálózatokon beszélgethetnek, megoszthatják élményeiket vagy Instagram-képeiket az eseményről.

2015. május 11., hétfő
13.15 Munkaebéd Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével, Mario Draghi-val, az Európai Központi Bank elnökével, és Jeroen Dijsselbloem-mal, az eurócsoport elnökével

2015. május 12., kedd
15.00 Találkozó Giorgi Margvelashvili grúz elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ± 15.30)
16.30 Találkozó William Lacy Swinggel, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatójával

2015. május 13., szerda és május 14., csütörtök
Aachen, Németország
Részvétel a Nagy Károly díj átadási ceremóniáján, melyet az idei évben az Európai Parlament elnökének, Martin Schulz-nak ítéltek oda

2015. május 15., péntek
Gdansk, Lengyelország
17.00 Részvétel az Európa jövőjéről szóló konferencián

A mai napon a második világháború romjain felépített egységes Európát ünnepeljük.

Hatvanöt évvel ezelőtt a Schuman-nyilatkozat leszögezte, hogy társadalmaink csak akkor hozhatnak létre mindenki számára tartós biztonságot és jólétet, ha megtörjük az erőszak és a bosszú ördögi körét. Csak egy egységes Európa képes megőrizni a békét. Ezzel a nyilatkozattal kezdődött az európai integráció folyamata, de sok európai népnek kellett továbbra is küzdenie totalitárius diktatúrák és önkényuralmi rendszerek elnyomása ellen, hogy elnyerjék szabadságukat.

Soha nem feledjük a második világháború katasztrófáját, aminek kiváltó oka a népek és nemzetek egymás elleni gyűlölete volt.  Még élénken él a társadalom emlékezetében, ahogy hetven évvel ezelőtt népeink a harctereken farkasszemet néztek egymással. Ma már azonban egymás legszorosabb partnerei, szövetségesei és barátai vagyunk.

A mi felelősségünk, hogy előmozdítsuk a békét, a szabadságot, a demokráciát, a szolidaritást és a jólétet mind Európában, mind annak határain kívül. Sokszínűségünkben rejlik az erőnk, és az egységes Európai Unió tagjaiként továbbra is mindent megteszünk ezeknek a céloknak az érdekében.

Donald Tusk,  Jean-Claude Juncker, Dalia Grybauskaitė, François Hollande, Nicos Anastasiades, Klaus Iohannis,  Angela Merkel, Werner Faymann, David Cameron, Viktor Orban, Mark Rutte, Enda Kenny, Pedro Passos Coelho, Helle Thorning-Schmidt, Mariano Rajoy, Zoran Milanović, Robert Fico, Joseph Muscat, Xavier Bettel, Bohuslav Sobotka, Laimdota Straujuma, Matteo Renzi, Taavi Röivas, Alexander Stubb, Ewa Kopacz, Miro Cerar, Stefan Löfven, Charles Michel, Boyko Borisov, Alexis Tsipras

Az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége a Bizottsággal szoros együttműködésben 2015. május 7-én első alkalommal rendezte meg a keleti partnerség kereskedelemmel kapcsolatos miniszteri találkozóját. A találkozó társelnökei Edgars Rinkēvičs, lett külügyminiszter és Cecilia Malmström, a kereskedelemért felelős európai biztos voltak.

Az uniós kereskedelmi miniszterek és Örményországból, Azerbajdzsánból, Fehéroroszországból, Grúziából, Moldovából és Ukrajnából érkezett kollégáik május 7-én délután arról folytattak megbeszélést, hogy milyen eredményeket ért el a keleti partnerség a kereskedelem területén, milyen új lehetőségek nyílnak, és milyen akadályokat kell leküzdeni ahhoz, hogy a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásait sikeresen tovább lehessen fejleszteni.

A keleti partnerség közelgő rigai csúcstalálkozójára és az európai szomszédságpolitika jelenleg zajló felülvizsgálatára tekintettel a kereskedelmi miniszterek véleményt cseréltek az EU és a keleti partnerek között fennálló kereskedelmi kapcsolatokról. A miniszterek emellett megbeszélést folytattak arról is, hogy milyen lehetőségek nyílnak a további együttműködésre, figyelembe véve azt a tényt, hogy az EU-val folytatott kereskedelmi kapcsolataik tekintetében az egyes keleti partnereknek eltérőek az érdekeik.

Az elnökség és a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kereskedelem a keleti partnerségre vonatkozó politika fontos része, és kiemelte, hogy inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődésre kell törekedni. A résztvevők megállapították, hogy a kereskedelem és a piaci lehetőségek bővítése nagymértékben hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

Üdvözölték a Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával megkötött társulási szerződések végrehajtásának megkezdését, és a reformok folytatására ösztönözték az érdekelteket. Elégedetten nyugtázták, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazása óta nőtt a kereskedelmi forgalom az EU és Grúzia, illetve a Moldovai Köztársaság között, és várakozással tekintenek az Ukrajnával kötött megállapodás 2016. január 1-jétől kezdődő ideiglenes alkalmazása elé.

Az elnökség és a Bizottság úgy nyilatkoztak, hogy tiszteletben tartják a keleti partnerországok egyéni döntéseit, továbbá megerősítették, hogy készen állnak az egyes partnerekkel folytatott kereskedelmi kapcsolataik megerősítésére és differenciált módon történő továbbfejlesztésére. 

A Tanács lett elnöksége 2015. május 5-én indikatív megállapodást alakított ki az Európai Parlamenttel arról az irányelvtervezetről, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. A megállapodás egy Brüsszelben tartott informális háromoldalú egyeztető ülés során jött létre. 

„Ez az új irányelv világos szabályozási keretet fog teremteni az új piaci szereplők több olyan kategóriája számára, akik már néhány éve aktívak az internetes fizetések területén, és itt a fizetéskezdeményezési szolgáltatókra, valamint a számlainformációs szolgáltatást nyújtókra gondolok” – mondta Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. „Az irányelv lehetővé teszi továbbá olyan új szolgáltatástípusok nyújtását is, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatók általi kibocsátása. Ez ösztönözni fogja a verseny erősödését és az innovációt a pénzforgalmi piacon. Úgy vélem, hogy a biztonsággal és a felügyelettel kapcsolatos új rendelkezések emellett javítani fogják az online fizetések biztonságosságát és a fogyasztók védelmét is az Európai Unióban.” 

A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten sor került az irányelv teljes szövegének véglegesítésére. Ezt követően az irányelvet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja. 

Az irányelvtervezet magában foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez. 

A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetéseket is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyelet számára. 

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került. Ezek a szolgáltatások immár az irányelvtervezet hatálya alá tartoznak. 

Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről. 

Az irányelvtervezet ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az előbbiekben említett új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Az új irányelv szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen.

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

 

 

Az EU és az Egyesült Arab Emírségek május 6-án Brüsszelben aláírták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást. A megállapodást az EU részéről a Tanács lett elnökségének és az Európai Bizottságnak a képviselői, az Egyesült Arab Emírségek részéről pedig Szulejmán Hámid Almazruí nagykövet írta alá.  

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé az Egyesült Arab Emírségek területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.  

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve az Egyesült Arab Emírségek állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.  

A megállapodást az érintett intézmények megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötéséhez annak egyetértése szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 6-án megkezdődik.

Írországra és az Egyesült Királyságra – az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban – a megállapodás nem alkalmazandó, az ő vízumrendszerüket továbbra is a nemzeti jog szabályozza.

Az UNESCO kezdeményezésére ma ünnepeljük a sajtószabadság világnapját. A szabad, sokszínű és független média megléte elengedhetetlen minden demokratikus társadalomban, hiszen a véleménynyilvánítás és a média szabadsága nélkül nem létezhet tájékozott, aktív és elkötelezett polgárság. Ezért a sajtószabadság minden társadalom egyik alappillére. Azt teljes erőnkkel szorgalmaznunk kell, és érvényesülését sohasem tekintjük eleve adottnak. Sok bátor újságírónak köszönhetjük, hogy egy gyakran elfeledett szónak még mindig értelme van: ez a szó az igazság. 

Az EU tisztelettel adózik azoknak az újságíróknak és médiaszereplőknek, akik életükkel, bebörtönzéssel vagy más igazságtalanul elszenvedett büntetéssel fizettek azért, mert véleményt mertek nyilvánítani. Újólag megerősítjük elkötelezettségünket az iránt, hogy szerte a világon előmozdítsuk és védjük a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, és továbbra is küzdjünk az újságírók és más médiaszereplők biztonságáért.

A modern információs és kommunikációs technológiák mára a mindennapi élet részévé váltak, és új lehetőségeket teremtenek az emberi jogok érvényesítésére, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődésre. Az információhoz való, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságát – mind online, mind offline – meg kell védeni és mindenki számára garantálni kell. Az internetnek változatlanul egyetlen és egységes hálózatként kell működnie, amelyre ugyanolyan jogszabályok és normák vonatkoznak, mint mindennapi életünk egyéb területeire. Biztosítani kell, hogy e tekintetben is mindenkit valóban megillessenek a jogai, és e jogok megsértése esetén jogorvoslattal élhessen. Ezeket az elveket a Tanács egyrészt az internetirányításról szóló, 2014. november 27-i, másrészt pedig a kiberdiplomáciáról szóló, 2015. február 11-i következtetéseiben ismerte el.

Az EU elkötelezett amellett, hogy tovább fokozza a szabad véleménynyilvánítás előmozdítását szolgáló nemzetközi erőfeszítéseket, és üdvözli az ENSZ új különeljárását, amely a magánélethez való jog területéhez kapcsolódik.

Majdnem egy év telt el azóta, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az EU emberi jogi iránymutatásait az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról. Az EU elhatározása nem változott, és továbbra is minden igénybe vehető külső finanszírozási eszközével védeni és támogatni fogja a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint a pluralizmust.