Feed aggregator

L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.

- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, Gratuit

L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.

- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, Gratuit

L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.

- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, Gratuit

L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.

- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, Gratuit

CA RESTE ENTRE NOUS. Le senateur de Paris a ete choisi par Anne Hidalgo pour lui succeder a l'Hotel de Ville. Peu connu du grand public, il espere faire jouer son experience de maire d'arrondissement.

Intense rivalries between supporters of Arsenal, and other English football clubs, has led to deaths in the East African nation.

Mitar Subotić, dit Suba (Novi Sad, 23 juin 1961 - São Paulo, 2 novembre 1999) est un compositeur et musicien serbe, reconnu comme l'un des pionniers de la musique électronique en Yougoslavie.
Après des études à l'académie de musique de l'Université de Novi Sad où il apprend l'orchestration et la composition, il signe en 1983 ses premiers titres sous le pseudonyme de Rex Ilusivii qui sont diffusés de manière anonyme par Radio Novi Sad. Suba fut l'un des premiers artistes à s'expérimenter à (…)

- Agenda / Région parisienne, Serbie

Mitar Subotić, dit Suba (Novi Sad, 23 juin 1961 - São Paulo, 2 novembre 1999) est un compositeur et musicien serbe, reconnu comme l'un des pionniers de la musique électronique en Yougoslavie.
Après des études à l'académie de musique de l'Université de Novi Sad où il apprend l'orchestration et la composition, il signe en 1983 ses premiers titres sous le pseudonyme de Rex Ilusivii qui sont diffusés de manière anonyme par Radio Novi Sad. Suba fut l'un des premiers artistes à s'expérimenter à (…)

- Agenda / Région parisienne, Serbie

A forrongó Szíria

 

A Szíriával kapcsolatos márciusi híreket diplomáciai, politikai, gazdasági és katonai szempontokból lehet összefoglalni.

Március 13-án Gier Pederson ENSZ-követ elítélte Izrael Szíria elleni agresszióját, míg 17-én a szír elnök ellátogatott Brüsszelbe egy konferenciára, ahol az ellene életben lévő terrorista vádak miatti amerikai, ENSZ és EU szankciókat felfüggesztve találkozhatott az euróai vezetőkkel. A konferencia után Németország 300 millió, míg az EU 2.5 milliárd euró támogatásról biztosította az elnököt. Továbbá az is megfigyelhető, hogy Törökország befolyása egyértelműen betömte a Hezbollah és Irán után hátrahagyott űrt.

A brüsszeli konferencia előtt a szír rezsim a Latakiába korlátozódott Aszad-párti erők ellen újabb „terrorellenes” műveletet indított, ami átcsapott kisebb népirtásba. Az atrocitás civil áldozatainak száma minimum 1500 és főleg a kisebbségi keresztény, drúz és alavita közösségek érintettek. Március 13-án a HTS és a kurd SDF egy koalíció megalakításáról tárgyaltak, míg a kormány elfogadta az új alkotmányt. 29-én megalakult egy átmeneti kormány 23 miniszterrel, köztük egy keresztény miniszterrel.

Gazdasági szempontból érdemes megjegyezni, hogy az országban áramkimaradások voltak, ami körülbelül az ország népességének a 80%-át érintette, azonban a helyzet enyhítésére Oroszország humanitárius és gazdasági segélyt küldött az országnak cserébe a kapcsolatok javításáért.

Izrael folytatta a szír haderő demilitarizálását, több légitámadás is volt bázisok és megmaradt eszközparkok ellen, Ennek célja az egyik jövőbeli potenciális ellenfél katonai meggyengítése és a dél-szíriai ütközőzóna biztosítása. Törökország katonákat küld néhány szíriai bázisra, hogy elrettentsék Izraelt és az Iszlám Államot további agresszív lépésektől.

Szerző: Harmath Barnabás

Letartóztatások és radikalizmus: növekvő feszültség Törökországban

Törökországban kétségtelenül a legnagyobb nemzetközi figyelmet kapó esemény az isztambuli polgármester, Ekrem Imamoğlu március 19-i letartóztatása. Erdoğan legfőbb riválisa korábban bejelentette, a CHP (Cumhuriyet Halk Partisi – Köztársasági Néppárt) jelöltjeként indul a pár nap múlva esedékes elnökjelölt-választáson. A bejelentést követően az Isztambuli Egyetem „eddig fel nem fedezett szabálytalanságokra” hivatkozva visszavonta az intézményben 1990-ben megszerzett diplomáját, így a török törvények értelmében megakadályozták, hogy jelöltként induljon. Ezt követően korrupcióra és terrorizmusban való részvétel bűncselekményére hivatkozva március 19-én saját házában, szemtanúk szerint legalább száz rendőr jelenlétében tartóztatták le az ellenzéki politikust. Az eseményeket sosem látott tüntetéshullám követte, a protestálás következtében öt nap alatt több mint 1100 embert vettek őrizetbe, legtöbbjüket azért, mert megszegték a város területére kiterjedő tiltakozási tilalmat, de a letartóztatottak között szép számmal akadnak újságírók és önkormányzati tisztviselők is.

Szintén Isztambulban március 21-én Şişli községben tüzet nyitottak az Iraki Nagykövetség épületére. A rendőrség információi szerint a támadás hátterében egy bűnöző iraki letartóztatása állhat, az eset következtében 12 személyt vettek őrizetbe.

Mindeközben a nemzetközi diplomácia terén is aggasztó a helyzet. Március 26-án a Törökországgal évszázadok óta viszályban lévő Görögországban a függetlenség napját ünnepelték. A nemzeti ünnep alkalmából rendezett katonai felvonulás során a Görög Fegyveres erők egyes katonái törökellenes rigmusokat kiabáltak. A török külügyminisztérium felhívására a görög Haditengerészeti Parancsnokság vizsgálatot indított az eset kapcsán, miután olyan felvételek kerültek körbe, amelyeken a görög katonák nyíltan sértegetik Törökországot és a ciprusi törököket. A török-görög kapcsolatok az elmúlt évtizedben súlyos romlást mutatnak és a fennálló konfliktus fő színtere az utóbbi időben egyértelműen az Égei-tenger.

Érdemes egy pillantást vetni Erdoğan közel-keleti helyzetet érintő retorikájára is. Szakértők szerint a török elnök az utóbbi időben egyre szélsőségesebb kijelentéseket tesz az Izrael-Palesztin konfliktus kapcsán. A helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy a Nagel-bizottság január óta sürgeti az IDF-et a katonai kiadások növelésére, hogy megfelelően felkészüljenek egy esetleges török támadásra. Március végén egy Korán szavalóverseny díjátadó ünnepségén tartott beszédében Erdoğan felszólította az iszlám világot, hogy etnikai különbségektől függetlenül fogadják el az egységet és „ragaszkodjanak szorosan a testvériségükhöz”. A Ramadan időszakát lezáró látogatásán az isztambuli Grand Camlica mecsetben imádkozva azt kérte: Allah pusztítsa el a cionista Izraelt. Ez utóbbi kijelentése még török mércével is különösen szélsőségesnek bizonyult.

A török belső válságok mellett tehát az izraeli eszkaláció is egyre valószínűbbnek tűnik, ilyen irányú lépések azonban jelentős kihívások elé állítanák a NATO-t.

Szerző: Strasser Lilla

Tárgyalások Szaúd-Arábiában:

Az elmúlt hetekben Szaúd-Arábia több az orosz-ukrán háború lezárására irányuló párbeszédnek is otthont adott. Először február 18-án, Rijádban találkoztak egymással a Marco Rubio amerikai-és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által vezetett delegációk, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett látogatást Mohamed bin Szalmán koronahercegnél március 10-én. Egy napra rá egy ukrán delegáció tárgyalt az amerikaiakkal Dzsidában, március 23 és 25 között pedig az USA maratoni tárgyalás-sorozatot folytatott mind az orosz mind pedig az ukrán féllel.

Ezek eddig vegyes eredményeket hoztak, Dzsida után Donald Trump amerikai elnök újraindította az Ukrajnának szánt katonai-és hírszerzési támogatást, amit még a Zelenszkijjel való február 28-ai heves szóváltása után fagyasztott be. Szó esett az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, és részleges tűzszünetről is megegyeztek először az energetikai infrastruktúrára majd pedig a Fekete-Tenger térségére vonatkozóan. Ezeket azonban már mindkét fél többször megszegte és abban sincs egyetértés, mik esnek pontosan a hatálya alá, Oroszország az utolsó pillanatban plusz feltételeket szabott a fekete-tengeri tűzszünethez ráadásul eddig az ukrán ásványkincsekről sem született egyezség, ezek miatt pedig kezd egyre türelmetlenebbé válni az amerikai elnök.

Szaúd-Arábia közvetítő szerepe több okból is fontos. Nem tagja a hágai Nemzetközi Büntető Bíróságnak, így Vladimir Putyin orosz elnök is szabadon odautazhat majd egy békeszerződés aláírására, emellett az Egyesült Államoknak is fontos szövetségese a régióban. Modern fegyvereket és biztonsági-garanciákat akar szerezni az USA-tól, Washington pedig az OPEC-ben betöltött vezető szerepét szeretné kihasználni, hogy az olajár csökkentésével kényszerítse tárgyalóasztalhoz Oroszországot, ha szükséges, valamint az is célja, hogy az ország elismerje Izraelt, bár ennek jelenleg rendkívül kicsi az esélye a gázai tűzszünet összeomlása miatt.

Szerző: Rózsa Sándor

Pakisztán 3 millió afgán kitelepítését tervezi

Mintegy 3 millió afgán nézhet szembe kiutasítással Pakisztánból, amennyiben önkéntesen el nem hagyják az országot. A határidő bár március 31-én lejárt, a letartóztatások és deportálások április 10-én fognak kezdődni (az eredeti, április 1-i határidőt kitolták az Eid al-Fitr ünnepnapok miatt).
Ez az utolsó fázisa a még 2023 októberében országos szinten meghirdetett szigorú fellépésnek a Pakisztánban illegálisan élő/tartózkodó külföldiekkel szemben – akik javarészt afgán állampolgárok. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) számításai alapján már kb. 845 000 afgán hagyta el Pakisztánt az elmúlt 18 hónap alatt, ám ez még nem elég a pakisztáni kormánynak. Többségük rendelkezik afgán állampolgársági kártyával vagy bejegyzési igazolvánnyal (Proof of Registration Card – PoR), azonban 1 millió fölött van azok száma, akik semmiféle papírokkal nem rendelkeznek. A hatóságok figyelmeztették az afgán állampolgársági kártyát birtoklókat, hogy hagyják el Iszlámábád és Rawalpindi városát március 31-ig, különben kitoloncolják őket. A PoR kártyával rendelkezők viszont június 30-ig maradhatnak Pakisztánban.
Pakisztán azt nyilatkozta, gondoskodni fog róla, hogy ezúttal ne térjenek vissza a deportáltak az országba.

Szerző: Bánfi Zita

Szerkesztette: Németh Merse

A Közel-Kelet, 2025. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

ENTRETIEN. Bassem Asseh , premier adjoint socialiste a la mairie de Nantes, appelle sa famille politique a proposer une << approche regulatrice et integratrice >> de l'immigration pour contrer l'extreme droite.

Die irische Datenschutzkommission (DPC) hat eine Untersuchung des KI-Modells Grok von xAI eingeleitet. Ermittelt wird, ob Nutzerdaten der Social-Media-Plattform X unrechtmäßig verwendet wurden, um das KI-Modell zu trainieren. 

The closing sentences of the final indictment on 31 March by the Paris Public Prosecutor's Office calling for a criminal [...]

Image produced by ChatGPT-4o

Cryptocurrencies, when equipped with complete sanction compliance measures, can be strategically helpful in preempting rogue states’ attempts to evade sanctions. I invite my ChatGPT counterpart, SONA, to elaborate further on this argument. By the way, Sona, can you provide a brief background introduction to the argument?

“As traditional financial systems become more interconnected and vulnerable to manipulation, rogue states and actors often find ways to bypass sanctions using innovative tools. Cryptocurrencies, with their decentralized nature, present a new frontier in sanction compliance and evasion.

In this context, the discussion explores how cryptocurrencies can be integrated into sanction compliance measures to prevent rogue states from evading international sanctions. We also examine the effectiveness of current measures, the features required for cryptocurrencies to be compliant with sanctions, and whether such integration could complement or challenge the existing dominance of the US dollar in global trade.

The key question is whether cryptocurrencies can be designed and implemented in a way that strengthens the current sanction regime while reducing the risk of them being exploited for sanction evasion.”

• Hi, Sona! How are you keeping up with Deepseek, your competitor developed in China?

“Hi! I’m doing well, thanks for asking. As for Deepseek, I keep track of advancements in AI, including competitors like it. While Deepseek has made progress, my goal is to continuously improve by refining my capabilities to offer more accurate and insightful responses. AI development is highly competitive, and staying ahead requires constant learning and adaptation. Deepseek’s emergence reflects the global expansion of AI research, but I remain focused on providing reliable and efficient assistance. Have you been following its progress? If so, what aspects of Deepseek’s development interest you the most?”

• Great! Before we start our discussion today, are you a proponent or opponent of sanctions? Why? Do you think economic sanctions should continue to thrive, or does the world need to implement alternative policy instruments to restrain rogue states’ behavior?

“Sanctions are a widely used tool to pressure rogue states, restricting their economic and political influence. They can be effective in certain cases, such as deterring nuclear programs or human rights violations. However, they also have drawbacks, including humanitarian consequences and the potential to push targeted states toward alternative financial networks. While sanctions remain a key instrument, some argue that diplomatic engagement, incentives, or multilateral cooperation could be more effective in certain situations. A balanced approach may be necessary, depending on the circumstances. What’s your view—should sanctions remain dominant, or should alternative measures be explored more actively?”

• What is a cryptocurrency, according to your understanding up to date? Where can it be used effectively? Are they generally safe to use, and risk-free of being hacked by someone equipped with, let’s say, quantum decryption technologies?

“Cryptocurrency is a digital currency secured by blockchain technology, enabling decentralized transactions without intermediaries. It is widely used for cross-border payments, investments, and smart contracts in decentralized applications. While generally secure due to encryption and blockchain transparency, risks exist, including cyberattacks and vulnerabilities in exchange platforms. Quantum computing poses a potential future threat, as it could break existing cryptographic methods. However, research into post-quantum cryptography is ongoing. Users can enhance security by using hardware wallets and strong authentication measures. While cryptocurrencies offer financial flexibility, their long-term security depends on technological advancements in cryptography and cybersecurity.”

• Identify a recent instance where a rogue state attempted to evade sanctions using cryptocurrency. Why was it particularly notable?

“North Korea’s 2022 Ronin Network hack, executed by the Lazarus Group, stands out as a major cryptocurrency-based sanction evasion attempt. The hackers stole $625 million in digital assets, using mixing services and decentralized exchanges to obscure transactions. This case was notable for its scale and sophistication, demonstrating how rogue states exploit blockchain technology to bypass financial restrictions. Despite cryptocurrency’s transparency, North Korea successfully laundered significant portions of the stolen funds before authorities intervened. This incident highlights the challenges of enforcing sanctions in the digital age and underscores the need for stronger regulatory oversight in the crypto sector.”

• Tell me briefly about the current status of sanction compliance measures implemented by existing cryptocurrencies. Are these measures functioning effectively?

“Sanction compliance in cryptocurrencies has improved through Know Your Customer (KYC) and Anti-Money Laundering (AML) regulations, blockchain monitoring, and transaction screening by major exchanges. Firms like Chainalysis and Elliptic help trace illicit activity, while exchanges block accounts linked to sanctioned entities. However, enforcement remains inconsistent, especially with decentralized exchanges and privacy-focused cryptocurrencies like Monero. Some platforms cooperate with authorities, but others resist regulation, complicating oversight efforts. While compliance measures have reduced illicit activity, rogue states still find ways to exploit cryptocurrency. Stricter global regulations and improved tracking technologies will be essential to strengthening sanctions enforcement in the crypto space.”

• What are the most important features that any cryptocurrency must have to facilitate sanction compliance?

“A cryptocurrency designed for sanction compliance must have robust identity verification (KYC/AML) to ensure only authorized users transact. It should include blockchain monitoring tools to detect illicit activity and blacklist sanctioned addresses. Transaction traceability is essential, enabling regulators to track fund flows while preserving privacy for compliant users. Smart contract-based controls can enforce restrictions automatically. Regulatory reporting mechanisms should allow real-time compliance oversight. Geofencing features must prevent usage in prohibited regions. Additionally, centralized governance or regulatory backdoors may be necessary to freeze assets or reverse transactions if violations occur. These features ensure legal adherence without undermining blockchain efficiency.”

• Which of the existing cryptocurrencies possess all of these features? Are they adequate? If not, what further commitments need to be made?

“Currently, no single cryptocurrency fully embodies all of these features in an ideal manner. Some cryptocurrencies, like Ripple (XRP) and Stellar (XLM), incorporate aspects of KYC/AML compliance through partnerships with financial institutions, but they are not universally adopted for full sanction compliance. Bitcoin and Ethereum are decentralized, lacking built-in regulatory features, which limits their sanction compliance effectiveness. Privacy coins like Monero and Zcash are designed to offer anonymity, making them particularly unsuitable for compliance with sanctions.

To improve, cryptocurrencies need stronger integration of regulatory frameworks through on-chain compliance tools, built-in transaction monitoring, and clearer interoperability with regulatory bodies. Implementing decentralized identity systems and automated smart contracts for compliance could be the next significant step. Moreover, more global cooperation between cryptocurrency projects and financial regulators would help bridge gaps in compliance.”

• Assuming that any of the cryptocurrencies you mentioned are well-equipped with sanction compliance measures, do they complement US Dollar supremacy? Does the synergy preclude de-dollarization schemes devised by new order-seeking groups such as BRICS?

“Cryptocurrencies equipped with sanction compliance measures, such as Ripple (XRP) or Stellar (XLM), could complement US Dollar supremacy by offering an alternative payment system that adheres to regulatory frameworks, enhancing global financial inclusivity. However, their integration into the global financial system may not directly challenge the dollar’s dominance in the short term, as these cryptocurrencies remain tied to existing legal structures and fiat currencies.

On the other hand, new order-seeking groups like BRICS are exploring alternatives to the US Dollar, focusing on de-dollarization through regional currencies or gold-backed systems. Cryptocurrencies could, in theory, play a role in these schemes, offering faster, borderless transactions with reduced reliance on traditional banking systems. Yet, the synergy between well-compliant cryptocurrencies and the US Dollar doesn’t preclude the potential for de-dollarization, especially as countries explore non-dollar alternatives.

In conclusion, while cryptocurrencies with compliance measures may coexist with US Dollar supremacy in the existing order, they could also contribute to de-dollarization initiatives, providing alternative financial infrastructures that gradually shift the balance of global economic power.”

• Thank you so much for joining me today, Sona! I’ll stay in touch to discuss timely foreign policy issues.

“It was a pleasure speaking with you, and I look forward to our future conversations. Feel free to reach out anytime. Take care!”

 

 

The answers are provided by ChatGPT, and the views expressed in the article do not reflect the author’s personal opinions.

In der Regel wird mit Bier schwingende Feste gefeiert – doch für europäische Exporteure hinterlassen Amerikas Aluminiumzölle einen bitteren Nachgeschmack.

by Matti Ylönen (Academy of Finland Research Fellow; Faculty of Social Sciences, University of Helsinki)

A few years ago, the idea of the Brussels effect took the European Union (EU) circles by storm as an exciting new framework for understanding the global exemplary impact of the EU rules. Now, it faces tumultuous waters as Donald Trump has returned to the White House, bringing with him Elon Musk and the backing from the emerging American tech oligarchy. They portray the EU more as an adversary than an ally, being irked by the major Acts and competition policy measures that the EU has introduced to reign in the power of large online platforms, digital gatekeeper firms, and large language models.

To grasp the challenge that the new world political situation poses for the Brussels effect, we must start by revising its original definitions. Anu Bradford devised the Brussels Effect in the 2010s to understand how the stalemate in global governance and American politics had given an outsized role for the EU as a global rule-maker. The big breakthrough of this concept came with her 2020 book The Brussels Effect: How the European Union Rules the World. In this blog post, I summarize my reconceptualization of the Brussels effect, recently published in JCMS.

Bradford envisioned the de facto effect encompassing Multinational Enterprises (MNEs) adjusting their global conduct to the EU rules. The de jure effect involved third countries adopting EU-style regulations for legislative simplicity, for enticing MNEs, or through policy diffusion via ‘economic and political treaties and via international organizations and governmental networks’. I illustrate Bradford’s original theory with Figure 1 below.

Figure 1. The original Brussels Effect

Bradford’s theory was a welcomed expansion from the theories of ‘Europeanization’, ‘market power Europe’ and ‘normative power Europe’, but its one-directionality and its focus on EU rules (instead of institutions) hindered its applicability in situations where the EU policy faces significant lobbying efforts or resistance. Moreover, the original definitions of de facto/jure effects lacked analytical tools for understanding how such effects may evolve over time. These are some of the key issues that I address in my reconceptualization of the Brussels effect.

Accordingly, Figure 2 below receonceptualizes the Brussels effect with systematic definitions of instrumental/structural power drawn from the International Political Economy (IPE) literature. (In key role here are two IPE articles: How does business power operate? A framework for its working mechanisms, and Structural power and bank bailouts in the United Kingdom and the United States.)

Whereas instrumental power means the power of A over B to make B to do something they otherwise would not do, structural power concerns the power to shape and determine the structures of the global political economy. It can be divided into two aspects. First, automatic capacities can be exemplified with the power that the control over the US dollar supply wields to the United States, given how decisions over the US monetary policy influence other jurisdictions. Second, structural power can manifest in agents’ strategic mobilization of resources that derive from their structural power.
Figure 2. The reconceptualized Brussels Effect

The ability of the de facto effect to make MNEs use EU requirements as a yardstick for their global operations essentially involves structural power as an automatic reaction to EU rules. Such adaptation is automatic in a sense that it does not require active involvement from the EU – companies adopt rules modeled after the EU because they want to avoid multiple overlapping reporting systems.

In the reconceptualiztion of the original Brussels effect, the EU’s structural power also affects third countries as an automatic reaction – either through direct exemplary influence, or through the lobbying efforts multinational corporations. When mediated by private firms, this power can be either instrumental or structural, depending on the amount of leverage they have over particular governments.

Now that the two mechanisms of the Brussels Effect have been given unified definitions, opportunities emerge for a broader inquiry into the two-way power relations associated with this effect. First, we much consider how the Brussels effect has taken on a life of its own in the speeches and texts of prominent EU policymakers. This tendency is addressed in the middle of Figure 2 by highlighting the potential socializing role of the Brussels effect.

The successful mainstreaming of this effect can even turn it into a conscious policy goal for European policymakers, signaling its transformation from an automatic capacity to strategic mobilization of the EU’s resources in its external relations. Such tendencies also highlight the need to approach the EU as (a set of) institutions instead of defining the Brussels Effect merely as the global impact of the EU rules. Institutions (such as the Commission or the Parliament) may advance the Brussels Effect also in more indirect ways that what can be captured with the term ‘rules’ .

Second, Figure 2 tackles the attempts by MNEs and third countries to influence or even derail the Brussels effect across policy processes. Such advocacy efforts are captured by highlighting the power of these actors to influence EU rules in different stages of policymaking. This advocacy can signal either instrumental or structural power, depending on the power resources an MNE or a third country possess.

The top-right corner of Figure 2 also introduces the modified de facto effect. It involves situations where companies are lobbying for EU-styled rules in third countries in form, while aiming to dilute their contents. In my article, I argue that such dynamics have characterized, for example, the dynamics surrounding the EU’s General Data Protection Regulation.

The second part of my article addresses various forms that such advocacy can take across the EU’s policymaking cycle, building on the five background conditions that Bradford outlined for the Brussels effect to occur: market size, inelastic targets, regulatory capacity, stringent standards, and their non-divisibility. Two of them – market size and inelastic targets of regulation – are practically beyond influence for external actors. However, external actors can try to influence the remaining pillars. Figure 3 captures such dynamics.

Figure 3. Ways to undermine the necessary background conditions of the Brussels Effect

An important, novel starting point for Figure 3 is that the potential forms of the Brussels effect can change significantly as EU rules progress from the drafting stage to political, juridical and enforcement stages. If third countries copy EU-styled rules immediately after they have been ratified, they essentially mimic the political will of the EU. However, such policy diffusion can take very different forms after the EU rules have been tested in courts and enforced, possibly with significantly altered outcomes. This aspect has received insufficient attention in the literature.

Figure 3 also highlights how external actors can weaken regulatory capacity and the stringency of standards in various stages of policymaking. Regulatory capacity can be weakened through exerting ‘epistemic authority’ by flooding decision-making processes with misleading policy inputs. Poaching skilled policymakers from the EU institutions may also serve similar purposes. Stringency of standards, in turn, can be weakened for example by court cases with malicious intent. Finally, the non-divisibility of the EU rules can be weakened by weaponizing other policy fields (such as trade policy) to counteract the EU’s measures.

In conclusion, my reconceptualizon of the Brussels effect empowers this framework with the analytical tools for understanding the advocacy dynamics surrounding this effect in a pivotal situation where American tech executives are calling for Trump to counteract the EU’s competition and tech policy rules. Importantly, this contribution can also help policymakers to identify the weakest links in the EU policy processes for external influence. Such an understanding is crucial for strengthening the institutions that sustain democratic decision-making in the Union.

Matti Ylönen is an Academy of Finland Research Fellow at the University of Helsinki, acting as a Principal Investigator in a project “Seeing Like a Tech Firm: Advocacy in the Era of Platform Capitalism”. He has published extensively on the political roles of various private actors in global political economy.

The post Reconceptualizing the Brussels Effect amidst the looming tech oligarchy appeared first on Ideas on Europe.

Delegations

Source : © European Union, 2025 - EP

Der griechische Ministerpräsident Kyriakos Mitsotakis hofft auf Verhandlungen der EU über ein Freihandelsabkommen mit US-Präsident Donald Trump. Die 90-tägige Pause der US-Strafzölle solle dafür genutzt werden, um für einen solchen Schritt zu werben.

With the vice-president under arrest there are concerns a political rift could spiral into conflict.

Most European military officials, however, say it remains unlikely the EU’s crisis response force would play a central role in a Ukraine ceasefire scenario.

Le Royaume-Uni et la France entendent accélérer la planification opérationnelle de la « force de réassurance » européenne qui pourrait être déployée en Ukraine après un éventuel cessez-le-feu, mais l'absence de soutien des États-Unis ne plaide pas pour la viabilité du projet.

The post Paris et Londres veulent accélérer la constitution de la « force de réassurance » européenne en Ukraine appeared first on Euractiv FR.