You are here

Biztonságpolitika.hu

Subscribe to Biztonságpolitika.hu feed Biztonságpolitika.hu
Független internetes portál, hiteles, szakértői elemzéssel és értékeléssel a külpolitika, illetve a biztonság- és védelempolitika területéről
Updated: 1 week 2 hours ago

Kérdések és válaszok a varsói NATO-csúcstalálkozó előtt

Thu, 16/06/2016 - 10:55

A közelgő varsói NATO-csúcstalálkozó lehetséges témáiról volt szó azon a konferencián, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete adott otthont. A rendezvényt megelőzően a hadtudományok iránt érdeklődő fiatal kutatók posztereiből nyílt kiállítás az épület kiállítóterében.

A NATO szerepét, működését kellett fotók, szövegek és különböző grafikai illusztrációk segítségével bemutatni azoknak a pályázóknak, akiknek munkáiból poszter kiállítást rendeztek be a Ludovika Főépületben.  A tárlat megnyitóján Tömböl László nyugállományú vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke méltatta a fiatalok munkáit. Elmondta, hogy a pályázók láthatóan értő gondolkodással, jó szemlélettel és érzékkel nyúltak a témához. „A mostani rendezvény is kiváló alkalom arra, hogy megosszuk egymással gondolatainkat, javaslatainkat”- fogalmazott a tábornok, aki szerint a hadtudományok rendkívül sok lehetőséget nyújtanak mindazok számára, akik életcéljuknak tekintik a tudományág művelését. A kiállítás megnyitóján a három legsikerültebb poszter alkotóját külön is díjazták. Ezt követően került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium, az NKE Doktorandusz Önkormányzata, a DOSZ Hadtudományi Osztálya és a Magyar Hadtudományi Társaság közös szervezésében arra a konferenciára, amelyen a közelgő varsói NATO-csúcsról értekeztek a szakemberek. Prof. Dr. Szenes Zoltán, ny. vezérezredes szerint a kétévente megrendezett találkozók rendkívül fontosak Európa biztonsága szempontjából is. A tanszékvezető egyetemi tanér úgy látja, hogy a helyszín kiválasztásának is fontos üzenete van, hiszen ezzel is lehet demonstrálni, hogy a NATO kitart Lengyelország mellett. Szenes Zoltán szólt arról is, hogy a találkozó két fontos jelszava az adaptáció és az egyensúly. Utóbbi azt is jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt a szövetség és a tagállamok érdekei között. Emellett olyan országok esetében, melyek nem értenek egyet a NATO által képviselt értékekkel egyensúlyt kell teremteni az elrettentés és a párbeszéd között. A tábornok szerint a csúcstalálkozó egy fontos, hasznos hozzájárulás lesz a kollektív védelem irányába forduló NATO programjának megvalósításához.

„A NATO-nak jelenleg majdnem olyan markáns kihívásokkal kell szembenéznie, mint az 50-60-as évek hidegháborúja idején”- mondta el előadásában Dr. Németh József Lajos. Az NKE adjunktusa szerint azért is érdekes a történelmi párhuzam mert a hidegháború időszakában és most is tartózkodnak NATO-egységek egyes tagállamok területén, ami miatt a tagországok szeretnének jobban beleszólni a szövetség politikájába. Németh József Lajos szerint egyre nagyobb szerepe lesz a NATO működésében a stratégiai kommunikációnak, amely hatékonyan támogathatja a szövetség stratégiai elképzeléseit. Az adjunktus kiemelte, hogy a kommunikáció egyik fő feladata az orosz hibrid- fenyegetettségre való hatékony felkészülés.

A kommunikáció fontosságát emelte ki beszédében Dr. Balogh István is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és non-proliferációs főosztályának vezetője szerint az utóbbi egy évben is számos biztonságpolitikai kérdés merült fel, amelyre a szövetségnek valamifajta választ adnia kell. Megemlítette, hogy a napokban zajlott Brüsszelben a NATO védelmi minisztereinek értekezlete, ahol sok kérdésben sikerült véglegesíteni az egységes álláspontot. Ilyen például, hogy egyensúlyt kell kialakítani és fenntartani a keleti és a déli fenyegetéseknek szánt figyelem között. A magyar álláspont szerint ugyanakkor nem elég a gyors katonai reagálást lehetővé tevő készenléti akcióterv, hanem hosszú távú gondolkodásra is szükség van, aminek megfogalmazásában nagy szerepe lehet a varsói csúcstalálkozónak.

A cikk eredetileg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

CyCON 2016 – NATO kibervédelem Varsó előtt

Sun, 12/06/2016 - 10:58

A CyCon a világ egyik legjelentősebb kiberbiztonsággal foglalkozó szakmai konferenciája, melyet a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ (CCD COE) szervez. A kiberhatalom témája köré épített idei rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Berki Gábor a Katonai Műszaki Doktori Iskola, míg Berzsenyi Dániel a Stratégiai Védelmi Kutató Központ és a Hadtudományi Doktori Iskola képviseletében utazott Tallinba.

A CyCon (International Conference on Cyber Conflict) gyökerei 2009-ig nyúlnak vissza, ezen a néven pedig 2012 óta rendezik meg minden évben, mintegy 500 politikai és stratégiai döntéshozó, katonai vezető és kiberbiztonsági szakember részvételével. A rangos konferenciák egyik ismertetőjele, hogy a vitaindító beszédeket követően az előadások és kerekasztal beszélgetések párhuzamosan folynak több panelben, egy-egy konkrét témakörre fókuszálva, így egyrészt több kérdés alaposabb megvitatására is lehetőség nyílik, másrészt a résztvevőknek lehetőségük van kiválasztani a számukra legérdekesebb témákat. A 2016. május 31. és június 3. között megrendezett konferencia nulladik napja ún. workshop nap volt, ahol a kibervédelmi oktatás és a kiberválságok kezelése mellett napirendre kerültek az okos telefonok kriminalisztikai vizsgálatának gyakorlati aspektusai is.

A konferencia első napján szinte minden előadó és résztvevő azzal foglalkozott, hogy a NATO vezetői a közelgő varsói csúcstalálkozón a hadviselés ötödik dimenziójaként deklarálhatják a kiberteret. Észtország elnöke, Toomas Hendrik Ilves hangot adott várakozásainak, miszerint Varsóban döntés fog születni a kibertérről, amit tovább erősítettek a cseh védelmi miniszter Martin Stropnicky szavai, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a hadviselés ötödik dimenziójában is készen kell állniuk a nemzeteknek védelmi képességeik fejlesztésére. A NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnok-helyettese (DSACT), Manfred Nielson admirális felszólalásában kitért annak jelentőségére, hogy a hadviselés négy hagyományos dimenziójától elkülönítve kell értelmezni és kezelni a kiberteret. A vitaindító előadásokat a kiber parancsnokok kerekasztal beszélgetése követte, ahol a három katonai vezető egyetértett abban, hogy bár a kibertér újszerű, nem különleges és nem is egyedi. Szintén egyetértés mutatkozott abban, hogy a katonai műveletek során a kiberteret használni fogják, függetlenül attól, hogy deklaráltan a hadviselés ötödik dimenziójává válik, vagy sem. Fontosnak látták azonban a kibertér ötödik dimenzióként történő elfogadását annak érdekében, hogy a NATO átfogó kibervédelmi és kiberműveleti politikát alakíthasson ki. A délutáni előadások többek között foglalkoztak az erő kivetítés lehetőségeivel a kibertérben, a fegyverrendszerek védelmével, az állami hátterű kibertevékenységekkel és a légi közlekedést érintő kiberfenyegetésekkel.

A CyCon második napjának vitaindító előadásain nem kisebb nevek szólaltak fel, mint Thomas Rid a King’s College London professzora, Martin C. Libicki a RAND Corporation posztgraduális iskolájának kutató professzora, valamint Mikko Hypponen számítógép biztonsági szakértő, az F-Secure kutatási igazgatója. Az előadások nyomán a résztvevők megismerhették az emberek és gépek közötti interakciók fejlődését egészen az 1940-es évektől, az információs hadviselés szerepét a jelenlegi konfliktusokban, valamint az elrettentés képességének átalakulását a földrajzi határokkal nem rendelkező internetes világban. Libicki öt jellemző mentén írta le a kiberhadviselést, ami nem kinetikus, rendkívül változékony és nem jelezhető előre, ugyanakkor egy nehezen értelmezhető, de kitartó jelenség. A folytatásban a leköszönő észt elnök több kiberbiztonsági szakemberrel beszélgetett a politikai változásokról, valamint a digitális forradalomról és annak jelentőségéről. Az eszmecsere keretében kitértek az orosz kiberműveletekre, a Snowden szivárogtatás előnyeire és hátrányaira, továbbá az olyan ellentmondásos kormányzati szándékokra, mint a kötelező hátsó ajtók (backdoor) beépítése a különböző rendszerekbe. A második nap délutánján szerephez jutottak az ún. APT-k, vagyis a fejlett állandó fenyegetések, amelyek legtöbbször nem is olyan fejlettek és állandók, hiszen ezek az incidensek (is) gyakran emberi hibára vezethetők vissza és nem szofisztikált technikai támadásokra. A többi szekcióban a kibertérben zajló fegyverkezési versennyel, a kiberfenyegetésekre adható válaszokkal, valamint az anonimitás, a magánszféra és a titkosítás összefüggéseivel foglalkoztak.

A konferencia harmadik, egyben záró napján a résztvevők külön panelben tárgyaltak a kiberkonfliktusok kapcsán eddig megszerzett tapasztalatokról. A beszélgetés során megállapították, hogy sok kormányzat valószínűleg tévesen értelmezi a kiberhatalom fogalmát, aminek eredményeként túlzott hangsúlyt fektetnek a taktikai eredményekre és nem törődnek a műveletek hosszú távú hatásaival. A rövid távú győzelmek kiemelt szerepére utal az is, hogy az incidensek tartós kiberkonfliktus előidézése helyett többnyire kémkedésre, vagy a rendszerek ideiglenes megzavarására koncentrálnak. Az APT-k után a konferencián szerephez jutott egy másik aktuális rövidítés is, az IoT, vagyis a dolgok internete. Az internetre csatlakoztatott hétköznapi eszközök (óra, televízió, hűtőszekrény, stb.) száma egyre növekvő tendenciát mutat, miközben a fejlesztés során kevés hangsúlyt fektetnek a biztonságra. Mindez olyan megbízhatatlan működési környezetet eredményez, aminek következtében az IoT eszközök könnyű célpontokká válnak a támadók számára, ugyanakkor a meglévő biztonsági protokollok alkalmazásával és biztonsági szabványok meghatározásával mindez megelőzhető lenne. A rendezvény záró beszédei során Jan Neutze a Microsoft kibervédelmi vezetője a normák kibertérben betöltött szerepéről beszélt, illetve a kormányzat és az ipar megközelítését hasonlította össze, míg David Sanger az Economist szakírója kiemelte, hogy a kibertérben folytatott fegyverkezési verseny komoly fegyverzet ellenőrzési és elrettentési probléma elé állítja az emberiséget. A CyCon2016 utolsó előadását a Skype alapítója, Jaan Tallinn tartotta, aki előremutató gondolataival hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia negatív következményekkel járhat, amennyiben az emberiség nem készül fel időben az alkalmazására.

A négynapos CyCon egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kibertérből érkező kihívásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert az lemaradást eredményez, ami már rövid távon is nemzetbiztonsági kihívásokhoz és fenyegetésekhez vezethet. Ezeknek a kezelése, a megfelelő védelem kiépítése, a felkészítés olyan erőfeszítéseket igényel, amelyeket a kormányzati szektor egyedül nem, csak az ipari szereplők és az akadémiai szféra bevonásával képes megvalósítani. Amennyiben a NATO varsói csúcstalálkozóján deklarálják, hogy a kibertér a hadviselés ötödik dimenziója, a szövetségen belül olyan változások indulhatnak el, amelyek minden tagállam, így Magyarország kiberképességeit is érintik majd. Ahhoz, hogy a soron következő változásokra és általában a kibertérből érkező kihívásokra felkészülhessünk és képesek legyünk reagálni, elengedhetetlen, hogy az akadémiai szféra stabil alapokon nyugvó, magas színvonalú kiberbiztonsági oktatást és kutatást biztosítson az ipari és kormányzati szereplők számára.

A cikk eredeti forrása: http://uni-nke.hu/hirek/2016/06/08/nato-kibervedelem-varso-elott, a letöltés dátuma: 2016.06.12.

A NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence honlapja elérhető INNEN.

Categories: Biztonságpolitika

Kérdések és válaszok a varsói NATO-csúcstalálkozó előtt

Mon, 06/06/2016 - 18:19

A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a Biztonságpolitikai Szakkollégium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi Osztálya és a Magyar Hadtudományi Társaság Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klub közös szervezésében megrendezésre kerülő

A Tudomány Kapujában 2016A NATO szerepe a globális térben című poszterkiállítás megnyitójára

és az azt követő

Kérdések és válaszok a varsói NATO-csúcstalálkozó előtt című előadásra.

Előadók:

Prof. Dr. Szenes Zoltán, ny. vezérezredes, tanszékvezető egyetemi tanár

Dr. Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium
Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztályának vezetője

Dr. Németh József Lajos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, egyetemi adjunktusa

A megnyitó helyszíne és időpontja: 2016. 06. 14. – 16.00, 1083 Budapest, Ludovika tér 2., Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Kiállítótér

Az előadás helyszíne és időpontja: 2016. 06. 14. – 17.00, 1083 Budapest, Ludovika tér 2., Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zrínyi terem

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linkre kattintva lehet elvégezni.

Categories: Biztonságpolitika

Early bird diákjeggyel az idei Hacktivityre

Tue, 31/05/2016 - 20:20
Megnyílt a regisztráció az idei, immáron 13. Hacktivityre. Június 31-ig a legkedvezőbb áron tudtok jegyet váltani a Hacktivity weboldalán. A diákoknak rendkívüli kedvezményt biztosítanak a szervezők.
Íme, egy kis ízelítő a programból: A 13. Hacktivity 2016. október 21-22-én, pénteken és szombaton a MOM Kulturális Központban lesz (1124, Budapest, Csörsz utca 18.). Idén is lesznek előadások, mellette párhuzamosan szerveznek Hello Workshopokat, ismét lesz lockpicking, hardware hacking, számos érdekes program, meglepetések és jól megszokott esti buli sem maradhat el! Két keynote speaker a fedélzeten Idén két keynote előadóval is készültek a résztvevőknek. Ott lesz Komáromy Dániel, a magyar srác, aki társával (Nico Golde) közösen megnyerte a Mobile Pwn2Own-t, a verseny történetében elsőként egy Samsung csúcsmobil baseband egy sérülékenységének kihasználásával. Dani 2015-ben csatlakozott a Comsecurishoz biztonsági kutatóként, előtte pedig a Qualcommnál dolgozott, ahol nulladik napi sérülékenységekre vadászott.
A másik kulcselőadó pedig Travis Goodspeed, a vérbeli hardver hacker, aki ha úgy adódik, leselejtezett katonai parabolát telepít a kertjébe, hogy műholdak mozgását figyelje. Nevéhez fűződik (egyebek mellett) az első publikus merevlemez firmware rootkit, és a Facedancer USB fuzzer megalkotása is. Társaságában a hálózati réteg alatti vadregényes vidék történetei mellett a hamisítatlan hacker gondolkodásmódba is betekintést nyerhetünk.
Ne felejtsétek, most még kedvező áron válthatjátok meg belépőtöket a konferenciára. Találkozzunk októberben! #Hacktivity2016 Üdvözlettel,
A Hacktivity csapata
Categories: Biztonságpolitika

Mik a magyar érdekek Irakban?

Sun, 29/05/2016 - 19:19

A Magyar Népköztársaság 1958. augusztus 30-án létesített diplomáciai kapcsolatokat – a hasemita Iraki Királyságból alig másfél hónappal korábban megalakult – Iraki Köztársasággal. A diplomáciai kapcsolatok folytonosságát azóta mindössze egyetlen nagyobb szünet szakította meg: a Szaddám-rezsim megdöntését követően, 2005-ben a bagdadi magyar nagykövetség biztonsági okokból felfüggesztette működését, és csak 2013-ban nyitott újra. 2010 óta Bagdadnak is nagyköveti szintű képviselete van Budapesten. Ami a kurdisztáni régiót illeti, a magyar főkonzul 2014 augusztusában kezdte meg hivatalos tevékenységét Erbílben.

A magyar–iraki kapcsolatok elsősorban gazdasági és katonapolitikai összefüggésben értelmezhetők. Az együttműködés egyfajta harmadik pillérének az oktatás tekinthető: a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében a magyar kormány 2014-től három éves periódusonként száz iraki diáknak biztosít magyarországi továbbtanulási lehetőséget, melyből harminc ösztöndíjas hely a kurdisztáni régió fiataljait illeti meg.

Napjainkban mintegy 10–12 magyar kis- és középvállalat van jelen Irakban, elsősorban a stabilabbnak számító síita területeken. Tevékenységük széles skálán mozog, az egészségügytől a mezőgazdaságon keresztül az áruszállításig. A gazdasági kapcsolatok motorja azonban egyértelműen a Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan működő Részvénytársaság (MOL), amely 2007-ben az első olajvállalatok között jelent meg Iraki Kurdisztánban. A magyar energiastratégiai érdekek szerepe Irakkal összefüggésben – elsősorban a MOL-on keresztül – meghatározó. Bár a MOL 2015. december 31-től a kedvezőtlen hozambecslések miatt beszüntette – a száz százalékos tulajdonában álló Kalegran leányvállalatán keresztül – addig végzett tevékenységét a 889 négyzetkilométeres Akri-Bijeel blokkban, amelynek 80 százalékos részesedéssel operátora, azaz a kutatások irányítója volt, továbbra is jelentős érdekeltségekkel és a bizakodó kilátásokat alátámasztó növekvő kitermeléssel rendelkezik a Shaikan Blokkban – igaz, ez utóbbinak csak kisebbségben, 20%-ban tulajdonosa. A vállalat éves jelentése szerint 2014-ben napi 1,9 ezer, míg 2015-ben napi 3,6 ezer hordó kőolajat termeltek ki Irak Kurdisztáni Régiójában. 2015-ben a MOL 31,4 milliárd forint értékű beruházást eszközölt a területen, amelynek döntő részét (27,9 milliárd forint) kutatásra fordította. Az elmúlt években tapasztalható nehézségek, mindenekelőtt a kifizetések több hónapos csúszása, a szállítási infrastruktúrát érő (esetleges) támadások következtében jelentkező kiesések, valamint a Bagdad és Erbíl között fennálló feszült viszony a többi Iraki Kurdisztánban tevékenykedő olajvállalathoz hasonlóan a MOL-t is érintik. A MOL összességében a zavartalan kitermeléshez szükséges stabil politikai-gazdasági-katonai állapotokban érdekelt.

(A kép forrása: magyarhirlap.hu)

Ami az együttműködés katonai területét illeti, magyar katonák békeművelet keretében először 1988-ban szolgáltak Irakban, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által 1988-ban az irak–iráni háború záró szakaszában létrehozott Irak–iráni Katonai Megfigyelő Csoport (United Nations Iran–Iraq Military Observer Group – UNIIMOG) részeként. A kuvaiti háborút követően, 1991-ben a tűzszüneti megállapodás betartatása érdekében felállított Irak–Kuvaiti Megfigyelő Misszióban (United Nations Iraq–Kuwait Observation Mission – UNIKOM) szintén vettek részt magyar katonák. Ezt követte 2003, amikor a magyar országgyűlés egy maximum 300 fős – váltás esetén maximum 600 fős – katonai szállító és humanitárius feladatokat ellátó szállító zászlóalj Irakba küldéséről határozott, immár nem ENSZ, hanem NATO-keretben. A magyar alakulat a Központi-Déli Koordinációs Zónában tevékenykedett a lengyel vezetésű Többnemzeti Hadosztály részeként, a módosított mandátum értelmében 2004. december 31-ig. 2006. szeptember 30-ig iraki kiképzési missziónk egy maximum 150 fős állománnyal az iraki biztonsági erők kiképzését célzó NATO-műveletben (NTM-I) is részt vett. 2015-ben a Magyar Honvédség tehát, ahogyan a felsorolásból látható, számos műveleti tapasztalattal a háta mögött érkezett vissza ismét Irakba, ezúttal az „Iszlám Állam” elleni nemzetközi koalíció tagjaként.

Magyarország több területen is hozzájárul az „Iszlám Állam” elleni harchoz. 2013. december 2-án és 2014. augusztus 3-án két részletben, összesen 35 ezer dollárnyi segélyt juttattunk el egy kurdisztáni menekülttáborba, majd később további 70 ezer euró összegű gyorssegélyt nyújtottunk az iraki kurd régiónak. A humanitárius segítségnyújtás mellett 50 ezer tonna lőszert szállítottunk a kurd erőknek. Egy harmadik együttműködési területet jelent az egészségügy: a kurd kormány 2015. májusi megkeresését követően sebesült kurd katonák számára biztosított Magyarország gyógykezelést. Emellett részt veszünk a régészeti emlékek – az emberiség közös öröksége – megőrzésére irányuló törekvésekben is. A nemrégiben megkötött koncessziós szerződés értelmében szeptemberben indul – a jelenleg Irakban működő két magyar régészeti expedíció mellé – az első expedíciónk iraki kurd területekre. Egy másik megállapodás értelmében pedig, ha Moszult (ókori nevén Ninivét) sikerül felszabadítani, akkor a magyar expedíció tagjai az ottani műemlékek restaurációjába is bekapcsolódnak.

Hazánk a felsoroltak mellett katonai erővel is részt vesz az „Iszlám Állam” elleni küzdelemben. A Magyar Honvédség az iraki kormány 2015. június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett kérését követően az Egyesült Államok vezetésével felállt több mint hatvan tagú nemzetközi koalíció részeként teljesít ismét szolgálatot Irakban. A magyar országgyűlés 2015. április 14-én döntött a magyar részvételről. A 17/2015-ös számú országgyűlési határozat értelmében az MH Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens legfeljebb 150 fővel települ Iraki Kurdisztánba. A kontingens mandátuma 2017. december 31-ig tart, amely felhatalmazás egy újabb országgyűlési döntéssel meghosszabbítható. A művelet költségvetése 20 milliárd forint. A döntően az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 39. Lövészzászlóaljának tagjaiból összeállított 112 fős első kontingens 2015. augusztus végéig több lépcsőben települt a német–olasz vezetésű erbíli kiképzőközpont felelősségi területére. A második váltást 2016. január 20-án búcsúztatták el Hódmezővásárhelyen.

(A kép forrása: honvedelem.hu)

A parlamenti határozat szövege a magyar részvétel melletti érvek között említi Magyarországnak az ENSZ Alapokmányából fakadó kötelezettségeit; Magyarország érdekét a nemzetközi béke és biztonság előmozdításában, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben; és az „Iszlám Állam” által elkövetett jogsértések, népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények megakadályozásának erkölcsi követelményét.

A magyar honvédek közül 110 katona vesz részt a kiképző misszió biztosításában és a kiképzésben, tízen összekötői és felderítői feladatokat látnak el, egy huszonhét fős szakasz pedig Magyarországon várakozik készültségben. A kontingens állományából két szakasz egy repülőtér őrzés-védelmi feladatait látja el, egy szakasz pedig a pesmerga erők kiképzésében vesz részt. Emellett egyéni beosztásokban a Magyar Honvédség képviseletében szolgálnak katonáink az amerikai központi parancsnokságon, a Többnemzetiségű Alkalmi Harci Kötelék kuvaiti parancsnokságán, a bagdadi Szárazföldi Komponens Parancsnokságon, az Erbíl Harccsoport Parancsnokságon és a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központban. Harcoló feladatokat magyar katonák mandátumuk értelmében nem látnak el. A mandátum területi hatálya az erbíli kiképzés-koordináló központ felelősségi területén való állomásoztatásra terjed ki, ami azt jelenti, elképzelhető, hogy nem csak Erbílben, hanem a másik két kurdisztáni bázison, Atrushban és Harirban is megjelennek majd magyar katonák.

Háry Szabolcs alezredes, az erbíli magyar főkonzulátuson működő Katonai Összekötő Hivatal volt vezetője szerint a kiképzés az időként a sajtóban elhangzó kritikák ellenére hatékonynak mondható. Mióta a nemzetközi erők képezik a pesmergákat, az áldozatok száma kimutathatóan csökkent. A magyar kiképzőket emellett külön dicsérik a képzés gyakorlatiassága miatt.

A Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ (KTCC) 2015 januárja óta működik német–olasz vezetéssel. Havonta mintegy 1200 pesmergát tudnak itt kiképezni. A kurdok számára összeállított négyhetes képzési program legfontosabb elemei a következők: általános lőkiképzés, harcászat, egészségügyi alapismeretek, improvizált robbanóeszközök (IED) elleni védelem, beépített területen (városban) folytatott harctevékenység és parancsnoki törzsmunka. A misszióban részt vevő nemzetek 10–14 fős mobil kiképző csoportokban dolgoznak egy-egy szakasz mellett, helyi, angolul beszélő tolmácsok segítségével. Bár a kurd társadalomról elmondható, hogy tagjai folyamatos háborúkban szocializálódtak, így többségükben rengeteg harci tapasztalattal rendelkeznek, a gerilla-hadviselésben gyakorlott pesmergák számára a nyílt terepen megvívott harc, valamint például egy város elfoglalása és megtartása, nagyobb összehangolt műveletek lefolytatása komoly nehézséget okoz, mint ahogyan a törzsmunka, vagy a hadműveleti tervezés fogalma is lényegében ismeretlen számukra. A kiképzési program összeállításánál a nemzetközi erők ezeket a hiányosságokat vették elsődlegesen figyelembe.

(A kép forrása: presstv.ir)

A biztonsági helyzet, amelyben a magyar katonák tevékenykednek, nem tartozik a legveszélyesebbek közé, hiszen a harcokban közvetlenül nem vesznek részt. Ugyanakkor nem is teljesen veszélytelen: a kurd régió határait állandó tüzérségi támadások érik az „Iszlám Állam” részéről, illetve Erbíl közelében vegyi fegyvert is vetett már be a szélsőséges szervezet.

Összegezve a fentieket, a magyar–iraki (illetve magyar–iraki kurd) kapcsolatok jónak nevezhetők. Magyarország érdekei Irak vonatkozásában elsősorban gazdaságiak, azon belül mindenekelőtt energiapolitikaiak. Hazánk emellett az Európai Unió részeként a migrációs és menekültválságon keresztül is érdekelt az iraki stabilitás mielőbbi megteremtésében. A Magyar Honvédség – részben ezen érdekek, részben a szövetségesi szolidaritás mentén – az elmúlt közel harminc évben több alkalommal is részt vett a stabil iraki viszonyok  kialakítását célzó nemzetközi műveletekben és missziókban. Jelenleg – a korábbi humanitárius segélyek, lőszerszállítmány és egészségügyi segítségnyújtás mellett – 147 katonával járulunk hozzá az „Iszlám Állam” elleni küzdelemhez, ezen keresztül a nemzetközi békéhez és biztonsághoz.

A cikk nagymértékben támaszkodik az Antall József Tudásközpont Kül- és biztonságpolitika első kézből elnevezésű előadássorozatának keretében 2016. április 7-én Háry Szabolcs alezredes, Őexc. Dr. Szatmári Tibor, Prof. Dr. Dezső Tamás és Wagner Péter részvételével megrendezettA Magyar Honvédség iraki szerepvállalása egy év távlatából” című előadásán elhangzottakra; valamint Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőnek a Magyar Honvéd 2015. novemberi számában megjelent „Újra Irakban” című írására.

Categories: Biztonságpolitika

Szakkollégiumi esték – Vegyi hadviselés

Thu, 12/05/2016 - 18:57

Május 4-én került megrendezésre a Szakkollégiumi Esték rendezvénysorozat harmadik előadása, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete adott otthont. Kovács Georgina, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja előadásában a vegyi hadviselésről tartott általános összefoglalót, melyet a vegyi fegyverek alkalmazásának konkrét példáival egészített ki.

Az előadás első felében a különböző vegyi anyagok katonai célokra történő felhasználásának történeti aspektusai, valamint a vegyi anyagok összetétele, alkalmazhatósága és az egészségre gyakorolt káros hatásai kerültek bemutatásra. A vegyi harcanyagok, mint például a kénmustár, a foszfor, a tabun vagy a szarin igen egyszerűen és olcsón, akár civil eszközökkel is előállíthatóak, alkalmazásuk pedig egészen az I. világháborúig nyúlik vissza. A háború utáni időszakban több nagyhatalom és számos más ország kiterjedt kutatásokat folytatott vegyi harcanyagok kifejlesztése céljából, ami jelentős vegyi fegyver készletek felhalmozásához vezetett. Mindez arra ösztönözte a nemzetközi közösséget, hogy szabályozza e fegyverek kifejlesztésére, gyártására és felhalmozására irányuló törekvéseket, mely végül az 1997-ben hatályba lépő Vegyifegyver Tilalmi Egyezményhez vezetett, melynek jelenleg 192 részes állama van. Ennek ellenére sajnos a közelmúlt konfliktusaiban (is) rendszeresen alkalmazásra kerültek különböző ideg- és fojtó gázok, melyre az előadó konkrét példákat hozott.

Az esetlegesen fellelhető harcanyagok utáni kutatás már 1971-ben elkezdődött Irakban. Irak vegyi fegyver készleteinek nagyságát jól jelzi, hogy 1991-ig összesen legalább 2850 tonna mustárvegyület, 210 tonna tabun, 795 tonna szarin, illetve cikloszarin, valamint 3,9 tonna VX került előállításra.  A mai álláspont szerint a mérgező harcanyagok bevetésének nagy szerepe volt abban, hogy Irán kiszorult az elfoglalt iraki területekről és végül békekötésre kényszerült. Irak ezen felül 1988-ban az ország északi területén élő kurd népcsoport ellen is bevetette vegyi fegyvereit, mely jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki.

Az öt éve tartó szíriai polgárháborúban több alkalommal vetettek be vegyi harcanyagot a szemben álló felek, melyek kapcsán időről időre a hírekbe is bekerül egy-egy eset. A legutóbbi ilyen támadás alig egy hónappal ezelőtt történt Aleppóban,  ahol vélhetőleg iszlamista terrorszervezetek vetettek be mustárgázt a civil lakosság ellen.

Az előadás során a résztvevők több kérdést tettek fel, érintve olyan témákat, mint a fehérfoszfor katonai célokra történő felhasználása, vagy a vegyi hadviselés és a terrorizmus esetleges kapcsolata. Az előadó külön felhívta a figyelmet a tokiói metróban 1995-ben történt támadásra. Ezzel a terrorcselekménnyel a tömegpusztító fegyverek kiléptek a viszonylag jól szabályozott és ellenőrzött szuverén katonai felhasználás köréből és a világ számára egy új fenyegetés teremtődött meg.

Categories: Biztonságpolitika

A NETK-nek stratégia kell!

Tue, 10/05/2016 - 17:26

A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai 2016. május 6-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) első kari napján a kar stratégiai tervére tettek javaslatokat egy előadás keretében.

A stratégiaalkotás elméleti hátterét egy szakkollégiumi kurzus során sajátították el a szakkollégium hallgatói, amelyet a kar oktatója, Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes tartott. Az első alkalommal a stratégiai tervezés különböző modelljeinek megismerése, valamint az egyetem és a kar céljainak felvázolása volt a téma, míg a második alkalommal már a szakkollégisták három csoportja prezentálta az elképzeléseik szerinti kari stratégiákat.

Alagha Cintia Asoum, Kovács Georgina és Osgyáni Anikó csapata bizonyult a legjobbnak, ezért ők nyerték meg a lehetőséget, hogy a három koncepció leghasznosabb gondolatait összegyűjtve a kar hallgatói és oktatói számára is bemutassák a tervezetet.

Kovács Georgina és Osgyáni Anikó a Porter-modell alapján prezentálta a kar lehetőségeit a többi nemzetközi tanulmányokat oktató egyetem teremtette versenyhelyzetben. A szakkollégisták a NETK-re a jövőben úgy szeretnének gondolni, mint hazai viszonylatban vonzó, Európában ismert és elismert, valamint a világ minden pontján kapcsolatokkal rendelkező mobilis intézményre.

A szakok és az oktatás sajátosságait abszolút előnynek tekintik a többi egyetem képzéséhez képest. A kis létszám, a magas szakmai követelmény és a közvetlen tanár-diák kapcsolat kevés intézményre jellemző, páratlan lehetőség. Ezek megtartása és erősítése prioritást kell, hogy élvezzen. Gyengeségnek tekinthető a hallgatókat sújtó túlzott órai teher, a gyenge nyelvi képzés és a doktori iskola hiánya.

Georgina és Anikó kiemelték, a civil karok között kell elhelyeznünk magunkat, és a nyelvi képzésre kell kifejezetten nagy hangsúlyt fektetni. Az angol nyelvű tárgyak bővítése vonzóvá teheti egyetemünket más külföldi intézmények számára, ezáltal pedig a NETK diákjai is lehetőséget kaphatnak releváns részképzésben való részvételre.

A kar 2016. márciusában elfogadott minőségcéljai között szerepel a hallgatói létszám növelése, a könyvtár és jegyzetbolt nyitva tartásának optimalizálása, az informatikai eszközök számának növelése, a mintatantervek felülvizsgálata, a publikálási nyilvántartások javítása, az oktatók és kutatók szakmai fejlődése, illetve az elektronikus tananyagok mennyiségének, minőségének növelése. Ezekkel több ponton a szakkollégisták is egyetértettek, azonban úgy gondolják, a minőségcélok mögött jól látható és jól kommunikált projektekre van szükség, ami egyaránt mobilizálja a hallgatókat, oktatókat és az egyetem munkatársait.

Az általuk vázolt projektek a következők lennének:
1.könyvtári állományfejlesztés és állandó, szakképzett könyvtárosok alkalmazása
2. hallgatói és alumni közösség kialakulásának elősegítése
3.más egyetemekkel való kapcsolatok fejlesztése, különös tekintette a jogelődintézményekre
4.nemzetközi kapcsolatok és mobilitás fejlesztése több idegen nyelvű tárgy és nyelvi kurzus biztosításával
5. kutatási hajlandóság segítése az oktatók, kutatók és különösen a hallgatók körében.

Mindehhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, a hallgatók, oktatók és adminisztratív munkatársak közötti információ áramlásának optimalizálása, valamint a hallgatói vélemények becsatornázása a minőségfejlesztési rendszerbe. Az elégedettséghez azonban a hallgatók irányába történő visszacsatolás is hozzátartozik. Csak így válhat láthatóvá, mi a közösség általános véleménye, és mi valósult meg belőle.

Georgina és Anikó végezetül a kari stratégia pótlására, mielőbbi megalkotására hívta fel a hallgatóság figyelmét, amiben minden szereplőnek részt kell vállalnia, és amelynek az egyetemi stratégiával összhangban kell lennie.

Categories: Biztonságpolitika

EU Figyelő – 2016. április

Mon, 09/05/2016 - 15:39

Az Európai Unió fő kül- és biztonságpolitikai hírei áprilisban:

2016. április 1-jén hatályba lépett a Stabilizációs és Társulási Megállapodás az Európai Unió és Koszovó között. A megállapodás a felek 2013 októbere és 2014 májusa közötti tárgyalásainak eredménye, célja pedig egy széles spektrumú, szorosabb együttműködés Koszovóval. A szerződés megvalósítandó pontjai között szerepel egy szabadkereskedelmi övezet kialakítása; európai szabványok bevezetése a versenyjog, az állami támogatások és a szellemi tulajdon területén, valamint politikai párbeszéd és együttműködés megteremtése az oktatás, a foglalkoztatottság, az energiaszektor, a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás és a belügyek vonatkozásában. 2008 óta az EULEX keretében az Unió közös biztonság- és védelempolitikájának legnagyobb civil misszióját tartja fenn Koszovóban, így a Stabilizációs és Társulási Megállapodás 2015. október 25-i aláírása fontos mérföldkő volt a két entitás kapcsolatában.

Az elmúlt évek gyorsan változó biztonsági kihívásaira reagálva az Európai Bizottság április 6-án egy, a hibrid fenyegetések elleni harccal kapcsolatos közös keretszerződést fogadott el. A szerződés alapvetően a 2015 áprilisában elfogadott Európai Biztonsági Agendára épül, 22 műveleti akciót javasol főképp az információ-megosztás és a kiberbiztonság tekintetében. A keretszerződés nagy hangsúlyt fektet a NATO-val és egyéb szervezettel való együttműködés növelésére is.

Április 7-én Addisz-Abebában, az Afrikai Unió székhelyén került sor az idei EU-Afrika politikai találkozóra, mely a nyolcadik volt a két szervezet 2007-ben induló intézményes együttműködésében. A tárgyalások gerincét a „2014-2017 Roadmap” öt kiemelt területe alkotta. A találkozó végén kiadott közös nyilatkozatban a béke és biztonság vonatkozásában a felek üdvözölték az Európai Bizottság közelmúltban tett felajánlását a Boko Haram elleni harc támogatásában. Egyet értenek abban, hogy a demokrácia a kormányzás helyes formája, továbbá az emberi jogok területén kihangsúlyozták, hogy 2016 az emberi jogok afrikai éve, ezért elkötelezettek az alapvető emberi jogok érvényesülése mellett a nők egyenlőségének biztosításában és a civil társadalommal folytatott párbeszéd erősítésében a kontinensen. A felek továbbá megerősítették közös elkötelezettségüket az emberi erőforrások fejlesztésével, a fenntartható fejlődéssel és a globális fenyegetésekkel kapcsolatos vállalásaikban. Az Afrikai Unió Bizottságának költségvetésének több mint 80%-át az Európai Unió adja, 2005 és 2014 között Brüsszel mintegy 1,7 milliárd euróval járult hozzá a szervezet működéséhez.

A jelenleg az EU soros elnökségét vivő Hollandiában április 7-én népszavazás keretében elutasították az Ukrajnával 2015-ben kötött társulási megállapodás életbe lépését. A szavazás rendkívül alacsony, de érvényes részvételi arány mellett zajlott. A népszavazás jogilag nem köti a holland kormányt semmihez, azonban mindenképpen kellemetlen számukra, ugyanis a tavalyi évben Mark Rutte kormánya is aláírta a szerződést. A miniszterelnök az eredmények közzététel után nem zárta ki a megállapodás újragondolását. Számos szakértő szerint a népszavazás eredménye valójában nem Ukrajna ellen irányul, hanem az euroszkeptikusok Unióval kapcsolatos alapvető elégedetlensége nyilvánul meg benne.

A G7-ek hiroshimai külügyminiszteri találkozójának keretében Federica Mogherini, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett a Béke Emlékparkban tett megemlékezésen. Az április 11-én kezdődő találkozó fő témái közé tartoztak Szíria, Líbia, Ukrajna, a terrorizmus elleni küzdelem, és a menekültválság voltak.

Az idei év első közös kül- és biztonságpolitikájaval kapcsolatos vitáját április 12-én tartotta az Európai Parlament. Federica Mogherini öt témában szólalt fel: nyitóbeszédében szó volt az EU előtt álló kihívásokról, többek között a migrációról, Szíriáról, Líbiáról, Jemenről és Ukrajnáról. Ezután a főképviselő szót ejtett a hegyi-karabahi konfliktus eszkalálódásáról, az EU-Kuba bilaterális kapcsolatok pozitív alakulásáról, az EU szerepéről a változó globális környezetben, valamint az EU-Közép-Ázsia Stratégiájának végrehajtásáról, felülvizsgálatáról és fontosságáról.

Az EU-Irán bilaterális kapcsolatok erősítésének érdekében április 16-án Teheránban Federica Mogherini találkozott Javad Zariff iráni külügyminiszterrel. A megbeszélések során számos szektoriális tárgyalás folyt, a politikai együttműködéstől az oktatáson és gazdasági kooperáción át a civil nukleáris együttműködésig, mindkét fél bizakodik, hogy a kialakuló kooperáció a továbbiakban is eredményes lesz.

Federica Mogherini és Javad Zarif, Irán külügyminisztere. (A kép forrása: European External Action Service Facebook)

2016. április 27-én az Európai Bizottság elfogadta az EU koherens Arktiszpolitikájának tervezetét. A Bizottságot még 2014-ben kérte fel a Tanács és az Európai Parlament, hogy dolgozzon ki egy, a szervezet által képviselt közös keretprogramot. Az elmúlt években egyre fontosabbá vált a klímaváltozás elleni küzdelem; az Arktisz térségében végbemenő változások többek közt Európa éghajlatára is hatással vannak. A tervezet elfogadásáról a Tanács és a Parlament fog tárgyalni.

Categories: Biztonságpolitika

A tudomány kapujában 2016 – A NATO szerepe a globális térben

Mon, 09/05/2016 - 15:38

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata, a Biztonságpolitikai Szakkollégiumával, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi Osztályaival és a Magyar Hadtudományi Társaság Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával együttműködésben poszterversenyt hirdet.

A  verseny alapvető célja, hogy lehetőséget teremtsen a NATO iránt érdeklődő fiatalok számára kutatásaik és eredményeik széles körben történő ismertetésére. Mindemellett mindazon egyetemi polgár számára teret kívánunk adni egy olyan ISBN számmal ellátott kiadványban  történőpublikálási  lehetőségre,  amelyben a  NATO-t  érintő tudományos munkájukat ilyen különleges formában tudják prezentálni az érdeklődők felé. A szakmai zsűri által a legmagasabb pontszámmal értékelt poszterek kiállításra kerülnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán.

A kiállítás megnyitójának tervezett időpontja 2016. június 14., a jelentkezés határideje: 2016. május 22., éjfél. A poszterek beküldésére 2016. június 5-én éjfélig van lehetőség.

A jelentkezést, illetve a posztereket e-mailben a dok@uni-nke.hu címre lehet küldeni. További információ: Fekete Csanád feketecsanad89@gmail.com és Bányász Péter banyasz.peter@uni-nke.hu.

További információk és a jelentkezési lap az alábbi linken található meg.

Categories: Biztonságpolitika

Tavaszi Tudományos Hallgatói Konferencia 2016

Mon, 09/05/2016 - 15:20

A Biztonságpolitikai Szakkollégium is képviseltette magát a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma által szervezett 2016. évi Tavaszi Tudományos Hallgatói Konferencián. Az egész napos rendezvénynek ismét az MTA DAB székháza adott otthont, ahol 7 szekcióban, mintegy 35 hallgató mutatta be kutatási témáját. Az ünnepélyes megnyitó jó lehetőséget teremtett rá, hogy a két szervezet tovább mélyítse kapcsolatait, melynek keretében egy együttműködési megállapodás aláírására is sor került.

Az előző évhez hasonlóan a szakkollégium tagjai idén is a Történettudományi-Hadtudományi szekcióban tartottak előadásokat:

Bukó Barbara előadásában a hegyi-karabahi konfliktus gyökereinek áttekintése után bemutatta a vita jelenlegi állását, a tárgyalások eddigi kimenetelét, középpontba helyezve a térség államainak a konfliktusban megjelenő érdekeit, ellenérdekeit.

Szabó Márk előadásában bemutatta, hogy a 2000-es évek aktív missziós szerepvállalása hogyan formálta át a NATO-t, eltérítve a szervezetet eredeti funkciójától, a Szövetség tagállamainak védelmétől, melynek köszönhetően a 2010-es évekre egy kisebb válság alakult ki. Ezt követően az előadó részletesen ismertette azon folyamatot, ahogy a 2014-es ukrajnai eseményeknek köszönhetően a NATO újradefiniálta magát és részben visszatért a hidegháború időszakában uralkodó felfogásokhoz.

Al-Agha Cintia Asoum előadásában az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiájával, annak nemzetállami kivetülésével, az EDA munkásságával, illetve napjaink kiberbiztonsági problémáival foglalkozott. Az előadás során bemutatásra kerültek továbbá a főbb EU-s irányelvek, valamint a kiberterrotizmus kapcsán felmerülő kérdések.

Fekete Csanád előadásában az utóbbi két évtized főbb folyamatait bemutatva kitért a hadviselés terén kibontakozó változásokra, és az ezen tendenciákat leíró olyan új koncepciók megjelenésére, mint a negyedik generációs és hibrid hadviselés elmélete. Ezt követően a napjaink fegyveres konfliktusaiban egyre nagyobb szerepet játszó információs műveletek néhány aspektusa került bemutatásra.

Bartók András előadásában a Dél-Kínai és Kelet-Kínai tengereken zajló szigetviták történeti áttekintése mellett, kitért az ilyen “szürke zónás” kihívásokban jelentkező jellegzetességekre, valamint a főként nacionalista programú kínai és japán civil szervezetek megjelenésének fontosságára.

 

A képeket a Debreceni Egyetem hallgatói készítették. A rendezvényről készült fotóalbum az alábbi linken tekinthető meg.

Categories: Biztonságpolitika

A Biztonságpolitikai és a Hatvani István Szakkollégium együttműködést kötött Debrecenben

Thu, 05/05/2016 - 16:46

Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonságpolitikai Szakkollégiuma ma délelőtt a DAB Székházban. Az ünnepélyes eseménnyel együtt a szervezők az idei Tavaszi Tudományos Hallgatói Konferenciát is megnyitották.

A rendezvényen Pintér Ákos, a Hatvani-szakollégium igazgatója és Gergely Pál, az Akadémiai Bizottság elnöke is beszédet mondott. A Biztonságpolitikai Szakkollégium képviseletében Kaló József hagsúlyozta: az megállapodást a napjaink biztonsági kihívásai is indokolják, amelyekre a hatékony válaszok egyike az intézmények közötti átfogó megközelítés lehet. Ezt követően írták alá a megállapodást a szakkollégiumok képviselői. A cél, hogy erősítsék a két intézmény közötti együttműködést oktatási, kutatási és tudományos területen. Emellett a kiemelkedő képességű egyetemi hallgatók tehetséggondozását is célul tűzték ki. Az intézményvezetők abban bíznak, hogy közösen kimagasló eredményeket tudnak elérni mind a tudomány, mind a gyakorlati képzés terén. A megnyitó után hadtörténeti, történelmi, irodalmi és természettudományos előadásokat hallgattak meg az érdeklődők

Forrrás: http://www.dehir.hu/debrecen/szakkollegiumok-kotottek-egyuttmukodest-debrecenben/2016/05/05/, a letöltés dátuma: 2016. május 05.

Categories: Biztonságpolitika

Biztonságpolitikai Szakestély 2016

Wed, 04/05/2016 - 10:01

A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén is megrendezi az immár hagyománnyá vált BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKESTÉLYT, amelynek időpontja 2016. május 19., csütörtök, 18:30 óra. Helyszíne a Honvéd Kulturális Központ Regiment Étterme (1143 Budapest, Stefánia út 34-36.)

A belépőjegyek vásárlásával kapcsolatban május 9-ét követően keressétek a szakkollégium tagjait a Ludovika Főépület zsibongójában. Ezen túlmenően a jegyek  a megadott e-mail címen történő egyeztetést követően átvehetőek a HHK és a NETK campuson.

A rendezvény kiváló alkalom az oktatók, hallgatók közötti kötetlen találkozásra, kulturált szórakozásra.

Öltözék hölgyeknek kisestélyi, vagy koktélruha, uraknak öltöny, vagy társasági egyenruha.

Az előzetes program:
18:30 Kapunyitás
19:00 Megnyitó
19:30 Vacsora, utána kötetlen beszélgetés
23:30 Elköszönés
24:00 Kapuzárás

Az afterparty éjfél után kezdődik a Dürer Kertben (XIV. kerület Ajtósi Dürer sor 19-21.)

Az rendezvényről további információkat az alábbi linken találhatóak.

Categories: Biztonságpolitika

Egy félsziget a háború árnyékában

Wed, 27/04/2016 - 09:32

2016 április 21-én szakkollégiumunk hallgatóságának tartott előadást Dr. Csoma Mózes, az ELTE Koreai tanszékének vezetője. Az előadó az elmúlt évtizedek történeti kontextusába helyezve beszélt a Koreai félsziget jelenlegi politikai helyzetéről, mely során bemutatta a korábbi időszak forróbb pillanatainak történetét, illetve bepillantást nyerhettünk a koreai háborút lezáró tűzszünet kapcsán az északi fél motivációira, a máig rendezetlen helyzettel kapcsolatban.
A bevezető előadást követően interaktív beszélgetésre került sor, melynek keretében az előadó válaszolt az általunk előre megfogalmazott, illetve az előadás kapcsán felmerülő kérdésekre. Ezek kapcsán megismerhettük a megosztott félsziget északi és déli politikai szféráját alakító szereplőket, illetve programjukat a feszültségek kezelése és a megosztottság kérdéseinek lehetséges kimenetelével kapcsolatban. Ennek kapcsán az előadó részletesen kitért a felek nemzetközi médiában és közvéleményben reprezentált álláspontjainak árnyaltabb ismertetésére, egészen újszerű szempontokat felvonultatva annak megértéséhez, hogyan viszonyul egymáshoz a két Korea, illetve hogyan látják közös identitásukat az őket támogató, vagy a velük szemben álló nemzetközi szereplőkkel szemben.

Categories: Biztonságpolitika

Új fehérorosz katonai doktrína

Tue, 26/04/2016 - 20:07

2015 novemberében a közeli NATO-országok fegyverkezése kapcsán Andrej Raŭkoŭ fehérorosz védelmi miniszter televízió interjúban beszélt egy új katonai doktrína kidolgozásáról. A doktrína első olvasatát 2016. április 19-én fogadta el a parlament.

Alekszandr Lukasenko elnök szerint a doktrína „színtisztán védelmi” jellegű. Egyetlen államot sem nevez meg, mint lehetséges fenyegetés, ugyanakkor potenciális veszélyforrásként említi a hibrid hadviselést és a színes forradalmakat. A dokumentum legvitatottabb része, hogy megtiltja a fehérorosz hadsereg külföldön történő alkalmazását. Ezzel kapcsolatban Örményország külügyminiszter-helyettese már kifejezte bírálatát, ugyanis Fehéroroszország is tagja az Oroszország által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete katonai szövetségnek. A külügyminiszter-helyettes szerint a doktrína az egész együttműködés számára problémát jelent.

A dokumentum megemlíti a szomszédos Ukrajnában zajló fegyveres konfliktust is. „Soha nem léptünk fel fenyegetően Ukrajnával szemben, és soha nem is fogunk. Békeszerető politikát folytatunk és megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy az ukrajnai helyzet normalizálódjon” – nyilatkozta Lukasenko.

Az Európai Unió egyébként az ország „régióban betöltött konstruktív szerepe” miatt a közelmúltban több, Fehéroroszországgal szembeni szankciót is eltörölt.

Categories: Biztonságpolitika

Szakkollégiumi Esték – Vegyi Hadviselés Irak-Iráni háborútól a szíriai polgárháborúig

Tue, 26/04/2016 - 19:54

A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a Szakkollégiumi Esték soron következő alkalmára, ahol a vegyi hadviselés kérdéseit fogjuk megvitatni.

Az est moderátora:

Kovács Georgina, a BSZK tagja

Időpont: 2016. 05. 04. – 18.00
Helyszín: 1083 Bp., Ludovika tér 2., NKE Ludovika Campus főépület , I-es előadó

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni.

Categories: Biztonságpolitika

Fiatal Kutatók Tudományos Konferenciája

Mon, 18/04/2016 - 12:04

Április 15-én került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium (BSZK) és a Hatvani István Szakkollégium közös konferenciájának megtartására, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület adott otthont. A rendezvény a két szervezet között kibontakozó együttműködés újabb állomása volt,  ahol a tagok és az érdeklődők megismerkedhettek egymás kutatási témáival. A konferencia interdiszciplináris jellegét jól mutatja, hogy a biztonságpolitikai témákon túl vegyészeti és sporttörténeti témák is helyet kaptak a délelőtt során. A rendezvényt Dr. Németh József Lajos, a szakkollégium tiszteletbeli elnöke és Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének elnöke nyitotta meg, mely során hangsúlyozták a két szervezet közötti kapcsolatok fontosságát, ami a decemberi és a mostani konferencián szakmai tartalommal töltődik meg. Ezt követően az első szekcióban a BSZK tagjainak előadásaira került sor:

Bartók AndrásHarminchat Fortély” című előadásában bemutatta a cselkultusz kínai és kelet-ázsiai stratégiai gondolkodás klasszikus műveiben történő megjelenését.

Pénzváltó Nikolett Iraki Kurdisztán – sokasodó válságjelek?” című előadásában bemutatta, hogy Észak-Irakban mekkora esély mutatkozik a stabilitás megteremtésére, az Egyesült Államok 2011-es kivonulását és az “Iszlám Állam” megjelenését követően.

Németh Ferenc Szubjektív igazságszolgáltatás? – Az ICTY ítélethozatalának kritikái” című előadásában bemutatta, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) ítéleteit miképp fogadja a szerb közvélemény, megvilágítva a problémakör történeti hátterét.

Agócs EndreA NATO elrettentési és védelmi stratégiájának átalakulása” című előadásában kitért az Oroszország által jelentett fenyegetésre, illetve a NATO erre vonatkozó jelenlegi és jövőbeni lehetséges válaszaira.

Asqui Jorge Kristóf “Magyar jelen Latin-Amerikában” című előadásában számba vette, hogy Latin-Amerika országaiban milyen lehetőségek rejlenek napjainkban Magyarország számára, kitérve ezen országok történeti fejlődésére és a magyarok ebben játszott szerepére.

A szünetet követően a Hatvani István Szakkollégium tagjai következtek:

Metercsik József Dávid “Ingyen még a szád sem ér össze! – A freemium taktika” című előadásában az ingyenességre épülő gazdasági modelleket, azon belül is a freemium gazdasági modellt, és annak típusait mutatta be a marketing, a közgazdaságtan és a számítógépes játékok keresztmetszetében.

Kiss Andrea A francia felsőoktatás helyzete a második világháború után” című előadásában bemutatta, hogy milyen problémákon ment keresztül a francia felsőoktatás a század második felében és milyen megoldási lehetőségek nyíltak a problémák megoldására.

Szabó Éva Néha nehéz nőnek lenni: A tradicionális feminitás Kate Atkinson Fénykép Ezüstkeretben című regényében” című előadásban Kate Atkinson brit szerző 1995-ben kiadott Fénykép Ezüstkeretben című regényén keresztül bemutatta az anya-lánya kapcsolatok mibenlétét Nancy Chodorow anyaság elméletének és Esther Rashkin „transzgenerációs kísértés” fogalmának segítségével, valamint azt, hogy miként jelennek meg a tradicionális nőiséggel szorosan összefüggő háziasság és szexualitás problémakörei.

Forgács Viktória “Katalitikus C-H és O-H kötés aktiválás Ru(II)-foszfin komplexekkel” című előadásában bemutatta, hogy napjainkban az átmenetifém komplexek egyre nagyobb szerepet kapnak a preparatív kémiában, köszönhetően széleskörű katalitikus alkalmazhatóságuknak.

Szücs GáborÁllambiztonság a magyar vívósportban” című előadásában bemutatta a hidegháború hatásait a magyarországi vívósportra és annak összetételére, kitérve a korszak sportpolitikájának állambiztonsági és pártpolitikai tényezőire.

A konferencia zárását követően az előadók és a szervezők egy ünnepi ebéden vettek részt, ahol tovább mélyítették a tagok közötti informális kapcsolatokat.

Ezúton is köszönjük Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok Úrnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudományos Rektorhelyettesének, hogy biztosította a rendezvény lebonyolításához szükséges anyagi támogatását, mely nélkül a konferencia nem jöhetett volna létre.

Categories: Biztonságpolitika

Szakkollégiumi Esték – a Nyugat-Balkán biztonsági kihívásai

Wed, 13/04/2016 - 20:26

Március 31-én került sor a Szakkollégiumi Esték rendezvénysorozat második alkalmára, ahol Ozorai Fanni szakkollégiumi tag moderálásával a Nyugat-Balkán biztonsági kihívásait vitatták meg a résztvevők.

Ozorai Fanni előadásában tágabb történeti kontextusba helyezte a térség demográfiai eredetű kockázatait, különös tekintettel az albán kérdésre, mely a közelmúlt eseményeiben – koszovói válság, kumanovói mészárlás – is szerepet játszott.  Az előadó kitért Bosznia-Hercegovina jelenlegi helyzetére, rámutatva az államalakulat felépítéséből fakadó működésképtelenségére.

Az előadást követően a hallgatóság kérdései konstruktív vitát indítottak, mely során szó esett a közelmúlt migrációs nyomásával összefüggésbe hozható biztonsági kihívásokról, valamint a térség jövőjének kilátásairól is.

Categories: Biztonságpolitika

Hegyi Karabah – fellángolás, vagy egy új háború kezdete?

Wed, 13/04/2016 - 11:15

Mind az örmény, mind az azeri fél a másikat vádolja az április 2-án kiújult hegyi-karabahi harcokért. A terület hovatartozása körül kialakult konfliktus immáron több, mint 20 éve rideg tűzszünetek és fegyveres összecsapások sorozata, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Oroszországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból álló Minszk Csoportja által vezetett tárgyalások azóta sem hoztak megoldást. Az idén áprilisban kiújult ellenségeskedést megelőzően legutóbb 2014-ben zajlottak hasonló intenzitású harcok.

A mostani összecsapásoknak több tucat katona, továbbá számos civil is áldozatául esett. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a harcokhoz közeli településekről evakuálták a lakosságot, továbbá a hegyi-karabahi kormány szerint 1994 óta most először került sor nehézfegyverek bevetésére.
Jelentős fejleményként könyvelhető el, hogy Azerbajdzsán megszerzett két stratégiai jelentőségű magaslatot és egy települést. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium által kiadott nyilatkozat szerint mindez megakadályozza, hogy ezekről a területekről támadásokat indítsanak országuk ellen.
Vasárnap Azerbajdzsán egyoldalúan bejelentette, hogy a nemzetközi felhívásokra való tekintettel megszünteti a támadó műveleteket, de az elfoglalt területeket megtartja, amely – ha sikerül azokat konszolidálnia – 22 év óta az egyetlen komolyabb változás lesz a konfliktusban. Az ellenségeskedésnek ezzel azonban nem szakadt vége, Örményország április 4-én folytatta műveleteit. Ezzel Azerbajdzsán tulajdonképpen kilépett az agresszor szerepéből.

Évtizedek óta ezek a területi konfliktus legszörnyűbb összecsapásai.

A nemzetközi közösség, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök egyhangúan elítélte a támadásokat és tűzszünetre szólított fel, amelyet április 5-én orosz közvetítéssel megkötöttek. Bár ez a végleges megoldáshoz nem vitt közelebb, mind az Európai Unió, mind a Minszk Csoport nyilatkozatban üdvözölte a döntést. Ezen túlmenően Azerbajdzsán és az örmények által támogatott szeparatisták április 8-án nemzetközi szervezetek közvetítésével megállapodtak, hogy egy 5 órás időtartam erejéig semmilyen erőszakot nem követnek el annak érdekében, hogy nyugodtan kutathassanak az elesett katonák holttestei után.

A kiújult konfliktusban Oroszország ismét megragadta a közvetítő szerepet, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök örmény kollégájával való találkozója után  kihangsúlyozta: Oroszország kész mediátorként fellépni a Minszk Csoporton belül és használni befolyását a megfelelő eljárásmódokkal összhangban.
A tárgyalások során egy EBESZ békefenntartó misszió felállítása is  szóba került, mely kapcsán Oroszország EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője, Alekszandr Lukasevics közölte: egyelőre fontosabb a tűzszünet betartására koncentrálni, békefenntartókat a szervezet csak egy politikai megoldás létrejötte után küldene.

Oroszország, mint közvetítő. 2014, Szocsi

A FÁK (Független Államok Közössége) biztonsági tanácsa szintén április 8-án Moszkvában ülésezett a konfliktus kapcsán. A külügyminiszterek remélik, hogy a résztvevő felek hamarosan visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, végleges megoldást találva az évtizedek óta tartó vitára.

Ennek esélyeit azonban nagy valószínűséggel csökkenteni fogja a felek gyökeresen eltérő álláspontja, ami nem nagyon változott az évek során. Azerbajdzsán csak abba hajlandó beleegyezni, ha Hegyi-Karabah visszakerül a fennhatósága alá, míg Örményország a térség függetlenségének elfogadását szeretné kiharcolni. Április 9-én örmény tüntetők New Yorkban az azeri konzulátus előtt követelték a Hegyi-Karabahi Köztársaság elismerését és kérték a nemzetközi közösséget, hogy ne hagyják annyiban Azerbajdzsán ellenük irányuló agresszióját. Fontos megjegyezni, hogy a megkötött tűzszünetet az elmúlt napokban többször megsértették a szemben álló felek,  így a tartós megoldás egyelőre várat magára.

Categories: Biztonságpolitika

Burundi – egy újabb elhúzódó afrikai konfliktus?

Tue, 05/04/2016 - 20:14

Pierre Nkurunziza, Burundi elnöke 2015. április 25-én bejelentette, hogy harmadszorra is jelölteti magát az elnöki pozícióra. Az ellenzék mindezt alkotmányellenesnek minősítette, véleményük szerint ez a lépés szembement a 2003-as arushai megállapodással (eszerint egy elnök csak két periódust vállalhat), ami a tizenkét évig tartó polgárháborút zárta le. Nkurunziza arra hivatkozott, hogy első elnökségekor (2005-2010) nem a nép, hanem törvényhozó testület választotta meg.

A bejelentés után tiltakozások törtek ki országszerte, amelyekben többen meghaltak. A helyzet fokozatosan romlott – napjainkra nagyjából 250.000 főre tehető a menekültek száma -, a nemzetközi közösség attól tart, hogy a nyugtalanság etnikai konfliktusba torkollhat, ami destabilizálhatja a térség törékeny államait, Ruandát és Kongót. Az ENSZ emberi jogi képviselője a korábbi polgárháborúhoz hasonlította a helyzetet 2015 novemberében és  felszólította a nemzetközi közösséget, hogy minden lehetséges eszközt vessen be a konfliktus megoldása érdekében.

Pierre Nkurunziza elnök nehéz időszak előtt áll (Forrás: studentnewsdaily.com)

Ruandához hasonlóan az országot átitatja a hutu és a tuszi népcsoportok közötti megosztottság, melynek következményeként az 1990-es években a tuszi katonai diktatúrából történő átmenet csak egy véres polgárháborún keresztül tudott végbemenni. A 2000-es évek elején egy, a két népcsoport megegyezése alapján létrejövő átmeneti egységkormány lépett hatalomra, de a fegyveres konfliktus ténylegesen csak az első demokratikus választások után 2006-ban ért véget. Ezen 2005-ben tartott voksoláson a polgárháború legjelentősebb hutu lázadó csoportjából alakuló Nemzeti Tanács a Védelemért és Demokráciáért – Erők a Demokrácia Védelméért (Conseil National Pour la Défense de la Démocratie–Forces pour la Défense de la Démocratie, CNDD-FDD) párt győzedelmeskedett, mely 2003-tól már az átmeneti kormány tevékenységében is részt vett. Néhány hónappal később a parlament két, immáron hutu dominanciájú háza elnöknek választotta a párt vezetőjét, Pierre Nkurunzizát. Az általa vezetett kormányban a forradalmi párton kívül számos kisebb csoport is jelen volt.

Az ország biztonsági helyzete azonban továbbra is ingatag maradt, folyamatosan érkeztek az emberi jogok megsértéséről szóló hírek, ugyanakkor a ciklus végére a kormányzatnak sikerült egységes nemzeti hadsereget kovácsolni és úgy tűnt, az etnikai törések is ellenőrzésük alatt vannak.

A mostani folyamatok tükrében a 2010-es választás már intő jel volt, hiszen az ellenzék bojkottálta a voksolást, továbbá a kormányzat folyamatos vegzálása elől a legfontosabb vezetőik külföldre menekülnek, így a társadalom és a sajtó maradtak a demokrácia utolsó mentsvárai. A folyamat beteljesüléseként a 2015-ös választások idejére Burundi lényegében egypárti állammá vált.

A CNDD-FDD-n belüli, illetve a kormányzat és a fegyveres erők közötti rendkívül nagy feszültséget látva Nkurunziza “politikai tisztogatásba” kezdett. 2014 végétől kezdve négy tábornokot elmozdított vezető tisztségéből, köztük a rendszer visszásságának részleteit egyedüliként ismerő katonai titkosszolgálat főnökét Adolphe Nshimirimana-t, illetve börtönbe zárták Bob Rugurikát, a független hírszolgáltatást megtestesítő Radio Publique Africaine direktorát. Azonban hiába próbált Nkurunziza egy lojális hadsereget kialakítani. A jelölés bejelentését követő folyamatos tüntetések és polgári elégedetlenség következtében a titkosszolgálat új vezetője, Godefroid Niyombare tábornok néhány katonatársával puccsot kísérelt meg 2015. május 13-án. A katonák úgy vélték, hogy Nkurunziza harmadik elnöksége újabb konfliktusba taszíthatja az országot, amelyet a hadseregnek kötelessége megelőzni. Az elnök ez időtájt egy regionális konferencia miatt éppen Tanzániában tartózkodott, ám hazatérése után gyorsan visszaállította hatalmát. Mindezen közjátékok ellenére júliusban Nkurunziza 69%-os győzelmet aratott.  A választások után összecsapások a tüntetőkkel egyre erőszakosabbak, a mészárlások egyre gyakoribbak lettek.

A sikertelen puccskísérlet után Godefroid Niyombare egy ellenzéki milícia, Burundi Köztársasági Erők (Forces républicaines du Burundi) vezetője lett. (Forrás: ubmnews.com)

A nyugtalanság kezdete óta a nemzetközi közösség részéről számos megoldási javaslat született, bár eddig egyik sem hozott hosszútávú eredményt, vagy nem is került megvalósításra.

Az African Argumentsben megírt elemzésében Benjamin Chemouni felvetette a regionális közvetítő lehetőségét, de  erre a  szerepre igencsak kevés a jelentkező. A szerző szerint lehetséges jelöltként szóba jöhet Tanzánia elnöke, John Magufuli, aki reformtervei miatt népszerű a régióban, valamint érdeke is a konfliktus megoldása, hiszen több, mint 100.000 burundi menekültet regisztráltak országában. Chemouni Ugandát nevezte meg másik lehetséges jelöltként, de az Uganda által támogatott 2016. januári béketárgyalásokon a Nkurunziza kormányzat nem jelent meg, mondván, hogy olyanokkal kellett volna tárgyalniuk, akik az ellenzéki pártokban az erőszakot támogatják. A célzott szankciók bár nyomás alá helyezhetik a kormányt, eleddig nem bizonyultak elég hatékonynak. Chemouni szerint Kenyának és Dél-Afrikának kellene ezen a területen vezető szerepet vállalnia, ugyanis a burundi vezetők vagyona főleg e két ország pénzintézeteiben van elhelyezve.

Ami a nemzetközi szervezetek illeti, mind ez idáig nem lépetek fel túl hatékonyan az ügyben. Az Afrikai Unió 2015 végén egy 5000 fős békefenntartó misszió telepítéséről határozott, azonban a heves helyi kormányzati ellenállás következtében végül visszavonták terveiket. A burundi vezetőség a kezdetektől ellenezte a döntést, Nkurunziza kijelentette, “a fegyveres erők minden olyan alakulatot megtámadnak, amelyek nem tisztelik az ország határait”.

Hervé Ladsous, az ENSZ Békefenntartó Műveletek Főosztályának vezetőjének 2016 elején kiszivárogtatott feljegyzése szerint a szervezet rendkívül nehezen lenne képes gyorsan válaszolni, ha a későbbiekben a konfliktus etnikai vonalon folytatódna, vagy továbbterjedne Ruandára és Kongóra. Amennyiben mindez bekövetkezne az egyik lehetőséget a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykedő MONUSCO békefenntartó művelet 4000 főnyi gyorsreagálású ereje jelenthetné, ám ezen csapatok telepítése veszélyeztetné az eredeti művelet sikerét. Valós megoldás a problémára egy önálló művelet lenne, amelynek felállítása és telepítése viszont legalább hat hónapot venne igénybe, ami egy magas intenzitású polgárháború estén túlságosan hosszú időt jelentene. Az ENSZ, érzékelve cselekvőképességének korlátait egy kirobbanó fegyveres küzdelem esetén, inkább a preventív diplomácia eszközéhez folyamodott. 2016. februárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind a tizenöt tagjának képviselője Burundiba utazott abban a reményben, hogy diplomáciai lépésekkel képesek lesznek pozitív hatást gyakorolni a helyzetre. A Biztonsági Tanács azt kérte a kormánytól, hogy akadályozza meg a konfliktus további eszkalálódását, kezdjen tárgyalásokat az ellenzékkel, valamint engedje be az Afrikai Unió békefenntartó csapatait. Nkurunziza, kihasználva, hogy a nemzetközi közösség figyelme és erőforrásai inkább a Közel-Keletre összpontosul, mindeddig érdemben nem reagált a felhívásra.

Nkurunziza jól ismeri fel a nemzetközi közösség jelenlegi cselekvőképtelenségét, így nyugodtan felléphet az ellenzékkel szemben. (Forrás: pressherald.com)

A konfliktus legújabb szereplője az Európai Unió, amely március 14-én bejelentette, hogy felfüggeszti a burundi adminisztrációnak folyósított segélyeket, amíg a kormány konkrét intézkedéseket nem tesz a helyzet megoldása érdekében. A kormány válaszában figyelmeztette az Uniót, hogy ez a döntés gazdasági nehézségekhez vezethet, mely további erőszakot gerjeszthet, továbbá kifejezte csalódottságát a tekintetben, hogy az EU nem veszi figyelembe az eddigi jelentős erőfeszítéseket, mint a bizonyos személyekre vonatkozó letartóztatási parancsok eltörlése, vagy a több ezer, foglyoknak biztosított amnesztia. Ugyanakkor Burundi külügyminisztere, Alain Nyamitwe megjegyezte, hogy a döntés nem feltétlenül negatív, hisz minden fejlődő ország számára felhívásként szolgálhat, hogy önállóságra törekedjenek ahelyett, hogy a nemzetközi segélyektől függnének.

A radikálisabb hangok szerint a korlátozott szankciók és az eddigi cselekedetek nem elégségesek. A már korábban említett Rugurika, akit egy hónapon belül kiengedtek a börtönből, azt az álláspontot képviseli, hogy a nemzetközi közösség megbukott, a politikai párbeszéd nem lehetséges. Szerinte Nkurunziza maga a konfliktus oka és, azért, hogy megoldódjon a helyzet az országban, el kell mozdítani pozíciójából azonnali hatállyal.

A helyzet a közép-afrikai államban folyamatosan romlik, a híradások egyre gyakoribb tömeges nemi erőszakokról, illetve kivégzésekről számolnak be.  A kormányzat hozzáállását, valamint a nemzetközi közösség cselekvőképtelenségét látva, egy hosszabb időre elhúzódó konfliktussal nézünk szemben Burundiban. Azt azonban csak remélni lehet, hogy a helyzet nem súlyosbodik polgárháborúvá.

(Szerkesztette: Szabó Márk)

Categories: Biztonságpolitika

Pages