Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Kontra Miklós: Sült ​galamb? – Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Fórum Kisebbségkutató Intézet / Lilium Aurum, Somorja, Dunaszerdahely, 2005.

Egy-egy ​oktatási intézmény tannyelvének megválasztása vitákhoz vezethet, különösen ott, ahol több nemzetiség él együtt. Ismeretesek azok a küzdelmek, amelyeket a többségi nemzetek folytattak s folytatnak a kisebbségi tannyelvek visszaszorítására vagy száműzésére. A kisebbségi nyelvek Közép-Európában többé-kevésbé veszélyeztetett nyelvek, veszélyeztetettségük mértéke a politikai széljárásoktól függ. Ebben a helyzetben szokatlan, meglepő, egyeseket talán sokkoló kérdés lenne, ha megkérdeznénk: Ellentétes-e a magyar nemzeti érdekekkel a kizárólag magyar nyelvű oktatás? Ezt a kérdést ilyen „szent együgyűséggel”, pontosabban ennyire precízen, tudomásom szerint, először Szabó Bálint kolozsvári építész professzor fogalmazta meg. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 2004. októberében a tannyelvválasztás kérdéseiről rendezett konferenciát a szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai magyar nyelven (is) oktató egyetemek és főiskolák vezetőinek, tanárainak és diákjainak részvételével. Kötetünk e konferencia előadásait és hozzászólásait mutatja be. Az olvasó nemcsak a kisebbségi, magyar nyelven (is) oktató egyetemek és főiskolák tannyelvpolitikájával ismerkedhet meg, hanem a finn és a kanadai kétnyelvű egyetemekkel is.
Kontra Miklós

A legnehezebb évet zárta a 26 esztendeje függetlenné vált Ukrajna kötelékében 2017-ben a kárpátaljai magyar közösség, amelyet a lakosság egészét sújtó, egyre mélyülő – az anyaországi támogatások által jelentős mértékben enyhített – szociális-gazdasági válság mellett az államilag vezérelt nemzetiségi elnyomás réme is mind jobban fenyeget.

A 2017-es év Kárpátalján az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenésével kezdődött. A Nagyszőlősön vaddisznók között megjelent fertőzés csakhamar átterjedt a házi sertésekre, aminek következtében több Munkács környéki falu sertésállományát meg kellett semmisíteni. Augusztusra a súlyos gazdasági következményekkel járó állatbetegség elérte az ukrán-magyar határ tőszomszédságában található Tiszaújlakot, ahol több ezer sertést kellett kiirtani.

Katasztrofális helyzetbe került a humán egészségügy is Kárpátalján. Márciusban Hennagyij Moszkal kormányzó kérésére a magyar kormány sürgősségi támogatásként több millió forint értékű gyógyszerkészítményeket küldött Kárpátaljára a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek életének megmentésére. Röviddel ezt követően Magyarország 20 ezer adag kanyaró elleni oltóanyagot szállított az ukrajnai megyébe. Látva az egészségügy sanyarú állapotát, a kormányzat mellett a magyarországi segély- és civil szervezetek is megmozdultak, és egész évben szinte ontották a segélyeket a kárpátaljai kórházaknak. A Katolikus Karitasz életmentő készülékekkel és kórtermi berendezésekkel segítette az ungvári gyermekkórházat és a munkácsi megyei gyermekkórház onkológiai osztályát. Korszerű diagnosztikai eszközökkel támogatta a járási kórházakat és a munkácsi megyei gyermekkórház jégeső által egy évvel korábban megrongált tetőszerkezetének cseréjét a Miniszterelnökség kárpátaljai kormánybiztossága. Júliusban a kárpátaljai kormánybiztosság közvetítésével 400 ezer euró értékű kórházi eszközökhöz és berendezésekhez jutottak a kárpátaljai egészségügyi intézmények. Szeptemberben Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének elnöke felavatta a Nagyszőlősi Járási Kórház 36 millió forintnyi magyarországi támogatással felújított, 31 ezer gyermeket ellátó osztályát.

Az ukrán állam feladatait részben átvállalva Magyarország 2017-ben megnövelt mértékben folytatta – az egyházi líceumok és a beregszászi Rákóczi-főiskola, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara működésének biztosítása és fejlesztése mellett – a kárpátaljai magyar pedagógusok, orvosok, egészségügyi és művelődési dolgozók, lelkészek, újságírók, tankönyvkészítők bérkiegészítő támogatását, a Keleti Partnerség Program keretében a magyar oktatási és művelődési intézmények korszerűsítését, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program révén 4,5 milliárd forint értékben óvodák felújítását és építését. A kárpátaljai művelődési élet egyik legjelentősebb eseménye volt a mai Kárpátalja történetét a VIII. századtól 1920-ig bemutató, a magyar állam 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítás novemberi megnyitása az ungvári várban.

Valóságos mentőövet jelent a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását tekintve a magyar kormány helyi vállalkozóknak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatása, amelynek keretében 2017 végéig 7,5 milliárd forintnyi beruházás valósul meg Kárpátalján 22 ezer nyertes pályázattal, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően.

A közel négy éve háborús konfliktustól is szenvedő Ukrajnát sújtó szociális-gazdasági válságot tetézve a kárpátaljai magyarság helyzetét 2017-ben tovább nehezítette a mindinkább szélsőséges nacionalizmusba hajló kijevi nemzetpolitika, amelynek jegyében az ukrán állam fel akarja számolni a területén élő nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati, oktatási és egyéb jogait. Ennek tükrében korábban soha nem tapasztalt, provokációkkal kísért magyarellenes rágalomhadjárat indult a központi ukrán médiában, amelynek az orgánumai, minden alapot nélkülözve, szeparatizmussal és ukránellenességgel vádolják a kárpátaljai magyarokat. A kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak viszont összefogtak, és az év elején, alig egy hónap alatt 65 ezer aláírás gyűjtöttek össze az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogainak akkor még csak tervezett szűkítése ellen.

A kárpátaljai magyarságot létében fenyegető, a nemzetiségek anyanyelvű oktatását az első négy osztályra korlátozó új ukrán oktatási törvény szeptember 5-i elfogadása után a kárpátaljai magyarok – az anyaország átfogó nemzetközi támogatása mellett – Ukrajnában a leghatározottabban léptek fel a jogszabály ellen, amivel az ukrán hatalmi és nacionalista körök még bőszebb reakcióját váltották ki. Ennek egyik megnyilvánulásaként Beregszászon zömmel a Kárpátok túloldaláról érkezett ukrán szélsőségesek november elején magyarellenes megfélemlítő felvonulást tartottak.

Viszont pozitív fejleményként értékelhető, hogy Kárpátalja kormányzójával együtt a magyarok anyanyelvű oktatási jogainak megőrzése mellett állt ki határozatában a megyei tanács (közgyűlés) képviselőinek döntő többsége. A kárpátaljai magyarok és érdekvédelmi szervezeteik eltökéltek abban, hogy – az anyaország támogatásából is bátorságot merítve – töretlenül folytatják küzdelmüket szerzett jogaik megvédése érdekében.

Ezuttal sírva, szépen
Forgok meg lelkemnek régi
Gyermekes életében:
Boldog új évet kívánok.

Boldog új évet kívánok,
Mindenki tovább bírja
E rettenetet,
E szamárságot,
Mint szegény, mint bírom én, én
Gyönyörködve,
Óh én szegény
Lelki kémény.
Boldog új évet kívánok.

Ontom a füstjét
A szavaimnak,
Pólyálva és idegesen,
Be messze ringnak
Az én régi terveim,
Az én régi társaim is
De messze vannak,
Boldog új évet kívánok.

Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kívánok.

Névnap Fruzsina – görög-magyar eredetű; jelentése: vidám. Idézet

„Itt van tehát: megjött az Új év, 

Mint biztató előlegem; 

Háromszázhatvanöt nap-éjre 

Halvány reményszínt hoz nekem.” 

Arany János

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. 13. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként meghonosodott e napon a királyi adományozás. Ki-ki a mestersége szerszámait mutatta be, s ezután megkapta járandóságát. Egyes kutatóink e hagyomány továbbélését látják néhány, a századfordulón, sőt e században keletkezett leírásban. Erdélyben például a Teleki grófok egyik uradalmában újév napján köszönteni mentek az uradalomcselédei szerszámaikkal, munkájukat mímelve. Hasonló leírásokat olvashatunk erdélyi falusi bérlők udvarában megjelent béresekről is, akik az ostorpattogtatást, kolompolást, zajcsapást addig folytatták, míg az ilyenkor szokásos pénzjárandóságukat meg nem kapták. Az ország más részeiről elszórt adatok vannak arról, hogy a pásztorok ezen a napon nagy zajjal keresték fel gazdáikat, hogy ételt, italt és pénzadományt kapjanak. Az újévi köszöntésnek, különösen a diákok adománygyűjtő rekordálásának hagyományáról és tiltásairól a 16. század óta vannak történeti adataink (Dömötör T. 1964a: 36, 43, 160–161; Bálint S. 1976: 130–131).

A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is. Az utóbbi közel másfél százados néprajzi leírások jól körvonalazzák a január 1-jéhez fűződő hagyományainkat. Ezek java része – mint a legtöbb ünnepi alkalomkor – a gazdasági élet, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét kívánta megalapozni jóslással, varázslással, mágikus praktikákkal. Vannak köztük országosan elterjedt, ma is ismert szokások és hiedelmek, és vannak helyi hagyományok.

A gazdasági élet kedvező alakulását nagymértékben befolyásolta az időjárás, így nem véletlen, hogy az ünnepek, jeles napok szinte kivétel nélkül az időjárásjóslás alkalmai is voltak. „Ha újesztendő napján szép napfényes üdő van, az jó esztendőt jelent” – tartották például a bukovinai magyarok (Bosnyák S. 1977: 164). A jugoszláviai magyarok népi időjárásjóslása szerint „január 1. Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Kopácson azt tartják, ha süt a nap, sok hal kerül {7-110.} a hálóba. Szerémségben mondják, ha olvadni kezd, sok bor terem. Másutt azt tartják, ha újesztendő napján szép fényes az idő, jó esztendő lesz” (Penavin 1983: 108).

A moldvai magyaroknál a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokás él. Újév reggelén felkeresik a házakat, és búzát vagy búzán kívül kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magvát szórják szét, miközben jókívánságokat mondanak: „Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”; vagy: „Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!” (Bosnyák S. 1980: 117).

A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újévkor is szokás a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek.

Az állattartással kapcsolatos újévi hagyományok között megtaláljuk a tyúkok abroncsból etetését (az analógiás mágia szép példája), mely sokfelé Luca-napi szokás. Azért tettek a tyúkok köré abroncsot, hogy szét ne széledjenek és egész évben hazatojjanak. A moldvai magyaroknál az újévi gabonamagvakat, melyeket a köszöntők szórtak szét, összeseperték és a tyúkoknak adták. Hajdúböszörményi hiedelem szerint jó tojók lesznek a tyúkok, ha újévkor mindegyiket átdugják a létra fokán.

Újévi első látogatónak férfit vártak, sőt várnak ma is, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Volt azonban az állattartással kapcsolatosan is jelentősége. Ugyanis férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben. Gyimes-völgyben ezt így fogalmazták meg,: „Ha férfi lép bé előbb a házba, akkor mind berbécsek lesznek a báránykák, s mind bikák lesznek a borjúk, azt tartottuk. Ha fejérnép jő bé, akkor mind ünők lesznek a borjúk, s nyöstények lesznek a bárányok” (Bosnyák S. 1982: 105). Szalontán is úgy tartották, hogy ha férfi, cigány vagy kéményseprő lép először a házba, az fiút vagy hímállatot jósol. A nő azonban szerencsétlenséget, vagy a szaporulatban lányt, illetve nőstény állatot jelez.

Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Jászdózsán ezt így fogalmazták meg: „Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna” (Gulyás É. 1976: 149). A bukovinai és moldvai magyaroknál ezen a napon, ha kiseperték a házat, eltették a szemetet, mert attól tartottak, ha kidobnák, ezzel a szerencsét vetnék ki. A Gyimes-völgyi magyarok a trágyát sem vitték ki az istállóból. Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni. Úgy tartották, akit ezen a napon megvernek, azt egész esztendőben verni fogják.

Szokás volt újévkor korán reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. A szegedi tájon például az újkígyósiak a kútnál mosdottak, korán kelve. Napközben sem fekszenek le, hogy a következő esztendőben nehogy betegesek legyenek. A tápaiak szerint a fekvő betegeknek is fel kell kelniök ezen a napon, nehogy egész évben az ágyban feküdjenek. Tartózkodnak az összeszólalkozástól is. Kerülik a kölcsönkérést. „Deszken, aki leghamarabb fölkel, elmegy a kútra és vizet hoz. Amikor bejön a szobába, megkérdezik tőle, hogy mit hozott. Ő erre háromszor azt mondja: erőt, egészségöt, áldást, békességöt, szöröncsét! Régi ószentiván hagyomány szerint aki újév napján vizet hoz a kútról, a kapun két kannával beönt, hogy ömöljön a pénz is be a házba” (Bálint S. 1980b: 241). Aki hajnalban elsőként merít a kútról, úgy vélték, aranyosvizet merít, mely szerencsét {7-111.} hoz. Ebből a vízből a családtagokat is megitatták. Sarkadkeresztúron úgy mondták: „Ha újévkor valaki először visz vizet, az elviszi az »aranyvizet« és abban az évben mindenbe szerencséje lesz” (Bondár 1982: 12).

Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, kikaparná a szerencsét, vagy például Jászdózsán úgy mondják, kirepülne a szerencse. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a kővetkező esztendőben. Hajdúszoboszlón azonban tilos volt a kása evése, mert attól tartottak, hogy kiütésesek lesznek.

Sárkeresztesen rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy „hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek” (Gelencsér 1981: 192). Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Az Ipoly menti palócoknál, például Pereszlényben túrós rétest fogyasztanak, hogy hosszú életűek legyenek. A mákos ételt viszont tiltották abban a hitben, hogy sok lenne a bolha a következő esztendőben a háznál. Az Ipolyhídvégiek a nyúl fogyasztásától tartózkodtak, mert elvihetné a szerencsét (Csáky 1987: 72). A Tápió menti falvakban többek között többféle rétest is sütöttek, hogy ezzel „nyújtsák a gazdaságot” (Barna 1985b: 766).

Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Jászdózsán tükröt tettek a fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.

Lónyán a hagyományos újévi étel a kocsonya volt. A kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy (Babus 1976: 103).

Újévhez kapcsolódó dramatikus szokásokról csak elszórt adataink vannak. Például a Somló-vidéken újév napján egy legényt öregembernek öltöztettek, akit egy gyerek végigkorbácsolt a falu utcáin, ezzel jelezve, hogy az újesztendő kikergette az óesztendőt (Relković 1928: 103).

A kimondott szó varázserejébe vetett hit az alapja a köszöntés szokásának. Újévkor, akárcsak majd mindegyik ünnepen házról házra jártak köszönteni a felnőttek és a gyerekek. Legismertebb énekük

1. Új esztendő, vígságszerző mos’ kezd újulni,
   újulással, víg örömmel mos’ kezd hirdetni.

Ehhez általában valamilyen tréfás adománykérés kapcsolódott, például Nagyszalontán (Bihar m.):

{7-112.} Diksi-buksi garajcár, bújj ki az ablakfián! Tyúk ide, búbos, kalács ide, fonatos! A gazdasszony piros, a jánya takaros, az ura bakkancsos. (MNT II. 1. sz.)

Kalotaszegen reggel indultak újévet köszönteni. A kalotaszegi szokásokat bemutató monográfia e köszöntők sokféleségéről ad számot, a múlt századi gyűjteményekből ismert szövegektől a tankönyvekből tanult rövid versikékig, régies hangulatú rövid köszöntőkig. Az utóbbira példa:

Tudom disznót, jót öltetek, Kolbászt, májast töltöttetek, Ha engem nem részesíttek, Több újévet ne érjetek! (Vasas–Salamon 1986: 33)

Sajátos szokások éltek egy erdélyi magyar faluban, Magyarózdon. A hajnali derengés előtt kezdtek a férfiak, legények, fiúgyerekek csattogtatni ostoraikkal, ökörcsengőt rázva. Hárman-négyen álltak össze:

– Gazduram megengedi csattogtatni? – Meg, meg. Vágjátok, hogy menjen!

Köszöntőt mondtak, sőt adománykérő rigmust is:

Eljött újesztendő Borzas szakállával Fenyegetnek ingem Kétágú korbáccsal. Ne fenyegess gazda, Tégy bort az asztalra, Majd én is eljüvek A zsíros pánkóra. Zörgetik a kócsat Pénzt akarnak adni, Ha ötvenhányt adnak El se fogom venni, Hogyha egy lejt adnak Meg fogom köszönni…

{7-113.} Pirkadatkor indult az Aranycsitkó (általában felnőtt férfi), ott, ahol kisebb gyermek lakott, a csengőjét rázva nyihogott, és az ajtót megnyitva mogyorót, diót, almát szórt be (Horváth I. 1980: 132–134).

Vasszilvágyon még a hatvanas évek végén is jártak újévet köszönteni a fiúgyerekek. Csapatosan mentek házról házra. Engedélyt kértek: „Szabad-e újévet köszönteni?” Majd rákezdtek:

Boldog újévet! Bort, búzát, barackot, Kurta farkú malacot, Szekerembe kereket, Köcsögömbe feneket, Poharamba vörösbort, Hadd ihassak bőven, Az új esztendőben.

Végül ismét boldog új évet kívántak és a háziaktól pénzt kaptak (Tátrai Zs. gy. 1966). A zoboralji Kolonban szerencsézni jártak:

Az újévnek reggelén köszönteni jöttem, A fiúi szeretet hozott ide engem. Az úr minden jókkal a házat szeresse , A benne lakókat sokáig éltesse. Boldog újévet kívánok!

Ugyanitt a bakter a halaperdára tűzött piros almával ment szerencsézni (Brath–Sándor 1985: 8).

Ipoly menti palócoknál az újévi köszöntők ma is gyűjthetők. Egyik változatuk így hangzik

Boldog újjévet kívánok Az újj esztendőbe, Fehér kenyér dagaggyon A nyárfa teknőbe! Hús, kenyér és ruha Legyen mindig bőven A patikát felejcsük el Az ujj esztendőbe! (Csáky 1987: 68)

Az újévköszöntők többsége szilveszterhez kapcsolódik, hiszen a népi hagyomány szerint e két nap együvé tartozik.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kóródy Sándor (Daróc, 1843. január 1. – ??). Ügyvéd, író, költő, lapszerkesztő. Apja tiszttartó volt. Tízéves korában elárvult, ezután anyai nagyanyja nevelte. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Sárospatakon végezte, 1863-ban szerzett diplomát. Tevékenyen részt vett a főiskolai ifjúsági irodalmi mozgalomban. Fiatal korában többször fellépett műkedvelő színészként Újhelyen, Patakon és Beregszászban. 1864-65-ben Pesten volt joggyakornok, itt is kapcsolatban állt írókkal, művészekkel, akik nagy hatással voltak rá. 1865-ben Beregszászban nyitott ügyvédi irodát. 1866-ban állandó műkedvelő társaságot szervezett, amely aztán hosszú ideig fennállt, s jövedelmét iskolák támogatására fordította. 1872-82 között a város tiszti ügyésze volt. A nevelésügy terén és az egyházi közéletben is jelentős szerepet vállalt. A beregi egyházmegye világi jegyzője, 1883-ban pedig egyházmegyei tanácsbíró lett. 1882-től tizenhárom évig Bereg megye árvaszéki ülnöke és elnökhelyettese, valamint tiszteletbeli főügyésze volt. Részt vett a Bereg megyei Közművelődési Egyesület megalakításában is. Sikeres mozgalmat indított az irodalom és a vidéki színjátszás fejlesztéséért. 1893-ban ő hozta létre a Beregszászi Irodalom-és Műpártoló Egyesületet (BIME), amelynek első elnöke volt. 1896-ban kilépett a vármegyei szolgálatból és a máramarosszigeti református jogakadémia tanára lett. Első költeménye a Vasárnapi Újságban (1861) jelent meg. Több lap közölte humoros, társadalmi s egyéb cikkeit. 1874-től a Bereg főmunkatársa volt, amelyben 700-nál több cikke jelent meg. 1874-től 1896-ig több ízben volt a lap segédszerkesztője. Álnevei: Papra Morgó, Vérkeparti, Fa Jankó, Csergő, Gránit. Írásai jelentek meg a Beregi- és Ugocsai Naptár ban (1875) és szerkesztette a Beregvármegyei Képes Naptárt (1890, 1891) is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.) könyve alapján.

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megkezdődik az államiság ezer évének emléket állító, 2001. augusztus 20-ig tartó millenniumi év (2000).

Petőfi Sándor 1823-ban ezen a napon született egyszerű emberek gyermekeként Kiskőrösön. Mint a világirodalom egyik lírai lángelméjét a maga korában a világ öt legnagyobb költőjeként tartották számon. Verseit több mint félszáz nyelvre fordították le, (a kínai általános iskolákban ma is tanítják Szabadság, szerelem c. versét) de prózaíróként is a legelső sorba állítják. Olvasott németül, angolul, Bem tábornokkal franciául levelezett. A szabadságot követelte hazájának és a népnek, nagy szerepe volt a márciusi napokban. Katonának állt, s minden valószínűség szerint a segesvári csatában esett el, egyes kutatók szerint Szibériába hurcolták és ott érte a halál.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

AZ ÚJ ÉV (2)

„Istennél minden lehetséges.” (Máté 19:26)

Jon Gordon a következő gyakorlatias újévi fogadalmakat ajánlja: „1) Maradj pozitív. Vagy a cinikusokra hallgatsz, és elhiszed, hogy a siker lehetetlen, vagy abban hiszel, hogy »Istennél minden lehetséges.« 2) Minden nap ébredéskor egészítsd ki ezt a kijelentést: »A célom az, hogy…« 3) Reggelenként egy séta közben gondold végig, mi mindenért lehetsz hálás. Ez elmédet a sikerre hangolja. Az ember nem tud egyszerre hálás és stresszes is lenni. A hála mozgással kombinálva kettős energialökettel és természetes antidepresszánssal ajándékoz meg. 4) Nme csüggesszen el, ahol tartasz, inkább gondolj derűlátóan arra, ahová el fogsz jutni. 5) Étkezz a régi alapelv szerint: reggel, mint egy király, délben, mint egy polgár, és este, mint egy kollégista, akinek már egy fillérje sincs. 6) Hidd el, hogy minden okkal történik, és jó dolgok származnak majd a nehéz helyzetekből. 7) Ne pazarold az energiádat pletykára, múltbeli ügyekre, negatív gondolatokra és olyasmire, amit úgysem tudsz irányítani. Fektess be a jelen pozitív pillanataiba. 8) Keress magadnak egy mentort, és te is légy mentora valakinek. 9) Három fontos dolog: erő, lelkesedés és együttérzés. 10) Ne feledd, a kemény munkát nem lehet semmivel kiváltani. 11) Összpontosíts! Kérdezd meg magadtól: »Mi a három legfontosabb dolog, amit ma meg kell tennem?« 12) Gyakorold a »semmi panaszkodás« szabályt! A panaszkodás olyan, mint a hányás, te ugyan jobban érzed magad utána, de az emberek körülötted rosszul lesznek! 13) Olvass több könyvet, mint tavaly! 14) Pihenj többet! Az alvást nem lehet dupla kávéval pótolni! 15) Lefekvés előtt egészítsd ki ezeket a mondatokat: »Hálás vagyok…-ért.« »Ma elvégeztem …-t.« 16) Képzeld el, hogy elméd egy kert. Ha egy napig kigazolod a negatív gondolatokat, és táplálod a pozitív gondolatokat, az nem sokat számít – de ha minden nap megteszed, pompás kerted lesz.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szűz Mária, Isten anyja

Karácsony nyolcada, Jézus névadása. Mária, Jézus édesanyja, az Isten Fiát szülte, ezért Isten anyja. Őt köszöntjük ezen a napon, és Kérjük, segítsen az egész év során, hogy Fiával járhassuk utunkat.
A keresztény ókorban a gondviselő Isten megengedte, hogy az eretnekségek támadásai csiszolják a kinyilatkoztatásból megismert igazságokat. Az efezusi zsinaton az Atyák megfogalmazták és hittételként kihirdették: mivel a Boldogságos Szűz Mária Jézus Édesanyja, Krisztus Istensége miatt a Boldogságos Szüzet megilleti az Istenanya cím. Urunk, Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta. Méltó, hogy az egész esztendőt az Õ anyai gondoskodásába ajánljuk.

bacskaplebania.hu

 

Búcsúzunk, búcsúztatunk, visszatekintünk…

Nem csak a hetet, 2017-et zárja mai Kopogtatónk. Nem mondhatjuk, hogy nyugodt év volt: túl vagyunk örömön, bánaton, támadásokon és jogtipráson.

Év elejétől határsorban álltunk, vízummentesedtünk, majd derült égből villámcsapásként Ukrajna Achilles-sarkává avanzsáltunk.

Bár számíthattunk rá, mégis mellbe vágott bennünket, hogy elvennénk tőlünk az anyanyelvi oktatás jogát, hogy fáklyás nacionalisták masíroznak a tereken, akik kiebrudalnának a szülőföldünkről és megmásítanák a történelmünket. Még mindig meg tudunk lepődni azon, hogy szeparatistának kiáltanak ki minket, kárpátaljai magyarokat önjelölt politikusok és ezer kilométerre élő médiaszakemberek anélkül, hogy egy percet is eltöltöttek volna a környezetünkben.

Az ország elöljárói szebb jövőről, egy európaibb Ukrajnáról beszélnek, miközben tehetetlenek a keleti háborúval szemben, az egekbe szöktek a közüzemi díjak, késleltetik a fizetéseket, melyekből egyébként is kész bűvészmutatvány életben maradni, hát még eltartani egy családot…

Nemzetiségtől függetlenül kárpátaljaiak ezrei keresnek boldogulást külföldön, szinte nincs olyan hivatás, ahol ne lenne munkaerőhiány a megyében.

De fel a fejjel! Jön a nyugdíjemelés, ahogy a pedagógusok bére is magasabb lesz – ígérik országunk vezetői, akik természetesen a saját béremelésükről sem feledkeztek meg, s akik már azt is főnyereményként élik meg, ha dulakodások és szappanoperába illő jelenetek nélkül sikerül egy tervezetet egységesen jogerőre juttatniuk.

Szerencsére nem csupán negatív dolgokról számolhatunk be.

Magyarország mellett egész Európa kiállt az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekért.

Számtalan kulturális rendezvény erősítette az összetartozás élményét megye-szerte, virágkorát éli a táncházmozgalom, sikeresek az anyaországból indított gazdaságfejlesztési programok, felújított tanintézményeket adtak át, melyekben – reményeink szerint – gyermekeink, unokáink, s dédunokáink is anyanyelvükön tanulhatnak majd. S bár utópisztikus gondolatnak tűnik, de közös munkával, erőfeszítéssel és kitartással mi is hozzájárulhatunk – egy valóban európai, toleráns Ukrajnával egyetemben – ahhoz, hogy elmondhassuk, és gyermekeink elmondhassák: Kárpátalján jó élni és jó magyarnak lenni.

Viszlát, 2017! Reménnyel, hittel, vágyakkal, bizakodással köszöntünk, 2018!

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

Az újévhez kötődő népszokások célja, hogy segítsék a következő évi bőség megteremtését, ennek megfelelően étkeztek és cselekedtek az emberek – mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia néprajztudományi intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa vasárnap az M1 hírcsatornán.

Tátrai Zsuzsanna jelezte: a lencse és a mák fogyasztása a gazdagságot segíti elő a szokások szerint, ezek az ételek a pénz bőségét jelképezik. Újévkor disznóhúst is szokás enni, mert a malac „előretúrja a szerencsét”, tilos viszont a hal, mert azzal „elúszna a szerencse”, és a szárnyas fogyasztása is.

Azt mondta: sokan korán keltek újévkor, hogy egész évben korán kelők legyenek, és nem veszekedtek, mert semmi olyat nem akartak tenni, ami egész évben ismétlődne. Hozzátette: a szemetet azért nem lehetett kivinni újévkor, mert azzal kivinnék a szerencsét a házból.

A mai petárdázáshoz, tűzijátékozáshoz hasonlóan régen ostorcsattogtatással keltettek zajt szilveszterkor, és erdélyi falvakban erre még mindig van példa. Ennek a régi szokásnak az a célja, hogy elűzzenek minden „gonosz, ártó hatalmat” – mondta Tátrai Zsuzsanna. Felhívta a figyelmet arra: újabb szokás, hogy az év utolsó estéjén az ünneplők szinte farsangi jelmezeket öltenek.

Január elsejétől hat hónapon át Bulgária tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a kelet-balkáni állam Észtországtól veszi át, majd júliusban Ausztriának adja tovább a tisztséget.

Az EU-hoz tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Bulgária most fogja először ellátni a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Szófia már véglegesítette programját és annak a prioritásait: az ország elsősorban a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió erősítésére, a nyugat-balkáni államok integrációjára, a kontinens stabilitására és biztonságára, illetve a digitalizációra, a versenyképesség fokozására kíván majd összpontosítani.

Az első területen belül kiemelték, hogy a gazdasági teljesítmény kulcsfontosságú Európa jövője szempontjából, és bár a helyzet összességében kedvező, bizonyos közös kihívásokra még megoldást kell találni, valamint vitát kell folytatni az euróövezet megreformálásáról és a következő hétéves uniós költségvetési ciklusról.

A Nyugat-Balkán kapcsán Bulgária hangsúlyozta: a térség országainak “európai perspektívára” van szükségük, és ehhez konkrét lépések, világos cselekvési tervek kellenek.

A biztonságpolitika és a migrációs politika területén a bolgár kormány szerint konszenzusra kell jutniuk az EU tagállamainak. Mint rámutattak, Szófia tisztességes és hosszú távú megoldásra törekszik a menekültügyi reform terén. Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy a krízist a gyökerénél kell kezelni, a biztonsági helyzet javításához pedig erősíteni kell a határok védelmét és az információk megosztását a tagállami hatóságok között.

Aláhúzták emellett: Európa jövőbeli szerepe közvetlenül kapcsolódik a kontinens gazdaságának versenyképességéhez, ezért ennek javítása elengedhetetlen a belső piac, az innováció, az oktatás, a digitális kompetenciák fejlesztése által.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 11-én Szófiába látogatnak, ahol a bolgár prioritásokról egyeztetnek.

Az Európai Unióban sokakat aggodalommal tölt el, hogy Bulgáriában a tavaszi választások nyomán az ultranacionalista, szélsőjobboldali pártszövetségnek tartott Egyesült Hazafiak is tagja lett a kormánykoalíciónak. A gyűlöletkeltő üzeneteiről ismert párt négy tagját adta a kabinetnek, és így az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács két formációját is az Egyesült Hazafiak politikusai fogják vezetni a következő fél évben. Valeri Szimeonov kormányfő-helyettes például “fékezhetetlen majmoknak” nevezte a romákat, Neno Dimov környezetvédelmi miniszter, aki a környezetvédelmi tanács üléseit fogja elnökölni, pedig tagadta a klímaváltozás jelentette veszélyeket.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest veszített a korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.

A német kancellár újévi köszöntőjét vasárnap este sugározza majd az ARD és a ZDF német országos közszolgálati televízió.

Angela Merkel a kancellári hivatal által előzetesen ismertetett beszédben kiemelte, hogy Németország helyzetéről élesen eltérő véleményeket hallani, és megjelent a társadalom megosztottságának érzése is. Az egyik jellemző vélemény szerint Németország „csodálatos ország”, ahol az alaptörvény értékeinek jegyében zajlik az élet, és amely erős, gazdaságilag sikeres. Olyan ország, ahol minden eddiginél több embernek van munkája, és amelynek „a világra nyitott, sokszínű társadalmában erős az összetartás”. Így nap mint nap milliók hoznak áldozatot másokért önkéntes munkával, például a sport, a betegápolás, vagy a menekültek ellátásának területén.

A másik jellemző vélemény szerint viszont sok ember nem részesül a közös sikerből. Sokan „nem tudnak lépést tartani korunk tempójával”, és azt kell megélniük, hogy gyermekeik a nagyvárosokba költöznek, magukra hagyják őket olyan vidékeken, ahol a bevásárlástól az orvosi ellátásig egyre nehezebb a mindennapi élet. És aggódnak, hogy „túl sok a bűnözés és az erőszak”, és azt kérdezik, hogy „miként tudjuk rendezni és szabályozni a bevándorlást” – fejtette ki Angela Merkel. Aláhúzta, hogy mindkét vélemény a németországi valóságot jeleníti meg, „a sikert és a bizakodást, de a félelmeket és a kétségeket is”, és őt mindkettő munkára ösztönzi, hiszen a polgárok azzal bízták meg a politikusokat, hogy gondoskodjanak a jövő kihívásainak megválaszolásáról, és ebben legyenek tekintettel minden egyes állampolgár igényeire, szükségleteire.

Stabil kormányt, méghozzá gyorsan!

Hozzátette, eleget kíván tenni a megbízatásnak azzal is, hogy törekszik egy „stabil kormány gyors megalakítására”. Mint mondta, a világ nem vár Németországra, és most kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy 10-15 év múlva is jól menjen a németek sora. Ezért a többi között tenni kell a munkahelyek megőrzéséért és új munkahelyek megteremtéséért, „a digitalizáció éllovasává kell változtatni az államot”, ösztönözni kell a kutatásfejlesztést. „Mindenekelőtt a lehető legjobb oktatással és továbbképzéssel fel kell készítenünk magunkat és gyermekeinket a digitális haladásra” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy „még több pénzt kell beruházni egy erős államba, amely megvédi együttélésünk szabályait, és gondoskodik mindannyiunk biztonságáról”.

Kiemelte, hogy Németország jövője elválaszthatatlanul összefonódik Európa jövőjével, és „a következő évek döntő kérdése” az lesz, hogy miként sikerül összetartani az Európai Unió 27 tagállamának közösségét. A következő évek arról szólnak majd, hogy „mi, európaiak a globális és digitális világban képviseljük-e értékeinket szolidárisan és öntudatosan úgy befelé, mint ahogy kifelé is, dolgozunk-e a gazdaságilag sikeres és igazságos Európáért, és fellépünk-e következetesen külső határaink védelméért és polgáraink biztonságáért”. Hangsúlyozta: Németország és Franciaország együtt kíván küzdeni azért, hogy mindez sikerüljék, ezzel járul hozzá ahhoz, hogy Európa felkészüljön a jövőre.

A kancellár aláhúzta, hogy a közösség előtti kihívások megválaszolását célzó heves vita hozzátartozik az „eleven demokráciához”. Németország „a legjobb értelembe, sokszínű társadalom”, amelyet azonban egyesítenek az alaptörvény értékei is, az ember méltóságának és szabadságjogainak tisztelete – mondta Angela Merkel. Hozzátette: 2018-ra azt kívánja, hogy a németek még jobban tudatosítsák, mi is az, ami összetartja társadalmukat, és ismét helyezzék hangsúlyosabban előtérbe mindazt, ami összeköti őket. Az új évben mindenkinek törekednie kellene arra, hogy ismét nagyobb tisztelettel forduljon másokhoz, figyeljen rájuk, hallgassa meg, és próbálja megérteni őket – mondta a német kancellár.

December 30-án az ungvári Ice Land műjégpályán lejátszották a megyei jégkorongbajnokság újabb fordulóját. 2017 utolsó mérkőzésein az Ungvári Farkasok (Uzshorodszki Vovki) a Szpartakkal, míg a Szinevér a Sahtai Párducokkal (Sahtarszki Barszi) csapott össze.

A mérkőzéseken a papírforma érvényesült – az összecsapások az esélyesek győzelmével értek véget. Az újévi-karácsonyi időszakban szünetel a bajnokság, a következő mérkőzéseket 2018. január 20–21-én játsszák.

Az első meccsen az Ungvári Farkasok 7-3-ra legyőzték a Szpartakot. Majd a Szinevér gond nélkül nyert a meggyengült játékosállományú Sahtai Párducok ellen (7-1).

A Beregszászi járáshoz tartozó Zápszonyban él a fiatal zenepedagógus házaspár, Gácsi András és Klára. Tizennégy éve házasok, és négy gyermek szülei. Klárával zápszonyi otthonukban beszélgettem a családról és annak ügyes-bajos hétköznapjairól.

Ismerjük meg a Gácsi családot!

 

– Honnan származtok a férjeddel?

– András egy beregszászi nagycsaládban nőtt fel, két húga van. Jómagam zápszonyi születésű vagyok, a húgommal itt nevelkedtünk, ezen a településen. Itt jártam általános iskolába is. A szüleim zeneiskolába is beírattak, ahol zongorázni és csellózni tanultam.

Johanna

– Hol folytattad a tanulmányaidat a kilencedik osztály befejezése után?

– Az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolába kerültem, ahol a cselló lett a hangszerem. Négyéves képzés után kaptam zenetanári diplomát.

 

– Hol álltál először munkába?

– A Mezőkaszonyi Művészeti Iskolába kerültem, ahol csellót oktattam a gyerekeknek.

 

– Mikor ismerkedtél meg Andrással?

– Ungváron találkoztunk. Ő is zenepedagógusnak tanult. Mindketten 2001-ben végeztünk. Két év múlva, 2003-ban kötöttünk házasságot.

Áron

– Hol telepedtetek le?

– Zápszonyba, az én szüleimhez költöztünk, azóta is velük élünk.

 

– Csakhogy időközben szépen bővült a család…

– Így van. Négy gyermekünk született. Mindig is nagycsaládra vágytam. A férjem is hasonlóan gondolkodott.

 

– Mikor született meg az első gyermeketek?

– Johanna lányunk 2007-ben jött a világra Munkácson. Kinézetében és természetében is leginkább az édesapjára hasonlít. Eleven, szókimondó gyermek. A Zápszonyi Általános Iskola ötödik osztályos tanulója. Az alsós osztályokban jó volt a tanulmányi eredménye. Számos jutalomkiránduláson is részt vehetett. A felső tagozaton már nagyobb a követelmény, hamarosan meglátjuk, hogy hogyan a teljesített az első félévben.

Eszter

– Zenét is tanul Johanna?

– Igen, első osztályos korában beírattuk a művészeti iskolába. Hegedű a hangszere. Sajnos eddig nem igazán szerette meg.

 

– Térjünk vissza Johanna testvéreire!

– 2009-ben született meg Áron, majd őt követte 2012-ben Eszter lányunk és 2014-ben András fiunk. Áron másodikos a helyi iskolában, valamint csellózni tanul. Egyre ügyesebben játszik rajta. Ő csendes, szófogadó gyermek. Szeret a barátaival futballozni. Eszter most abban a korban van, hogy példaképet keres, akit követhet. Leginkább Johannára akar hasonlítani. András még kicsi, nem tudom, hogy milyen lesz a természete. Kinézetre az édesapjára hasonlít.

 

– Nagyon szép bibliai eredetű neveket választottatok a gyermekeiteknek. Gondolom, ez nem véletlen.

– Vallásos család vagyunk. A helyi református gyülekezethez tartozunk. Még 2004-ben – miután elvégeztem a kántorképzőt Beregszászban – vállaltam el a kántori szolgálatot a templomban. Az énekek vezetése mellett orgonálok is az istentiszteleteken.

András

– A négy testvér közül ki kivel találja meg leginkább az összhangot?

– Eddig többnyire a két idősebb kereste egymás társaságát, illetve a két kisebb gyermekünk játszott egymással. Általában nincs gond a viselkedésükkel. Gyakran nálunk tartózkodnak az unokatestvéreik, így mindenki megtalálhatja a játszótársát.

 

– Hogyan éltétek meg a karácsony ünnepét?

– Istentiszteleten voltunk. Johanna és Áron énekelt és verset mondott a templomban. Utána megajándékoztuk egymást, és meglátogattuk a nagyszülőket.

 

– A férjeddel mivel foglalkoztok most?

– Mind a ketten a Mezőkaszonyi Művészeti Iskolában tanítunk. András klarinétot, szaxofont, furulyát, én csellót oktatok. Korábban egy éven át külföldön dolgozott a férjem, ám nem akartunk így élni, így András hazajött, és visszament a zeneiskolába. Az is megfordult a fejünkben, hogy elköltözzünk Magyarországra, de lakás és stabil munkahely nélkül ezt nem láttuk megvalósíthatónak.

 

– Mire vágytok?

– Szeretnénk magyar nyelvű iskolában taníttatni a későbbiekben is a gyermekeinket.

 

– Bízzunk benne, hogy lesz rá lehetőségetek! Isten áldja meg a családotokat!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A Csendes-óceán kellős közepén lépnek be mindig a leghamarabb az új esztendőbe az időzóna rendszer miatt. Azonban volt arra is példa, hogy az édenben elmaradt a szilveszter.

Újév az édenkertben

A Szamoa és a Kiribatihoz tartozó Kiritimati szigetének alig több mint ötezer lakosa lép be elsőként a 2018-as évbe, közép-európai idő szerint délelőtt 11 órakor. Kiribati Köztársasága az Egyenlítő mentén elhelyezkedő, harminchárom korallszigetből áll. Ebből huszonegy lakott, egyikük neve Kirimati, ami magyarul Karácsony-szigetet jelent. A sziget Hawaii és Ausztrália között található félúton.

Közép-európai idő szerint Kritimati szigete után egy órával később, délben már Tongán is ünnepelnek. De nagyvárosban először csak délután két órakor durrannak az első szilveszteri pezsgők, ekkor ünneplik az újévet Sydneyben. Nepálba este negyed nyolckor, Indiába és Sri Lankára fél nyolckor köszönt be az újév.

Sereghajtóból éllovas

Pár évvel ezelőtt Szamoa szigetállam átkerült a dátumválasztó vonal másik oldalára. Addig attól keletre éltek, így huszonhárom órával voltak Új-Zéland mögött. Szamoa így 2011. december 30-át egyszerűen átugrotta: az egész ország kereken huszonnégy órával előbbre állította óráját, így azóta nem utolsóként, hanem az elsők között üdvözölheti az új esztendőt.

A sziget 1892-ben átkérte magát a dátumvonal túloldalára, hogy Amerikával egy napon legyen. A váltást július negyedikére időzítették, amit így a naptárban egy újabb július negyedike követett. Így akkor a szigeten tartózkodó amerikaiak duplán ünnepelhették a függetlenségüket.

A 2011-es váltás szerencsére nem okozott komoly fennakadásokat, annak ellenére, hogy az ország konkrétan átugrotta december 30-át. Sőt a szamoai kormány akkor külön rendeletet hozott arról, hogy a a munkáltatók kötelesek kifizetni a munkabéreket, a szállodák viszont nem számlázhatják le a vendégeiknek a szobákat az elmaradt napra.

Itt durrannak legkésőbb a pezsgők

Mikor mi már javában az újévet tapossuk, New York városában még este kilenc van, és még javában áll az utcabál. Hasonló a helyzet az Angyalok városában, Los Angeles-ben is, amely hozzánk képest csak kilenc órával később lép be az újévbe. A legtovább Hawaii, Amerikai Szamoa és a Midway-szigetek lakói várnak 2018-ra. Náluk közép-európai idő szerint csak hétfőn délelőtt 11, illetve 12 órakor mondanak búcsút az óévnek.

A biztonság és a rendfenntartás érdekében fokozott üzemmódban dolgoznak a hatóságok az elkövetkezendő újévi és a karácsonyi ünnepek alatt.

Minden nap 300 rendőrségi munkatárs figyel majd a rendre a kárpátaljai településeken. A gyülekezési helyeken, stratégiai objektumoknál, templomoknál és szórakozóhelyeknél éjjel-nappali őrjáratot végeznek.

A biztonsági intézkedésekben részt vesz az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) is.

Oroszország a központi költségvetésből 390 milliárd rubelt (6,7 milliárd dollárt) költ a jövő nyári labdarúgó-világbajnokság előkészületeire.

Tatyjana Golikova, a számvevőszék elnöke hétfőn elmondta, az összegnek körülbelül 38 százalékát fordítják sportlétesítmények építésére és felújítására, a többit az infrastruktúra fejlesztésére, például utak, közművek rekonstrukciójára költik.

A világbajnokságot június 14. és július 15. között 11 orosz város 12 stadionjában rendezik meg.

A téli hideg számos módon kihat a testünk működésére. Fázni persze senki sem szeret, de a hőmérsékletcsökkenésnek meglepő módon nemcsak negatív, hanem pozitív hozadékai is vannak.

Gyenge immunrendszer
Bár az nem igaz, hogy a hideg levegőn automatikusan megfázunk, az alacsonyabb hőmérséklet igenis legyengítheti az immunrendszert. Ezért van az, hogy télen gyakoribbak a felső légúti megbetegedések, hiszen ilyenkor megnő a fertőzések veszélye.

Erősödő asztma
Ha gyorsan lélegezzük be a hideg levegőt a szánkon keresztül, az irritálhatja a tüdőt. Éppen ezért érdemes sálat kötni a szánk elé, ha a szabad levegőn mozgunk, sportolunk. Figyeljünk arra, hogy inkább orron át lélegezzünk, mert ez segít abban, hogy a levegő felmelegedjen, mielőtt eléri a tüdőt.

Gyakoribb migrén
A hőmérsékletcsökkenés légnyomáscsökkenéssel is jár, ami arra hajlamosaknál arcüregproblémákat, illetve migrént generálhat.

Csökkent libidó
A hideg és a kevés napfény depresszióra hajlamosít, és ez sokak nemi vágyára is negatív hatást gyakorolhat. Fontos, hogy ha télen kisüt a nap, használjuk ki, mozogjunk rendszeresen a szabadban, mert ez jó hatással lesz a libidónkra.

Több zsírt égetünk
A hidegben a szervezetünk több zsírt éget, ezt számos kutatás is bizonyítja. Már önmagában az alacsonyabb hőmérséklet is elég, de a hatás akkor a legerősebb, ha mozgunk is a hideg levegőn, persze kizárólag megfelelően felöltözve.

Enyhülnek a gyulladások
Egy 2011-ben készült tanulmány szerint az extrém hideg segíthet az edzés utáni regenerálódásban. Emiatt a téli hidegben végzett keményebb edzések után enyhébb izomlázra számíthatunk, mivel a hideg gyulladáscsökkentő hatású. Nem véletlen, hogy az élsportolók is jeges vízben vagy speciális jégkamrában regenerálódnak.

Milyen sok házaspár szeretne gyermeket, és nem születik nekik. Várnak sok-sok évet, míg aztán egyesek feladják; mások viszont őrzik a reményt, kitartóan imádkoznak, amíg a Mindenható meg nem ajándékozza őket egy gyermekkel. Mekkora öröm ez nekik, sőt rokonaiknak, hozzátartozóiknak is! Ilyen boldogságot élt meg pl. Ábrahám és Sára vagy Zakariás és Erzsébet, és még sokan mások azóta is!

A termékenységet, az életet az Úristen adja. Először megteremtette az ő szép tervét, ezt a világot, beleteremtette az életet, majd harmadik csodájaként megteremtette az első embert az élővilág koronájaként.

Várakozik, vágyakozik az ember az igazira, az új életre, és az sajnos nem születik meg. Az Ószövetségben is vágyakoztak egy jó vezetőre. Minél rosszabb volt a király, minél rosszabb volt az élet, annál inkább várakoztak, annál inkább fohászkodtak az Istenhez, hogy jöjjön végre egy király, akinek az uralma alatt megszűnik minden rossz, ahol békesség van. Az Úristen időnként adott egy-egy jó királyt, mint pl. Dávidot vagy Salamont, de ők sem voltak tökéletesek, és egy idő után ők is meghaltak. Közben egyre jobban tisztult a hívő nép képe a várva várt Messiásról. Arra vágyakoztak, hogy ez a király tökéletes legyen, és az ő szép országának sose legyen vége. A próféták egyre inkább ilyen Messiásról jövendöltek.

A nagy próféták után eltelik néhány száz év, és a Messiás még mindig nem érkezik meg. Múlnak a nemzedékek, a nép reménysége nagyon megfogyatkozik, hitetlenségbe és bűnbe süllyednek, szörnyű elnyomások, ellenséges erők jönnek rájuk, és ezzel együtt beengedik a Gonoszt az életükbe, társadalmukba. Végül egy nagyon gonosz, félelmetes király kerül uralomra: Heródes, akinek uralkodása alatt már nagyon kérleli a hívő nép az Úristent, hogy küldje el a Messiást, harmatozzák az egek az Igazat. A gondolkodó, hívő emberek rádöbbennek arra, hogy csak Istentől jöhet az a király, az a Messiás. S akkor az idők teljességében Isten elküldi angyalát Názáretbe egy szűzhöz, akit már előzőleg előkészített arra, hogy méltó hajléka legyen az Ő egyszülött Fiának, akit méhébe, testébe fogad. Olyan csodálatos ez a pillanat, amikor az Isten Éva „nem”-je után ennek a szűz leánynak a beleegyezését, igenjét kéri. Mária rövid gondolkodás után teljes szívével-lelkével kimondja az áment Isten világot megváltó tervére, és ebben a pillanatban megfogan méhében az Isten Fia, aki kilenc hónap múlva megszületik Betlehemben ebbe a látható világba.

Az Úristen tette az embert újra termékennyé a Szentlélek által, és a világ legnagyobb csodája történt meg: az Isten leszállt ebbe a világba és láthatóvá vált benne; Jézusban látható lett az Isten szeretete és irgalmas jósága. Az ember nem volt képes megszülni a tökéletest: Isten kegyelméből a Szentlélek által válhat az ember szentté és tökéletessé.

Harminc év múlva aztán Jézus meghirdeti itt a földön Isten országát, mely „igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben” (Róm 14,17). Amikor Jézus sorban megvalósítja a próféták jövendöléseit, akkor az emberek meggyőződnek arról, hogy valóban ő a Messiás és ő az Isten Fia. Akik hallották csodálatos tanítását és látták tetteit – az irgalmasság csodálatos tetteit –, azok mind meggyőződtek arról, hogy Jézus a várva várt Messiás király, az élő Isten Fia.

Ez a remény és ez az öröm éltessen minket karácsonykor és egész életünkben is: a mindenható és irgalmas Isten, a Szabadító érkezett el közénk és velünk is maradt: ő az, aki egyedül képes és akar is minket megszabadítani nyomorúságainktól.

Szeretettel kívánok kegyelemteljes karácsonyt minden jóakaratú embernek!

Majnek Antal
munkácsi megyéspüspök

Névnap Orbán – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember. Idézet

„Nem mi változtattuk meg az ünnepet, és ő sem változott volna magától. Üzleti érdekek alakították át, s mert ettől meg szétfoszlott varázsa, cukormázat parancsoltak rá, hogy kaszálhassanak.

Vavyan Fable

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

KARÁCSONY, ISTVÁN NAPJA

E napon jártak a dunántúli regölők. A gazdának minden jót kívántak, a leányokat, legényeket összeénekelték. A közelmúltig szokás volt egyes dunántúli falvakban, hogy a legények köcsögdudával, csörgősbottal felszerelve felkeresték a házakat, énekelték:

Eljöttünk, eljöttünk szent István szolgái Régi szokás szerint, szabad-e megtartani. Haj regü rejtem, regü, regü, regü regü rejtem. Amott eletkezik egy zöld pázsit, Azon legelészik csoda féle szarvas, Csoda féle szarvasnak ezer ága, boga, Ezer mise gyertya, Gyulladva gyulladjék, Soha el ne aludjék, Hej regü rejtem, regü, regü, regü rejtem. Amott is mondanának egy szép leányt, Kinek neve vóna N. N. volna. Haj regü rejtem, regü, regü, regü rejtem. Amott is mondanának egy szép legényt, Kinek neve volna, N. N. volna. Haj regü rejtem, regü, regü, regü rejtem. Regüjjük a gazdát, vele az asszonyát, Mert az asszonynak, retek a bocskora, Répahéjj a szíjja, krumpli a sarka, Haj regü rejtem, regü, regü, regü rejtem. Szegen lóg egy zacskó, tele van százassó Fele a gazdáé, fele a regüsöké. Haj regü rejtem, regü, regü, regü rejtem. Eljött a szent karácsony bodros szakállával, Hej te kicsi csizmám nem győzlek szalmával! Megsült a kismalac, érezzük a szagát, Hozzák ki nekünk a hátulsó combját! Aggyon isten minden jót, Ha meghalunk koporsót, Szekerünkbe kereket, Csutoránkba feneket, Szent István napján, Hadd ihassunk eleget! (Bük, Vas m.; Tátrai Zs. gy. 1966)

A hazai kutatás sokat foglalkozott a regölés és a regösének kérdéseivel, mert abban finnugor kori réteget vél felfedezni, valamint a téli napforduló megünneplésének pogány nyomait. Rajeczky Benjamin pedig felhívta a figyelmet arra, hogy különféle szokások megnevezéseként is szerepel a magyar nyelvterületen a regölés, remélés. Például Pásztón a lakodalom legvégén „regélni mennek”, vagyis még egyet mulatni. Nógrád megyében, Nagybárkányban a farsangi mulatság befejezését jelenti a regélés. Hamvazószerdán mentek a legények „regényi”: tyúkot, kacsát loptak, eladták, és elmulatták a pénzt. Éger vidékén remélésnek nevezik az ugyancsak hamvazószerdai alakoskodást. Regélő hétfő volt a neve valamikor a vízkereszt utáni első hétfőnek. A 16–17. századi kalendáriumokban fordul elő és a 17–18. századi céhszabályzatokban. E naphoz fűződhettek céhes ünnepek. Az elnevezések, szokások közti összefüggéseket azonban még nem tisztázta a kutatás.

A leggyakoribb keresztnevek közé tartozik a magyar nyelvterületen az István. Minthogy a karácsonyi ünneppel is egybeesik, külön ünneplő szokásai alakultak ki. Gyakran István- és János-köszöntőket aktualizálnak más névnapra is. A szövegek részint népi eredetűek, részint műköltői vagy félnépi alkotások. Gyakori az „Eljöttünk mi jó este / jó reggelt”… kezdetű, főként István- és János-köszöntő.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szamovolszky Ödön (Nagyberezna, 1878. december 26. – Budapest, 1914. december 28.). Szobrász. Apja, Szamovolszky Lőrinc ügyvéd a 80-as évek végén családjával Ungváron telepedett le, azonban hamarosan meghalt.  Édesanyja nevelte nyolc testvérével együtt.  Az ungvári agyagipari szakiskolában tanult. Első mestere és példaképe Petridesz János, az iskola szobrásztanára volt. Rövid ideig Kassán tanult, majd elvégezte a Budapesti Iparművészeti Főiskolát. Egy ideig Zala György és Róna József műtermében dolgozott, majd Olaszországban, Münchenben és Párizsban folytatta tanulmányait. 1902-ben mutatkozott be először kiállításon, a Műcsarnokban állították ki egyik művét. 1903-ban készítette a budapesti Szent István-bazilika főkapuját díszítő 12 apostol bronz reliefjét. Horvai Jánossal közösen alkotta meg a rozsnyói gróf Andrássy Franciska-szobrot. 1907-ben egy pályázatra Gách Istvánnal közösen készítette a Szabadságharc-emlékművét, amellyel első díjat nyert és megbízást is kapott, de a munkája befejezetlen maradt. 1913-ban művének elkészült részletéért állami aranyéremmel jutalmazták. Legsikerültebb alkotását, a carrarai fehér márványból készült Dayka Gábor-szobrot 1909-ben alkotta.  1914-ben az Erzsébet-szobor pályázatra készített pályatervet. Korai halála megakadályozta tehetségének igazi kibontakozását. A Magyar Nemzeti Galéria hat szobrát őrzi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Letartóztatják Mindszenty József bíborost a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés koholt vádjával (1948).

Az első magyar operabemutató (1822). Ruzitska József: Béla futása.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

KARÁCSONYI LEKÜLET

„Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak” (Kolossé 3:13)

Vannak emberek, akik számára a karácsony nem az ünnep örömét jelenti, hanem depressziót. Néhány esetben ennek az az oka, hogy családjukat darabokra törte egy válás, és az emlékek túl fájdalmasak. S. I. McMillen és David Stern társszerzők írnak Elkerülhető betegségek című könyvükben azokról a károkról, melyeket mi okozunk saját magunknak azzal, ha utálunk valakit, vagy nem vagyunk hajlandók megbocsátani. „Abban a pillanatban, amikor elkezdek gyűlölni egy embert, a rabszolgája leszek. Ő irányítja a gondolataimat, ő uralja az érzéseimet, még az álmaimat is. A vérkeringésemet állandóan stresszhormonok árasztják el, és kimerítik a szervezetet… bárhová megyek, mindenütt üldöz az, akit gyűlölők.” Amikor a családod összejön karácsonykor, talán van köztük valaki, akit nem kedvelsz, vagy akinek nem bocsátottál meg. Ha így van, emlékezz arra, hogy Jézus azért jött a világra, hogy szeresse a szerethetetleneket, és megbocsásson az arra méltatlanoknak. A „kegyelem” azt jelenti: „meg nem érdemelt, meg nem szolgált és ki nem érdemelt kegy.” Krisztus ki fogja mosni a szívedből a haragot és a neheztelést, ha engeded neki. Ha valakivel nem szívesen találkoznál a családi karácsonyokon, javaslunk egy imádságot: „Uram, megvallom, hogy nem kedvelem …-t, és rettegek a vele való találkozástól. Segíts, hogy megbocsássak, és kegyelmes hozzá. Hadd áradjon át rajtam Krisztus szeretete ezen a karácsonyon. Jézus nevében imádkozom. Ámen.” Azt mondod, az illető nem érdemeli meg a bocsánatot? Lehet, de te sem érdemelteted meg Isten szeretetét és bocsánatát. Jézus azt mondta: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaztak titeket… És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük.” (Lukács 6:27-28,31). Ilyen a karácsonyi lelkület!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent István diakonus, vértanú

István diákonus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Egyház számára az Apostolok Cselekedeteiben (6,1–8,2). E két fejezetben Lukács nem annyira a vértanúságot hangsúlyozta, mint inkább azt az üdvtörténeti fordulatot, amelynek dátuma István halálának napja: a fiatal Egyház Jeruzsálemből szétszóródik ,,Júdeába és Szamariába”, majd a pogányok közé is, s ezáltal egyre szélesebb körben terjed az Evangélium.
István a hét diákonus egyike, akiket az apostolok azért választottak, mert feszültség támadt a görög nyelvű és hellén kultúrájú, valamint a jeruzsálemi hívek között. A görögök úgy érezték, hogy az ő özvegyeiket elhanyagolják az alamizsnaosztásnál. Az apostolok ezért úgy határoztak, hogy megbíznak hét hellén férfit az asztal szolgálatával, s ők az imádságnak és az ige szolgálatának élnek. E férfiak a hellén keresztények tekintélyes képviselői lehettek, s emellett igazi apostolok, akiket nem lehet ugyan együtt említeni a Tizenkettővel, de teljes bátorsággal hirdették az Evangéliumot, és magukkal vitték egész Júdeába.
István a főtanács előtt először halkan, az igaza tudatában lévő ember nyugalmával beszél, ám egyszer csak villámot vet a tekintete, és mint a vihar, úgy csap le a főtanács tagjaira.
Szavaitól zűrzavar támad: a főtanács tagjai fölugrálnak a helyükről, és dühük jeléül a fogukat vicsorítják feléje. Amikor István elmondja látomását, tovább nem fékezik magukat: a főpap megszaggatja a ruháját, a többiek ordítva befogják a fülüket, hogy ne hallják a ,,káromlást”. Ezzel a pernek vége is szakadt, hiszen a hallott káromlás után nem volt szükség többé tanúkra. A káromlás büntetése a megkövezés volt. A főpap talán még megkísérelte, hogy a formaság kedvéért ítéletet hirdessen, de az általános kavarodásban erre már senki nem figyelt oda. Mintha eszüket vesztették volna az emberek, rárohantak Istvánra, és hangos kiabálás közepette tuszkolták vonszolták ki a teremből, ki a városon kívülre, hogy ott haljon meg. Vitték végig Jeruzsálem utcáin a Damaszkuszi-kapu felé, hogy ott hajtsák végre a megkövezést.
,,De hát mi rosszat tett?” — kérdezgették néhányan félénken, akik látták Istvánt a fékevesztett tömeg gyűrűjében. A tömeg azonban nem gondolkodott, csak ordított és tolongott az áldozat körül. Elérvén a kapuhoz, gúnyos kiáltások közepette kitaszították, hogy fusson az életért, ha tud. István azonban nem fut el a kövek elől. Hanem amikor hullani kezdtek rá a kövek, ő térden állva így könyörgött: ,,Uram, ne ródd föl nekik ezt bűnül!” — és e szavakkal elszenderült.

bacskaplebania.hu

Karácsony ünnepén a Kárpátalja anno sorozat sem szólhat másról, mint Jézus születéséről. Egy tiszacsomai csillagforgatóval kívánunk minden kedves Olvasónak áldott ünnepet!

Négy szereplő adja elő: egy csillagforgató, két angyal és az öreg pásztor.

A házba először csak az I. Angyal lép be, s köszönti a háziakat.

I. Angyal:

„Jó estét nagy urak, ide hallgassanak!

Többi barátaink kint csillaggal vannak.

Beszólítanám őket, mer igen megfáztak,

Krisztus nevében hírt mondanának.

Teccik a csillag?”

(Válaszolniuk kell a háziaknak, hogy igen vagy nem. Ezután kintről bekiált a II. Angyal.)

 II. Angyal:

„Glória!”

(Bejön a II. Angyal és a csillagforgató, aki az égnek forgatja a csillagot, miközben énekelnek.)

Ének: „Pásztorok, pásztorok örvendezve…”

I. Angyal:

„Hát az öreg etykás-petykás Petit hol hagytátok?

II. Angyal:

„Nagy erdőben, nagy mélységben sánta lábát fájtatja,

kanfarát nem bírja.

Na de sebaj, egyet füttyentek, kettőt suhintok,

s ő mégis megérkezik.

Gyere be hát, öreg!”

(Belép az öreg, aki loncsos, az arcát maszk takarja, hosszú, szöggel kivert orra és pásztorruhája van. Rekedt hangon megszólal.)

Öreg:

„Merre nyílik ez az ajtó?”

I. Angyal:

„Arra, öreg, arra!”

Öreg:

„ Ti csak itt esztek, isztok, dorbézoltok,

vén, öregapátokra nem is gondoltok?

Mindjárt úgy megszabdalom az ingetek gallérját,

Hogy semmi bajotok sem lesz!

Egy kis tinta cseppent a csizmám orrára.

Én is megérkeztem karácsony éjszakára.

Tudtam, hogy karácsony lesz, véle álmodtam.

Két szál füstölt kolbászt a fogam közé akasztottam.

De mire felébredtem, üres lett a hasam.”

I. Angyal:

„Tudsz-e öreg imádkozni?”

Öreg:

„Hogyne tudna egy ilyen vénember!”

I. Angyal:

„Mondjad, öreg: Atyának!”

Öreg:

„Ne szalad fiam a tölgyfának!

I. Angyal:

„Mondjad, öreg: Fiúnak!”

Öreg:

„Fiaim a juhokkal vannak.”Angyal:

„Mondjad, öreg: Szentlélek!”

Öreg:

„Szentebb az én lelkem, mint a tiétek.”

I. Angyal:

„Mondjad, öreg: Ámen!”

Öreg:

„Hamm, bekaplak mindnyájotokat!”

Ének:

“Mennyből az angyal…”

Csillagforgató:

„Internátusz pátusz.

Menjünk hát tovább,

mert a mi csillagunkat

más helyen is várják!”

 

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

Orvosi tapasztalatok alapján, sőt számos tanulmány eredménye szerint is: az ünnepi időszakban, karácsonykor, és újév napján, egy harmadával növekszik a szívproblémákra panaszkodó páciensek száma. Vajon milyen okok állnak ennek a háttérben? Dr. Vaskó Péter kardiológus arról beszél, hogyan vigyázzunk a szívünkre az ünnepek alatt, annak érdekében, hogy a meghitt hangulatot ne árnyékolják be a szívproblémák.

Milyen okok állhatnak a háttérben?
“Az évnek ebben az időszakában hirtelen valóban nagyon megnő a szívinfarktus, a szívleállások, illetve a szívritmuszavarok aránya”- osztja meg tapasztalatait Dr. Vaskó Péter, kardiológus. Ennek több oka is lehetséges. A hideg időjárás, a stressz, illetve a túl sok alkoholfogyasztás is hozzájárulhatnak a hirtelen kialakuló szívproblémákhoz, illetve a már meglévő szívpanaszok súlyosbodásához, a helytelen étkezés pedig hosszú távon vezethet szív- és érrendszeri panaszokhoz.

Stressz és a szív
A vendégvárás, vendégfogadás, ajándékbeszerzés feladatát sok ember erős stresszhelyzetként éli meg. Ilyenkor a szervezetben különböző élettani folyamatok játszódnak le: fokozódik a szimpatikus idegrendszer tevékenysége, megnő az adrenalin szint, megemelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám. Ha valakinek beteg a szíve, akkor ezt az erőteljesebb igénybevételt már nehezen tudja kompenzálni, amely könnyen különböző szívproblémákhoz, de akár szívinfarktushoz is vezethet.

Alkohol és szív
Az közismert tény, hogy a fokozott alkoholfogyasztás amagas vérnyomásegyik kiváltó oka, de azt talán már kevesebben tudják, hogy néhány embernél már akár minimális, egyetlen korty szesz is szívritmuszavart okozhat. A Kaliforniai Egyetemen kutatásai – amelyben 223 ritmuszavar miatt kezelt beteg adatait dolgozták fel – azt is igazolták, hogy a váratlanul, hirtelen elkezdődő pitvarfibrilláció alkoholfogyasztás után kezdődik, és hogy a szeszfogyasztás, a pitvarremegés esélyét négyszeresére növelte.

Természetesen, egy-egy deciliter vörösbor még hasznos is lehet magas resveratrol tartalma miatt, de ennél nagyobb mennyiség már nem javasolt.

A gyomorpanaszok szívinfarktust jelezhetnek!
Mivel az infarktus egyes tünetei hasonlítanak a gyomorrontásra, ezért sokan a lakmározás számlájára írják a rosszullétet, amikor hányingert, hányást, erős hastáji fájdalmat tapasztalnak. Pedig elképzelhető, hogy nem gyomrukat rontották el, hanem szívinfarktust jeleznek a tünetek. A gyomorrontás tünetei erős mellkasi fájdalommal együtt számos esetben akár szívrohamot is jelenthetnek, ezért komolyan kell venni ezeket a panaszokat.

A hidegben nagyobb a szívinfarktus kockázata
A szívproblémák kapcsolatban vannak a téli időjárással is, ugyanis kutatások kiderítették, és orvosi tapasztalatok is igazolják, hogy a hideg hónapokban növekszik szívinfarktusok száma. Ez azzal magyarázható, hogy az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az erek – köztük a szív artériái is -, így csökken a szívizmok vérellátása.

Mivel a test úgy reagál a hidegre, hogy összehúzódnak az erek a bőrben és annak a testfelszín közelében, a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa a keskenyebb erekben. Ezt egy beteg szív már nehezen tudja kivitelezni. Ilyenkor növekszik a görcskészség is, amely szívbetegeknél szorító mellkasi érzést okozhat.

Mit tanácsol a kardiológus?

• Azonnal hívjon mentőt, ha ezeket a tüneteket érzékeli: erős, nem szűnő mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés, hideg veríték. Nagyon fontos, hogy minél előbb kardiológiai centrumba kerüljön, és szakszerű ellátásban részesüljön, ha esetleg szívinfarktust szenvedett.
• Ha eddig nem tette meg, az ünnepek után feltétlenül menjen el kardiológiai kivizsgálásra! Akinek érzékelhető problémája van, az semmiképpen se halogassa ezt, de 40 év felett már mindenkinek javasolt, még akkor is, ha nincsenek panaszai, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedések sok esetben lassan, alattomosan, alakulnak ki.
• A szívinfarktus megelőzése érdekében figyeljen oda az ételek elkészítésre, próbálja meg a hagyományos ételeket diétásabb változatban elkészíteni. Emellett pedig csak módjával fogyasszon alkoholt.
• Pihenjen, relaxáljon, kapcsolódjon ki, kerülje a stresszt amennyire lehetséges.
• Mozogjon két ünnep között is, hiszen köztudott, hogy a testmozgás jótékony hatású szív- és érrendszer egészségére nézve.

Azért nem indulhat a jövő évi elnökválasztáson az orosz ellenzéki, mert a központi választási bizottság hétfőn elutasította a jelöltségének bejegyzését. A testület azzal indokolta a döntést, hogy Navalnijt súlyos bűncselekmény miatt elítélték. A bizottság 13 tagjából 12-en támogatták a határozatot, egy fő tartózkodása mellett.

A választási bizottság többször is kifejtett álláspontja szerint a 41 éves politikus nem vehet rész a elnökválasztáson, mert gazdasági bűncselekmény miatt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, így tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon. A Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenlábasának számító Navalnij – aki vasárnap terjesztette be a jelöltségéhez szükséges iratokat a választási bizottsághoz – közölte, hogy minden lehetséges fórumon, így az alkotmánybíróság előtt is fellebbezni fog a döntés ellen. A politikus egyúttal a március 18-ra kitűzött elnökválasztás bojkottjára szólította fel híveit.

Más sem kapott indulási jogot

A választási bizottság hétfőn szintén elutasította Szergej Polonszkij elnökjelölti bejegyzését. A pénzügyi szabálytalanságok miatt idén júliusban elítélt, de az ügy elévülése miatt már nem büntethető üzletember vasárnap nyújtotta be a szükséges iratokat. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke szerint Polonszkij a hatósághoz eljuttatott iratokban nem tüntette fel feleségének külföldi ingatlanjait. Hozzátette: ez a mulasztás hiánypótlással orvosolható.

Kszenyija Szobcsak orosz televíziós személyiség a Polgári Kezdeményezés elnökjelöltjeként hétfőn nyújtotta be a bejegyzéséhez szükséges iratokat a választási testülethez. Szobcsakot szombaton választotta be a Polgári Kezdeményezés a párt vezető szerveibe egyben pedig elnökjelöltjének is megtette. A műsorvezető 123 pontos választási programjában egyebek között ígéretet tett az ország kormányformájának megváltoztatására, így a jelenlegi elnöki rendszer helyett parlamentáris demokráciát javasol erős, autonómiával rendelkező régiókkal.

Szobcsak emellett véget vetne országa külföldi katonai beavatkozásainak különös tekintettel Szíriára és Ukrajnára. Mint ismételten hangsúlyozta, programjának végrehajtásával Oroszország visszatérhet Európához.

Több tucat jelölt indul, de csak egy esélyes

A központi választási bizottságnál eddig 18 párt jelentette be, hogy jelöltet kíván indítani az elnökválasztáson. Emellett 25, pártoktól független jelölt is megmérettetné magát. A közvélemény-kutatások szerint azonban messze Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök a legesélyesebb a győzelemre.

Putyin független jelöltként indul, messze lemaradva mögötte Vlagyimir Zsirinovszkij, az Oroszország Liberális Demokrata Pártja elnevezésű jobboldali-nacionalista politikai erő vezetője végezhet a második helyen.

Legkevesebb öten életüket vesztették, tizenöten pedig megsérültek, amikor egy autóbusz felszaladt a járdára, majd onnan lehajtott egy metróállomás gyalogos aluljárójába hétfőn Moszkvában.

A TASZSZ belügyi forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a hatóságok kizárták a szándékosság és a terrorakció lehetőségét.
A Szlavjanszkij bulvar nyugat-moszkvai metrómegállónál balesetet szenvedett busz a városi közlekedési vállalat menetrend szerinti járata volt. Az orosz fővárosban hétfőn sűrű hóesés rontotta az út- és a látási viszonyokat.
Az előzetes vizsgálatok szerint az autóbusz vezetője józan volt. A hatóságok több lehetőséget vizsgálnak, de az első feltételezés szerint a baleset a jármű műszaki hibája miatt következett be.