Az 1850-es években Volóc mellett épült meg az Osztrák–Magyar Monarchia legjobb síugrósánca. 1862-ben Ferenc József császár is ellátogatott a településre Schwarzenberg herceg és Esterházy gróf kíséretében – olvasható a kárpátaljai település hivatalos honlapján. A feljegyzések szerint a rangos vendégek szórakozással töltötték az időt: a síelésnek hódoltak, és kipróbálták a helyi síugrópályát.
Erről az érdekes történelmi tényről fotókiállítást tekinthetünk meg a volóci helytörténeti múzeumban.
Az egyedi síugrósáncból mára sajnos szinte semmi sem maradt, csak betontömbök jelzik a fenyőfák között az egykori kedvelt pálya helyét.
Kárpátalja.ma
Az ukránok több mint egyharmada nem mondana le a szabadságjogokról az anyagi jólétért cserébe. Ez derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön tették közzé Kijevben.
Eszerint az ukránok 35 százaléka kész anyagi nehézségeket vállalni szabadságjogainak teljesüléséért cserébe, míg 30 százalékuk lenne hajlandó lemondani az anyagi jólétért bizonyos jogairól az állam javára.
A kutatásban kirívó eredményt hozott a két, harcok sújtotta kelet-ukrajnai megyében mért arány, ahol a megkérdezettek 55 százaléka válaszolta, hogy kész anyagi terheket elviselni szabadsága és jogai megtartásáért cserébe, és csupán 22 százalék mondana le jogairól a jobb anyagi helyzetért. Donyeck és Luhanszk megyékben a felmérés viszont csak az ukrán ellenőrzésű részen zajlott, azaz nem terjedt ki az Oroszország által támogatott szakadárok által uralt területekre.
A közvélemény-kutatást két neves szociológiai intézet, az Ilka Kucseriva Alapítvány és az “Ukrainian Sociology Service” nevű cég végezte az ENSZ Fejlesztési Programjának megbízásából, együttműködésben az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanjának hivatalával. A felmérést október 22-e és november 6-a között végezték. Több mint 2000 személyt kérdeztek meg életkor, nem, illetve lakótelepülése fajtája szerinti mintavételi alapon az ország összes megyéjében és Kijevben, kivéve az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krími Autonóm Köztársaságot.
Oroszországnak meg kell maradnia világi államnak minden vallási felekezet tekintetében – hangoztatta Vlagyimir Putyin elnök az orosz emberi jogi tanács csütörtöki moszkvai ülésén.
“A miénk világi állam, ne feledkezzünk meg erről egyetlen felekezet esetében sem. Ez rendkívül fontos” – mondta.
Az elnök érzékeny kérdésnek nevezte, hogy a tanulók az iskolában viselhetnek-e a vallási hovatartozásukra utaló öltözetet. Megemlítette, hogy több európai országban ebben az ügyben korlátozásokat vezettek be, és egyben hangot adott álláspontjának, hogy Oroszországban ebben a kérdésben az érvényes jogrend szerint kell eljárni. Emlékeztetett rá, hogy az oroszországi iskolák maguk dönthetnek az öltözetről.
Szavai szerint a jogvédők tevékenységét nem szabad korlátozni. Putyin hangot adott azon véleményének, miszerint az állam és a civil társadalom természetes szövetségesei egymásnak a közös célok elérésében, és hasznosnak nevezte a két fél közötti párbeszédet. Az orosz elnök szerint az államnak reagálnia kell, ha jogsértésről értesül. A választások civil kontrolljának szerepét méltatva hangsúlyozta, hogy minden választási csalást, az eredmények meghamisítását meg kell akadályozni.
Putyin támogatásáról biztosította a bíróságok munkájának átláthatóbbá tételét sürgető javaslatot, az ombudsman és a vállalkozói jogok képviselője jogosítványainak kibővítését, az intézmények összeférhetetlenségének jogi értelmezését kidolgozó független ügyész hivatalának létrehozását.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ápolni kell a politikai megtorlások áldozatainak emlékét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a történelmi tanulságoknak egyesítő és nem megosztó szerepet kellene játszaniuk, és azoknak a társadalmi békét és egyetértést kellene szolgálniuk.
Mint mondta, Oroszország nem fogja megengedni, hogy kívülről külföldi ügynökségként fellépő “nem kereskedelmi” (nonprofit) szervezeteken keresztül politikai nyomást gyakoroljanak rá. Ugyanakkor ígéretet tett annak a felvetésnek a tanulmányozására, hogy adójukból az orosz állampolgárok társadalmi szervezeteket is támogathassanak, mert így megszűnne az állami fellépést kiváltó külföldi anyagi támogatás iránti igény. Ígéretet tett rá, hogy a jövő évben felülvizsgáltatja az elnöki ösztöndíjak rendszerét, és utasításba adta a “nem kereskedelmi szervezetekről” rendelkező törvény felülvizsgálatát.
Putyin szerint az orosz állam nem engedi meg az internetes szféra monopolizálását, és minden döntés ez ellen szól. Az elnök a tanácskozás egyik résztvevőjének arra a felvetésére reagált így, amely szerint nem szabad megengedni, hogy az állam monopolizálja az internetet és az az informatikai technológiát, különben “a legjobb emberfők elhagyják Oroszországot”.
Az elnök egyebek között azt is kifejtette: Oroszország nem nyugszik bele, hogy a Nyugat és a nemzetközi szervezetek olyan közönnyel viszonyulnak az észak-szíriai Aleppóban kedden megölt két orosz ápolónő és egy súlyosan megsebesített gyerekorvos ügyéhez, mintha egy lapon lehetne őket emlegetni a gyilkosaikkal.
Önkénteseket vár súlyos és krónikus megbetegedéssel küzdő gyermekek számára szervezett nyári táboraiba a Bátor Tábor Alapítvány – hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.
Különösen várják az íjász- és evezőstudással, valamint egészségügyi végzettséggel rendelkező, húsz évesnél idősebb önkénteseket – mondta el Komondi-Veres Dóra, az alapítvány képzés- és önkéntesszervezési vezetője. Hozzáfűzte: jelentkezni december 19-től lehet, a “cimboráknak” nevezett önkéntesek egyenként 10 napot töltenek el a táborokban.
Kiemelte: a 2001-ben indult Bátor Tábor komplex élményterápiás programokat kínál beteg gyerekeknek és családjaiknak. Az alapítványnak Hatvanban működik állandó táborhelye, ahol kora tavasztól egészen november végéig várják a táborozókat.
A mindennapokban viszonylag kevés pozitív visszajelzés érkezik az emberek felé, legyen szó a munkahelyről vagy barátokról. A Bátor Táborban viszont a gyerekektől és a többi önkéntestől a jelentkezők olyan visszajelzésekkel gazdagodhatnak, amelyeket saját önértékelésükbe, énképükbe beépítve sokkal magabiztosabbá válhatnak – hangsúlyozta Komondi-Veres Dóra.
A 17. fordulót követően tovább nőtt a listavezető Sahtar Donyeck előnye a bajnoki tabellán az ukrán élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban, mivel az éllovas mindkét közvetlen vetélytársa újabb pontokat vesztett.
A játéknap rangadóját Poltaván rendezték, ahol télies körülmények várták a helyi Vorszkla és a címvédő Dinamo fellépését. A havas talajhoz az elején jobban alkalmazkodó vendégek Szidorcsuk és Jarmolenko révén már az első negyedóra végén kétgólos előnyre tettek szert, amit azonban a hazaiak már a 34. percre ledolgoztak. A fővárosiak két védelmi megingását kihasználva, előbb Turszunov, majd Rebenok volt eredményes.
Fordulás után mindkét csapatnak volt esélye a három pont megszerzésére, de a legnagyobb gólhelyzeteket is elpuskázták, így maradt a 2-2-es végeredmény.
Az utóbbi hetekben nemcsak a bajnokságban, de az Európa-ligában is gyengén teljesítő Zorja Luhanszk ezúttal házigazdáként szenvedett vereséget a Dnyiprótól. A listavezető Sahtar magabiztos játékkal verte a Sztal Kamenszkojét.
Szumiban nem tudták megrendezni az Olimpik Donyeck – Kárpáti Lviv találkozót, mivel a pályát több centis hóréteg és jégborda borította.
Eredmények: Vorszkla Poltava–Dinamo Kijev 2-2, Csornomorec Odessza–Voliny Luck 0-0, Zorja Luhanszk–Dnyipro 2-3, Sahtar Donyeck–Sztal Kamenszkoje 2-0, Zirka Kropivnickij–FK Olekszandrija 1-1.
A tabellát a Sahtar vezeti 47 ponttal a 37 pontos Dinamo és 31 ponttal harmadik Zorja előtt.
(tamási)
Három tonna, 88 millió forint értékű csempészett vízipipadohányt semmisített meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyíregyházán csütörtökön.
Soltész József, a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának helyettes vezetője a megsemmisítés helyén, a térségi hulladékgazdálkodási kft. orosi lerakójában elmondta, hogy a kocsonyásszerű állapotú, különböző ízesítésű dohányterméket egy ukrán sofőr próbálta Magyarország területére csempészni a beregsurányi határállomáson. A férfi a vízipipadohányról vámáru-nyilatkozatot nem tett, bevallása szerint nem tudta, hogy mit tartalmaznak az általa szállított dobozok.
Az ellenőrzés után a pénzügyőrök a dohányárut a teherautóval együtt lefoglalták és 180 millió forint vámigazgatási bírságot szabtak ki a sofőrre, aki ellen költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás is indult.
Soltész József közölte: az ukrán-magyar határon évente átlagosan 80 ezer gépjárművet vizsgálnak át a pénzügyőrök és 500 esetben szabnak ki vámigazgatási bírságot be nem jelentett áru szállítása miatt.