Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba látogatott a Görög Játszóház január 27-én.A játszóház elsősorban azért jött létre, hogy összehozza azokat keresztény a fiatalokat, akik időről időre szívesen gyűlnek össze és töltenek el együtt néhány órát más hasonló korú és hasonló értékrendű fiatallal. A játszóház tulajdonában lévő, csaknem száz különféle társas és személyiségfejlesztő játék között mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb, legszórakoztatóbb játékokat.

Így volt ez Karácsfalván is, ahol egyszerre majdnem 50 fiatal vetette bele magát a közös játék örömébe. A fergeteges hangulat és a minőségi szórakozás garantált volt.

Ezúton is köszönjük Varga Csabának, a játszóház megálmodójának, hogy hozzánk is elhozta, egészen Kárpátaljáig, ezt a kezdeményezést, és megmutatta nekünk a közös időtöltés felbecsülhetetlen értékét, valamint köszönjük Kaskötő Miklósnak, a Petőfi-program ösztöndíjas papnövendékének, hogy mindezt lehetővé tette.

Reméljük, a jövőben is fogadhatjuk még a Görög Játszóházat Karácsfalván, illetve Kárpátalja más településein.

A fogfájás rendkívül kellemetlen lehet, de az intenzitása széles skálán mozoghat. Bár bizonyos esetekben érdemes fogászati ügyeletre menni, máskor egyszerű házi módszerekkel is elviselhetővé mérsékelhetjük a fájdalmat addig, míg el nem jutunk a fogorvoshoz.

A fokhagyma régóta ismert antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatásairól, ezeket a tulajdonságait fogfájás esetén is kihasználhatjuk. Törjünk össze egy gerezd fokhagymát, keverjük össze egy kevés sóval, majd tegyük az érintett fogra. Naponta akár többször is megismételhetjük. Hasonló hatásai lehetnek az egyszerű vöröshagymának is, ezért ha fáj a fogunk, egyszerűen rágcsáljunk el egy kis darab nyers hagymát (koncentráljunk arra az oldalra, ahol a fájós fog van).

Az egyik legnépszerűbb fogfájás elleni háziszer a szegfűszeg: nemcsak gyulladáscsökkentő és fertőzések ellen védő hatásai is vannak, de érzéstelenítő és fájdalomcsillapító is egyben. Törjünk össze vagy daráljunk meg két egész szegfűszeget, keverjük össze egy kiskanál olíva- vagy kókuszolajjal, hogy sűrűbb pasztát kapjunk, majd ezt vigyük fel az érintett területre. Ha van otthon szegfűszeg illóolaj, akkor egy fültisztító pálcikára téve néhány cseppet, be is ecsetelhetjük a fájó területet. A szegfűszeg olajával bánjunk óvatosan, mert igen irritáló hatású lehet, igyekezzünk elkerülni, hogy a nyelvünkhöz érjen, és ne alkalmazzuk abban az esetben, ha nagyon érzékeny az ínyünk.

Nagyon egyszerű, de igen hatékony fogfájás elleni szert kapunk, ha egy teáskanál sót feloldunk egy pohár meleg vízben, és ezzel öblögetünk. A sós víznek antibakteriális és fájdalomcsillapító hatásai is vannak, emellett az öblögetéssel eltávolíthatjuk a fogak közül (esetleg a lyukas fogból) azokat a törmelékeket, ételmaradványokat, melyek irritálhatják a fájó részt. Legalább harminc másodpercig öblögessünk, majd köpjük ki a sós vizet! Napota többször is megismételhetjük!

A vaníliát is kipróbálhatjuk a sajgó fogakra: ennek a fűszernek enyhe fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatása van, az illatáról pedig úgy tartják, hogy pozitív hangulatba hoz (a jókedv pedig szintén fájdalomcsillapító hatású). Mártsunk egy fültisztító pálcikát vaníliakivonatba, és ezzel ecseteljük be az érintett területet – figyelem, az üzletekben kapható vaníilaaroma nem alkalmas a fájdalomcsillapításra!

A jégnek nemcsak fájdalomcsillapító és érzéstelenítő hatásai vannak, de segít lelohasztani a duzzanatot is. Egy kevés jeget zúzzunk meg, csavarjuk gézbe vagy egy tiszta textilpelenkába, és tegyük az arcunkra, oda, ahol a fájós fog található. Néhány percig tartsuk ott, de többször is megismételhetjük.

Február első napjaiban megyeszékhelyünket is elérték a hatalmas jégtömegek, ahogy a jégzajlással járó szemetes, zavaros víz is. A hatalmas jégtömbök nyomán az Ung-híd egyik pillére is megsérült.

Akadtak azonban olyanok, akiket nem ijesztett meg a jeges vízözön, ellenkezőleg: ugráltak és táncoltak az ungvári gyalogoshíd előtt feltorlódott jégdarabokon.

– Egy fiatal fiú rámerészkedett a jégre, néha ugrált rajta, mint egy szöcske, máskor csak sétált a jégdarabokon. Az sem zavarta, hogy néhány méterrel mellette hömpölygött a jeges vizű folyó – mondta egy szemtanú.

Kárpátalja.ma

A diagnosztika fejlesztője egy amerikai kutatóintézet. A szakemberek bíznak abban, hogy kísérleteik eljutnak oda, hogy az eljárást két-három év múlva engedélyeztessék az amerikai gyógyszerhatósággal (FDA).

A hasnyálmirigyrák agresszivitása miatt és a hatásos kezelés hiányában az egyik leghalálosabb daganattípus, a betegség korai szakaszában nincsenek jellegzetes tünetei, ezért általában előrehaladott állapotban fedezik csak fel.

A betegek mintegy 80 százaléka a diagnózis felállítása után egy éven belül meghal.

A Nature Biomedical Engineering című tudományos folyóiratban hétfőn közölt tanulmányukban amerikai és kínai kutatók bemutatták azt az olcsó és nagyon érzékeny tesztet, amely lehetővé teszi a hasnyálmirigyrák korai diagnosztizálását. Technikájuk a sejtek által kibocsátott hólyagocskák, az extracelluláris vesiculák (EV) precíz észlelésén alapul.

“A hasnyálmirigyrák egyike azon daganattípusoknak, amelyek esetében nagy szükségünk van egy úgynevezett tumormarkerre, vagyis jelzőanyagra a korai felismeréshez” – hangoztatta Tony Hu, a tanulmány vezető szerzője.

A kínai és amerikai tudósok által kidolgozott teszt egy ilyen biomarker – az EphA2 fehérje – észlelésén alapul a sejtek által kibocsátott hólyagocskákban.

Ezek a membránnal körülvett gömböcskék szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban, az immunszabályozásban, a véralvadásban és súlyos betegségek, köztük daganatos betegségek kialakulásában.

Tanulmányukban a szakemberek olyan, daganatokból származó extracelluláris vesiculák észlelésének módját mutatták be, amelyek hordozták ezt a fehérjét, a hasnyálmirigyrák árulkodó markerét. A fehérje pontos észlelése lehet a hasnyálmirigyrák korai felfedezésének kulcsa.

Jelenleg is létezik egy tumormarker, a CA 19-9, de az nem elég érzékeny és specifikus ahhoz, hogy rákszűrésre használják. A CA 19-9 segít megkülönböztetni a hasnyálmirigy- és az epevezetékrákot más nem rákos állapotoktól, például a hasnyálmirigy-gyulladástól. Jól alkalmazható a hasnyálmirigyrák kezelésekor a hatásosság megfigyelésében.

Az új teszt jóval hatásosabb, kis létszámú klinikai próbáiban 48 egészséges, 48 hasnyálmirigy-gyulladásos és 59 korai vagy előrehaladott hasnyálmirigyrákban szenvedő beteg vett részt. A tesz több mint 85 százalékos pontossággal azonosította a hasnyálmirigyrákot.

A szakemberek egy nagyobb léptékű tanulmányban fogják ellenőrizni eredményeiket. Tony Hu úgy véli, hogy 2-3 év múlva szerezhetik meg az amerikai gyógyszerhatóság engedélyét a mindennapos alkalmazáshoz.

Nem szűnnek a harcok a szemben álló felek között a kelet-ukrajnai fronton, az oroszbarát szakadárok lakott területeket lőnek tiltott nehézfegyverekkel és harckocsikból, a támadások következtében egy 15 éves fiú életét vesztette – jelentették kedden ukrán hírforrások.

Hétfőn tüzérségi lövedékek csapódtak be a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalán lévő, Donyecktől mintegy 70 kilométerre északra fekvő Kurgyumivka faluban. Egy repesz szíven találta a kamaszfiút, aki a sebesülés következtében meghalt.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a Donyeck melletti Avgyijivkát előző nap 12 órán át lőtték harckocsikkal és nehéztüzérséggel a szakadárok. Fegyvercsend délelőtt kilenc és délután három óra között volt, előtte és utána heves csapásokat mértek az orosz támogatású szakadár erők a településre.

A szóvivő tájékoztatása szerint a frontvonal egészére kiterjedtek a szakadárok támadásai, az elmúlt egy napban összesen 78-szor lőtték a front ukrán ellenőrzésű oldalát. Katona az elmúlt napban nem vesztette életét, de egy megsebesült – közölte a szóvivő.

Közben Eduard Baszurin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője kedden a DAN szakadár hírügynökség szerint arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban két szakadár fegyveres vesztette életét és egy sebesült meg az ukrán fegyveres erők támadásaiban.

Motuzjanik felderítési információkra hivatkozva elmondta, hogy február 5-én két 200-as jelzésű Kamaz teherautó hajtott el egy szakadár ellenőrzés alatti halottasházból. A járművek szavai szerint a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuba indultak, és a jelzés jelentése alapján a harcokban elesett orosz katonák holttesteit szállították el.

„Önbecsülésünk és kapcsolataink – család, barátok, munkatársak és a többiek” címmel tartott előadást a házasság hete alkalmából Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus február 6-án Beregszászban, a Kezünkben a Jövő Alapítvány Mentálhigiénés Műhelyének szervezésében.

Mint azt az előadás előtt Török Orsolya, a Mentálhigiénés Műhely vezetője elmondta, a műhely elsődleges céljának tekinti a lelki egészség megőrzését, ezért tavaly Székely András, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke a depresszió felismeréséről és megelőzéséről tartott előadást, melynek folytatása a most ismertetett téma.

Kozma-Vízkeleti Dániel – saját bevallása szerint – a népszerű pszichológiával ellentétben, amely a szüleinket teszi felelőssé életünk elakadásaiért, a népszerűtlen pszichológia képviselője: úgy véli, életünkért mi magunk vagyunk a felelősek, s igenis tehetünk saját lelki egészségünkért. Életünk során a biológiai testünkkel való törődés mellett ápolnunk kell lelkünket és társas kapcsolatainkat is, s törekednünk kell a világgal való egységünk megtapasztalására. Akkor fogjuk magunkat igazán jól érezni, ha mind a négy területtel egyaránt foglalkozunk − mondta.

Sokféle közeghez tartozunk egyszerre (család, munka, hobbi, barátok stb.), ezek mind hatnak ránk, s mi mindben picit másként vagyunk jelen. Némelyikben mi lehetünk a bátor, mindent megmondó oroszlán, s olyan is akad, amikor csöndes nyusziként egyezünk bele mindenbe. A közösségek ezeket a szerepeket kritikák és elismerések megfogalmazásával hozzák tudtunkra. A többieken változtatni nem tudunk, de magunkon igen. Rajtunk áll, hogy megkeressük-e azokat a közösségeket, ahol elismeréseket kaphatunk, illetve, hogy mi magunk negatív vagy pozitív irányba mozdítjuk-e el mások önbecsülés-mérlegét. Ajándékot adhatunk ugyanis egymásnak azáltal, hogy a velünk való együttlét kapcsán magukat jónak élhetik meg. Azzal nem megyünk semmire, ha másokat lenyomunk magunk körül. Saját önbecsülésünket is épp az ellenkezőjével, mások elismerésével erősíthetjük. Hiszen, ha felértékelek egy nekem fontos embert, akinek a társaságában vagyok, az azt jelenti, hogy én sem vagyok olyan rossz, az engem is emel. Önbecsülésünk szempontjából fontos az is, hogy mi hogyan látjuk saját magunkat. Ez tükröződik a magunkról elmesélt történetekben is. Kozma-Vízkeleti Dániel előadásában arra buzdított mindenkit, hogy gyűjtsük a Sikeres Magunkról szóló történeteket a Vesztes Magunkról szólóak helyett. Az önkritika, önbecsmérlés, ön-elutasítás, önelhanyagolás, önámítás, önsajnálat és önpusztítás helyett pedig bízzunk saját képességeinkben, értékeinkben, legyünk jóban önmagunkkal, szeressük azt a belső ént, akit úgy vágyunk, hogy mások szeressenek, hiszen ez gyógyítóan hathat nemcsak magunkra, de kapcsolatainkra is. Változás abból lesz holnap, ha ma másként csináljuk. A rendszerszemléletű megközelítés szerint, ha a közösségen belül bárkivel bármi történik, az tovább gyűrűzik. Ez nemcsak negatív, hanem pozitív irányba is nagyon jól tud működni. Építhetjük, gazdagíthatjuk egymást.

Kozma-Vízkeleti Dániel az előadás folytatásaként kedden zártkörű műhelymunkát vezet a segítő szakmákban dolgozók számára „A segítőnek ki segít? Saját erőforrásaink a másokkal való munkában” címmel.

Sütő Éva
Kárpátalja.ma

Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek is bíróság elé kell állni a további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt, miután az exelnök és pártja többet költött el a megengedettnél – közölte kedden a párizsi ügyészség.

Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az elmúlt években 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen – aki a jobboldal tavaly novemberi államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől – egy évvel ezelőtt indult eljárás az ügyben.

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012. decemberben nem hagyta jóvá Sarkozy elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába.

A tavaly júniusban lezárult vizsgálat szerint 18,5 millió eurót (5,6 milliárd forintot) próbált meg a Köztársaságiak nevű jobboldali párt elődje, az UMP 2012-ben kettős könyveléssel eltüntetni Sarkozy kampányszámláiról. A Bygmalion olyan rendezvényeket is kiszámlázott a pártnak, amelyeket nem rendezett meg.

Az ügyészség eleinte a párt akkori vezetését vizsgálta, de közben kiderült, hogy Nicolas Sarkozy 2012 márciusában annak ellenére sürgetett minél több kampányrendezvényt, hogy a kampányfőnöke, Guillaume Lambert – aki ellen szintén eljárás folyik – jelezte neki: túl fogja lépni a kampányra engedélyezett összeget. Nicolas Sarkozyt azzal nem vádolják, hogy tudott a csalásról, de az ügyészség szerint a túlköltekezéssel tisztában volt. Az ügyben két vizsgálóbíró járt el, az egyik döntött Sarkozy bíróság elé állításáról, a másik nem írta alá a döntést, így azt az exelnök megfellebbezheti.

Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság elé kell állnia az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta a pártja munkatársait.

Mintegy kétezer éve átalakították az amazóniai esőerdőket az őslakosok, akik több száz hatalmas, rejtélyes földerődítményt építettek a térségben, a tömeges erdőirtás következtében már több mint 450 nagy mértani geoglifát, vagyis csak madártávlatból látható rajzolatot tártak fel brit és brazil kutatók a nyugat-brazíliai Acre szövetségi államban.

A szakemberek egyelőre még csak próbálják megfejteni ezeknek a rejtélyes helyeknek a funkcióját. Valószínűtlennek tartják, hogy falvakról lenne szó, mivel a régészeti feltárások során nagyon kevés leletre bukkantak. Alaprajzuk azt sugallja, hogy nem védelmi célokból építették a földsáncokat, és a kutatók úgy vélik, hogy csak időszakosan használták őket, esetleg vallási rituálék helyszíneként.

Ezek az árkok mintegy 13 ezer négyzetkilométernyi területet foglalnak el. Felfedezésük megdönti azt a feltételezést, hogy az esőerdő ökoszisztémája embertől érintetlen volt – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

“Az a tény, hogy ezek a helyek évtizedeken át a kifejlett esőerdő alatt rejtőztek, megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az amazóniai erdők érintetlen ökoszisztémák. Azonnal meg akartuk tudni, hogy vajon a térség már erdő volt-e, amikor a geoglifákat építették, és hogy az emberek mekkora hatást gyakoroltak a tájra, amikor ezeket a földsáncokat építették” – hangoztatta Jennifer Watling, a Sao Paoló-i Egyetem és az Exeteri Egyetem kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány egyik szerzője.

A szakembereknek sikerült rekonstruálniuk hatezer év vegetációját és tűzhasználatát két ilyen, geoglifák által határolt helyen. Kiderítették, hogy az emberek jelentős mértékben megváltoztatták a bambuszerdőket és a geoglifák építéséhez időszakosan, kis mértékben irtották az erdőt.

Ahelyett, hogy nagy kiterjedésű erdőket irtottak volna ki a geoglifák építéséhez vagy mezőgazdasági használatra, az őslakosok úgy alakították át környezetüket, hogy az értékes fákra, köztük a pálmára összpontosítottak, mintegy létrehozva a hasznos erdei termékek őskori szupermarketét. A kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy az Acréban fennmaradt erdők ennek az ősi agro-erdőgazdálkodási gyakorlatnak az örökségei.

“A mai pusztító és fenntarthatatlan földhasználat igazolására nem szabad felhasználni az általunk feltárt bizonyítékokat” – hangoztatta Watling.

Szakadékba sodródott egy utasokat szállító busz a rahói járási Kvaszin (Tiszaborkút) február 7-én, a reggeli órákban – tudatta a pmg.ua hírportál.

Az előzetes információk szerint az Ungvár–Kőrösmező közötti menetrend szerinti busz vezetője túllépte a megengedett sebességet, emiatt a jármű nem tudott befordulni a kanyarban: oldalára fordult, és négy métert csúszott lefelé a közel tizenöt méter mély szakadékban. A busz egy kisebb fasornak csapódott, ez akadályozta meg, hogy a jármű a szakadék mélyén landoljon.

A történtekkor tizenegy utas tartózkodott a járműben, közülük hárman könnyebb sérüléseket szenvedtek. A sofőr sokkos állapotba került.

Kárpátalja.ma

Voltak a 18. századi Magyarországon boszorkányperek? Lesz-e folytatása Fábián Janka új könyvének: Az utolsó boszorkány lányának, valamint Az utolsó boszorkány történeteinek? Melyik korszakban és hol fog játszódni a szerző következő regénye? Készül-e film valamelyik kötetből? Többek között ezekről kérdeztük Fábián Jankát, aki mesélt az indulásáról és a történelmi regényírás folyamatáról is.

Legújabb regényedben: Az utolsó boszorkány lányában és az azt megelőző novelláskötetben: Az utolsó boszorkány történeteiben a boszorkányüldözések és javasasszonyok világát eleveníted fel. Mi adta az ötletet a témához?

Éppen egy másik könyvemhez kutattam a javasasszonyokról, amikor rátaláltam a 17. század végi, 18. század eleji boszorkányperek iratanyagára az interneten. Rögtön éreztem, hogy szívesen foglalkoznék vele, mert nemcsak a téma érdekelt, hanem a korszak is. Szerettem volna írni a 18. századi eseményekről és arról, milyen vádakkal ítélték máglyahalálra a nőket és néha a férfiakat.

Érdekes, hogy a köztudatban inkább a középkorhoz vagy Amerikához kötik a boszorkánypereket, nem is gondoltam, hogy Magyarországon is volt a 18. században hasonló.

A boszorkányperek utolsó nagy hulláma valóban Amerikából indult, onnan jutott Nyugat-Európába, majd hazánkba is. Nálunk kicsit másképp zajlottak, mint a régebbi boszorkányperek, tőlünk ugyanis nagyon távol állt a nyugati hozzáállás. Nekünk, magyaroknak megvolt a saját, külön bejáratú hagyományunk, ami a boszorkányhitet és -üldözést illeti. Nem ismertük az idegen módszereket, amellyel vallatták és vizsgálták őket, azt se tudtuk hirtelen, hogyan fogjunk hozzá, ezért német és osztrák területekről jöttek vizsgálóbírók és nyomozók, hogy segítsenek az itteni hatóságoknak a boszorkányperekben. A másik tévhit, hogy a pereket az egyház intézte, pedig az utolsó üldözési hullámot kifejezetten a világi hatóságok végezték, ők ítélték máglyahalálra vagy száműzetésre az áldozatokat. Mária Terézia korában ért véget a boszorkányüldözés. Még ekkor is előfordultak perek, de ezek voltak az utolsó esetei az üldözési hullámnak.

A történeteidben beleláthatunk az akkori boszorkányüldözésbe?

Igen, a novellákban, melyeket először kezdtem írni, felhasználtam a korabeli perek iratait is. A főhős Sárosi Felícia, akinek máglyahalálra ítélik a nagynénjét, majd Mária Terézia javasasszonya és bizalmasa lesz. Azt lehet tudni, hogy az uralkodónőnek valóban voltak közrendű bizalmasai, például egy komorna és még egy kályhafűtő is – innen jött az ötlet. Úgy terveztem, hogy ez egy sorozat lesz, és e-könyvben fognak megjelenni a részek. A Libri Kiadónál az első három rész ki is jött, de kiderült, hogy Magyarországon egyelőre olyan ellenszenv van az olvasókban az e-könyvek iránt, hogy végül további történetekkel kiegészítve nyomtatásban is kiadtuk a tavalyi könyvhétre az 5 novellát, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, de külön is olvashatóak.

Ezek folytatása Az utolsó boszorkány lánya?

A novellák írása közben annyi minden összegyűlt erről a témáról és korról, hogy kinőtt belőle egy regény is. Beleszerettem a 18. századba, az akkori eseményekbe, így született meg a történet, amely Sárosi Felícia lányáról szól, de önálló regényként is olvasható. Az első fele Bécsben, míg a második már Párizsban játszódik a francia forradalom előtt, egy nagyon izgalmas korszakban. Már három hónapja a könyvesboltokba került, és eddig rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, szeretik az olvasók.

Lesz folytatása a boszorkánytörténeteknek?

Igen. Sárosi Felíciáról írok további novellákat, melyek idén fognak megjelenni. Az első rész tavasszal fog kijönni e-könyv formájában, de később a többivel együtt nyomtatásban is olvasható lesz. Ezek ismét az utolsó boszorkányról és Mária Teréziáról fognak szólni, de lesz majd egy ráadás novella is, amelyben a lánya, Zsófia történetét gondolom tovább, és Az utolsó boszorkány lánya után játszódik majd.

Közben dolgozol új regényen is?

Két regényötletem is van, amelyek egyformán kedvesek a számomra. Mindkettőhöz ugyanannyi információt gyűjtöttem, és nem tudtam eldönteni, melyiket dolgozzam ki előbb. Ezért megszavaztattam a Facebookon az olvasókkal, hogy melyiket szeretnék: a 19. században vagy a 20. században játszódó történetet. Ők a 19. századit választották, így ehhez fogtam hozzá. Az 1848-as szabadságharc után, az 50-es 60-as években járunk majd Magyarországon és Amerikában, ahol az amerikai polgárháború lesz a kitekintés a nagyvilágba, hiszen annak is sok magyar vonatkozása volt.

Minden regényedben a történelmi múltba repítesz minket. Hogyan lehet úgy megragadni az elmúlt világot, hogy az olvasónak hihető legyen?

Rengeteg kutatással jár, és hihetetlenül sok mindennek kell utánanézni. Olyan apróságoknak is, mint például milyen ruhát hordtak akkor, milyen szappannal mosakodtak. A nagy történelmi események mellett mindig megtalálható a „kisbetűs” történelem, amely az emberek hétköznapi életébe enged bepillantást. Ezek az apró momentumok teszik átélhetővé és hihetővé az olvasók számára az általam teremtett világot. Viszont ezeket nem találjuk meg a történelemkönyvekben. Olvasok a témában forrásokat, feldolgozásokat, korabeli irodalmat és regényeket, levelezéseket, de vizuális tartalmakat: fotót, filmet, festményeket is megnézek. Nagyon sokat kutatok, de élvezet ez a munka. Borzasztóan szeretem csinálni, és az olvasói visszajelzésekből is látszik, hogy sokukat éppen a bemutatott hétköznapi világ fog meg. Annak is mindig nagyon örülök, amikor valaki azt mondja, hogy elolvasta a regényt, és annyira felkeltette az érdeklődését egy-egy történelmi esemény iránt, hogy annak még külön utánanézett.

Sosem tartottál attól, hogy esetleg valami nem lesz a regényben korhű?

Természetesen tartok tőle. Valaminek inkább háromszor-négyszer utánanézek, de már így is sétáltam bele csapdába. Tévedés előfordul néha, de ha észreveszem, ezeket a későbbi kiadásokban kijavítjuk. A történelem nem egzakt tudomány, attól is függ, melyik történészt olvassa a szerző, hol néz utána egy-egy témának. Az sem segít feltétlenül, ha azokat kérdezzük meg, akik akkor éltek – például az 56-os forradalommal kapcsolatban –, mert mindenki másképp emlékezik rá vissza, mindenki a saját életén át szűri meg a történéseket. Az azonban rendkívül jólesik, amikor történelem szakostól, történésztől kapok visszajelzést, és megdicsérnek, hogy alaposan utánajártam a témának, a könyvem nekik is érdekes volt.

Először egy cselekmény, szereplő születik meg a fejedben, vagy a kort választod ki?

Lehetetlen egy kész cselekményszálat csak úgy belehelyezni egy századba. Először a kort kell meghatározni. Én mindig úgy kezdem, hogy ha kiválasztottam az időszakot, akkor megnézem a nagy összefoglaló munkákat, és sorba veszem, milyen történelmi események voltak akkor. Ezekre természetesen emlékszem is történelemszakos tanárként, de nem káptalan a fejem, így mindig végigmegyek a lehetséges eseményeken, és megnézem, mi az, amit szeretnék felhasználni ezekből a regényemben, mert hatással lehet a szereplőimre. Nem célom, hogy ismeretterjesztő könyvet írjak. Én regényeken dolgozom, és azt figyelem, miként tudom behelyezni a fejemben alakuló cselekményt abba a díszletbe, amelyet a történelmi háttér kínál, hogy az gördülékeny és hihető maradjon az olvasó számára.

Korábbi regényed, a Búzavirág magyar lányról és családról szólt, míg legújabb könyved: Az utolsó boszorkány lánya Mária Terézia és Marie Antoinette udvarába visz a XVIII. század végére. Mindig van magyar szála a regényeidnek?

Tudatosan törekszem arra, hogy alapvetően magyar történetet dolgozzak fel magyar szereplőkkel, de mindig van a regényemben külföldi kitekintés is. Már csak azért is, mert a történelem szak mellett angol és francia nyelvszakos is vagyok. Ezeken a nyelveken szintén szoktam olvasni, kutatni a témában. Gyakran megkérdezik: elutazom-e azokra a helyszínekre, amelyeket felvonultatok, de ilyenkor mindig elmondom: nem tudok visszautazni kétszáz évet a múltba, és a mai Bécs, Párizs, Hollywood már nem úgy néznek ki, mint sok évtizeddel ezelőtt.

Történelemtanár lettél, és a regényeid is a múltban játszódnak. Miért szeretted meg a történelmet?

Egészen korán, már általános iskolában szenvedélyemmé vált a történelem, még azelőtt, hogy elkezdtük volna tanulni ezt a tárgyat. Gárdonyi Géza író – aki történelmi témában maradandót alkotott – volt a kedvencem, az első, aki hatással volt rám. Miatta szerettem volna kislánykoromban régész is lenni, mert a Láthatatlan emberben szerepel, ahogy Attila királyt eltemetik, és én akkor vágytam rá, hogy megtaláljam a sírját.

Hogyan lett belőled író?

Az első könyveim magánfinanszírozásban jelentek meg a Hungarovox kiadónál. Nem volt semmilyen írói hátterem, ismerősöm, összeköttetésem, semmi reklámom. A nagyobb kiadók nem is álltak velem szóba. Hiába küldtem el a kéziratokat, semmilyen visszajelzés nem érkezett rájuk. Ez első körben lelombozott, de aztán mindig tovább mentem, és végül egy kiadónál kis példányszámban megjelenhetett a regény. Viszont a közönség hamar rátalált, elkezdtek érdeklődni iránta, mindenfelé keresték a köteteket. Engem tehát az olvasók fedeztek fel, nekik köszönhetően építkezhettem, és értem el mindent. Erre nagyon büszke is vagyok! Az első pár könyvem után kerültem az Ulpius-ház Könyvkiadóhoz, ahol tíz regényem és több novellám jelent meg, majd amikor 2015-ben becsődölt, átmentem a Libri Kiadóhoz. Náluk is született már négy könyvem, abból az egyik az Ulpiusnál kiadott könyvem újrakiadása. Azt tervezzük, hogy a Librinél sorban megjelentetjük a korábbi, Ulpiusnál kiadott regényeket is, melyek már alig szerezhetők be az országban.

Szerinted mi lehetett az, ami az első könyveidben megragadta az olvasókat?

Jókor találta telibe a könyvpiacot, mert volt egy hiány a női szemszögből írott történelmi regények terén, és én ezt érzékeltem, és próbáltam is jelezni a kiadók felé. Láttam, hogy ennek lenne közönsége, és aztán engem igazoltak is az események. Szerették a századfordulón induló családregényt. Betalált, és sok rajongót szerzett.

Felmerült már, hogy filmet lehetne készíteni az egyikből?

Még nem kerestek fel ezzel kapcsolatban, de az olvasótalálkozókon meg szokta kérdezni a közönség, hogy mikor lesz film a regényeimből. Azaz az olvasók részéről lenne rá igény, és én is nyitott lennék rá. Ha megkeresnének az ötlettel, nem zárkóznék el előle.

Rövid időn belül nagyon sok regényed jelent meg. Gyorsan írsz?

Nem az első könyvem megjelenéskor kezdtem az írást. Már évek óta készültem rá, hogy könyvet fogok írni, így több kötetre való jegyzetem és kutatásom született, melyekre tudtam támaszkodni az első regényeknél. Ma azonban már lelassultam, mert nem lehet a kutatásra szánt időt megspórolni.

Ha ennyi terved volt, miért nem kezdtél el korábban írni?

Mert sokat bizonytalankodtam és féltem. Tudtam, hogy nem lesz egyszerű a kiadás, de magamban is bizonytalan voltam, hogy egyáltalán meg tudok-e majd írni egy regényt, hiszen ez nem egyszerű feladat. Már megszülettek az ötleteim, ezekhez vázlatokat készítettem, kutattam a történelmi háttérről, de sok-sok bátorság kellett ahhoz, hogy tényleg leüljek, és elkezdjem megírni a regényt. Csak a pillanatot halogattam, de tudtam, hogy egyszer el fog jönni. Vártam a megfelelő alkalomra, kifogás pedig mindig akadt: az írás úri huncutság, sok a munkám, nem szeretnék csak magamnak írni, és mi lesz, ha nem találok kiadót – ilyen gondolatok kavarogtak bennem. Mégis legyőztem az aggodalmakat, és amióta belevágtam, folyamatosan írok. Sejtettem is előtte, hogy ha egyszer belekezdek, nem lesz többé megállás.

Wéber Anikó

A helyi Nemzeti Egészségügyi és Családtervezési Bizottság szerint 3 év múlva a születéskor minden 100 kislányra 112 kínai kisfiú jut majd, ami arányaiban visszaesés.

A hatóságok szerint az éves természetes népességnövekedés a mostani 5 ezrelékről 2020-ra 6 ezrelékre emelkedik.

Az ázsiai országban 2015 végére nagyjából 1,37 milliárdan éltek.

50 millió új munkahely

A kínai kormány kedvezményekkel és továbbképzésekkel próbál segíteni egyes kiválasztott szakmákat, hogy 2020-ig 50 millió új munkahelyet tudjanak létrehozni.

Fontos szempont, hogy a munkanélküliséget 5 százalék alatt tartsák, elsődleges célpontjaik a pályakezdő diplomások, illetve azok, akik önhibájukon kívül veszítették el az állásukat, például létszámfelettivé váltak.

Azok a frissdiplomások, akik vállalják a vidéki munkavállalást, adókedvezményeket kapnak, illetve csökkentik a tandíjukat is.

A központi kormányzat emellett olyan speciális programokat is indít az erőforrás igényes területeken, amelyekkel könnyebben megtalálják az elbocsátott dolgozókat. Ez csak a szén- és acéliparban mintegy 1,8 millió embert érint.

Kínában évente mintegy 7,95 millió ember szerez diplomát, emellett 1 millió embert bocsátanak el az említett módon, ehhez kapcsolódik ugyanakkor az átlagosan nyugdíjazás miatt felszabaduló 4,8 millió munkahely.

Alkalmi bélyeg kibocsátásával emlékezik meg a Gulág-Gupvi áldozatairól a Magyar Posta.

A politikai foglyokat őrző Gulág szimbolikus név, hiszen a szovjet kényszermunkára hurcoltak különböző típusú munkatáborokba kerültek – emlékeztetett az alkalmi bélyeg hétfői ünnepélyes bemutatásán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Mint elmondta, az általa vezetett Gulág Emlékbizottság arra a sok százezer magyarra – köztük sok svábra és zsidóra – kíván emlékezni, akiket a különböző típusú szovjet lágerekbe hurcoltak.
A magyar kormány a 2015-öt és 2016-ot a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéveivé nyilvánította, majd az emlékbizottság ezt 2017. február 25-ig, Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának 70. évfordulójáig meghosszabbította.
“Az emlékév véget ér, de az emlékezés nem marad abba. Ez az emlékezés megadta a figyelmet és tiszteletet azoknak a honfitársainknak, akik áldozatai lettek a kommunista elnyomó rendszernek, de azoknak is, akik helytállásukkal hőssé váltak” – emelte ki Balog Zoltán.
Az emlékezésnek több módja is van, fontos például, hogy a fogyatkozó számú tanúk emlékezzenek – jegyezte meg a miniszter.
Mint hozzátette, emléket lehet állítani hatalmas emlékművekkel is, jelenleg például a ferencvárosi pályaudvarnál készül egy Malenkij robot emlékmű.
Az emlékezésben fontos szerepet tölthet be a posta, mert a bélyegkibocsátás is egyfajta emlékezés, egyfajta “emlékmű-állítás” – hangsúlyozta a miniszter.
Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, az ifj. Szunyoghy András tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomdában, 200 ezer példányban készült, fogságba esett és szabaduló madarakat együtt ábrázoló bélyeg február 1-jétől kapható.
Balog Zoltán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az emlékbizottság a szovjet megszállás áldozatainak emlékét is ápolni kívánja.
Szóba került, hogy a Szabadság téren állítsanak a tiszteletükre emlékművet, ezt a kérdést társadalmi vitára is bocsátották – idézte fel Balog Zoltán, hozzátéve: a javaslatot támogatja az emlékbizottság is.
A Tanítanék mozgalom vasárnapi budapesti tüntetésével kapcsolatos kérdésre a miniszter közölte: szimbolikus politizálás folyik az ügyben, és ennek “nagyon kevés köze van ahhoz”, hogyan lehetne jobbá tenni a magyar köznevelést, amelynek jobbá tételén egyébként a kormány keményen dolgozik.

Emberi méltóságért díjat kapott Böjte Csaba. A ferences rendi szerzetes tegnap vette át az elismerést Budapesten.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója tegnap vette át Budapesten az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) Emberi méltóságért díját.

Az elismerést Lomnici Zoltán, az EMT elnöke nyújtotta át a budapesti II. kerületi Ökoházban.

Bár senki sem tudhatja, hogy pontosan meddig fog élni, bizonyos jelek és tényezők segíthetnek a kalkulálásban.

A szülők és nagyszülők sem éltek hosszú ideig
Ez egy olyan faktor, amit nem tudunk befolyásolni – a genetikai örökségünk kutatások szerint körülbelül 25 százalékban felelős az élettartamunkért. Szerencsére ott van a maradék 75 százalék, tehát mindenképpen érdemes egészséges életmódot folytatni, ha sokáig szeretnénk élni.

Nem okoz örömet a munka
Kutatások szerint azok, akik a szakmájukkal, foglalkozásukkal kapcsolatban lelkesek és egész életükben produktívak, tovább élnek, mint azok, akiket kizárólag a fizetésük motivál a munkára. Meghosszabbíthatja az életünket, ha olyan szakmát választunk, amiben örömünket leljük.

Egész napos ülés
Számos kutatás bizonyítja, hogy az egész napos ülés, illetve az ülőmunka nem tesz jót az egészségnek, és nagyban öregíti a sejteket. Az ülőmunkát végzőknek különösen fontos, hogy rendszeresen felálljanak a székükből, és időt szakítsanak valamilyen sportra is.

Rossz erőnlét, gyenge izomzat
A mozgásszegény életmódból fakadó rossz erőnlét növeli a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának, illetve azelhízáskockázatát. A gyenge izmok, gyenge törzsizomzat miatt bizonyos sérülések könnyebben megtörténnek (például esés, és annak okaként bekövetkező törések), és a gyenge hasizmúak között sokkal több a túlsúlyos, illetve elhízott ember.

Alacsony iskolázottság
Egy kutatás szerint azok az emberek, akik nem járnak középiskolába, vagy nem fejezik be azt, akár kilenc évvel is rövidebb ideig élhetnek, mint azok, akik igen. Az ok: kevesebb a tudásuk jó néhány dologgal, például az egészségükkel kapcsolatban, ezért kevésbé is tudnak vigyázni magukra.

Magány
Ez főleg a férfiakra igaz: több kutatás is kimutatta, hogy a házasságban, tartós kapcsolatban élő férfiak legnagyobb része megéri a hetvenéves kort – erre az egyedülállóknak sokkal kevesebb esélyük van.

Az volt a japán kísérlet célja, hogy eltakarítsák a Föld körüli pályán keringő űrszemetet, de a különleges berendezés nem lépett működésbe – jelentette be kedden a japán űrkutatási hivatal (JAXA).

Becslések szerint több mint százmillió űrszemét, köztük régi műholdak berendezései, rakéták darabjai keringenek a Föld körül, amelyek a jövőben veszélyt jelenthetnek az űrkutatásokra.

A japán űrkutatási hivatal decemberben a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) küldött egy különleges berendezést mintegy 700 méter hosszú elektromos kábellel, azzal a feladattal, hogy lelassítsa és alacsonyabb pályára terelje az űrszemétmaradványokat. A szakemberek azt remélték, hogy ezáltal az űrszemét a Föld légkörébe jut, ahol elég, még mielőtt lezuhanna a bolygóra.

A vékony acél- és alumíniumhuzalokból álló kábelt a Nemzetközi Űrállomásra decemberben küldött Kotonori-6 japán teherűrhajóból bocsátották volna ki. A JAXA tudósai és egy halászhálót gyártó japán vállalat által fejlesztett kísérleti rendszer azonban nem tudta működésbe hozni a kábelt még az előtt, hogy a Nemzetközi Űrállomásról január 28-án levált japán teherűrhajó hétfőn visszatért a Föld légkörébe.

“Úgy véljük, hogy a kábel nem tudott működésbe lépni. Az űrszemét eltakarítását célzó technológia még a kezdeti szakaszában van” – hangoztatta Inue Kojcsi projektvezető.

A japán tudós hozzátette, hogy az űrkutatási hivatal folytatni fogja erőfeszítéseit arra, hogy a különleges technológiát használhatóvá tegye.

A japán űrkutatási hivatalt az elmúlt hónapokban több kudarc is érte, január 15-én felbocsátották a világ legkisebb űrrakétáját, amely műholdat állított volna Föld körüli pályára, ám a rakéta a tengerbe zuhant. Múlt év februárjában felbocsátották a Hitomi röntgenteleszkópos csillagászati kutatóműholdat, ám már márciusban megszakadt vele a kapcsolat.

Jogerősen is reklámzászlónak minősítette hétfői ítéletében a partium zászlaját a Bihar megyei törvényszék. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján hozták nyilvánosságra.

A zászló ügyében Tőkés László európai parlamenti képviselő pereskedett a nagyváradi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrséggel. A rendőrség a reklámtörvény megsértése miatt állított ki szabálysértési jegyzőkönyvet, és szólította fel Tőkés Lászlót a képviselői irodája erkélyére 2015 decemberében kitűzött zászló eltávolítására. Ennek a jegyzőkönyvnek a semmissé nyilvánítását kérte keresetében a politikus, de a bíróság mind alapfokon, mind másodfokon megalapozatlannak tartotta, és elutasította a kérését.
Amint Tőkés László ügyvédje, Kincses Előd egy január közepén tartott sajtótájékoztatón elmondta, az elsőfokú ítéletben a bíróság szó szerint ismételte meg a székely zászlót reklámzászlóvá minősítő ítéletét. A bíró még azt a fáradságot sem vette, hogy az ítélet szövegében “partiumi zászlóra” változtassa a korábbi ítéletben használt “székely zászló” kifejezést. Így a per ugyan a partiumi zászlóról szólt, az ítélet a székely zászlóra vonatkozott. A fellebbezésben többek között ezt a bírói gondatlanságot is kifogásolták.
Tőkés László parlamenti irodája hétfőn közleményben tudatta, hogy – a székely zászló ügyéhez hasonlóan – ezzel is az Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni. Korábban Kincses Előd ügyvéd elmondta, a strasbourgi bírói testület befogadta a székely zászló ügyében korábban benyújtott keresetet.
A Partiumi Autonómiatanács (PAT) 2015 májusában fogadta el a Partium régió jelképeit. Mind a címer, mind a zászló fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz. A jelképek megalkotására egy évvel korábban írtak ki pályázatot az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, amely “Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg.

Az orchidea phalaenopsis az egyik legszebb szobanövény. Általában kivirágozva vásároljuk meg. Azonban a szirmok egy idő után lehullanak és mi feltesszük magunknak a kérdést, hogy mit nem csinálunk jól, miért nem virágzik újra az orchidea?

Ez a fajta orchidea általában 3 hónapon keresztül virágzik. Évente kétszer – háromszor hoz virágokat, de két virágzás között hónapok is eltelhetnek.

Mutatunk néhány tippet, hogyan gyorsíthatod fel az orchidea virágzását:

• Biztosíts neki különböző hőmérsékletet. Éjjelre tedd hűvös helyre, de ne legyen hidegebb 15 foknál.
• A tápoldata legyen foszforban gazdag, fontos a virágzáshoz.
• A magas páratartalom jót tesz neki.
• Az orchideát tedd sötét helyre 5 napra. Három hét után el kell kezdenie virágozni, de ez csak az egészséges orchideák esetében működik.
• A locsolás helyett tegyél a cserepébe néhány jégkockát, ezzel is virágzásra ösztönözheted.
• A nem virágzó orchideáknak időnként hihetetlen tempóban nőnek a gyökerei és a levelei, ha a te virágoddal is ez a helyzet, akkor ne ijedj meg, ez azt jelenti, hogy fejlődési periódusban van, ezután virágzani fog.

Az Ukrán Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében a 2017. január 1-jén megszabott minimálbér szintjére emelnék a nyugdíjminimumot is – adta hírül az akcent.info hírportál.

A törvényjavaslat értelmében idén márciustól a munkaképtelen személyek megélhetési minimumát 3200 hrivnyában állapítanák meg.

A törvénytervezet arra is felkéri a miniszteri kabinetet, hogy felügyelje a nyugdíjak átutalását (figyelembe véve a munkaképtelen személyek számára meghatározott létminimumot); erősítse meg a lakosság szociális védelmét (a társadalombiztosítás szintjének növelésével); csökkentse Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának, Elnöki Adminisztrációjának, Miniszteri Kabinetjének, minisztériumainak, területi és járási adminisztrációinak működésére irányuló kiadásokat; és tegyen hatékony intézkedéseket az árnyékkereskedelem megszüntetése érdekében, illetve az ezek által az intézkedések által befolyt pénzösszeget a nyugdíjasok, illetve a társadalmi segélyek kifizetésére különítsék el.

A tervezetet az illetékes bizottságokhoz küldték további kidolgozásra.

Kárpátalja.ma

Az orosz főügyészség elutasította Kijevnek azt a kérését, hogy kiadatásig vegye ideiglenesen őrizetbe és tartsa fogva a 2014-es Majdan-tüntetések nyomán Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnököt – számoltak be hétfőn ukrán és orosz hírforrások.

Alekszandr Kurennoj, az orosz főügyészség sajtóosztályának vezetője politikailag motiváltnak minősítette az ukrán hatóságok erre vonatkozó kérelmét, amelyet 2015-2016-ban több ízben is benyújtottak. Elmondta, hogy az orosz fél az Európai Kiadatási Egyezmény azon pontjára hivatkozva utasította vissza Janukovics őrizetbe vételét, amely szerint visszautasíthatja annak kiadatását, akit feltételezése szerint a kérelmező országban faji, vallási, nemzetiségi hovatartozása, illetve politikai nézetei miatt üldöztetésnek vagy veszélynek lenne kitéve.
Janukovics ellen több eljárást indítottak Ukrajnában azután, hogy a parlament 2014. február 22-én menesztette őt hivatalából. Az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket, a legtöbbjük február 20-án. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására szavazott.
A leváltott államfő ellen több bűnvádi eljárást is indított az ukrán főügyészség. Egyebek mellett hatalommal való visszaéléssel és tömeggyilkosságban való részvétellel vádolják a Majdan-tüntetők lelövetéséért, továbbá az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére és az államhatalom megszerzésére irányuló cselekményeket is a terhére rónak oroszországi sajtótájékoztatóin tett kijelentéseiért. Tavaly novemberben hivatalosan hazaárulással gyanúsította meg őt a főügyészség.
2015 januárjában hozott határozatot egy kijevi bíróság Janukovics letartóztatásáról, ez teremtett jogi lehetőséget az ukrán főügyészségnek arra, hogy a volt államfő kiadatását kérje Oroszországtól.

A Dal harmadik válogatója végzett a köztévé hétvégi nézettségi listájának élén 610 ezer nézővel. A show után kezdődő A Dal – Kulissza 151 ezer embert vonzott.

A Dal oldalát 34196 egyedi felhasználó látogatta meg szombaton, vasárnap 27040 egyedi felhasználót könyvelhetett el a műsor oldala. Az élő adást online, azaz a MédiaKlikk weboldalon keresztül több mint 15 ezer egyedi felhasználó követte. Az előző adáshoz képest mintegy 12 ezerrel több szavazat érkezett a harmadik válogató versenyzőire, összesen 116956 db voksot adtak le a nézők a MédiaKlikk Plusz telefonos alkalmazás segítségével.

Szombaton 458 ezerrel a a Gasztroangyal lett a második legnézettebb műsor a köztévén. A Duna 18 órakor kezdődő híradóját 249 ezren látták, az M1 déli híradóját 212 ezer néző választotta. A Kelet-Európa vadonjai című német természetfilm 175 ezer nézőt vonzott. Az M3 műsorán a Csárdáskirálynő című magyar-német operettfilm, az M2 műsorán a Grimm meséból készült tévéfilm, A széttáncolt cipellők volt a legnézettebb műsorszám szombaton, előbbit 123 ezren, utóbbit 90 ezren látták.

Vasárnap a Magyarország, szeretlek! c. szórakoztató showműsor volt a legnézettebb műsor a köztévé műsorán 370 ezer nézővel. Az M1 déli híradóját 244 ezren, a fél nyolcas Híradót 200 ezren követték, A Pestszentimrei Római Katolikus Templomból szentmisét közvetített a Duna Televízió vasárnap 11 órakor, az istentiszteletet 125 ezren követték. Az M2 kínálatából a Gumimacik kalandjait 116 ezren, az Ezerszőr című Grimm adaptációt 115 ezren, Nils Holgersson történetét 110 ezren választották.

A magyar közszolgálati csatornák retróadója, az M3 egy ’80-as évekbeli szenzációs klasszikust tűzött műsorára szombaton éjjel. A még alig középkorú Koltay Róbert főszereplésével ’85-ben forgatott, de csak 1990-ben bemutatott Zsarumeló igazi időutazásban mutatja meg a ’80-as évek Budapestjét. A Zsarumeló első részét 48 ezren, míg a második rész izgalmait 30 ezer fő követte végig.

Az M4 Sport műsorán a rövidpályás gyorskorcsolya-világkupa küzdelmeit szombaton és vasárnap is 35-35 ezren követték. Érdekesség, hogy a pénteki Újpest – Békéscsaba női röplabda mérkőzést is 30 ezren választották, a férfi futsal NBI. Ferencváros – Dunaújváros összecsapását is 34 ezren követték az M4Sporton.

Egyre népszerűbb az újraindult Szomszédok is, a sorozat két pénteken sugárzott epizódját 189 és 178 ezren nézték az M3 műsorán.

Mivel a közmédia a közszolgálati feladatai alapján a teljes társadalom számára kínál tartalmakat, a nézettségi és elérési adatokat a teljes népességre vonatkozóan tesszük közé. A Nielsen mérése alapján ez a 4 éves és annál idősebbek köre.

MTVA