Európai Tanács hírei

Az Európai Unió és tagállamai az ENSZ Tengerjogi Egyezményének (a továbbiakban: Tengerjogi Egyezmény) szerződő feleiként elismerik a választottbíróság határozatát és elkötelezettek a mellett, hogy a tengerek és az óceánok területén fennmaradjon a nemzetközi jog elvein és a Tengerjogi Egyezményen alapuló jogrend, és hogy a viták rendezése békés úton történjen.

Az EU nem foglal állást a követelésekkel kapcsolatos szuverenitási kérdésekben. Az EU arra ösztönzi az érintett feleket, hogy békés úton rendezzék a köztük fennálló vitát, tisztázzák követeléseiket, és azokat a nemzetközi jog – beleértve a Tengerjogi Egyezmény keretében végzett munka – tiszteletben tartása mellett és azzal összhangban érvényesítsék.

Az EU emlékeztet arra, hogy a Tengerjogi Egyezményben biztosított vitarendezési mechanizmusok hozzájárulnak a jogi normákon alapuló nemzetközi rend fenntartásához és elősegítéséhez, és elengedhetetlenek a viták rendezéséhez.

Az EU kiemeli továbbá annak alapvető fontosságát, hogy fennmaradjanak a Tengerjogi Egyezménnyel kialakított szabadságok, jogok és kötelezettségek, különösen a hajózás és az átrepülés szabadsága.

Az EU támogatja, hogy mielőbb lezáruljanak az arra irányuló tárgyalások, hogy hatékony magatartási kódex jöjjön létre az ASEAN és Kína között, végrehajtva a Dél-kínai-tenger országainak magatartási kódexéről szóló 2002-es nyilatkozatot.

Emlékeztetve a 2016. március 11-i nyilatkozatára, az EU felszólítja az érintett feleket, hogy tárgyalások és egyéb békés eszközök révén, valamint a feszültségek növekedéséhez valószínűsíthetően hozzájáruló tevékenységektől tartózkodva kezeljék a még fennálló és a helyzettel összefüggő további kérdéseket. Az EU az ASEAN regionális fórum (ARF) tagjaként és az 1976. évi Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés magas szerződő feleként „a térség békéjének, harmóniájának és stabilitásának előmozdítása érdekében törekedni (kíván továbbá) az együttműködés fokozására”. Az EU következésképpen készen áll az olyan tevékenységek elősegítésére, amelyek hozzájárulnak az érintett felek közötti bizalomépítéshez.

Hangsúlyozva annak fontosságát, hogy minden állam működjön együtt az intenzívebbé váló tengeri forgalom és kotrás miatt már így is veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma védelmében, az EU és tagállamai folytatják a tengerhajózás biztonságára irányuló együttműködéssel foglalkozó magas szintű párbeszédek szervezését, továbbá a közös erőforrásokkal – így például a halászattal – való együttes gazdálkodásra és ezen erőforrások együttes fejlesztésére, valamint a kapacitásépítési intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok megosztását.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az EU és tagállamai felidézik az MH17 számú járat 2014. július 17-én bekövetkezett tragédiáját és ismételten együttérzésüket fejezik ki mindazok felé, akik elvesztették szeretteiket. Megrendülten és mély fájdalommal emlékezünk a két évvel ezelőtt történtekre.

A 2166 sz. ENSZ BT-határozat előírja, hogy az MH17 számú járat lelövéséért közvetve vagy közvetlenül felelős személyeket felelősségre kell vonni és bíróság elé kell állítani. Az EU újólag hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja a közös nyomozócsoport munkáját és az érintett országoknak az eredményes büntetőeljárás érdekében tett erőfeszítéseit. Azon államoknak, amelyeknek módjukban áll a felelősökre irányuló vizsgálatok és büntetőeljárások elősegítése, teljeskörűen együtt kell működniük a folyamatban lévő nyomozás során.

A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2016. augusztus 4-én 2017. augusztus 21-igmeghosszabbította az EUBAM Líbia tervezési misszió megbízatását. Emellett 17 millió eurós költségvetést hagyott jóvá a 2016. augusztus 22-től 2017. augusztus 21-ig tartó időszakra.

Az EU átfogó megközelítés keretében támogatja, hogy Líbiában olyan átalakulási folyamat menjen végbe, amelynek eredményeként egy demokratikus, stabil és virágzó ország jön létre. Az EUBAM Líbia megbízatása e megközelítés keretébe ágyazódva egy olyan jövőbeli, lehetséges uniós misszió megtervezésével egészül ki, amely a bűnügyi igazságszolgáltatás, a migráció, a határbiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem területén nyújt majd tanácsot és segít a kapacitásépítésben.

Amennyiben Líbiában a jövőben polgári misszió indul, úgy annak mindenképpen központi eleme lesz az irreguláris migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem bűnüldözési szempontjainak kezelése, ezzel párhuzamosan pedig célja lesz a biztonsági ágazat reformját, és ennek részeként a kormányzást szolgáló hosszabb távú erőfeszítések előmozdítása. E polgári misszió elindításához a legitim líbiai hatóságok felkérése szükséges, és az teljes egészében az ő irányításuk alá tartozna.

A polgári tervezési képesség szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek líbiai támogató missziójával és hozzájárul annak erőfeszítéseihez.

Az EU 2016. februárjában módosította az integrált határigazgatást segítő líbiai missziójának (EUBAM Líbia) megbízatását, hogy a súlypontot a polgári tervezési tevékenységekre helyezze át.

A misszió, amelynek székhelye jelenleg Tuniszban található, kapcsolatokat épített ki az érintett líbiai hatóságokkal. A határozatban jóváhagyott missziós költségvetés fedezi a Tuniszban végzett tevékenységek és a székhelyen dolgozó személyzet költségeit, továbbá fedezni fogja a misszió Líbiába alá való áthelyezésének költségeit, amennyiben és amikor azt a biztonsági helyzet lehetővé teszi majd.

A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

A Tanács 2016. augusztus 4-én Natalija Aposztolovát (Bulgária) nevezte ki az Európai Unió új koszovói különleges képviselőjének(EUKK). Natalija Aposztolova szeptember 1-jétől Samuel Zbogar helyét veszi át a hivatalban.

Natalija Aposztolovát 2016. július 20-án jelölték ki a koszovói EU-iroda vezetőjének.

Az EUKK vezető szerepet tölt be a stabil, életképes, békés, demokratikus és többnemzetiségű Koszovó megteremtésének előmozdításában, egyrészt a térség stabilitásának megszilárdítása, másrészt a regionális együttműködéshez és a Nyugat-Balkán országainak jószomszédi kapcsolatához való hozzájárulás révén. A különleges képviselő egy olyan Koszovó létrejöttét mozdítja elő, amely elkötelezett a jogállamiság, valamint a kisebbségek és a kulturális és vallási örökség védelme mellett.

Az EUKK támogatja Koszovó európai perspektíváját és az EU-hoz történő közeledését, a régió perspektívájával összhangban és a stabilizációs és társulási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

A világ őslakos népeinek nemzetközi napján együtt ünnepeljük a világ őslakos népeivel kulturális gazdagságukat, valamint egyedülálló hozzájárulásukat a világ kulturális sokszínűségéhez. Az Európai Unió újólag megerősíti elkötelezettségét az őslakos népek jogainak előmozdítása és védelme iránt.

Az őslakos népek jogainak elismerésével kapcsolatos számos pozitív fejlemény ellenére több országban is folyamatosak az őslakos emberijog-védőkkel szemben elkövetett emberi jogi jogsértések, így a gyilkosságok és túlkapások is. Az EU ezért fokozni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy védelmet nyújtson a leginkább kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok, köztük az őslakos népek nevében fellépő, valamint a földhöz való joggal kapcsolatos kérdésekben aktív emberijog-védők számára.

Az EU emellett az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban fokozza az őslakos népekkel folytatott együttműködését is. Az EU az év végéig át kívánja tekinteni az őslakos népeket támogató politikáit és tevékenységeit, valamint számba veszi az ezzel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat. A kulturális jogoknak az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat szerinti előmozdítása a kultúrák közötti párbeszéd révén történő békeépítésnek is központi eleme, amint az a nemzetközi kulturális kapcsolatokról szóló új európai uniós stratégiában is szerepel. Multilaterális szinten az EU konszenzusos alapon részt vesz az őslakos népek jogairól az ENSZ keretében folyó vitákban.

Ez év júniusában az Amerikai Államok Szervezete elfogadta az őslakos népek jogairól szóló amerikai nyilatkozatot. Az Amerikai Államok Szervezetének történetében ez a nyilatkozat az első olyan eszköz, amely kifejezetten az amerikai kontinens őslakos népeinek jogaival foglalkozik. Az EU elismerését fejezi ki az Amerikai Államok Szervezetének és tagállamainak, valamint az amerikai kontinens őslakos népeinek ehhez az eredményhez. A nyilatkozat új dimenziót nyit az Uniónak az amerikai kontinens partnerországaival fenntartott kapcsolataiban.

A tagjelölt országok: Törökország, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

2016. július 26-án Maria-Cristina Stepanescu magas rangú román diplomatát nevezték ki az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszió, az EUCAP Nesztór misszióvezetőjévé. Maria-Cristina Stepanescu 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, felváltva Simonetta Silvestri megbízott vezetőt.

Ez a polgári KBVP-misszió az Afrika szarva térségben a kalóztevékenység ellen folytatott küzdelemmel kapcsolatos átfogó uniós megközelítés részét képezi , az EU NAVFOR Szomáliával és az EU szomáliai kiképzési missziójával együtt. Az EUCAP Nesztór célja, hogy megerősítse Szomália kapacitását a parti tengereinek hatékony kormányzása terén, hogy elősegítse a kalóztevékenység ellen folytatott küzdelem hatékonyságának javítását. Mindez magában foglalja a parti őrség, a büntető igazságszolgáltatás és a parti rendőrség számára nyújtott tanácsadást, mentorálást és képzést.

Maria-Cristina Stepanescu 2010 februárja óta kirendelt nemzeti szakértő / a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálathoz (CPCC)/EKSZ kirendelt rendőrségi szakértő. Eddigi funkciói: az együttműködési részleg vezetője – egyablakos ügyintézés /a Schengeni Ügyekért Felelős Főosztály (2008–2010); a programfejlesztési és koordinációs részleg vezetője, az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendőri missziója, Szarajevó (2005–2007); a román rendőrség főfelügyelőségének keretében működő kutatási és bűnmegelőzési intézet szakreferense, Belügyminisztérium (2002–2004); A gračanicai rendőrkapitányság fővizsgálója / a pristinai régió embercsempészet, prostitúció, súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységének csoportvezetője, az Egyesült Nemzetek koszovói missziója (2000–2002); szakreferens, a román rendőrség főfelügyelősége (1998–2000); hírszerző/nyomozó tiszt, a román rendőrség főfelügyelősége (1994–1998).

A Bukaresti Egyetemen (Románia) szerzett mesterfokozatú diplomát szociológiából/társadalomtudományokból/közösségi igazságszolgáltatásból (2000-2002), valamint a bukaresti (Románia) Alxandra Ioan Cuza Rendőrakadémián szerzett jogi diplomát (1990–1994). Román, angol és francia nyelven beszél.

A határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.

2016. július 26-án Kirsi Henriksson magas rangú finn diplomatát nevezték ki az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjévé. Kirsi Henriksson 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, felváltva Filip De Ceunincket, aki 2013 óta látja el a misszió vezetésével járó feladatokat.

Az EUCAP Száhel Niger misszió 2012-ben kezdte meg a tevékenységét, és célja, hogy támogassa a nigeri biztonsági ágazat szereplőinek kapacitásépítését. A misszió tanácsadást és képzést nyújt a nigeri hatóságok számára, hogy ezzel segítse őket biztonsági képességeik megerősítésében. Hozzájárul egy integrált, koherens, fenntartható és az emberi jogokon alapuló megközelítés kialakításához a különféle nigeri biztonsági szervezetek között a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. 2016. július 18-án módosították a misszió megbízatását, amely most már magában foglalja a nigeri központi és helyi hatóságoknak, valamint a biztonsági erőknek nyújtott támogatást azzal a céllal, hogy olyan szakpolitikákat, technikákat és eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az irreguláris migráció ellenőrzésének javítását, valamint az ellene folytatott küzdelmet.

2014 óta Kirsi Henriksson az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjének helyetteseként dolgozik. Korábban a polgári KBVP területén, a Finn Válságkezelési Központban, a Belügyminisztériumban és a tudományos életben szerzett tapasztalatot. Eddigi funkciói: az EUBAM Líbia megbízott személyzeti vezetője (2014. május–augusztus); a tervezési és értékelési részleg vezetője, EUBAM Líbia (2014); tervező és értékelő tiszt, EUBAM Líbia (2013–2014); jogállamiság-szakértő, bevált gyakorlatokkal foglalkozó és értékelő tiszt, EUJUST LEX-Irak (2010–2011); a fejlesztési részleg vezetője, Finn Válságkezelési Központ (CMC Finland), Belügyminisztérium; kutató, Finn Válságkezelési Központ (Belügyminisztérium; 2007); Kutató és előadó a finnországi Tamperei Egyetem Történelem Tanszékén és az egyetem keretében működő Jean Monnet Kiválósági Központban (1996–2006). Finn, angol, francia, svéd és német nyelven beszél, valamint alapfokú arab nyelvismerettel is rendelkezik.

A határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.

A Tanács 2016. július 26-án határozatot fogadott el az EU Tanácsának soros elnökségét 2030-ig betöltő tagállamok sorrendjének módosításáról.

Miután az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy 2017 második felében nem vállalja a soros elnökséget, a Tanács úgy határozott, hogy 2017. július 1-jétől minden tagállam a korábbi ütemezéshez képest fél évvel korábban látja majd el a soros elnöki teendőket.

A határozat értelmében továbbá Horvátország – amely az eredeti határozat időpontjában még nem volt tagállam – szintén soros elnök lesz 2020. januártól júniusig.

A Tanács soros elnökségét betöltő tagállamok új sorrendje 2030-ig érvényes (a korábbi határozat csak a 2020 júniusáig tartó időszakról rendelkezett) az alábbiak szerint:

Máltajanuár–június2017Észtországjúlius–december2017Bulgáriajanuár–június2018Ausztriajúlius–december2018Romániajanuár–június2019Finnországjúlius–december2019Horvátországjanuár–június2020Németországjúlius–december2020Portugáliajanuár–június2021Szlovéniajúlius–december2021Franciaországjanuár–június2022Cseh Köztársaságjúlius–december2022Svédországjanuár–június2023Spanyolországjúlius–december2023Belgiumjanuár–június2024Magyarországjúlius–december2024Lengyelországjanuár–június2025Dániajúlius–december2025Ciprusjanuár–június2026Írországjúlius–december2026Litvániajanuár–június2027Görögországjúlius–december2027Olaszországjanuár–június2028Lettországjúlius–december2028Luxemburgjanuár–június2029Hollandiajúlius–december2029Szlovákiajanuár–június2030Máltajúlius–december2030

A Tanácsnak az elnökséget 2031. január 1-jétől betöltő tagállamok sorrendjéről 2029. december 31-ig kell határoznia.

A vezetők ismét határozottan és egyértelműen elítélték a terrorizmus minden formáját és megnyilvánulását, függetlenül attól, hogy ki, hol és milyen célból követi el.

Egy év telt el azóta, hogy Bécsben létrejött az Irán nukleáris programjáról szóló, történelmi jelentőségű megállapodás, és az Európai Unió örömmel állapítja meg, hogy az átfogó közös cselekvési terv végrehajtása folyamatban van. Ez azt bizonyítja, hogy politikai akarattal, kitartással és többoldalú diplomáciával még a legnehezebb problémára is működőképes megoldást lehet találni.

Az Európai Unió a megállapodás teljes időtartama alatt továbbra is aktívan fogja támogatni a cselekvési terv teljes körű és hatékony végrehajtását, valamint az ENSZ BT 2231. sz. határozatát. Az Európai Unió és tagállamai hangsúlyozzák, hogy Iránnak szigorúan be kell tartania a cselekvési terv értelmében fennálló valamennyi kötelezettségvállalását, és a jövőben is maradéktalanul és a határidőket tiszteletben tartva együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Ezenkívül felszólítják Iránt, hogy tartózkodjon az ENSZ BT 2231. sz. határozatával össze nem egyeztethető tevékenységektől. Az Európai Unió megerősíti, hogy támogatja a főképviselőnek a megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottságban betöltött koordinációs szerepét, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség támogatására szólít fel, hogy az figyelemmel kísérhesse és ellenőrizhesse Irán nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásainak teljesítését. A bizalom helyreállításához elengedhetetlen, hogy a felek megfeleljenek a vállalásaiknak, és ugyanez szükséges az Európai Unió és tagállamai, valamint Irán közötti kapcsolatok fokozatos, ám tartós javulásához is, amint azt a Külügyek Tanácsa a 2015. júliusi ülésén kijelentette.

Az Európai Unió nyugtázza, hogy a cselekvési terv értelmében fennálló, szankciókhoz kötött vállalások az elfogadott végrehajtási tervnek megfelelően teljesültek. A végrehajtás napján, azaz 2016. január 16-án, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizte, hogy Irán teljesítette a nukleáris vonatkozású vállalásait, sor került a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciók feloldására. Ugyanezen a napon megjelent a szankciók feloldásáról szóló általános tájékoztató[1], mivel az uniós üzleti szereplőknek világosan kell látniuk az új szabályozási helyzetet. Az Európai Uniónak érdeke, hogy a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciók feloldása előnyöket jelentsen az iráni nép számára.

Az Európai Unió elismeri, hogy a szankciók feloldásával kapcsolatban egyértelmű helyzetet kellett teremteni ahhoz, hogy az európai bankok és vállalkozások teljeskörűen újraindíthassák az iráni tevékenységüket. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy széles körű tájékoztatást nyújtott azzal kapcsolatban, hogy mely szankciók szűntek meg és melyek maradtak érvényben. Az EU változatlanul aktívan együttműködik a magánszektorral, és a cselekvési tervben érintett feleket is arra ösztönzi, hogy folytassák ilyen irányú erőfeszítéseiket. A szankciók feloldása akkor szolgálhat maradéktalanul Irán előnyére, ha az ország felszámolja a gazdasági és költségvetési politikájával, az üzleti környezettel és a jogállamisággal kapcsolatos akadályokat. Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy együttműködjenek Iránnal e területeken és technikai segítséget nyújtsanak, többek között Pénzügyi Akció Munkacsoport követelményeinek való megfeleléshez, továbbá hajlandók mérlegelni a kereskedelem, a projektfinanszírozás és a beruházások megkönnyítését szolgáló exporthitelek nyújtását.

Az Európai Unió újólag kijelenti, hogy elkötelezett az Iránnal fennálló kapcsolatok továbbfejlesztése mellett, különösen olyan területeken, mint a kereskedelem, az energia, az emberi jogok, a polgári nukleáris együttműködés, a migráció, a környezet, a határokon átnyúló fenyegetések, pl. a kábítószerek elleni küzdelem, a humanitárius együttműködés, a közlekedés, a kutatás, az oktatás, a kultúra, valamint a regionális kérdések. Ezzel kapcsolatban nyugtázza a főképviselőnek és a biztosok egy csoportjának teheráni látogatása nyomán kiadott közös zárónyilatkozatot. Az Európai Unió a fokozatos kötelezettségvállalások olyan stratégiáját támogatja, amely átfogó hatályú, kölcsönös érdekek esetén együttműködő jellegű, a különbségeket tekintve kritikus, a gyakorlatban pedig konstruktív. Ennek részeként az Európai Unió képviseletet kíván nyitni Iránban.

A cselekvési terv a régió egészét szolgálja, és olyan továbbfejlesztett regionális együttműködésre teremt lehetőséget, amelyet minden félnek meg kell ragadnia. Az Európai Unió felszólítja a feleket, hogy törekedjenek az együttműködő jellegű regionális környezetre és a feszültségek enyhítésére. Az Európai Unió újólag megerősíti, hogy kész hozzájárulni a régió helyzetének tényleges javításához.

[1] Tájékoztató az átfogó közös cselekvési terv keretében feloldandó uniós szankciókról

Átfogó közös cselekvési terv és korlátozó intézkedések

A Tanács 2016. július 12-én azt állapította meg, hogy Portugália és Spanyolország nem tett hathatós intézkedéseket azoknak a tanácsi ajánlásoknak a nyomán, amelyek a két országban fennálló túlzott hiány kiigazítását célzó intézkedésekre vonatkoztak.

A Tanács megerősítette, hogy a két ország a javasolt határidőig nem fogja a GDP 3%-a alá – vagyis a költségvetési hiányra vonatkozó uniós referenciaérték alá – csökkenteni a deficitjét. Megállapította továbbá, hogy a két ország által végzett költségvetési kiigazítás messze elmarad az ajánlottaktól.

A Tanács határozatai a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban.

A Bizottságnak 20 napja van arra, hogy további tanácsi határozatokat javasoljon a bírságok kiszabására vonatkozóan. A bírságoknak a GDP 0,2%-át kell kitenniük, de az összeg csökkentése érdekében Portugália és Spanyolország indoklással ellátott kérelmet nyújthat be. A Tanácsnak 10 napja lesz a bírságok jóváhagyására.

„Biztos vagyok benne, hogy okos, intelligens megoldást találunk” – jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere és egyben a Tanács elnöke.

Portugália

A hónapok óta tartó állampapírpiaci nyomást követően Portugália 2011 áprilisban segítséget kért a nemzetközi hitelezőktől. Az ország 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól, az euróövezettől és az IMF-től. A Tanács az országot sújtó recesszió fényében 2012 októberében egy évvel, 2014-ig meghosszabbította a portugál költségvetési hiány korrigálására vonatkozó határidőt.

A gazdasági kilátások tovább romlottak, és Portugália költségvetési hiánya 2012-ben elérte a GDP 6,4%-át. A Tanács 2013 júniusában még egy évvel – 2015-ig – meghosszabbította a hiány megszüntetésére megállapított határidőt. Államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 5,5%-át, 2014-re a GDP 4,0%-át, 2015-re pedig a GDP 2,5%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg 0,6%, 1,4%, illetve 0,5%-os javulásának felel meg.

Portugália gazdasági kiigazítási programja 2014 júniusában zárult le.

2015-ben azonban az államháztartási hiány a GDP 4,4%-át tette ki, és ezzel az ország a hiány megszüntetésére megszabott határidőt nem tartotta be. A hiánytúllépés fő oka a pénzügyi szektornak nyújtott támogatás (konkrétan a Banif szanálása) volt, de a hiány az egyszeri intézkedések nélkül is meghaladta volna a 3%-ot. A Bizottság a GDP 1,1%-ára teszi a portugál strukturális egyenleg kumulatív javulását a 2013 és 2015 közötti időszakban, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,5%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenlegváltozás enyhén negatív.

Összességében elmondható, hogy a portugál államháztartási hiány csökkentésének hátterében 2014 júniusa óta a gazdasági élénkülés és az alacsony kamatkörnyezet által lehetővé tett alacsony kamatkiadások állnak. Az ország államadóssága többé-kevésbé stabilizálódott. 2013 végén a GDP 129,2%-át, 2014-ben a GDP 130,2%-át, 2015-ben pedig a GDP 129,0%-át tette ki a Bizottság 2016 tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.

A Tanács megállapította, hogy a Portugália által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem voltak elegendőek. Portugália az előírt 2015-ös határidőig nem szüntette meg a túlzott hiányt, és az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól.

Spanyolország

Spanyolország esetében a túlzotthiány-eljárás 2009 áprilisában kezdődött, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2012-ig történő megszüntetésére szólította fel a spanyol kormányt.

A Tanács azonban 2009 decemberében 2013-ig meghosszabbította a határidőt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azt mutatta, hogy a spanyolországi hiány 2009-ben az előző becsléshez képest 5 százalékponttal nagyobb lesz, eléri a GDP 11,2 %-át.

A Tanács 2012 júliusában a gazdasági körülmények újbóli romlását figyelembe véve még egy évvel – 2014-ig – meghosszabbította a határidőt. A Bizottság számításai azt jelezték, hogy a spanyol államháztartási hiány 2012-ben a korábban várt 5,3 % helyett a GDP 6,3 %-át teszi majd ki.

Szintén 2012 júliusában az euróövezeti tagállamok megállapodtak arról, hogy 100 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak a spanyol pénzügyi szolgáltatási ágazat feltőkésítésére.

A Tanács 2013 júniusában megállapította, hogy Spanyolország eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a hiány megszüntetésére vonatkozó határidő további két évvel meghosszabbítható, ezért 2016-ig új határidőt szabott. A Tanács államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 6,5%-ának, 2014-re 5,8%-ának, 2015-re 4,2%-ának és 2016-re 2,8%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg a 1,1%, 0,8%, 0,8%, illetve 1,2%-os javulásának felelt meg.

Spanyolország 2014 januárjában lezárta a pénzintézetek feltőkésítésére irányuló pénzügyi támogatási programot. Közel 38,9 milliárd eurót fordított a bankok feltőkésítésére, illetve további körülbelül 2,5 milliárd euróval emelte az ország szanálási vagyonkezelő társaságának tőkéjét.

Spanyolország költségvetési hiánya 2014-ben a GDP 5,9 %-át, 2015-ben pedig a GDP 5,1 %-át tette ki, azaz meghaladta a Tanács által meghatározott közbenső célokat. A 2015. évi lazább költségvetési politika jelentős hatást gyakorolt a költségvetési eredményre. A strukturális egyenleg kumulatív javulása a 2013 és 2015 közötti időszakban a GDP 0,6%-ának felelt meg, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,7%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenleg javulása még alacsonyabb mértékű.

2013 és 2015 között az alacsony, sőt negatív infláció megnehezítette a költségvetési célok elérését, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozta a vártnál magasabb reál GDP-növekedés. Az alacsony kamatkörnyezet szintén segítette az országban a hiány csökkentését. A Bizottság 2016. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2016-ban a GDP 3,9 %-a, 2017-ben pedig 3,1 %-a lesz. Következésképpen Spanyolország 2016-ban valószínűleg nem tudja megvalósítani a túlzott hiány előírt kiigazítását. A GDP-arányos államadósság kismértékben, a 2014. évi 99,3 %-ról 2015-ben 99,2 %-ra csökkent a pénzügyi eszközök értékesítésének köszönhetően. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság-ráta 2016-ban várhatóan a GDP 100,3 %-ára nő, majd ezt követően csökkenni fog.

A Tanács megállapította, hogy a Spanyolország által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem volt elegendőek. Spanyolország 2015-ben nem érte el az államháztartási hiányra vonatkozó közbenső célt, és az előrejelzés szerint 2016-ig nem tudja az előírtak szerint megszüntetni a túlzott hiányt. Az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól, ráadásul a költségvetési irányvonal 2015-ben expanzív volt.

Az Európai Unió és Monaco 2016. július 12-én a magánmegtakarításokkal kapcsolatos adóügyi megfelelésre irányuló megállapodást írt alá.

A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Monaco közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépés hatékonyságának növelésére irányuló törekvéseket.

Ily módon lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek az egymás lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.

A megállapodás korszerűsítése

A megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely biztosította, hogy Monaco a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodások célja annak megakadályozása, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.

A megállapodást Brüsszelben írták alá a felek:

• az EU nevében Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke;
• Monaco nevében Serge Telle államiniszter.

Jelen volt továbbá és szintén aláírta a megállapodást Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi, valamint adó- és vámügyi biztos.

A Tanács 2016. július 12-én fogadta el a megállapodásnak az EU nevében történő aláírására való felhatalmazásról szóló határozatot.

Az EU és az OECD

A megállapodás biztosítja, hogy Monaco az EU-ban hatályos intézkedésekkel egyenértékű, az eddigieknél szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon. A 2004-es megállapodás a megtakarítások adóztatásáról szóló uniós irányelven alapult, az említett irányelvet azonban hatályon kívül helyezték. A 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezésére 2015 novemberében azért került sor, hogy megszűnjön az említett irányelv és az adókijátszás megelőzésére irányuló szigorúbb rendelkezéseket tartalmazó 2014/107/EU irányelv közötti átfedés.

A megállapodás továbbá megfelel a pénzügyiszámla-információk automatikus cseréjére vonatkozó, 2014. évi nemzetközi OECD-standardnak.

Az EU hasonló megállapodást írt alá Svájccal 2015. május 27-én, Liechtensteinnel 2015. október 28-án, San Marinóval 2015. december 8-án és Andorrával 2016. február 12-én. Az EU jóváhagyta a megállapodás megkötését Svájccal és Liechtensteinnel 2015. december 8-án, illetve San Marinóval 2016. április 16-án.

Alkalmazási kör

A megállapodás célja, hogy korlátozza azon lehetőségeket, amikor az adózó az eszközök áthelyezése révén próbálja elkerülni az adóhatóságnak történő bevallást. A megosztandó információk nemcsak olyan bevételekre vonatkoznak, mint a kamatok és osztalékok, hanem a számlaegyenlegekre és a pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételre is kiterjednek.

A megállapodás az alábbi előnyökkel jár a tagállamok és Monaco adóhatóságai számára:

• pontosan és egyértelműen meg tudják határozni az érintett adózókat;
• az adójogszabályaikból adódó feladatokat a határokon átnyúló helyzetekben is el tudják látni, illetve azokat be tudják tartatni;
• fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét;
• el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat.

Az EU-nak és Monacónak időben meg kell erősítenie, illetve jóvá kell hagynia a megállapodást, hogy az hatályba léphessen. A felek arra fognak törekedni, hogy a megállapodás 2017. január 1-jén hatályba léphessen.

A Tanács 2016. július 12-én új szabályokat fogadott el a nagyvállalatok által széleskörűen alkalmazott, az adókötelezettség csökkentésére irányuló gyakorlatokkal kapcsolatban.

Ez az irányelv annak a 2016. januári bizottsági javaslatcsomagnak az egyik eleme, amelynek célja a vállalati adókikerülés megakadályozását célzó szabályok megerősítése. A javaslatcsomag alapját az OECD 2015. évi ajánlásai képezik, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni fellépés jegyében születtek, és amelyeket a G20-csoport vezetői 2015 novemberében jóváhagytak.

„Az új irányelv célja a belföldi társaságiadó-alapok védelme a belső piac működését közvetlenül érintő agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben”, jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. „Elfogadása tehát fontos lépés, amely jelzi, hogy az ilyen gyakorlatok elleni küzdelmet nemcsak közös prioritásunknak, hanem közösen vállalt feladatunknak is tekintjük.”

Az irányelv mindenekelőtt az olyan helyzeteket hivatott orvosolni, amelyekben a vállalatok – főként a multinacionális vállalatcsoportok – a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az adókötelezettségüket. Sok adófizető és kkv érzi úgy, hogy egyes multinacionális vállalatcsoportok az indokoltnál kevesebb adót fizetnek, és ezáltal az adóverseny torzul az uniós belső piacon. Az irányelv ezekre az aggodalmakra kíván reagálni.

Az öt terület, amelyet az új rendelkezések érintenek

Az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely társasági adó alanya valamely tagállamban, ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalatok leányvállalatait is, és adókikerülés elleni szabályokat állapít meg a következő öt területet érintő helyzetekre vonatkozóan:

• Kamatlevonás-korlátozási szabály. A multinacionális vállalatcsoportok gyakran szándékosan olyan államba, illetve területre helyezik át az adósságaikat, amelyekben kedvezőbbek a kamatlevonási szabályok. Az irányelv ennek a gyakorlatnak a visszaszorítását célozza azáltal, hogy korlátozza azt a kamatösszeget, amelynek levonására egy adózó egy adott adóévben jogosult.
• A tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok. Céljuk az adóalap-erózió megakadályozása a kiindulási államban. A társaságiadó-alanyok ugyanis megpróbálhatják olyan módon is csökkenteni adófizetési kötelezettségeiket, hogy adóügyi illetőségüket és/vagy eszközeiket – kizárólag agresszív adótervezési célokból – másik államba, illetve területre helyezik át.
• Visszaélés elleni általános szabály. E szabály célja, hogy orvosolja azokat az esetleges hiányosságokat, amelyek az egyes országok által a visszaélések ellen hozott konkrét szabályokban fordulhatnak elő, és ezáltal segítse az adóhatóságokat annak megakadályozásában, hogy az adózók visszaélések révén jussanak adóelőnyhöz.
• Az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok. Összesített adókötelezettségük csökkentése érdekében a vállalatcsoportok – ellenőrzött leányvállalataikon keresztül – gyakran nagy összegű nyereséget helyeznek át alacsony adómértéket alkalmazó államokba, illetve területekre. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabály értelmében azonban az alacsony adót fizető, ellenőrzött külföldi leányvállalat jövedelmét az – általában magasabb adót fizető – anyavállalatnál kell elszámolni.
• A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok. A társaságiadó-alanyok gyakran a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az összesített adókötelezettségüket, például kettős levonás alkalmazásával.

Közös uniós megközelítés

Az irányelv révén biztosítható lesz az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedéseinek koordinált módon történő végrehajtása az Unióban, többek között abban a hat tagállamban is, amelyek nem tagjai az OECD-nek.

Az irányelv a fentiekben említett öt területből háromban az OECD ajánlásait veszi át. E három terület a kamatlevonás-korlátozási szabályok, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok területe. A másik két terület, azaz a visszaélés elleni általános szabály és a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok területe az uniós közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó 2011-es javaslat adókikerülésre irányuló rendelkezéseire alapul.

Végrehajtás

Az irányelv elfogadására a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén, vita nélkül került sor. A politikai megállapodás 2016. június 17-én, egyszerűsített írásbeli eljárást követően született meg.

A tagállamoknak 2018. december 31-ig át kell majd ültetniük az irányelvet nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezéseikbe, a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok kivételével, amelyek esetében az átültetés határideje 2019. december 31. Azok a tagállamok, amelyek a kamatlevonás-korlátozási szabályokkal azonos hatékonyságú, célzott szabályokkal rendelkeznek, addig – de legkésőbb 2024. január 1-jéig – alkalmazhatják azokat, amíg az OECD megállapodásra nem jut a minimumstandardra vonatkozóan.

Egyéb kezdeményezések

A 2016. januári adókikerülés elleni csomag többi elemével kapcsolatban is folytatódik a munka. A Tanács május 25-én jóváhagyta:

• a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos információcseréről szóló irányelvet;
• az adózás átláthatóságának a harmadik országokkal kapcsolatos szempontjairól szóló következtetéseket.

Az adókikerülés elleni csomagot több 2015-ös uniós kezdeményezés előzte meg. E kezdeményezések közé tartozott a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokkal kapcsolatos, 2015 decemberében elfogadott irányelv.

Az Európai Tanács 2014 decemberében jelezte, hogy „sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten”.

A Tanács 2016. július 12-én ajánlásokat adott ki a tagállamok gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és költségvetési politikai tervei kapcsán.

A Tanács ezzel lezárta a 2016. évi európai szemesztert, a szakpolitikák nyomonkövetését célzó évenkénti folyamatot. Az Európai Tanács a júniusi ülésén hagyta jóvá az ajánlásokat.

„Érdeklődve várjuk az országspecifikus ajánlásoknak az elkövetkező hónapokban való hatékony végrehajtását” – jelentette ki Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke.

Az Európai Tanács 2016 márciusában az alábbi prioritásokat hagyta jóvá:

• a beruházások újraindítása;
• az európai gazdaságok korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása;
• felelős költségvetési politikák folytatása

A szakpolitikák nyomon követése

Az európai szemeszter keretében évenként egy-egy körülbelül féléves periódusban egyidejűleg figyelemmel kísérik a tagállamok költségvetési, gazdasági és foglalkoztatási politikáját.

Az Európai Tanács minden évben a márciusi ülésén fogalmazza meg szakpolitikai iránymutatásait, amelyek alapján a tagállamok az év áprilisában benyújtják

• a gazdasági és foglalkoztatáspolitikájukra vonatkozó nemzeti reformprogramjukat – ezekben középtávú makrogazdasági forgatókönyveket vázolnak, rövid távon pedig a foglalkoztatást és növekedést célzó „Európa 2020” stratégia végrehajtására vonatkozó nemzeti célkitűzéseket fogalmaznak meg, feltárják a növekedés fő akadályait, és a növekedést elősegítő kezdeményezésekre vonatkozó intézkedéseket határoznak meg;
• a költségvetési politikájukra vonatkozó stabilitási vagy konvergenciaprogramjukat. Az euróövezetbe tartozó országok stabilitási programot nyújtanak be, a többi tagállam pedig konvergenciaprogramot. E programokban a tagállamok ismertetik középtávú költségvetési céljaikat, a várható gazdasági fejleményekkel kapcsolatos főbb feltételezéseiket, a költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedéseket, továbbá elemzik, hogy a feltételezésekhez képest bekövetkező változások várhatóan hogyan befolyásolják majd a költségvetési és az adóssághelyzetet.

A Tanács ezt követően országspecifikus ajánlásokat fogad el. Amennyiben ajánlásai eltérnek a Bizottság által javasoltaktól, a Tanács azokhoz magyarázatot is fűz.

Ajánlások

2016-ban a 28 uniós tagállamból 27 tagállam számára készült országspecifikus ajánlás. A párhuzamosságok elkerülése érdekében Görögországról nem készül ilyen ajánlás, mivel makrogazdasági kiigazítási programban vesz részt.

A Tanács 2016 márciusában külön ajánlást fogadott el az euróövezet egészének gazdaságpolititikájáról is. Az előző évekhez képest erre most korábban került sor annak érdekében, hogy az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkozó ajánlások jóváhagyásakor fokozottabban figyelembe lehessen venni az euróövezet egészét érintő szempontokat.

Az ajánlásokat a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén fogadták el.

A Tanács következtetéseket fogadott el a válságot követő bankreformok véglegesítéséről.

A reformot a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a felügyeleti hatóságok fóruma végezte el, melynek célja az együttműködés megerősítése és a bankfelügyelet javítása világszerte.

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

ISMÉTELTEN TÁMOGATÁSÁT FEJEZI KI a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság arra irányuló munkája iránt, hogy 2016 végéig tökéletesítse a Bázel III. keret elemeit annak érdekében, hogy biztosítsa a szabályozási biztonságot, valamint a keret koherenciáját és hatékonyságát, megőrizve ugyanakkor a banki szabályozás kockázatérzékenységét;

HANGSÚLYOZZA, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak egy átfogó és átlátható, kvantitatív jellegű hatásvizsgálat alapján értékelnie kell ezen reformcsomag kialakítását és kalibrációját, figyelembe véve a csomag átfogó kalibrációján belül a különféle banki modellekre, illetve az egyes joghatóságokon belül gyakorolt hatásainak megoszlását is;

KIJELENTI, hogy a reformcsomag várhatóan nem eredményezi a bankszektorra vonatkozó átfogó tőkekövetelmények jelentős növekedését, ezért nem okoz jelentős különbséget a világ egyes régiói számára.”

2016. július 12., kedd
Peking, Kína (helyi idő szerint)
18. EU–KÍNA csúcstalálkozó
14.55 Li Ko-csiang miniszterelnök üdvözlőbeszéde
15.00 Nyitóbeszéd a 18. EU–Kína csúcstalálkozón

17.20 Hszi Csin-ping elnök üdvözlőbeszéde
17.30 A Hszi Csin-ping elnökkel való találkozót megelőző nyitóbeszéd

2016. július 13., szerda
Peking, Kína (helyi idő szerint)
18. EU–KÍNA csúcstalálkozó
11.30 Munkaebéd, házigazda: Li Ko-csiang miniszterelnök
13.30 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója a 18. EU–Kína csúcstalálkozót követően (az Unió pekingi küldöttsége)

2016. július 14., csütörtök
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
12.30 munkaebéd Cahiagín Elbegdorzs mongol elnökkel, Jean-Claude Juncker elnökkel és Federica Mogherini főképviselővel

2016. július 15., péntek
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
11. ASEM-CSÚCSTALÁLKOZÓ
(az időpont még megerősítésre vár) Cahiagín Elbegdordzs mongol elnök hivatalos üdvözlőbeszéde
9.00 A csúcstalálkozó nyitóünnepsége
9.15 Találkozó az érintett felekkel (ASEP, AEPF, AEBF, model ASEM)
9.30 Első plenáris ülés – „Két évtizednyi partnerség: áttekintés és perspektíva”
10.15 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
11.30 Második plenáris ülés – „Az ASEM-partnerség ösztönzése a nagyobb mértékű összekapcsolódás céljából”
12.30 Találkozó Pak Kunhje koreai elnökkel
13.40 Csoportkép
14.00 Közös ebéd
14.40 Találkozó Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, majd sajtónyilatkozatok
16.00 Az ASEM 20. évfordulójának megünneplése
18.30 Vacsora, házigazda: Cahiagín Elbegdordzs elnök

2016. július 16., szombat
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
11. ASEM-CSÚCSTALÁLKOZÓ
8.30 Csoportkép
8.40 Zártkörű ülés
11.50 Záróünnepség
12.40 Sajtókonferencia

Az Európai Unió újólag hangsúlyozza hogy továbbra is szilárdan elkötelezett a kétállami megoldás és az egymást követő tanácsi következtetésekben szereplő, ezt célzó meglévő stratégiák mellett. Emellett kiemeli azt is, hogy aggályosnak tartja a kétállami megoldással szembeni fenyegetések fokozódását.

Ezért az Európai Unió üdvözli a közel-keleti kvartett jelentésének közzétételét és támogatja a benne szereplő ajánlásokat, amelyek hozzájárulnak a kétállami megoldás feltételeinek megteremtéséhez. Az EU aggodalommal szemléli a térségbeli események alakulását és felszólítja a feleket, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a kvartettel és az egyéb érintett felekkel és maradéktalanul hajtsák végre az ajánlásokat. Az ajánlások végrehajtása bizonyítaná a békés megoldás melletti valódi elkötelezettséget, hogy a végső jogállással kapcsolatos kérdések rendezése céljából helyre lehessen állítani a kölcsönös bizalmat és meg lehessen teremteni a közvetlen és érdemi tárgyalások feltételeit. Az EU készen áll, hogy támogassa a feleket ebben a folyamatban. E tekintetben az EU hangsúlyozza, hogy szoros koordináció mellett intézkedéseket kell hozni a közel-keleti békekezdeményezésről tartott 2016. június 3-i párizsi miniszteri találkozó nyomán, a június 20-i következtetésekben megjelölt nemzetközi konferencia megrendezése céljából. Az EU támogatja továbbá, hogy az átfogó béke megteremtésének célkitűzésével további párbeszédre kerüljön sor az arab békekezdeményezés alapján.

A kétállami megoldáson alapuló igazságos és tartós béke megvalósításának előmozdítása érdekében az EU folytatja az együttműködést izraeli és palesztin partnereivel, továbbá a kvartettel, valamint a régióbeli és a régión túli egyéb érdekelt felekkel.

A Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság szorosabbra fűzi az együttműködését annak érdekében, hogy jobban szolgálja az európai polgárok és vállalkozások érdekeit. Ez a fő célja a Tanács által 2016. március 15-én elfogadott, a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodásnak.

„Ez a megállapodás nem csupán az uniós intézmények működéséről szól, hanem nagyon is kézzelfogható előnyöket biztosít a polgároknak és a vállalkozásoknak. A megállapodásnak köszönhetően nemcsak a jogszabályok értelmezése és végrehajtása lesz egyszerűbb, hanem a polgárok, a vállalkozások és az igazgatási szervek élete is könnyebbé válik” – jelentette ki Bert Koenders hollland külügyminiszter, a Tanács elnöke.

A megállapodás több szempontból is javítani fogja az uniós jogalkotás folyamatát:

• a Tanács, a Parlament és a Bizottság minden évben megvitatja az EU jogalkotási prioritásait, és közösen kiválasztja közülük a következő évre vonatkozóan a legfontosabbakat. Ezáltal a három intézmény szorosabbra fűzheti az együttműködését annak érdekében, hogy szembenézzen az előttük álló jelentős kihívásokkal
• az új kezdeményezések hatásvizsgálata átfogóbbá válik azáltal, hogy több szempont vehető figyelembe, például a versenyképességre gyakorolt hatás, különösen a kkv-k esetében, az adminisztratív terhek és az uniós szintű intézkedés elmaradásának költsége. Minderre a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartásával kerül sor. A cél annak biztosítása, hogy az uniós jogszabályok mindenkor tájékozott döntéshozatalon alapuljanak
• a három intézmény értékelni fogja a hatályos uniós jogszabályokat azok egyszerűsítése, valamint a túlszabályozás és az adminisztratív terhek elkerülése érdekében, aminek keretében évente áttekintést készít e terhekről. Ezáltal biztosítani kívánják, hogy az uniós jogszabályok megfeleljenek a céloknak, de ne hárítsanak szükségtelen terhet a polgárokra, a vállalkozásokra és a közigazgatásra
• a jogalkotási dossziék alakulásáról közös adatbázis fog létrejönni. Ezáltal átláthatóbbá válik a három intézmény tevékenysége, és a nyilvánosság könnyebben követheti nyomon a jogalkotás folyamatát

Következő lépések

A megállapodást mindhárom intézmény elnökének alá kell írnia. A megállapodás ugyanazon a napon hatályba is lép.

A Tanács 2017. június 30-ig meghosszabbította az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) és a rafahi átkelőhelyen működő, a határellenőrzést segítő missziójának (EU BAM Rafah) a megbízatását Ezek a missziók a palesztin államépítés támogatására irányuló szélesebb körű uniós erőfeszítések részeként jöttek létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezése céljából.

Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Rodolphe Mauget 2014. július 1. óta vezeti a missziót. A misszió 2016. július 1. és 2017. június 30. közötti tevékenységei számára 10,32 millió EUR összeget irányoztak elő.

A Tanács 2017. június 30-ig meghosszabbította az EU BAM Rafah megbízatását is. A misszió feladata, hogy harmadik félként jelen legyen a rafahi átkelőhelyen, és ezzel hozzájáruljon az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság közötti bizalomépítéshez. Ennek részeként támogatja a palesztin fél azon kapacitásának kiépítését, amellyel biztosítható a rafahi határigazgatással kapcsolatos összes teendőjének ellátása. A misszió készen áll arra, hogy mihelyst a politikai és a biztonsági helyzet lehetővé teszi, visszatelepüljön a rafahi átkelőhelyre. Natalina Cea 2015. július 1. óta vezeti a missziót. A misszió költségvetése a 2016. július 1. és 2017. június 30. közötti időszakra 1,54 millió EUR.

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselők!

Mielőtt rátérnék az egyesült királyságbeli népszavazás politikai következményeinek felvázolására, szeretnék beszámolni önöknek az Európai Tanács júniusi ülésének egyéb eredményeiről, mivel az Unióban nem állhat meg az élet. Az egyesült királyságbeli népszavazás nem mentesíti az Uniót azon feladatának ellátása alól, hogy megoldást találjon a migrációs válságra, amely Európa egészében aláásta a biztonságérzetet. Az EU-nak fokoznia kell az egyre növekvő hibrid és kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességét is. Ennek érdekében határozatot fogadtunk el a NATO-val való szorosabb együttműködésről. Még az egyesült királyságbeli népszavazást megelőző kampányban is csak kevesen kérdőjelezték meg azt, hogy a tagállamok közötti gazdasági integráció kedvező az európai polgároknak, ugyanis munkahelyeket teremt. Emiatt döntöttünk úgy, hogy a digitális és a tőkepiacok tekintetében még szorosabbra fűzzük együttműködésünket. A csúcstalálkozón hozott döntések kedvező hatást fognak gyakorolni az európai polgárok életére, függetlenül attól, hogy az Egyesült Királyság kiválik az Unióból.

A migrációt illetően az uniós vezetők áttekintették a külső határokkal kapcsolatos helyzetet. A migránsok átkelése Törökországból a görög szigetekre mára már szinte teljesen megszűnt. 2015 októberében a térségben még napi 7000 volt a szabálytalan határátlépések száma. Jelenleg napi 50 körüli. E jelentősen alacsonyabb beáramlásnak köszönhetően most már hatékonyan tudjuk igazgatni külső határaink ezen szakaszát. Ez helyre kell, hogy állítsa Európa biztonságérzetét, amire a kezdetektől törekedtünk.

Figyelmünket most áthelyezzük a közép-mediterrán útvonalra, ahol továbbra is túl magas a túlnyomórészt gazdasági migránsok beáramlása, jóllehet az elmúlt két év viszonylatában számuk nem nőtt jelentősen. Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy újfajta együttműködést alakítanak ki harmadik országokkal, és ennek keretében megfelelő befolyást gyakorolnak az illegális migránsok gyors és tényleges visszaküldésének biztosítása érdekében. A cél egyértelmű: minden illegális gazdasági migránst vissza kell küldeni a származási országába.

A főképviselő már tárgyalásokat folytat ez ügyben az érintett harmadik országokkal. Áttekintettük azt is, hogy mik a tennivalók a líbiai helyzet stabilizálása érdekében.

Üdvözöltük a főképviselő által egy olyan új globális stratégiáról tartott tájékoztatót, amelynek célja iránymutatásul szolgálni az Unió kül- és biztonságpolitikájához.

Az uniós vezetők köszönetüket fejezték ki Mark Rutte miniszterelnöknek a színvonalas holland elnökségért és az elmúlt hat hónapban végzett kemény munkáért. A holland elnökség idején többek között megállapodás jött létre Törökországgal a görög szigetek felé irányuló migrációs hullám megfékezéséről, továbbá politikai megállapodás született az új Európai Határ- és Parti Őrségről. Önöknek pedig szeretném megköszönni azt a felbecsülhetetlen hozzájárulást, amellyel elősegítették, hogy mindezek a kívánt határidőre megvalósulhassanak.

A Brexitet illetően a csúcstalálkozón a megbeszélés nyugodt és megfontolt légkörben zajlott. Az uniós vezetők, tiszteletben tartva az angol nép akaratát, jelezték, tisztában vannak azzal, hogy mindenki – és különösen az Egyesült Királyság – érdekeit most az szolgálja, ha rendezett módon megy végbe a kiválás. David Cameron miniszterelnök kifejtette, hogy miért hagyja az új brit vezetésre az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének aktiválására vonatkozó döntést. Az uniós vezetők megértik, hogy némi időre van szükség, amíg a brit politikai életben lenyugszanak a kedélyek. Ugyanakkor várják azt is, hogy az egyesült királysági kormány minél hamarabb konkretizálja a szándékait.

Az Európai Központi Bank elnökének részvételével áttekintettük továbbá a Brexit utáni gazdasági helyzetet. Mario Draghi újólag biztosított bennünket a nemzetközi pénzügyi intézmények együttműködéséről. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a Brexit miatt jelentősen visszaesik a növekedés az Egyesült Királyságban, ami feltehetően kedvezőtlen tovagyűrűző hatást fog kifejteni az egész világon.

A csúcstalálkozó második napján az uniós vezetők, ezúttal az egyesült királysági miniszterelnök nélkül, nem hivatalos ülésen közös jövőnket vitatták meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy az uniós vezetők teljes mértékben eltökéltek a tekintetben, hogy huszonhetekként egységben és szoros együttműködésben maradjanak. Megállapodtunk abban is, hogy az Egyesült Királysággal a tárgyalások csak azt követően kezdődhetnek meg, hogy az ország hivatalosan is bejelentette kilépési szándékát. Most a brit kormányon a sor, hogy az erre vonatkozó értesítést benyújtsa az Európai Tanácsnak.

Reméljük, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is szorosan együttműködő partnerünk marad. Mindazonáltal az uniós vezetők egyértelművé tették, hogy az egységes piacon való jelenlét előfeltétele mind a négy szabadság, köztük a szabad mozgáshoz való jog elfogadása. Ezek a szabadságok nem fogják alku tárgyát képezni, és „à la carte” egységes piac sem lesz.

A brit népszavazás óta ez volt a 27 uniós vezető első találkozója. Még túl korai lenne ennél messzebbre mutató következetetéseket levonni a helyzet jövőbeli alakulásáról. De egyértelmű, hogy túl sok európai polgár elégedetlen a jelenlegi – tagállami, illetve európai – helyzettel, és jobb teljesítményt várnak el tőlünk. A csúcstalálkozón az uniós vezetők emlékeztettek arra, hogy Európa évtizedeken keresztül reményt nyújtott, és most a mi felelősségünk, hogy ezt a reményt visszaadjuk nekik. A szlovák elnökség ezért vállalta, hogy informális ülést szervez a 27 uniós vezetőnek szeptember 16-án Pozsonyban. Ezt az alkalmat arra fogjuk használni, hogy folytassuk a politikai elemzést. Köszönöm a figyelmüket!