Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Grezsa István kormánybiztos szerint az ukrán-magyar kapcsolatok javításához is alapot adnak a Kárpátalján végzett társadalomtudományi felmérések.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak koordinációjáért felelős kormánybiztos két, a kárpátaljai magyarság körében végzett kutatás pénteki budapesti bemutatóján azt mondta, ezeknek aktualitást ad az ukrajnai belpolitikai helyzet, illetve az ukrán-magyar viszony.
Közölte, a jószomszédi viszony nem a magyar fél hibáinak sorozatán keresztül romlott meg, de vissza kell térni a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéshez.

Grezsa István kitért arra is, a magyar nemzetpolitika az elmúlt kormányzati ciklusban igyekezett figyelmet fordítani arra, hogy Kárpátalja és Magyarország viszonyában legyenek megalapozott kutatási, szakmai anyagok, amelyekre támaszkodva meg lehet hozni a megfelelő döntéseket.

Mivel nem a folyamat végén, hanem annak közepén van az ország, szükség van olyan megállapításokra, amelyek ezekből a kutatásokból fakadnak – tette hozzá a kormánybiztos.

Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a nemzeti identitással kapcsolatban két évvel ezelőtt, magyarok és ukránok megkérdezésével készült úgynevezett tandemkutatás eredményét ismertetve azt mondta, a nemzethez tartozásban a tanult nyelvtudás fontos faktor lett, a származás tekintetében pedig mind az ukránok, mind a magyarok körében a kárpátaljaiság.

Emellett fontos megállapítás volt, hogy a kettős állampolgárság nem gyakorolt jelentős hatást az identitást megállapító elemekre, az ukránok többsége számára ez semleges vagy inkább pozitív volt. A magyarok körében ugyanakkor gyengült az Ukrajna iránti kötődés.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a konferencián azt mondta, előrelátható volt, hogy ha Ukrajna változtat a nemzetiségekkel szembeni toleráns politikáján, akkor az ország “szakadni fog”. Ez szerinte meg is történt, ennek eredménye a mostani helyzet, amely minden nemzetiség számára kedvezőtlen folyamatokat indított el.

Hozzátette, hogy a nemzetközi egyezmények, szerződések megbuktak, mert nem tartatják be őket, a nemzetiségek jogait viszont így nem lehet megvédeni. Úgy vélte, abban lehet reménykedni, hogy az ukrán törvények szigorát a be nem tartás vagy a részleges végrehajtás enyhíteni fogja.

Elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul – jelentette ki Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken Ungváron, miután kárpátaljai munkalátogatásának első állomásaként felkereste a Dayka Gábor Középiskolát.

A magyar oktatási nyelvű tanintézetben Lilija Hrinevics oktatási miniszterrel közösen tett látogatását követő sajtótájékoztatóján Volodimir Hrojszman – utalva az ukrán tanügyi törvénynek a nemzetiségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait csorbító rendelkezései miatt Magyarországgal és a kárpátaljai magyar szervezetekkel kialakult vitára – elmondta, “a nyelvi kérdést jelenleg egészen más vonatkozásban használják fel”. Ukrajna álláspontját ismertetve kiemelte: “Soknemzetiségű, többkultúrájú ország vagyunk, különösképp Kárpátalja, és mi értékeljük, tiszteljük a nemzetiségi kisebbségek jogait. Nagy európai nemzet, ország vagyunk, amelynek megvan a saját ukrán anyanyelve, ezért elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul.” Hozzátette, emellett Ukrajna – a kérdésben elfoglalt álláspontjának megfelelően – minden kötelezettségének eleget fog tenni a nemzetiségi nyelvű oktatást illetően, ahogyan azt a törvények előírják.

Az ukrán kormányfő kifejtette: az ungvári magyar iskolában tett látogatása során azt tapasztalta, hogy a tanulók nagyon jól beszélnek ukránul, miközben a saját nemzetiségük nyelvén tanulnak. “Ez az iskola jelkép, amely egyúttal felveti a kérdést, hogy vannak (Kárpátalján) olyan települések, ahol senki nem beszél ukránul” – mondta, megjegyezve, hogy ezzel “lényegében sérülnek az ukrán állampolgár jogai, mivel az ukrán állampolgárnak tudnia kell ukránul”. Hozzáfűzte, egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén is alapfeltétel az adott ország nyelvének ismerete. Befejezésül hangsúlyozta, “fejleszteni fogjuk az ukrán nyelvet, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a nemzetiségi kisebbségek számára is meglegyen a lehetőség a fejlődéshez, mert a többkultúrájúság a mi kincsünk”.

Ártalmatlanná tettek az orosz szakszolgálatok több terrorcsoportot, amelyek robbantásokat készültek végrehajtani Moszkvában, az úgynevezett “Halhatatlan Ezred” Győzelem napi felvonulásán – jelentette ki Oleg Sziromolotov hadseregtábornok, orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek pénteken adott nyilatkozatában.

A “Halhatatlan Ezred” menetében – a második világháború veteránjainak portréját vivő hozzátartozók vonulásán – szerdán Moszkvában több mint egy millióan vettek részt. A menet élén haladt Vlagyimir Putyin orosz és Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is.

Sziromolotov elmondta, hogy a terroristák a szibériai Novij Urengoj városból, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetből kíséreltek meg eljutni Moszkvába. Novij Urengojban 17 házkutatást tartottak és 20 személyt őrizetbe vettek.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtószolgálata április 27-én arról számolt be, hogy felszámolták az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet egy moszkvai merényletekre készülő, négytagú alvó sejtjét, amely kapcsolatban állt a Szibériában elfogott személyekkel.

Sziromolotov emlékeztetett rá, hogy az orosz szakszolgálatok tavaly Szentpéterváron akadályoztak meg egy, a Halhatatlan Ezred felvonulása ellen készülő merényletet. A nyomozás megállapította, hogy a terroristákat Törökországból finanszírozták, és a vizsgálat elvezetett a Szibériában leleplezett tartalékcsoporthoz.

A külügyminiszter-helyettes szerint Oroszországban csak az április 21-24. közötti időszakban 26 terroristával végeztek. Sziromolotov a TASZSZ-nak egy, az EBESZ égisze alatt megtartott római terrorelhárítási konferencia alkalmából nyilatkozott, ahol ő az orosz küldöttség vezetője.

A hivatalos közlések szerint idén a “Halhatatlan Ezred” elnevezéssel Oroszországban és világ több mint száz országában megtartott felvonulásokon mintegy 10,4 millióan vettek részt. A felvonulók száma az orosz főváros mellett Szentpéterváron is meghaladta az egymillió főt

Nincs meglepetés a lengyel labdarúgó-válogatott pénteken kihirdetett 35 fős világbajnoki keretében.

A lengyel szövetség a pénteki közleményében jelezte, hogy Adam Nawalka szövetségi kapitány csapatának legismertebb tagja Robert Lewandowski, aki eddig 93 válogatott mérkőzésen 52 gólt szerzett. Mivel a lengyelek legutóbb 2006-ban jártak világbajnokságon, a Bayern München csatára most szerepelhet először a tornán.

A végleges, 23 fős keretet június 4-ig kell kihirdetni.

A lengyelek a vb előtt Chilével és Litvániával játszanak barátságos meccset, a tornán pedig Szenegállal, Kolumbiával és Japánnal találkoznak a H csoportban.

A 35 fős bő lengyel keret:

kapusok:
Bartosz Bialkowski (Ipswich Town, angol), Lukasz Fabianski (Swansea City, walesi), Lukasz Skorupski (AS Roma, olasz), Wojciech Szczesny (Juventus, olasz)

hátvédek:
Jan Bednarek (Southampton, angol), Bartosz Bereszynski (Sampdoria, olasz), Thiago Cionek (SPAL, olasz), Kamil Glik (Monaco, francia), Artur Jedrzejczyk (Legia Warszawa), Marcin Kaminski (VfB Stuttgart, német), Tomasz Kedziora (Dinamo Kijev, ukrán), Michal Pazdan (Legia Warszawa), Lukasz Piszczek (Borussia Dortmund, német)

középpályások:
Jakub Blaszczykowski (VfL Wolfsburg, német), Pawel Dawidowicz (Palermo, olasz), Przemyslaw Frankowski (Jagiellonia Bialystok), Jacek Góralski (Ludogorec, bolgár), Kamil Grosicki (Hull City, angol), Damian Kadzior (Górnik Zabrze), Grzegorz Krychowiak (West Bromwich Albion, angol), Rafal Kurzawa (Górnik Zabrze), Karol Linetty (Sampdoria, olasz), Maciej Makuszewski (Lech Poznan), Krzysztof Maczynski (Legia Warszawa), Slawomir Peszko (Lechia Gdansk), Maciej Rybus (Lokomotiv Moszkva, orosz), Sebastian Szymanski (Legia Warszawa), Piotr Zielinski (Napoli, olasz), Szymon Zurkowski (Górnik Zabrze)

támadók:
Dawid Kownacki (Sampdoria, olasz), Robert Lewandowski (Bayern München, német), Arkadiusz Milik (Napoli, olasz), Krzysztof Piatek (Cracovia), Lukasz Teodorczyk (Anderlecht, belga), Kamil Wilczek (Bröndby IF, dán)

Az infláció a fogyasztói piacon áprilisban 0,8%-ra lassult azután, hogy márciusban 1,1%-kal, februárban 0,9%-kal, januárban 1,5%-kal nőtt – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat (Derzssztat) nyomán az Ekonomicsna Pravda.

Éves szinten, 2017 áprilisához képest, az árnövekedés 13,1%-ra lassult a márciusi 13,2% után.

Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint az év eleje óta az árak 4,4%-kal nőttek.

Az alapinfláció áprilisban az előző havihoz képest 0,6% volt, az év eleje óta 3,3%.

Ezen belül a fogyasztói piacon áprilisban az élelmiszer- és üdítőital-árak 1,1%-kal nőttek.

A legnagyobb mértékben (5,4%) a zöldségek drágultak. A hús és a húskészítmények, a kenyér, az üdítőitalok, a tésztafélék, a halak és a haltermékek árai 0,7%–2,6%-kal nőttek.

Ugyanakkor 5,9–1,1%-kal esett a hajdinadara, a tojás, a tej, a zsír, a gyümölcs, a cukor ára.

A szeszes italok és a dohánytermékek árai áprilisban 1,5%-kal emelkedtek, ezen belül a dohánytermékeké 2,1%-kal, a szeszes italoké 0,7%-kal.

A lakhatási árak, a víz, a villany, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok tarifáinak 0,2%-os drágulását a Derzssztat elsősorban a csatornadíj 1,5%-os, a vízellátás 1,3%-os, a házak és szomszédos területeik fenntartásának 0,4%-os emelkedésével indokolja.

A szállítási árak 0,3%-os növekedése főként a szállítási szolgáltatások árainak 2,1%-os növekedésével magyarázható. Ugyanakkor az üzemanyag 0,7%-kal lett olcsóbb.

Az Ekonomicsna Pravda emlékeztet, az üzleti élet 2018-ban 10,4%-os inflációval és 29,3 hrivnyás dollárárfolyammal számol.

A Legfelső Tanács által 2017. december 7-én elfogadott 2018. évi állami költségvetés 3%-os GDP-növekedésen, 9%-os infláción és 29,3 hrivnyás dollárfolyamon alapszik.

A sebészeti osztályon költi ki fiókáit egy galamb Ungváron.

Az Ungvári Városi Kórház 2. számú sebészeti osztályának vendégszeretetét élvezi a képünkön látható galamb. Ki tudja milyen oknál fogva, de a folyosón található egyik virágcserepet találta méltónak arra, hogy kiköltse fiókáit. Mióta itt tölti napjai nagy részét, a kórház dolgozói nem zárják be az ablakot, hogy szabadon közlekedhessen a szelíd kis madár. Mindenesetre nem mindennapi pozitív látvány ez egy kórház folyosóján.

Bocskor Szedlákovics Zita

Kárpátalja.ma

A Magyar Állandó Értekezlet 2017 novemberében döntött arról, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve legyen. A program tavaszi körútja során május 10-én a szervezők ellátogattak a Ráti Szent Mihály Gyermekotthonba, ahol a Hello Wood alkotóközösség tagjaival a közös építés, barkácsolás örömével ajándékozták meg a gyermekeket. A szakemberek segítségével az otthon kis lakói modern és praktikus közösségi padot készítettek.

Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője hírportálunknak elmondta: a 2018 a külhoni magyar családok éve programjai a Kárpát-medence magyarságát kívánják megszólítani. A tematikus év kapcsolódik az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Családok évéhez. A cél mindkét program esetében a magyar családok közösségi jólétének elősegítése.

A Hello Wood alkotócsoporttal közös projekt az eddigi programok szellemiségét viszi tovább, amennyiben ezúttal is a közösségépítés áll a fókuszban. Hiszen az együtt végzett építés, bútorkészítés, barkácsolás összehozza az embereket, szorosabbá teszi a személyes kapcsolatokat, közös célokat teremt. A gyermekek pedig különösen aktívak, ha kreatív csapatmunkáról van szó.

A közös építést, alkotást előtérbe helyező tavaszi programsorozat a felvidéki Búcson kezdődött, és Kárpátalja után hamarosan Erdélybe érkezik. A főosztályvezető kiemelte: a mostani mellett számos egyéb program — építőtábor és családi tábor —várja idén a külhoni családokat, gyerekeket.

Ásmány Lívia, a magyarországi Hello Wood alkotócsoport által létrehozott Technika#1 közösségi barkácsműhely projektmenedzsere úgyszintén a közösségépítés fontosságát hangsúlyozta a program kapcsán. A Hello Wood alapvető értékei közé tartozik a szociálisan érzékeny, közösségi tereket létrehozó építészet. Műhelyükben mindenki számára lehetőséget kínálnak a közös barkácsolásra, a faipari munkákkal való ismerkedésre. A ráti gyermekotthon számára tervezett közösségi pad elkészítése az együtt végzett munka által úgyszintén a csapatépítésről, a közös élményről szól, ugyanakkor a helyi igényekhez szabott dizájn teret enged az egyéni kreativitásnak: a gyerekek így nem csupán összeállíthatják a kerti bútort, de személyes ízlésüknek megfelelően alakíthatják is azt.

Bíró Mária, a ráti gyermekotthon vezetője köszönetet mondott az élményért, amit a barkácsolás, alkotás jelent a gyerekeknek. A kicsik valóban óriási lelkesedéssel láttak munkához, hogy saját kezűleg készítsék el az otthon kertjének közösségi padját.

Hidi Tünde
Kárpátalja.ma

Шановний Пане Прем’єр-міністре!

Закарпатське угорськомовне педагогічне товариство вітає плани та пропозиції Міністерства освіти і науки України стосовно, реформування освіти, оновлення освітнього процесу нашої держави, становлення нової української школи. Проте як відповідальні педагоги ми із занепокоєнням констатуємо факти негативної дискримінації шкіл, де навчання проводиться мовами національних меншин та корінних народів. На Закарпатті століттями існувала та функціонувала система шкіл та інших навчальних закладів з угорською мовою навчання: маємо багату історію, традиції, випускники наших шкіл з успіхом навчалися та навчаються у ВНЗ України. На превеликий жаль, система вимог зовнішнього незалежного оцінювання знань з державної мови ставила та ставить у нерівні умови випускників шкіл з навчанням мовами національних меншин та корінних народів. Усі компетентні структури визнають, що ЗНО з державної мови не є засобом вимірювання комунікативних компетенцій абітурієнтів, а разом з тим таке оцінювання порушує права всіх національних меншин та корінних народів щодо рівного доступу до навчання у вищих навчальних закладах нашої країн, адже вимоги тестування можна якісно реалізувати тільки у випадку учнів, для яких державна мова є рідною, а не другою. Наша громада прагне зберегти систему шкіл, навчальних закладів з навчанням мовами національних меншин, корінних народів, тому ми висловлюємо глибоке занепокоєння стосовно певних положень ряду документів, які регламентуватимуть роботу закладів загальної середньої освіти з наступного навчального року.

З цих питань ЗУПТ неодноразово зверталося до владних структур з клопотаннями та пропозиціями врахувати побажання представників фахових та громадських організацій щодо імплементації мовної статті Закону України «Про освіту». Тільки за останні місяці з цього приводу було надіслано декілька відкритих листів:
– відкритий лист міністру МОН України, пані Л. М. Гриневич, від 29 березня 2018 р., реєстр. № 114/2018;
– відкритий лист міністру МОН України, пані Л. М. Гриневич, від 29 березня 2018 р., реєстр. № 112/2018;
– Відкритий лист міністру МОН України, пані Л. М. Гриневич, від 29 березня 2018 р., реєстр. № 113/2018.

Від МОН України ЗУПТ отримало лист-відповідь від 02.05.2018 № 1/11-4729 за підписом заступника міністра МОН України пана П. Хобзея. Важливо наголосити, що ЗУПТ і в попередній період надсилало ряд зауважень, конструктивних клопотань щодо потреби та необхідності врахувати специфіку вивчення державної мови у закладах освіти з навчанням мовою корінного народу або національної меншини, забезпечити право рівного доступу до освіти для громадян такої категорії. Слід відмітити, що у багатьох випадках ми не отримали фахової відповіді, або відбувалася тільки констатація наявної ситуації без наміру конструктивного обговорення проблемних питань. Це прослідковується і у випадку вищезгаданого листа від МОН України.

Крім цього, залишається відкритим питання вивчення іноземної мови в закладах освіти з навчанням мовою корінного народу або національної меншини.

Є посилання на законопроект «Про загальну середню освіту» з деталізацією моделі застосування державної та рідної мов в освітньому процесі. Проте, на наш погляд, він є грубим порушення прав громадян на рівний доступ до освіти. Наприклад ст.4 та ст. 5 надає право для осіб, які належать до корінних народів України, здобувати повну загальну середню освіту в державному, комунальному чи корпоративному закладі освіти мовою відповідного корінного народу поряд із державною мовою, а для осіб, які належать до національних меншин України, здобувати початкову освіту в комунальному чи корпоративному закладі освіти мовою відповідної національної меншини поряд з державною мовою. Тобто призупиняється існування закладів освіти з мовою навчання корінного народу чи національної меншини. Згідно з пунктом 7 законопроекту особи, які належать до національних меншин, мови яких є офіційними мовами Європейського Союзу, та реалізують право на навчання мовами відповідних національних меншин, мають здобувати освіту державною мовою в комунальних та корпоративних закладах освіти відповідно до вимог державних стандартів, а саме в обсязі не менше 20 відсотків річного обсягу навчального часу в 5-му класі з щорічним збільшенням такого обсягу (не менше 40 відсотків у 9-му класі). У випадку 9-го класу це становить майже вдвічі більше від наявної кількості навчального часу, а у випадку профільної школи передбачено не менше 60 відсотків річного обсягу навчального часу, що також вдвічі більше наявного обсягу. Це є грубе порушення рівних прав громадян на здобуття якісної освіти, суперечить усім педагогічним нормам, призводить до ліквідації системи закладів освіти з мовою навчання корінних народів та національних меншин.

У пункті 3. відповіді МОН України щодо запровадження нового підходу до вивчення державної мови зазначається, що для МОН це є передчасним, воно не готове наразі до запровадження конкретних кроків. Окрім збільшення годин на вивчення предметів не рідною мовою (а це є особливо негативним на всіх етапах навчання, грубо порушує право на рівний доступ до освіти всіх громадян України, є реальною перешкодою якісного оволодіння відповідними навчальними дисциплінами, суперечить компетентнісному підходу до вивчення низки предметів і понижує ефективність їх вивчення), не існує ніяких інших конкретних концепцій. Тобто задекларована мета МОН щодо забезпечення володіння державною мовою представниками корінних народів та національних меншин у запропонованих проектах та положеннях не прослідковується, по суті пропонується авторитарний метод вирішення цього питання, що призведе до закриття закладів освіти з навчанням мовами нацменшин.

У пункті 5. відповіді МОН України щодо підтримки самобутності власного народу є посилання на статті законопроекту «Про загальну середню освіту» стосовно широких прав закладів освіти з цього питання. Проте існуюча практика, кількість годин граничного навантаження учнів закладів загальної середньої освіти унеможливлюють реалізацію відповідних освітніх програм. Тобто МОН України декларує право, проте закриває можливості застосування такого права. Адже навіть для вивчення іноземної мови години в таких школах не відведені, зовсім відсутня можливість запровадження будь-якого варіативного компонента.

ЗУПТ звертає увагу на негативні аномалії положень Типової освітньої програми для 1-2 класів закладів загальної середньої освіти (Наказ МОН України №268 від 21.03.2018) та державного стандарту початкової освіти:
1. Типова освітня програма, розроблена під керівництвом О.Я. Савченко, до мовно-літературної освітньої галузі відносить тільки українську мову і літературне читання. Незрозуміло, чи рідна мова для учнів, українська мова для яких є другою, належить до іншомовної галузі, тобто вона за цією інтерпретацією перестає бути рідною? Це є надзвичайно дискримінативним та принизливим. А поряд з цим невідомо, чи можливо буде реалізувати вивчення рідної мови та іноземної для таких учнів у початковій школі через відсутність годин для вивчення обох дисциплін.

2. Типова освітня програма, розроблена під керівництвом Р. Б. Шияна, відносить до мовно-літературної освітньої галузі і рідномовну освіту (українська мова і література, мови і літератури корінних народів та національних меншин), проте сформовані вимоги роблять неможливим існування шкіл та навіть класів із навчанням мовами національних меншин та корінних народів. У цій програмі зазначено: «Комунікативна компетентність, зокрема вільне володіння українською мовою та спілкування рідною мовою (якщо вона не українська), виявляється в безпосередньому та опосередкованому спілкуванні». Тобто від учнів вимагається вільне володіння українською мовою вже в 1-2-х класах, що якісно реалізувати неможливо. Також не передбачена в навчальному плані цієї програми можливість вивчення поряд з рідною мовою й іноземної мови.

3. Державний стандарт початкової освіти, затверджений постановою Кабінету Міністрів України від 21 лютого 2018 р. №87, декларує, що до ключових компетентностей належать:
1) вільне володіння державною мовою, що передбачає уміння усно і письмово висловлювати свої думки, почуття, чітко та аргументовано пояснювати факти, а також любов до читання, відчуття краси слова, усвідомлення ролі мови для ефективного спілкування та культурного самовираження, готовність вживати українську мову як рідну в різних життєвих ситуаціях;

2) здатність спілкуватися рідною (у разі відмінності від державної) та іноземними мовами, що передбачає активне використання рідної мови в різних комунікативних ситуаціях, зокрема в побуті, освітньому процесі, культурному житті громади, можливість розуміти прості висловлювання іноземною мовою, спілкуватися нею у відповідних ситуаціях, оволодіння навичками міжкультурного спілкування (пункт 7.);

3) Поруч з цим у пункті 12-му зазначено, що метою іншомовної освіти є формування іншомовної комунікативної компетентності для безпосереднього та опосередкованого міжкультурного спілкування, що забезпечує розвиток інших ключових компетентностей та задоволення різних життєвих потреб здобувача освіти;

4) У пункті 23. зазначається, що «заклади загальної середньої освіти з навчанням мовою відповідного корінного народу або національної меншини самостійно здійснюють розподіл навчального навантаження між мовою відповідного корінного народу або національної меншини та іноземною мовою, відображаючи це в навчальному плані. За рішенням педагогічної ради, зокрема у разі, коли мова національної меншини є офіційною мовою ЄС, ця мова може вивчатися також як іноземна. Українська мова як державна в таких закладах загальної середньої освіти вивчається за освітніми програмами, які враховують мовну підготовку здобувачів освіти та спорідненість між рідною і державною мовами»;

5) Для педагогів та керівників закладів загальної середньої освіти з навчанням мовою відповідного корінного народу або національної меншини не зрозуміло, чому в Базовому навчальному плані початкової освіти для закладів загальної середньої освіти з навчанням мовою відповідного корінного народу або національної меншини (додаток 2) на вивчення рідної мови та іноземної мови відводить щорічно на 105 годин менше, ніж для учнів закладів загальної середньої освіти з українською мовою навчання, а також щорічно на 70 годин менше годин для вивчення державної мови, при наявності ідентичних вимог наприкінці кожного рівня освітнього процесу. Це є недопустимим порушенням права рівного доступу до освіти всіх громадян нашої держави.

4. ЗУПТ в черговий раз наполегливо просить забезпечити рівні права для учнів, що належать до національних меншин та корінних народів:
1) вимоги до володіння державною мовою забезпечити згідно з міжнародними стандартами:
i. рівень А1 для випускників початкової школи;
ii. рівень А2 для випускників базової середньої школи;
iii. рівень В1 для випускників професійної середньої освіти;

2) забезпечити право всіх учнів поруч із вивченням державної та рідної мови вивчати також іноземну мову:
i. учні закладів загальної середньої освіти з навчанням мовою відповідного корінного народу або національної меншини при продовженні навчання у базовій школі мають набути компетенції з іноземної мови, яка не є рідною, при продовженні навчання у базовій школі; тому відсутність можливості вивчення даної дисципліни однозначно може привести до закриття закладів загальної середньої освіти з навчанням мовою відповідного корінного народу
ii. для учнів закладів загальної середньої освіти з навчанням мовою відповідного корінного народу або національної меншини рідна мова не є іноземною, її вивчення вимагає не менших зусиль та часу, як і у випадку вивчення української мови учнями, для яких вона є рідною. Інше трактування цього питання є антипедагогічним, дискримінаційним та принизливим стосовно громадян відповідного корінного народу або національної меншини;
iii. вивчення іноземної мови, яка не є державною та рідною для учнів закладів загальної середньої освіти з навчанням мовою відповідного корінного народу або національної меншини, забезпечує реалізацію тих цілей, які декларуються в державному стандарті стосовно іншомовної освіти. У 12-му пункті зазначено, що метою іншомовної освіти є формування іншомовної комунікативної компетентності для безпосереднього та опосередкованого міжкультурного спілкування, що забезпечує розвиток інших ключових компетентностей та задоволення різних життєвих потреб здобувача освіти. У випадку учнів закладів загальної середньої освіти з навчанням мовою відповідного корінного народу або національної меншини іноземна мова не може бути ототожнена з державною та рідною мовою – тільки так реалізується рівний доступ до освіти всіх громадян України.

ЗУПТ просить розглянути та задовольнити базові потреби забезпечення рівного права здобуття середньої освіти для всіх громадян нашої держави.

Просимо всіх відповідальних осіб, насамперед пана Прем’єр-Міністра, сприяти у реалізації реального та конструктивного діалогу між фаховим міністерством та представниками педагогічного товариства, громадських організацій щодо питань збереження, функціонування та якісного розвитку закладів освіти з навчанням мовою корінного народу та національних меншин.

Від імені педагогів навчальних закладів з угорською мовою навчання
Президія ЗУПТ

11.05.2018
м. Берегове

Egyetlen véradó három ember életét mentheti meg – többek között ezzel a kulcsmondattal toborozza évek óta a donorokat a magyarországi Vérellátó Szolgálat. A vérre óriási igény van az egészségügyben – a biztonságos ellátáshoz évente közel félmillió egységre van szükség -, ezért adományozóból sosem lehet elég. Maga a véradás viszont önkéntes és hivatalosan térítésmentes, honorálni étkezési utalvánnyal, illetve apróbb ajándékokkal szokták. Egyre népszerűbb Magyarországon a véradás egy speciális formája, a plazmaferezis, amelyben az egészségügyi ellátás számára szintén igen fontos vérplazmát adhatjuk le.

A folyamat hasonlít egy hagyományos véradáshoz, bár annál több ideig tart. Viszont a szervezetet sem viseli meg annyira – míg egy évben a férfiak maximum öt, a nők pedig négy alkalommal adhatnak vért, addig plazmát nemtől függetlenül 45-ször lehet adni. A “kalóriapótlásként” adott összeg is jóval magasabb plazmaadás esetén, bár egy 2017-es szabályozást követően már kevesebbet vihetnek haza az adományozók. Mit is vesznek le tőlünk a bő 30 perces folyamat során, és kell-e tőle tartanunk?

Mire használják a vérplazmát?

A vérplazma vérünk egyik összetevője, 90 százalékban vízből áll, de fehérjéket, különböző ásványi anyagokat és hormonokat is tartalmaz. Olyan, mesterségesen nem előállítható anyagok vannak benne, amelyből életmentő gyógyszerek születnek – a budapesti és vidéki centrumokban levett plazmából immunhiányos betegséggel küzdők, vérzékenységben szenvedők, csontvelő-átültetésen átesett, illetve égési sérülést szenvedett emberek kezelésére szolgáló készítményeket állítanak elő.

A vérzékenységgel küzdőknek akár hetente 2-3 alkalommal is a szervezetükbe kell juttatni a plazmából származó készítményt, egyetlen beteg havi gyógyszeradagjához közel száz plazmaadó hozzájárulására van szükség. Magyarországon közel 400 embert érint a súlyos vérzékenység, vagyis az “A” típusú hemofília, az ő ellátásukra több mint félmillió plazmaadagra van szükség évente. A plazmaadókra az immunvédekezési zavarral született betegeknek is nagy szükségük van, egy beteg havi gyógyszeradagját körülbelül tíz plazmadonor fedezi, a körülbelül 300 magyar beteg ellátásához éves szinten 40 ezer donorra van szükség. A közösségi szolgálat ezért komoly motivációt jelenthet, sokaknak azonban ennél is többet ér, hogy a véradással ellentétben a plazmáért pénz is jár – igaz, hogy nem annyi, mint korábban.

Leszámolnak a “megélhetési” plazmaadókkal

Tavaly év elején a magyar állam egy törvénymódosítással 3665 forintban maximalizálta a plazmaadásért kifizethető összeget. Magyarázatuk szerint ezzel akarták elejét venni, hogy a plazmavételezésre szakosodott cégek egymást túllicitálva “megélhetési” plazmaadókká tegyék az ügyfeleket, és elsősorban az önkéntesség és a segíteni akarás, ne pedig az anyagi haszon vonzza őket. Hivatalosan a pénzt ilyenkor sem a plazmaadásért kapják a donorok, hiszen az szervkereskedelemnek minősülne, amelyet a törvény egész Európában büntet. Az összeg az utazási költséget, illetve a donáció miatt kieső időt hivatott kompenzálni. Emellett a helyszínen több más figyelmességgel – fehérjeszelet, csokoládé, szendvics, üdítő, ingyenesen használható kávéautomata, gyümölcskosár – is kompenzálják a plazmacentrumok az adományozók idejét és erőfeszítéseit.

A szabályozással annak is elejét kívánták venni, hogy a plazmaközpontok elszívják az adományozókat az alacsonyabb juttatással járó véradástól. Hogy ennek elejét vegyék, a plazmacentrumok évente legalább egyszer véradásra kötelezik a plazmadonorokat is. Ha a megadott határidőn belül nem tudják igazolni, hogy részt vettek az egyik szervezett véradáson, ideiglenesen a plazmaadásból is kizárják őket.

Kik adhatnak vérplazmát?

Plazmát adni nagyjából olyan régóta lehet Magyarországon is, mint vért, a két folyamat azonban sokáig össze volt kötve, a ma ismert eljárást egy bő évtizede honosították. A donorokat a juttatás mellett az is motiválhatja, hogy egy általános egészségügyi szűrést is elvégzünk rajtuk.

Ahogy vért, úgy plazmát sem adhat akárki: ha például megfáztunk, kijött a herpeszünk, vagy bármilyen probléma van az egészségünkkel, a teljes gyógyulásig nem is érdemes felkeresni a központot. Előzetesen megvizsgálják a vénát is, és akkor sem biztos, hogy alkalmasak vagyunk, ha egy korábbi véradásnál nem volt gondunk. Egyesek vénája ugyanis alkalmas a véradásra, de a plazmaadással járó oda-vissza áramlási folyamatra már nem, őket a saját érdekükben kizárják. A donor súlyától függ, hogy mennyi plazmát vehetnek le: értelemszerűen egy 50 kilós nőtől kevesebbet, mint egy százkilós férfitól. Hogyha minden rendben van, hetente egyszer, évente pedig maximum 45-ször lehet plazmát adni.

Dr. Török Ildikó, a Plazmaszolgálat Kft. vezető főorvosa hangsúlyozta: a rendszeres plazmaadóknak nagyon oda kell figyelniük a fehérjebevitelre, a megfelelő táplálkozás mellett azonban nem lehet ebből gond. Az összefehérje-szintet minden egyes adásnál megmérik, és a donort ideiglenesen el is tanácsolhatják, ha úgy látják, hogy ez nem megfelelő a szervezetükben. A főorvos szerint versenysportolók is megfordulnak náluk, a teljesítményüket pedig semmilyen módon nem befolyásolja az adományozás. Sőt a rendszeresen sportolók általában jobban figyelnek a helyes táplálkozásra is, így valószínűleg az ő fehérjeszintükkel sem lehet semmi gond – tette hozzá.

Mire figyeljünk plazmaadás előtt?

A vérplazma színe változatos, a világossárgától a sötét narancssárgáig terjedhet annak fényében, hogy a donor milyen ételeket fogyasztott. A plazmacentrumok is csupán egy megadott színskálán belül fogadhatják be a levett folyadékot, ezért az alanyoknak nagyon oda kell figyelniük, hogy a plazmaadást megelőző 24 órában mit fogyasztanak: kerülendőek a nehéz, zsíros ételek, a tojássárgája, és alkoholt sem szabad fogyasztanunk. A plazmaadás napján, a plazmaadás előtt szintén tiltólistán vannak a “színes” italok – például szörpök, gyümölcslevek, gyümölcsös teák -, ezek ugyanis beszínezhetik a vérplazmánkat, amit a későbbiekben nem tudnak felhasználni gyógyszerekhez.

Fontos odafigyelni az elfogyasztott folyadék mennyiségére is: a plazmaadás napján minimum 2,5-3 liter folyadékot kell elfogyasztani. Ez a reggeli időpontban érkezőknek okozhat nehézséget, legalább másfél órával korábban indulás előtt már el kell kezdenünk hidratálni ahhoz, hogy a szükséges mennyiségű folyadékot magunkba tudjuk erőltetni. Persze, azzal sem árt tisztában lenni, hogy a plazmalevétel alatti 25-30 percben egy gépre leszünk kötve, így aki a művelet előtt nem intézte el folyó ügyeit, annak feszengős félórára kell felkészülnie.

Túléltünk egy plazmaadást

A plazmaadás folyamata egyébként az adományozó szemszögéből nem sokban különbözik a hagyományos véradástól, az asszisztens a vénánkba szúr egy tűt, nekünk pedig türelmesen várnunk kell, míg a ránk kapcsolt gép elvégzi a munkáját. A gép a plazmaferezis nevezetű folyamat során elválasztja a vér folyékony részét a sejtes alkotóelemektől. Előbbi az a bizonyos vérplazma, amely mellettünk egy palackban gyűlik össze, utóbbit pedig egy zárt rendszeren keresztül visszaáramoltatják a szervezetünkbe. Mellé egy adag fiziológiás sóoldatot is kaptunk, nehogy a folyamat a kelleténél jobban kiszárítsa a szervezetünket. Illetve egy kis labdát a kezünkbe, amelyet időnként pumpálni kellett, hogy fenntartsuk a megfelelő keringést.

Mivel a vörösvértesteket visszakapjuk, a levett plazmát pedig egy egészséges szervezet 1-2 nap alatt újratermeli, a művelet elviekben annyira sem viseli meg a szervezetünket, mint egy véradás. Az előzetes vizsgálatot elvégző orvos ugyan figyelmeztetett rá, hogy egyeseknél fáradtság jelentkezhet vagy egy kissé leeshet a vérnyomás is, de mi semmi ilyesmit nem tapasztaltunk, a nap további részét semmilyen módon nem befolyásolta a reggeli adományozás. Igaz, hogy nálunk a korábbi véradások után sem jelentkezett semmilyen kellemetlenség.

A plazmaadás folyamata a regisztrációval és az első orvosi vizsgálattal együtt nagyjából egy órát vett igénybe. Kezdő plazmaadóknak azt is javasolták, hogy a műveletet követő negyed órát töltsék még a központban, nehogy a rosszullét az utcán érje utol őket. Összességében a kiszolgálás, az előzetes vizsgálat, illetve maga a plazmaadás mind úgy zajlik, ahogy egy modern, 21. századi magánintézménytől ezt elvárhatjuk. Fájdalomtól nem kell félni, legalábbis ha egy véradást elviselhetőnek tartunk, a plazmaadás sem fog megviselni. Az pedig, hogy a rendszeresen visszajáró adományozókat a pénz vagy a segítségnyújtás vágya motiválja inkább, a gyógyszerekre váró embereknek valószínűleg lényegtelen.

Megérkezett kárpátaljai körútjára Volodimir Hrojszman május 11-én, a délelőtti órákban. Az ukrán minszterelnök Lilija Hrinevics oktatási miniszter kíséretében érkezett a megyébe.

A delegáció elsőként az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskolába látogatott el, ahol a második osztályosok tanulási folyamatába nyert betekintést.

Az óralátogatást követően kulturális programmal készültek az iskola tanulói. A pmg.ua információi szerint az oktatási miniszter nehezményezte, hogy az intézmény dísztermében található anyák napi köszöntőt nem fordították le az államnyelvre.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) nevében Kulin Judit elnökségi tag nyílt levelet nyújtott át Volodimir Hrojszmannak, melyben összesítették a kisebbségi oktatás kapcsán felmerülő problémákat, s az új oktatási törvény diszkriminatív pontjait.

Kulin Judit a Kárpátalja.ma megkeresésére elmondta, hogy a miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy írásban küldenek választ a KMPSZ levelére, melyet hamarosan közzéteszünk honlapunkon.

Kárpátalja.ma

A Füzet kulturális és életmód online magazin felhívása amatőr és profi fotósok részére.

A pályázat címe: “Földi Paradicsom”

A pályázat részletei:
A közelgő Környezetvédelmi Világnaphoz kapcsolódóan olyan képeket várunk, amelyek a Föld természeti csodáit megörökítve adnak késztetést arra, hogy az ember jobban értékelje, és még inkább védje, ami őt körülveszi. Megrendezett fotókat, fotómanipulációkat és/vagy egyszerű természeti jelenségeket ábrázoló képeket is várunk, melyek a környezetvédelem szükségességére, a fokozott felelősségvállalásra hívják fel a figyelmet.

További témára vonatkozó megkötés nincs!
A beadott pályamű készítésének időpontja nem behatárolt.

További feltételek:
Pályázni 14 éves (betöltött) kortól lehet. A pályázónak rendelkezni kell az eredeti kamerafile-lal, ami igény esetén tanúsítja, hogy a pályázó maga készítette a pályaművet.
Csak olyan olyan fotóval lehet pályázni, amit még nem publikáltak.
Alkotónként legfeljebb 3 kép küldhető be.

Pályázati művek leadási módja:
E-mailen: info@afuzet.hu

FIGYELEM!
A digitális képet egy címmel ellátva és az alkotó nevével jelölve kérjük a megadott email címre elküldeni (pl.: Aranyhaj_Kiss_Katalin).

Technikai paraméterek, megkötések:
A pályázatra kizárólag digitális módon lehet pályázni!
A beküldött fotók felbontása, fekvő tájolás esetén minimum 1600 pixeles, álló tájolás esetén minimum 1200 pixeles legyen!
Fotószerkesztő- és grafikai programok használata megengedett.
Vízjelet vagy a készítő nevére utaló szöveget nem tartalmazhat a kép.

Nevezési díj nincs!

Pályázati naptár:

Pályázati művek leadási határideje: 2018. június 10. éjfélig

Zsűrizés: 2018. június 10-14.

Eredményhirdetés: 2018. június 15.

Díjazás:
I. díj: A fődíj 2 éjszaka tartózkodás 2 felnőtt részére a Danubius Health Spa Resort Aqua**** szállodában. A nyeremény /utalvány beváltható 2018. december 20-ig. (Kivéve ünnepi időszakok.)

II. díj: 10 alkalomra szóló golf tanfolyam a balatongyöröki Golf Club Imperial Balaton felajánlásával. A kurzus sikeres elvégzése után (pálya-alkalmassági vizsga) a játékos hivatalos pályaengedélyt kap, amellyel Magyarország golfpályáin bárhol játszhat.

III. Díj: 2 fő részére szóló vacsorautalvány a Hévíz-Egregyen található Öreg Harang Borozóba, melyet 2013-ban az év legjobb hazai kisvendéglőjének választottak.

KÖZÖNSÉGDÍJ
Első ízben adunk közönségdíjat, amit az a pályázó nyer, akinek a fotójára a legtöbb tetszésnyilvánítás érkezik Facebook oldalunkon!
Nyereménye a Rejuvena Esztétika által felajánlott 15 000 Ft értékű utalvány, ami tetszőleges kezelésekre váltható be.

A díjak pénzre nem válthatók be!

A pályaművek elbírálása:
Az info@afuzet.hu email címre beküldött, címmel és névvel ellátott, befogadott képeket 3 fős szakmai zsűri bírálja el. Csak azok a pályaművek kerülnek befogadásra, amelyekről visszaigazolást küldünk válaszlevélben.

A weboldalunkon és a Facebook oldalon is feltöltésre kerülő képekre leadott lájkok száma nem befolyásolja a zsűri döntését.

A közönségdíj esetében természetesen az a mérvadó: a tetszésnyilvánítások száma alapján kerül ki a győztes.
A nyertesek nevét a Füzet magazin weboldalán és Facebook oldalán 2018. június 15-ig közzétesszük, akikkel személyesen is felvesszük a kapcsolatot.
Bármilyen kérdés felmerülése esetén az info@afuzet.hu email címre várjuk a leveleket.
http://www.afuzet.hu

mint az egymás felé nyújtozó fák,
úgy próbáltalak elérni. hová tűntél?
szavaim levelek – ősszel lehullanak
lila kalapom alá bújtattalak, hozzád
beszéltem, útközben a város felé.
néha elhagytalak, de sosem végleg.
elkorhad bőröm, belülről pusztítasz.
olyan törések ezek, amiket azért
okozol, hogy fájjon, de nem tudod,
hogy tavasszal mindig kivirágzom.

Együtt 2018/2

Névnap Mihály – héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

Győző – a Viktor magyarító lefordítása. Idézet

„Kár tervezni, valamit úgyis mindig ad az élet.”

Várkonyi Andrea

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Drávai Gizella (Kovászó, 1911. május 8. – Beregszász, 1981. augusztus 28.) Pedagógus. Apja Legeza Jenő gör. kat. lelkész, anyja Skira Gizella. Apja halála után 1915-től édesanyja egyedül nevelte. Beregszászba költöztek, itt végezte az elemi és a polgári iskolát. Ezután egy évig a beregszászi Kálvin nyomdában dolgozott. 1926-30 között az ungvári tanítóképzőben tanult. 1930-tól 1944 októberéig elemi iskolai tanítónőként dolgozott Miszticén, Bilkén, Rakaszon, Újlakon, Jánosiban és Balazséron. 1944-1954-ben a beregszászi 4. sz. iskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat. 1944. augusztus 26-án ment feleségül Drávai Lajoshoz, a helyi gimnázium tanárához, aki ezután bevonult a hadseregbe, s a háború után nem tért vissza Beregszászba, Budapesten maradt. 1946. januárjában képesítést szerzett ukrán, orosz, cseh nyelv és irodalom, valamint testnevelés tanítására. 1954-től 1972-ig a beregszászi 6. sz. általános iskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat.

Egész életét a tanításnak szentelte, rajongva szerette tanítványait. Foglalkozott műfordítással, számos pedagógiai cikke jelent meg a Kárpáti Igaz Szóban, tankönyveket írt. A beregszászi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírjára Horváth Anna szobrászművész készített emlékművet.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Hollósy Simon festő, (1857) a nagybányai művésztelep vezető mestere, és Ferenczy Károly mellett legnagyobb alakja. A 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legjelentősebb képviselője.

–          Székely Bertalan festő (1835), a 19. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. Portréi mellett több életképe, tájképe remekmű (Egri nők, II. Lajos holttestének megtalálása, Zrínyi kirohanása)

–          Földi Imre súlyemelő, olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója születése (1938)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

TEDD FÉLRE A MÉRŐ PÁLCÁT!

„Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?”(Zsoltárok 130:3)

Teljesítményorientált társadalomban élünk, ahol az iskolában, a sportban és a munkahelyen is az elért eredményeket jutalmazzák. Isten azonban nem így gondolkodik. Az ő gondolatai és útjai messze felülmúlják a mieinket (Id. Ézsaiás 5:8-9). Őt nem hatják meg az üres szertartások, ő engedelmességet vár. „Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!” (1Sámuel 15:22). Az érzések és érzelmek nagy erővel bírnak, de ritkán tárgyilagosak. Ha azt, hogy mennyit érsz keresztyénként, gyarló emberi teljesítményedre alapozod, az ellenség máris megnyerte a csatát. A Sátán neve az, hogy „testvéreink vádlója” (Jelenések 12:10), ő akarja, hogy listát vezess kudarcaidról és tévedéseidről. Így kínozhat azzal, hogy emlékeztet azokra az időkre, amikor elragadott az indulat, amikor kritizáltál valakit, amikor nem szólaltál fel az igazság érdekében, vagy nem tisztáztál egy félreértést, mert így jobb színben tűntél fel. Dávid azt mondta, hogy ha Isten számon tartaná a bűnöket, akkor ugyan ki állhatna meg előtte? Még a legfegyelmezett hívő életében is vannak olyan területek, ahol valamivel küszködik, vagy éppen elbukott. Ezért van szükségünk Isten kegyelmére és bocsánatára a hét minden napján, a nap 24 órájában. Tudja, hogy gyengék vagyunk, „hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk” (Zsoltárok 103:14), ezért nem lepődik meg azon, hogy legjobb szándékunk ellenére is kudarcot vallunk. Reimer Schultze mondta: „Isten nem a teljesítményünk alapján mér minket, hanem a Jézus iránti szeretetünk alapján. Sőt, Isten országában a Jézus iránti szeretetünk számít teljesítménynek. Minden egyéb másodlagos. Mesterünk azt szeretné, ha arra vágynánk, hogy vele legyünk, a közelében maradjunk, kapcsolatban legyünk vele.” Tedd hát félre a mérőpálcát, és örülj, hogy Isten nem a te teljesítményed alapján osztályoz, hanem az alapján, amit Krisztus elvégzett.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Dudinszky Nesztor görögkatolikus pap, író 1917-ben jelentette meg a Rabszolgák földjéről… című munkáját, melyben részletesen taglalja a verhovinai ruszinok küzdelmes életét. A könyv egyik fejezete a bíróválasztásról szól:

HOGYAN VÁLASZT A RUTHÉN BÍRÓT…
“Ha a bíróválasztásról megemlékezem, úgy feltétlenül meg kell említenem a kazárt is, mert Verchovinán a legtöbb faluban a bíró a kazárok sektájához tartozik, kiket figyelmeztet a Talmud, hogy „tilos egy tudatlannal (értsd keresztény) irgalmasságot gyakorolni.” (Szanh. 92.) Nem elég, hogy vagyoni hatalmat gyakorol a ruthén fölött, – de még jogi hatalmat is adnak a kezébe ők, önmaguk. S itt a lelkész urakhoz s a főszolgabíró uraimékhoz fordulok,
hogy lehetséges ezt megengedni?! Vagy már annyira elfásult volna a ruthén, vagy már annyira elidegenítették volna százados szenvedései papjától, hogy szavára már mit sem ad? De hát ez rettenetes volna!
A falusi birok 30%-a zsidó, összegyűl a nép – a szolgabíró megjelenik közöttük s kandidál három egyént – kire legtöbb szavazat esik az lesz a bíró. Megjegyzem itt, hogy láttam már oly választást is, hogy az lett a bíró – kinek legkevesebb szavazata volt…
Sokszor a nép akaratának jelöltjei nem is kandidáltatnak… Kisbereznán szövetkezeti gyűlés volt. A gyűlésen megjelent Egán Ede is s egyben szigorú kötelességévé tette a falusi biroknak is a szövetkezeti gyűléseken való pontos megjelenést, összegyűlt a nép. Bocskoros, kiéhezett alakok, kik között idegesen járt-kelt egy pirosképű, feketeruhás barna alak – hosszú pajeszszel. – A szegény ruthén nép tiszteletteljesen nyitott neki utat, – hisz a zsebében volt.
Megérkezett Egán Ede, – megnyitotta a gyűlést.
– Hol a biró? – kérdezte fürkészve
– Itt vagyok «főnagyságos» úr, – szólt s előlépett a kaftános.
Erre Egán Ede a nép közé vegyült, hosszasan elbeszélgetett velők, minek eredménye az volt, hogy a zsidó bírót felfüggesztette.
Egán Ede ok nélkül azt bizonnyal nem tette. S amilyen az egyik kazár, épp olyan a másik is.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Tiltakozását fejezte ki a Kárpát-medencei Magyar Jogász Szövetség (KMJSZ)a Kúria – álláspontjuk szerint – alapjogot sértő azon gyakorlata ellen, amellyel négyezer választáshoz való külhoni magyar alapjogát sértette meg.

A szövetség hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Magyarországon nem ritka az a bírói jogalkotás, amely az Alaptörvénnyel ellentétes módon, súlyosan sértve a jogbiztonságot, a jogszabályok önkényes, kiterjesztő értelmezésével a jogkereső állampolgárok számára kiszámíthatatlanná teszi a bíráskodást. A KMJSZ szerint ennek élő példája a Kúria azon döntése, amellyel a határon túlról szavazó magyar állampolgárok választáshoz való alapjogát csorbította olyan kiterjesztő jogértelmezéssel, amely nem vezethető le a választási eljárásról szóló törvényből.

A döntés miatt négyezer szavazatot semmisítettek meg, pedig az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint nem lehet alapvető jog gyakorlásának korlátozását – kifejezett törvényi szabály hiányában – bírói jogértelmezéssel pótolni. A Kúria tehát nem jogosult arra, hogy a választási eljárásról szóló törvényben nem szereplő további feltételeket írjon elő, de mégis megtette ezt – közölte a KMJSZ.

Az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat ideiglenes korlátozást vezetett be május 7-től a Magyarországról származó élő sertések és sertéshúsból készült hústermékek, sertésembrió és reprodukciós anyagok bevitelére.

Az ideiglenes intézkedésről azután született döntés, hogy Heves megyében nőtt azon állatok száma, amelyeknél kimutatták az afrikai sertéspestist (ASP) – áll az orosz közleményben.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos főállatorvosa az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában azt mondta, hogy újabb fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében, április 21. óta összesen öt tetemnél mutattak ki afrikai sertéspestist (ASP).

Bognár Lajos közölte: a betegség Heves megye M3-as autópályától északra eső területét érinti, ahol a Nébih minden kilőtt vaddisznót megvizsgál, ezzel próbálva megakadályozni a vírus terjedését.

Az adott területen nyilvántartásba veszik és szigorúan ellenőrzik a házi sertéseket, az eddigiekben nem találtak a betegségre utaló tüneteket – fűzte hozzá.

Kiemelte: az egyik legnagyobb kockázat az lehet, ha – felelőtlen emberi magatartással – a fertőzött területről élelmiszerhulladék kerül a házi sertések közelébe.

Az ASP egy nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszerhulladékban hónapokig fertőzőképes lehet – hívta fel a figyelmet a főállatorvos.

A Nébih honlapján az szerepel, hogy a vírus miatt Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Ausztrália, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

A betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről részletes információk találhatók a Nébih honlapján (http://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis).

A betegséggel fertőzött kullancsok mintegy 98 százaléka Lyme-kórt terjeszt. A betegség ellen nincs védőoltás.

A Lyme-kórt a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok okozzák, a betegséget az e kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztik. A Lyme-kór tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és a kullancscsípés után 3 vagy akár 30 nappal is jelentkezhetnek. A tünetek súlyossága és típusa attól is függ, hogy milyen stádiumban van éppen a fertőzés. Ritkán, de az is megeshet, hogy a fertőzés a csípés után hónapokig is lappang.
A betegséggel fertőzött kullancsok mintegy 98 százaléka Lyme-kórt terjeszt. A betegség ellen nincs védőoltás.

Melyek a Lyme-kór tünetei?
Korai tünetek: láz, hidegrázás, fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak, duzzadt nyirokcsomók – a panaszokat könnyen össze lehet keverni az influenza tüneteivel. A Lyme-fertőzések 80 százalékában az első tünet az úgynevezett Lyme-folt.

Kezelés nélkül a tünetek súlyosbodhatnak:

• súlyos  fejfájás vagy nyaki merevség
• Lyme-foltok a test más területein
• ízületi fájdalom és duzzanat, különösen a térdben
• az arc egyik felét érintő izombénulás
• szívdobogás érzés, szabálytalan szívverés
• agyidegi- és gerincvelői ideggyökér-gyulladás
• nyilalló fájdalom, zsibbadás a kezekben vagy lábakban

Milyen a Lyme-folt?
A Lyme-folt a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú bőrpír. A folt napról napra folyamatosan növekszik, egy idő után akár 12 cm-es is lehet. Érintésre melegnek érződik, viszketés vagy fájdalom csak ritkán jelentkezik mellé.

Hogyan diagnosztizálható a Lyme-kór?
A betegség diagnosztizálást minden esetben szakemberre kell bízni, kimutatására pedig az immunszerológia a leginkább használt eljárás, mikor vérből próbálják meg kimutatni a szervezet által termelt ellenanyagokat. A Lyme-kór szerológiai eljárásai azonban a mai napi nincsenek standardizálva, így a tesztek pontossága 50-80 százalék között mozog. A pontatlanság miatt az orvosoknak csak a tünetekkel együtt szabad értékelni az eredményeket.

A tesztek pontatlansága miatt megeshet, hogy a páciens tesztjei folyamatosan negatívak lesznek, holott fennálló Lyme-kórja van. Ennek oka lehet, hogy sok esetben azimmunrendszernem termel ellenanyagot annak ellenére, hogy a baktérium jelen van a szervezetben, így pedig a vizsgálat is negatív eredményt adhat. Több oka is lehet annak, hogy egy Lyme-fertőzött beteg szervezetében nem jelennek meg az antitestek, ilyen például, ha az illető antibiotikumos kezelés alatt áll.

Melyek a Lyme-fertőzés szakaszai?
Korai szakasz: influenzaszerű tünetek, például láz, hidegrázás, fejfájás, duzzadt nyirokcsomók, torokfájás, és tipikusan ekkor jelenik meg az apró, de legalább 5 cm-es folt is a bőrön.

Előrehaladottabb szakasz: az influenzaszerű tünetek mellé fájdalom és gyengeség társul, zsibbadás jelentkezhet a karokban és a lábakban, látászavart és szívproblémákat is tapasztalhatunk, további bőrkiütések is jelentkezhetnek, és a féloldali arcbénulás is ebben a szakaszban gyakori.

Késői szakasz: ez a szakasz a csípést követő hetekben, hónapokban, de akár években is jelentkezhet. Tünetei: ízületi gyulladás, nem múló fáradtság és fejfájás, szédülés, alvászavarok és mentális zavartság.

Ha a betegség hosszú ideig fennáll, krónikussá is válhat, szövődményként pedig szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, ideg- és ízületi gyulladás alakulhat ki. Vannak azonban, akiknél a betegség annyira enyhe tüneteket okoz, hogy nem is fordulnak orvoshoz, ám náluk is előfordulhat a krónikussá válás.

Hogyan kezelik a Lyme-kórt?
Négy antibiotikumcsaládod használnak a fertőzés gyógyítására. Ezek a penicillinek, a tetracyclinek, a cephalosporinok és a makrolidok. A jól megválasztott, megfelelő adagban és kellő ideig adott antibiotikumokkal a fertőzés tökéletesen gyógyítható. Ennek ellenére, – többnyire a rosszul kezelt és kontrollált fertőzések után – hetek-hónapok múlva furcsa panaszok alakulhatnak ki: fáradékonyság, izom- és ízületi fájdalmak. Ezek a panaszok antibiotikumokkal már nem befolyásolhatóak.

Legalább hatan életüket vesztették és harmincan megsebesültek két légicsapásban, amelyet vélhetőleg a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció mért hétfőn a síita húszi lázadók által használt elnöki palotára a jemeni fővárosban, Szanaában – közölték egészségügyi források.

A halálos áldozatok mindegyike civil volt – tették hozzá névtelenül nyilatkozó tisztségviselők. Egyelőre nem tudni, hogy a lázadók vezetői közül életét vesztette-e valaki. Az arab koalíció az előző hónapban végzett a húszik egyik legmagasabb rangú vezetőjével, Szalah asz-Szammaddal. A hétfői légicsapások célpontja vélhetőleg Szammad utódja, Mahdi al-Maszhat volt.

A felkelők hírforrásai, az al-Masszirah tévécsatorna és a Szaba hírügynökség pontos számok ismertetése nélkül több tucat halottról és sebesültről adott hírt.

A háromszintes elnöki hivatal a főváros egyik legforgalmasabb, központi részén található, kereskedelmi épületek, bankok és szállodák közelében. Szemtanúk szerint többeket maga alá temetett a törmelék, a helyszínre számos mentőcsapat érkezett.

Ez volt az első alkalom, hogy légicsapást hajtottak végre az elnöki palota ellen. Szaúd-Arábia a nemzetközileg elismert jemeni kormány oldalán harcol a konfliktusban. A támadásra azt követően került sor, hogy a lázadók hétfőre virradóra két újabb ballisztikus rakétát lőttek ki Szaúd-Arábiára. A vahhábita királyság légvédelme megsemmisítette a fegyvereket – közölte az arab koalíció szóvivője, Turki al-Máliki. Máliki elmondta, hogy a rakétákat a Szanaától északra található Amran tartományban lőtték ki, és célpontjaik lakott területek voltak. A húszik ellenőrzik a fővárost, illetve jelentős területeket az ország északi és nyugati részén.

A Kárpátokban található különleges építményre Olekszandr Bohdanov ungvári néprajzkutató és blogger hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésben. A Trianon előtt épített alagutat sosem használták, pedig ma gyakorlatilag metróalagútként is szolgálhatna – olvasható a mukachevo.net hírportálon május 5-én megjelent cikkben.

A felfedező kedvű blogger pontos útmutatást ad, hogyan juthatunk el a létesítményhez:
– Voloszjanka (Hajasd), Nagybereznai járás. A falu központjánál letérünk a mellékútra, az autót a temetőnél hagyjuk, és 300 métert gyalogolunk felfelé a hegyoldalon. Egy elhagyott vasúti sínhez érünk, innen még 400 métert megyünk balra az alagút felé – írja a bejegyzésben.

Az elsődleges információk szerint az alagutat a magyarok építették, azonban nem tudni, hogy mikor. 1963-ban rekonstruálták, a kőberakást betonra cserélték. A bejárás jelenleg szabad.

Érdemes ezt a helyet is felfedezni vidékünkön, és megismertetni azt az idelátogató turistákkal is!

 

Kárpátalja.ma

A fuvarozók kérelmezték a viteldíj emelését, melyet a város vezetősége jóváhagyott – közölte a mukachevo.net Vjacseszlav Haszinecnek, a városi végrehajtó bizottság vezetőjének nyilatkozatára hivatkozva.

A díjak 2015-ben növekedtek utoljára, azonban az elmúlt három év alatt jelentős infláció ment végbe.

– Amíg 2015-ben egy liter üzemanyag 15 hrivnyába került, ma 25 hrivnya. S bár a minimálbér is 2,5-szörösére nőtt, de ugyanakkor a közlekedési eszközök karbantartása, az alkatrészek is jelentősen drágultak. A fuvarozók ezért kétrék a város vezetőségétől a viteldíj 25%-os emelését. Így a városi közlekedés 1 hrivnyával drágul május 7-étől – mondta Haszinec.

Kárpátalja.ma