Európai Tanács hírei

Először is kérem engedjék meg, hogy megköszönjem Robert Fico miniszterelnöknek, hogy meghívására itt Pozsonyban (Bratislava) tarthattuk találkozónkat. Köszönettel tartozom Szlovákia népének is, vendégszeretetéért és türelméért. Tudom, hogy a mai biztonsági intézkedések mellett a szervezőknek nincs mindig könnyű feladata, de biztosíthatom Önöket afelől, hogy kiváló munkát végeztek.

Pozsonyi csúcstalálkozónk az első olyan megbeszélés volt, amelyen megvitattuk a 27 tagállamból álló Európai Unió jövőjét, immár az Egyesült Királyság nélkül. Európa számára szomorú nap volt, amikor a brit polgárok a kilépés mellett döntöttek. A népszavazás eredménye őszinte diagnózist kíván. Ezért ma nyíltan beszéltünk egymással arról, hová vezethetők vissza az Európában jelenleg uralkodó politikai helyzet gyökerei. Tagadhatatlan tény, hogy több millió európai érzi úgy: nincs biztonságban. Az emberek aggódnak a mai helyzet miatt, amit a kontroll hiányaként élnek meg, és félelmeiknek adnak hangot a migrációval, a terrorizmussal, és végül, de nem utolsósorban gazdaságaink és társadalmaink jövőjével kapcsolatban.

A mi helyzetértékelésünk józan, de nem kishitű. Mindannyian egyetértünk abban, hogy az Európai Unió nem tökéletes, de abban is, hogy az Uniónál nincs jobb eszközünk a kihívások leküzdésére. Éppen ezért eltökélt szándékunk, hogy korrigáljuk a múltbéli hibákat és 27 ország uniójaként közös megoldásokkal álljunk elő. Ki kell zökkennünk a régi kerékvágásból. Mai megbeszéléseinken egy ütemtervet állítottunk fel: ez az ún. pozsonyi ütemterv megállapítja, hogy mely célok mentén fejlesszük tovább Uniónkat, mely célok vezéreljék munkánkat a jövő tavaszi római találkozóig, ahol majd le szeretnénk zárni ezt a folyamatot.

Hadd említsek meg néhányat a ma megvitatott céljaink közül:

– Nem hagyhatjuk, hogy újrainduljon a migránsok ellenőrzés nélküli beáramlása a tavalyihoz hasonló módon, ezért biztosítanunk kell a külső határok teljes ellenőrzését, és helyre kell állítani a schengeni rendszer rendes működését. Határozott szándékunk, hogy folytassuk az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkánnal, emellett pedig migrációs paktumokat kössünk afrikai országokkal.

– A tagállamokat minden szükséges eszközzel támogatnunk kell a belső biztonság garantálásában és a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek kapcsán az egyik legsürgetőbb feladat, hogy fokozzuk az együttműködést és az információcserét a tagállami biztonsági szolgálatok között.

– Meg kell erősítenünk a külső biztonság és védelem terén folytatott uniós együttműködést. Az Európai Tanács a decemberi ülésén határoz majd arról, hogy miként alkalmazhatjuk a legeredményesebben a gyakorlatban a Szerződések kínálta lehetőségeket.

– Mindenki számára ígéretes gazdasági jövőképet kell teremtenünk, ehhez pedig meg kell erősítenünk az egységes piacot és növelnünk kell a beruházásokat.

– Végezetül pedig meg kell őriznünk életformánkat, és jobb lehetőségeket kell biztosítanunk a fiatalok számára. Mindezen célokhoz több nagyon konkrét intézkedést is társítottunk. Ezeket most nem ismertetem részletesen, az ütemtervben mindenki megtalálhatja őket. Hadd említsek csak egyet: több vezető is úgy határozott, hogy haladéktalanul további személyzetet és felszerelést ajánl fel Bulgáriának a Törökországgal közös határa őrizetéhez. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet ezért az együttműködésért.

A következő hónapokban további gyakorlati és kézzelfogható döntéseket kell hoznunk. Ennek kapcsán szeretném elismerésemet kifejezni Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének azokért a kitűnő kezdeményezésekért, amelyeket az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében ismertetett. Ezek közül többet is megvitattunk ma, és bízom abban, hogy minden intézmény együttműködik majd a megvalósításukban.

Zárószóként annyit mondanék még, hogy a pozsonyi ütemterv lesz megbeszéléseink vezérfonala mind a legközelebb októberben, majd decemberben tartandó rendes európai tanácsi üléseken, mind a vallettai, majd római informális találkozó során. Bízom benne, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nyomán sikerül elérnünk, hogy a polgárok újra higgyenek és bízzanak az Európai Unióban. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az emberek látják, hogy a tagállamok és az intézmények lojálisan együttműködnek, és teljesítjük ígéreteinket. Ma annyit mondhatok: erre van remény. Köszönöm figyelmüket.

ENSZ-közgyűlés, New York

2016. szeptember 18., vasárnap
(helyi idő szerint)
17.00 Találkozó Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral

2016. szeptember 19., hétfő
(helyi idő szerint)
08.30 A jelentős menekült- és migránsáramlások kezeléséről szóló, magas szintű plenáris ülés nyitóünnepsége
09.30 Találkozó Abdelfattáh asz-Szíszi egyiptomi elnökkel
10.00 Találkozó John Key új-zélandi miniszterelnökkel
+/- 13.50 Felszólalás a magas szintű plenáris ülésen
14.30 Találkozó Isza Musztafa koszovói miniszterelnökkel
15.00 Találkozó Erna Solberg norvég miniszterelnökkel
15.30 Találkozó Gjorge Ivanovval, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnökével

2016. szeptember 20. kedd
(helyi idő szerint)
09.00 Az ENSZ 71. közgyűlésének megnyitása
12.00 Találkozó Bakir Izetbegović-csal, Bosznia-Hercegovina elnökségének elnökével
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.15 Díszebéd, házigazda: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár
15.30 Csúcstalálkozó a globális menekültválság témájában
(az időpont később lesz megadva) Felszólalás a globális menekültválságról szóló csúcstalálkozón
19.00 Fogadás az ENSZ melletti uniós küldöttségen

2016. szeptember 21. szerda
(helyi idő szerint)
+/- 12.15 Felszólalás az ENSZ 71. közgyűlése keretében tartott vitán
15.30 Találkozó Hajder al-Abádi iraki miniszterelnökkel
16.00 Találkozó Sejk Haszína bangladesi miniszterelnökkel
17.00 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével
17.30 Találkozó Giorgi Kvirikasvili grúz miniszterelnökkel

Az európai projekt szempontjából kritikus időszakban találkozunk ma Pozsonyban (Bratislavában). A 27 tagállam pozsonyi csúcstalálkozójának az a célja, hogy együtt állítsuk fel az Európai Unió jelen állapotának diagnózisát, és megvitassuk közös jövőnket. Az alábbi általános szempontokban mindnyájan egyetértünk.

Tisztelt Kollégák!

Miután Önök közül sokakkal egyeztettem, a pozsonyi (Bratislava) csúcstalálkozó megfelelőbb előkészítése érdekében hadd osszak meg Önökkel néhány személyes észrevételt. Úgy vélem, fontos, hogy őszintén értékeljük a jelenlegi helyzetet, ugyanis ez biztosíthatja a legjobb alapot közös jövőnk további építéséhez.

I.
A pozsonyi találkozóra történelmi jelentőségű pillanatban kerül sor. 27 uniós vezető tárgyal majd az Unió jövőjéről azt követően, hogy az EU története során először egy tagállam a kilépés mellett döntött. Valamennyien érezzük, hogy ebben a válság sújtotta és konfliktusokkal terhelt időszakban minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az összetartozás érzése megerősödjön közösségünkben, amely néhány hónap múlva ünnepli fennállásának 60. évfordulóját.

A Brexit nem csupán amiatt jelent kihívást, hogy újfajta kapcsolatokat kell kialakítanunk az Egyesült Királysággal. E tekintetben továbbra is határozottan és egyértelműen kell képviselnünk álláspontunkat, amelynek értelmében a tárgyalások csak a kilépési szándék hivatalos bejelentése után kezdődhetnek meg. A Szerződésnek az Unióból való kilépésre vonatkozó rendelkezései az EU érdekeit védik. A tárgyalások során egyrészről törekednünk kell majd arra, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat alakítsuk ki az Egyesült Királysággal, másrészről azonban tiszteletben kell tartanunk a Szerződést, és higgadtan, következetesen, határozottan és teljes egységben ki kell állnunk amellett, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük. Ha ezt tesszük, kétség sem férhet majd hozzá, hogy az uniós tagság előnyös a tagországok számára.

II.
Addig is, amíg az Egyesült Királyság kormánya meg nem teszi a tárgyalások elindításához szükséges bejelentést, fel kell mérnünk a Brexit utáni Unió állapotát és kilátásait. Végzetes hiba lenne azt feltételezni, hogy az egyesült királysági népszavazás kedvezőtlen eredménye kizárólag brit problémát jelez, és hogy az Egyesült Királyságban érvényesülő euroszkepticizmus a politika elkorcsosulásának tünete vagy csupán a társadalmi elégedetlenséget kihasználó populisták cinikus játszmája. Való igaz, hogy a kilépéspárti kampány során számtalan hamis érv és elfogadhatatlan általánosítás hangzott el. Ugyanennyire igaz azonban az is, hogy a kilépés melletti szavazás kétségbeesett kísérlet a válaszkeresésre, a politika leglényegét firtató olyan kérdések megválaszolásának módjára, amelyeket európai polgárok milliói naponta tesznek fel maguknak. A polgárok és lakóhelyük biztonságának szavatolását, valamint érdekeik, kulturális örökségük és életmódjuk védelmét illető kérdésekről van szó. Ezekre a kérdésekre akkor is választ kellene találnunk, ha az Egyesült Királyság a maradás mellett döntött volna.

Az európai polgárok tudni szeretnék, hogy a politikai elit képes-e visszaszerezni az irányítást azok felett az események és folyamatok felett, amelyek letaglózzák, elbizonytalanítják és bizonyos esetekben meg is félemlítik őket. Napjainkban sokan – és nem csak az Egyesült Királyságban – úgy gondolják, hogy ha az Európai Unióhoz tartoznak, le kell mondaniuk a stabilitásról és a biztonságról.

Az emberek jogosan várják el a vezetőiktől, hogy megvédjék lakóhelyüket és gondoskodjanak a biztonságukról. Ha még tovább erősödik az a meggyőződésük, hogy e feladatunkat nem teljesítettük, más alternatívák után fognak nézni, és biztosak lehetünk benne, hogy találnak is majd ilyet. A történelemből már tudjuk, mindez odáig fajulhat, hogy a polgárok tömegesen megtagadják a szabadságot és azokat az alapvető értékeket, amelyek mentén az Európai Unió létrejött. Elengedhetetlen ezért, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt mind a szabadság és a biztonság igénye, mind a nyitottság és a védelem szükségessége között. Ebben az összefüggésben az elsődleges feladat a külső határaink feletti tényleges kontroll biztosítása, amely egyszerre bír gyakorlati és szimbolikus vonatkozásokkal.

III.
A migrációs válság volt az utolsó csepp a pohárban. A határainkon tavaly eluralkodó káosz és a naponta megjelenő újabb képek arról, ahogyan emberek százezrei haladnak át kontinensünkön ellenőrzés nélkül, sok-sok európaiban veszélyérzetet keltett. És nem kevés időbe telt, míg sikerült uralnunk a helyzetet, többek között a nyugat-balkáni útvonal lezárásával és az EU–Törökország megállapodással. Míg a valódi intézkedés váratott magára, se szeri, se száma nem volt a politikailag korrekt nyilatkozatoknak arról, hogy Európa nem válhat erőddé, Európának nyitottnak kell maradnia. A gyors fellépés elmaradása és az egységes európai stratégia hiánya tovább gyengítette a polgároknak a kormányokba, az intézményekbe és tágabb értelemben a „rendszerbe” vetett hitét, amelyet a pénzügyi válság már eleve megrendített. A bizalom helyreállításának égető szükségességét a Brexit is egyértelműen példázza.

Nincs sok vesztegetni való időnk. A pozsonyi találkozónak fordulópontot kell jelentenie az Unió külső határainak védelme szempontjából. Meg kell mutatnunk a polgárainknak, hogy hajlandóak és képesek vagyunk megóvni őket a 2015-ben tapasztalt káosz megismétlődésétől. Ehhez valamennyi kormány és az összes európai intézmény teljes körű együttműködésére lesz szükség.

IV.
Hasonlóan fontos a terrorizmus elleni hathatós küzdelem. Annak ellenére, hogy ezzel elvben mindannyian egyetértünk, még mindig túl sok a gyakorlati és a jogalkotási akadály. Vissza kell állítani az európai emberek biztonságérzetét. A kérdés az, hogy ki tegye ezt, és mi módon. E területen a főbb eszközök a jövőben is nemzeti hatáskörben maradnak, ugyanakkor a cél érdekében többet tehetnénk és kell is tennünk közösen. Rendőrségeinknek és egyéb szolgálatainknak szorosabban kellene együttműködniük az információcsere és a műveletek terén. Azt is elősegíthetnénk, hogy az internetszolgáltatók könnyebben együtt tudjanak működni a gyűlöletre uszító, illetve,a terrorizmust népszerűsítő internetes tartalmak eltávolítása érdekében. Gondoskodnunk kell arról, hogy a külső határokon mindenkit ellenőrizzünk adatbázisaink lekérdezésével, hogy így a potenciális terroristák ne léphessenek be akadálytalanul az EU területére. Az egyes országokban pedig aktívabban kell fellépnünk a radikalizálódás ellen. Ha ugyanis nem küzdünk valódi eltökéltséggel a terrorista veszélyek ellen, nem fogjuk tudni megfékezni a radikális és egyre agresszívebb magatartást és szemléletet. Ezek a hangok mostanáig csak szűk szeletét határozták meg a politikai és közéleti vitáknak, de manapság egyre merészebbek, és egyre inkább teret nyernek.

A terrorizmussal való könyörtelen leszámolás ígérete a jobboldali szélsőségesek egyik legfontosabb hívószava lett. Emellett az, hogy bizonyos támadásokat minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült megakadályozni, csak vonzóbbá teszi Európa-ellenes és antidemokratikus retorikájukat.

V.
Polgáraink az Európai Uniótól a gazdasági és szociális érdekeik jobb védelmét is elvárják. Napjainkban, a globalizáció korában minden eddiginél szembetűnőbben megnyilvánul az igényük arra, hogy hozzájuthassanak a megfelelő információkhoz, a szabályok tisztességesek legyenek és be is legyenek tartatva, továbbá biztosak lehessenek abban, hogy a vezetőik (azaz a kormányuk és az európai intézmények) mellettük állnak a külső konkurenciával szemben. Vitathatatlan, hogy az európai polgároknak érdeke a szabad kereskedelem és a globális verseny, ahhoz sem férhet azonban kétség, hogy ezek jelentős és gyakorta korábban nem tapasztalt kihívásokkal járnak.

Éppen ezért amellett, hogy tovább dolgozunk a kereskedelmi megállapodások kialakításáért, biztosítanunk kell és meg kell nyugtatnunk polgárainkat és az európai vállalkozásokat afelől, hogy ennek során mindenekelőtt az ő érdekeiket képviseljük és védjük. Elegendő alapja van annak, hogy Európa a globális verseny egyik győztese lehessen, de ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a legfontosabb szereplőknek, azaz a munkavállalóknak, a fogyasztóknak és a vállalkozóknak helyreálljon az őket képviselők iránti bizalma. Ebben a kérdésben az időnek is fontos szerepe van. Ha nem sikerül tető alá hozni a kereskedelmi megállapodásokat (és itt hónapokról, nem évekről van szó), az óhatatlanul azt a benyomást fogja kelteni, hogy a Brexit elindított egy olyan folyamatot, amelynek során kiszorulunk a globális játéktérből. A legjelentősebb résztvevők, ahogyan azt a G20-ak csúcstalálkozója is megerősítette, ma kereskedelmi és gazdasági nagyhatalomként, vonzó partnerként tisztelik Európát és akként tekintenek rá.

VI.
Tisztában vagyok vele, hogy Európa jövője nem csak azon áll vagy bukik, hogy hogyan kezeljük a migrációs válságot, a terrorizmust, illetve a globalizáció ébresztette félelmeket. Döntő fontosságú és elengedhetetlen, hogy helyreállítsuk a biztonság és rend érzését, valamint az uniós polgárok bizalmát a politikai vezetés iránt, továbbá hogy elérjük, hogy az Unió neve egyet jelentsen a védelemmel és stabilitással. De mindez nem elég. Pozsonyban más, éppen ennyire fontos feladatok ütemtervét is meg kell határoznunk, ezek közé tartozik a gazdasági és a társadalmi fejlődés, munkahelyek és lehetőségek teremtése a fiatalok számára, az egységes piac, a digitális menetrend és a beruházások. Az Európai Tanács októberi és decemberi rendes ülésén hivatalos döntéseket kell majd hoznunk ezekben és egyéb kérdésekben. A 27 tagállam nem hivatalos munkáját 2017 telén folytatjuk. Mint már azt bejelentettem, az Unió és Oroszország közötti kapcsolatokkal októberben az Európai Tanács külön ülésen foglalkozik majd. Decemberben visszatérünk arra, hogy hogyan erősíthetnénk meg a védelem terén a gyakorlati együttműködést, annak érdemi jellegét fokozva, ugyanakkor a NATO-val való átfedést elkerülve. Később más fontos kérdéseket is újra elő kell vennünk, így a bankunió kérdését és a gazdasági és monetáris unió további alakítását.

VII.
A Brexit után ki kell zökkennünk a régi kerékvágásból. E válságból vagy meggyengülten és széthúzva, vagy megizmosodva és még nagyobb egységben kerülhetünk ki. A jövőt tekintve nincs fejünk felett Damoklész kardja, a dolgok alakulása még mindig a mi kezünkben, szívünkben és lelkünkben van. A 27 tagállam gazdasági és kulturális potenciálja, a polgárok tehetsége és képzettsége bőségesen elég ahhoz, hogy higgyünk Európában és abban, hogy képes hatékonyan és biztonságban versenyezni a világgal.

A többi globális hatalomhoz képes hiányosságaink a „kemény politikához”, például a védelem és a végrehajtó hatáskörök területéhez kötődnek. De nem változtatjuk az Európai Uniót egyetlen állammá. Ezért döntő lesz, hogy a tagállamok jobban együttműködjenek egymással, hogy az Unióban meglévő erőket egyesíthessük. Az Önökkel folytatott beszélgetésekből számomra egyértelműen kiviláglik, hogy nem az a kívánatos megoldás, ha új hatásköröket adunk az uniós intézményeknek. A tagállamokban a választópolgárok nagyobb befolyással szeretnének lenni az Unió döntéseire. Ahhoz azonban, hogy elmozdulhassunk ebbe az irányba, a nemzeti kormányoknak változtatniuk kell az Európai Unióhoz való hozzáállásukon.

Ma az EU-t a közös jó helyett a szükséges rossznak állítják be. A „kevesebb hatalmat Brüsszelnek!” jól hangzó politikai kampányszlogen azt jelenti, hogy a tagállamok fővárosaiban kell nagyobb felelősséggel viseltetni az Unió iránt. Az Unió iránti felelősség pedig nem más, mint késznek lenni a saját érdekek egy részéről a köz érdekében lemondani. Azt is jelenti, hogy tartózkodni kell attól, hogy az Uniót folyamatosan vádakkal illessék, melyek egy része indokolt, de legtöbbször pusztán könnyű kibúvót jelentenek a saját kudarcok beismerése alól. A Brexit népszavazás eredménye is részben ezzel magyarázható.

A tagállami érdekek és az Unió prioritásai közötti egészséges egyensúly kulcsa a tagállamok fővárosában található. Az uniós intézményeknek támogatniuk kell a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat, és nem szabad saját prioritásaikat erőltetniük a tagállamokra. Ezt a következtetést is a konzultációimból vontam le.

VIII.
Az egyik oldalon a szkeptikus pesszimisták, a másikon pedig az Unió rajongói: a kettő között elég hely van a realista optimizmus számára, melynek a kritikus diagnózisban kell gyökereznie. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk, hogy ez a kritikus szemlélet az elmúlt évekre olyannyira jellemző meddő vádaskodássá fajuljon, vagy hogy mindenki igyekezzen egymást túllicitálni olyan tetszetős szlogenekkel, mint a „jobb Európát”, „kevesebb Európát” vagy „több Európát”. Hiszen jöhet valaki, aki pontot tesz e versengés végére azzal, hogy „soha többé Európát”.

IX.
Nem abban a helyzetben vagyunk, mint Giuseppe Tomasi di Lampedusa regényének, „A párduc”-nak a hősei. Nem kell mindent megváltoztatnunk ahhoz, hogy minden úgy maradjon, ahogy van. Ellenben több dolgot korrigálnunk kell, hogy megőrizhessük azt, ami a legjobb. Ennek érdekében késznek kell lennünk több nehéznek tűnő, de valójában egyszerű döntést meghozni. Nem új szerződésekről vagy eljárási módosításokról van szó. Erős politikai akaratra és képzelőerőre van szükség. Itt az idő, hogy felnőjünk a feladathoz. Nincs más választásunk. Üdvözlettel:

A Tanács 2016. szeptember 14-én véglegesen jóváhagyta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását. A rendelet elfogadását követően – amelyet a Tanács írásbeli eljárás útján hagyott jóvá – az Európai Határ- és Parti Őrség október közepén megkezdheti tevékenységét.

Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter, a Tanács elnöke a következőket mondta: „Örömömre szolgál, hogy a Tanács és a Parlament gyorsan és hatékonyan járt el ebben a fontos kérdésben. Külső határaink igazgatása közvetlenül hatással van Schengeni térség egészére és így a belső határokra is. Az Európai Határ- és Parti Őrség segíteni fog abban, hogy hatékonyabban birkózhassunk meg a jelenleg előttünk álló kihívásokkal. Csak hatékony külső határigazgatással szavatolhatjuk, hogy a Schengeni térségben visszatérhessen az élet a rendes kerékvágásba. Nincs más lehetőség.”

Az Európai Határ- és Parti Őrség fő feladata, hogy segítséget nyújtson a külső határok integrált igazgatásához. Biztosítani fogja a migrációs áramlások hatékony kezelését és gondoskodik az Unió magas szintű biztonságáról. Ezzel egyidejűleg elősegíti majd az Unión belüli szabad mozgás megőrzését, mindeközben teljes körűen tiszteletben tartva az alapvető jogokat.

A szervezetet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (amely a jelenlegi Frontex helyébe lép kibővített feladatkörrel) és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok alkotják. Tevékenysége középpontjában a határigazgatásra vonatkozó műveleti stratégia kialakítása, valamint a tagállamoktól kapott segítségnyújtás koordinációja áll majd.

Ennek során az alábbi feladatokat látja el:

• a tagállamok határellenőrzési kapacitásának értékelése a gyenge pontok feltárásával
• közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók szervezése egyrészt a külső határok ellenőrzésére szolgáló tagállami kapacitások megerősítése, másrészt az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés okozta problémák megoldása érdekében
• segítségnyújtás a Bizottságnak a támogató csoportok koordinálásához abban az esetben, ha a tagállamok a külső határaikon egyes pontokon aránytalanul nagy migrációs nyomással szembesülnek
• gyakorlati válaszintézkedések végrehajtása a külső határoknál jelentkező, sürgős intézkedést igénylő helyzetekben
• technikai és operatív segítségnyújtás a tengeri határőrizeti műveletek keretében végzett, a tengeren bajba jutott személyek felkutatására és megmentésére irányuló műveletek során
• részvétel egy legalább 1500 határőrt számláló gyorsreagálású állomány létrehozásában
• az ügynökség számára összekötő tisztviselők kijelölése a tagállamokban
• visszaküldési tevékenységek és műveletek szervezése, koordinálása és lebonyolítása
• a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködés ösztönzése a határigazgatás területén.

A parti őrségi feladatok átfogó javításának részeként erősödni fog az illetékes ügynökségek közötti együttműködés. Emiatt az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség feladatköre összhangba került az újonnan létrejövő Európai Határőrségével.

Az Európai Határ- és Parti Őrség azt követően kezdi meg a tevékenységét, hogy a rendelet 2016. október 6-án (azaz húsz nappal a Hivatalos Lapban történő kihirdetése után) hatályba lép. A tartalékállomány és a műszakieszköz-állomány létrehozására vonatkozó rendelkezések két hónappal, a visszaküldésben részt vevő állományokra vonatkozó rendelkezések pedig három hónappal a rendelet többi része után lépnek hatályba.

A Tanács hat hónappal meghosszabbította az Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége ellen irányuló lépések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések alkalmazását. A szankciókkal a Tanács a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat rendelt el 146 személlyel és 37 szervezettel szemben. A szankciókat 2017. március 15-ig meghosszabbította.

Az intézkedéseket eredetileg 2014 márciusában léptették életbe, és legutóbbi meghosszabbításukra 2016 márciusában került sor. A helyzetértékelés nem indokolta a szankciórendszernek, illetve a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékének a módosítását. Az e személyek és szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozó adatokat és indokolásokat szükség szerint aktualizálták.

A jogi aktusok az EU Hivatalos Lapjának 2016. szeptember 16-i számában olvashatók. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

Az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

– az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2017. január 31-ig vannak érvényben;

– a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.

A Tanács 2016. szeptember 12-én elfogadta a 2017. évi uniós költségvetés-tervezetre vonatkozó álláspontját. A Tanács legfőképpen azt tartotta szem előtt, hogy a rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi forrásokat az EU kiemelt célkitűzéseinek megvalósítására fordítsák. Ezek közé azok az intézkedések tartoznak, amelyek egyrészt a migrációs válságnak és kiváltó okainak a kezelését szolgálják, másrészt elősegítik az európai gazdaság fellendítését és a munkahelyteremtést. Összességében a Tanács arra törekszik, hogy a változatlanul fennálló költségvetési megszorítások közepette fenntartható és hatékony költségvetést állítson össze.

„Úgy vélem, hogy a Tanács álláspontja olyan kiegyensúlyozott megközelítést tükröz, amellyel a jelenlegi körülmények és megszorítások között a lehető leghatékonyabban használhatók fel az uniós költségvetési források. A Tanács a meglévő pénzügyi forrásokat az aktuális prioritásokra kívánja fordítani, elegendő mozgásteret biztosít az előre nem látható esetekre, és a költségvetést a tényleges igényekhez igazítva nem ró szükségtelen terheket a tagállami költségvetésekre. Bízom benne, hogy az Európai Parlamenttel együttműködve fenntartható költségvetést tudunk összeállítani” – jelentette ki Vazil Hudák, a Tanács szlovák elnökségének az EU költségvetéséért felelős főtárgyalója.

Kiemelt célok

A Tanács elfogadta a migrációs válság kezelésével kapcsolatban a Bizottság által javasolt összegeket. Így a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) kötelezettségvállalási előirányzatai 4,9%-kal, kifizetési előirányzatai pedig 24,4%-kal növekednek 2016-hoz képest. A Tanács a 4. fejezetbe (Globális Európa) tartozó, migrációval kapcsolatos intézkedések – például a migráció kiváltó okainak megszüntetése – tekintetében is elfogadta a Bizottság által előterjesztett javaslatot. Ugyancsak jóváhagyta a humanitárius segítségnyújtásra szánt összegeket.

A gazdasági növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés érdekében a Tanács jóváhagyta azt, hogy 2016-hoz viszonyítva majdnem 9%-kalnövekedjenek az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) mind kötelezettségvállalási, mind kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álló források. Az intézkedés olyan eszközöket érint, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap, a vállalkozások versenyképességét segítő uniós program és az Erasmus +.

Megfontolt csökkentések

A kiemelt céloktól eltekintve a Tanács több területen visszafogta a Bizottság által javasolt emeléseket. Különösen azokról a költségvetési sorokról van szó, ahol a Tanács a szakértői elemzések alapján azt állapította meg, hogy a Bizottság túlbecsülte a tényleges igényeket. A jól teljesítő vagy kezdeti eredményeket felmutató programok előirányzatain azonban általában nem változtatott.

A Tanács rendkívül gondosan elemezte az igazgatási kiadásokat is. Felkérte a többi uniós intézményt, hogy tegyenek meg minden annak érdekében, hogy a 2013-as megállapodásnak megfelelően 2017-ig 5%-kal csökkentsék a létszámukat.

Az alábbi táblázat a tanácsi álláspont összefoglalását mutatja

 Megnevezés122/1A 2016. évi költségvetés
(Az 1/2016 és 2/2016 sz. költségvetés-módosítással)A Tanács álláspontja a 2017. évi költségvetés-tervezetrőlKülönbség
(%)KöEKiEKöEKiEKöEKiE1.Intelligens és inkluzív növekedés69,866,374,356,1+6,36 %-15,31 %1.a.Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért19,017,420,719,0+8,95 %+8,89 %1.b.Gazdasági, társadalmi és területi kohézió50,848,853,637,1+5,39 %-23,94 %2.Fenntartható növekedés: természeti erőforrások62,555,158,755,0-6,02 %-0,15 %3.Biztonság és uniós polgárság4,13,04,23,8+4,84 %+24,42 %4.Globális Európa9,210,29,39,2+1,74 %-9,22 %5.Igazgatás8,98,99,39,3+3,67 %+3,70 %A többéves pénzügyi keret fejezetei154,5143,5155,8133,4+0,88 %-7,04 %Sürgősségisegély-tartalék0,30,30,30,3+1,94 %+1,94 %Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap0,20,030,20,03+2,00 %-16,67 %Az Európai Unió Szolidaritási Alapja0,050,050,050,05+0,00 %+0,00 %Speciális eszközök0,50,40,50,4+1,78 %+0,26 %Összes előirányzat155,0143,9156,4133,8+0,89 %-7,02 %

milliárd EUR; KöE: kötelezettségvállalási előirányzat; KiE: kifizetési előirányzat

Következő lépések

Ha az Európai Parlament október 27-ig módosításokat fogad el a Tanács álláspontjára vonatkozóan, akkor 2016. október 28-án háromhetes egyeztetési időszak kezdődik. Az egyeztetési eljárás célja, hogy a két intézmény közös álláspontra jusson a költségvetésről. A közös álláspontnak legkésőbb 2016. november 17-ig meg kell születnie.

2016. szeptember 12., hétfő
Valletta
11.45 Találkozó Joseph Muscat miniszterelnökkel
Madrid
16.30 Találkozó Mariano Rajoy miniszterelnökkel

2016. szeptember 13., kedd
Varsó
09.00 Találkozó Beata Szydło miniszterelnökkel
Budapest
15.35 Találkozó Orbán Viktor miniszterelnökkel

2016. szeptember 14., szerda
Telefonbeszélgetés Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnökkel és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel

2016. szeptember 15., csütörtök
Bratislava (Pozsony)
18.45 Munkavacsora Andrej Kiska szlovák államfővel, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, Andrej Dankóval, a Nemzeti Tanács elnökével, Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével

2016. szeptember 16., péntek
Bratislava (Pozsony)
A 27 állam-, illetve kormányfő nem hivatalos ülése
09.30 Az állam-, illetve kormányfők fogadása Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen
10.00 Első munkaülés
12.45 Csoportkép
13.00 Nem hivatalos munkaebéd
16.00 Második munkaülés
18.30 Sajtókonferencia

Az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Tanács nyolcadik ülésére 2016. szeptember 8-án került sor.

A Stabilizációs és Társulási Tanács megállapította, hogy a Bizottság az Albániáról szóló 2015. évi jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az ország további eredményeket ért el, amelyek révén közelebb került a tagság politikai kritériumainak teljesítéséhez, és általánosságban stabil előrehaladás figyelhető meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges öt fő prioritás terén.

A Stabilizációs és Társulási Tanács nyugtázta az Általános Ügyek Tanácsa 2015. december 15-i ülésén elfogadott következtetéseket, amelyekben a Tanács elismerte, hogy Albánia továbbra is elkötelezett a reformprogram mellett. A Tanács az ülésen hangsúlyozta, hogy az igazságügyi reform kulcsfontosságú ahhoz, hogy Albánia előbbre lépjen az uniós csatlakozási folyamatban, és az alakíthatja az egyéb reformokat is.

A Stabilizációs és Társulási Tanács megerősítette, hogy Albánia összességében véve jó ütemben hajtotta végre a közigazgatási reformintézkedéseket. Az EU üdvözölte, hogy júliusban egyhangúlag elfogadtak egy sor alkotmánymódosítást, amelyek célja az igazságszolgáltatási rendszer alapvető és átfogó reformja. A Stabilizációs és Társulási Tanács nyugtázta, hogy a közelmúltban elfogadásra került a bírák és ügyészek átvilágításáról szóló törvény, ami komoly előrelépést jelent az igazságügyi reform megvalósításában. Folytatni kell a reform gyors végrehajtását. Az EU üdvözölte továbbá, hogy Albánia újabb lépéseket tett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban.

A Stabilizációs és Társulási Tanács üdvözölte, hogy Albánia folyamatos és aktív résztvevője a regionális kezdeményezéseknek és struktúráknak Délkelet-Európában, továbbá hogy jószomszédi kapcsolatokat tart fenn, és konstruktív regionális álláspontot képvisel. Az EU elismerte, hogy Albánia proaktív és konstruktív partnerként lépett fel a régióban, és hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Albánia elkötelezte magát a térségben való – többek között kétoldalú egyezmények megkötésén keresztül történő – pozitív szerepvállalás, valamint a regionális együttműködés további előmozdítása mellett. Az EU újólag hangsúlyozta, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális stabilitás a stabilizációs és társulási folyamat alapvető elemei.

A Stabilizációs és Társulási Tanács üdvözölte, hogy Albánia teljes mértékben csatlakozik a tanácsi határozatokhoz és a közös kül- és biztonságpolitika terén elfogadott nyilatkozatokhoz.

Az ülés elnöke Edi Rama, Albánia miniszterelnöke volt. Az uniós küldöttséget Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. Az albán küldöttség tagja volt Ditmir Bushati külügyminiszter, Klajda Gjosha, az európai integrációért felelős miniszter, valamint az ellenzék képviseletében Majlinda Bregu, az albán parlament európai integrációs bizottságának elnöke.

Az uniós tagállamok kormányai 2016. szeptember 7-én tizennégy bírát neveztek ki a Törvényszékhez és egy főtanácsnokot a Bírósághoz.

A tizennégy törvényszéki kinevezésből hét a Törvényszék bírói karának háromévente esedékes részleges megújításához kapcsolódik. Hat kinevezésre a Törvényszék 2015-ben jóváhagyott reformjával összefüggésben került sor, egy kinevezésre pedig egy bíró lemondását követően.

Részleges megújítás

A bírói kar részleges megújításának keretében a következő személyeket nevezték ki bíróvá a 2022. augusztus 31-ig tartó időszakra:

• Berke Barna (Magyarország)
• Ricardo da Silva Passos (Portugália)
• Octavia Spineanu-Matei (Románia)
• Csehi Zoltán (Magyarország)
• Konsztandínosz Iliópulosz (Görögország)
• Ána Markulí (Ciprus)
• Dean Spielmann (Luxemburg)

A 2016-ban esedékes részleges megújítás teljesítéséhez még két bírót kell kinevezni (Lengyelországból és Szlovákiából).

A Törvényszék reformja

A törvényszéki reform részeként a tagállamok kormányai a következő személyeket nevezték ki bíróvá:

a reform első szakasza keretében a 2019. augusztus 31-ig tartó időszakra

• Jan Passer (Cseh Köztársaság)

a reform második szakasza keretében

• Alexander Kornezov (Bulgária)
• Ezio Perillo (Olaszország)
• René Barents (Hollandia)
• Maria José Costeira (Portugália)
• Jesper Svenningsen (Dánia)

Az első két bíró megbízatása 2019. augusztus 31-én jár le, az utolsó három bíró hivatali ideje pedig 2022. augusztus 31-én.

A törvényszéki reform második szakaszának teljesítéséhez még két bírót kell kinevezni (Írországból és Belgiumból).

Lemondás

Carl Wetter lemondó törvényszéki bíró helyére a tagállamok kormányai Ulf Öberget (Svédország) nevezték ki a 2019. augusztus 31-ig tartó időszakra.

Főtanácsnok

A tagállamok kormányai Evgeni Tancsevet (Bulgária) a Bíróság főtanácsnokává nevezték ki a 2021. október 6-ig tartó időszakra. Ezzel befejeződött a Bíróság 2015-ben esedékes részleges megújítása.

A G20-ak vezetői a 2016. szeptember 4-én és 5-én Hangcsouban tartott találkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, melynek témái a következők:

• a G20-ak növekedési programjának megerősítése
• innovatív növekedési elképzelések és szakpolitikák kidolgozása
• a nyitott világgazdaság megteremtése
• annak biztosítása, hogy a növekedés eredményeiből minden ország és minden nép részesüljön

A nyilatkozat ezen kívül a migrációs és menekültügyi válsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel, illetve az éghajlatváltozással foglalkozik.

2016. szeptember 4., vasárnap
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
12.00 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
14.30 Találkozó Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel
15.00 Hszi Csin-ping elnök hivatalos köszöntője
15.15 Csoportkép
15.30 Nyitóünnepség
15.40 I. munkaértekezlet
18:30 Hivatalos fogadás Hszi Csin-ping elnök és felesége részéről
18:50 Csoportkép a vezetőkről és házastársaikról

2016. szeptember 5., hétfő
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
10.00 Munkaértekezletek
15.35 Felszólalás az V. munkaértekezleten
17.05 Záróünnepség
18.00 Találkozó Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel

2016. szeptember 6., kedd
Telefonbeszélgetés Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnökkel, Juha Sipilä finn miniszterelnökkel és Klaus Iohannis román elnökkel

2016. szeptember 7., szerda
Dublin (helyi idő szerint)
12.30 Találkozó Enda Kenny ír miniszterelnökkel

2016. szeptember 8., csütörtök
London (helyi idő szerint)
09.00 Találkozó Theresa May miniszterelnökkel
Riga (helyi idő szerint)
16.15 Találkozó Māris Kučinskis miniszterelnökkel

2016. szeptember 9., péntek
Vilnius (helyi idő szerint)
10.00 Találkozó Dalia Grybauskaitė elnökkel
Tallinn (helyi idő szerint)
13.45 Találkozó Taavi Rõivas miniszterelnökkel
Stockholm
16.30 Találkozó Stefan Löfven miniszterelnökkel

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket azokról a legfontosabb kérdésekről, amelyeknek megvitatására a G20-ak szeptember 4-5-i hangcsoui csúcstalálkozóján kerül majd sor.

1. A G20-csoportnak továbbra is szerepet kell vállalnia a nemzetközi menekültválság kezelésében

Továbbra is elsődleges fontosságú, hogy a korábban soha nem tapasztalt mértékű migrációs és menekültválságra olyan átfogó, globális válasz szülessen, amely közös felelősségvállalással törekszik a válságnak és a válság kiváltó okainak a megoldására. Sürgetni fogjuk a G20-csoportot, hogy továbbra is támogassák a nemzetközi erőfeszítéseket, így segítve elő, hogy az ENSZ soron következő, a menekültek és migránsok tömeges mozgásával foglalkozó csúcstalálkozóján, valamint a Barack Obama elnökletével rendezendő menekültügyi csúcstalálkozón sikeres eredmények szülessenek. Felhívást fogunk intézni a részt vevő felekhez a humanitárius és fejlesztési támogatások növelése, a migránsok áttelepítésének fokozása, a menekülteknek és a befogadó közösségeknek nemzetközi pénzügyi intézményeken keresztül nyújtott támogatás növelése, valamint az irreguláris migráció megfékezése érdekében. A G20-csoport rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalattal, hogy gyakorlati segítséget tudjon nyújtani a kereskedelmen, a fejlesztési együttműködésen, valamint a menekültek oktatásban való részvételének és a munkaerőpiacra való belépésének lehetővé tételén keresztül.

2. A foglalkoztatás növelésének, a növekedés fokozásának és a beruházások bővítésének továbbra is a G20-ak legfontosabb céljai között kell szerepelnie

Jóllehet már megkezdődött a válságot követő gazdasági fellendülés, a globális kilátások továbbra is bizonytalanok, és sokan vannak, akik még nem élvezhetik a növekedés előnyeit. Ezért a csúcstalálkozón hangsúlyozni fogjuk, mennyire fontos, hogy hitelt érdemlően tudjuk megjeleníteni a minden rendelkezésre álló – monetáris, költségvetési és strukturális – szakpolitikai eszközt mozgósító, fenntartható és inkluzív növekedés előnyeit.

Ebben a tekintetben fontos célunk a G20-ak hangcsoui cselekvési tervének elfogadása és a növekedési stratégiák naprakésszé tétele. Fel fogunk szólítani e stratégiák végrehajtásának gyorsítására, szem előtt tartva a G20-aknak a brisbane-i csúcstalálkozón megfogalmazott célját, miszerint 2018-ig 2 %-kal fokozni kell a globális növekedést. Ezzel összefüggésben üdvözöljük a G20-csoport „strukturális reformokra vonatkozó megerősített programját”, amely a strukturális reformok előrehaladásának mérését lehetővé tevő alapelveket és mutatókat tartalmaz. Törekedni fogunk az államháztartások növekedést ösztönző jellegének és hatékonyságának fokozásával kapcsolatos munka előbbrevitelére. A csúcstalálkozó keretében kezdetét veszi majd az innovációval, az új ipari forradalommal és a digitális gazdasággal kapcsolatos együttműködés is.

Üdvözölni fogjuk továbbá a G20-ak által az infrastrukturális beruházások előmozdítása terén elért jelentős eredményeket. Az EU és a G20-ak beruházási prioritásai között erős szinergiák állnak fenn. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap jó ütemben halad annak a célnak a teljesítése felé, hogy 2018 közepéig legalább 315 milliárd eurót mozgósítson a reálgazdaságba történő új beruházásokra. Az eddig előirányzott új beruházások értéke már túllépte a 100 milliárd eurót.

Annak érdekében, hogy a világ népességének minél nagyobb része élvezhesse a gazdasági növekedés előnyeit és csökkenjen az egyenlőtlenség, folytatni fogjuk a foglalkoztatási tervek végrehajtását, különös figyelmet fordítva a fiatalok és a nők foglalkoztatására. Emellett a vállalkozói kedv elősegítésére, a tisztes munka előmozdítására, a tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatására és a munkavállalók megfelelő képességekkel való felruházására irányuló intézkedéseket is mérlegelni fogunk.

3. Folytatni kell a nemzetközi adózási átláthatóság, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén folyó munkát

A G20-csoportnak ismételten fel kell szólítania minden országot és területet, hogy legkésőbb 2018-ig minden érdekelt partnerrel indítsák meg az automatikus információcserére vonatkozó nemzetközi standard szerinti információcserét; tartsák be az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezmény rendelkezéseit; valamint csatlakozzanak az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos átfogó keretrendszerhez. A júniusban véglegesített adókikerülés elleni csomag, valamint a „panamai dokumentumokban” feltárt problémák nyomán előkészített újabb intézkedések révén az EU élen jár ebben a folyamatban. Egyértelmű nemzetközi kritériumokat kell meghatározni, amelyek alapján azonosítani lehet a nem együttműködő országokat és területeket, ezzel szilárdan megalapozva ezen országok és területek szélesebb körű, közös uniós jegyzékét, melyet 2017-ig kell elfogadni. A csúcstalálkozó utáni következő fontos lépésként a globális fórum elő fogja terjeszteni a Pénzügyi Akció Munkacsoporttal (FATF) együttműködésben kidolgozott, a tényleges tulajdonos azonosításával kapcsolatos javaslatait.

Közösen kell felvennünk a harcot a terrorizmus finanszírozása ellen. A G20-csoport már eddig is fontos lépéseket tett ezen a téren, és folytatnia kell ezt a munkát. Arra fogjuk ösztönözni a Pénzügyi Akció Munkacsoportot, hogy teljeskörűen hajtsa végre a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó stratégiáját, és tegyen lépéseket a Munkacsoport és az ahhoz hasonló regionális szervek hálózatának hatékonyabb működése érdekében.

4. Ellenállóképes nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerre van szükség

A pénzügyi szabályozási reformnak továbbra is kiemelt kérdésként kell szerepelnie a G20-ak napirendjén. A Bázel III. keretrendszer tervezett finomításait részletes hatásvizsgálatnak kell alávetni; fontos szempont, hogy a világ egyetlen nagy régiójában se növekedjenek jelentős mértékben a tőkekövetelmények. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak a szabályozási biztonság szavatolása érdekében 2016 végéig le kell zárnia az ezzel kapcsolatos munkáját, amelyet mi is támogatunk. Ami a központi szerződő felek kérdését illeti, folytatnunk kell a szanálásra vonatkozó keretrendszerrel kapcsolatos munkát. A G20-csoportnak emellett alapos elemzést kell készítenie a jóváhagyott pénzügyi reformok együttes hatásairól, és gondoskodnia kell arról, hogy a reformok összhangban legyenek a G20-ak átfogó céljaival. Továbbra is kiemelt fontosságú kérdés a teljes veszteségelnyelő képesség következetes alkalmazása, a határokon átnyúló szanálás esetén folytatandó hatékony együttműködés, valamint a tőzsdén kívüli származtatott termékekre vonatkozó reform véglegesítése.

A nemzetközi pénzügyi struktúra tekintetében különösen fontos, hogy a vezetők megerősítsék elkötelezettségüket az erős, megfelelő forrásokkal ellátott és hatékony eszközökkel rendelkező Nemzetközi Valutaalap fenntartása mellett.

5. A G20-csoportnak fel kell lépnie a nyitott kereskedelem és beruházás érdekében

A G20-ak megbeszélést fognak folytatni arról, hogy miként lehet megfordítani a kereskedelem és a külföldi befektetések növekedése terén bekövetkezett lassulást. Ez azt jelenti, hogy új lendületet kell adni a piacok megnyitására és az egyenlő versenyfeltételek biztosítására irányuló törekvéseknek, meg kell ismertetni a polgárokkal a kereskedelem előnyeit, és választ kell adni az ezzel kapcsolatos aggodalmaikra is. A G20-csoport különös felelősséggel bír a multilaterális kereskedelmi rendszer megerősítése tekintetében. Ezért hathatós iránymutatást kell nyújtania a jövőbeli globális kereskedelmi és beruházási ütemtervre vonatkozóan. A protekcionizmussal szembeni fellépésre vonatkozó kötelezettségvállalást meg kell újítani és a gyakorlatban is meg kell valósítani. Sürgős és eredményes cselekvésre van szükség az acéliparban és egyéb ágazatokban fennálló kapacitásfelesleg leépítése érdekében, többek között az annak kialakulását eredményező támogatások és más piactorzító intézkedések felszámolása révén. A Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodását még ebben az évben ratifikálni, majd teljeskörűen alkalmazni kell. Ideje olyan új kérdésekről is megbeszéléseket kezdeni a WTO keretében, mint a digitális kereskedelem, a beruházások vagy a kiviteli korlátozások. A beruházások területére vonatkozó nagyobb szakpolitikai koherenciához vezető első lépésként jóvá fogjuk hagyni a G20-aknak a globális beruházási politikára vonatkozó irányelveit.

A G20-aknak továbbá el kell ismerniük, hogy a WTO-elvekkel összhangban álló plurilaterális, regionális és kétoldalú kereskedelmi megállapodások jelentős mértékben hozzájárultak a kereskedelem liberalizációjához és a szabályalkotáshoz. Elvárjuk, hogy a G20-csoport erőteljesen lépjen fel a környezetvédelmi termékekről szóló megállapodás 2016-ban történő megkötése érdekében, hiszen ez nem csupán a globális gazdasági növekedés, hanem a környezetvédelem szempontjából is előnyös.

6. Előre kell lépni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, valamint a párizsi éghajlatváltozási megállapodás végrehajtása terén

A csúcstalálkozó jóvá fogja hagyni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel kapcsolatos G20-as cselekvési tervet, amely meghatározza majd a G20-aknak a szegénység csökkentéséhez és a fenntartható fejlődéshez való kollektív hozzájárulásait. A csúcstalálkozó lehetőséget ad majd a párizsi éghajlatváltozási megállapodás gyors ratifikálásához és végrehajtásához szükséges lendület fenntartására is. A G20-csoportnak folytatnia kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem finanszírozásával, a fenntartható energiával, valamint a nem hatékony fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások fokozatos leépítésével kapcsolatos munkát. Támogatnia kell továbbá, hogy még ebben az évben megállapodás szülessen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások stabilizálását célzó hatékony, globális, piaci alapú mechanizmusról, valamint a Montreali Jegyzőkönyv alapján a fluorozott szénhidrogének kibocsátásának fokozatos megszüntetéséről.

Elkötelezettek vagyunk annak előmozdítása mellett, hogy a hangcsoui csúcstalálkozó újabb fontos mérföldkő legyen a világszintű gazdasági fellendülés megerősítése terén. Az EU érdeklődéssel várja a G20-partnerekkel a legfontosabb nemzetközi kihívásokról folytatandó megbeszéléseket Hangcsouban.

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2016. augusztus 30-án felhatalmazást adott arra, hogy az EUNAVFOR MED Sophia művelet megkezdje további két támogató feladatát, melyek a következők:

• a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése
• az ENSZ-fegyverembargó végrehajtásának elősegítése a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren

Ennek az uniós tengeri műveletnek a célja, hogy ellehetetlenítse az embercsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységét a Földközi-tenger déli-középső részén. A Tanács 2016. június 20-án úgy határozott, hogy ezzel a két támogató feladattal kibővíti a művelet megbízatását.

Miután meggyőződtek arról, hogy a szükséges feltételek teljesültek, a Politikai és Biztonsági Bizottság keretében ülésező uniós nagykövetek augusztus 30-án döntést hoztak az új feladatok megkezdésének jóváhagyásáról.

A líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése

A legitim líbiai hatóságok kérték az Uniót, hogy nyújtson segítséget a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez. A támogatás célja, hogy a parti őrség és a haditengerészet eredményesebben tudjon fellépni a Líbiában zajló embercsempészet és emberkereskedelem ellen, valamint kutatási és mentési tevékenységet folytasson, ezzel életeket mentsen és fokozza Líbia felségvizeinek biztonságát. Ennek a feladatnak a végrehajtását egyes uniós tagállamok önkéntes hozzájárulásaiból fogják finanszírozni, az Athena mechanizmuson keresztül.

Küzdelem az illegális fegyverkereskedelem ellen

Ha Líbia biztonságosabb és stabilabb országgá válik, ez nagyban hozzájárul majd ahhoz is, hogy az embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok ellehetetlenítésére irányuló erőfeszítéseket siker koronázza. Az ENSZ BT 2292 (2016) sz. határozata alapján végzett művelet elősegíti egyrészt az információmegosztást, másrészt pedig az ENSZ-fegyverembargó végrehajtását a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren. Ezek révén javulni fog a tengeri helyzettel kapcsolatos általános tájékozottság, és csökkenni fog a Dáis és más terrorista csoportok felé irányuló fegyverszállítás.

Az EUNAVFOR MED Sophia művelet

Az EUNAVFOR MED Sophia műveletet az EU 2015. június 22-én indította. A művelet aktív szakasza 2015 októberében kezdődött. Ennek a szakasznak a célja az embercsempészek, illetve emberkereskedők által használt vagy gyaníthatóan használt hajók azonosítása, feltartóztatása és megsemmisítése. A művelet a kezdetek óta több mint 255 hajó semlegesítéséhez, valamint 87 feltételezett embercsempész és emberkereskedő letartóztatásához járult hozzá, akiket átadtak az olasz hatóságoknak. Több mint 22 000 ember életét sikerült megmenteni, emellett a művelet támogatást nyújtott más szervezeteknek több mint 36 000 személy megmentésében.

A műveleti parancsnoki tisztet az olasz Enrico Credendino ellentengernagy tölti be. A művelet parancsnokságának székhelye Rómában található.

2016. augusztus 30-án az olasz Vincenzo Tagliaferri magas rangú rendőrtisztet nevezték ki az Európai Unió líbiai polgári missziójának (EUBAM Líbia) vezetőjévé. Vincenzo Tagliaferri 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, amelyet Antti Juhani Hartikainentől vesz át.

Az EU átfogó megközelítés keretében támogatja, hogy Líbiában olyan átalakulási folyamat menjen végbe, amelynek eredményeként egy demokratikus, stabil és virágzó ország jön létre. Az EUBAM Líbia megbízatása e megközelítés keretébe ágyazódva egy olyan jövőbeli, lehetséges uniós misszió megtervezésével egészül ki, amely a bűnügyi igazságszolgáltatás, a migráció, a határbiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem területén ad majd tanácsot és segít a kapacitásépítésben.

A kinevezésről szóló határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.

2016. augusztus 30., kedd
Telefonbeszélgetés António Costa portugál miniszterelnökkel és Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnökkel
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont)

2016. augusztus 31., szerda
Telefonbeszélgetés Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel és Tihomir Orešković horvát miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Charles Michel belga miniszterelnökkel (Val Duchesse kastély)
Párizs
18.30 Találkozó François Hollande elnökkel

2016. szeptember 1., csütörtök
Telefonbeszélgetés Miror Cerar szlovén miniszterelnökkel
Luxembourg
12.15 Találkozó Xavier Bettel miniszterelnökkel, utána sajtónyilatkozatok

2016. szeptember 2., péntek
Telefonbeszélgetés Mark Rutte holland miniszterelnökkel és Christian Kern osztrák kancellárral
11.30 Találkozó Robert Fico szlovák miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. szeptember 4., vasárnap
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
12.00 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
15.00 Hszi Csin-ping elnök hivatalos köszöntője
15.15 Csoportkép
15.30 Nyitóünnepség
15.40 I. munkaértekezlet
18:30 Hivatalos fogadás Hszi Csin-ping elnök és felesége részéről
18:50 Csoportkép a vezetőkről és házastársaikról

2016. szeptember 5., hétfő
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
10.00 Munkaértekezletek
15.35 Felszólalás az V. munkaértekezleten
17.05 záróünnepség

A Tanács 2016. április 28-án jóváhagyta az Unió belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatásainak javítását célzó új szabályokat, valamint az elnökség és az Európai Parlament között április 19-én létrejött megállapodást.

„A tárgyalásokon mindvégig az utasok érdekeit tartottuk szem előtt. Az Európai Parlamenttel nagyratörő megállapodást sikerült elérnünk. E csomagnak köszönhetően javulni fog a vasúti szolgáltatások színvonala és hatékonysága.”

Sharon Dijksma, Hollandia infrastrukturális és környezetvédelmi minisztere

Versenyhelyzet kialakítása a nemzeti vasúti piacokon

A negyedik vasúti csomag piaci pilléreként ismert módosított szabályok következtében nyitottá válik a tagállamok belföldi vasúti személyszállítási piaca. A vasúti társaságoknak – a közszolgáltatási szerződések sérelme nélkül – Unió-szerte megkülönböztetésmentes hozzáférésük lesz a vasúthálózathoz. Ez azt jelenti, hogy az új szereplők számára könnyebb lesz a piacra jutás és a szolgáltatásnyújtás. A közszolgáltatási szerződések odaítéléséhez általános szabályként versenyeztetéses ajánlattételi eljárást fognak alkalmazni, jóllehet még mindig van lehetőség eltérni ettől.

A szolgáltatás színvonala – így például a menetidő tartása és a járatsűrűség – nagyobb súllyal esik majd latba az ilyen szerződések odaítélése során. A közszolgáltatási szerződéseket illetően – amelyek jelenleg az Unión belüli vasúti utazások több mint 90%-át fedik le – továbbra is lesz lehetőség a közvetlen odaítélésre, feltéve, ha az a szolgáltatás színvonalának vagy a költséghatékonyságnak a javulását eredményezi.

Az EU határozottan elítéli az erőszak fokozódását Aleppóban, a folyamatos bombázást és az ostromokat, amelyek az eddigieknél is jobban veszélyeztetik szíriaiak százezreinek az életét és hátráltatják a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy humanitárius segítséget biztosítson és támogatást nyújtson a konfliktus politikai megoldásához. Az EU emlékeztet arra, hogy a szíriai hatóságok elsődleges felelőssége a szíriai lakosság védelme, és határozottan elítéli a polgári lakosság és infrastruktúra elleni összes támadást, valamint a szíriai rezsim által elkövetett túlzott és aránytalan támadásokat.

Az EU úgy véli, hogy a több mint öt éve tartó szíriai konfliktusnak kizárólag szíriai irányítású politikai átmenettel lehet véget vetni mégpedig abban a formában, amelyet a Szíriát támogató nemzetközi csoport (ISSG) is támogatott, és amely egyhangú megerősítést nyert az ENSZ Biztonsági Tanácsa keretében és megkapta az ENSZ által összehívott megbeszéléseken résztvevők jóváhagyását is. Az EU továbbra is megtesz minden tőle telhetőt a genfi nyilatkozat és a vonatkozó ENSZ BT-határozatok maradéktalan végrehajtása érdekében. A háborúnak nincs katonai megoldása, és az erőszak folyamatos fokozódása súlyosan veszélyezteti e folyamat sikerét.

Az EU támogatja az ISSG társelnökeinek és az ENSZ különleges képviselőjének arra irányuló törekvéseit, hogy a lehető leghamarabb megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy Genfben újraindulhasson a párbeszéd a szíriai felek között. Az EU készen áll arra, hogy teljes körűen és tevékenyen támogassa ezeket a tárgyalásokat, szorosan együttműködve Staffan de Misturával és az ISSG két társelnökével.

Ezért az EU és tagállamai:

– felszólítanak az aleppói harcok azonnali beszüntetésére a sebesültek evakuálása, a segélyek célba juttatása és az alapvető vízellátási és villamosenergia-infrastruktúra helyreállítása érdekében. Az aleppói humanitárius műveleteknek humanitárius célt kell szolgálniuk és maradéktalanul meg kell felelniük a nemzetközi humanitárius elveknek és előírásoknak. Nem képezhetik katonai stratégia részét;

– felszólítják a konfliktusban részt vevő összes felet az összetűzések beszüntetésére, annak biztosítására, hogy minden ostromot feloldjanak, továbbá annak lehetővé tételére, hogy a humanitárius segítség az ország egész területén folyamatosan eljusson a rászorulókhoz;

– felszólítják az összes nemzetközi szereplőt arra, hogy tegyenek eleget az ISSG 2016. május 17-i ülésén vállalt kötelezettségeknek.

Inkluzív és az összes szíriai számára képviseletet biztosító, tényleges politikai átmenet nélkül nem lesz béke Szíriában. Amint megkezdődik az átmenet, az EU és tagállamai azonnali támogatást tudnak majd biztosítani Szíria újjáépítéséhez, továbbá segítséget tudnak nyújtani ahhoz, hogy a menekültek és a belső menekültek visszatérhessenek közösségeikhez.

2016. augusztus 18., csütörtök19.30 Munkavacsora Angela Merkel kancellárral a Meseberg kastélyban (Németország)

Donald Tusk elnök a 27-ek szeptember 16-i pozsonyi nem hivatalos ülésének előkészítéseként konzultációt kezdett az európai vezetőkkel. A célja az, hogy a találkozó előtt az összes vezetővel eszmét cseréljen az ülés szervezési és tartalmi kérdéseiről. Már számos augusztusi és szeptemberi eszmecsere időpontját kitűzték és megerősítették, köztük az Angela Merkel kancellárral tartandó munkavacsoráét is. Emellett visszaigazolták többek között a François Hollande elnökkel, a Xavier Bettel miniszterelnökkel, az Enda Kenny miniszterelnökkel, a Theresa May miniszterelnökkel, a Māris Kučinskis miniszterelnökkel, a Dalia Grybauskaitė elnökkel, a Taavi Rõivas miniszterelnökkel, a Stefan Löfven miniszterelnökkel, a Joseph Muscat miniszterelnökkel, a Mariano Rajoy miniszterelnökkel és az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartandó találkozókat is.

A Tanács 2016 augusztus 8-án abban állapodott meg, hogy nem szab ki bírságot Spanyolországra és Portugáliára amiatt, hogy nem hoztak eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítására.

Egyben megerősítette a túlzotthiány-eljárást mindkét ország tekintetében: új kiigazítási határidőt szabott meg és felszólította őket intézkedések meghozatalára.

A Tanács 2016. július 12-én megállapította, hogy egyik ország sem hozott eredményes intézkedéseket annak érdekében, hogy GDP-arányos költségvetési hiányát az uniós referenciaértéknek számító 3% alá csökkentse. A Tanács határozatai a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vontak maguk után, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban. Ilyen esetben a GDP 0,2%-ig terjedő pénzbírság állapítható meg, ám a Bizottság – Spanyolország és Portugália indokolt kérelmeire való tekintettel – 2016. július 27-én azt javasolta, hogy töröljék azokat. A Tanács augusztus 8-án úgy döntött, hogy nem él ellenvetéssel a bizottsági javaslattal szemben.

Az EU költségvetési szabályai ezen felül azt is megkívánják, hogy a Bizottság javasolja a strukturális és beruházási alapok 2017-es előirányzatainak részben vagy teljes egészében történő felfüggesztését. A Bizottság ugyanakkor úgy határozott, hogy a javaslatot később, az Európai Parlamenttel folytatott strukturált párbeszédet követően nyújtja be.

A Tanács az új határidőket az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése alapján határozta meg. Ezek szerint Portugáliának 2016 során, Spanyolországnak pedig 2018-ig kell kiigazítania költségvetési hiányát. A két országnak 2016. október 15-ig hatékony lépéseket kell tennie, és ekkor jelenést kell benyújtaniuk.

Portugália

A Tanács felszólította Portugáliát, hogy 2016 során a GDP 2,5 %-ára csökkentse költségvetési hiányát. Az országnak ebben az évben a GDP 0,25%-át kitevő konszolidációs intézkedéseket kell meghoznia. Bármilyen rendkívüli többletet a hiány és az államadósság csökkentésére kell felhasználnia, amennyiben pedig a költségvetési kockázatok némelyike megvalósul, Portugáliának készen kell állnia újabb intézkedések meghozatalára.

A konszolidációs intézkedéseknek a költségvetési egyenleg olyan tartós javulásával kell járnia, amely egyben kedvez a gazdasági növekedésnek is.

Portugália esetében 2009 áprilisában kezdődött a túlzotthiány-eljárás, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2013-ig történő kiigazítására szólította fel a portugál kormányt.

A hónapok óta tartó állampapírpiaci nyomást követően Portugália 2011 áprilisban segítséget kért a nemzetközi hitelezőktől. Az ország 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól, az euróövezettől és az IMF-től. A Tanács az országot sújtó recesszió fényében 2012 októberében egy évvel, 2014-ig meghosszabbította a költségvetési hiány korrigálására vonatkozó határidőt.

A gazdasági kilátások azonban tovább romlottak, és a költségvetési hiány 2012-ben elérte a GDP 6,4%-át. A Tanács 2013 júniusában még egy évvel – 2015-ig – meghosszabbította a hiány megszüntetésére megállapított határidőt. Az államháztartási hiányra vonatkozó célt 2013-re a GDP 5,5%-ának, 2014-ra a GDP 4,0%-ának, míg 2015-re a GDP 2,5%-ának megfelelő szinten tűzte ki.

Portugália gazdasági kiigazítási programja 2014 júniusában zárult le.

Az ország azonban nem tudta tartani a Tanács által meghatározott határidőt, mivel a költségvetési hiánya 2015-ben a GDP 4.4%-a volt. Portugália tehát 2015-re nem igazította ki megfelelő módon a költségvetési hiányát, és pénzügyi eredményei jelentős mértékben elmaradtak a tanácsi ajánlásokban meghatározottaktól.

A 2016-os költségvetésben meghatározott intézkedéseknek köszönhetően Portugália költségvetési hiánya várhatóan a GDP-arányos 3%-os referenciaérték alá fog csökkenni. A gazdasági és költségvetési folyamatok bizonytalansága miatt azonban a referenciaérték ismételt átlépésének biztonsági tűréshatára igen alacsony. A Tanács ezért úgy véli, hogy a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Portugáliának 2016-ban a GDP 2.5%-ának megfelelő költségvetési hiányt kell elérnie.

Spanyolország

A Tanács felszólítása alapján Spanyolországnak 2016-ban a GDP 4,6%-ának, 2017-ben a GDP 3,1%-ának, 2018-ban pedig a GDP 2,2%-ának megfelelő mértékűre kell csökkentenie a költségvetési hiányát. A már meghatározott megtakarításokon felül az országnak mind 2017-ben, mind 2018-ban a GDP 0,5%-át kievő további konszolidációs intézkedéseket kell meghoznia. Bármilyen rendkívüli többletet a hiány és az államadósság csökkentésére kell felhasználnia, amennyiben pedig a költségvetési kockázatok némelyike megvalósul, Spanyolországnak készen kell állnia újabb intézkedések meghozatalára.

A pénzügyi konszolidációs intézkedéseknek az államháztartási egyenleg olyan tartós javulásával kell járnia, amely egyben kedvez a gazdasági növekedésnek is.

Spanyolország esetében a túlzotthiány-eljárás 2009 áprilisában kezdődött, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2012-ig történő megszüntetésére szólította fel a spanyol kormányt.

A Tanács azonban 2009 decemberében 2013-ig meghosszabbította a határidőt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azt mutatta, hogy a spanyolországi hiány 2009-ben az előző becsléshez képest 5 százalékponttal nagyobb lesz, és eléri a GDP 11,2 %-át. A Tanács 2012 júliusában a gazdasági körülmények újbóli romlását figyelembe véve még egy évvel – 2014-ig – meghosszabbította a határidőt.

Szintén 2012 júliusában az euróövezeti tagállamok megállapodtak arról, hogy 100 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak a spanyol pénzügyi szolgáltatási ágazat feltőkésítésére.

A Tanács 2013 júniusában megállapította, hogy Spanyolország eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a hiány megszüntetésére vonatkozó határidő további két évvel meghosszabbítható, ezért 2016-ig új határidőt szabott. Az államháztartási hiányra vonatkozó célt 2013-ra a GDP 6,5%-ának, 2014-re a GDP 5,8%-ának, 2015-ra a GDP 4,2%-ának, míg 2016-re a GDP 2,8%-ának megfelelő szintben határozta meg.

A spanyol pénzügyi ágazat pénzügyi támogatási programja 2014 januárjában zárult le. Az ország közel 38,9 milliárd eurónyi kölcsönt fordított a bankok feltőkésítésére, illetve további körülbelül 2,5 milliárd euróval emelte az ország szanálási vagyonkezelő társaságának tőkéjét.

Spanyolország költségvetési hiánya azonban 2014-ben a GDP 5,9%-át, 2015-ben pedig a GDP 5,1%-át tette ki, azaz meghaladta a Tanács által meghatározott közbenső célokat. Ezen felül a 2015. évi lazább költségvetési politika jelentős hatást gyakorolt az ország az évi költségvetési eredményre.

Ennek eredményeképpen Spanyolország nem igazította ki a költségvetési hiányt 2016-ban, ahogy azt a Tanács a 2013-as ajánlásaiban meghatározta. A Bizottság 2016. tavaszi frissített gazdasági előrejelzése szerint az ország költségvetési hiánya 2016-ban a GDP 4,6%-át, 2017-ben a GDP 3,3%-át, 2018-ban pedig a GDP 2,7%-át fogja kitenni. A spanyol költségvetési konszolidáció jelentősen elmaradtak a tanácsi ajánlásokhoz képet.

A költségvetési hiány kiigazítására szabott határidő egy évvel történő meghosszabbítása a strukturális egyenleg olyan mértékű korrigálását követelné meg, amely túlságosan kedvezőtlenül hatna a növekedésre. A Tanács ezért helyénvalónak tartja a határidő két évvel történő meghosszabbítását.

A Tanács úgy véli, hogy a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Spanyolországnak 2016-ban a GDP 4,6%-ának, 2017-ben a GDP 3,1%-ának, 2018-ban pedig a GDP 2,2%-ának megfelelő államháztartási hiányt kell elérnie.