Balkans Occidentaux

Die deutsche Wirtschaft steckt in einer tiefen Vertrauenskrise. Und genau dieses fehlende Vertrauen – bei Unternehmen ebenso wie bei Bürgerinnen und Bürgern – ist derzeit das zentrale wirtschaftliche Problem und die größte Hürde für Transformation, Erneuerung und künftigen Wohlstand. Die ...

Die Ideologen um Donald Trump wollen die Demokratie zerstören. Ihr Vorbild: der Philosoph René Girard. Doch sie verdrehen seine Lehre ins Gegenteil., Wie konnte ein französischer Philosoph zum Stichwortgeber einer neuen amerikanischen Rechten werden? Wer verstehen will, warum Donald Trump, sein Vize JD Vance und ein Kreis von Tech-Milliardären um Peter Thiel die westliche Welt herausfordern, muss tiefer blicken als in parteipolitische Kategorien. ...

Ce livre est le résultat des recherches d'un collectif : douze chercheurs albanais, bulgares, français et grecs, anthropologues et géographes travaillant au sein d'un projet de recherche sur les Balkans au début des années 2010.
L'objectif est alors d'étudier les expériences du changement dans cette région de l'Europe, à partir de perspectives « par le bas ». Des terrains se forment, des objets se dessinent, des idées s'échangent.
Les expériences communes dont il est question dans cet (…)

- Livres / Grand Bazar - Diaporama, Albanie, Bulgarie, Société, Ethnologie, Essai, Géographie, Sociologie, Grèce, Macédoine du Nord, Kosovo, Serbie, Turquie

- Agenda / France - Régions, Croatie

La construction d'une station d'épuration des eaux cristallise les tensions politiques du Monténégro. Les partis pro-serbes, relayés par Belgrade, entretiennent l'opposition des habitants du village de Botun, menaçant de quitter le gouvernement. Décryptage.

- Articles / Monténégro, Environnement, Politique, Après Milo, Environnement dans les Balkans, Monitor (Monténégro)

C'est une intox lancée par les services russes : le patriarcat oecuménique de Constantinople voudrait reconnaître une Église orthodoxe monténégrine, comme il l'a fait pour celle d'Ukraine. L'opération vise à décrédibiliser Bartholomée Ier, mais surtout à aggraver les tensions politiques au Monténégro.

- Le fil de l'Info / Courrier des Balkans, Monténégro, Religions, orthodoxie, Poutine et les Balkans

Le Venezuela est bien un lieu de transit pour les cartels sud-américains et balkaniques de la cocaïne, mais son rôle est mineur par rapport à celui de pays voisins comme la Colombie, le Guatemala ou encore l'Équateur.

- Articles / Monténégro, Serbie, Croatie, drogues, Défense, police et justice, Courrier des Balkans

Le Venezuela est bien un lieu de transit pour les cartels sud-américains et balkaniques de la cocaïne, mais son rôle est mineur par rapport à celui de pays voisins comme la Colombie, le Guatemala ou encore l'Équateur.

- Articles / Monténégro, Serbie, Croatie, drogues, Défense, police et justice, Courrier des Balkans

Les sanctions européennes qui frappaient le Kosovo depuis l'été 2023 vont être totalement levées ce mois de janvier, annonce la Commission. Une conséquence du bon déroulement des élections locales d'octobre et des législatives de décembre, mais qui croit encore en la relance du « dialogue » avec Belgrade ?

- Le fil de l'Info / Kosovo Vetëvendosje, Kosovo, Questions européennes, Courrier des Balkans, dialogue Kosovo Serbie, Tensions Nord Kosovo

Alessandro Ieranò, Project Research Assistant at the South-East Europe Programme (ELIAMEP), explores the interplay between EU enlargement disputes and minority rights in his new article for Contemporary Southeast Europe.

Drawing from the Beleri case and Hungary’s ongoing veto on Ukraine, he observes how, in the context of bilateral disputes between a member (kin) state and a candidate (home) state, enlargement paralysis is a ‘lose-lose’ outcome for all parties involved. Above all, for national minorities, which risk to find themselves caught in the crossfire of politicisation and securitisation.

As he argues, this stems from the of lack of safeguards and alternative-dispute resolution mechanisms in the current enlargement framework, which has turned veto powers from an atomic option into a default practice. This not only enables the politicisation of kin-minorities in candidate countries—adding further straining bilateral relations—but also jeopardises enlargement at the moment when it is most needed. To address this challenge, he proposes a set of policy recommendations aiming at restoring the credibility of the enlargement promise through mutual guarantees to both ‘gatekeeping’ kin-member states and ‘obstructed’ candidate-home states, while preventing the securitisation of national minorities.

You may read the essay here.

Le Kosovo possède une vieille tradition viticole, mise à mal ces dernières décennies. Le domaine Theranda Wine essaie de la faire renaitre, en jouant la carte de la qualité et de la diversification des cépages et des vinifications.

- Articles / Kosovo, Agriculture, Vins Balkans, Economie, Courrier des Balkans

En Croatie, les « bons catholiques » n'attendent même pas la fin du temps de Noël pour se débarrasser de leurs sapins. En effet, ils ne veulent surtout pas que celui-ci brille encore le 6 janvier... veille de la Noël orthodoxe !

- Articles / Novosti, Croatie Église catholique, Croatie, Religions, Société

Now in its sixth year, ELIAMEP’s annual forecasts return with the Special Edition ““ELIAMEP Outlook – Predictions for 2026” offering expert insights into the year ahead. Twenty-four analysts and collaborators of ELIAMEP examine the key challenges, emerging trends, risks, and opportunities expected to shape Greece, Europe, the Mediterranean, and the wider world in the coming year. This year’s edition is further enriched by five contributions from voices of the “next generation,” bringing fresh perspectives and new ideas into the conversation. A selection of essays was featured in a special supplement of TA NEA on January 3. Read the paper here.

En avril 1945, plus de 400 prisonniers de guerre kosovars, qui avaient combattu avec les nazis, ont été massacrés par les partisans, alors qu'ils se trouvaient en transit dans le port monténégrin de Bar. Un témoignage inédit éclaire cette tragédie méconnue.

- Articles / Monténégro, Monitor (Monténégro), Kosovo, Histoire

Rebecca West entreprit en 1937 un grand périple à travers la Yougoslavie. Elle en tira un livre au titre énigmatique qui allait la rendre mondialement célèbre. Les prémonitions de l'auteure, la force avec laquelle elle a su les exprimer font de son livre un chef-d'œuvre médiumnique à l'égal des Démons de Dostoïevski.
De Zagreb au Monténégro, en passant par la Dalmatie, l'Herzégovine, la Bosnie, la Macédoine et le Kosovo, Rebecca West a tracé une triple cartographie de cet État prophète et (…)

- Livres / Kosovo, Voyage, Bosnie-Herzégovine, Croatie, Serbie, Macédoine du Nord, Monténégro

Rebecca West entreprit en 1937 un grand périple à travers la Yougoslavie. Elle en tira un livre au titre énigmatique qui allait la rendre mondialement célèbre. Les prémonitions de l'auteure, la force avec laquelle elle a su les exprimer font de son livre un chef-d'œuvre médiumnique à l'égal des Démons de Dostoïevski.
De Zagreb au Monténégro, en passant par la Dalmatie, l'Herzégovine, la Bosnie, la Macédoine et le Kosovo, Rebecca West a tracé une triple cartographie de cet État prophète et (…)

- Livres / Kosovo, Voyage, Bosnie-Herzégovine, Croatie, Serbie, Macédoine du Nord, Monténégro

La route des Balkans reste toujours l'une des principales voies d'accès l'Union européenne, pour les exilés du Proche et du Moyen Orient, d'Afrique ou d'Asie. Alors que les frontières Schengen se ferment, Frontex se déploie dans les Balkans, qui sont toujours un « sas d'accès » à la « forteresse Europe ». Notre fil d'infos en continu.

- Le fil de l'Info / Migrants Balkans, Albanie, Populations, minorités et migrations, Courrier des Balkans, Bosnie-Herzégovine, Turquie, Bulgarie, Croatie, Grèce, Kosovo, Macédoine du Nord, Monténégro, Moldavie, Roumanie, Serbie, Slovénie, Gratuit, Grèce immigration

Cette année, nos héros sont souvent des collectifs, comme ceux des parents des victimes des tragédies de Kočani, en Macédoine du Nord, ou de Cetinje, au Monténégro, ou comme les féministes croates de fAktiv, mais il y a en a beaucoup d'autres et même, venu de Turquie, un Pikachu que l'on a vu brandir le drapeau de la révolte en Serbie et bien d'autres endroits...

- Articles / Personnalités, Albanie, Courrier des Balkans, Moldavie, Monténégro, Roumanie, Grèce, Macédoine du Nord, Slovénie, Bosnie-Herzégovine, Bulgarie, Croatie, Serbie, Kosovo, Turquie

Nyugtalan időszakot élünk mostanság, szinte minden nap hallani olyan hírt, amelyben a világ valamely pontján található ország fegyverkezésről vagy annak védelmi kiadásainak növeléséről esik szó. Sajnos egyre több konfliktusról vagy zavargásról hallani világszerte. Ebben a zavaros időszakban több ország is feszített tempójú fegyverkezésbe kezdett, de vajon a több fegyver nagyobb biztonságot fog-e jelenteni, vagy inkább egy esetleges harmadik világháború szelét fogja közelebb hozni? Az elmúlt években, különösen az orosz-ukrán konfliktus 2022-es kiszélesedése óta Európa majdnem minden országában elindult egyfajta fegyverkezési hullám.

Ebben az összefoglalóban Németországot fogom közelebbről megvizsgálni, bemutatni, milyen változások történtek az elmúlt években és hogy a jövőben milyen kérdésekkel kell foglalkoznia az ország vezetőinek mind a biztonság- és védelempolitika, mind pedig külpolitika terén. Mielőtt azonban elmélyülnék a részletekben, Friedrich Merz kancellárságát és politikai nézőpontjait fogom bemutatni, mivel a pontos képhez elengedhetetlen a kormányfő múltjának és jelenének ismerete.

A jogi diplomával rendelkező német politikus már 1972 óta aktívan képviseli a CDU-t, vagyis a Kereszténydemokrata Unió (németül: Christlich Demokratische Union Deutschlands) értékeit, amelynek 2022 óta tölti be elnöki tisztségét. Egy kicsit visszaugorva az időben feltűnhet, hogy a korai kezdés után egy hosszabb szünet következett be a politikai karrierjében, ami 2009-től egészen 2021-ig, tartott. Ebben az időszakban az üzleti világban kezdett el tevékenykedni, tapasztalatot szerezve a kereskedelemről és a gazdasági világ működéséről, amiket a visszatérését követően sokszor kamatoztatni is tudott.

A gazdasági nézeteiben részben emiatt jelent meg a liberális modell, aminek következtében több és nagyobb szerepet adna a piaci mechanizmusoknak és a vállalatoknak. Gondolatait egy ország gazdasági működéséről egy könyvben foglalta össze, „Mehr Kapitalismus wagen” („Merjünk többet a kapitalizmusra bízni”) címmel. Konzervatív értékeket valló katolikus, ami szoros összefüggésben van a CDU kereszténydemokrata beállítottságával. A migráció kérdésében is szigorúbb álláspontot képvisel, viszont egy a – feltörekvő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő – AFD-vel való esetleges együttműködésnek a gondolatát is elutasítja.

Számunkra azonban a legrelevánsabb a külpolitika kérdése. Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy Merz elkötelezett egy egységes Európa létrehozása mellett, melynek okai leginkább a politikai karrierjének kezdeti szakaszaira vezethetők vissza, amikor Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárral közösen tett komoly erőfeszítéseket az ország újra-egyesítése érdekében. Az európai együttműködés gondolata számára egy közös európai haderő felállításban jelenik meg, valamint abban, hogy Németország új szintre emelje a Franciaországgal és Lengyelországgal való kapcsolatait,  emellett az óceántúli nagyhatalommal, az USA-val is szeretne  jobb, minőségibb kapcsolatot kialakítani. Ez utóbbi hátterében elsősorban a Trump elnök által kivetett vámok okozta gazdasági nehézségek állnak, ez teszi kiemelt fontosságúvá a kérdést. A Merz-i Németország a NATO mellett is elkötelezett, amire jó példa, hogy a kancellár mindenképp új szintre szeretné emelni Bundeswehr-t és célként tűzte ki a 2%-os (korábbi NATO-elvárás) ráfordítási arány folyamatos teljesítését és növelését a jövőben is. Ezzel nem csak az ország biztonságát szeretné nagy mértékben növelni, de a lehető legrosszabb eshetőségre, egy esetleges konvencionális háborúra is szeretne felkészülni. Elmondható tehát, hogy a külpolitikáját tekintve egy erősen atlantista politikusról beszélhetünk, aki közben elkötelezett az európai együttműködés, különösen közös védelmi kérdések iránt is.

A 2025-ös év mindenképp fordulópontot jelent a német politikában, hiszen az előrehozott választásokon olyan események következtek be, amire sokan nem számítottak. Jelentős változások történtek a politikai életben, hiszen hiába szerezte meg a CDU a szavazatok 22,6%-át, az AfD megduplázta támogatóinak számát, míg az SPD történelmi súlyosságú „vereséget” szenvedett, a szavazók csupán 16,4%-át tudta maga mellé állítani. Ez az úgynevezett „jelzőlámpa” koalíció végét jelentette és helyette egy új CDU–SPD „nagykoalíció” alakult, amelynek vezetője Friedrich Merz lett.

Lassan 200 napja mondhatja el magáról, hogy ő Németország vezető politikusa, de milyen döntéseket hozott ebben az időszakban a kül- és biztonságpolitikában valamint a védelempolitika terén? A következő részekben ezeket fogom elemezni és véleményezni.

Sok elemző szerint a politikus ígéreteivel ellentétben változások nem, vagy csak alig történtek a belpolitikai életben, a külpolitika terén viszont annál inkább. Merz megtörte az előző kancellár sokak szerint unalmas külpolitikáját, új lendületet és dinamikát hozott. Első útjai nem meglepő módon a szomszédos baráti államokba vezetettek. Alig pár nappal a kinevezését követően elutazott Franciaországba, ahol Emmanuel Macron elnökkel találkozott, majd Lengyelországban is látogatást tett még aznap délután, ami alátámasztja, hogy a német politikus mindkét országot kiemelt partnerének tekinti és Európát a segítségükkel, a velük való együttműködés keretei között szeretné újból magas szintre emelni. Felmerül azonban a kérdés, hogy az elmúlt évek rossz gazdasági mutatóival, valamint az ország meggyengült nagyhatalmi szerepével vajon mire lehet képes az új kancellár? Az utazások egyértelművé tették, hogy újból „feléledhet” a weimari háromszög, amely még 1991-ben jött létre, mint a Nyugat és Kelet közötti híd megtestesítője. Egy biztos, az orosz-ukrán konfliktus ezt a három országot mindenképpen közelebb hozta egymáshoz. Az én személyes véleményem az, hogy ha ténylegesen újból fel akarják helyezni Európát a geopolitikai térképre, akkor az e három ország összefogása nélkül nem sikerülhet.

A további külföldi látogatásaira sem kellett sokat várni, hiszen mindössze 4 nappal a hivatalba lépését követően Kijevbe is elutazott, az előbb említett lengyel-és francia, valamint brit politikai vezetőkkel és együttesen, valamint az amerikai elnökkel egyeztetve álltak ki Ukrajna szuverenitása mellett és utasították el az orosz agressziót. De vajon milyen is a két ország közötti kapcsolat? Már kampánya során is többször emlegette a Taurus rakéták esetleges átadását Ukrajnának, amivel az akár orosz mélységi területeket is képes lehet támadni, kulcsszerepet betöltve a konfliktusban. Merz egyértelműen szakított elődje, Olaf Scholz megfontoltabbnak vélt politikájával, ennek a fegyvernek az említésével Oroszország felé is egyfajta üzenetet küldött. Ezidáig azonban hiába valók voltak az ígéretek, a fegyverszállítás ugyanis egyelőre nem történt meg, mert az új kancellár több nehézségbe is ütközött. Egyrészről technikai és pénzügyi problémák is felmerültek, hiszen egy ilyen fegyver előállítása komoly költségekkel jár és az ukrán fegyveres erők átképzése is sok időt venne igénybe. Másrészről, az Oroszországtól való félelem mind a mai napig megjelenik a német politikában, és egy ilyen fegyver átadása újból az esetleges eszkaláció kérdését veti fel, ami több német politikusban is komoly aggályokat vált ki. Nem csoda, hogy Zelenszkij-nek újból csalódnia kellett a nyugati hatalmakban, persze további fegyverszállítmányokról szólnak hírek, de a háborút befolyásolható Taurus rakéták szállítása hivatalosan azóta sem történt meg. Németország egyértelműen kiáll Ukrajna mellett, de a nehézségekkel küszködő gazdasága mellett vajon meddig tudja ezt érdemben fenntartani? Elég csak a német autóiparra gondolni, milyen nehézségeken megy keresztül manapság és hogy ez milyen bevételkiesést okoz a német gazdaság számára.

Nem kellett sokat várni egy washingtoni, amerikai-német találkozóra sem a nyár elején. Friedrich Merz itt elővette az üzletemberként szerzett korábbi tapasztalatait és megpróbálta Donald Trump amerikai elnökkel minél egyszerűbben megoldani a tárgyalásokat. A legnagyobb kérdést a védelmi kiadások mértéke jelentette, hisz az új amerikai vezetés nem egyszer jelezte már, hogy elégedetlen az európai államok ilyen jellegű kiadásaival, márpedig az USA nélkül Európa nem lenne képes hatékonyan megvédeni magát egy komolyabb fegyveres támadással szemben. Olaf Scholz kancellársága végére ugyan sikerült Németországnak a 2%-os határt elérnie, viszont ma már ennél jóval többre van szükség, az új elvárás a 2025 júniusi Hágai csúcs óta már 5%. Nem csoda, hogy az új német kancellár a 3-4%-os határt tűzte ki céljául és egyértelműen a kontinens egyik, ha nem a legerősebb haderejét szeretné a következő években létrehozni. A két ország megbeszélésén persze felmerült a gazdaságot érintő amerikai vámok kérdése, valamint Ukrajna támogatása is. Itt egy összefüggésre szeretnék rávilágítani, miszerint az USA számára a prioritást egyértelműen a Kínával való szembenállás élvezi, de az ukrajnai helyzet rendezését is fontosnak tartja a republikánus vezető. A Bundeswehr megreformálása emiatt is kulcsfontosságú, ahogy az európai haderő fejlesztése is, mert ha az óceántúli nagyhatalom csökkenti a támogatások mértékét, akkor Európának kell átvennie a szerepét. Merz emiatt egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitikát szorgalmaz, ami mellett azzal érvel, hogy Németországnak fel kell készülnie egy kevésbé megbízható amerikai partnerre is a későbbiekben.

Védelempolitika szempontjából egyértelműen a Bundeswehrt érintő döntések kerültek a középpontba. Gazdasági oldalról már tettem említést a korábbiakban arról, hogy egyértelmű célkitűzés a haderőre fordított kiadások növelése, de Németország esetében jelenleg a személyi állomány folyamatos csökkenése okozza a legnagyobb problémát, ami felveti a kérdést, hogy élőerő nélkül, hogyan lehetne egy erős haderőt létrehozni.  A kancellárnak szép emlékei vannak a sorkatonaságban eltöltött éveiről és kellemesen emlékszik vissza erre az időszakra. „Jó érzés volt, hogy egy nagy gépezethez járulunk hozzá. És ez biztonságot adott nekünk” – említette egyik interjújában. Az országban 2011-ben függesztették fel a sorkatonai szolgálatot, viszont az új kormány azon dolgozik, hogy ezt a rendszert a lehető leghamarabb, visszaállítsa valamilyen módon. Ezt kezdetben önkéntes alapon tervezik, de ha szükséges akkor a későbbiekben akár kötelező szolgálatot is elrendelnének, amennyiben nem sikerül a Bundeswehr létszámát kellőképpen megnövelni. A cél egyértelmű, minél több embert kell toborozni, ehhez pedig el kell érni, hogy az emberek megszeressék a katonai hivatást és ne kényszerként tekintsenek rá. Novemberben be is jelentette a kormány, hogy 2026-tól mintegy 700 ezer fiatalt fognak kiértesíteni, hogy részt vegyenek a szükséges orvosi vizsgálatokon, a rendszer viszont egyelőre önkéntes alapú marad, nem szeretnének senkire semmit rákényszeríteni. Úgy gondolájk, átmenetileg ez is megoldást jelenthet a létszámbeli problémákra és elindulhat Európa legerősebb hadseregének kiépítése Németországban.

Összegezve a németországi eseményeket egyértelműen látni, hogy változás történt. A korábbi kormány óvatosságát egy „agresszívabb” kormányzás váltotta fel, ez azonban több kérdést is felvet, hiszen a német gazdaság az elmúlt években alulteljesített, így pénzügyi nehézségek is adódhatnak. Vajon lehet-e így is teljesíteni az erős külpolitikai törekvéseket és a Bundeswehr számára kitűzött célokat? Nem inkább a belpolitikát, valamint a társadalmi problémákat, ide értve például a migrációt kellene elsőként rendezni? Ebben a kiszámíthatatlan világban szinte mindennél fontosabb, hogy egy ország vezetése világos prioritások mentén, a valósággal szembenézve hozza meg döntéseit. Németországnak ma egyszerre kell megfelelnie a nemzetközi elvárásoknak és kezelnie a belső feszültségeket, miközben gazdasági ereje már nem akkora, mint korábban. A külpolitikai ambíciók és a hadsereg megerősítésére irányuló törekvések akkor lehetnek tartósak, ha stabil társadalmi háttér és kiszámítható gazdasági alapok támasztják alá őket.

Szerző: Fodor Balázs

A Németország biztonság és -védelempolitikája, külpolitikája Friedrich Merz kancellársága alatt bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Jama’at Nusrat al‑Islam wal‑Muslimin (JNIM), az al-Kaida-hoz kötődő csoport, bejelentette első nigériai támadását – egy katona életét vesztette

Egy al-Kaida-hoz kötődő fegyveres csoport, amely a Száhel-övezetben aktív, bejelentette, hogy Nigériában hajtott végre támadást, amelyben egy katona életét vesztette – ez a csoport első ismert akciója az országban.

A csoport egy videó­üzenetben tette közzé, hogy a támadást a nigériai Kwara State államban hajtották végre szerdán hajnalban: egy katonai járőröket érintő támadás során egy katona meghalt, illetve fegyvereket és készpénzt zsákmányoltak.

Egy katonai forrás megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a JNIM katonaságot ért támadásában valóban életét vesztette legalább egy katona. Ugyanakkor a nigériai hadsereg nem válaszolt a további kommentárra.

A JNIM eredetileg 2017-ben alakult, főként Maliban tevékenykedik, és tevékenysége Burkina Faso, Niger és más Száhel-övezeti államok felé is terjedt. Az országba való belépése komoly biztonsági kihívást jelent Nigéria számára, ahol már korábban is felléptek fegyveres csoportok – például a Boko Haram és az Islamic State West Africa Province (ISWAP) –, és amelyek több tízezer emberéletet követeltek, valamint több millió embert kényszerítettek otthona elhagyására.

Az újonnan végrehajtott támadás időzítése aggasztó: Nigéria központi-észak-közép régióiban korábban kevésbé volt jellemző ilyen típusú támadás, és ez a fejlemény jelzi, hogy a JNIM megkísérelheti terjeszkedését az országban.

Szerző: Németh Merse

Kenya és Nepál után Madagaszkár: fiatal tüntetők buktatták meg az elnököt

Megfosztották állampolgárságától az egykori madagaszkári elnököt, Andry Rajoelina-t. A rendeletet az új miniszterelnök írta alá, aki hivatkozott a helyi törvényekre, melyek kimondják, hogy aki rendelkezik külföldi állampolgársággal, az elveszítheti a madagaszkárit. Az előző elnök immár 10 éve francia állampolgár is, emiatt felmerült a követelés, hogy zárják ki a 2023-as választásokból. Ő azonban mégis indult és meg is nyerte.

Madagaszkárban szeptember vége óta zajlottak fiatalok által vezetett tüntetések, akik kezdetben a gyakran több, mint 12 órás áram- és vízkimaradások és az ország mintegy 75%-át érintő szegénység ellen tiltakoztak. A demonstrációkat egy magukat ’’Gen Z Madagascar-nak” nevező csoport vezette, akik a nepáli és a srí lankai fiatalok által vezetett felkelésekből inspirálódtak. A tüntetések ezreket vonzottak az utcákra; Rajoelina lemondását és a teljes politikai rendszer átalakítását követelték. A rendőrség a megmozdulásokra keményen reagált, gumilövedéket és könnygázt is bevetettek, aminek következtében több, mint százan megsérültek és 22-en meghaltak (azonban nem minden haláleset köthető a biztonsági erőkhöz). Az október 11-i kormányellenes tüntetés során a CAPSAT elit katonai egység a tüntetők pártjára állt, másnap pedig Rajoelina elmenekült az országból.

Az új elnökre nem kellett sokat várni; október 17-én a CAPSAT parancsnoka, Michael Randrianirina ezredes tett esküt átmeneti államfőként (amely tisztséget elmondása szerint 18-24 hónapig fog betölteni) és bejelentette, hogy a CAPSAT átveszi a hatalmat. A fiataloknak pedig külön kifejezte köszönetét. Három nappal később Randrianirina ki is nevezte az üzletember Herintsalama Rajaonarivelo-t kormányfőnek. A ’’Gen Z Madagascar” örömmel fogadta Rajoelina bukását, viszont az új miniszterelnök kinevezése ellentmondást váltott ki. Szerintük a kinevezés „konzultáció nélkül és átláthatalan módon történt” – írták egy Facebook posztban. A választásokat legfeljebb két év múlva megrendezik, addig is az új elnök biztosította a fiatalokat arról, hogy azonnal nekilátnak a Z generáció tiltakozását kiváltó okok kezeléséhez.

Szerző: Bánfi Zita

Elefántcsontpart: folytatódik a vita az elnökválasztás körül – hivatalos adatok szerint az elnök negyedik mandátumot nyert

Abidjan – Az Elefántcsontpartban lezajlott 2025. október 25-i elnökválasztáson az előzetes eredmények alapján Alassane Ouattara 83 éves államfő negyedik mandátumát szerezte meg, miután a szavazatok közel 89,7%-át kapta.

A részvételi arány körülbelül 50% volt az összes regisztrált választó közül.

Főbb részletek

• A két legerősebb ellenzéki kihívó, Laurent Gbagbo és Tidjane Thiam, nem vehetett részt a választáson – az ellenzék szerint ez a választás tisztaságát vetette alá, támogatóik szerint pedig a rendszer demokratikus deficitjét jelzi.

• Az elnök több korábbi kampányban is gazdasági növekedést és stabilitást hangsúlyozott – rendszerkritikusok azonban azt vetik fel, hogy a politikai verseny korlátozott és a választási szabályok átláthatósága kérdéses.
• Az eredmények jogerőssé válása előtt még az ország alkotmánybírósága is vizsgálhatja a választást – a belső feszültségek és az ellenzéki tiltakozások miatt nem zárható ki további politikai reakció.

Mi várható?

Ouattara negyedik mandátumát arra hivatkozva nyerte el, hogy „átadja a stafétát a következő generációnak”, miközben tovább kívánja fejleszteni az infrastruktúrát és a befektetéseket.

Ugyanakkor a választás körüli feltételezett korlátozások és az ellenzék kizárása miatt az ország demokráciájának jövője témaként marad.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztő: Németh Merse

A Afrika, 2025. október 2. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.