Február 19-én ünnepli 100. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, a kortárs zene kimagasló alakja.
1926. február 19-én született a romániai Lugoson (Lugoj). Már ötévesen zongorázni kezdett, s mindössze tízéves volt, amikor hallotta a szülővárosában koncertező Bartók Bélát.
Zongora-tanulmányait Temesváron a Bartók-tanítvány Kardos Mártánál folytatta, 16 évesen már több növendéket ő korrepetált.
A tanítást annyira megszerette, hogy azóta is szenvedélyesen foglalkozik oktatással.1940-ben zeneszerzést is tanult Max Eisikovitstól, s ekkor határozta el, hogy a zenei pályát választja. (Egyes források szerint viszont akkor döntött így, amikor a rádióban meghallotta Schubert Befejezetlen szimfóniáját.) 1946-tól a budapesti Zeneakadémián Kadosa Pál tanította zongorára, Weiner Leó kamarazenére, míg zeneszerző tanárai Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak. Rajtuk kívül Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence órái voltak meghatározóak a számára, főiskolai évei alatt kezdődött barátsága Ligeti Györggyel, s ebben az időben nősült meg.
Felesége, Kurtág Márta nemcsak a magánéletben társa, de zongoradarabjainak kiváló tolmácsolója, akivel számos alkalommal – többek közt négykezessel – együtt lépnek fel.
1951-ben kapta kézhez diplomáját a zongora és a kamarazene, négy évvel később pedig zeneszerzés szakon. Rövid ideig a debreceni operatársulathoz szerződött, hogy belülről megismerje a színpadot, majd az ötvenes évek második felében Franciaországban vett részt mesterkurzusokon. Egyik tanára, Marianne Stein találta számára azt a zeneszerzői feladatot, hogy „kössön össze mindössze két hangot”.
Párizsi zenei élményei hatására újragondolta zeneszerzői elképzeléseit,s hazatérve megírta Vonósnégyesét (1959), amelyet az Opus 1. számmal jelölt. (Korábbi művei a Koreai kantáta és a Brácsaverseny 1953-ból, illetve 1954-ből.)
Előbb a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, majd az Országos Filmharmónia szólistáinak volt a korrepetitora. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, később ugyanott a kamarazene-tanszéken lett nemzetközi hírű mester-tanár. (Tanítványa volt többek közt Schiff András és Kocsis Zoltán.) 1971-ben egy évet ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben töltött.
A hatvanas években több kamaradarabot jegyzett,köztük a hegedűre és cimbalomra írt Nyolc duót (ő az első magyar zeneszerző, aki cimbalomra, mint kamarazenei hangszerre komponált). 1968-ban készült el a Bornemisza Péter mondásai (Concerto szopránra és zongorára) című műve.
Debreceni évei alatt még operát tervezett Bornemisza Magyar Élektrájából; a terjedelmes és mondanivalójában is súlyos mű bemutatójának így is döbbenetes hatása volt.
Kurtág egyik legismertebb alkotása az 1973-76 között megjelent Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata.A Bartók Mikrokozmoszához hasonlító darabok a hangszeren tanulót egyre nagyobb technikai nehézségek elé állítják.
A Játékokról azt nyilatkozta: mindig írni fogja, amíg él, s azokból a kezdetek óta nem dobott el semmit.A zeneszerző szívesen fordul irodalmi alapanyaghoz, leginkább a szövegek vonzzák: Négy dal Pilinszky János verseire, A megboldogult R. V. Truszova üzenetei (Dalos Rimma orosz nyelvű verseire), József Attila-töredékek, Nyolc kórus Tandori Dezső verseire. Kiemelkedő alkotása a Kafka-töredékek, az Officium breve in memoriam Andreae Szervánszky és a Hölderlin: An.
A több nyelven beszélő Kurtág oroszul is megtanult, hogy eredetiben olvashassa Dosztojevszkijt.
Kurtág György számtalan kitüntetés birtokosa: háromszor kapta meg az Erkel-díjat (1954, 1956, 1959) és kétszer a Kossuth-díjat (1973, 1996). 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, 2005-ben Magyar Művészetért díjat kapott. Grabstein für Stephan (István sírkövére) és Op.27 No. 2 (Double Concerto) című művéért 1992-ben megkapta a monacói Pierre Herceg Alapítvány zenei díját (a kitüntetés fennállásának több mint három évtizede óta ez volt az első alkalom, hogy teljesen egyhangú döntés született), a következő évben Herder-díjjal, valamint Feltrinelli-díjjal tüntették ki.
Munkássága elismeréseként neki ítélték a zenei Nobel-díjnak számító Ernst von Siemens-díjat és a „német nyelvnek tett szolgálataiért” a Hölderlin-díjat. Közel tíz éve hatalmas sikere volt a Salzburgi Ünnepi Játékok Ligeti-Kurtág sorozatának, 1998-ban Milánóban, 2002-ben pedig Londonban tartottak átfogó bemutatót munkásságából.
Jelek, játékok és üzenetek című művét a legjobb kortárs klasszikus felvételek kategóriájában Grammy-díjra jelölték, 2006-ban zeneszerzői Grawemeyer-díjával tüntette ki az Egyesült Államok Louisville-i Egyeteme Concertante hegedűre, altkürtre és nagy zenekarra, opus 42. című alkotásáért, 80. születésnapja alkalmából a MIDEM 2006-os klasszikus zenei különdíját vehette át.
Kurtág mintegy ötven műve között egyaránt találhatunk zenekari versenyt, kamaraegyüttesre írt darabot, vonósnégyest, fúvósötöst, dalciklusokat, hangszerszólókat és kórusműveket.
Elsősorban a kamarazene területén alkotott teljesen újat, szinte minden más kortársánál jobban hangsúlyozza a zenetörténeti hagyományok folyamatosságát.
Zenéje Bartók művészetében gyökerezik, művei a legjobb magyar hagyományt követik, s a weberni elemek impresszionista hangszínnel keveredve jellegzetes egyéni stílust alkotnak. Műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi.
Forrás: MTI
Nyitókép: muzsikalendarium.hu
The post 100 éves lett Kurtág György appeared first on Kárpátalja.ma.
Hamarosan véget ér az immár húsz éve elhagyatott beregszászi moziépület felújítása. A modern filmszínház megnyitójára a tervek szerint még húsvét előtt sor kerül.
A hírről Babják Zoltán, Beregszász polgármestere számolt be a Facebookon, aki az intézmény tulajdonosával, Olekszandr Szekeressel együtt járta be a helyszínt.
„Ez fontos befektetési projekt kistérségünk számára – új szabadidős lehetőségeket kínál a lakosoknak, és további vonzó helyszínt jelent városunk vendégeinek”
– fogalmazott Babják Zoltán.
Bejegyzéséből kiderül továbbá, hogy az épületben kávézó és játszóház is várja majd a látogatókat. A 105 férőhelyes vetítőterem ráadásul konferenciák, közösségi fórumok helyszíne is lehet a jövőben.
The post Még húsvét előtt megnyílhat a mozi Beregszászban appeared first on Kárpátalja.ma.
Súlyos közlekedési baleset történt február 17-én reggel Szlovákiában, Ružomberok környékén: egy busz és egy faárut szállító teherautó ütközött össze.
A szlovák rendőrség tájékoztatása szerint a busz Banská Bystrica felé tartott, amikor eddig ismeretlen okból áttért a szembejövő sávba, és összeütközött a teherautóval. Az ütközés után a busz kigyulladt.
A járműben 26 utas tartózkodott, főként lengyel állampolgárok, akik szerencsére időben ki tudtak szabadulni a lángok közül. Ketten megsérültek, őket kórházba szállították: egy férfit Ružomberokban, egy 47 éves nőt pedig Banská Bystricában kezelnek. A buszsofőr a helyszínen életét vesztette.
A rendőrség vizsgálja a baleset pontos okait. Egyelőre nem ismert, hogy az utasok között voltak-e ukrán állampolgárok.
Forrás: mukachevo.net
The post Súlyos buszbaleset történt Szlovákiában appeared first on Kárpátalja.ma.