Európai Tanács hírei

A Tanács 2015. március 20-án elfogadta a 2011/173/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/487 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat 2016. március 31-ig megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* , és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland és Liechtenstein, továbbá Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

 [1] A határozatot 2015. március 21-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 77., 2015.3.21., 17. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegróés Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament 2015. június 17-én megállapodott az értékpapír-kölcsönzés és a repoügyletek átláthatóságának növelését célzó rendeletről.

A rendelet annak révén hivatott javítani a pénzügyi stabilitást, hogy az úgynevezett értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatokat ezentúl ténylegesen be kell jelenteni a kereskedési adattárak és a kollektív befektetési vállalkozások befektetői felé. A nagyobb átláthatóság elejét veszi annak, hogy a bankok és az egyéb pénzügyi közvetítők megkíséreljék kijátszani a rendeletet oly módon, hogy tevékenységeik egy részét áthelyezik a kevésbé szabályozott árnyékbankszektorba.

A gyakran az árnyékbankszektor által végrehajtott értékpapír-finanszírozási ügyletek során a szerződő fél birtokában levő eszközöket használják finanszírozási eszközök generálására. Ezek nagyrészt értékpapírok, illetve áruk kölcsönbe adását vagy kölcsönbe vételét, repo- vagy fordított repoügyleteket, illetőleg visszavásárlási vagy fordított visszavásárlási (buy-back/sell-back) ügyleteket jelentenek.

Intézkedéscsomag

A Bizottság 2014 januárjában nyújtotta be javaslatát, az uniós bankszektor strukturális reformjáról szóló rendelettervezettel együtt. Az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló rendelettel a Bizottság célja elsősorban az, hogy kivédje annak kockázatát, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyleteken alapuló kereskedelmi tevékenységek megfelelő felügyelet nélkül fejlődjenek tovább, például a szabályozott bankrendszer keretein kívül. Ennek érdekében az értékpapír-finanszírozási ügyletek vonatkozásában a Bizottság kötelező erejű átláthatósági és bejelentési követelményeket javasol.   

Átláthatóság

A Bizottság a rendelettervezet révén intézkedéseket vezet be az átláthatóság javítása érdekében az alábbi 3 fő területen:

• az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódóan a pénzügyi rendszerben felhalmozódó rendszerszintű kockázatok figyelemmel kísérése
• azon befektetők tájékoztatása, akiknek az eszközeit ezekben az ügyletekben felhasználják
• olyan újbóli elzálogosítási tevékenységek, amelyek során a bankok vagy a brókerek saját célra használják fel az ügyfeleik által adott biztosítékokat

A következő lépések

A megállapodás egy brüsszeli háromoldalú egyeztető ülésen jött létre. A háromoldalú egyeztetések 2015. április 28-án kezdődtek, azt követően, hogy a Tanács 2014 decemberében, a Parlament pedig 2015 márciusában megállapodott saját tárgyalási álláspontjáról.

A Tanács részéről az Állandó Képviselők Bizottsága néhány napon belül megerősíti a megállapodást. A jogász-nyelvészi vizsgálatot követően az elnökség benyújtja a rendeletet az Európai Parlamentnek, hogy első olvasatban szavazzon róla, a Tanácsnak pedig, hogy elfogadja.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2015. június 10-én jóváhagyta az új élelmiszerekre vonatkozó új uniós szabályokról szóló végső kompromisszumos szöveget. A szöveg, amelyben szerepelnek a Tanács számára elfogadható európai parlamenti módosítások, jelentős mértékben javítja az új élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi szabályokat. Az új élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyeket 1997 májusa előtt az EU-ban nem fogyasztottak jelentős mértékben. Ilyenek például az új gyártási eljárással készülő élelmiszerek.

Értéktöbblet

A Tanács elfogadta a Parlament azon módosításait, amelyek révén – az emberi egészség magas szintű védelmének megőrzése mellett – felgyorsulna és olcsóbbá válna az új élelmiszerek unióbeli forgalomba hozatala.

Kevesebb bürokrácia

A Tanács a kompromisszumos javaslatában központosított uniós szintű eljárást és általános érvényű engedélyezést bevezetve elősegítené az adminisztratív terhek csökkentését. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezést és az uniós jegyzékbe vételt követően bármely élelmiszer-ipari vállalkozó forgalmazhatja az adott új élelmiszert. Az általános érvényű engedélyezés révén elkerülhető lenne, hogy ugyanazokra az új élelmiszerekre vonatkozóan különböző vállalkozásoknak új kérelmet kelljen benyújtaniuk, és ez várhatóan különösen a kkv-k számára lenne kedvező. A jelenlegi szabályok értelmében az új élelmiszerek engedélyezésére tagállami szinten kerül sor, és az engedély csak a kérelmező számára érvényes.

A hagyományos élelmiszerek megjelenésének elősegítése

Az új szabályok elősegítenék továbbá a harmadik országokból származó olyan hagyományos élelmiszereknek az EU piacán való megjelenését, amelyek esetében bizonyított a múltbeli biztonságos felhasználás. Az ilyen élelmiszerek esetében a kérelmezőnek igazolnia kellene, hogy az adott harmadik országban ezeket már legalább 25 éve biztonságosan fogyasztják. 

Nanotechnológia

Az új élelmiszerekre vonatkozó szabályok hatálya kifejezetten kiterjedne a mesterséges nanoanyagokra is. A Bizottság felhatalmazást kapna, hogy a mesterséges nanoanyagok fogalmának meghatározását hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez, illetve a nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározásokhoz.  

Klónozás

Az új élelmiszerek esetében alkalmazandó szabályok hatálya kifejezetten kiterjedne a klónozott állatokból származó élelmiszerekre is az azokra vonatkozó külön szabályok hatálybalépéséig.

Következő lépések

A lett elnökség javasolni fogja a Parlamentnek, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága által jóváhagyott szöveg alapján első olvasatban szülessen megállapodás. Az Európai Parlament várhatóan a 2015. július 6-ával kezdődő héten fogja megvizsgálni a tanácsi kompromisszumos szöveget, és akkor fog szavazni is róla.

Háttérinformációk

Az EU-ban a jelenlegi szabályok értelmében engedélyezett új élelmiszerek például a „jelentős el nem szappanosítható részt tartalmazó repcemagolaj”, a „hozzáadott fitoszterint/fitosztanolt tartalmazó rozskenyérfélék”, a „hozzáadott fitoszterol-észtereket tartalmazó, tej jellegű és joghurt jellegű termékek”, a „koagulált burgonyafehérjék és hidrolizátumok” és a „tojássárgájából származó foszfolipidek”.

2015. június 16-án az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége, a Tanács Főtitkársága és a kezdeményezés sikerén munkálkodó „ECI Campaign” elnevezésű szervezet „Az európai polgári kezdeményezések és a részvételi demokrácia ígérete” címmel közös konferenciát szervezett, amelyen az érintettek mellett a szélesebb nyilvánosság is részt vett. A konferencia célja az volt, hogy számba vegye az európai polgári kezdeményezés létrehozása óta eltelt három év eredményeit, és lendületet adjon az arról szóló vitának, hogy miként lehet az eszközt hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tenni.

Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára a konferencia megnyitóján így fogalmazott: „Az elmúlt három év bizonyította, hogy az európai polgári kezdeményezés az Unió demokratikus struktúráinak szerves része. Az érintettek tapasztalatai és a Bizottság közelmúltbeli jelentése ugyanakkor egyértelműen rámutattak arra, hogy még mindig vannak olyan problémák, amelyekkel foglalkoznunk kell, ha az európai polgári kezdeményezésre továbbra is hasznos eszközként kívánunk tekinteni”. 

„Az európai polgári kezdeményezés keretében eddig hatmillió ember adott hangot véleményének, az ő aláírásuk igazolja, hogy a kezdeményezés tényleges mozgósító és ösztönző erőként működik” – mondta Zanda Kalniņa-Lukaševica. 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Lettország nagy jelentőséget tulajdonít a részvételi demokráciának, és az országban működik Európa egyik leginnovatívabb és legsikeresebb internetes petíciós platformja, a ManaBalss.lv. 

Az európai polgári kezdeményezés a nemzetek feletti, részvételen alapuló és digitális demokrácia első eszköze a világon. Ennek ellenére a szükséges egymillió aláírást megszerzett három kezdeményezés egyikéből sem született jogalkotási javaslat, és ez számos kérdést vet fel. 

A konferencia volt az első olyan nyilvános vita, amelyet a Tanácsban rendeztek az európai polgári kezdeményezésről. A rendezvény szervezői az intézményeket, az érdekelt feleket és a szélesebb nyilvánosságot azzal a kettős céllal ültették asztalhoz, hogy vizsgálják meg, milyen szerepet tölt be a részvételi demokrácia az EU-ban, és fogalmazzanak meg közös ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne eredményesebbé tenni az eszközt. 

A konferencián zajlott megbeszélések rávilágítottak, hogy jogszabályi változások nélkül is bizonyos előrelépés érhető el olyan közvetlen intézkedések révén, amelyek felkeltik a nagyközönség érdeklődését a kezdeményezés és annak eljárásai iránt. Elhangzott egy olyan javaslat is, miszerint nagyobb támogatást kellene nyújtani a kezdeményezések szervezőinek.

Nagyobb politikai lendületre és esetleges jogszabályi változásokra is szükség van ahhoz, hogy kezelhetők legyenek az olyan strukturális problémák, mint amilyet például az aláírások összegyűjtésére rendelkezésére álló túl szoros határidők jelentenek. Emellett intézkedéseket kell hozni az aláírások összegyűjtését szolgáló eljárások egyszerűsítése vagy digitalizálása céljából. A konferencia következtetéseit június 18-án teszik közzé az „ECI Campaign” szervezet honlapján.

Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével és Federica Mogherini főképviselővel egyeztetve úgy döntöttem, hogy Pierre Vimont nagykövetet nevezem ki személyes megbízottammá. E minőségében Vimont nagykövet fogja vezetni az uniós és az afrikai országok Vallettai Konferenciájának előkészítését. (A közös csúcstalálkozóra az Európai Tanács az áprilisi rendkívüli ülésén tett javaslatot.) Feladata mindenekelőtt az lesz, hogy biztosítsa az uniós előkészületek koherenciáját annak érdekében, hogy sikeresen felszámoljuk az illegális migráció kiváltó okait és felvegyük a küzdelmet az embercsempészet és az emberkereskedelem ellen.  

Vimont nagykövet az Európai Külügyi Szolgálat korábbi főtitkára, valamint korábban az EU melletti állandó képviselő.

 

 

A Tanács – a parancsnoki tisztséget 2014 októbere óta betöltő –Alfonso García-Vaquero Pradal dandártábornok utódjaként 2015. július 28-i hatállyal Franz Xaver Pfrengle dandártábornokot (Németország)nevezte ki az EU mali kiképzési missziójának (EUTM Mali) új parancsnokává. 

Az EUTM Mali segítséget nyújt a mali fegyveres erők újjáépítésében, hogy azok hatékony és elszámoltatható módon működjenek, és így képessé váljanak arra, hogy hosszú távon garantálják Mali biztonságát, valamint polgári irányítás alatt helyreállítsák az ország területi integritását. Az EUTM Mali kiképzésben részesíti a mali fegyveres erők egységeit, és fejleszti ezirányú kapacitásaikat, hogy a jövőben önállóan is el tudják végezni tagjaik kiképzését. A misszió emellett tanácsokkal segíti a mali hatóságokat a hadsereg reformjában. 

A határozatot az Unió Politikai és Biztonsági Bizottsága hozta. 

A Tanács 2015. június 15-én általános megközelítést fogadott el az általános adatvédelmi rendeletről, amely a digitális kornak megfelelő szabályokat állapít meg. A rendelet kettős célja, hogy megerősítse a személyes adatok védelmét és több üzleti lehetőséget biztosítson a digitális egységes piacon. 

Dzintars Rasnačs lett igazságügyi miniszter kijelentette: „Ma nagy lépést tettünk az Európai Unió modern és harmonizált adatvédelmi keretének irányába. Nagyon elégedett vagyok, hogy több mint 3 évnyi tárgyalás után végül sikerült megállapodni a kompromisszumos szöveget illetően. A digitális kor igényeihez igazított új adatvédelmi rendelet meg fogja erősíteni a polgárok egyéni jogait és magas szintű védelmet fog biztosítani.” 

Az általános megközelítés elfogadása azt jelenti, hogy a Tanács politikai megállapodásra jutott, amely alapján megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az uniós adatvédelmi szabályokról szóló átfogó megállapodás kidolgozása érdekében. A Parlamenttel való háromoldalú egyeztetés első fordulójára a tervek szerint 2015. június 24-én kerül majd sor. 

„Köszönetemet fejezem ki az Európai Parlamentnek, hogy már a jövő héten kész a háromoldalú egyeztetés megkezdésére. Reményeink szerint gyorsan eljutunk a végleges megállapodásig, hogy a polgárok minél előbb élvezhessék a reform előnyeit.” – fejtette ki Dzintars Rasnačs lett igazságügy-miniszter. 

A soron következő luxemburgi elnökség jelezte, hogy a rendelettel kapcsolatos tárgyalásokkal párhuzamosan felgyorsítják a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvvel kapcsolatos munkát is, hogy októberre arról is általános megközelítést lehessen kialakítani. Felix Braz luxemburgi igazságügyi miniszter elmondta: „A reformon csomagként dolgozunk és szilárd elhatározásunk, hogy az év végére elkészüljünk vele.”

A megállapodás főbb elemei Magasabb szintű adatvédelem 

A személyes adatokat szigorú feltételek mellett, törvényes céllal, jogszerűen kell összegyűjteni és feldolgozni. Az adatkezelőknek (akik az adatok feldolgozásáért felelősek) pontosan meghatározott szabályokat kell tiszteletben tartaniuk ahhoz, hogy személyes adatokat dolgozhassanak fel – az érintettnek (annak a személynek, akinek az adatait feldogozzák) például egyértelműen bele kell egyeznie, hogy adatait feldolgozzák. 

A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára, hogy nagyobb fokú ellenőrzést gyakorolhassanak személyes adataik felett, többek közt a következők révén: 

• az adataikhoz való könnyebb hozzáférés
• az érintettek részletes tájékoztatása arról, hogy mi történik személyes adataikkal, miután megosztják azokat: az adatkezelőknek átláthatóbban kell kezelniük a személyes adatokat, így például egyszerűen és világosan kell megfogalmazniuk adatvédelmi nyilatkozatukat.
• a személyes adatok törléséhez és azok tárolásának megszüntetéséhez való jog, amely például lehetővé teszi bárki számára, hogy kérelmezze a szolgáltatótól a gyermekkora alatt róla gyűjtött adatok haladéktalan törlését
• az adatok hordozhatóságához való jog, amely megkönnyíti az adatoknak a szolgáltatók – például közösségi hálózatok – közötti átvitelét Ez növelni fogja a szolgáltatók közötti versenyt is.
• a „profilalkotás” korlátozása (ez a személyes adatok automatizált feldolgozása személyes szempontok – munkahelyi teljesítmény, anyagi helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák – értékelése érdekében)

 A hatékonyabb jogorvoslat biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye. 

Több üzleti lehetőség a digitális egységes piacon 

A nemzeti adatvédelmi szabályok különbségei nem fogják megzavarni az adatok tagállamok közötti cseréjét, mivel egységes szabályok vonatkoznak majd az EU területén online szolgáltatásokat kínáló uniós és nem uniós vállalatokra egyaránt. A felügyeleti hatóságok közötti fokozott együttműködés pedig lehetővé teszi majd, hogy a szabályokat következetesen alkalmazzák ez EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket. 

A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy a több tagállamban leányvállalattal rendelkező vállalatoknak csak azon tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen kapcsolatban állniuk, ahol a székhelyük van. 

Megfelelési költségeik csökkentése érdekében az adatkezelők – a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos kockázatok felmérése alapján – kockázati szintet határozhatnak meg és az adott szintnek megfelelő intézkedéseket foganatosíthatnak. 

Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érvényesítésének több és jobb eszköze 

Az adatkezelők felelősségének és elszámoltathatóságának növelése javítani fogja az új adatvédelmi szabályok betartását is. Az adatkezelőknek megfelelő biztonsági intézkedéseket kell foganatosítaniuk, a személyes adatok biztonságának sérüléséről pedig indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell a felügyeleti hatóságot, valamint azokat, akiket az jelentős mértékben érint. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi felelőst jelölhet ki a szervezetén belül. Ezt az uniós vagy a nemzeti jog írja elő is írhatja számukra. 

Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyelő hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a panasz megalapozott, az adatkezelő akár 1 millió euróra, vagy éves forgalmuk 2%-ára rúgó bírság megfizetésére kötelezhető. 

A személyes adatok EU-n kívüli továbbítására vonatkozó garanciák 

Megfelelőségi határozatok révén lesz biztosítható a harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára továbbított személyes adatok biztonsága. A tagállamok és az Európai Parlament részvétele mellett a Bizottság hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által kínált adatvédelem szintje megfelelő-e. Azokban az esetekben, amikor nem születik ilyen határozat, a személyes adatok továbbítására csak akkor kerülhet sor, ha a megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre (standard adatvédelmi rendelkezések, kötelező erejű vállalati szabályok, szerződéses rendelkezések).

A Tanács 2014. november 27-én következtetéseket fogadott el az internetirányításról. A Tanács e következtetéseiben üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Távközlési és Információs Hivatalának (NTIA) 2014. március 14-én kiadott nyilatkozatát, melyben a Hivatal bejelentette azon szándékát, hogy legkésőbb 2015 szeptemberéig átruházza az internetes domainneveket illetően ellátott legfontosabb feladatait. A Tanács újólag megerősítette, hogy az internetes számkiosztó hatóság (IANA) gazdálkodói szerepét időben és megfelelően előkészítve át kell ruházni az érdekeltek közösségére olyan módon, hogy ez a tevékenység ne válhasson szűk körű gazdasági vagy kormányzati érdekérvényesítés áldozatává.  

Tekintettel arra, hogy az IANA gazdálkodói szerepének átruházása jelentős lépés, és az ehhez kapcsolódóan az ICANN (Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete) nagyobb mértékű elszámoltathatósága érdekében végzett, több közösséget érintő munka is jelentős feladat, a Tanács kiemelt figyelmet fordít a folyamatra.  

A Tanács elismeri és üdvözli az eddig elért eredményeket, amelyek az érintettek – köztük kormányok – hozzájárulásainak köszönhetők, akik a szoros határidők ellenére is időt szenteltek a tárgyalásokon való részvételre. A Tanács támogatja a számos érdekelt részvételével zajló, nyílt, a sokrétű problémák megoldását célzó folyamatot, és hangsúlyozza, hogy a végleges javaslatot körültekintően kell kidolgozni.  

Az IANA jelenlegi feladatait meghatározó szerződés 2015. szeptember 30-án jár le, és a Tanács tudatában van annak, hogy az átállás összetett folyamat. A Tanács felkéri az érdekeltek globális közösségét, hogy vigyék tovább az átállási folyamatot, és tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az internet megmaradjon egy egységes, nyitott, semleges, szabad és széttagolatlan hálózatnak. A Tanács egyúttal megjegyzi, hogy a folyamat bármilyen jellegű indokolatlan késleltetése kedvezőtlenül befolyásolhatja az internetirányításról világszerte folyó megbeszéléseket.

A Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA) tagállamainak állam- és kormányfői találkoztak az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A megbeszélés célja a két régió közötti megerősített együttműködés felülvizsgálata volt. A találkozón az alábbi közös közleményt fogadták el.

Az Európai Unió és a CELAC második csúcstalálkozója alkalmával 2015. június 11-én Brüsszelben a karibi országok fórumának (CARIFORUM) állam- és kormányfői csúcstalálkozót tartottak az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.

A Tanács 2015. június 12-én általános megközelítést fogadott el arról a programról, amelynek révén a tagállamok a jövőben interoperábilis digitális szolgáltatásokat nyújthatnak (ISA²-program). A program azt hivatott biztosítani, hogy zökkenőmentes legyen az elektronikus kapcsolattartás az európai közigazgatási szervek között, illetve ezek a szervek és a polgárok és a vállalkozások között. Az ISA2-program elősegíti mind a határokon átnyúló, mint pedig az ágazatok közötti elektronikus kapcsolattartást. A programot várhatóan 2016-ban indítják útjára, és 2020-ig működik majd.

A cél: megkönnyíteni a közszolgáltatások igénybevételét Unió-szerte

Ahhoz, hogy az Unió egészében bővüljenek a polgárok és a vállalkozások mobilitási lehetőségei, interoperábilissá kell tenni az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat, és gondoskodni kell azok jobb koordinációjáról is, ez pedig a tagállamok közigazgatási szervei közötti intenzív elektronikus kapcsolattartást kíván.  

A fokozottabb interoperabilitás révén bővül a kínált szolgáltatások köre, a költségek és az adminisztratív terhek pedig csökkenek. A program ezzel egyidejűleg hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez is. 

Az ISA2 elődje: a jelenlegi ISA-program 

Az ISA2-program a 2015 végén hatályát vesztő jelenlegi ISA-program helyébe lép, és egyúttal kiterjeszti azt. Az ISA program keretében nyújtott támogatás kiterjed többek között az elektronikus aláírás létrehozását és ellenőrzését szolgáló eszközökre, a határokon átnyúló e-egészségügyi rendszerekre, valamint egy az európai polgári kezdeményezést támogató nyílt forráskódú szoftverre. 

Az új ISA2 program 

Az ISA2 program 2016–2020-as időszakra szóló pénzügyi kerete mintegy 131 millió euró.   

Az új program olyan intézkedéseket támogat, amelyek a meglévő interoperabilitási megoldások értékelése, javítása és új célokra való felhasználása mellett új megoldások kifejlesztésére irányulnak. Ezenfelül a program keretében támogatásban részesülhetnek az olyan intézkedések, amelyek azt hivatottak értékelni, hogy a javasolt vagy elfogadott uniós jogszabályok milyen következményekkel járnak az információs és kommunikációs technológiák szempontjából, vagy amelyek segítenek azoknak a joghézagoknak az azonosításában, amelyek akadályozzák az európai közigazgatási szervek közötti interoperabilitást.  

Az eredeti bizottsági javaslathoz képest az elnökségi kompromisszumos szöveg egyrészt konkrétan meghatározza az ISA2 program keretében finanszírozandó intézkedések támogathatósági kritériumait, másrészt pedig követelményeket állapít meg az intézkedések rangsorolására.  Emellett olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek révén elkerülhetővé válnak az átfedések, és amelyek biztosítják a más uniós programokkal való koherenciát és koordinációt.

A határozatot mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kellett hagynia a végső elfogadás érdekében. A Parlament még nem fogadta el álláspontját.

2015. június 15., hétfő
15.00  Találkozó Alain Paul Lebeaupin-nel, az Európai Unió mellé rendelt apostoli nunciussal
17.00  Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével

2015. június 16., kedd
13.00 Megbeszélés a GMU jövőjéről szóló jelentésről (Berlaymont)

2015. június 17., szerda
14.00  Uwe Corsepiusnak, a Tanács főtitkárának búcsúfogadása
15.30  Találkozó Peter O'Neill pápua új-guineai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
18.00  Találkozó Salil Shettyvel, az Amnesty International főtitkárával

Mi, az Európai Uniónak (EU), valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) állam-, illetve kormányfői, továbbá az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke, 2015. június 10-én és 11-én Brüsszelben gyűltünk össze, hogy megtartsuk a két régió közötti nyolcadik találkozót, egyben a II. EU–CELAC csúcstalálkozót, melynek mottója a következő volt: „Közös jövőnk alakítása: virágzó, összetartó és fenntartható társadalmak kialakítása polgáraink számára”.

A két régió közötti stratégiai társulás fontosságát hangsúlyozandó, nyilatkozatot fogadtunk el „Partnerség a következő nemzedékért” címmel, hogy kifejezésre juttassuk közös elkötelezettségünket a kapcsolatok erősítése és a párbeszéd elmélyítése mellett.

A Tanács 2015. június 11-én általános megközelítést fogadott el a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekre irányuló javaslatról. A jövőben az ilyen jellegű műszaki szabványokat a belvízi hajózás területére vonatkozó szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI) fogja kidolgozni.  A CESNI által kidolgozott szabványoknak mindig automatikusan a naprakész változatát kell alkalmazni. 

 Egyszerűsített eljárások 

A reform egyszerűsíti és felgyorsítja az eljárásokat, különösen azért, hogy azokat a műszaki fejlődéshez lehessen igazítani. Ez fokozott biztonságot eredményez, egyben ösztönzi az innovációt és az új technológiákba történő beruházásokat. Az új keret jogbiztonságot teremt, és könnyebb lesz az alkalmazása a tagállamok nemzeti közigazgatásában is. A jelenleg tárgyalt javaslat magukat a szabványokat nem változtatja meg. 

A biztonságos és környezetbarát közlekedés előmozdítása 

A szárazföldi szállítási módokhoz képest a belvízi hajózás energiahatékony, biztonságos és csendes, valamint szinte teljesen torlódásmentes. Az irányelvtervezet egyike azon intézkedéseknek, amelyek az európai folyók és csatornák jobb kihasználását célozzák, nagyobb mennyiségű áru vízi szállítását kívánva ösztönözni (NAIADES II. csomag). 

Együttműködés a Rajnai Hajózási Központi Bizottsággal (CCNR) 

Az Unióban jelenleg két különböző belvízi hajóbizonyítvány van érvényben: az uniós, illetve a rajnai bizonyítvány. Ezek továbbra is érvényben maradnak, de sokkal könnyebb lesz fenntartani egyenértékűségüket. 

Az új, CESNI nevű bizottság a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) égisze alatt jött létre június 3-án. Munkájában az összes tagállam szakértői részt vehetnek, ugyanakkor a műszaki előírások fejlesztése és frissítése során fel tudja majd használni a CCNR által hosszú évek alatt felhalmozott szakértői tudást. 

Az irányelvtervezet csak azokra a tagállamokra vonatkozik majd, amelyekben jelentős mértékű a belvízi hajózás. A következő tagállamok nem lesznek kötelesek azt alkalmazni: Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Málta, Portugália, Szlovénia és Finnország. 

A 2006-os irányelvet módosító jogalkotási aktus tervezetét mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kell majd hagynia. A Parlament 2014 áprilisában fogadta el az első olvasatban kialakított véleményét. 

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. június 15-én jóváhagyta az uniós védjegyrendszer reformjáról szóló kompromisszumos megállapodást.

A jelenlegi rendszer reformjának célja az üzleti innováció feltételeinek javítása, valamint a védjegyoltalom hatékonyabbá tétele a hamisítványok – köztük az Unió területén áthaladó hamisított tranzitáruk – elleni küzdelem szempontjából.

Az új jogi keretnek az is célja, hogy a költségek csökkentésével, egyszerűsítéssel, a folyamatok felgyorsításával, a kiszámíthatóság és a jogbiztonság javításával Unió-szerte könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá tegye a védjegy-lajstromozási rendszereket a vállalkozások számára.

Következő lépések

Miután az Európai Parlament Jogi Bizottsága jóváhagyta a kompromisszumos megállapodást, a jogi szövegek ismét visszakerülnek a Tanácshoz, amely politikai megállapodást alakít ki róluk. Ezt követően a szövegeket a jogász-nyelvészek ellenőrzik, mielőtt a Tanács hivatalosan elfogadja az első olvasatban kialakított álláspontját.

Ezután a szövegeket az Európai Parlament plenáris ülésén második olvasatban szavazásra bocsátják.

A Tanács 2015. június 8-án, 2015. július 1-jei hatállyal kinevezte Christine Rogert a Tanács Főtitkárságán működő Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság főigazgatójává.

Christine Roger jelenleg a Tanács Főtitkárságának belügyi kérdésekért felelős igazgatója.

Az EU fegyverembargót, valamint további célzott szankciókat rendelt el a húszik vezetőjével és Száleh volt elnök fiával szemben. Ez a határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2015. április 14-én elfogadott 2216 (2015) sz. határozat nyomán született, és az EU részéről végrehajtja azt. 

Az ENSZ határozatának alapján az EU két újabb jemeni állampolgár beutazását tiltotta meg, és vagyoni eszközeiket is befagyasztotta, mivel Jemen békéjét és stabilitását veszélyeztető cselekményeket hajtottak végre. Az egyik érintett személy Abdulmalik Al-Houthi, húszi vezető, a másik pedig Ahmed Ali Abdalláh Száleh, az egykori elnök fia, akik mindketten kulcsszerepet játszottak a Száleh volt elnökhöz hű reguláris katonai egységekkel szövetkezett húszi felkelők katonai térhódításának elősegítésében. A húszi mozgalom két másik tagjával, valamint Ali Abdalláh Száleh volt elnökkel szemben már 2014 decembere óta érvényben vannak ugyanezek a korlátozások. 

A Tanács ezenkívül az ENSZ fegyverembargóját is érvényesíti a korlátozások hatálya alá tartozó személyekkel és szervezetekkel szemben. A tilalom a katonai tevékenységekhez kapcsolódó technikai és pénzügyi segítségnyújtásra is kiterjed.

Az EU elítélte a húszi mozgalom és a Száleh volt elnökhöz hű erők destabilizáló egyoldalú fellépéseit, és az erőszak azonnali beszüntetésére szólította fel a csapatokat. Az EU úgy véli, hogy a válság tartós rendezése, a béke helyreállítása, valamint Jemen egységének, szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának a megőrzése kizárólag széles körű politikai konszenzus révén garantálható, amelyet az összes érintett fél részvételével zajló tárgyalások útján lehet és kell elérni.

Részletes tájékoztató a médiaakkreditációról és belépés a 2015. június 12-i EU–Mexikó csúcstalálkozóra.

Az EU–Algéria Társulási Tanács kilencedik ülésére ma reggel került sor Brüsszelben.

A társulási tanács ülésének elnöki tisztét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke, Federica Mogherini töltötte be. Algériát Ramtane Lamamra államiniszter, külügyminiszter, és a nemzetközi együttműködésért felelős miniszter képviselte.

A társulási tanács újabb ülésén a felek ismét kijelentették, hogy meg kívánják szilárdítani kétoldalú kapcsolatukat nemcsak a társulási megállapodás végrehajtása révén, hanem egy ambiciózus politikai párbeszéd keretében is.

Ezzel kapcsolatban a társulási tanács ülésén megvitatták a közös kihívásokat is.  A felek áttekintették a Líbiával, a mali válsággal, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel és a radikalizálódás megakadályozásával kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Ezenfelül foglalkoztak a migráció jelenségével és az energiaügyi együttműködéssel, melynek keretében idén tartották meg az energiáról szóló magas szintű párbeszéd első fordulóját. A napirenden szerepelt még a maghrebi integráció is.

Az EU és Algéria megállapította, hogy közeledtek egymáshoz álláspontjaik az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatával kapcsolatban, és a felek ismét kijelentették, hogy szándékukban áll a cselekvési tervre irányuló tárgyalásokat 2015-ben lezárni. A felek ennek keretében kifejezték, hogy érdekükben áll az algériai politikai, intézményi és társadalmi-gazdasági reformok folytatása, melyek célja a demokrácia és a jó kormányzás megerősítése a civil társadalom valamennyi elemét bevonó inkluzív párbeszéd révén. Ezt illetően a felek áttekintették a kétoldalú együttműködés prioritásait, így a gazdaság diverzifikálását és a polgárok közéleti részvételének megerősítését.

Ezenfelül az emberi jogok védelmének kérdését is megvitatták. Az EU üdvözölte a nők társadalmi szerepvállalásának megerősítését célzó, a közelmúltban elfogadott reformokat. Az egyesülési és a gyülekezési joggal kapcsolatban az EU arra ösztönözte Algériát, hogy erősítse meg együttműködését az ENSZ-szel, hogy még jobban tudjon igazodni az e téren elfogadott nemzetközi normákhoz.

A technikai együttműködést illetően a felek aláírták a társulási megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet, mely lehetővé teszi, hogy Algéria részt vegyen az euromediterrán programokban. Algéria így az EU húsz programjában vehet részt, többek között a COSME (kkv-k), a Horizont 2020 (kutatás) vagy a Kreatív Európa programban (kultúra és média).

Az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében 2015. június 4-én jóváhagyta az Európai Parlamenttel elért kompromisszumot azzal az irányelvtervezettel kapcsolatban, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. 

Az irányelv magába foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez. 

Az elektronikus kereskedelem változásainak figyelembevétele 

A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetést is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt a nemzeti hatóságok által végzett felügyelet vonatkozásában.  

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. Ezek a szolgáltatások mostantól az irányelv hatálya alá tartoznak. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került.  

Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban és biztonságos környezetben átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről.  

Biztonságos internetes fizetések 

Az irányelv ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen. 

A következő lépések 

A Tanács elnöksége 2015. május 5-én kompromisszumra jutott a Parlamenttel. A Tanács még 2014 decemberében ismertette az álláspontját. Az irányelvet az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia első olvasatban, majd ha a szöveget valamennyi nyelven véglegesítették, a Tanács véglegesen elfogadhatja azt. 

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba.