Az ukrán-román határon illegálisan belépő ázsiai bevándorlókat fogtak el a román határrendészek a Szatmár megyei Nagytarna (Tarna Mare) térségében – jelentette csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
Az eset kedden történt a határ közelében. A határrendészek megállítottak egy járművet, amelyben két török állampolgár tartózkodott, aztán felfigyeltek egy öttagú csoportra a közelben, a határ román oldalán. A csoport egy négytagú török családból és egy bangladesi állampolgárból állt. Mindnyájan elismerték, hogy Ukrajnából léptek román területre, és az volt a szándékuk, hogy a román-magyar zöldhatáron át jussanak be a schengeni övezet. A csoportot a török embercsempészeknek kellett volna eljuttatniuk a magyar határhoz.
A határrendészet közölte: az Európai Unió és Ukrajna közötti toloncegyezmény alapján az öttagú csoportot átadták az ukrán hatóságoknak, a két török embercsempészt pedig a Szatmár megyei törvényszék 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte.
A határrendészet máramarosszigeti regionális központjának a szóvivője az MTI-nek elmondta, az ukrán-román határszakaszon viszonylag ritkán fordulnak elő hasonló esetek. A 2015-ös évben 105 illegális bevándorlót és 16 embercsempészt, 2016-ben pedig mindössze 29 határsértőt és két ukrán embercsempészt fogtak el. Hozzátette, hogy az ukrán-román határszakaszon a cigarettacsempészet a leggyakoribb bűntény.
Három nap leforgása alatt nyolc ittas állapotban vezető személyt fogtak el a kárpátaljai rendőrök – közölte a pmg.ua hírportál február 20-án.
Beregszászi járőrök a Beregszász és Makkosjánosi közötti útszakaszon egy 31 éves sofőrt állítottak meg február 18-án reggel. A Volkswagen Passat típusú gépkocsin nem égtek a fényszórók, s az ittas állapotban lévő sofőrnek nem volt engedélye az autó vezetésére sem.
Péntek éjjel Alsóremetén a járőrök egy személygépkocsi sofőrjét akarták figyelmeztetni arra, hogy nem világít az egyik fényszórója, de a gépjárművezető megpróbált elmenekülni a helyszínről.
Amikor a rendőrök feltartóztatták az autót, annak vezetőjét bekísérték a beregszászi kórházba, ahol megerősítették, hogy ittas állapotban ült a volánhoz. A sofőr ellen eljárást indítottak ittas vezetés és hivatalos személy felszólításával szembeni engedetlenség vádjával.
Február 20-án munkácsi járási járőrök Kölcsényben (Kolcsino) megállítottak egy mopedet vezető 25 éves beregszentmiklósi (Csinagyijevo) lakost, mivel nem viselt védősisakot. A férfi nem tudta felmutatni járművezetői engedélyét. Ezenfelül a sofőrnél 0,78 ezrelékes véralkoholszintet mértek a Munkácsi Központi Járási Kórházban.
Vasárnap éjfél körül a huszti járási Herincsében (Horincsevo) a rendőrök ellenőrzés céljával megállítottak egy Fiat Doblo típusú személygépkocsit. A 21 éves sofőr távolsági fényszóróval haladt lakott területen. A férfi viselkedése alkoholos befolyásoltságra utalt: 0,8 ezrelékes véralkoholszintet mértek nála.
Február 19-én éjjel a huszti járási Kernyésen (Kopasnevo) szintén távolsági fényszóróval való közlekedés miatt állítottak meg egy VAZ-2112-es típusú gépkocsit. A 29 éves helyi sofőrnél 2,9 ezrelékes véralkoholszintet mértek a huszti kórházban.
Az ilosvai járási járőrök Dolhán (Dovhe) egy Kia típusú terepjárót állítottak meg, melynek vezetője elmulasztotta a tompított fényszóró kötelező használatát. A 28 éves helyi lakos viselkedése ittas állapotra utalt, de a férfi megtagadta a szondázást.
Február 20-án hajnalban a járőrök egy veszélyes manővereket végrehajtó VAZ-21010-es típusú személygépkocsit állítottak meg a técsői járási Nyéresházán (Neresznica). A 24 éves dombói (Dubove) sofőrnél 2,58 ezrelékes véralkoholszintet mértek, sőt, rendőri tájékoztatás szerint, lejárt biztosítással közlekedett.
Kárpátalja.ma
„Vedd el, ha szeretnéd, adj, ha tudsz!” – áll a polc feletti kétnyelvű táblán. A jótékonysági akcióra az üzletben polcot különítettek el, amelyre bárki tehet egy-egy kenyeret, pékárut a rászorulók részére.
Korábban tájékoztattuk olvasóinkat egy hasonló akcióról az Ilosvai járásban, talán azt olvasva kaptak kedvet Csapon is a jótékonyság eme formájához.
A csapi kisboltban indított kezdeményezésről Misa Bublik számolt be közösségi oldalán. A bejegyzés szerint ez az első ilyen üzlet a városban, de a hozzászólások alapján arra következtethetünk, hogy több hasonló pontot szeretnének kialakítani a szervezők vidékünkön.
Kárpátalja.ma
Egy ismeretlen autójával ledöntött egy közvilágítási lámpaoszlopot a beregszászi Kossuth téren február 22-én az esti órákban. A kidöntött oszlop esés közben megrongálta a szomszédos világítási eszközt is. Az esetről tájékoztatták a rendvédelmi szerveket, megkezdődött a BeregVideo Kommunális Vállalat felvételeinek vizsgálata.
Babják Zoltán, a város polgármestere ígéretet tett arra, hogy a központi teret teljesen lezárják a járműforgalom elől.
Kárpátalja.ma
Két új kötettel jelentkezett Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész és kritikus. Az elsősorban az elmúlt öt év irodalomtudományi tanulmányaiból válogató Korunk farsangja, valamint az esszéket, kritikákat és színházi tárgyú írásokat is tartalmazó Jövőben a múltunk című könyveket ma mutatják be Budapesten.
A szerző az MTI-nek elmondta: a Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent Korunk farsangja című kötet első felében József Attilával, valamint műveinek képzőművészeti hatásaival foglalkozó válogatott írásai kaptak helyet. A kiadványban számos pályakép is található, mások mellett Jékely Zoltánról, Nagy Lászlóról, Székely Jánosról, Juhász Ferencről vagy Nagy Gáspárról, ám a szövegek közül nem egy az irodalomkritika által eddig kevésbé feldolgozott alkotókról rajzol portrét.
A kötetben Húsvéti sonka címmel egy saját dokumentum-novellát is közzétesz Szakolczay Lajos. Mint elmondta, egy azóta elhunyt egykori iskolatársa a történtek után öt évtizeddel merte bevallani, hogy gyermekkorában a Hortobágyra telepítették ki családjával. Egy alkalommal kislányként kilométereken át vonszolt magával mezítláb egy nagyobb darab sonkát a tanyára, ahol aztán a rendőrök rögtön elszedték tőle.
A Napkút Kiadó gondozásában jelent meg a Jövőben a múltunk című kötet, amelynek bevezető, Toll című ciklusában a magyar irodalom jelenét, például a balatonszárszói találkozó ma is érvényes örökségét tárgyaló vitaírások kaptak helyet. A Kronosz képzelmei című fejezet a magyar irodalom és művelődés múltjával foglalkozó szövegeket ölel fel, míg a Gong című ciklus a szerző színházkritikáiból válogat.
A Kortárs című folyóiratban 1995-1996-ban megjelent közel hatvan kritika, híven az Illyés Gyula által emlegetett ötágú síp összehangolásának gondolatához, a magyarországi alkotók könyvei mellett erdélyi, a délvidéki, a felvidéki és a nyugati magyar irodalom szerzőivel foglalkozik – mondta el Szakolczay Lajos. Hozzátette: az utolsó, Búcsú és siratás című ciklusban a hozzá közel álló alkotókhoz – mások mellett Gion Nándorhoz és Csoóri Sándorhoz – írt nekrológok szerepelnek.
A határon túli magyar irodalom elismert kutatójaként számon tartott szerző az MTI-nek hangsúlyozta azt is: a kommunista diktatúrák összeomlásával jelentősen átalakult a határon túli magyar irodalom helyzete is. A szabadság révén a fiatalabb nemzedék művészete ma már nem annyira az anyanyelv védelmére, megőrzésére helyezi a hangsúlyt.
Bár ma még nehéz eldönteni, mi bizonyul a kortárs irodalomból időtállónak, az biztos, hogy az új költői nyelvezettel dolgozó fiatalabb korosztály Erdélyben, Szerbiában és Szlovákiában is nagyon erős irodalmi hagyományra támaszkodhat – mutatott rá Szakolczay Lajos, aki szerint a legnehezebb helyzetben a politikai és gazdasági problémák által is sújtott 150 ezer fős kárpátaljai magyar közösség irodalma van, az idősebbek mellett kevésbé látszik egy új szerzőgeneráció formálódása.
A köteteket február 23-án este mutatják be a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, az eseményen a szerzővel Mirtse Zsuzsa szerkesztő és Alexa Károly irodalomtörténész beszélget.
Mirtill – görög-francia eredetű; Jelentése: mirtuszfa, áfonya. Idézet „Annyi ereje még váltig marad mindenkinek, hogy végrehajtsa azt, amiről meg van győződve.”
Johann Wolfgang von Goethe
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Jászai Mari (Ászár, 1850. február 24. – Bp., 1926. okt. 5.) A magyar színjátszás nagyasszonya. 1891 augusztusának elején három előadást játszott Ungváron. Első este Stuart Mária szerepében, majd az Elektrában, s harmadik este a Phaedra címszerepében lépett fel. A lelkes közönség mind a három este zsúfolásig megtelítette a színkört. 1893. június 28-án a beregszászi Arany Oroszlán szálló dísztermében lépett fel Hilgerman Laura, az operaház művésznője és Polónyi Elemér zongoraművész közreműködésével a Bereg megyei Közművelődési Egyesület javára rendezett „művészi estélyen”. Jászai Mari Kiss József Jehovah című költeményét, a Pázmány lovag és az Ágota kisasszony című költeményeket adta elő „felséges művészi színezéssel, frappáns hatással; frenetikus tapsokra ragadtatva a közönséget.”
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
A kolozsvári Bolyai Egyetemet egyesítik a román Babes Egyetemmel, Babes-Bolyai Egyetem néven (1959).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
KERESD A MEGBÉKÉLÉST! (1)
„Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát.” (Máté 18:15)
Miután a vasárnapi iskolai tanító elmagyarázta a gyerekeknek a „tiszteld apádat és anyádat” (2Mózes 20:12) parancsot, megkérdezte hatévesekből álló osztályát: „Tudtok olyan parancsot mondani, ami arról szól, hogyan bánjunk a testvéreinkkel?” Egy kisfiú rögtön válaszolt: „Ne ölj!” (2Mózes 20:13). Komolyra fordítva a szót: miért volt Jézus számára ilyen nagy ügy, hogy kibéküljünk hittestvéreinkkel ahelyett, hogy hagynánk elmérgesedni a vitát? Hiszen annyira fontosnak tartotta, hogy egy háromlépcsős tervet adott a kezelésére. Először: menj el, és négyszemközt beszélj vele. Másodszor: vigyél magaddal két vagy három tanút. Harmadszor: ha az előző lépések nem hoztak megbékélést, vidd az ügyet a gyülekezet elé. Ám ha ezeket az igeverseket az utánuk következőket kihagyva olvasod, akkor pont a lényeget nem fogod érteni, amire Jézus rá akart mutatni: „Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Máté 18:19-20). Ha a megbékélést keressük és egységre törekszünk, két csodálatos dolog történik: a) bátran imádkozhatunk bízva abban, ahogy imánk meghallgatásra talál; b) élvezhetjük Isten békességét és érezhetjük jelenlétét, ami nem lehetséges addig, amíg el nem rendeztük a problémát. Tehát ha ma Isten áldásaiban akarsz járni, keresd a megbékélést!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Szent Polikárp püspök és vértanú
Egészen korai idők vértanúja Polikárp, aki az Isten bölcsességét keresve vezette a rábízottakat. Isten segítségét kérjük a mai napon, hogy erősítse meg hitünket, és áldja a meg a felkészülésünket a közelgő nagyböjtre.
Polikárp szmirnai püspök, Szent János apostol tanítványa, a keleti Egyház kiemelkedő egyénisége. A húsvét megünneplésével kapcsolatos vita eldöntésére személyesen járt Rómában, Anicét pápánál (151 körül). Fennmaradt a filippiekhez írt levele. Életéről egykorú írók, Szent Ireneus püspök és Tertulliánus írtak. Haláláról hiteles vértanú akták tanúskodnak. 86 éves korában, 155 február 23-án a pogányok bevádolták a prokonzulnál mint “Ázsia tanítómesterét”, és halálát követelték. Máglyahalálra ítélték, de mivel a tűz nem ártott neki, karddal átdöfték. Holttestét megégették, de csontjait összegyűjtötték, és “minthogy drágaköveknél többre becsülték, megfelelő helyen (a kisázsiai Musztafa hegyen) eltemették”. Ott gyülekeztek össze a keresztények “vértanú születésnapját” megünnepelni.
bacskaplebania.hu
Gumiabroncsokkal zárták el az utat a kamionforgalom előtt a Sztefanik utcán Beregszászban. A helyi lakosok február 24-ig biztosan nem oldják fel a korlátozást, ekkorra várják a városi tanács döntését – tájékoztatta a Kárpátalja.ma tudósítóját a megmozdulás kezdeményezője.
– A házunk hét méterre van a Vérke-hídtól. Amióta erre irányítják a kamionforgalmat, kétszer repedt a földig a falunk, még a fundamentum is. A talajvíz szivárog a szobába. Már más utcabeliek is hasonló gondokkal küzdenek, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtem, és fotókat készítettem a károkról. Ezeket bevittem a városházára, pénteken tartanak ülést az ügyben. Addig mindenképp maradunk. Azért hoztunk ilyen drasztikus döntést, mert félő, hogy ha két-három héten belül nem lesz változás, akkor bedőlnek a házunk falai – panaszolta a főszervező.
Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó határozata alapján 2016 októberétől a nyolc tonnánál nagyobb össztömegű kamionoknak Beregszász érintése nélkül, Munkács irányából Beregkisfaludon (Szilce) át kellene haladniuk a nevetlenfalui ukrán–román határátkelő felé. A kamionsofőrök alternatív megoldásokat keresve próbálnak „utat törni” maguknak, így választják például a Sztefanik utcát vagy a Beregszászhoz tartozó Tasnád főútját, ahol korábban szintén gumiabroncsokkal zárták el az utat a teherforgalom elől.
Kárpátalja.ma
A Kreml nem érez csalódást az orosz-amerikai kapcsolatok alakulása miatt Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta, e kapcsolatokat pedig csak a két ország vezetőjének találkozója után lehet felülvizsgálni – jelentette ki pénteken Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője.
“Nem viselünk rózsaszín szemüveget, soha nem tápláltunk illúziókat, így nincs miben csalódnunk” – mondta újságíróknak Peszkov. A szóvivő arra a kérdésre válaszolt, vajon a Kreml csalódott-e, amiért nincs javulás az orosz-amerikai kapcsolatokban Donald Trump beiktatása óta, aki kampányában az Oroszországgal való kapcsolatok újjáépítését ígérte. ”Eddig még nem történt lényegi kapcsolatfelvétel a két államfő között. Nem tudni, ez mikor történik meg. Várhatóan csak miután tárgyalnak, derül majd ki, hogy milyen fontosabb nézetkülönbségek maradnak, és hol lehet együttműködési területeket találni” – mondta a szóvivő.
Az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai “Donyecki Népköztársaság” vezetőjének, Alekszandr Zaharcsenkónak a kijelentésére reagálva, aki szerint katonai úton lehet felszabadítani a Donyec-medencének az ukrán hadsereg által ellenőrzött körzeteit, a Kreml-szóvivő kijelentette: az ilyen kijelentések nem felelnek meg a kelet-ukrajnai rendezésről aláírt minszki megállapodásoknak, de érzelmi alapon meg lehet őket magyarázni. A szóvivő szerint “az ukrán hadsereg provokatív és agresszív lépései miatt” alakult ki az utóbbi időben feszültség a frontvonalon.
“Oroszország, mint a minszki megállapodásokat szavatoló állam, mindent megtett, megtesz, és a jövőben is meg fog tenni, hogy megakadályozza a konfliktus kiéleződését, és békés mederbe terelje azt” – hangsúlyozta Peszkov.
A szóvivő kérdésre válaszolva cáfolta, hogy két éve “kényszerítették” volna a parlamenti képviselőket, hogy a dél-ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása mellett szavazzanak.
Marija Makszakova, az orosz alsóház (duma) képviselője, az Egységes Oroszország frakció volt tagja korábban elmondta, hogy saját maga külföldön volt, ezért nem szavazott az egyesülés mellett, de véleménye szerint a szavazás közben törvénysértések történtek. Makszakova és férje, Gyenyisz Voronyenkov volt parlamenti képviselő jelenleg Ukrajnában tartózkodnak.
Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége (KFMVSZ) néven érdekvédelmi szervezet alakult február 17-én Beregszászban. A KFMVSZ az immár húszéves Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) kezdeményezésére a vidékünk fiatalabb korosztályához tartozó kis- és középvállalkozók összefogása érdekében jött létre.
Az alakuló ülés Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi református lelkipásztor áldásával kezdődött: „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje”. (I Korintus 1:18) A kereszt az ég és föld összekötésének jelképe, s általa megsokszorozódhatnak az áldások: az isteni segítséggel olyan munkát is el tud végezni az ember, melyre önmagában képtelen lenne.
Nemzeti imádságunk eléneklése után elsőként a KMVSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Virág László elmondta, szeretnék, ha lenne utánpótlása a szövetségnek, és fontos segíteni a kezdő vállalkozókat.
Jelen volt a rendezvényen Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is. Beszédében összegezte a 2016-os esztendőt, mely a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt, s így számos pályázati lehetőség állt a kárpátaljaiak rendelkezésére. Az adottakkal sokan éltek, s őket a későbbiekben sem hagyják magukra: a többi között kedvezményes hitelt is kaphatnak 2017 folyamán.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság nevében Kota György kormánybiztosi koordinátor köszöntötte a vendégeket. Kota György biztosította a résztvevőket, hogy a magyar kormánynak nagyon fontos minden helyi vállalkozó, így továbbra is számíthatnak az anyaország segítségére.
Az eseményen felszólalt továbbá Orosz Ildikó, a rendezvénynek otthont adó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor asszonya; Szakács Zoltán, Magyarország Beregszászi Konzulátusának kereskedelmi attaséja; Bocskai István marketing szakértő; Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.
A rendezvény további részében Pataki Gábor, a KMVSZ alelnöke ismertette az új szervezet céljait, feladatait, majd az ülésen részt vevők megválasztották annak elöljáróit. A KFMVSZ elnöki tisztségét ezentúl Huszár Péter tölti be. Alelnökként Pataki Gábor és Huszár Andrea tevékenykedik majd. A régiók elnöki feladatait Illár József, Peleskey Viktor és Bucsela Enikő látják el.
Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma
Leó: görög eredetű; Jelentése: oroszlán. Idézet „Szív ügyében, szerelemben, tanácsot se ne kérj, se ne adj.”
Jókai Mór
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Zrínyi Ilona, grófnő (Ozalj, Horvátország, 1643. – Nikodémia, Kisázsia, 1703. február 18.). Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánya, II. Rákóczi Ferenc anyja, a munkácsi vár védője. 1667-ben ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez. Miután megözvegyült, megismerkedett Thököly Imrével. Anyósa, Báthory Zsófia halála után 1680. június 30-án a munkácsi vár őrségét saját és gyermekei hűségére eskette fel, és nem egyezett bele, hogy Caprara hadvezér császári sereget küldjön a várba. 1681-82-ben mindent megtett annak érdekében, hogy a császár beleegyezzen Thökölyvel kötendő házasságába, mert ez a kurucok és a császáriak közötti békekötéshez is hozzájárulhatott volna. Esküvőjüket 1682. június 15-én fényes külsőségek között tartották meg a munkácsi várban. Thököly oldalán ő is egyik szervezője lett a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek. Megerősítették a munkácsi várat, amely ezután a Thököly szabadságharc egyik fontos erődítménye lett. 1685 októberében Zrínyi Ilona gyermekeivel, Juliannával és Ferenccel Munkácsra költözött, mivel a császári seregek sorra elfoglalták az egykor Thököly irányítása alatt álló várakat. Thökölyt becsapták a törökök, letartóztatták, Zrínyi Ilona ezért sehonnan sem számíthatott segítségre. Caprara felszólította a fejedelemasszonyt, adja fel önként a munkácsi várat, ellenkező esetben fegyverrel fogja elfoglalni. Zrínyi Ilona erre azt felelte, ha úgy érzi, dicsőségére válik egy gyermekeit védelmező asszony ellen harcolni a császári seregnek, ő sem ijed meg az ostromtól. Az év végén a császáriak körülzárták a várat, amelyet Thököly főkapitánya, Radics András és négyezer főnyi kuruc katona védett. 1686. január 12-én Zrínyi Ilona biztató levelet kapott Thökölytől Belgrádból, s ezután még elszántabban kezdte védelmezni a várat.
Hősiesen védte a várat, ám végül kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni az ostromlókkal a vár feladásáról. 1688. január 15-én írta alá az erről szóló megállapodást, és két nap múlva I. Lipót császár csapatai Antonio Caraffa vezetésével bevonultak a várba. Zrínyi Ilonát Bécsbe vitték, kolostorba zárták.
1904-ben, amikor engedélyezték hamvainak hazahozatalát, Munkács város képviselőtestülete határozatot fogadott el, amely szerint: „Hazafias és illő kegyelet, hogy a munkácsi várban találja meg végső pihenőhelyét, melyet minden várnál jobban szeretett.” Bár az egész ország elismerte Munkács város ragaszkodásának jogosságát, folyamodványa nem járt sikerrel, mert Zrínyi Ilona hamvait Kassára vitték. Születésének 300. évfordulója tiszteletére az 1943-as évet Bereg megyében Zrínyi Ilona évének nyilvánították.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Kármán Tódor mérnök (1881) az aerodinamika és a nagyrakéták fejlesztésében ért el kitűnő eredményeket. A Hold túlsó oldalán és a Marson nevét egy-egy kráter őrzi.
Forrás:Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
TEDD, AMIRE ISTEN ELHÍVOTT!
„Szaporodjatok és sokasodjatok…” (1Mózes 1:28 Károli)
Isten azt mondta Ádámnak és Évának: „szaporodjatok és sokasodjatok”. Másként fogalmazva: fedezd fel a rendeltetésedet, amire teremtettelek, és add bele magad teljesen.” Megfigyeltél már valaha egy nagyszerű golfozót? A koncentrációját, a gördülékeny mozdulatát, ahogy meglendíti az ütőt, és elindítja a kis fehér labdát a pályára a zöld füvön? Ő erre termett. Ezt tudja is, és örömét leli benne. Azok az emberek, akik betöltik hivatásukat, azokból olyan öröm árad, és olyan szinten azonosulnak ajándékukkal, ami felülmúlja a hírnevet. A legtöbbjük egyszerűen megtalálta a módját, hogy olyan munkáért kapjon fizetést, amit szeret csinálni. A pénz nem tudja pótolni az életcélt. Ha rátalálsz arra a dologra, amit ingyen is szívesen teszel, akkor nagy valószínűséggel felfedezted a hivatásodat. Isten képére lettél formálva, beléd van építve a kreativitás. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül művészi érzékre van szükséged ahhoz, hogy megtaláld az élethivatásodat, de mindenki, aki tudja, mi a hivatása, világra hoz valamit. Talán nyilvánvalónak tűnik, hogy a zeneszerzők, képzőművészek és költők az álmaikat hozzák világra. De ugyanez igaz bármelyikünkre, aki felfedezi, hogy ki is ő, és válaszol elhívására egyedi ajándékainak kiaknázásával. Talán arra kaptál elhívást, hogy nyélbe üss egy üzletet, felfedezd egy betegség gyógymódját, vagy feltalálj új, hatékonyabb módszereket a munkahelyeden. Azt kérdezed, mi van akkor, ha megpróbálok, de kudarcot vallasz? Az vall igazán kudarcot, aki meg sem próbál repülni az Istentől kapott szárnyakkal. Tehát tedd azt, amire Isten elhívott!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Rejtő Jenő alakját számos legenda övezi, a legtöbbet ugyan ő maga – és jó barátja, Karinthy – találta ki, de nagyon sokat az idő és az érte rajongó olvasók hoztak létre. Ezeknek a valóságalapját kívánta tisztázni Thuróczy Gergely A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére című könyve, melyet február 15-én mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A cím: A megtalált tragédia több szempontból is érdekes. Először is kifejezheti azt, hogy Rejtő Jenőnek milyen tragikus élete volt, melyről nagyon kevés valós adatot lehetett tudni. Most azonban, új levéltári adatokra támaszkodva végre kirajzolódik Rejtő igaz története. Másrészről ott van az a lehetőség is, hogy végre előkerült Rejtő Jenő, az ő személyisége, végre igazán foglalkoznak a munkáival, az alakjával, és így feloldódik élete legnagyobb tragédiája is: a mellőzöttség. Az igazság azonban az, hogy ez a cím valójában az első Rejtő Jenő életével foglalkozó könyvbemutatóra reflektál, melynek címe: Ellopott tragédia volt. A legelső bemutató címe egy parafrázis. Rejtő egyik legjobb és egyben legszomorúbb művére, a Csontbrigádra reflektál, amelyben elhangzik egy nagyon karakteres, az egész alkotást jellemző mondat: „Mit tehet az ember, ha ellopják a tragédiáját?”
Thuróczy Gergely irodalomtörténész matróz kalapban foglalt helyet Farkasházy Tivadar humorista, Kálmán C. György irodalomtörténész és Horváth Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense társaságában. A kötetet a Szépmíves Kiadó vezetője mutatta be. Beszédében kiemelte, hogy a könyvkiadó alig féléves, de hatalmas terveik vannak a jövőt illetően. A Rejtő-életrajz mellett számos, 19-20.századi naplót és kéziratot terveznek megjelentetni. Ezután Izzadt Fred, alias Thuróczy Gergely vette át a szót, aki elmondta: nem Piszkos Fredként ül a jelenlévők között, hanem „Izzadtként”, olyannyira megizzasztotta a Rejtő életét feltáró kutatás. Hatalmas összefoglaló alkotásról van szó, mely nem csak eddig ismeretlen levelezéseket, fotókat vonultat fel. Számos olyan Rejtő-alkotást is olvashatunk, melyeket eddig még senki, de megjelent olyan mű is, melyet erősen cenzúráztak kiadásakor, most viszont teljes egészében olvashatják az érdeklődők. Emellett pedig kiadtak egy eddig teljesen ismeretlen Rejtő-kisregényt Konzílium az őserdőben címmel. Thuróczy Gergely kiemelete – és ezt igyekezett megmutatni a könyvbemutató is –, hogy Rejtő nem csak író volt, nem csak az írás művészete foglalkoztatta. Írt operetteket is, nagyjából tíz ismert szerzeménye van, amelyből az Elmondani jaj, de nehéz címűt Nagy János zongoraművész előadásában meg is hallgathatta a közönség. De próbálkozott – igen fiatalon, tizennyolc évesen – a versírással is, ezeket az alkotásokat azonban sosem jelentette meg. Thuróczy Gergely ezeken kívül megtalált egy színdarabot is, amelyet Rejtő inkább filmforgatókönyvé alakított át. Tudjuk, hogy újságkiadással is kísérletezett – nagyon frappánsan Újság címmel jelentette meg lapját, melyben kizárólag szociografikus hangvételű novelláit, azoknak részleteit publikálta.
Némi ismertető után bemutattak egy részlet Piszkos Fred, a kapitány meséjéből is, majd Piszkos Fred meg is jelent a teremben – Varga Tamás színművész személyében –, hogy Rejtő fentebb említett, eddig ismeretlen alkotásait felolvassa. Ezután a moderátor, Horváth Csaba arról kérdezte a jelenlévőket, hogy mikor olvastak először Rejtőt és milyen hatást gyakorolt rájuk a méltatlanul mellőzött alkotó. Farkasházy Tivadarral együtt szinte az összes jelenlévő, tizenévesen vette először kezébe Rejtő alkotásait, és mindenki elismerte az író tehetséget. Olyan világot teremtett, amelyben bármi megtörténhet, bármit el lehet hinni. Briliáns cselekményvezetése volt minden alkotásának, melyeknek mindig volt tétje, nem úgy, mint egy egyszerű ponyvának, amely akkoriban nagy divat volt. Horváth Csaba moderátor – kollégái sűrű bólogatása közben – hangsúlyozta, hogy Rejtő Jenő szövegei az alapműveltséghez tartoznak. Az est folyamán pedig kiderült az is, hogy Thuróczy Gergelynek ugyan ez már a második Rejtő Jenővel foglalkozó alkotása – az első 2015-ben jelent meg Elfeledett tragédia címen –, egyszer ő maga is szeretne egy olyan könyvet kiadni, amelyben nem csak úgy szerepel, mint szerkesztő, hanem mint író.
Reich Jenő, aki Reich nem, de író szeretett volna lenni
Valójában sosem akart Reich lenni. Korai alkotásait sem írta alá ezen a néven. Jenőként szignálta verseit, később pedig megszületett Rejtő, aztán P. Howard és Gibson Lavery. Nagyon sok mindennel próbálkozott, szinte állandóan kereste önmagát, a saját hangját. Thuróczy Gergely alkotása nem csak azért különleges, mert eddig ismeretlen képeket, írásokat láthatunk Rejtőtől. Azért nagyszerű, mert megpróbálja megmutatni, hogy milyen volt valójában Rejtő Jenő. Megmutatja, hogy igazából mindig is azaz író volt, akivé válni akart. Egy maximalista ember volt, aki sosem fizetett a kézirataival, mert annyira ügyelt azok helyességére, hogy félkészen sosem adta ki a kezéből egyiket sem. A Megtalált tragédia ezenkívül fejlődéstörténet is. Megmutatja, hogy milyen, amikor egy fiatal tehetség próbálgatja szárnyait, először verssel, aztán komolyabb, melankolikus novellákkal vagy színpadi bohózattal, újsággal, operettel kísérletezik. A végén pedig láthatjuk, hogy miként születik meg egy egyedi hangú alkotó, akinek az volt a legnagyobb tragédiája, hogy legsikeresebb alkotásai nem Rejtőként, hanem P. Howardként váltak ismertté. Alteregója kvázi ellopta előle az elismerést, az emberek pedig, ha hallották is Rejtő nevét, a legtöbb esetben azt gondolták, hogy ő csak fordítója volt a Howard-könyveknek. Thuróczy Gergely alkotása olyan Rejtő Jenőt is bemutat, aki komolynak gondolta az irodalmat, és komolyan is vette azt. Olyan írót láthatunk, akiben nagyon sok gát és komplexus volt, aki nagyon nagy akart lenni, de sajnos azt már nem élte meg, hogy lássa, mekkora sikert arat Rejtőként. Az is kiderül, hogy sosem volt idegenlégiós, és bár utazgatott Európa-szerte – és mindezt útlevél nélkül, alkalmi munkákat vállalva tette –, a cél, amely vezérelte, mindig ugyanaz volt. A tudásvágy hajtotta, a vágy, hogy igazán megtanulja mesterségét.
Mire világossá vált, hogy valójában kit takar P. Howard neve, vagyis 1943-ra, addigra Reich Jenő már halott volt – bár valószínűleg ezt a közvélemény még nem tudta. Az est folyamán a színművész felolvasta azt a korabeli újságcikket is, amelyben felfedték, hogy Rejtő Jenő, P. Howard, Reich Jenő egy személyt takart. Thuróczy Gergely azt is hangsúlyozta, hogy mint szellemileg beteg embert – az idegrendszere élete végén teljesen felmondta a szolgálatot, többször kezelték szanatóriumban is – nem vihették volna ki a frontra. Egy gyalázkodó újságcikk hatására – mely miatt pert is indított – vitték el munkaszolgálatra, majd küldték ki a frontra. Hivatalosan eltűntnek nyilvánították, de valójában a Don-kanyarban halt meg, a második magyar hadosztály tagjaként.
A megtalált tragédia
A könyv összeségében egy Rejtő Jenő-életrajz (noha eredetileg emlékkötetnek készült), amely tisztázza a vele kapcsolatos legendákat – bár a beszélgetésen Farkasházy Tivadar felvetette: szerinte egyáltalán nincs erre szükség. Hiszen Rejtő azáltal lett Rejtő Jenő, hogy élete legalább olyan legendás, mint Piszkos Fredé vagy Fülig Jimié. Ő maga pedig pont azért szereti Rejtőt, mert állítólag idegenlégiós volt, aki még a munkatáborban is történetekkel szórakoztatta a társait. Ilyen szempontból, annak, aki hasonlóan gondolkozik, mint Farakasházy, kissé csalódást keltő lehet a valódi Rejtő Jenő. Persze nem kell azt gondolni, hogy a valós élete unalmas volt, hogy a belvárosi lakását sosem hagyta el, és még Csepelen se járt, úgy írta meg regényeit. Azért sem, mert megfordult Németországban, Franciaországban, Ausztriában, sőt nagyon jól beszélt németül, és egy kicsit értett a franciához is. Világlátott ember volt, aki valóban bohém életet élt, és ahogyan Thuróczy fogalmazott egy MTI-nek adott interjúban, nem foglalkoztatták a polgári sallangok sem. A legendákra azért volt szükség, mert hírhedt, ismert akart lenni. Olyan sztárságra, korabeli celebségre vágyott, mint amilyen jó barátját, Karinthyt is körbelengte. És bár életében ez nem adatott meg neki, ha látta volna a február 15-én, a könyvbemutatóra összegyűlt tömeget, melyet – a valódi! – önéletrajza vonzott, büszke lett volna.
Fischer Viktória
Az Ukrán-Kárpátok állatvilága a folyamatos orvvadászat miatt az utóbbi években jócskán megcsappant. A felelőtlen vadászat következtében egyre kevesebb szarvas, őz, farkas, vaddisznó vagy hiúz látható vidékünk erdeiben, melyek területe szintén jócskán csökkent az illegális fakitermelések miatt.
Nagyapáink még jól emlékeznek azokra az időkre, mikor a hegyvidéki falvakban élők télen a farkasoktól védték háziállataikat, szarvasokat, vaddisznókat próbáltak meg távol tartani a takarmánytól. Sajnos az utóbbi években egyre kevesebb vadállat vagy azok nyomai figyelhetők meg vidékünk erdeiben sétálva.
A napokban azonban a Szinevéri Nemzeti Parkban őzeket és szarvasokat kaptak lencsevégre a park erdészei. Elmondásuk szerint egyre gyakrabban figyelhetők meg vadállatok a környező falvak, utak mentén – tájékoztat a zak.depo.ua.
A vadak elszaporodása talán a természetvédők szorgos munkájának is betudható, akik etetőpontokat alakítottak ki a parkban, melyeket folyamatosan friss takarmánnyal töltenek fel.
Kárpátalja.ma
Nem csak az elfogyasztott cukor mennyisége számít, hanem annak fajtája is az anyagcsere és érrendszeri betegségek kialakulásában. A bajok fő okozója a gyümölcscukor.
A gyümölcscukor, azaz a fruktóz fogyasztásának az anyagcserére és érrendszerre gyakorolt káros hatásairól szóló tanulmányt Marta Alegret, a Barcelonai Egyetem (IBUB) Biomedicina Intézetének professzora és kutatóitársai az American Journal of Physiology-Heart and Circulatory Physiology folyóiratban tették közzé. A fruktóz egy egyszerű cukor (monoszacharid), amely nagyon közönséges alkotóeleme a gyümölcsöknek. Ráadásul ez az egyik legszélesebb körben használt édesítőszer az élelmiszeriparban, mert nagy az édesítő potenciálja és alacsony az előállítási költsége. Illetve ez az egyik alkotóeleme az étkezési cukornak, a szacharóznak is (nádcukor, répacukor, juharcukor stb.), amely egy glükóz (szőlőcukor) és egy fruktóz molekularész alkotta diszacharid.
A tanulmány során a kutatók a metabolikus változásokra a hímeknél érzékenyebb nőstény patkányokat vizsgáltak két hónapon át attól függően elkülönített csoportokban, hogy fruktóz vagy glükóz szirupot kaptak-e a szilárd táplálékuk mellé. A tesztidőszak végére különbségek alakultak ki az állatok testtömegében, trigliceridszintjében és érrendszerének állapotában.
Márta Alegret szerint az egyik kiugró anyagcserehatás a trigliceridek magas koncentrációja a azoknak a patkányoknak a vérplazmájában, amelyek fruktózt kaptak glükóz helyett. Ezt a hatást nem lehet csak a máj lipidek szintézisével magyarázni, mivel a glükóz és a fruktóz egyaránt kiváltják a máj zsírtermelését (lipogenezisét). A triglicerid egy olyan vérzsír fajta, amelynek megemelkedett szintje elősegíti a vérereket elzáró lerakódások, plakkok kialakulását, és így közvetve súlyos, életveszélyes betegségeket is okozhat.
Ugyanakkor a zsírsav oxidációjában alapvetően fontos CPT1A enzim fehérjeszintje csak azokban a patkányokban csökkent, amelyek fruktózt kaptak. Ebben a csoportban megnövekedett egy alapvető fehérje, az MTP kibocsátása, amely a triglicerideket a májból átirányítja (a rossz koleszterinként ismert) LDL formájában a vérplazmába. Ez arra utal, hogy a fruktóz sajátos módon képes csökkenteni zsírsav oxidációját, és növelni a trigliceridek mozgását a májból a vérplazmába.
A kontrollcsoport egyedeihez képest az aorta (verőér) elernyedési képessége – nitrogén-oxid hatására – azoknál a patkányoknál, amelyek glükózt kaptak, magasabb volt, és alacsonyabb azoknál az állatoknál, amelyek fruktózt kaptak. Ezért az érrendszerre perspektivikusan a fruktóz negatív hatással van, mert megnehezíti az aorta megfelelő pihenését. Kiderült az is a kutatásból, hogy a glükóz ebből a szempontból hasznos – állítja Alegret. A glükóz ugyanis megnövelte az adiponektin hormon szintjét a vérplazmában. A zsírszövet választja ki ezt az anyagot ki, amely aztán részt vesz a sejtek energiatermelő anyagcseréjében. Ez a növekedés a fruktózzal kezelt patkányoknál nem következett be.
A fruktózzal kezelt patkányoknál ráadásul májelváltozások is kialakultak. A korábbi vizsgálatok során a kutatócsoport már megállapította, hogy mind a nőstény, mind a hím patkányokban zsírmáj alakult ki a fruktóz hatására. Eltekintve az érrendszeri és a májjal kapcsolatos elváltozásoktól, az állatoknál nagyobb testtömeg-gyarapodást tapasztaltak a fruktózos táplálás nyomán, még akkor is, ha ezek az állatok kevesebb kalóriát kaptak, mint a többiek.
Az a tény, hogy a fruktóz csökkenti a zsírsavak oxidációját, és növeli a májban a lipidek szintjét, elvezethet a zsírmáj kialakulásához. A lipidek felhalmozódása a májban – annak ellenére, hogy kezdetben semmilyen tünettel nem jár – végül gyulladást okoz a szervben, ami súlyos betegségek forrása hosszú távon, amit jobb minél korábban megelőzni. Ráadásul a máj elzsírosodása a testtömeg növekedésére is hatással van – állítják a kutatók.
Új-zélandi tudósok szerint Zélandia lehet a nyolcadik kontinens: igaz, hogy területe szinte teljesen a Csendes-óceán mélyén fekszik, ám egy sor feltételnek megfelel, ami kontinenssé teheti.
A Geological Society of America’s Journal folyóiratban megjelent dolgozatban a kutatók Zélandia kontinenssé nyilvánítása mellett érvelnek. Mint írják, Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, ami nagyjából akkora, mint a szomszédos Ausztrália kétharmad része. Zélandia 94 százalékát a Csendes-óceán borítja, csupán néhány sziget, valamint három jelentősebb földtömeg magasodik ki belőle: Új-Zéland Északi- és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia.
Bár a kontinens fogalmához általában a szárazföld kötődik, a tanulmány szerzői azonban más tudományos szempontok szerint sorolják közéjük Zélandiát. Ilyenek a környező területekhez képest magasabb fekvés, jellegzetes geológia, jól meghatározott terület és a vastagabb földkéreg, mint amilyen rendszerint az óceán fenekén van.
A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.
“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában” – fogalmazott.
A BBC megjegyezte, hogy jelenleg nincs olyan tudományos testület, amely a kontinensek hivatalos elismerésére hivatott, ezért ezt majd az idő dönti el a jövő kutatásai nyomán.
Csaknem 50 tematikus programmal ünnepli Gödöllő és a Gödöllői Királyi Kastély (GKK) Erzsébet királyné születésének 180. és a Monarchia létrejöttének 150. évfordulóját – mondta az emlékévet bemutató pénteki sajtótájékoztatón Gémesi György polgármester és Ujváry Tamás, a GKK igazgatója Gödöllőn.
A városvezető emlékeztetett arra, hogy Erzsébet királyné több mint kétezer éjszakát töltött Gödöllőn, egyik kedvenc pihenőhelyén.
Gémesi György elmondta, hogy az év két legfontosabb eseménye a júniusi Koronázási Hétvége és a novemberi Erzsébet bál lesz. A jótékonysági bált kétévente rendezik meg, és az idei immár a harmadik – tette hozzá, kiemelve, hogy az emlékév A bölcsőtől a koronáig – Gödöllő, a királyné városa gondolat jegyében szerveződik. Ujváry Tamás, a GKK igazgatója arra emlékeztetett, hogy a királyné számos kastélyban töltött hosszabb-rövidebb időt, de Gödöllőre tért haza, a kastély ma az Erzsébet-kultusz otthona. Az igazgató a programok közül kiemelte a nyáron megnyíló Utazik az udvar – Erzsébet királyné utazásai Madeirától Herkülesfürdőig című kiállítást, valamint az Erzsébet királyné ruháit bemutató időszaki tárlatot novemberben. Ez utóbbihoz kapcsolódva Czédly Mónika divattervező elmondta: a kollekció 14 darab ruharekonstrukciót vonultat fel, melyeket eredeti fotók, festmények, illetve írások alapján készítettek el. Legizgalmasabb darabja egy hiteles koronázásiruha-másolat, amelynek felsőrésze bársonyfűző köténnyel és fátyollal, a hosszú selyemuszályos szoknyát csipkével díszítették. A ruhák fontos jellemzője, hogy a királyné eredeti méretei szerint készültek el. Kósa Erika, a tavaly létrejött Sisi Alapítvány elnöke kiemelte, hogy nemcsak aktív ápolói kívánnak lenni az emlékének, de női példaképként is tekintenek a királynéra. A programok közül a június 8-án a budai Mátyás templomban felcsendülő emlékkoncertet emelte ki. “1867. június 8-án itt koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét” – fűzte hozzá. Az ünnepi évet két nosztalgiajárat is színesíti, a MÁV Nosztalgia húsvétkor, illetve a koronázási hétvégén indít különvonatot – ismertette Dubecz Renáta, a cég pr-vezetője. A június 10-én a királyi váróba befutó járat különlegessége, hogy ezzel érkezik a Szent Korona másolata. A sajtótájékoztatón a szervezők bemutatták a Ferenc József- és az Erzsébet királyné-tortát is, hozzátéve, hogy az év folyamán elkészül a Monarchia-torta is.
A beregszászi római katolikus egyházközségben évről évre egyre több fiú jelentkezik ministránsnak. Népszerű program. Vagy inkább foglalkozás? Mi is a ministrálás? Bárdos Istvánnal beszélgettem, aki hetente összegyűjti a fiúkat egy közös imára, beszélgetésre, tanulásra, játékra…
– Mi a ministrálás?
– Egyrészt szolgálat, másrészt életforma, mert nem lenne hiteles, ha a templomból kijövet megváltozna a lelkület, lehullana rólunk a szenteltvíz, és elköteleződés nélkül élnénk életünket. Egy fiún látszania kell, hogy ő az oltárnál szolgál, hogy ott van a Jóisten közelében, segít a szentmisében. Nem szabad, hogy ez feledésbe merüljön a hétköznapokban. A ministrálásnál még a testtartás is lényeges, hogy ily módon kifejezzék szolgálatuknak fontosságát. Erre igyekszem megtanítani a kisfiúkat a hittanórákon.
A ministrálás által nem ritkán születnek papi elhívások, hiszen ennek a szolgálatnak nem rejtett célja a stafétabot átadása, ez a legjobb táptalaja annak, hogy az egyházban legyen utánpótlás. De az sem kevésbé nemes feladat, ha majd családapák, férjek lesznek felnőttkorban, mert úgy is szolgálhatnak, sőt…
– Ki jelentkezhet ministránsnak itt, Beregszászban?
– Az a fiú, aki gyakorlatilag tud írni, olvasni, aki már viszonylag önálló. Ez körülbelül 7–8 éves korban következik be.
– Milyen gyakran kell jönni szentmisére egy fiúnak, aki az oltárnál szolgál?
– Minden vasárnap és ünnepnap, de ha megteheti, hétköznapokon is.
– Hány ministráns van Beregszászban?
– Büszkék vagyunk a létszámra, hiszen tizenkilenc-húsz ministránsunk van. Ráadásul – úgy veszem észre – a fiúk között presztízsnek számít, ha végezheti ezt a szolgálatot, szeretnek a foglalkozásra is járni. Nagyon fontos, hogy a pap megszólítsa a fiúkat, hogy csatlakozzanak, mert többeknek lenne hozzá kedve, csak nincs bátorsága jönni. Nálunk megvan ez a meghívás.
– Ki lehet-e öregedni ebből a szolgálatból?
– Esetleg abban az esetben, ha pappá válik az illető. Nálunk vannak felnőtt ministránsok is, de általában a nősülés után abbahagyják a szolgálatot. Lehet, hogy pont a feleségek viszik el az oltártól a ministránsokat (nevet). Én vagyok az egyedüli családos, aki megmaradtam.
– Gyerekkorod óta ministrálsz?
– Szégyen vagy nem szégyen, de én egy olyan ministránsoktató vagyok, aki gyerekkorban nem ministrált, mert nem engedték.
– Milyen közös programokon vesznek részt a fiúk?
– Hetente van egy foglalkozás, melynek van egy elméleti, imádságos része, azután játék, sport, közösségépítő tevékenység következik. Kedvezőbb időjárás esetén kimegyünk a sportpályára. Időnként kirándulásokat szervezünk. Például a közeljövőben a Nyíregyházi Állatkert a cél, ezt a napot már nagyon várják. Végeztünk már önkéntesen templom körüli takarítást, részt vettünk az ökumenikus Szeretethíd programon. Minden tevékenység során nagyon fontos a Szentlélek jelenléte. A sportpályán is körbe állunk és imádkozunk, tehát mindenhol megéljük a hitet.
– Vannak-e nehézségek?
– A korkülönbséget említeném meg a nehézségek között. A nagyobb ministránsok elkülönülnek. Fontosnak tartom, hogy kicsiknek-nagyobbaknak legyen közös programjuk. Ezen most dolgozunk. Jó lenne közös szalonnasütés, bográcsozás. A hely is megvan, szépen kialakult a Pásztor Ferenc Közösségi Ház, és tovább szépül. A mesterek lerakták az alapot: összekeverték a cementet, vizet, homokot, meszet. A mi dolgunk pedig az, hogy a nyers gyermek- és felnőttlelkeket keverjük össze a Szentlélekkel, és a hit színező anyagát adjuk hozzá.
– Miért nem ministrálhatnak lányok?
– Ez teljes mértékben papfüggő. Nálunk úgy alakult, hogy a lányok inkább énekelnek, a fiúk pedig az oltárnál szolgálnak. Én is úgy látom, hogy mivel a papi utánpótlás mégiscsak a fiúkból lesz, ezért fontos, hogy ők kapjanak helyet a pap mellett. Ha lányok is jönnek, elvonja a fiúk figyelmét a másik nem közelsége.
Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma
Jurij Lucenko főügyész rendelete értelmében az ukrajnai ügyészségek dolgozóinak mielőbb kábítószer-használati vizsgálaton kell részt venniük – adta hírül a mukachevo.net hírportál február 15-én.
A főügyész arra kéri a kárpátaljai ügyészségeket, hogy a munkatársakkal végeztessék el a drogtesztet. Lucenko hangsúlyozta, hogy a vizsgálat a főügyészség dolgozóira is kiterjed.
A rendelkezés a nemrégiben Zaporizzsja megyében történt eset következménye. Egy helyi ügyész saját munkahelyén használt kábítószert, sőt kollégáit is megkínálta a narkotikummal.
Kárpátalja.ma
Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956 címmel rendezett nemzetközi emlékkonferenciát február 9-én Budapesten a Mika Sándor Egyesület.
A Károlyi-palotában megrendezett eseményen számos történész, kutató, egyházi személyiség – többek között három kárpátaljai előadó – és hallgatóságként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola több tanára vett részt.
A konferenciát annak fővédnöke, dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitotta meg, majd dr. Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának egyházi elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke, a rendezvénynek otthont adó Petőfi Irodalmi Múzeum nevében pedig Prőhle Gergely főigazgató köszöntötte a konferencia résztvevőit.
A nap folyamán négy szekcióban összesen tizennyolc előadás hangzott el.
Az első szekció vezetését dr. Varga Lajos váci segédpüspök vállalta el. A plenáris előadások sorát Balogh Margit (tudományos tanácsadó – Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Kard, pallos, olajág – A katolikus egyház helyzete 1944 és 1956 között című tanulmánya nyitotta meg.
Ezt követően Mirák Katalin (történész – MEE Tényfeltáró Bizottsága) a Magyarországi Evangélikus Egyház, Bogdan Stanaszek (egyetemi tanár – II. János Pál Pápai Egyetem, Krakkó) pedig a lengyel egyház 1944–1956 közötti történetét ismertette.
A továbbiakban Kiss Réka (elnök – Nemzeti Emlékezet Bizottsága) beszélt a magyar reformátusok 1944–1956 közötti küzdelméről, valamint Holló Péter (egyháztörténész, főiskolai adjunktus – Sola Scriptura Teológiai Főiskola) mutatta be a kisegyházak sorsát ugyanebben az időszakban.
A konferencia második szekcióját Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök vezette. Ebben a szakaszban olyan hitvallók életét ismerhettük meg, mint Galambos József plébános (Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató helyettese előadásában); Stefan Wyszynski lengyel prímás (Ewa K. Czaczkowska, a Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem adjunktusának bemutatásában) és Márton Áron erdélyi katolikus püspök (Denisa Bodeanu, a Securitate Iratait Vizsgáló Nemzeti Tanács tagjának eladásában).
Szintén ebben a szekcióban hangzott el dr. habil. Bögre Zsuzsanna (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szociológia Intézet) Apácasorsok 1950, a rendek feloszlatása után című értekezése, valamint Bandi István (tudományos munkatárs – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) előadása a bencés rend 1944–1956 közötti életéről.
A plenáris előadások sorát ebben a részben dr. Kálmán Peregrin OFM (igazgató – Mátraverebély–Szentkút Nemzeti Kegyhely) tanulmánya zárta, melyben a ferences rend II. világháború utáni magyarországi megpróbáltatásait mutatta be.
Az emlékkonferencia harmadik szekciójának vezetését dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke látta el.
Ebben a szakaszban először dr. Köbel Szilvia (tudományos főmunkatárs – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) ismertette az egyházüldözés (állam)jogi környezetét, majd Soós Viktória (bizottsági tag – Nemzeti Emlékezet Bizottsága) mutatta be az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 előtti tevékenységét.
A továbbiakban Seres Attila (tudományos munkatárs – MTA BTK) előadása következett Márton Áron erdélyi püspök a szovjet állami egyházfelügyelet látóterében a sztálini és hruscsovi korszakban címmel.
A nap folyamán több nemzetközi felszólalót hallgathattak meg a jelenlévők. A harmadik szekcióban a lengyel Piotr Tylec (igazgató – Sandomierzi Egyházmegyei Könyvtár) beszélt arról, hogy milyen eszközöket alkalmaztak Lengyelországban 1945 után a papság ellen.
A konferencia utolsó, negyedik szekciójában négy előadás hangzott el Prof. dr. Fodor György (rektor, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) elnöklete mellett.
Dr. Bogdán Zalán (egyetemi docens – Károli Gáspár Református Egyetem): A Magyarország területéről történő szovjet deportálások mérlegét ismertette, majd Szendrey Anita (PhD-hallgató – Debreceni Tudományegyetem) mutatta be a kárpátaljai római katolikus egyház helyzetét a szovjet csapatok bejövetele után.
Ezt követően Fodor Gusztáv (doktorjelölt, református lelkész – Tiszaderzs) tartotta meg előadását A Napkeleti Baráti Kör és a kárpátaljai reformátusok kálváriája címmel.
A plenáris előadások sora egy újabb kárpátaljai vonatkozású témával zárult, melyet Marosi István (főiskolai lelkész – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász) tartott meg „…holnap is felkel a Nap” – A kárpátaljai görögkatolikus egyház üldözése és a „földalatti egyház” kiépülése címmel.
Az egész napos konferencia fogadással ért véget.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Kárpátaljára nem lesz kihatással az Ukrajnában bevezetett energetikai szükségállapot, mert a megyét nagyobb részben a nem kelet-ukrajnai szénnel működő burstini hőerőmű látja el villanyárammal – közölte pénteken Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója.
Az ukrajnai megye első embere Moskal.in.ua című személyes honlapján tett bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területekről az ország többi részébe szenet szállító vasúti szerelvények blokádja és az ukrajnai energetikai rendszerben e miatt hatályba léptetett “különleges intézkedésekkel” kapcsolatban Kárpátalja vezetéséhez sok olyan aggódó vállalkozó fordul, aki a folyamatos áramellátástól függő termelést folytat. Azt kérik, hogy a megye vezetői jelezzék, lesznek-e Kárpátalján ütemezett áramszünetek, és azok miként befolyásolják majd vállalataik működését – írta a megye kormányzója.
Válaszában Hennagyij Moszkal a honlapján hangsúlyozta: Kárpátalja a villamos energia “oroszlánrészét” az Ivano-Frankivszk megyei burstini hőerőműtől kapja, amely a Dnyipro (korábban Dnyipropetrovszk) város közelében található pavlohradi bányákból származó szénnel, továbbá földgázzal és pakurával működik. Ezeket az energiahordozókat az ukrán kormány ellenőrzése alatt lévő területeken termelik ki és állítják elő, tehát az erőmű működése nem függ a Luhansz és Donyeck megyék “ideiglenesen megszállt” részeiről származó antracit típusú széntől – mutatott rá.
“Így Kárpátalján az áramellátás semmilyen ütemezett szüneteltetését nem tervezik az energetikai rendszerben bevezetett különleges intézkedések kapcsán” – írta a megye kormányzója.
Hivatalos adatok szerint a februári árvíz több mint 6 millió hrivnyás kárt okozott a megyében – közölte a mukachevo.net hírportál február 15-én Viktorija Szenhetovszkának, a Kárpátalja Megyei Tanács sajtótitkárának közleményére hivatkozva.
Minden járásban külön bizottságok dolgoztak a kárfelmérésen. A legnagyobb mértékű pusztítást az ilosvai járási Szuhabaranka (Bronyka) községben tapasztalták, ahol közel 1,5 millió hrivnyás kár keletkezett.
A februári felmelegedés okozta áradás 525 háztáji gazdaságot, valamint számos lakóházat árasztott el, több embert kellett kiköltöztetni otthonából.
Kárpátalja.ma