184.231-en szavaztak eddig Maros megye 568 szavazóhelyiségében a 482.800 választásra jogosult személyből, ez a szám a szavazásra jogosultak 38.31 százalékát jelenti. Hargita megyében 120.217 járultak eddig az urnák elé, ez a választásra jogosultak 44.58 százalékát teszi ki. Kovászna megyében 38.25 százalékos a szavazási arány, Kolozs megyében eddig a lakosság csaknem 40.47 százaléka szavazott.
A választópolgárok 47.14 százaléka adta le voksát. Következik Teleorman megye 46.28 százalékkal, majd Dolj megye 45.05 százalékkal. Legkevesebben Máramarosban szavaztak, a részvételi arány ott jelenleg 31.61 százalékos.
Elmarad az országos átlagtól a vasárnapi romániai választásokon való részvételi arány – mondták szakértők az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója elmondta: a mostani részvételi arány megegyezik a négy évvel ezelőttivel, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) valószínűleg mindenképpen bejut a román parlamentbe, hiszen az úgynevezett alternatív választási küszöb előírja, hogy amelyik párt négy megyében 20 százalék felett teljesít, képviseltetheti magát, még akkor is, ha egyébként országosan elmarad az ötszázalékos küszöbtől.
Hozzátette, az alternatív küszöb miatt ugyanakkor veszít az RMDSZ két-három helyet a parlamentben. Szólt arról is, hogy Romániában a baloldal – amely nagy esélyese a választásoknak – tábora jellemzően a vidéki idősebb szavazókból áll, míg a jobboldalé ennek éppen ellentétéből, fiatal városiakból. Az alacsony részvételi arány inkább a baloldalnak kedvez, mert az ő szavazótáboruk fegyelmezettebb – tette hozzá.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutató Intézet igazgatója elmondta, hogy a romániai magyar választók aránya – hasonlóan az etnikai arányhoz – 6,5 százalék, ami azt jelenti, hogy 900 ezer fő fölött van a szavazóképesek száma. A korábbi választásokon valamivel több mint 400 ezer magyar ment el szavazni – tette hozzá.
A reggeli órákban még az látszott, hogy a választásokon való részvétel az erdélyi megyékben alacsonyabb lesz, mint az ezt megelőző voksoláson, majd ez a szám megugrott, késő délután pedig már stagnált.
Rámutatott, a mostani adatok szerint Hargita megyében az országos átlag feletti a részvétel, és Bihar, Kovászna és Szilágy megye “sem áll annyira rosszul”. Ez azt jelenti, ha nem csökken a trend, akkor meglesz az RMDSZ öt százaléka.
A Kárpátaljai Vámhivatal 2016 januárjától december elsejéig 2,8 milliárd hrivnyát utalt az állami költségvetésbe – számolt be a zakarpattya.net.ua hírportál december 7-én. Ez az összeg 302 millió hrivnyával meghaladja a tavalyi év azonos időszakának bevételét.
A növekedés a többi közt járművek és alkatrészek behozatalából, továbbá nyomdai berendezések, belső égésű motorok és műanyag termékek elvámolásából ered.
Az emelkedéshez hozzájárult a vámérték utólagos kiigazításából, illetve a származási bizonyítványok kiállításából fakadó bevétel, valamint a vámkezelés díja is.
Karpatalja.ma
9-го грудня в Угорському консульстві м. Берегова д-р Іштван Грежа, уповноважений урядовець з питань координування співпраці між Саболч-Сатмар-Березькою областю Угорщини та Закарпаттям, передав для іршавської, рахівської, свалявської та воловецької районних лікарень медичне обладнання, вартість якого перевищує декілька мільйонів форинтів.
На пресконференції, що проходила при передачі, пан Грежа розповів, що важка ситуація економіки та стану охорони здоров’я, що склалася в Україні, подвійно вдарила по населенню, і тому зараз, напередодні Різдва, Угорщина підтримала Закарпаття цінним медичним обладнанням. Угорщина завжди була хорошим союзником для України й закарпатських угорців. В останні роки Уряд Угорщини особливо підтримує угорців, що тут проживають, та інше населення також, – розповів він.
На цей раз, від імені Уряду Угорщини Іштван Грежа передав керівникам свалявської, іршавської та рахівської лікарень ультразвукові пристрої високої якості, а директору воловецької лікарні – набір медичних інструментів.
Єва Шутев
Kárpátalja.ma
Az Iszlám Állam rendkívül rövid időn belül megsemmisítő vereséget szenved, de az eszméi nem – nyilatkozta Nógrádi György biztonsági szakértő. Úgy véli, a terrorszervezet harcosainak fele elpusztul a szíriai és iraki harcokban, de a másik fele szétszéled a világban. Azok a merénylők pedig, akik manapság főleg a harmadik világban követnek el támadásokat, el fognak jutni Európába. Arról is beszélt, hogy szerinte a karácsony közeledtével nő a keresztények elleni merényletek száma.
Ha az Egyesült Államok és Oroszország január 20-a, Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása után kiegyezne, sokkal könnyebb lenne fellépni a nemzetközi terrorizmus ellen – mondta az M1-en Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Jelenleg azonban még ott tartunk, hogy az Egyesült Államok fő szövetségese, Nagy-Britannia védelmi minisztere és a szigetország titkosszolgálatának főnöke egyértelműen az oroszokat hibáztatja a szíriai Aleppóban zajló események miatt.
Aleppó felkelők által tartott területein továbbra is civilek tömege van körbezárva, miközben az orosz és Aszad-párti kormányerők hevesen támadják ezeket a negyedeket.
John Kerry amerikai külügyminiszter háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a damaszkuszi vezetést szombaton. Az oroszok pedig az iraki Moszult ostromló, Amerika vezette iraki koalíció fellépése kapcsán fogalmaznak meg kritikákat. Az észak-iraki nagyvárost az Iszlám Államtól akarják visszafoglalni.
A terrorveszély tehát az Iszlám állam szétverése után rövid távon nőni fog, utána a terrorellenes országok politikáján múlik, csökken-e – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Nógrádi György a kairói kopt katedrálisnál történt vasárnapi robbanás kapcsán azt mondta, a karácsony közeledtével a keresztények elleni merényletek száma a világon mindenütt növekszik.
A kurdoknak tulajdonított legutóbbi, szombat esti isztambuli merénylet kapcsán hangsúlyozta, bárki is követte el a támadást, az a török elnök, Recep Tayyip Erdogant erősíti. Hiába hal meg ugyanis húsz-harminc szerencsétlen kisrendőr vagy katona, a török politika érdemben nem változik, miközben a lakosság hangulatának változása Erdogannak kedvez – mondta a biztonságpolitikai szakértő.