Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

2017. november 6–8. között a magyar szakos hallgatók kezdeményezésére, a Magyar Tanszéki Csoport, a Főiskola és a Kölcsey Szakkollégium Hallgatói Önkormányzatainak támogatásával, illetve a Kiscsikó büfé közreműködésével Hős! Idő! címmel képregény-napokat tartanak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, mely színes programokkal várja a résztvevőket.

A program során megelevenednek a képregényekből jól ismert szuperhősök, így a főiskolán járók könnyedén találkozhatnak Superman vagy Batman hasonmásaival is. A rendezvény a mindennapi hősök bemutatkozását is lehetővé kívánja tenni, mégpedig azáltal, hogy a jelentkezők egy fényképpel dokumentált jótettet hajtanak végre. Ezenkívül a hallgatóknak lehetőségük van megválasztani a „Fősuli hősét” is, aki a szerdai záróbuli keretein belül átveheti majd az őt megillető jutalmakat.

A rendezvény szervezői a szórakozás mellett a tudásgyarapítást is célul tűzték ki, hiszen a képregényeket mindenki ismeri valamilyen mértékben, de a képregények történetéről, valamint az elkészítésükről már lényegesen kevesebbet lehet tudni. E hiányt próbálták meg a november 7-i előadásaikban a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék felkért oktatói pótolni.

Szakál Imre: Képregény történelem – Történelem a képregényekben című előadásából az amerikai képregények történetét és evolúcióját ismerhettük meg.

Kész Barnabás: A képregény szerepe a történelmi ismeretek népszerűsítésében (egy képregényrajzoló tanár tapasztalatai) címet viselő előadása pedig gyakorlati szempontból próbálta bemutatni a képregény-rajzolás folyamatát, illetve azt, hogy miként is hasznosíthatók az oktatásban a képregények.

Esti program gyanánt a szórakozni vágyók az ismert képregényekből készült filmes adaptációkat tekinthetnek meg.
A november 8-i nap folyamán Cosplay bemutató és Szuperhős kvíz is várja az érdeklődőket.

A képregény napok zárásaként pedig egy beöltözős Szuperhős-bulira is sor kerül, melyre a saját jelmezzel nem rendelkezők a belépés során választott kedvenc hősük álarcában és kitűzőjében léphetnek majd be.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a holnapi rendezvényen!

Az 1956-os forradalomra emlékezve a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium 7. a osztálya meglátogatta a gimnázium munkácsi testvériskoláját. Az utazást, melyen Endrédi Józsefné igazgató is részt vett, a Rákóczi Szövetség támogatta. Pácz Tamás osztályfőnök idézi fel a kirándulás emlékeit.

Az első izgalmak az útlevélkészítés kapcsán érték az osztály néhány tanulóját, de mindenki idejében megkapta úti okmányát, s így október 21-én már indulhatott is az osztály. A reggeli gyülekezőt követően a Batthyány térről indult a csapat. Amíg a határnál várakoztunk, addig a diákok a kárpátaljai nevezetességekről olvasták fel otthon elkészített előadásukat. Beregszászon áthaladva megcsodáltuk a szépen felújított Hősök terét. Munkács felé közeledve már messziről látszott a vár körvonala, tornyai. A város határában kísérőnk s egyben idegenvezetőnk, Schink István, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója szállt fel hozzánk a buszra, s ő kalauzolt minket Kárpátalján.

Először a munkácsi várat látogattuk meg. Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, az utóbbi években felújított, szakszerűen restaurált vár az elmúlt évezredben fontos szerepet játszott a magyar történelemben, akár a tatár hordák, a törökök elleni harcra, akár II. Rákóczi Ferenc szabadságharcára vagy az 1848-1849-es magyar szabadságharcban játszott kiemelkedő szerepére gondolunk. Keletkezéséről nincsenek pontos adatok. A régészeti kutatások arról tanúskodnak, hogy vidéke már a neolit korszakban lakott volt, a bronz- és vaskorszakban pedig földvár állt a mai vár helyén. Honfoglaláskor cölöpökből emelt erődítmény állt a mai várhegy csúcsán. Szent István különleges jelentőséget tulajdonított a várnak, megerősítette falait, Szent László király tovább folytatta ezt a munkát, kőfalat épített köré. Anonymus, III. Béla király jegyzője a Gesta Hungarorumban (Magyarok cselekedetei) megemlíti, hogy a hét vezér és csapataik, átkelve a Vereckei-hágón és az alatta fekvő hegyvidéken, nagyon elfáradtak, és elhatározták, hogy megpihennek ezen a helyen. Mivel a vidéket nagy nehézségek (sok munka) árán érték el, a települést Munkácsnak nevezték el. Egy másik legenda szerint a vár és a város neve a szláv eredetű „múka”(„szenvedés”) szóból ered, mivel a vár építése, a hozzá szükséges kövek felhordása sok munkával, szenvedéssel járt.

A várban tett sétánk során megtekintettük Zrínyi Ilona szobrát, a várkápolnát, a turul szobrot, a több mint 80 méter mély kutat s a vár történetéről szóló kiállítást. Megtudtuk, hogy a kápolnában esküdött örök hűséget egymásnak Thököly Imre és Zrínyi Ilona; fény derült arra is, hogy a Szent Koronát itt is rejtegették Napóleon elől 88 napon keresztül, 1805 és 1806 között. Raboskodott itt Kazinczy Ferenc, s járt itt Petőfi Sándor is. A várból a ködös idő ellenére is gyönyörű kilátás nyílt a környező dombokra, távolabbi hegyekre.

A séta után ismét buszra szálltunk, s a belváros felé vettük utunkat. Sajnos az eső nagyon megeredt, így a belvárosi séta helyett a testvériskolánkat tekintettük meg, azt a II. Rákóczi Ferenc Középiskolát melynek osztálytermeiben az elmúlt tanévben négyszáz diák szívta magába az anyanyelvű műveltséget. Az egyik tanteremben leülve az igazgató úr elmondta, hogy a tanintézet 1880-ban nyitotta meg kapuit, Magyar Királyi Elemi Fiúiskola néven. A második világháború végén Kárpátalján is berendezkedő szovjethatalom viszont 1945-ben egyszerűen elkobozta a magyar iskolától annak patinás otthonát, s a frissen létrehozott, ukrán tannyelvű Tarasz Sevcsenko Középiskolának adta azt. Az anyanyelvű oktatási intézményt pedig egy kisebb, ma a Munkácsi Szent István Katolikus Líceumnak otthont adó épületbe helyezték át, s csak a múlt század hatvanas éveinek derekán költözhetett vissza, immár középiskolává átminősítve, régi-új hajlékába. 1968-ban tető alá hozták a tanintézet újabbik épületét is, 1992-ben pedig felvették a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola nevet. Hozzátette, hogy az 1877-ben született, jelizavetgradi (Kirovograd megye) illetőségű Bernstein Róbert volt az iskola legidősebb tanára, aki a franciaországi Besanconban végzett útmérnöki tanulmányokat, s francia nyelvet oktatott, míg az 1908-ban született Alter Ignác volt a legidősebb diák, aki – externátusként – 56 éves korában érettségizett le.

István bácsi majd egy órán keresztül válaszolt a diákok kérdéseire, majd beengedett minket irodájába, sőt a diákok még az igazgatói széket is kipróbálhatták. Miután ránk esteledett, a szállásunkra buszoztunk, ahol finom vacsora várt minket a hotel éttermében. A vacsora után közös játék és esti ima következett.
Másnap az 1956-os forradalom áldozataira emlékezvén elhelyeztük koszorúnkat, majd elénekeltük a Himnuszt. Ezután a székesegyház felújítása miatt a Líceumban tartott szentmisén vettünk részt, majd kirándulni indultunk. Első állomásunk a Vereckei-hágó volt. A 841 méter magasan elhelyezkedő hágón keresztül érkezett a honfoglaló magyarok többsége a Kárpát-medencébe. Megtekintettük az 1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta honfoglalási emlékművet, mely a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található. Megtekintettük a minket körülölelő gyönyörű, az ősz különböző színeiben pompázó hegyeket, majd elfogyasztottuk ebédünket.

Ebéd után a Felsőgerebenbe buszoztunk, ahol rövid sétát tettünk az Árpád vonal egyik látogatható bunkerében. Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban. Túránk végeztével ismét buszra szálltunk, s a szolyvai emlékparknál szálltunk ki ismét. A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai Szolyva városban a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij robot elszenvedőinek, illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak emléket állító emlékpark, melyet 1994 novemberében avattak fel. A diákok megrendülten sétáltak végig a parkon, ahol megtekintették a fekete márványból készült táblákat, amelyekre több mint 12 ezer nevet véstek fel.
Munkácsra visszaérkezve rövid sétát tettünk a belvárosban. Megcsodáltuk a székesegyházat, a Rákóczi kastélyt, a színház épületét s a városházát. Berci bácsi szobránál is megálltunk. Az élethű alkotást Bródi Iván szobrászművész mintázta a város legendás kéményseprőjéről, Tóth Bertalanról. A hatvanas éveiben járó jó kedélyű Berci bácsi Mezőkaszonyban született. Munkácson alapított családot, ahol immár 42 éve foglalkozik kéménysepréssel. Bertalan bácsi minden reggel fekete biciklijével közlekedik a városban. A városlakók nagyon kedvelik a kéményseprőt, és a főtéren álló szobrot is hamar a szívükbe zárták. A Latorca menti városban az a hiedelem él, hogy ha megfogják a kéményseprő gombját, nagy szerencse éri őket, s elmormolt kívánságaik teljesülnek. Jól látható, hogy a bronzszobron található gombot már fényesre tapogatták a város lakói és az odaérkező turisták. A séta után elbúcsúztunk István bácsitól, s szakszerű idegenvezetését, segítségét a Grund című dallal köszöntük meg. A vacsora után ismét közösen játszottunk, majd nyugovóra tértünk.

Október 23-án, reggeli után rögtön indultunk hazafelé. Még egyszer megcsodáltuk a munkácsi vár tornyait, majd folytattuk utunkat. A forradalomra emlékezvén Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét Dulin Artúr szavalta el, majd Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményét Träger Tamás adta elő. A határon átkelve vidám hangulatba telt az út, többen már a jövő évi utat tervezték, hiszen István bácsi meghívott minket jövőre is. Délután érkeztünk meg a Batthyány térre, ahol már várták a diákokat a szülők. Megérkezésünk után rögtön elkezdődött az élménybeszámolók sorozata.
Az út során nemcsak testvériskolánkkal ismerkedtünk, hanem az osztály közösségi élete szempontjából is remek lehetőség volt, hiszen mélyebb beszélgetésekre, egymás megismerésére is lehetőség nyílt. Reméljük, jövőre is hasonlóan élménydús kirándulás részesei lehetünk. Köszönjük a Rákóczi Szövetség támogatását!

Pácz Tamás osztályfőnök

Névnap Dömötör – a Demeter magyar alakváltozata. Idézet

„Ami igaz, az természetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám.”

Petőfi Sándor

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

DÖMÖTÖR NAPJA

Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak (Bálint S. 1977: II. 402–403). A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak ésdömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak (Bálint S. 1977: 11. 404).

A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak (Barna 1979: 117).

Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra. Zentán és környékén emlegetik a „Dömötör juhászt táncoltat” szólást azzal a magyarázattal, hogy ilyenkor már nem kedvez az időjárás a kinttartózkodásra. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják (Penavin 1988: 132). Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Linner Bertalan (Beregszász, 1887. december 5. – Beregszász, 1969. október 26.). Sebész. 1906-ban érettségizett a beregszászi gimnáziumban, 1911-ben végezte el a budapesti orvosi egyetemet.

Munkáját a budapesti Szent János Kórház fertőző osztályán kezdte, itt végezte első műtétjét.  Később a Budapesti 1.sz. Sebészeti Klinikán dolgozott Dollinger professzor mellett, majd a Rókus Kórház sebésze lett. Az első világháborúban először az orosz, majd az olasz fronton teljesített harctéri szolgálatot katonaorvosként. 1919-ben lett a Beregszászi Közkórház sebésze. Korszerűsítette a kórházat, az 1936-ban épült új szárnyban modern műtőt rendezett be. A város és a környék legendás hírű orvosává vált. Életében közel 46 ezer műtétet végzett, köztük szenzációszámba menőeket is: egy kislánynak 1941-ben egy zsákvarrótű hegyét távolította el sikeresen jobb szívkamrájából, ő végezte el Kárpátalján az első agyműtétet, combnyakszögezést, petefészek-átültetést. Kidolgozta a kétoldali felső állkapocsrezekció új módszerét. Kutatási eredményei, tudományos munkái az Orvosi Hetilap, a Magyar Sebészet, a Zentrablatt für Chirurgie című szaklapokban jelentek meg. Jelentős pedagógiai tevékenységet fejtett ki, tanítványai közül sokan sajátították el módszereit. Szenvedélyesen foglalkozott szőlőnemesítéssel. A Pécsi Szőlészeti Kutatóintézettel együttműködve több mint száz új szőlőfajtát hozott létre. A Rajnai rizling és a Traminer kereszteződéséből származó hibridet róla nevezték el. A szaklapokban több szőlőnemesítéssel foglalkozó cikke is megjelent.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Fedák Sári színésznő (1879) több fővárosi és külföldi színpadon lépett fel, a háború után jobboldali tevékenysége miatt börtönre ítélték, szabadulása után már nem lépett színpadra. Vérbeli, ünnepelt operett színésznő volt, nagy tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma feledtetni tudta gyenge énekhangját, átélő képessége révén komoly, sőt tragikus jellegű szerepekben is kitűnt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

KÖTELEZD EL MAGAD!

„…senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott… De az Úr mellém állt…” (2Timóteus 4:16-17)

Olvasd el a következő szavakat lassan és figyelmesen: „Amíg el nem kötelezem magam, mindig ott van a tétovázás, az esély a meghátrálásra. De abban a pillanatban, amikor végleg elkötelezem magam, Isten is mozdul, és események áradata veszi kezdetét. Mindenféle előre nem látható történések, találkozások, emberek és anyagi eszközök indulnak felém, amilyenekről soha nem is álmodtam.” Tehát kötelezd el magad! Ha mások nem hajlandók veled menni, akkor az elkötelezettség azt jelenti, hogy egyedül is elindulsz. Dániel egyedül étkezett, és egyedül imádkozott. Illés egyedül mutatta be az áldozatot, és egyedül tanúskodott Isten mellett. Jeremiás egyedül prófétált, és egyedül sírt. Pál azt mondta: „…senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott… De az Úr mellém állt, és megerősített… megszabadultam az oroszlán torkából.” Az elköteleződés pontján – és nem hamarabb – Isten közbelép az érdekedben. Amikor a három héber ifjú elkötelezte magát arra, hogy nem hajol meg a király bálványai előtt, Isten kihozta őket a tüzes kemencéből úgy, hogy még a füstszag sem volt érezhető rajtuk. Mindez még Nebukadneccarra is akkora hatással volt, hogy ezt mondta: „…nincs más isten, aki így meg tud szabadítani” (Dániel  3:29). Téged mire hívott el Isten, mit gondolsz, mihez kell kezdened az életeddel? Engedelmeskedj Neki! Lépj hittel, és tedd meg! Ha félsz, olvasd el ezeket a szavakat: „Inkább legyek hamu, mint por. Jobban szeretném, ha a szikra kiégne bennem, mint ha elfulladna és kiszáradna. Az életem igazi feladata élni, nem csupán létezni. Ezért nem pazarlom a napjaimat arra, hogy megpróbálom meghosszabbítani őket. Ki fogok használni minden pillanatot.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szűz Mária

Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.

Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én “Mária, Rózsafüzér Királynője” ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a “Keresztények Segítsége” megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai közt szerepel.

bacskaplebania.hu

A Down-szindróma az egyik legismertebb genetikai elváltozás, amely több szervrendszert érintő anatómiai rendellenességet és változó mértékű értelmi fogyatékosságot eredményezhet.

1. Kromoszómarendellenesség áll a háttérben

A problémát az okozza, hogy a betegek 46 helyett 47 kromoszómával rendelkeznek. A Down-szindrómakialakulásáért a 21-es kromoszóma számbeli többlete felelős: ebből van eggyel több nekik.

2. A Down-szindróma nem fertőző

A Down-szindróma abban a tekintetben nem betegség, hogy nem lehet elkapni. Genetikai állapot, amelyet az a bizonyos extra 21. kromoszóma okoz.

3. Nincs olyan, hogy “downosok”

Nincs olyan, hogy downos baba. Ezért ne is mondjuk senkire, hogy downos, és nem szerencsés a Down-kór kifejezés használata sem. A Down-szindróma helytálló és diszkrét, mivel nem kategorizálja be a betegeket, pusztán csak jelzi, hogy ez is része a személyiségüknek.

4. Nincsenek Down-fokozatok

Az embereknek nincs “enyhe” vagy “súlyos” Down-szindrómájuk. A tünetek persze egyénenként változhatnak, de nincsenek különböző fokozatok.

5. Mi van a mosoly mögött?

A közhiedelemmel ellentétben a Down-szindrómás betegek nem mindig felhőtlenül boldogok. Mindent érzékelnek a külvilágból, és minden hatással van rájuk.

6. Több időre van szükségük

A Down-szindrómás gyermekek ugyanazokon a fejlődési szakaszokon mennek keresztül, mint egészséges társaik. Annyi a különbség, hogy hosszabb idő alatt érik el ugyanazokat a mérföldköveket – legyen szó akár felülésről, mászásról vagy éppen járásról.

7. Hasonlítanak egymásra?

Bár vannak bizonyos fizikai jellemzők, amelyek alapján a Down-szindrómás betegek hasonlónak tűnhetnek, sokkal inkább hasonlítanak a családjukra, mint egymásra. Fontos kiemelni azt is, hogy arcvonásaik sem határozzák meg a kognitív képességeiket. Csak azért, mert valakin látszik, hogy Down-szindrómás, még nem alacsonyabb az IQ-ja. Ahogy azt sem jelenti, hogy emiatt automatikusan magasabb.

8. A legfontosabb a türelem

Önmagában a tény, hogy egy gyermeknek Down-szindrómája van, nem jelenti, hogy nem tud jól viselkedni vagy utasításokat követni. Ő is okos, csak nála néhány perccel több időt vesz igénybe ugyanannak az üzenetnek a felismerése.

9. A Down-szindrómások nem ugyanolyanok

Egy Down-szindrómával élő ismerete még nem jelenti, hogy mindegyiküket ismerjük. Mindnyájan egyediek vagyunk függetlenül attól, hogy hány kromoszómánk van.

10. A felnőttek nem gyerekek

Tévedés azt hinni, hogy a Down-szindrómás felnőttek “örök gyermekek”. Ők is felnőttek, csak nekik Down-szindrómájuk van. De képesek beilleszkedni, igazodni a családjukhoz, az iskoláikhoz, a munkatársaikhoz, a munkáltatóikhoz, vagyis a teljes társadalomhoz. Sok Down-szindrómás felnőtt vállal munkát vagy éppen házasodik meg. Vagyis nem élnek örökké a szüleikkel, sokan önállóan is boldogulnak.

11. Szenvednek vagy sem?

Dr. Brian Skotko, a Massachusetts General Hospital Down-szindróma programjának társigazgatója szerint az emberek nem szenvednek a Down-szindrómától. Egyik kutatásából korábban kiderült, hogy a felnőtt betegek 99% -a arról számolt be, hogy boldog az életével. Skotko a tanulmányában azt is kimutatta, hogy a szülők mindössze 5%-a jelentette ki, hogy gyermekét zavarja betegsége.

12. Nem különbözünk

A Down-szindrómás embereknek is vannak gondolataik, ötleteik, reményeik és álmaik, akárcsak mindenki másnak. És ami a legfontosabb: ugyanolyan tiszteletet is érdemelnek.

13. A beszéd nehézséget okozhat

A Down-szindrómás betegek egyik legfontosabb kihívása a gyenge izomtónus. Ez befolyásolja a beszédet és a finommotoros készségeket. (Beszédük terápiás kezeléssel fejleszthető, javítható.)

14. Állandó küzdelem?

Ötven évvel ezelőtt a szülőket még arra bátorították, hogy Down-szindrómával született csecsemőiket adják be valamiféle intézetbe, bízzák őket különböző intézményekre. Mára szerencsére azt látjuk, hogy a szülőkre a kemény munka és az elhatározás jellemző, hogy igenis hajlandóak harcolni gyermekeikért.

15. Az egyik legismertebb genetikai rendellenesség

Minden 691. gyermek Down-szindrómával születik az Egyesült Államokban. Magyarországon a betegség gyakorisága körülbelül 1 eset/1000 terhesség (1,17 ezrelék).

Cím: A reformáció identitást- és közösséget teremtő szerepe 500 éve és napjainkban
Helyszín: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Időpont: 2017. december 1., 09:30

A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet tudományos konferenciát szervez, amely 2017. december 1-én kerül megrendezésre.
Ezzel a rendezvénnyel ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját a kárpátaljai ifjúság, tudományos grémium és a vendégeink körében, melynek méltó és hasznos megvalósulása lehet e tudományos konferencia.

Főszervező: Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet
Társszervezők és együttműködők: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – Lehoczky Tivadar Kutatóintézet, valamint a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont; az Európai Protestáns Szabadegyetem, a Narancsik Imre Kutatói Műhely.

Tervezett szekciók: vallástudományi, történelem- és társadalomtudományi, bölcsésztudományi, természettudományi. A szekciók megléte a beérkező pályamunkák alapján kerül meghirdetésre.

Jelentkezési határidő: 2017. november 16.
Az előadás kivonatok (absztraktok) beérkezésének határideje – 2017. november 20.
Előadás szövege (teljes verzió előbírálat céljából) – 2017. november 25.
A tudományos publikációk (cikkek) beérkezésének határideje – 2017. december 1.

A konferencia hivatalos nyelve: magyar

A küldött tudományos publikáció (cikk) formai követelményei:
Formátum: oldalméret-A4, függőleges tájolás
Terjedelem: legfeljebb 10 oldal
Margók: jobb és bal oldali – 2,5 cm, alsó és felső – 2 cm
Bekezdések: 1,25 cm behúzással
Szövegformátum: Microsoft Word, szimpla sorköz
Betűtípus: Times New Roman, 12 pt

CÍM: NAGYBETŰS, FÉLKÖVÉR, KÖZÉPRE IGAZÍTVA
Szerző(k)
Egy üres sor
Az intézmény neve, ország, email cím: dőlt betűvel
Két üres sor

Szöveg
– A szöveget töréspontok nélkül, a grafikus ábrákat és fényképeket külön fájlban kérjük elkészíteni és elküldeni.
– A szövegközi hivatkozásokra a következő formát javasoljuk: (Szerző: dátum, oldalszám; pl. Göncz: 1999:17-24).
– A felhasznált és hivatkozott szakirodalmat a cikk végén kérjük feltüntetni.
– A beküldendő fájl neve az első szerző nevét tartalmazza, pl: Kovacs.doc
– Azok a cikkek, amelyek nem felelnek meg a támasztott követelményeknek, nem kerülnek publikálásra.

A konferencia részvétele: INGYENES. Adományokat elfogadunk a szervezés érdekében.

A szervezőbizottság elérhetősége:
Márku Anita: +380983431595; marku.anita@gmail.com
Hajdu Editke: +380664645551; h.editke96@gmail.com
Pataki Gábor: +380992587751; patakigabor83@gmail.com

Múlt pénteken, október 20-án megtartották a VII. összehívású Ungvári Járási Tanács tizenkilencedik ülésszakát, melyen több fontos döntés született. Az ülést megelőzően a napirendi kérdéseket megvitatták az állandó szakbizottságokban. A járási tanács elnöksége is ülésezett, melynek tagjai javasolták néhány új kérdés megvitatását és egyes napirendre tűzött kérdések elnapolását.

Ruszlan Csornak tanácselnök vezetésével a képviselők módosították a munkaképtelenek, hátrányos helyzetűek, nagycsaládosok, a háború és a munka veteránjai, a fogyatékkal élő személyek anyagi támogatására irányuló 2017. évi Gondoskodás (Turbota), a cukorbetegségről és a diabetes insipidusról szóló programot, valamint a komplex árvízvédelmi programot.

Az Ungvári járás magyarsága szempontjából talán az egyik legfontosabb dolog, hogy megmarad a magyarlakta falvak egészségügyi ellátását biztosító járási klinika Csapon. Balogh Lívia, a KMKSZ-frakció vezetője, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy az egészségügyi reform kapcsán többször szóba került a járási klinika átszervezése. Sajnos, tapasztalatból tudjuk, mit szokott ez jelenti, s bár egyelőre hivatalosan sehol nem hangzott el, de hosszú távon fennállt a veszélye annak, hogy idővel akár meg is szüntetik.

– A kérdés sokoldalú tanulmányozását követően egyeztetésre került sor egy kerekasztal-megbeszélésen, melyen többek között részt vett a megyei egészségügyi főosztály igazgatóhelyettese, dr. Bíró Erzsébet, a járási kórház főorvosa, Oleh Holub, a járási klinika vezetője, Szvitlana Csopik. A képviselők arra az álláspontra jutottak, hogy az egykori járási kórház Csapon lévő épületét határozattal visszaadják a járási kórház kezelésébe. Sikerült megállapodnunk, hogy az anyaország hozzájárulásával a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztossága finanszírozza a belső átalakítást, illetve a felújítási munkálatokat. Így mintegy 19 szakorvos, köztük fogorvos is várja majd a pácienseket és családorvosi rendelő is fog működni a Tómenti (Priozerna) utcában – hangsúlyozta a képviselő asszony.

A járási tanácsban képviselt pártok közötti konszenzussal sikerült megoldani, hogy a megyeszékhelyen működő járási kórháztól távol eső magyar falvak lakosai ne maradjanak elérhető egészségügyi ellátás nélkül. Ez azért fontos, mert egyrészt nem kell a betegnek beutaznia Ungvárra esetenként két autóbusszal, másrészt az ungvári központi kórház és klinika olyan szinten van terhelve, hogy még a délutáni órákban is sorok vannak a rendelőben.

Az Ungvári Városi Ügyészség munkatársa beszámolt az idén 6 hónap alatt végzett munkájáról.

Módosították a 2017-es évi járási költségvetést. Szó volt az önkormányzatok közös tulajdonában lévő objektumok észszerű és hatékony felhasználásáról, a Ungvári járás gazdasági és szociális fejlesztéséről a 2016–2021 években.

Jóváhagyták az Uzshorod­scsina (Ung-vidék) kommunális vállalat új alapszabályzatát. A képviselők 24 igennel megszavazták a Kárpátaljai Megyei Tanácshoz, Ukrajna államfőjéhez, a Legfelső Tanács házelnökéhez és a miniszterelnökhöz intézett beadványokat 6 mentőautó vásárlásáról a mentőszolgálatok számára, valamint a használt autók piacának rendezését illetően.

Az ülés munkájában részt vett Anatolij Szinisin, a járási közigazgatás vezetője, a járási főosztályok és osztályok vezetői, valamint a polgármesterek. S talán nem mellőzhető tény az sem, hogy csupán a KMKSZ-frakció volt jelen teljes létszámban.

R.V.

Éles lőfegyvereket és nagy mennyiségű lőszert találtak Berlinben egy feltételezett iszlamista ügyében tartott razzián – közölték szerdán a német főváros hatóságai.

A berlini rendőrség és a tartományi legfőbb ügyészség közös közleménye szerint szerdára virradóra négy helyszínen tartottak házkutatást, és őrizetbe vettek egy 40 éves német állampolgárt, aki ellen már több hónapja nyomoztak a többi között azzal a gyanúval, hogy a szélsőséges iszlamisták közé tartozik.

A rajtaütést azért határozták el, mert azt tapasztalták, hogy erősödik a gyanúsított hajlandósága az erőszakra.

A nyomozók kiderítették, hogy a férfi hozzáférhet éles lőfegyverekhez. Ezért a tartományi legfőbb ügyészség terrorveszélyre hivatkozva magához vonta az ügyet.

A lefoglalt fegyverek, lőszerek és fegyveralkatrészek alátámasztják a gyanút, de konkrét merénylet előkészítésére utaló jeleket egyelőre nem találtak.

A Magyarországi Református Nőszövetség csatlakozva a Kárpátaljai Református Egyház „Reformáció Gyermekei” programjához „Keresztmama” felhívást hirdet.

A Magyarországi Református Nőszövetség célja olyan magyar, református, többgyermekes családok támogatása havi 3.500 forinttal, akik nehéz körülmények között élnek és ez az összeg komoly segítség lehet a mindennapikaikhoz.

A családokat Kárpátalján a program kurátorai, helybéli lelkipásztorok és a nőszövetség választja ki, illetve juttatja el hozzájuk rendszeresen az adományokat.

Keresztmamaságot vállalhat egy nőszövetség vagy gyülekezet, de a Magyarországi Református Nőszövetség külön bíztatja azokat a magánszemélyeket, akik úgy gondolják, Isten iránti hálájukat azzal is kifejezhetik, ha segítenek a náluk nehezebb körülmények között élőknek, emellett „hitük megvallásaként élik meg egy új gyermek születését a családban.”

A Nőszövetség köszöni az eddigi adományokat, melyeknek hála október elején 525 000 forintot sikerült eljuttatni Kárpátaljára. Az adományokból először az az ötven család részesül, akiknek a legfontosabb a tüzelő beszerzése a téli hónapokra.

Adakozni a Református Nőszövetség számlaszámán lehet átutalással vagy csekken befizetve.
OTP Bank: 11709002-20537599
A közlemény rovatban szerepeljen: Keresztmama vagyok

Felhívás

Őseink 1956-ban azért harcoltak, hogy nekünk saját, szabadon választott életünk legyen, s mi tartozunk nekik azzal, hogy független hazánkat megvédjük – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerdán a felvidéki Nagykaposon (Velké Kapusany), ahol köszöntőt mondott a helyi Magyar Közösségi Ház 1956-os Emlékszobájának és Háztáji Vásárudvarának átadásán.

Az új létesítmények színes kulturális műsorral átszőtt ünnepélyes átadóján – amelyen mintegy százan vettek részt – a nemzetpolitikai államtitkár 1956 céljairól, azok máig ható üzenetéről beszélt, hangsúlyozva: a forradalom és szabadságharc a magyar nemzet összteljesítménye volt, olyan küzdelem, melynek céljai máig köteleznek.
Vannak pillanatok a történelemben, amelyek a magyarság közös pillanatai, amelyek összefogják a térben szétaprózódott nemzetet, s ilyen volt 1956 is, amely nem egy-egy társadalmi csoport, nem egy város, nem egy ország, hanem a magyar nemzet küzdelme, összteljesítménye volt – mondta Potápi Árpád János. Leszögezte: 1956 – amely megmutatta, hogyha legnagyobb próbáink együtt találnak bennünket, akkor nagy tettekre vagyunk képesek – minden magyaré.

Hatvanegy évvel ezelőtt őseink azért harcoltak, hogy nekünk saját, szabadon választott életünk legyen, azért, hogy ez a föld, amelyen élünk, továbbra is az otthonunk maradhasson, ahol jó élni, ahol lehet jövőt tervezni – hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkár. Rámutatott: ezért a harcért őseinknek tartozunk azzal, hogy térségünk biztonságát ma nem hagyjuk veszélyeztetni, hogy független hazánkat megvédjük és azzal is, hogy szülőföldünket élhető hellyé varázsoljuk. Az átadott Háztáji Vásárudvart példaként említve hozzátette, hogy ez a létesítmény is a térségben élők itthon boldogulását szolgálja, olyan közösségi tér, amely hozzájárul majd az Ung-vidéki magyarság megmaradásához.

A Kassától keletre, a szlovák-ukrán határ közelében lévő, többségében magyarok lakta város Magyar Közösségi Házában az 1956-os Emlékszoba kialakítása az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egymillió forintos támogatásából valósult meg, a Háztáji Vásárudvar létrehozását a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta 7 millió forinttal.

A Kárpát-medencei Magyarok Zenéje sorozat gálakoncertje várja a közönséget november 5-én a Pesti Vigadóban.

A sorozat helyszíne idén Zilah, Nagybánya, Beregszász, Magyarkanizsa, Lendva, Léva és Felsőőr lesz, a budapesti gálakoncerten három Magyar Örökség-díjas együttes lép fel a Servet zenekar mellett – mondta el Böszörményi Gergely koncertigazgató a M1 aktuális csatorna szerdai adásában.

A koncerteken adományt gyűjtenek Kárpátalja javára a Magyar Református Egyház közreműködésével, valamint a koncerteket befogadó városok könyvtárait zenei cédékkel támogatják. A sorozat célja nem változott az elmúlt 16 évben: a magyarok zenei kultúráját szeretnék megmutatni – mutatott rá a koncertigazgató.
A gálarendezvény fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.

Első alkalommal szerveztek hagyományőrző szüreti mulatságot Szolyván. Az eseménnyel egybeesett a helyi magyar iskola születésnapja is, amely 15 éve működik a közösségben.

A Munkácstól harminc kilométerre, a Latorca folyó mellett található településen – szórványban ugyan de – élnek még magyarok. A településnek körülbelül 10 százaléka magyar ajkú lakos. A magyar kultúra megőrzése érdekében 1995-től megindult a magyar nyelv tanítása, először fakultatív módon, vasárnapi iskola keretein belül. 2002 szeptemberében, hatvan év szünet után pedig elkezdődött Szolyván a hivatalos magyar nyelvű oktatás. Ettől fogva évről évre újabb osztályok nyíltak.

Azonban hosszú évtizedek óta ez az első alkalom, hogy a közösségben szüreti mulatságot tartanak. A szervezők fontosnak tartották, hogy a vidékünkön nagy hagyománynak örvendő szüreti szokásokat a helyi közösség körében is újra felelevenítsék.

A program elején Vjacseszlav Murza, a szolyvai ukrán református és evangélikus egyház lelkésze mondott áldást a rendezvényre. Ezt követően Buhajla József ungvári magyar főkonzul, a rendezvény védnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számmal jelentek meg a helyiek, és hogy sok fiatal lelkes magyar iskolás van a közösségben, hiszen bennük van a jövő. Buhajla József reményét fejezte ki, hogy sikerül hagyományt teremteniük a szervezőknek a kezdeményezésből, és még sok hasonló rendezvény követi majd a jövőben a mostanit. A főkonzul ünnepélyesen ajándékokat adott át a helyi magyar iskola számára, valamint 6000 hrivnya készpénzt is, amit a konzulátus dolgozói ajánlottak fel.

Fekete Krisztián, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi-ösztöndíjasa szeptembertől Szolyván végzi tevékenységét. Az ösztöndíjas, aki főszervezőként is jelen volt a programon, megköszönte az iskola diákjainak a fáradalmas készülődést, a különböző támogatóknak a segítséget. Kiemelte, hogy a továbbiakban is szeretnének több közösségi alkalmat szervezni, amihez elengedhetetlen, hogy a helyi magyarok is ott legyenek, és egy erős magyar közösségben, összetartozásban tervezzék a jövőjüket – fogalmazott az ösztöndíjas.

A helyi magyar oktatási-nevelési komplexum igazgatója, Pecsunka Mária köszönetet mondott a segítségért és támogatásért. Kiemelte, hogy nehéz évek vannak mögöttük, de a magyar iskola lassan és szépen terebélyesedett, és egyre több szülő dönt a magyar iskola mellett.

A rendezvényen a Szolyvai Magyar Oktatási-Nevelési Komplexum diákjai gyermekjátékok előadásával, verses, zenés, táncos összeállítással tettek bizonyságot arról, hogy a szórványmagyarság nem feledkezett meg gyökereiről. A magyar szó él a szolyvai közösségben.

Őket követte az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola Csüllő néptáncegyüttesének elő­adása, majd a beregszászi székhelyű Sodró népzenei együttes adott kisebb ízelítőt a Kárpát-medence magyarlakta településeinek autentikus népzenéjéből és táncaiból.

A műsort követően lottósorsolás következett, amelyen értékes ajándékokkal gazdagodhattak a vendégek. Váradi Enikő, a Sodró együttes művészeti vezetője pedig a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének támogatásával táncházat ajánlott fel a magyar iskola diákjai számára.

A rendezvényt Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Béres Alapítvány támogatta.

Az első Szolyvai Hagyományőrző Szüreti Mulatság bizonyosság arról, hogy a ritkán emlegetett szolyvai magyar szórványközösség ragaszkodik magyar kultúrájához és hagyományaihoz. A 15 évvel ezelőtt elvetett mag jó földbe hullott, és első csírái immár előbújtak. Annak a közösségnek, amely ragaszkodik nyelvéhez, hagyományaihoz, nemcsak jelene, de jövője is van.

EV

Élőlények 12 millió éve megkövült nyomait találták meg spanyol geológusok Barcelona leghíresebb szecessziós épületeinek homlokzatán, a katalán nagyváros kellős közepén. A 19. század végén modernista (szecessziós) stílusban emelt homokkő épületekben szabályos hengeralakú és egyenes vonalú, elágazás nélküli csőszerű járatokat, úgynevezett nyomfosszíliákat talált Zain Belaústegui, a madridi III. Károly egyetem kutatója és fia, Alejandro Belaústegui, a Barcelonai Egyetem munkatársa. A nyomfosszília nem magának egy ősi élőlénynek, hanem a létezésének valamilyen fennmaradt nyoma.

A Lapillitubus montjuichensis nevű új városi kövület gyűrűsférgektől származhat – írták a szakértők a Geologica Acta folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Az elnevezés a katalán főváros hegyére, a tengerparthoz közeli Montjuicra utal, ahol a római kor óta bányásztak építőkövet. A montjuici kőfejtőket az 1950-es években bezárták, a modernizmus – a katalán szecesszió – építészei azonban a 19. század végén még felhasználták az ott bányászott követ.

A két kutató e modernista épületek, köztük az Igazságügyi Palota homlokzatán fedezte fel a megkövült csőszerű járatokat, amelyeknek legjellegzetesebb, körülbelül 10 milliméter átmérőjű példányai a Casa Pascual i Pons nevű épület kövein láthatók hosszmetszetben.

A kutatók szerint a megkövült csövecskéket a tegzesek lárvái vagy a gyűrűsférgek közé tartozó soksertéjűek használhatták hajdan. Más, ma élő állatok végzett tanulmányok alapján leginkább arra gyanakodnak, hogy az üregeket gyűrűsférgek áshatták egy sekély tengerben vagy egy sűrű elágazás szabdalta folyótorkolatban.

A kövületek jó állapotban maradtak fenn, az épületek pedig, amelyeken találták őket, műemléki védelmet élveznek.

“Az épületeken, szobrokon, járdákon és környezetünk más, ember alkotta tárgyain található városi fosszíliák fontos részét alkothatják paleontológiai örökségünknek” – írják tanulmányukban a geológusok, akik remélik, hogy munkájuk ösztönzés ad más hasonló kutatásokhoz.

Két szolgáltatáscsomagban is áremelésre számíthatunk október 30-tól – olvasható a népszerű mobilszolgáltató ukrajnai hivatalos oldalán.

A változások a Light+ és Red XS csomagok előfizetőit érintik.

A Light+ tarifái a következőképen alakulnak: a havi vagy napi keret kimerítését követően a hálózaton kívülre intézett hívások ára az eddigi 0,25 hrivnya/percről 0,50-re emelkedik. A hálózaton belüli korlátlan telefonálás ára nem változik, továbbra is 2 hrivnya marad a napidíj. A különbség annyi lesz, hogy azt minden nap levonják az előfizető egyenlegéről, attól függetlenül, hogy felhasználta a keretet vagy sem.

A Red XS előfizetők hívások tekintetében ugyanilyen változásokra számíthatnak: a más mobilhálózatba intézett hívások ára 0,50 hrivnya/perc lesz. Esetükben az internetkapcsolat tarifájában lesznek még lényeges változások: a havi limit felhasználását követően az eddigi 500 MB/15 hrivnya helyett minden 100 MB után 5 hrivnyát kell majd fizetniük.

Kárpátalja.ma

Amikor Alexander Fleming 1928-ban egy véletlennek köszönhetően felfedezte a legismertebb antibiotikumot, a penicillint, egyszerre két dolgot is tett: megajándékozta a világot egy igen hatékony, a bakteriális fertőzések legyőzésére alkalmas szerrel, másrészt pedig elfogadtatta a tudományban a szerencsés véletlen, azaz a serendipity fogalmát. (A szó eredeti, tudományos értelmezése innen eredeztethető.) Fleming világra szóló felfedezését tulajdonképpen a véletlen “hozta össze”, hiszen a tudós nem erre készült. Később azt nyilatkozta, hogy a szerencse is csak azokat látogatja meg, akik tárt karokkal várják.

Nos, abban bizonyára mindannyian egyetértünk, hogy bár a betegségeket senki nem várja tárt karokkal, jönnek azok maguktól, hívatlanul is. Az őszi napok végén, télen, amikor immunrendszerünk amúgy sincs a csúcson, mindent könnyebben kapunk el. Ilyenkor kerülhetnek elő az antibiotikumok, amelyeket kizárólag orvosi utasításra szedjünk. Véletlenül se dőljünk be annak a tévhitnek, hogy a tavalyi gyógyszerünk (hasonló tünetekkel) majd idén is jó lesz, és az esetleg megmaradt, szavatosságát tekintve rendben lévő antibiotikumot nyugodtan szedhetjük saját szakállunkra. Többek között azért sem, mert az öndiagnózis nem feltétlenül pontos, de amennyiben mégis, úgy elképzelhető, hogy a szervezetünk vált ellenállóvá az adott antibiotikummal szemben. Magyarul semmit nem érünk el a szedésével.

Mert mire is való az antibiotikum?
Az antibiotikumok, vagy más néven antimikróbás szerek, olyan gyógyszerek, amelyek elpusztítják vagy meggátolják a baktériumok szaporodását a fertőzések legyőzésére emberekben, állatokban és néha növényekben is. Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések gyógyszerei. Több mint 15 különböző antibiotikum csoport létezik, amelyek kémiai szerkezetükben és a baktériumok elleni hatásukban különböznek egymástól. Egy antibiotikum lehet hatékony csupán egy, de lehet hatékony több baktériumfajjal szemben is.
Nem árt tudni, hogy a legtöbb megfázást és az influenzát vírusok okozzák, amelyek ellen az antibiotikumok nem hatékonyak. Ilyenkor az antibiotikumok nem csökkentik a lázat vagy egyéb tüneteket sem.

5 alapvetés az antibiotikumokkal kapcsolatban
– antibiotikumot csak az az orvos írja fel, aki megvizsgált minket;
– ne használjunk korábbról megmaradt gyógyszert;
– az antibiotikum nem fájdalomcsillapító és nem képes minden betegség meggyógyítására;
– az antibiotikum felesleges szedése nemkívánatos mellékhatásokat okozhat;
– meglévő betegségek (tüdő- vagy szív problémák, az immunrendszer alulműködését okozó betegségek) hatással lehetnek az antibiotikum működésére.

+1 tanács
Bármilyen nehezen is kezelhető ügy, de a gyógyulás időigényes folyamat. Nem úszhatjuk meg azzal, hogy beszedjük a gyógyszert és semmi máson nem változtatunk. Szánjunk időt magunkra, ha már betegek lettünk, gyorsabb és nem elhúzódó lesz a felépülés, ha nyugodt körülmények között, akár ágyban töltünk néhány napot.

Világszerte több mint 200 támadást kísérelt meg a BadRabbit zsarolóvírus, amely kedden több orosz tömegtájékoztatási eszköz mellett fennakadásokat okozott a kijevi metró és az odesszai reptér működésében – közölte szerdán a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat.

A legtöbb támadás Oroszországban történt, de észleltek ilyeneket Ukrajnában, Törökországban és Németországban is. A vírus az Interfax orosz hírügynökség esetében a számítógépek blokkolásának feloldásáért 283 dollárt követelt bitcoinban.

Ilja Szacskov, a Group-IB kiberbiztonsági cég vezérigazgatója szerdán a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy a BadRabbit a húsz legnagyobb orosz bank közül többet is megpróbált megtámadni, de eredménytelenül. Szacskov közölte, hogy a rosszindulatú fájlok érkezését kedden moszkvai idő szerint 13 és 15 óra között észlelték a pénzintézeteknél.

Informatikusok hasonlóságot fedeztek fel a BadRabbit és a júniusban több országban megjelent NotPetya vírus kódolása között. A hackerek a betöréshez ezúttal a bejelentkezések és jelszavak eltulajdonítására kifejlesztett Mimikatz programot is felhasználták.

Az elmúlt hónapokban két jelentős zsarolóvírus-támadáshullámot észleltek a világon. Májusban a WannaCry több mint 150 országban több százezer, a Petya pedig június végén 65 országban több mint 10 ezer számítógépet fertőzött meg, Oroszországban egyebek között a Megafon mobilszolgáltató és a Rosznyefty olajvállalat komputereit.

A Föld “természeti tőkéjének” felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében. Áder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.

Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt – közölte.

Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését. Szükségesnek nevezte az áttérést a környezetet kevésbé vagy egyáltalán nem terhelő csomagolóanyagok használatára.

Pályázati felhívás a 24. Betlehemi jászol-kiállításon való részvételre.

2017. november végétől 2018. január 7-éig ezúttal is két helyszínen: Budapesten a Vajdahunyadvárban, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és Veszprémben a SZALÉZIÁNUM Érsekségi Turisztikai Központban lesz látható a Betlehemi jászol-kiállítás anyaga.

A kiállításon való részvételre A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) – az IPOSZ-szal, a BKIK Kézműipari Tagozatával, a Ciszterci Egyházközséggel és a SZALÉZIÁNUM-mal együttműködve – tárgyalkotók számára hirdet nyílt pályázatot, amelyre hazai és határon túli magyar kézművesek, népművészek, képző- és iparművészek, hivatásos és műkedvelő alkotók, egyéni pályázók és közösségek egyaránt jelentkezhetnek.

Pályázni természetes alapanyagok felhasználásával készült legfeljebb 3 alkotással lehet, amelyek a betlehemi jelenet szereplőit ábrázolják; a betlehemezés népszokásait örökítik meg; vagy az adventi-karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódnak (pl. karácsonyfa-díszek, ünnepi terítékek, Mária-medálok, gyerekeknek készített karácsonyi ajándéktárgyak).
A Bibliában elmondottakhoz ragaszkodó művek mellett a betlehem mának szóló üzenetét megfogalmazó alkotásokat is várunk, amelyek készítésénél figyelembe vették azt a világot, amelyben élünk, azokat a problémákat, amelyek megválaszolásában a Karácsony titka segíthet.

A SZALÉZIÁNUM-ban rendezendő kiállításra kizárólag a betlehemi jelenetet vagy annak szereplőit ábrázoló alkotásokat várunk, amelyek között olyanok is lehetnek, amelyek a korábbi budapesti Betlehemi jászol-kiállításokon már szerepeltek (de a veszprémin még nem).

Pályázati határidők és feltételek
Regisztrációs határidő: 2017. november 10.
Az erre szolgáló internetes felület elérhető honlapunkon (http://www.amka.hu) a pályázat menüpontjában.
Az internettel nem rendelkezőktől telefonos bejelentkezést kérünk.

Nevezési határidő (a nevezési lap beküldésére és a nevezési díj befizetésére): 2017. november 13.
– Nevezési lap megküldése
A honlapunkról letölthető, kitöltött nevezési lapot e-mailben: Word-formátumban az amka@amka.hu címre kérjük megküldeni. Amennyiben ez elektronikus formában nem megoldható, postán (IPOSZ, AMKA, Gál Anna, 1087 Budapest, Luther u. 4-6. címre) vagy személyesen kérjük a lapot a nevezési határidőig eljuttatni.
Nem szerkeszthető pdf-ben vagy képformátumban (.jpg, .bmp, stb.) küldött nevezési lapot nem tudunk elfogadni!
– Nevezési díj befizetése
A nevezési díjat ugyancsak a nevezési határidőig az AMKA OTP-nél vezetett 11705008-20436209 sz. számlájára, lehetőleg OTP-fiókban kérjük befizetni vagy átutaltatni. (Csekk használatakor is ezt a számlaszámot kell feltüntetni!)
A nevezési díj befizetése a pályázaton való részvétel feltétele, tehát független a pályamunka elbírálásának eredményétől, ezért akkor sem jár vissza, ha a zsűri döntése alapján az alkotás nem kerül kiállításra.

Nevezési díj:
– egyéni jelentkezőknek: 4500 Ft
– az AMKA támogatóinak, ipartestületi és BKIK-tagoknak: 3500 Ft
– alkotóközösségeknek (kollektív pályamunkák esetében): 6000 Ft

Az alkotások beadásának időpontjai: 2017. november 18. (szombat) és 19. (vasárnap) 10-16 óráig.
A beadás helyszíne: Vajdahunyadvár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum. (FIGYELEM! A Vajdahunyadvár területére csak külön engedéllyel szabad gépkocsival behajtani!)

A pályázatra beadott alkotások válogatása: Az alkotások válogatását néprajzkutatókból, iparművészekből és a betlehemes mozgalmat az 1940-es években eredetileg kezdeményező Ciszterci Egyházközség képviselőjéből álló zsűri végzi, amely egyúttal javaslatot is készít a legjobb pályamunkák díjazására. A zsűri döntése ellen nem lehet fellebbezni. A kiállításra bekerült alkotók/alkotóközösségek nevét közzétesszük a http://www.amka.hu weboldalon.

Elismerés, díjazás: A kiállításra bekerülő alkotók a december 15-ére tervezett budapesti hivatalos ünnepélyes megnyitón elismerő oklevelet kapnak, a zsűri által kiemelt alkotások készítői pedig az oklevélen kívül különböző díjakat vehetnek át.

Az alkotások visszaadása a budapesti kiállítás helyszínén történik: 2018. január 8-án (hétfőn) és 9-én (kedden) 10-16 óráig.

A kiállítás anyagát az előző 14 évhez hasonlóan idén is színes fotóalbumban örökítjük meg, amit a hivatalos ünnepélyes megnyitóra szeretnénk megjelentetni! A különleges karácsonyi ajándéknak is számító Betlehemi képeskönyvben minden kiállító 1-1 alkotásának tárgyfotója szerepelni fog.

Az információk az AMKA honlapjára (http://www.amka.hu) és Facebook oldalára folyamatosan feltöltésre fognak kerülni, ill. Gál Annától kaphatóak (tel.: 06-20/570-7085, e-mail: amka@amka.hu)

Hájas István bátyúi festő 50 munkájából nyílt kiállítás a Beregszászi Református Egyház gyülekezeti termében.

A kiállítással emlékeztek meg a reformáció 500. évfordulójáról, másik apropóját pedig a képek szerzőjének 50. születésnapja adta.

A megjelenteket Taracközi Ferenc, a gyülekezet lelkésze köszöntötte János evangéliumából idézve: „A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.” Taracközi tiszteletes úr elmélkedésében a fa lombja és gyökere közti kapcsolatról szólt: ha egészséges a gyökér, egészséges és szemet gyönyörködtető a lomb is. Mint fogalmazott, ez a példa jól szemlélteti az egészséges gyökerekből táplálkozó keresztény hitet is. Ha csak a lombra összpontosítunk, a nehezebb időszakokban semmivé válhat a fa. Erről is szól a reformáció ünnepe. Az eseménynek mélyre nyúló gyökere van, mely sok áldást hozott magával. E két dolog, a gyökér és a lomb, a múlt és a jelen összhangja hord fontos üzenetet számunkra. Folyamatos reformációra van szüksége a mai keresztyén embernek is. Az igazi változást pedig Isten viszi véghez. Ha a kiállított képek szerzője Isten nélkül élné életét, akkor is dicséretesek lennének munkái, ám életében ott van Isten, s így minden kibontakoztatott talentumával az ő irányába mutat.

Az ünnepeltet köszöntötte leánya, Hájas Csilla is, Immanuel Kant gondolatát idézve: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik.” Mint fogalmazott: a festészet a színeivel, ecsetvonásaival olyan érzékeseket tud közvetíteni a néző felé, amilyeneket szavakkal nem lehet átadni, s ennek ma, amikor a hétköznapokban annyiféle inger éri az embert, különös értéke van.

Végezetül köszönetét és háláját fejezte ki a kiállítás létrejöttéért elsősorban a mindenható Istennek, s természetesen az egyház vezetőségének a lehetőségért.

Az iraki hadsereg szerdán közölte, hogy az Iszlám Állam elleni utolsó ütközetre készül a szíriai határ közelében. Nyár óta szinte folyamatos a dzsihadista szervezet erőinek felmorzsolása az iraki-szíriai határ mindkét oldalán.

“Biztonsági erőitek eljönnek, hogy felszabadítsanak titeket” – állt azokon a röplapokon, amelyeket az iraki légierő szórt szét a nyugati határvidéken, al-Kaim és Rava térségében. ”Allah velünk van ebben a végső ütközetben” – írták. ”Mondjátok el az állam ellen fordult családtagjaitoknak, hogy azonnal dobják el a fegyvert, és tűzzenek fehér zászlót a házak tetejére, amikor a felszabadító hadsereg belép al-Kaimba” – tette hozzá a katonaság.

Bár a dzsihadisták a határ másik, szíriai oldalát is ellenőrzik, területeik egyre szűkülnek, ahogy a Washington és a szövetségesek támogatta felkelők és a Moszkva és Teherán pártfogását élvező damaszkuszi kormányerők kiszorítják őket az egykor fennhatóságuk alatt álló térségekből.

Az Iszlám Állam által megszerzett iraki és szíriai területeken kikiáltott “kalifátus” júliusban, Moszul visszafoglalásával gyakorlatilag összeomlott. A szélsőségesek szíriai központja, Rakka a múlt héten esett el. Mindezek ellenére a dzsihadistákat vezető Abu Bakr al-Bagdadi harcra buzdította híveit egy szeptember 28-ai felvételen.

A józan ész politikája uralkodik Közép-Európában, amely azt diktálja, hogy az országok védjék meg magukat és állampolgáraikat, és ehhez szigorú határőrizetre van szükség – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.

Arról konszenzus van, hogy a migráció jelensége velünk marad a következő időszakban is. A szavak szintjén pedig arról is egyetértés van, hogy a bevándorlást csak akkor lehet megszüntetni, ha a sikerül felszámolni a kiváltó okokat – közölte.

Emellett azonban elengedhetetlen az önvédelmi képesség megújítása, azaz a hatékony határvédelem, mivel az eddig elért eredmények – például a megállapodás Törökországgal – megtartása mások jóindulatától függ – emelte ki a miniszter.

Szijjártó Péter az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció átütő sikereket ért el: a terroristák korábbi területeinek majdnem 90 százalékát felszabadították, a terrorszervezet olajbevételeinek 90 százalékát elapasztották és a havi 1500-2000-ről szinte nullára csökkent a dzsihadistákhoz csatlakozó úgynevezett idegen harcosok száma.

A terroristák emiatt elkeseredettek, dühösek, és valószínűsíthető, hogy a jövőben rekordmennyiségű terrorista próbál majd Európába jutni, kihasználva a bevándorlási hullámot – mondta a miniszter.