Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Jurij Lucenko ukrán főügyész állítása szerint hatalmas nyomás nehezedik rá annak érdekében, hogy szemet hunyjon a hontalanná vált Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzó, egykori georgiai elnök tettei fölött.

A főügyész szavait sajtótitkára, Larisza Szarhan hozta nyilvánosságra kedden a Facebook közösségi portálon. A bejegyzésben nem nevesítik, hogy konkrétan kik gyakorolnak nyomást a főügyészség által bűnszövetkezettel való együttműködésért eljárás alá vont Szaakasvili ügyében Lucenkóra, de a főügyész vélhetően a kijevi vezetésre célzott, élén Petro Porosenko elnökkel.

Lucenko átpolitizáltnak nevezte a Szaakasvili ellen indított jogi eljárást. Előző nap az illetékes kijevi bíróság úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet Szaakasvili az ellene folyó perben, elvetve az ügyészség azon indítványát, hogy két hónapra helyezzék házi őrizetbe. A vád képviselői kedden közölték, hogy fellebbezést nyújtanak be.
A főügyész kijelentette: összeomlásra van ítélve az az állam, amely nem képes megvédeni magát az FSZB orosz titkosszolgálattól és Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő “bandájától”.

“Megvédem az államomat akkor is, ha Szaakasviliről van szó” – hangoztatta Lucenko, hozzátéve, hogy a politikussal éveken át szívélyes jó kapcsolatokat ápolt, ám utóbbi átlépett minden határt.

Szavai szerint hivatala elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy Szaakasvili – szerinte megbocsáthatatlanul – Janukovics környezetétől fogadott el pénzt, amellyel puccsot készült végrehajtani Ukrajnában. Megjegyezte, hogy ha Szaakasvili ártatlan lenne, nem menekült volna el folyamatosan “pánikszerűen” a hatóságok elől, amelyek ki akarták hallgatni, hanem épp ellenkezőleg, bátran elébük állt volna.

Szaakasvilit múlt pénteken vették őrizetbe és szállították előzetes fogdába a hatóságok Kijevben, azután, hogy néhány nappal korábban ezt hívei megakadályozták.

Az ukrán főügyészség hivatalosan azzal gyanúsítja a volt odesszai kormányzót, az általa Ukrajnában alapított Új Erők Mozgalma elnevezésű ellenzéki párt vezetőjét, hogy erőszakos hatalomátvételre készült az országban, együttműködve a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetésekkel megbuktatott Moszkva-barát ukrán vezetéssel, az Oroszországba menekült Viktor Janukovics posztjáról leváltott volt ukrán elnök környezetével. Ezt Szaakasvili viszont kategorikusan cáfolja.

Lelepleztek egy terrorcsoportot Oroszországban, amely az újévi ünnepek és az elnökválasztási kampány idején öngyilkos merényleteket készült elkövetni Moszkva térségében – jelentette be Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság keddi ülésén.

Az orosz titkosszolgálatok Bortnyikov szerint hétfőn vették őrizetbe a csoport közép-ázsiai származású tagjait. A terroristáktól robbanószerkezeteket, lőfegyvereket és lőszert foglaltak le. Az FSZB felszámolt egy “terroristaeszközöket előállító laboratóriumot is”.

Bortnyikov, aki egyben a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság vezetője, elmondta, hogy az orosz szakszolgálatok az év folyamán 61, terrorizmussal összefüggő bűncselekményt, köztük 18 jelentős merényletkísérletet akadályoztak meg, és 56 – konspirációban működő – “terroristasejtet” lepleztek le. Az FSZB 2017-ben 78 fegyverest és azoknak segédkező személyt “likvidált”, valamint 1018 “banditát” vett őrizetbe.

Az FSZB igazgatójának beszámolója szerint a nemzetközi terrorszervezetek “a terrorista aktivitás gócpontjait” próbálják meg létrehozni Oroszország egyes régióiban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet utolsó szíriai erősségeinek felszámolása nyomán a terroristák más területekre próbálnak meg átcsoportosulni.

A Bortnyikov vezette szolgálat az év folyamán több mint 17 500 olyan külföldi személy beutazását akadályozta meg, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állnak a terrorizmussal. Az FSZB elejét vette annak is, hogy 80, a terrorszervezetek toborzóinak befolyása alá került személy elhagyhassa Oroszországot.

Oroszországban március 18-án tartják meg az elnökválasztást.

Magyarország elkötelezett Ukrajna területi integritása, függetlensége mellett és a mellett, hogy beilleszkedjen a nyugati integrációs szervezetekbe, így az Európai Unióba – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának négy tagja litván parlamenti képviselőknek írott válaszlevelében.

Németh Zsolt (Fidesz), Hoffmann Rózsa (KDNP), Mesterházy Attila (MSZP) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében arra válaszolt, hogy harminchét litván parlamenti képviselő a magyar Országgyűlés tagjainak küldött levelében azt írta, megdöbbentették őket a magyar kormány kijelentései arról, hogy megakadályozná Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az Európai Unióhoz (EU), ha az ország nem változtat oktatási törvényén, amely a kisebbségek anyanyelvű oktatásáról is rendelkezik.

Közölték: “nagyon is tisztában vannak azokkal az óriási erőfeszítésekkel”, amelyeket a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz hatalom tesz, hogy megállítsa Ukrajna európai integrációját. Vajon Magyarország tényleg kész arra, hogy azokat a célokat kövesse, amelyek összhangban vannak Putyin ukrajnai céljaival? – tették fel a kérdést.

A litván képviselők szerint ilyen kijelentések teljesen elfogadhatatlanok EU-tagállamoktól, különösen olyanoktól, amelyek nemrég csatlakoztak az unióhoz. Az ilyen nyilatkozatok abszolút összeegyeztethetetlenek a szolidaritás európai értékével és a közös céllal, az egyesült és szabad Európával.

A magyar képviselők felhívták a figyelmet: Magyarország az elkötelezettségének kritikus pillanatokban, például a fordított gázáramlás biztosításakor is bizonyítékát adta. Közölték: az ukrán oktatási törvény 7. cikke szerintük “két okból is eltéríti Ukrajnát” attól, hogy beilleszkedjen a nyugati világba.

Az egyik ok – írták -, hogy ha a gyermekek nem tanulhatnának óvodától érettségiig anyanyelvükön, egy eddig biztosított jogot vennének el az ukrán állampolgárok egy részétől, miközben “az egyszer már élvezett jogok megvonása súlyosan ellenkezik azzal, ami Nyugattá teszi a Nyugatot”. A másik ok, hogy Ukrajnának “a jelenlegi konfliktushelyzetben” az lenne a fontos, ha polgárai érdekeltek lennének az ország függetlenségi törekvéseiben. Az oktatási törvény említett cikke azonban ellenérdekeltté teszi azokat a kisebbségeket, amelyek nyelvi jogaik szempontjából “rosszabb helyzetbe kerülnek, mint a Janukovics-korszakban, sőt a Szovjetunió idejében voltak”.

Értékelésük szerint az oktatási törvény 7. cikke ezért nem Ukrajna európai pályájának érdekeit szolgálja, hanem azokét, akik ellenségei Kijev nyugati beilleszkedésének. Hozzáfűzték: Magyarország megpróbálta párbeszéd útján elérni a szükséges módosítást, ígéretet is kapott rá, de azt az ukrán fél nem tartotta be. Ezért jelenleg kénytelenek hathatósabb eszközöket igénybe venni “Ukrajna európai pályán tartásához” – írták.

Az új oktatási törvény, amelyet szeptember 5-én fogadott el az ukrán parlament, a közoktatás korszerűsítését határozza meg célként. A reformokat 2018 szeptemberétől vezetnék be. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

December 11-én az Európa Tanács Velencei Bizottságának hivatalos honlapján megjelent a nemzetközi testület hivatalos állásfoglalása az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által 2017. szeptember 5-én megszavazott új ukrán oktatási törvényről és annak az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyéről. A 25 oldalas angol nyelvű állásfoglalás végkövetkeztetéseinek lényege röviden úgy foglalható össze, hogy:

a) az államnyelv ismeretének támogatása és ennek elvárása az állampolgároktól „az állam törvényes és dicséretes célja” (118. bekezdés);
b) a jogszabály 7. cikkelye „a kisebbségi nyelvek oktatásának csökkentéséről szól, elsősorban a középfokú oktatás vonatkozásában (119. bekezdés);
c) nem egyértelmű, hogy a törvény 7. cikkelye milyen mértékű védelmet biztosít a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak, illetve a 7. cikkely „kétértelműségeket tartalmaz” (120. bekezdés);
d) az új szabályok végrehajtásának rövid határideje súlyos aggályokat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban (120. bekezdés);
e) a Velencei Bizottság mégsem aggódik a kisebbségek anyanyelvi oktatásáért, mert „úgy értelmezi, hogy az ukrán hatóságoknak szándékában áll a legtöbb tantárgy kisebbségi nyelven történő oktatásának folytatása külön kisebbségi osztályokban” (121. bekezdés);
f) a jogszabály 7. cikkelye, „egyértelműen az államnyelv szerepének növelését és a kisebbségi nyelvek szerepének csökkentését célozza” (122. bekezdés);
g) a 7. cikkely (4) bekezdése nem kínál megoldást az Európai Unióban hivatalos státusszal nem rendelkező nyelvek oktatására, konkrétan az orosz nyelvű oktatásra, ezért a 7. cikkely „diszkriminatív” (124. bekezdés);
h) az állásfoglalás 125. bekezdése a fentiek alapján azt a következtetést vonja le, hogy „a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje, egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre”;
i) végül a 126. cikkely javasolja a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott párbeszédet, illetőleg az államnyelv oktatási színvonalának javítását.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma már a megjelenés napján reagált Velencei Bizottság állásfoglalására a tárca hivatalos honlapján.

A minisztériumi reakció – várható módon – említést sem tesz arról, hogy a Velencei Bizottság az oktatási törvény 7. cikkelyének módosítását javasolja. Ehelyett azt emeli ki, hogy az államnyelv támogatása, illetve ismeretének elvárása jogos igény az állam részéről.

A minisztérium nyilatkozatban fejti ki, hogy a kisebbségi nyelveken folyó oktatás differenciált módon zajlik majd az új oktatási törvény 7. cikkelye alapján. Az anyaországgal nem rendelkező közösségek, mint például a krími tatárok, az 1. osztálytól a 12. osztályig élvezhetik majd az anyanyelvi oktatás előnyeit.

Azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselői, amelyek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, ám nyelvük a szláv nyelvcsalád valamely ágához sorolható (például a bolgárok, lengyelek, szlovákok), a 4. osztály végéig tanulhatnak anyanyelvükön, és az 5. osztálytól kezdve számukra fokozatosan egyre több tantárgyat oktatnak majd államnyelven.

A következő csoportba azok a nemzeti kisebbségek tartoznak, áll a minisztérium közleményében, amelyek az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik anyanyelvként, ám ez a nyelv nem szláv nyelv. Ide a magyar és a román közösség sorolható. Ők is csupán a 4. osztály végéig tanulhatnak anyanyelvükön, ám számukra fokozatosan kívánja bevezetni a különböző tantárgyak ukrán nyelven való oktatását a minisztérium, arra hivatkozva, hogy egy másik nyelvcsaládba tartozó nyelv elsajátítása „nehezebb és több tanulási időt igényel”.

Végül az orosz nemzeti kisebbség tagjai az 5. osztálytól csupán tantárgyként tanulhatják majd anyanyelvüket, és a többi tárgyat államnyelven kell tanulniuk. Ezt arra hivatkozva vezeti be az oktatási tárca, hogy az orosz és az ukrán közeli rokon nyelv, és „az orosz anyanyelvűek könnyen elsajátítják az ukránt”.

Végül azzal zárja közleményét a minisztérium hogy Kijev továbbra is nyitott az Európa Tanács szakértői testületeivel folytatott párbeszédre.

Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan reagál majd az Európa Tanács és annak Velencei Bizottsága az ukrán oktatási tárca fent ismertetett álláspontjára.

Kijev Pecserszki Kerületi Bírósága december 11-én úgy határozott, hogy szabadon bocsátja Miheil Szaaakasvilit, az ellenzéki Ruh Novih Szil (Új Erők Mozgalma) párt vezetőjét az ellene folyó eljárás idejére – jelentette az Ukrajinszka Pravda.

A volt grúz elnök és Odessza megyei kormányzó további fogva tartásáról dönteni hivatott eljárás hosszas huzavona után, nem sokkal hétfőn dél előtt kezdődhetett el. A bíróság épülete köré a rendőrség és a nemzeti gárda alakulatai szoros kordont vontak, miután az utcán a pártvezér több száz híve gyűlt össze, akik időről időre összetűztek a rendfenntartókkal.

A vád indítványozta Szaakasvili 24 órás házi őrizet alá helyezését. Az ügyészség érvelése szerint a házi őrizet lehetővé tenné a pártvezető számára, hogy kommunikáljon híveivel, ugyanakkor megakadályozná, hogy megszökjön az ellene folyó büntetőeljárás elől, miközben hatósági védelmet is kaphatna, miután fennáll a veszélye annak, hogy az orosz titkosszolgálatok merényletet kísérelnek meg ellene az ukrajnai helyzet destabilizálása céljából.

Eközben Julija Timosenko, a Batykivscsina párt parlamenti frakciójának vezetője egy tucatnyi ellenzéki képviselőtársával felajánlották a bíróságnak, hogy kezességet vállalnak Szaakasviliért.

Végül az esti órákban megszületett határozatában Larisza Cokol bírónő nem adott helyt az ügyészség indítványának, így a politikus szabadon távozhatott a bíróság épületéből és hazatérhetett kijevi otthonába.

Újságírói kérdésre válaszolva Szaakasvili jelezte, „nincsenek elnöki ambíciói”, célja a jelenlegi ukrajnai oligarchikus kormányzási rendszer lerombolása.

A legközelebbi terveit firtató kérdésre mosolyogva közölte: „Öt napja éhezek, ezért az elsődleges célom az evés.”

A bírósági határozat nem jogerős, az ügyészség részéről közölték, szándékukban áll megfellebbezni azt.

A bűnüldöző szervek még december 5-én házkutatást tartottak Miheil Szaakasvili lakásában, majd megkísérelték előállítani, ám hívei kiszabadították őt. A politikus ellen ezután körözést adtak ki.

Az SZBU tájékoztatása szerint Szaakasvilit egyebek mellett bűnszervezetek tagjainak segítésével és bűnös tevékenységük elleplezésével gyanúsítják a Büntetőtörvénykönyv 256. cikkelyének 2. pontja alapján. Jurij Lucenko legfőbb ügyész kijelentette, hogy a volt grúz elnök ukrajnai akcióit a Viktor Janukovics Oroszországban rejtőzködő egykori ukrán államfő környezetéhez tartozó személyektől, többek között Szerhij Kurcsenkótól származó pénzből finanszírozza.

Tanúként hallgatta meg hétfőn Arszenyij Jacenyuk volt ukrán kormányfőt, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front vezetőjét az a kijevi bíróság, amely eljárást folytat az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök ellen hazaárulás vádjával.

Jacenyuk kijelentette: arról, hogy Janukovics az orosz hadsereg beavatkozását kérte Ukrajnában Vlagyimir Putyintól, csak az orosz elnök, valamint Vitalij Csurkin Oroszország akkori ENSZ-képviselője kijelentéseiből és moszkvai külügyminisztériumi nyilatkozatokból szerzett tudomást. Szavai szerint Janukovics Putyinhoz intézett kérése a Kremlnek volt fontos, ezáltal akarta Moszkva elkerülni azt, hogy nemzetközi szinten büntetőintézkedéseket hozzanak Oroszországgal szemben a Krím félsziget megszállásáért. Hozzáfűzte, hogy 2014. március 1-jén felhívta őt telefonon Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, de – mint fogalmazott – a Krím megszállásának témáját nem érintették.

A politikus közölte, hogy utoljára 2014. február 22-én beszélt telefonon Janukoviccsal szavai szerint az exállamfő mögött álló Régiók Pártja egyik képviselőjének mobiltelefonján. “Várható további lépéseiről és a politikai válság rendezéséről beszéltünk” – mondta Jacenyuk.

A volt kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy Oroszországba szökése közben Ukrajnában nem volt veszélyben Janukovics élete. Ezt bizonyítja az, hogy a leváltott államfő lemondott az állami védelemről – jegyezte meg.
Tanúvallomásában kiemelte, hogy Janukovics jogi úton nem támadta meg az államfői tisztről történt menesztéséről hozott döntést, ami Jacenyuk szerint úgy értelmezhető, hogy elfogadta azt törvényesnek.

Az ukrán parlament 2014. február 22-én szavazta meg több mint kétharmados többséggel Janukovics leváltását az elnöki tisztről. A politikus ekkor már menekülőben volt Oroszország felé.

Janukovics 2014. március 1-jén tett írásos nyilatkozatot, amelyben Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ezt idén januárban az ENSZ-ben is megerősítették Kijevnek.

Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben. Harmadnapra az orosz törvényhozás mindkét háza
jóváhagyta a dokumentumot.

A bíróság hétfőn meghallgatta tanúként Arszen Avakov belügyminisztert is, aki elmondta, hogy még Harkiv megyei kormányzó volt, amikor utoljára beszélt a volt ukrán elnökkel 2010-ben az irodájából telefonon. Janukovics hívta fel, és arra kérte, támogassa őt az elnökválasztási kampányban, amit Avakov szavai szerint visszautasított.

Két hónapra 24 órás házi őrizet elrendelését kérték az ügyészek Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzóval, egykori georgiai elnökkel szemben hétfőn abban a kijevi eljárásban, amelyben a bíróságnak határoznia kell a politikus további fogva tartásának körülményeiről.

A vád képviselői szerint a 24 órás házi őrizet megfelelő lenne annak megakadályozására, hogy Szaakasvili az ellene indított büntetőeljárás alatt megszökjön, továbbá szavatolná biztonságát, és nem akadályozná őt a támogatóival való kapcsolattartásban. Az ügyészség egyik képviselője kifejtette, hogy például skype-on vagy más formában az interneten keresztül a lakásában tartózkodva is kapcsolatot tarthatna párttársaival, és beszédeket is intézhetne a mellette tüntetőkhöz.

A biztonságát érintően az egyik ügyész kijelentette: fennáll a veszélye annak, hogy Szaakasvili ellen merényletre készülnek az orosz titkosszolgálatok.

A politikust múlt pénteken vették őrizetbe az ukrán hatóságok. Szaakasvili másnap a fogdában bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkba kezd.

Előtte múlt kedden már őrizetbe vették kijevi lakásában, azonban nem tudták fogdába szállítani, mert hívei blokád alá vonták azt a rendőrségi mikrobuszt, amelybe beültették, majd felfeszítették a jármű ajtaját és kiszabadították. Ezután a volt kormányzó gyalogosan, hívei gyűrűjében az ukrán parlamenthez vonult, ahol hívei már hetek óta sátorokkal tüntetnek, és péntek délelőttig ott tartózkodott.

A főügyészség már kedden körözést adott ki ellene, és az elfogatóparancsot továbbította a rendőrségnek.

Petro Porosenko ukrán elnök július végén megfosztotta ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, akit maga nevezett ki 2015 májusában Odessza megye kormányzójává. Később azonban megromlott közöttük a viszony, főként azért, mert Szaakasvili több ízben korrupcióval vádolta meg a kijevi központi vezetést. A politikus hontalan lett, mivel kinevezésekor lemondott korábbi georgiai állampolgárságáról. A kormányzói tisztéről való távozása után ellenzéki pártot alapított Ukrajnában Új Erők Mozgalma néven.

Georgiában, ahol 2004 és 2013 között államfői tisztet töltött be, hatalommal való visszaélésért már korábban eljárást indítottak, és nemzetközi körözést adtak ki ellene. Ukrajnában azzal gyanúsítják, hogy erőszakos hatalomátvételre készült az országban a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetésekkel megbuktatott Moszkva-barát ukrán vezetéssel – az Oroszországba menekült Viktor Janukovics posztjáról leváltott volt ukrán elnök – környezetével együttműködve. Ezt ő kategorikusan cáfolta.

Három hónapja nem kapnak fizetést Kárpátalján a költségvetési intézmények egyes dolgozói – hívta fel ismételten a figyelmet a problémára a pmg.ua hírportál december 7-én.

Az oktatási szférában tevékenykedő gazdasági és kisegítő személyzetről van szó. A Volóci, a Nagybereznai és a Huszti járásban szeptember óta, azaz három hónapja késik ezeknek az embereknek a bére, a Beregszászi, a Nagyszőlősi és a Técsői járásban pedig két hónapja nem kapták kézhez a nekik járó juttatásokat. Ez a kritikus állapot a helyi költségvetésben jelentkező pénzhiány miatt alakult ki.

Az érintettek sztrájkot helyeztek kilátásba, amelynek során akár a nemzetközi jelentőségű autóutat is lezárhatják.

Kárpátaljai képviselők Volodimir Hrojszman miniszterelnökhöz fordultak a problémával, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a helyzet megoldódjon. Hasonló nem fordult elő a megyében az elmúlt tíz évben.

A küldöttek indítványában az áll, hogy „A helyi költségvetésekben az erőforrások kimerültek, a helyzetet nem lehet megoldani az államháztartásból származó bevételek nélkül. Azok az emberek, akik hónapok óta nem kapnak fizetést, felháborítónak tartják a helyi és a központi vezetés tétlenségét, és indulatuk napról napra nő.”

Kárpátalja.ma

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete Marosi Anita Hit és megmaradás című, kárpátaljai nagycsaládokról szóló interjúkötetét mutatta be december 7-én Beregszászban. A Kárpátalja.ma hírportál népszerű sorozatából készült kötetének megjelenését a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatta.

A könyvbemutatót Török Dénes, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke nyitotta meg, aki a kötetet jegyespároknak, házasság előtt állóknak ajánlotta azzal a céllal, hogy bátorítsa és bíztassa őket a gyerekvállalásra.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke Istentől kapott küldetésnek nevezte örökségünk megóvását, gyarapítását és átadását gyermekeink számára. Beszédében hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalás legalább annyira fontos a magánéletben mint az államügyben, ugyanis ez fennmaradásunk záloga.

A kötet szerzője, Marosi Anita megköszönte a Kárpátalja.ma szerkesztőségének, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek, hogy létrejöhetett az Áldás és erő kiadvány után az újabb ötven nagycsaládot bemutató Hit és megmaradás című kötet is. Marosi Anita bemutatta a jelenlévőknek az interjúk elkészítésének folyamatát, mesélt azok készítésének nehézségeiről, megható pillanatairól, majd felolvasta a kötet zárszavát.

A könyvbemutató zárásaként Kudlotyák Krisztina, a Kárpátalja.ma főszerkeszője köszönetet mondott a szerzőnek, valamint megköszönte a hírportál szerkesztőinek és a kötet korrektorának, Sin Edinának kitartó munkáját. Örömét fejezte ki, hogy – a támogatásoknak is köszönhetően – az egykori ötletből először sikeres interjúsorozat, majd könyv született.

Az interjúkötet borítóján szereplő Birta család tagjai karácsonyra hangoló verssel, hegedűjátékkal és énekkel emelték a rendezvény színvonalát, majd ezt követően a történelmi egyházak képviselői adták áldásukat az eseményre.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hangsúlyozta, hogy a református egyházban a 2017-es évet a családoknak és a gyermekáldásnak szentelték, jövőre pedig a Testvért szeretnék programot hirdetik meg, ugyanis – a püspök szavaival élve – ha családban nő fel a gyermek, az áldás; ha vannak testvérei is a családban, az megsokszorozott áldás.

Marosi István, a GörögKör vezetője, Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános és a Tihanyi Bencés Apátság tagjai szintén örömüket fejezték ki aziránt, hogy megjelenhetett a családalapításra bíztató és a család szentségét hangsúlyozó interjúkötet.

A könyvbemutató végén Török Dénes átnyújtotta az egyházak képviselőinek a kötet egy-egy példányát, majd a szerző dedikálta az ajándékba kapott könyveket.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Elkészült a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2018. évi felvételi szabályzata, amelyet a felsőoktatási intézmény tudományos tanácsa még a karácsonyt megelőző időszakban véglegesít. A jövő évi felvételi eljárásra vonatkozó legfrissebb tudnivalókról Bárány Bélát, a főiskola felvételi bizottságának titkárát kérdeztük.

– Milyen képzésekre hirdet felvételt jövőre a Rákóczi-főiskola?

– Az idei esztendőhöz hasonlóan 2018-ban is molodsij szpecialiszt (ifjú szakember), bachelor és magiszteri szintű képzésekre hirdetünk felvételt az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által 2017. október 13-án elfogadott központi felvételi szabályzatban foglaltakkal összhangban.

– Kezdjük a felvételi szabályok ismertetését a molodsij szpecialiszt képzési szinttel!

– Ami az ifjú szakember képzési szintet illeti, nincsenek jelentős változások 2017-hez képest. A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete az idei esztendőhöz hasonlóan jövőre is öt szakra hirdet felvételt: szociális munka, óvodapedagógia, alkalmazott matematika, turizmus, valamint számvitel és adóügy. E szakokra az általános iskolai és a középiskolai végzettséggel rendelkezők egyaránt jelentkezhetnek.

Elsősorban az általános iskolai végzettséggel rendelkezőket várjuk, tehát azokat, akik befejezték a kilencedik osztályt. Nekik két felvételi vizsgát kell tenniük: az egyik minden szak esetében az ukrán nyelvű tollbamondás, a másik valamilyen közismereti tárgy, amelyet a felvételiző által választott szaktól függően intézményünk határoz meg. A számvitel és auditálás, valamint az alkalmazott matematika szakok esetében ez a tárgy a matematika, a turizmuson a földrajz, míg a szociális munka, valamint az óvodapedagógia szakok esetében magyar és világirodalomból kell felvételi vizsgát tenni.

Az érettségivel, vagyis a 11. osztály befejezése után jelentkezők a második évfolyam megüresedett helyein kezdhetik meg tanulmányaikat a molodsij szpecialiszt szintű képzéseinken. Nekik a 2018-as a külső független értékelésen (ZNO) szerzett két tanúsítvány (szertifikát) benyújtásával lehet jelentkezni az óvodapedagógia, alkalmazott matematika, turizmus, valamint számvitel és adóügy szakokra. Valamennyi szak esetében kötelező jelentkezési feltétel az ukrán nyelvből és irodalomból szerzett tanúsítvány. A másik szertifikátot az intézményünk által az adott szakra meghatározott közismereti tárgyból kell megszereznie a jelentkezőnek. A számvitel és auditálás, valamint az alkalmazott matematika szakok esetében ez a tárgy a matematika, míg a turizmus szakon a földrajz. Az óvodapedagógia szak esetében választani lehet a biológia vagy a magyar nyelv között, miután az oktatás képzési ághoz tartozó szakok esetében (ide sorolható az óvodapedagógia szak) a szabályozás jövőre is lehetővé teszi, hogy az egyik ZNO-szertifikát helyett, második tárgyként, a szakképzési intézetbe jelentkezők belső vizsgát tegyenek magyar nyelvből. A belső felvételi vizsgát magyarból intézményünkben lehet majd letenni. Ez elsősorban azok számára lehet előnyös, akiknek csupán egy szertifikátot sikerült szerezniük a külső független értékelés során.

– Mi az újdonság az ifjú szakember képzési szint 2018-as felvételi szabályzatában?

– Újdonság, hogy jövőre az ifjú szakember képzési szintre középfokú végzettség alapján jelentkezőktől a 2018-as tanúsítványok mellett elfogadják a 2017-ben és 2016-ban szerzett szertifikátokat is. Kivételt képeznek e tekintetben az idegen nyelvekből szerzett tanúsítványok. Idegen nyelvből a felsőfokú szakképzési intézetbe jelentkezőktől csak a 2018-as szertifikátokat fogadhatjuk el, mégpedig angol, német, francia és spanyol nyelvből.

További újdonság, hogy azoknak, akik 2018. május 1-jéig betöltik 14. életévüket, jelentkezéskor kötelezően be kell mutatniuk a személyi igazolványukat. Azoktól, akik csak május 1-je után lesznek 14 évesek, a születési bizonyítványukat (keresztlevelüket) is elfogadják a személyazonosság igazolására.

– Mi a helyzet azokkal, akiknek van ugyan érettségi bizonyítványuk, de nincs külső független értékelésen szerzett szertifikátjuk, mégis szeretnének jelentkezni az ifjú szakember képzési szintre?

– Ők az általános iskolai bizonyítványuk alapján jelentkezhetnek, és felvételi vizsgát kell tenniük, akárcsak a kilenc osztályt végzetteknek. Ezeket a jelentkezőket csak az első évfolyamra tudjuk felvenni, vagyis újra át kell majd venniük a középiskolai tananyagot.

– Mit kell tudniuk az alapképzésre (bachelor szint) jelentkezőknek?

– Jövőre a Rákóczi-főiskola 12 szakon hirdet bachelor szintű képzést: ukrán nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, biológia, földrajz, kémia, matematika, történelem, tanítói szak, óvodapedagógia, turizmus, illetve számvitel és adóügy. Ezekre a képzésekre nappali és levelező tagozaton egyaránt, középiskolai végzettség alapján várják a jelentkezőket az első évfolyamra. Valamennyi szakra külső független értékelésen szerzett három tanúsítvánnyal lehet jelentkezni. Minden szak esetében kötelező tanúsítványt szerezni ukrán nyelvből és irodalomból. Jövő nyáron a felsőoktatásba jelentkezőktől a 2018-as tanúsítványok mellett a 2016-ban és 2017-ben szerzett szertifikátokat is elfogadják. Kivételt képeznek e tekintetben az idegen nyelvekből szerzett szertifikátok. Idegen nyelvből a felsőoktatási intézmények csak a 2018-as szertifikátokat fogadhatják el a következő nyelvekből: angol, német, francia és spanyol.

Az oktatás és pedagógia képzési ághoz tartozó szakok esetében (ide sorolhatók az óvodapedagógia, történelem, tanítói, ukrán nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, biológia, földrajz, matematika, kémia szakok) a szabályozás jövőre is lehetővé teszi, hogy az egyik szertifikát helyett, harmadik tárgyként, a jelentkezők magyar nyelvből belső vizsgát tegyenek a főiskolán. Azok számára biztosíthatja a továbbtanulást ez a lehetőség, akiknek csupán két szertifikátot sikerült szerezniük a külső független értékelés során.

Az előző évhez hasonlóan mindjárt a második évfolyamra jelentkezhetnek azok az alapképzésre felvételizők, akik már rendelkeznek bármilyen szakirányú molodsij szpecialiszt, bachelor vagy szpecialiszt szintű diplomával, illetve akik már legalább egy évet befejeztek az alapképzésben. Nekik a beiratkozáshoz csupán a szaktárgyukból kell felvételi vizsgát tenni a Rákóczi-főiskolán.

– Az ukrán nyelvből és irodalomból szerzett tanúsítványon kívül milyen további szertifikátokra van szükségük az alapszintű (bachelor) képzésre jelentkezőknek 2018-ban?

– Az ukrán nyelvből és irodalomból szerzett szertifikát mellett a következő tanúsítványokat kell benyújtaniuk a jelentkezőknek a második, valamint a harmadik felvételi vizsgatárgyakból:

– óvodapedagógia szakra: Ukrajna története, biológia vagy magyar nyelv;

– tanítói szakra: matematika, biológia vagy magyar nyelv;

– történelem szakra: Ukrajna története, idegen nyelv vagy magyar nyelv;

– ukrán nyelv és irodalom szakra: Ukrajna története, idegen nyelv vagy magyar nyelv;

– magyar nyelv és irodalom szakra: Ukrajna története, idegen nyelv vagy magyar nyelv;

– angol nyelv és irodalom szakra: Ukrajna története, angol nyelv vagy magyar nyelv;

– biológia szakra: matematika, biológia vagy magyar nyelv;

– földrajz szakra: matematika, földrajz vagy magyar nyelv;

– matematika szakra: matematika, biológia vagy magyar nyelv;

– kémia szakra: matematika, kémia vagy magyar nyelv;

– turizmus szakra: Ukrajna története, földrajz, idegen nyelv;

– számvitel és adóügy szakra: matematika, földrajz, idegen nyelv.

– Milyen lehetőségeket kínálnak azok számára, akiknek nem sikerült tanúsítványokat szerezniük a független tesztvizsgákon?

– Azok, akiknek nem sikerült megfelelniük a független tesztvizsgákon, jelentkezhetnek a főiskolánkon zajló, magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett kihelyezett képzések valamelyikére. A gödöllői Szent István Egyetem kertészmérnök, mezőgazdasági mérnök, illetve élelmiszeripari mérnök képzéseket indít Beregszászban. A Nyíregyházi Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakot, a Szent Atanáz Görög katolikus Hittudományi Főiskola és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia pedig református katekéta-lelkipásztori munkatárs, illetve görögkatolikus katekéta szakot hirdet a Rákóczi-főiskolán. A Debreceni Egyetem is együttműködik főiskolánkkal, s négy szakon indít kihelyezett képzést: ápolás és betegellátás, gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus és szociálpedagógia. E képzésekre a jelentkezők a külső független értékelésen szerzett szertifikát nélkül, érettségi bizonyítvány alapján felvételizhetnek. A Károli Gáspár Református Egyetem által meghirdetett magyar mint idegen nyelv képzésre az oktatás és pedagógia képzési ághoz tartozó valamely alapszintű (bachelor) képzésben szerzett oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek majd.

– Mi a helyzet a magiszteri szintű képzés 2018-as felvételi szabályzatával?

– A magiszteri képzési szinten – az idei esztendőhöz hasonlóan – 2018-ban is öt szakra hirdet felvételt a Rákóczi-főiskola: matematika, történelem és régészet, magyar nyelv és irodalom, ukrán nyelv és irodalom, valamint biológia. Jelentkezni ezekre a képzésekre az alapképzésben szerzett bachelor szintű oklevéllel, vagy szpecialiszt, esetleg magiszter szintű diploma birtokában lehet. A jelentkezőknek a szaktárgyukból, illetve idegen nyelvből kell felvételi írásbeli vizsgát tenniük. Azoknak, akik nem az elvégzett alapszaknak megfelelő mesterképzésre jelentkeznek, egy további különbözeti felvételi vizsgát is tenniük kell.

Érdemes külön szólni a történelem és régészet szakról, mivel a 2018-as felvételi eljárás lényegesen különbözik a tavalyitól. A jövő évi felvételi szabályzat értelmében az erre a szakra jelentkezőknek a szaktárgyi vizsga mellett úgynevezett egységes felvételi vizsgát kell tenniük idegen nyelvből (єдиний вступний іспит з іноземної мови). Ez a most bevezetendő vizsgatípus a ZNO-hoz hasonló rendszerben lebonyolítandó megmérettetés lesz. A jelentkezőknek elektronikusan kell regisztrálniuk erre a felvételi vizsgára 2018. május 14. és június 5. között. Az elektronikus regisztráció részleteiről később tájékoztatjuk a jelentkezőket, mivel ezt az eljárást egy külön minisztériumi rendelet szabályozza majd 2018-ban. Az országos felvételi szabályzat az egységes felvételi vizsga napját idegen nyelvből július 11-re tűzte ki.

– Milyen további újdonságokkal szolgál a 2018-as felvételi szabályzat?

– További újdonsága a felvételi szabályzatnak, hogy azok számára, akiket korábban eltanácsoltak a felsőoktatási intézmények bármilyen szintű képzéséről, jövőre lehetővé válik, hogy megújítsák hallgatói jogviszonyukat, folytassák tanulmányaikat szakjuknak és képzési szintjüknek megfelelően abban a felsőoktatási intézményben, ahol megszakították tanulmányaikat vagy más felsőoktatási intézményben.

– Mit kell tudni a felvételi vizsgákról?

– A felvételi vizsgák anyaga alig változott az elmúlt évekhez képest, ily módon a vizsgatételek remélhetőleg nem állítják megoldhatatlan feladat elé a jelentkezőket. Egyébként a felvételi vizsgák témái és a különböző típusú mintafeladatok minden tárgyból és minden képzési szintre vonatkozóan megtalálhatók intézményünk honlapján (kmf.uz.ua). Ugyanitt olvasható a felvételi eljárással kapcsolatos minden egyéb információ is.

– Mire figyeljenek oda 2018-ban azok, akik a Rákóczi-főiskolára szeretnének felvételizni?

– Elsősorban arra kell figyelni, hogy időben jelentkezzenek be a külső független értékelésen való részvételre, ennek elmulasztása ugyanis lehetetlenné teszi a jelentkezést a felsőoktatási intézményekbe. Az érettségizők jelentkezése 2018. február 6-án kezdődik és március 19-ig tart. A jelentkezés során fordítsanak különös figyelmet arra, hogy az általuk választott főiskolai szakra mely tárgyakból kell tesztet írni, illetve szertifikátot szerezni.

– Mikor kerül sor a felvételire 2018-ban?

– Az időpontokról és határidőkről jövő év elején várható tájékoztatás. Január első felében nyílt napot is szervezünk főiskolánkon a felvételizni készülőknek és szüleiknek. Ennek a rendezvénynek a dátumáról, illetve a felvételi határidőkről egyaránt részletesen tájékoztatjuk majd az érdeklődőket a médián, illetve intézményünk weboldalán keresztül.

A pénteki, szombati és vasárnapi élő sportközvetítések:

december 8., péntek:

Digisport 1
20.45: Labdarúgás, Ligue 1, Bordeaux-Strasbourg

Digisport 3
20.30: Labdarúgás, belga bajnokság, Beveren-Standard Liege

Eurosport 2
20.30: Labdarúgás, Bundesliga, VfB Stuttgart-Bayer Leverkusen

december 9., szombat:

M4 Sport
15.45: Labdarúgás, NB I, Diósgyőr-Debrecen
19.15: Labdarúgás, NB I, Vasas-Ferencváros

Sport 1
16.00: Labdarúgás, La Liga, Real Madrid-Sevilla
18.30: Labdarúgás, La Liga, Deportivo-Leganés
20.30: Labdarúgás, La Liga, Valencia-Celta Vigo

Digisport 1
20.25: Labdarúgás, Serie A, Juventus-Internazionale

Digisport 2
16.55: Labdarúgás, Ligue 1, PSG-Lille

Digisport 3
17.55: Labdarúgás, Serie A, Cagliari-Sampdoria
20.00: Labdarúgás, Ligue 1, AS Monaco-Troyes

Eurosport 2
15.15: Labdarúgás, Bundesliga, Eintracht Frankfurt-Bayern München
18.30: Labdarúgás, Bundesliga, Mönchengladbach-Schalke 04
22.15: Labdarúgás, MLS, döntő, Toronto FC-Seattle Sounders

Spíler TV
13.00: Labdarúgás, Premier League, West Ham United-Chelsea
15.30: Labdarúgás, Premier League, Tottenham Hotspur-Stoke City
18.00: Labdarúgás, Premier League, Newcastle United-Leicester City

december 10., vasárnap:

M4 Sport
14.45: Labdarúgás, NB II, ZTE-Gyirmót

Sport 2
11.45: Labdarúgás, La Liga, Real Sociedad-Málaga
16.15: Labdarúgás, La Liga, Betis-Atlético Madrid
20.45: Labdarúgás, La Liga, Villarreal-Barcelona

Digisport 1
12.10: Labdarúgás, Serie A, Chievo-AS Roma
14.40: Labdarúgás, Serie A, Napoli-Fiorentina
17.55: Labdarúgás, Serie A, Sassuolo-Crotone
20.40: Labdarúgás, Serie A, AC Milan-Bologna

Digisport 2
14.55: Labdarúgás, Ligue 1, Amiens-Lyon
17.00: Labdarúgás, Ligue 1, Nantes-Nice
20.55: Labdarúgás, Ligue 1, Marseille-St. Étienne

Digisport 3
13.25: Labdarúgás, skót bajnokság, Hibernian-Celtic
17.55: Labdarúgás, belga bajnokság, Anderlecht-Charleroi

Eurosport 2
13.15: Labdarúgás, Bundesliga, 1. FC Köln-Freiburg
15.30: Labdarúgás, Bundesliga, Hannover-Hoffenheim
18.00: Labdarúgás, Bundesliga, FC Augsburg-Hertha BSC

Spíler TV
12.30: Labdarúgás, Premier League, Southampton-Arsenal
14.45: Labdarúgás, Premier League, Liverpool-Everton
17.00: Labdarúgás, Premier League, Manchester United-Manchester City

A Kárpátalján élő magyarok lélekszáma nem 150 ezer, sőt már a 100 ezret sem éri el, mert sokan elhagyják a térséget – írta pénteken Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitteren, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előző nap Bécsben tett nyilatkozatára reagálva.

Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Magyarország közös feladata a nemzetiségi közösségek támogatása és segítése. Hozzáfűzte, hogy Bécsben “kellemes beszélgetést” folytatott magyar kollégájával.

Szijjártó Péter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának csütörtöki bécsi plenáris ülésén közölte, hogy Magyarország aggódik a kárpátaljai helyzet miatt, ahol 150 ezer magyar él.
Ezért állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi a térségbe, ami nem ütközhet akadályba, hiszen az ukrajnai misszió mandátuma az ország egész területére szól – közölte. Hozzátette: Kárpátalja többnemzetiségű terület, és az új oktatási törvény nem segíti a békés együttélést a térségben.

Véget értek az Európa Liga csoportköreinek küzdelmei.
A csoportokból az első és a második helyezett jutott a legjobb 32 közé.

Európa Liga, csoportkör, 6. forduló:

A csoport:
Slavia Praha (cseh)-Asztana (kazah) 0-1 (0-1)
Villarreal (spanyol) – Makkabi Tel-Aviv (izraeli) 0-1 (0-0)
A végeredmény: 1. Villarreal 11 pont, 2. Asztana 10, 3. Slavia Praha 8, 4. Makkabi Tel-Aviv 4

B csoport:
Young Boys (svájci)-Skenderbeu (albán) 2-1 (0-0)
Dinamo Kijev (ukrán)-Partizan Beograd (szerb) 4-1 (3-1)
A végeredmény: 1. Dinamo Kijev 13 pont, 2. Partizan Beograd 8, 3. Young Boys 6, 4. Skenderbeu 5

C csoport:
Basaksehir (török)-Braga (portugál) 2-1 (1-0)
Hoffenheim (német)-Ludogorec (bolgár) 1-1 (1-0)
A végeredmény: 1. Braga 10 pont, 2. Ludogorec 9, 3. Basaksehir 8, 4. Hoffenheim 5

D csoport:
Rijeka (horvát)-AC Milan (olasz) 2-0 (1-0)
Austria Wien (osztrák)-AEK Athén (görög) 0-0
A végeredmény: 1. AC Milan 11 pont, 2. AEK Athén 8, 3. Rijeka 7, 4. Austria Wien 5

E csoport:
Apollon (ciprusi)-Everton (angol) 0-3 (0-2)
Atalanta (olasz)-Olympique Lyon (francia) 1-0 (1-0)
A végeredmény: 1. Atalanta 14 pont, 2. Olympique Lyon 11, 3. Everton 4, 4. Apollon 3

F csoport:
FC Köbenhavn (dán)-Sheriff (moldovai) 2-0 (0-0)
Zlín (cseh)-Lokomotiv Moszkva (orosz) 0-2 (0-0)

A végeredmény: 1. Lokomotiv Moszkva 11 pont, 2. FC Köbenhavn 9, 3. Sheriff 9, 4. Zlín 2

G csoport:
FCSB (román)-Lugano (svájci) 1–2 (0–2)
Hapoel Beer-Seva (izraeli) – Viktoria Plzen (cseh) 0–2 (0–1)
A végeredmény: 1. Plzen 12, 2. FCSB 10, 3. Lugano 9, 4. H. BeerSheva 4

H csoport:
Arsenal (angol)-BATE Boriszov (fehérorosz) 6–0 (3–0)
Crvena zvezda (szerb)-1. FC Köln (német) 1–0 (1–0)
A végeredmény: 1. Arsenal 13, 2. Crvena zvezda 9, 3. Köln 6, 4. BATE 5

I csoport:
Vitória Guimaraes (portugál)-Konyaspor (török) 1–1 (0–1)
Olympique Marseille (francia)-Salzburg (osztrák) 0–0 (0–0)
A végeredmény: 1. Salzburg 12, 2. Marseille 8, 3. Konyaspor 6, 4. Guimares 5

J csoport:
Hertha BSC (német)-Östersund (svéd) 1–1 (0–0)
Zorja Luhanszk (ukrán)-Athletic Bilbao (spanyol) 0–2 (0–0)
A végeredmény: 1. Athletic Bilbao 11, 2. Östersund 11, 3. Zorya 6, 4. Hertha 5

K csoport:
Vitesse (holland)-Nice (francia) 1–0 (0–0)
Zulte Waregem (belga)-SS Lazio (olasz) 3–2 (1–0)
A végeredmény: 1. Lazio 13, 2. Nice 9, 3. Waregem 7, 4. Vitesse 5

L csoport:
Real Sociedad (spanyol)-Zenit (orosz) 1–3 (0–1)
Vardar (macedón)-Rosenborg (norvég) 1–1 (1–1)
A végeredmény: 1. Zenit 16 , 2. Real Sociedad 12, 3. Rosenborg 5, 4. Vardar 1

Kárpátalja.ma

A Legfelsőbb Tanács a csütörtök esti órákban elfogadta Ukrajna 2018. évi költségvetését – jelentette az Ekonomicsna Pravda.

A büdzsére 273 honatya szavazott igennel a minimálisan szükséges 226 helyett.

A dokumentum 913,613 milliárd hrivnya bevétellel számol jövőre, ami 18,5%-kal több, mint amennyi (770,967 milliárd) az idei költségvetésben szerepel. A kiadásokat 988,634 milliárd hrivnyában rögzítették, ami 17,5%-kal haladja meg az idei számot.

A költségvetésből folyósított hitelek figyelembe vételével a büdzsé hiánya jövőre 81,849 milliárd hrivnyát tesz ki, ami a GDP 2,46%-ának felel meg.

Az államadósság kezelésére 2018-ban 130,2 milliárd hrivnyát terveznek fordítani, azaz 16,932 milliárd hrivnyával többet, mint amennyi az idei esztendőre lett betervezve. Összességében az államadósság után jövőre tervezett kifizetések összege 305,926 milliárd hrivnya, amiből 193,364 milliárd esik a belső és 112,562 milliárd a külső államadósságra. Ezzel a nemzeti valutában számolt államadósság 2018 végére eléri az 1,999 trillió hrivnyát, ami a GDP 61,5%-ának felel meg.

A költségvetés 3%-os GDP-növekedéssel számol jövőre 9%-os infláció mellett. A hrivnya dollárhoz viszonyított árfolyamát éves szinten 29,3 hrivnyában állapították meg.

A kormány tervei szerint jövőre 16,3%-kal 3723 hrivnyára nő a minimálbér. Az egy főre számított havi létminimum 2018. január 1-jétől 1700 hrivnya, július 1-jétől 1777 hr, december 1-jétől pedig 1853 hr lesz.

Szociális kiadásokra 141,37 milliárd hrivnya jut, ezen belül 71 milliárd a közüzemi díjak fizetésére igénybe vehető lakossági szubvencióra, 59,872 milliárd az alacsony jövedelmű családok kedvezményeire, 2,7 milliárd pedig a lakosság által vásárolt szilárd tüzelő ellentételezésére.

A védelmi kiadások 2018-ban 165,3 milliárd hrivnyára nőnek, ami a GDP 5%-ának felel meg. Az oktatásra 217,5 milliárd hrivnyát szán a jövő évi büdzsé, az egészségügyre pedig további 112,5 milliárdot. Útjavításra 46,7 milliárd hrivnyát fordítanak, ebből 32,6 milliárdot az Állami Útalap terhére.

A kormány 15,1%-kal 556,1 milliárd hrivnyára növelte a helyi költségvetések tervezett forrásait, amihez a helyi bevételeknek 22,3%-kal 253,1 milliárd hrivnyára kell nőniük.

A kaktusz táplálékként, takarmányként és nem utolsósorban víztározóként is hasznosítható.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO nemrégiben egy érdekes tanulmánnyal rukkolt elő. A száraz éghajlatú területek mezőgazdasági kutatásaiért felelős nemzetközi kutatóközponttal közösen kiadott könyvükben részletezik a kaktuszfélék termesztésének előnyeit.

A nemzetközi kutatóközpont munkatársa szerint a világ vízkészleteire nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt is a kaktusz válhat a 21. század egyik legfontosabb haszonnövényévé. Nagyfokú ellenálló képességüknek hála, ezek a szúrós növények jelenthetik élelmezési szempontból az egyik utolsó mentsvárat a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett száraz területeken.

A FAO szerint a kaktuszfélék rengeteg vizet tárolnak. Ez hektáronként akár 180 tonna vizet is jelenthet, ami például öt kifejlett tehén ellátására elegendő. A szervezet szóvivője elmondta, hogy a Madagaszkár déli részét sújtó közelmúltbeli aszály során a kaktuszok fontos táplálék-, takarmány- és vízforrásként szolgáltak a helyiek és állataik számára.

Cseppet sem szúrós fogások az asztalon

Az ENSZ-ügynökség szerint míg a kaktuszfélék többsége táplálkozásra nem alkalmas, addig a fügekaktuszok vagy medvetalpkaktuszok nemzetségébe tartozó fajok ehetők. Brazíliában, Észak-Amerikában, valamint Etiópiában már jó ideje termesztik is őket. A fügekaktusz évszázadok óta stabil alapját képezi a mexikói konyhának és ma már Szicíliában is előszeretettel fogyasztják.

Pénteken, december 8-án marad a borús, párás idő térségünkben. Estétől egy hidegfront érkezik, esőre, megerősödő szélre lehet számítani. A hőmérséklet napközben 4–9 Celsius-fok között várható.

Szombaton egész nap csapadékos időre számíthatunk. Az eső mellett havas eső, havazás is várható. A hőmérséklet 1–5 Celsius-fok között alakul. Estétől a szél is megerősödik.

Vasárnap is szeles napunk lesz. Csapadék már csak helyenként fordulhat elő, de nem nagy mennyiségben. A hőmérséklet napközben 0–+4 fok között várható – tudatta az idokep.hu.

Kárpátalja.ma

Magyarország álláspontja szerint két feltételnek kell teljesülnie az ukrán oktatási törvény kérdésének rendezéséhez – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek csütörtökön Bécsben.

A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának ülésén vett részt.

Tárgyalásairól beszámolva elmondta: találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Kurt Volkerrel, az Egyesült Államok Ukrajnáért felelős különmegbízottjával, és mindkét megbeszélésen világossá tette, hogy két alapvető szempontnak kell teljesülnie Magyarország szerint ahhoz, hogy megnyugtatóan le lehessen zárni az ukrán oktatási törvényt illetően előállt helyzetet. Először is “a magyar kisebbségtől egyetlenegy szerzett jogot sem lehet elvenni”, másrészt pedig a kárpátaljai magyaroknak azt kell mondaniuk a megoldásra, hogy rendben van – magyarázta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ha ez a két feltétel teljesül, akkor “a magyar kormány is azt mondja, hogy rendben van”. Amíg nem teljesül mind a két feltétel, “addig sajnos nem beszélhetünk megoldásról” – jelentette ki.

Bejelentés érkezett december 6-án az esti órákban az ungvári tűzoltóságra, miszerint tűz ütött ki az egyik helyi iskolában – tudatta a pmg.ua hírportál.

A tűz a Zanykovecka utcai tanintézményben keletkezett. Az eset következtében az épület egyik terme öt négyzetméteren megrongálódott, elégtek az ott lévő bútorok. Az oltás következtében a falak is átáztak.

A tűz okát vizsgálják; tart a kárfelmérés.

Kárpátalja.ma

A Hrusevszkij utcán, a Legfelsőbb Tanács épületének közelében tart nagygyűlést a Szerhij Kaplin-féle Szociáldemokrata Párt, amely korábban Az egyszerű emberek pártja néven volt ismert.

Az Ukrajinszka Pravda helyszíni tudósítója szerint a szociáldemokraták hívei körülbelül 250-en lehetnek. Követelik, hogy a nyugdíj minimális összegét emeljék ötezer hrivnyára, a minimálbér pedig legyen 10 ezer hrivnya.

A parlament előtti téren ugyanakkor mintegy háromszázan gyűltek össze az ellenzéki Batykivscsina párt lobogói alatt. Ők azt szeretnék elérni, hogy a Rada hosszabbítsa meg a termőföld adásvételére vonatkozó, ez év végén lejáró moratóriumot.

A közelükben gyűléseznek a pedagógusok, követelve, hogy emeljék egy sor tudományos intézmény költségvetési támogatását.

Ugyanakkor Miheil Szaakasvili híveinek táborában teljes nyugalom honol, az általuk az Alkotmány téren felállított emelvényen nem látni szónokokat.

Az Új Erők Mozgalma ellenzéki párt szóvivője az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy vezetőjük, Szaakasvili a sátrában tartózkodik.

A Legfelsőbb Tanács épülete előtt és mellett jelentős rendőri erők állnak készenlétben.

Ahogy az várható volt, akárcsak tavaly, 2017-ben is Cristiano Ronaldo kapta a France Football Aranylabdáját. Immár ötödször vehette át a díjat, ezzel utolérte Lionel Messit.

A 32 éves Ronaldo 2008, 2013, 2014 és 2016 után érdemelte ki az elismerést. A támadó az előző szezonban klubjával történelmet írva megvédte címét a Bajnokok Ligájában, megnyerte a spanyol bajnokságot, valamint elhódította az Európai Szuperkupát, a válogatottal pedig kijutott a jövő nyári, oroszországi világbajnokságra.

Az Aranylabdát 2008 óta kizárólag Ronaldo és Messi kapta meg. A portugál sztár ezúttal is a Barcelonában futballozó argentin riválisát előzte meg, míg harmadikként a Paris Saint-Germain brazil támadója, Neymar végzett a szavazáson.

„Nagy pillanat ez a pályafutásomban. Az elmúlt év csodálatos volt számomra, és ezt próbáljuk megismételni” – mondta az Eiffel-torony első emeletén tartott ceremónián Ronaldo, aki egyúttal köszönetet mondott csapattársainak a Realnál és a válogatottnál is.

Ronaldo idén nagyban hozzájárult csapatai sikeréhez, ugyanis az elmúlt idényben a Real Madrid úgy védte meg címét a Bajnokok Ligájában, hogy ő 12 találattal a sorozat gólkirálya lett, 110 góljával pedig az örökrangsort is vezeti a legrangosabb európai kupasorozatban. Az új idényt is remekül kezdte: első játékosként szerzett gólt egy BL-csoportkör mind a hat összecsapásán, összesen kilencszer talált kapuba. Egyben 19 góllal zárta a naptári évet a legrangosabb európai kupasorozatban, ami szintén rekord. Klubjával emellett spanyol bajnok lett és elhódította az Európai Szuperkupát is. Az Európa-bajnok portugál válogatott pedig vezérletével kijutott a jövő nyári, oroszországi világbajnokságra. Teljesítményét nemcsak Aranylabdával ismerték el, ugyanis októberben ő kapta a nemzetközi szövetségtől (FIFA) az év játékosa címet is.

A France Football a tavalyi év óta ismét nem a FIFA-val együttműködve, hanem az 1956 és 2009 között megszokotthoz hasonlóan, azaz önállóan ítélte oda az év legjobbjának az Aranylabdát.

Aranylabda-szavazás végeredménye:
1. CRISTIANO RONALDO(portugál, Real Madrid) 946 pont
2. Lionel Messi (argentin, FC Barcelona) 670
3. Neymar (brazil, Paris Saint-Germain) 361
4. Gianluigi Buffon (olasz, Juventus) 221
5. Luka Modric (horvát, Real Madrid) 84
6. Sergio Ramos (spanyol, Real Madrid) 71
7. Kylian Mbappé (francia, Paris Saint-Germain) 48
8. N’Golo Kanté (francia, Chelsea) 47
9. Robert Lewandowski (lengyel, Bayern München) 45
10. Harry Kane (angol, Tottenham Hotspur) 36
11. Edinson Cavani (uruguayi, Paris Saint-Germain) 32
12. Isco (spanyol, Real Madrid) 28
13. Luis Suarez (uruguayi, FC Barcelona) 27
14. Kevin De Bruyne (belga, Manchester City) 25
15. Paulo Dybala (argentin, Juventus) 23
16. Marcelo (brazil, Real Madrid) 21
17. Toni Kroos (német, Real Madrid) 20
18. Antoine Griezmann (francia, Atlético Madrid) 17
19. Eden Hazard (belga, Chelsea) 16
20. David De Gea (spanyol, Manchester United) 15
21. Pierre-Emerick Aubameyang (gaboni, Borussia Dortmund) és Leonardo Bonucci (olasz, AC Milan) 14-14
23. Sadio Mané (szenegáli, FC Liverpool) 10
24. Radamel Falcao (kolumbiai, AS Monaco) 9
25. Karim Benzema (francia, Real Madrid) 7
26. Jan Oblak (szlovén, Atlético Madrid) 4
27. Mats Hummels (német, Bayern München) 3
28. Edin Dzeko (bosnyák, AS Roma) 2
A 30-as listáról két játékos, Philippe Coutinho (brazil, Liverpool) és Dries Mertens (belga,Napoli) nem kapott szavazatot.