Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Міністру освіти і науки України
Гриневич Л.

Про проект державного стандарту України
«Українська мова як іноземна:
рівні загального володіння та діагностика»,
який розміщено на офіційному сайті МОН України
з метою проведення громадського обговорення

Шановна Пані Міністр!

Розглянувши проект Державного стандарту України «Українська мова як іноземна: рівні загального володіння та діагностика», що розміщений на офіційному сайті МОН України з метою проведення громадського обговорення, від імені президії Закарпатського угорськомовного педагогічного товариства та викладачів-філологів Закарпатського угорського інституту імені Ференца Ракоці ІІ висловлюємо наступне.

Рівень знання мови для тих, кому вона не є рідною, на сьогодні в Європі вимірюють за однаковими критеріями: на підставі «Загальноєвропейських Рекомендацій з мовної освіти: вивчення, викладання, оцінювання» (англійською скорочено: CEFR).

Вітаємо, що МОН України планує затвердити Державний стандарт «Українська мова як іноземна: рівні загального володіння та діагностика», який розроблений на основі «Загальноєвропейських Рекомендацій з мовної освіти: вивчення, викладання, оцінювання» і відповідає вимогам сучасності.

Згідно з цим міжнародним документом розрізняють кілька мовних рівнів. Міністерство освіти і науки України, також керуючись цими Рекомендаціями, для дисципліни «Іноземна мова» визначає, яких рівнів повинні досягти учні, засвоюючи мову, наприкінці кожного освітнього ступеня (у 4-му, 9-му та 12-му класах). Однак у випадку української мови як державної (тобто другої мови для корінних народів і національних меншин ) МОН України не визначає, яких рівнів треба досягти учням шкіл з навчанням мовами національних меншин, закінчивши 4-й, 9-й та 12-й класи. Отже, від закарпатських дітей-угорців очікується знання української мови на рівні рідної (за шкалою CEFR це рівні C2 або принаймні C1). Але це, на нашу думку, лінгвопедагогічний нонсенс.

В Україні вже розроблено вимоги до знання української мови як іноземної згідно з рівнями CEFR, незабаром буде затверджений Державний стандарт. Проте ці критерії не застосовують у державних стандартах та навчальних планах з української мови як державної, які розроблені для шкіл та класів з навчанням мовами національних меншин, хоча для них українська мова є не рідною, а другою. Тому пропонуємо в освітніх закладах, де навчання відбувається угорською мовою на основі CEFR сформулювати яких рівнів знання української мови учень повинен досягти закінчивши 4-й, 9-й та 12-й класи. Викладання мови у школі має здійснюватися на уроках мови, тобто угорську дитину треба навчити володіти українською мовою на уроках української.

На основі проекту Державного стандарту України «Українська мова як іноземна: рівні загального володіння та діагностика» ми пропонуємо визначити наступні вимоги для учнів-угорців з української мови:

• на кінець початкової школи (4-й клас) – рівень А1 (початковий рівень);
• на кінець базової загальної середньої освіти (9 клас) – рівень А2 (базовий рівень);
• на кінець повної загальної середньої освіти (12 клас) – рівень В1 (середній рівень).

З метою реалізації цього підходу навчання та перевірки знань з української мови учнів у школах/класах з угорською мовою навчання пропонуємо внести зміни до назви документа. Замість «Українська мова як іноземна: рівні загального володіння та діагностика» пропонуємо назву Державного стандарту викласти у такій формі: «Українська мова як іноземна/друга (не рідна): рівні загального володіння та діагностика». Така зміна назви (разом із проведенням відповідних змін у Передмові документа) дає можливість використати цей Державний стандарт не лише для іноземних громадян, які вивчатимуть українську мову, а і для громадян України, для яких українська мова не є рідною, і які вивчають її як державну мову України.

 

З повагою:

 

Голова ЗУПТ                                                                       Орос І.І

Керівник науково-дослідного центру

ім. Антала Годинки                                                            Черничко І.С.

Az ukrán oktatási minisztérium közzé tette megvitatásra az ukrán mint idegen (második, vagy nem anyanyelv) nyelv tantárgyi követelményrendszerét, amit a közeljövőben szeretne bevezetni. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség évtizedek óta szorgalmazza ilyen tantárgyi program és követelményrendszer kidolgozását. Sajnálatos módon a követelményrendszer – mely a magyar iskolákban is alkalmazható lenne – nem vonatkozik az ukrajnai őshonos kisebbségekre, csupán az Ukrajnába betelepülőkre. A Pedagógusszövetség a kidolgozott koncepció alapelveivel egyetért, s javasolja, hogy ez alapján tanítsák és kérjék számon az ukrán nyelvet a magyar tannyelvű középiskolákban is. Erre vonatkozó javaslataikat megküldték az ukrán oktatási miniszternek. A levelet eljuttatták a Kárpátalja.ma szerkesztőségéhez is, melynek tartalmát az alábbiakban olvashatják:

Lilija Hrinevics
Ukrajna oktatási minisztere részére

Az «Ukrán mint idegen nyelv:
Kompetencia-szintek és azok felmérése»,
állami szabványtervezetről, amely
elérhető az Oktatási és Tudományos Minisztérium honlapján
nyilvános megvitatás céljából

Tisztelt Miniszter asszony!

Miután áttekintettük az «Ukrán mint idegen nyelv: Kompetencia-szintek és azok felmérése» nevű állami szabványtervezetet, amely nyilvános megvitatás céljából elérhető az Oktatási és Tudományos Minisztérium honlapján, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola filológus oktatói nevében az alábbiakat nyilatkozzuk.

Az idegen nyelvi kompetenciát jelenleg Európában egységes kritériumok alapján határozzák meg: a „Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés” szempontjai szerint (angolul röviden: CEFR).

Üdvözöljük, hogy Ukrajna Oktatási Minisztériuma tervezi a Közös Európai Referenciakeret alapján kidolgozott és a modern elvárásoknak megfelelő «Ukrán mint idegen nyelv: kompetencia-szintek és azok felmérése» állami szabványtervezet elfogadását.

Az említett nemzetközi dokumentum alapján több nyelvtudás-szintet különböztetünk meg. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma a Referenciakeret szempontjai követve meghatározza az egyes oktatási mérföldkövek (4-ik, 9-ik és 12-ik osztály) elvégzésekor elvárt idegen nyelvi ismereteket. Azonban az ukrán nyelv esetében (amely második nyelv az őslakosok és a nemzeti kisebbségek számára) az Oktatási és Tudományos Minisztérium nem határozza meg a kisebbségi iskolákban elsajátítandó tudásszintet a 4-ik, 9-ik és 12-ok osztály elvégzésekor. A kárpátaljai magyar gyermekektől tehát elvárják, hogy anyanyelvi szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet (CEFR skála szerint ez C2 vagy legalább a C1 szint). Azonban szerintünk ez nyelvoktatási nonszensz.

Ukrajnában már kidolgozták az ukrán mint idegen nyelv elsajátítására vonatkozó követelményeket a CEFR szerint, hamarosan elfogadásra kerül az Állami Szabvány is. Azonban ezeket a kritériumokat nem alkalmazzák a nemzeti kisebbségi nyelveken oktató iskolákra és osztályokra vonatkozó állami szabványokban és oktatási tervekben, pedig a kisebbségek számára az ukrán második nyelv, nem anyanyelv. Ezért javasoljuk azokra az oktatási intézményekre vonatkozóan, amelyekben magyar nyelven történik az oktatás, a 4-ik, 9-ik és 12-ik osztály elvégzésekor elvárt ukrán nyelvi kompetencia szintek meghatározását a CEFR szempontjai szerint. A nyelvoktatás az iskolákban az adott nyelvórákon történik, tehát egy magyar gyermeket az ukrán órákon kell megtanítani ukránul.

Az «Ukrán mint idegen nyelv: kompetencia-szintek és azok felmérése» állami szabványtervezet alapján az alábbi ukrán nyelvtudásra vonatkozó elvárások meghatározását javasoljuk a magyar diákok számára:
– az elemi iskola végére (4. osztály) – А1 (kezdő szint);
– az általános iskola végére (9. osztály) – А2 (alapszint);
– a középiskola elvégzésekor (12. osztály) – В1 (középszint).

A fenti megközelítés a magyar tannyelvű iskolákban/osztályokban az ukrán nyelv oktatására és kompetencia felmérésére vonatkozó megvalósítása érdekében javasoljuk a dokumentum megnevezésének a módosítását. Az „Ukrán mint idegen nyelv: általános kompetencia-szintek és azok felmérése” megnevezés helyett javasoljuk az „Ukrán mint idegen (második) nyelv (nem anyanyelv): általános kompetencia-szintek és azok felmérése” elnevezést. A dokumentum elnevezésének a módosítása, valamint a szükséges módosítások elvégzése a dokumentum előszavában lehetővé teszi az említett Állami Szabvány alkalmazását, az ukrán nyelvet tanuló külföldi állampolgárok mellett, azon nem ukrán anyanyelvű ukrán állampolgárokra, akik Ukrajna állami nyelveként tanulják az ukránt.

Tisztelettel:

A II RFKMF elnöke Orosz Ildikó

A Hodinka Antal
Nyelvészeti kutatóközpont elnöke Csernicskó István

A rendőrség munkatársai egy irányjelzés nélkül manőverező autóra lettek figyelmesek május 27-én Munkácson – számolt be róla a mukachevo.net internetes hírportál.

A gépjármű vezetője a rendőrségi felszólítás ellenére sem volt hajlandó félrehúzódni, és megpróbált elmenekülni.

A rendőrök végül leszorították a járművet az útról. Az igazoltatás során alkoholos befolyásoltság jeleit vélték felfedezni a sofőrön. A kötelező alkoholteszt kimutatta, hogy a jármű vezetőjének 2,46 ezred volt a véralkoholszintje, ami 12-szer nagyobb a megengedettnél.

A rendőrség eljárást indított az ügyben.

Kárpátalja.ma

A szíriai helyzetről egyeztetett telefonon kedden Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség a török államfői hivatalra hivatkozva.

A két ország vezetője a beszélgetésben kiemelte: az asztanai béketárgyalások eredményei fontos szerepet töltenek be a szíriai konfliktus politikai rendezésében. Hozzátették: ahhoz, hogy a megoldási folyamat az ENSZ égisze alatt egészséges keretek között haladjon előre, a szíriai rezsimnek és ellenzékének ügyelnie kell arra, hogy konstruktív módon járjon el.

Erdogan és Putyin egyúttal ismét hangsúlyozta Szíriai területi egységének jelentőségét, valamint nyomatékosította, hogy Szíria nem válhat “ütközőzónává” Irán és Izrael között.

A török elnök leszögezte: a politikai rendezés folyamatában az Ankara által terrorszervezetnek tekintett legnagyobb szíriai kurd párt, a Demokratikus Egység Pártja (PYD) és az ahhoz kötődő csoportok nem vehetnek részt.

A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat is zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Oroszország, Törökország és Irán vezetésével Asztanában. Mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, de a genfi és az asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Az asztanai tanácskozások legutóbbi, nyolcadik fordulóját tavaly decemberben tartották.

Az Anadolu beszámolója szerint Erdogan és Putyin kedden az Ankara és Moszkva közötti energiadiplomáciai és gazdasági kapcsolatokról is beszélt.

A két államfő örömtelinek találta a Dél-Törökországban épülő, orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű, valamint a Török Áramlat földgázvezeték munkálataiban elért előrehaladást.

Erdogan és Putyin április 3-án az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében, videóüzenetben adta meg a jelet az első törökországi atomerőmű alapkőletételéhez.

Az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapodást. A Török Áramlat első vezetéke mélytengeri szakaszának lefektetése Törökország fekete-tengeri partvidékének közelében április végén fejeződött be.

Erdogan és Putyin beszélgetésükben rámutattak: fontos, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a felek a török lírát és az orosz rubelt használják.

Senki sem kezdeményezte az Oroszországban terrorizmus vádjával elítélt, éhségsztrájkot folytató Oleh Szencov ukrán filmrendező és az Ukrajnában hazaárulással vádolt Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjének kicserélését – jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Moszkvai tájékoztatóján Peszkov közölte, hogy személy szerint nincs tudomása ilyen kezdeményezésről. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Szencovról Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia államfővel múlt csütörtökön közösen megtartott szentpétervári sajtótájékoztatóján kijelentette: a rendező terrorcselekmény előkészítéséért ítélte el a bíróság. Macron közölte, hogy figyelemmel kíséri a rendező sorsát.

Peszkov szerint Visinszkijt újságírói szakmai tevékenysége miatt vádolták meg Ukrajnában hazaárulással. A szóvivő ugyanakkor nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy egy ilyen cserét kinek kellene kezdeményeznie.
Az orosz észak-kaukázusi körzeti katonai bíróság Oleh Szencovot 20 évi fegyházbüntetésre ítélte. A verdikt indoklása szerint a rendező terrorcsoportot szervezett az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten. Ennek tagjai 2014 tavaszán felgyújtották a Krími Orosz Közösség és az Oroszországban kormányzó Egységes Oroszország párt szimferopoli irodáját. Szencov tagadta bűnösségét.

A büntetését Rosztov-na-Donuban töltő Szencov május 14-én határidő nélküli éhségsztrájkot kezdett azzal a követeléssel, hogy engedjék szabadon az Oroszországban fogva 64 ukrán “politikai elítéltet”. Önmagának nem kért szabadulást. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat hétfőn közölte, hogy az elítélt – akinek állapota kielégítő – “támogató terápiában” részesül.

“Az elítélttel rendszeres elbeszélgetések folynak azokról a negatív következményekről, amelyek a szervezetben huzamos éhezés esetén fellépnek” – hangzott a közlemény.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 15-én indított eljárást a Ria Novosztyi Ukraina munkatársai ellen és vette őrizetbe kettős, ukrán-orosz állampolgársággal rendelkező Visinszkijt, akit két nappal később hazaárulással vádoltak meg, amely miatt 15 évi szabadságvesztést szabhatnak ki rá. Az ukrán főügyész szerint az újságíró fizetségért ukránellenes támadásokat hajtott végre a két ország “dezinformációs háborújában”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Minszkben kijelentette, hogy Moszkva nem hoz ellenlépéseket az Oroszországban dolgozó ukrán újságírókkal szemben, bár Ukrajnában gyakorlatilag az összes orosz tömegtájékoztatási eszközt betiltották, az orosz újságírókat pedig kiutasítják, vagy be sem engedik be az országba.

Két rendőrrel és egy civillel végzett egy lövöldöző kedd délelőtt a belgiumi Liege-ben, a támadót később agyonlőtték.

Az RTBF belga közszolgálati televízió arról számolt be, hogy a férfi az ország keleti részében fekvő Liege központjában tüzet nyitott a járőröző rendőrökre, majd bemenekült egy közeli iskolába, ahol túszul ejtett egy takarítónőt.

A lövöldözésben két rendőr és egy civil életét vesztette, két másik rendőr pedig megsebesült.

A különleges egységek kivezényelt tagjai végül agyonlőtték a támadót.

A környező utcákat kiürítették, a helyi média tudósításai szerint több tucatnyi rendőrautó van a helyszínen, és Willy Demeyer polgármester is megérkezett.

Catherine Collignon, a városi ügyészség szóvivője elmondta, hogy a támadó indítéka egyelőre ismeretlen. A La Libre Belgique című napilap mindazonáltal azt közölte névtelen rendőrségi forrásokra hivatkozva, hogy a feltételezett merénylő azt kiáltotta, hogy “Allahu Akbar!” (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték. Ezt Collignon nem erősítette meg.

Jan Jambon belga belügyminiszter részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak a Twitteren, és rámutatott, mindent megtesznek a történtek pontos felderítése érdekében.

Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára az Ukrajna és Magyarország közötti „nyelvi probléma” mielőbbi rendezésére számít – jelentette az Ukrajinszka Pravda.

A főtitkár erről a NATO parlamenti közgyűlésének hétfői varsói ülésén beszélt.

Az Ukrinform szerint Irina Friz ukrán küldöttségvezető tette fel a kérdést, miért blokkolják a NATO-ban a miniszteri és felsőbb szintű találkozókat Ukrajnával, miközben tárgyalóasztalhoz ülnek a héten „az agresszív Oroszország” képviselőivel.

Stoltenberg ezzel összefüggésben jelezte, hogy megtartják Brüsszelben a NATO–Ukrajna Bizottság nagyköveti szintű ülését, amelyet Magyarország nem blokkol.

Annak kapcsán, hogy Budapest akadályozza Kijev euroatlanti integrációját, a főtitkár hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot tart fenn Petro Porosenko ukrán elnökkel és Pavlo Klimkin külügyminiszterrel.

„Továbbra is segíteni és támogatni fogjuk Ukrajnát” – biztosított Stoltenberg.

Ami a magyar félnek az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyével kapcsolatos felvetéseit illeti, a Szövetség vezetője ismételten reményét fejezte ki, hogy Kijev és Budapest a lehető leghamarabb megoldja ezt a problémát.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, Magyarország hivatalosan kezdeményezte a NATO-ban az Ukrajnát támogató valamennyi program felülvizsgálatát. Budapest harmadik alkalommal blokkolja az Ukrajna–NATO Bizottság külügyminiszteri szintű ülésének megtartását az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyével kapcsolatos kifogásai miatt. Stoltenberg korábban már felszólította a két országot, hogy a lehető leghamarabb oldják meg vitájukat.

A hétfő esti állapot szerint már 100 hektáron égett az erdő Herszon megyében, az oleskii járási Radenszjk község mellett – jelentette a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) nyomán az UNIAN hírügynökség.

A Herszon Megyei Állami Adminisztráció erdő- és vadgazdálkodási főosztályának késő esti információi szerint 20.00 órakor már 100 hektáron oltották az erdőt, miközben az első jelentések még arról szóltak, hogy 50 hektárra terjedt ki a tűz. A jelentésből kitűnik, hogy csupán az erdő aljnövényzete ég, a környező települések nem forognak veszélyben.

A DSZNSZ-nél közölték azt is, hogy repülőről 51 tonna vizet juttattak le a tűzre. Az oltásba 138 főnyi személyi állományt és 47 járművet vont be a szolgálat.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő tegnap esti felszólalásában az Európai Unióban és társult országaiban élő kisebbségi közösségek védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet az Európai Parlament plenáris ülésén. Az Unióban 50 millió olyan polgár él, akik valamilyen nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, ennek ellenére nincs egységes EU-s jogalkotás védelmükben. Ezáltal az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek a legkiszolgáltatottabbak a jogaik biztosításáért felelős tagországokkal szemben.

A néppárti politikus beszédében kiemelte a Minority SafePack polgári kezdeményezést, amely egy uniós szintű kisebbségvédelemi keret kialakítására irányuló igényből indult, melyet több mint 1 millió aláírás erősített meg. A képviselő reményét fejezte ki az iránt, hogy az Európai Bizottság mielőbb kidolgoz egy javaslatot a diszkrimináció és asszimiláció megakadályozása érdekében, ezzel segítve a nemzeti kisebbségek és nyelvük fennmaradását.

„Az egységes kisebbségvédelmi joggyakorlatra az EU társult országai tekintetében is szükség van, mivel itt is nagy veszélyt jelent az asszimiláció és a már megszerzett jogok folyamatos szűkítése” – mutatott rá a képviselő. „Ukrajna 2017. szeptember 1-től társult országa az Európai Uniónak. Sajnos éppen ettől kezdve szaporodtak meg a kisebbségekkel szembeni törvényi jogszűkítések. Legsúlyosabb példa erre a 2017-ben elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelye, mely fokozatosan megszüntetné az anyanyelven történő oktatást a nemzeti kisebbségek iskoláiban. Elfogadhatatlan, hogy több mint fél évvel a Velencei Bizottság javaslatait és a nemzetközi állásfoglalásokat követően sem történt módosítás a cikkely tekintetében” -hangsúlyozta Bocskor Andrea.

Bocskor Andrea
Strasbourg, 2018. május 29.

Magasságkorlátozó kapuba rohant egy emeletes autóbusz Budapesten, a ferihegyi repülőtérre vezető úton hétfő este, többen megsérültek – közölte az MTI-vel Kisdi Máté, a Fővárosi katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Hozzátette, hogy az ukrán rendszámú buszon az első információk szerint közel ötvenen utaztak.

Négy sérültet a tűzoltóknak kellett kiemelniük tűzoltólétra segítségével. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság doktorszolgálata és mentők is érkeztek a helyszínre, és megkezdték a sérült utasok ellátását.

A baleset a budapesti Felsőcsatári úti aluljáró előtti magasságkorlátozó kapunál történt, a XIX. kerületében. A kapu gyakorlatilag leborotválta a busz tetejét.

Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek nyilatkozva hozzátette, hogy a rendőrség büntetőeljárásban vizsgálja a baleset körülményeit.

Fontos célnak nevezte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon és a határon túl is.

Az államtitkár az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában elmondta, számában a magyarság mindenhol csökken, így fontos cél az is, hogy a vegyesházasságokban születő gyermekek közül minél többen vállalják a magyar identitásukat is.

Hozzátette, egy kutatás szerint ezen gyermekek 70-80 százalékban inkább a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat.

A fenti célokat segítő kormányzati intézkedések közül Potápi Árpád János kiemelte a babakötvényt, az anyasági támogatást, és elmondta azt is, szeretnék kiépíteni a védőnői szolgálati rendszert az egész Kárpát-medencében, továbbá támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak.

Izraeli állampolgárságot kapott a Premier League-ben játszó londoni Chelsea labdarúgóklub orosz tulajdonosa, Roman Abramovics, akinek hetekkel ezelőtt lejárt brit befektetői vízumát a brit hatóságok egyelőre nem hosszabbították meg. A brit közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Abramovics hétfőn meg is érkezett Izraelbe.

Az 51 éves orosz milliárdos, aki 2003-ban vette meg a Chelsea FC anyavállalatát, nem volt jelen már az angol labdarúgó FA Kupa május 19-i döntőjén sem a londoni Wembley Stadionban, ahol csapata Eden Hazard tizenegyesből szerzett góljával 1-0-ra legyőzte a Manchester Unitedet.

A BBC által megszólaltatott izraeli bevándorlási illetékesek szerint Abramovics a múlt héten felkereste Izrael moszkvai nagykövetségét, és meghallgatása után, zsidó származása révén az izraeli hatóságok a helyi törvények alapján jogosulttá nyilvánították a letelepedésre Izraelben.

A BBC által hétfőn idézett izraeli médiaforrások szerint Abramovics már meg is kapta izraeli személyazonossági okmányait.

A The Times of Israel című izraeli napilapnak izraeli belügyminisztériumi illetékesek hétfőn megerősítették, hogy Abramovics letelepedett Izraelben.

Izraeli útlevéllel a Chelsea tulajdonosa vízum nélkül bármikor beutazhat Nagy-Britanniába, jóllehet állandó brit tartózkodási engedélyt ez sem jelent számára.

A brit kormány nem adott felvilágosítást a BBC-nek arról, hogy Abramovics április elején lejárt nagy-britanniai tartózkodási engedélyét miért nem hosszabbították meg.

A BBC megjegyzi: Abramovicsról “úgy tudni”, hogy “szoros kapcsolatokat ápol” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Nagy-Britannia és Oroszország addig sem túl jó kétoldalú kapcsolatai mélypontra süllyedtek azóta, hogy Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal március elején a délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyagtól súlyos mérgezést szenvedett.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

A brit kormány a mérgezéses incidens után kiutasított 23 – a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató – orosz diplomatát, amelyre Moszkva hasonló lépéssel válaszolt.
Ben Wallace brit belügyi államtitkár még a mérgezéses incidens előtt bejelentette, hogy London a “magyarázat nélküli” nagy vagyonok eredetének igazolására kívánja kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat, tekintettel arra, hogy a kormány becslései szerint évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyontömeget mosnak tisztára a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap, amely 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját – Rich List – a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról, idei rangsorában 9,33 milliárd fontra (csaknem 3390 milliárd forintra) taksálta Roman Abramovics vagyonát. A Chelsea tulajdonosa – aki az 1990-es években olajüzletekből gazdagodott meg – a Rich List 2018 szerkesztői szerint egy év alatt 1,28 milliárd fonttal gyarapította vagyonát, és jelenleg a 13. helyen áll az ezres brit mezőnyben.

Ezzel vagyonnal Abramovics a leggazdagabb izraeli állampolgár.

Szükség van a NATO állandó jelenlétére a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök hétfőn Varsóban, a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán.

A plenáris ülést megnyitó beszédében Kuchcinski kijelentette: a NATO keleti szárnyát új fenyegetések érik keleti irányból, Oroszország részéről, ezért szükség van itt a szövetséges erők állandó jelenlétére. Ezzel arra utalt, hogy a három balti államban és Lengyelországban 2016 első felétől négy NATO-zászlóalj és egy amerikai páncélos dandár úgynevezett “állandó rotációs” jelleggel állomásozik, a legénység a felszereléssel együtt félévente váltja egymást.

“Örömmel és bizalommal üdvözöljük az Egyesült Államok szenátusának az amerikai dandár állandó állomásoztatására vonatkozó döntését” – mondta Kuchcinski.

Az amerikai szenátus védelmi bizottsága május 24-én arra szólította fel a Pentagont, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, lehet-e a 2019-es költségvetésben eszközöket keríteni amerikai szárazföldi erők állandó lengyelországi állomásoztatására.

A lengyel házelnök szerint “az észak-atlanti szövetség biztonságára vonatkozó elemzések nem adnak okot a derűlátásra”, sok térségben “újból fennállnak a hagyományos katonai fenyegetések”, ezen kívül hibrid és kiberbiztonsági veszélyek is megjelentek. E fenyegetések Kuchcinski szerint “határozottan észlelhetőek” a NATO keleti szárnyán.

Kuchcinski támogatóan nyilatkozott Ukrajna és Georgia csatlakozási törekvéseiről, és kiemelte a transzatlanti kapcsolatok szerepét a NATO működésében.

Andrzej Duda elnök is úgy látta: az Egyesült Államok és Európa viszonya az euroatlanti térség biztonságának kulcsa, s e kapcsolatokban törekedni kell “a politikai légkör javítására”.

A stabil, biztonságos Európa “a világtörténelem legjobb amerikai beruházása” – fogalmazott, szerinte a transzatlanti egység különösen manapság jelentős, amikor is “a biztonsági rendszert próbára teszik és aláássák a békét és a stabilitást veszélyeztető erők”.

Ebben az összefüggésben Duda Oroszországot nevezte a legkomolyabb fenyegetésnek. Moszkva szerinte soha nem békélt meg “a birodalmi Szovjetunió” bukásával, a posztszovjet időszakot “csupán egy stratégiai szünetként értelmezte a Kelet és a Nyugat közötti összetűzésben”.

A közel-keleti és észak-afrikai helyzetről szólva Duda úgy látta: e területek destabilizálása révén “bizonyos hatalmak” erősíteni próbálják a befolyásukat. Úgy látta: Oroszország és Irán “negatívan befolyásolja az európai helyzetet többek között az illegális bevándorlók számának növelésével”.

A NATO térségét érő fenyegetésekről beszélt a plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, aki úgy látta: az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt épülő újabb gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve. Utalva Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő korábbi kijelentésére, elmondta: egyetért azzal, hogy a beruházás “új, az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibridfegyver”.

Az Északi Áramlat-2 “mérgező kapszula az európai biztonságban, és messzemenő geopolitikai következményei lehetnek” – értékelte, azzal érvelve, hogy már a gázvezeték első vonala, az Északi Áramlat-1 lehetővé tette az orosz hadsereg korszerűsítését, majd 2008-ban Grúzia, később pedig Ukrajna megtámadását és a Krím elcsatolását.

Az ukrán Naftohazzal szemben elvesztett tranzitperében hozott stockholmi választott döntőbírósági ítélet teljes megsemmisítését kérte hétfőn a Gazprom orosz gázipari vállalat, eljárási szabálysértésekre hivatkozva.

A Gazprom arra hivatkozott, hogy a határozat szövegének vizsgálata – amelybe egy világszerte elismert nyelvészt is bevontak – kimutatta, hogy annak jelentős részét nem a választott döntőbírák, hanem “egy másik személy” írta. Ennek kilétét az orosz vállalat nem nevezte meg.

“A döntésnek közvetlenül a döntőbírók általi meghozatala a peres felek számára rendkívüli fontossággal bír, és kívülálló személyeknek a döntéshozatal folyamatába történő beavatkozása a választott döntőbírósági megállapodás durva megsértését jelenti” – áll a Gazprom állásfoglalásában.

Az orosz gázipari vállalat szerint a szakértői vélemény újabb bizonyítéka annak, hogy az ügy vizsgálata során súlyosan megsértették a svéd jogot és a Stockholmi Kereskedelmi Kamara döntőbírósági szabályzatát, ami alapot szolgáltat az ítélet teljes megsemmisítéséhez.

A stockholmi választott döntőbíróság 2017. december 22-én végleges döntést hozott a Gazprom és a Naftohaz közötti gázszállítási szerződés, 2018. február 28-án pedig az ukrajnai gáztranzitszerződés ügyében. A Gazprom a döntőbírók által elkövetett súlyos eljárási szabálysértésekre hivatkozva a fellebbviteli bíróságon most ezek ellen apellál az ítélet részleges vagy teljes megsemmisítést kérve.

A TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalója szerint a Gazprom áprilisban küldte el a stockholmi választott döntőbíróságnak a Naftohazzal kötött szállítási és tranzitszerződés felbontására vonatkozó iratokat, mert az egyeztetések eredménytelenül zárultak le. Április 4-én járt le a szállítási szerződéssel kapcsolatos tárgyalásoknak – a nézeteltérés keletkezése óta számított – 30 napos határideje. A tranzitszerződésre vonatkozó 45 napos határidő április 19-én járt le.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója újságíróknak kijelentette, hogy az orosz gázipari vállalat kész tárgyalni tranzitról a Naftohazzal a jelenleg lejáró tranzitszerződés lejárta után, de Ukrajnának meg kell indokolnia az új szerződés gazdasági célszerűségét. Kijelentette, hogy a Gazprom ebben az esetben továbbra is évi 10-15 milliárd köbméter gázt szállíthat majd Ukrajna területén át.

A Gazprom és a Naftohaz között két szerződés van érvényben: az egyik az Ukrajnának szánt, a másik pedig az Ukrajna területén át Európába irányuló gázszállításról szól. Mindkettőt 2009-ben írták alá, és mindkettő 2019-ig hatályos.

A Naftohaz 2012 óta nem használja fel a szerződésben rögzített keretét, 2015 óta pedig egyáltalán nem vásárol orosz gázt, az európai reverzszállításokból elégíti ki szükségleteit. A Gazprom a maga részéről nem szállította le Ukrajnán keresztül a leszerződött gázmennyiséget. 2014-ben a két vállalat peres eljárást indított mindkét szerződés ügyében.

A szállítás ügyében 2017 decemberében hozott döntőbírósági határozat megállapította, hogy a Naftohaz 2 milliárd dollárral tartozik a Gazpromnak a 2013-2014-es gázszállításért (a Gazprom 3,4 milliárd dollárt követelt), egyúttal kevesebb mint egytizedére (52 milliárd köbméterről 5 milliárd – minimálisan 4 milliárd – köbméterre) szállította le a Naftohaz kötelezettségét a szerződés lejártáig.

Idén februárban a stockholmi döntőbíróság döntött a tranzitszerződés ügyében, fenntartva a Gazprom korábbi kötelezettségét (évi 110 milliárd köbmétert). Az orosz vállalatot 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte a tranzitmennyiség alulteljesítéséért.

Márciusban a Gazprom visszatérítette a Naftohaznak a márciusi szállítás előlegét, és értesítette az ukrán vállalatot, hogy megkezdte a szerződések felbontásának folyamatát, ami másfél-két évig is eltarthat. Miller kijelentette, hogy a bíróság kettős mércét alkalmazott és aszimmetrikus döntéseket hozott, ami jelentősen megbontotta a szerződő felek érdekegyensúlyát.

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. és a Dunaversitas Egyesület
Balázs Béla Stúdió emlékezetére meghirdeti a XVIII. Lakiteleki filmszemlét.

Helyszín: Lakitelek, Népfőiskola, Kölcsey Ház

Időpont:
2018. november 14-16.

A filmről egy rövid (max. 400 karakter) szöveges leírást is kérünk, mely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Pályázati feltételek:
A versenyen részt vehetnek falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek, magánszemélyek határon innen és túlról, minden 2010 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi filmszemléinken nem szerepelt.

A filmeket az alábbi kategóriákban lehet nevezni:
Krónika: helyi híradó, aktuális közéleti riportműsor, sport (maximum: 26 perc)
Korkép: filmtanulmányok a településről, filmszociográfia (maximum: 52 perc)
Művelődés: hungarikumok, helyi értékek (maximum: 26 perc)
Portré: (maximum: 26 perc)

Fikciós műsorok: szórakoztató filmek, animációs, rajz-és kísérleti film (maximum 10 perc)

Nevezési díj nincs.

Nevezési lap és tájékoztatás kérhető:
NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY, H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.
Telefon: +36-76-549-049, e-mail: filmszemle@nepfolakitelek.hu
vagy letölthető a Népfőiskola honlapjáról
http://www.nepfoiskola.lakitelek.hu

Minden alkotást külön DVD-n kérünk beküldeni, DVD formátumban, amelynek mindkét sávjára fel kell írni a műsorhangot. A filmnek asztali DVD-n lejátszhatónak kell lennie!

A borítóján fel kell tüntetni a film címét, valamint az alkotó, vagy alkotóközösség nevét, címét. A lemezen csak egy film legyen, menü nélkül.

A technikailag gyenge minőségű, és a feltételeknek nem megfelelő filmeket az előzsűri elutasítja.

A nevezési lapok és a filmek beküldési határideje: 2018. október 1.

A nevezők a pályázati feltételek elfogadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy a pályázatra beküldött alkotásuk a lakiteleki Népfőiskola archívumába kerüljön.

A nevezett filmek közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó alkotásokat.

Az előzsűri időpontja: 2018. október 9-10.
Helye: NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY – H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.

Az előzsűri döntéséről a pályázókat október 15-ig elektronikus levélben értesítjük.
A zsűri elnöke: Dr. Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező-producer
A zsűri tiszteletbeli elnöke:
Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép mestere.
A vetítések után szakmai vitákat, elemzéseket, kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk.

A szemle legjobb alkotásai díjazásban részesülnek.
Fődíj 1 000 000 Ft.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány Kuratóriumának elnöke
Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
Sára Sándor, a Dunaversitas Egyesület elnöke

Névnap Kund – magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

Magdolna – a Magdaléna magyarosodott alakváltozata. Idézet

„Az embernek egy olyan módszerrel kell felülemelkednie minden emberi konfliktuson, amely elutasítja a bosszút, az agressziót és a megtorlást. Ennek a módszernek az alapja a szeretet.”

Martin Luther King

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Csaplovics János (Felsőpribél, 1770. szeptember 21. – Bécs, 1847. május 29.). Író, ügyvéd, jószágigazgató. Iskolái elvégzése után törvénygyakornok lett Besztercebányán. 1804-ben Zólyom megye aljegyzője, 1805-ben ügyvédi oklevelet szerzett és a bécsi kancelláriára került.  1813-ban Schönborn Fülöp gróf gazdasági tanácsosa, munkácsi és szentmiklósi uradalmainak igazgatója lett. Gyakran megfordult Munkácson, bár többnyire Bécsben tartózkodott. Zólyom, Máramaros és Ugocsa megválasztotta táblabírájának. Számos bírálatot, humoros elbeszélést, jogi, földrajzi, statisztikai és gazdasági cikket írt magyar, latin és német nyelven. A Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmányával polemizált Dóhovics Vazul munkácsi tudós költő, filozófus.

 Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Mátyás király kezdeményezésére II. Pál pápa engedélyezte egyetem felállítását Pozsonyban (1465)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

HOGYAN FOGADD A KRITIKÁT?

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róma 8:31)

Abban a pillanatban, amint kiemelkedsz a tömegből, az emberek felfigyelnek rád, és nem mindig azok, akiket szeretnél, hogy felfigyelhetnek. Tanulj a kacsáktól! A víz felszínén milyen nyugodt, odalent azonban szorgosan evez úszóhártyás lávaival, és nem bánja, hogy azt a víz elborítja. Az idő a te oldaladon áll. Amikor Nátánaél Jézusra vonatkozóan ezt kérdezte: „Származhat-e valami jó Názáretből?”, Fülöp így válaszolt: „Jőjj, és lásd meg!” (János 1:46). Nátánaél megtette ezt, és tanítvánnyá lett. Gyakran előfordul, hogy amint az események feltárulnak, világossá válik minden, ami miatt kritizáltak, te pedig igazolást nyersz. Ehhez azonban tovább kell haladnod. George Bernard Shaw, az ír drámaíró valóban sok kritikát kapott – de tudta, hogyan kezelje őket. Egyik nyitóelőadása után egy színikritikus kiállt a nézőközönség elé, és ezt mondta: „Ez gyalázatos!” Shaw maga is kiállt, és így válaszolt: „Egyetértek, de mit tehetünk mi ekkora tömeg ellen?” Senkit sem ért több bírálat, mint Pál apostolt, ő mégis ezt írta: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” Bátorság nélkül csupán jó ötletek – és tévedések miatti bánkódások – halmaza vagyunk. A legtöbb kihagyott lehetőséget nem hagytuk volna ki, ha hajlandóak lettünk volna túltenni magunkat a kritikákon, és megragadtuk volna, ami kínálkozott. Mindannyian félünk. A különbség azonban ez: a győztesekben erősebb a haladás utáni vágy, mint a kockázat miatti vonakodás. Könnyebb együtt élniük annak emlékével, hogy megpróbálták, de nem sikerült, mint azzal, hogy meg sem próbálták. Tudják, a kudarc a siker elkerülhetetlen része, és tisztában vannak vele, hogy a kudarcok mindig vonzani fogják a kritikát. Mégis, míg mások félnek elindulni egy új lehetőség felé, a győztesek inkább attól félnek, nehogy kihagyják a lehetőséget!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Ukrajna és Bulgária megegyeztek abban, miszerint aktivizálják Odessza megye és a bulgáriai Várna közötti útvonal megépítését Románián keresztül. A hírt Petro Porosenko tette közzé Facebook-oldalán a Bojko Borisz bolgár miniszterelnökkel folytatott tárgyalást követően.

Az ukrán elnök abban reménykedik, hogy az útvonal megépítésében segítségükre lesznek az Európai Uniós erőforrások. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy néhány óra alatt el lehessen jutni Odesszától Várnáig” – olvashatjuk a közleményben.

Az Európai Unió a védelem és a biztonság kérdéseiben nem fog hátat fordítani az Egyesült Államoknak – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken egy, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon megtartott pódiumbeszélgetésen.

A fórumon a francia vezető mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel együtt vett részt.
Macron ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország és az EU ellenzi és károsnak ítéli meg a területen kívüli hatállyal meghirdetett amerikai szankciókat. Az iráni atomalkuval kapcsolatban kifejezte reményét, hogy Donald Trump amerikai elnök visszatér a tárgyalásokhoz.
A francia elnök elhibázott döntésnek minősítette, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból az általa Izrael fővárosaként elismert Jeruzsálembe helyeztette át nagykövetségét. Úgy vélekedett, hogy Trump elvesztette a klímaváltozás ügyében vívott küzdelmet, mert a világ többi országa részese maradt a párizsi egyezménynek.
Macron elmondta, hogy egy olyan Európában hisz, amely az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, és hogy hisz a francia-orosz kapcsolatokban. Úgy vélekedett, hogy néhány gazdasági szektort le kell választani a geopolitikáról és politikamentessé kell tenni. Arra szólította fel Oroszországot, hogy ne lépjen ki az Európa Tanácsból. Ugyanakkor közölte, hogy Franciaország nem vonja vissza a szankciókat, ha Ukrajna ügyében nem történik haladás.
A fórumon az orosz elnök tagadta, hogy 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött orosz rakéta lőtte volna le a malajziai utasszállító gépet. Mint mondta, Moszva csak akkor fog megbízni az üggyel kapcsolatban folytatott vizsgálat végkövetkeztetésében, ha azokban maga is teljes értékűen részt vehet.
Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a régóta esedékes párbeszédre az Egyesült Államokkal, de, mint mondta a Trumppal tartandó csúcstalálkozója jelenleg számos probléma miatt nem körvonalazódik. Megismételte, hogy orosz részről nem történt beavatkozás a 2016-os amerikai választási kampányba. Mint mondtam Moszkva mind Washingtonnal, mind Brüsszellel jó kapcsolatokra törekszik.
Az elnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy a biztonságpolitikában és a gazdaságban vagy térjenek vissza a régi játékszabályokhoz, vagy vezessenek be újakat. Az orosz evezető – az amerikai protekcionista intézkedésekre utalva – elismerte, hogy a Világkereskedelmi Szervezet “nem tökéletes”, de annak rendszerében nincsenek meghaladhatatlan problémák, és annak alternatíva felkínálása nélküli felmondása felborítaná a világgazdasági egyensúlyt és megszűntetné a kereskedelmi viták rendezésének fórumát.
Putyin szintén elutasította az amerikai jog területen kívüli alkalmazását és a szankciók alkalmazását ahhoz hasonlította, mintha a labdarúgást a cselgáncs szabályai szerint játszanák.
Hangot adott meggyőződésének, hogy az iráni atomalku egyoldalú amerikai felmondása veszélyes instabilitáshoz vezet, és hogy Izrael számára újabb fenyegetést jelent majd, ha Teherán – amely eddig tartotta magát a megállapodáshoz – feléleszti katonai nukleáris programját.
“Ha a nemzetközi szerződéseket négyévente felülvizsgálnák, nem lenne perspektívája a tervezésnek” – mondta.
Putyin, megjegyzését tréfának szánva, azt mondta Macronnak, hogy Oroszország segít majd megvédeni Európát, ha az Iránnal kapcsolatos válság elmélyülne az Egyesült Államokkal. A francia elnök azt válaszolta, hogy Franciaország és szövetségesei meg tudják védeni magukat.
Belső ügyekről nyilatkozva az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy nem törekszik majd egy harmadik elnöki ciklusra. Ígéretet tett arra, hogy hazájában a világ legmagasabb szabványainak megfelelő üzleti környezetet fognak kialakítani, és hogy az orosz vezetés “ki fogja terjeszteni a szabadság terét”.
“A korlátozások megszűntetése és a törvények liberalizálása elsősorban a mi polgáraink érdekeinek és igényeinek felel meg” – mondta.
Putyin szerint Oroszország számára “feltétlen értéket” jelent az állami szuverenitás biztosítása és a nemzeti önazonosság megőrzése, ami mellett erős fejlődési lendületet kell venni annak érdekében, hogy az ország a világ élvonalába kerüljön mind az életminőség, mind a technológiák tekintetében-
Abe a fórumon hangsúlyozta, hogy Japánnak és Oroszországnak meg kell kötnie a békeszerződést a széleskörű együttműködés kibontakoztatása érdekében. A japán kormányfő úgy vélekedett, hogy ha a kétoldalú viszonyban stabilitás alakul ki, akkor a Tokió által vitatott hovatartozású, orosz fennhatóság alatt álló déli Kuril-szigetcsoport a kétoldalú kooperáció jelképévé, a két ország pedig a béke támaszává válhat a Föld északi és keleti féltekéjén, ami hozzájárulhatna az észak-koreai probléma megoldásához.
A japán kormányfő azt hangoztatta, hogy a Tokió által előterjesztett nyolcpontos együttműködési terv összhangban áll Putyinnak az elnöki beiktatása napján meghirdetett, az orosz életszínvonal növelését és a strukturális reformokat célzó programjával.
Putyin és Abe szombaton Moszkvában a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal majd Moszkvában.

Felhívásban követelte pénteken az Európai Filmakadémia a nemzetközi tiltakozás ellenére Oroszországban politikai perben 20 év szigorított fegyházbüntetésre ítélt, négy éve orosz börtönökben raboskodó ukrán filmrendező, Oleg Szencov szabadon bocsátását – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Szencov ügyvédje múlt szerdán közölte, hogy védence éhségsztrájkot kezdett. Elmondta, hogy amikor felkereste őt a börtönében, egy kézzel írt papírt adott át neki, amelyen Szencov azt írta: addig folytatja az éhségsztrájkot, amíg szabadon nem engedik az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai elítélteket, 64 embert. Szencov név szerint nem nevezett meg senkit, és saját magának nem kért szabadságot. Leszögezte, hogy kész a végsőkig elmenni: vagy meghal, vagy az orosz hatóságok nekilátnak követelése teljesítéséhez.
Az UNIAN híradása szerint az Oroszországban bebörtönzött ukrán rendező szabadon bocsátását követelő dokumentumot az Európai Filmakadémia 1750 tagja írta alá. Az aláírók között van az akadémia két társelnöke, Agnieszka Holland és Wim Wenders, valamint Ken Loach brit és Bertrand Tavernier francia filmrendező.
Oleg Szencovot és társát, Olekszandr Kolcsenkót 2014 májusában fogták el az orosz titkosszolgálatok az Ukrajnától önkényesen Oroszországhoz csatolt Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban, azóta tartják őket fogságban. 2015 augusztusában Szencovot húsz, Kolcsenkót tíz év szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városának katonai bírósága állítólagos terrorszervezet létrehozásának vádjával. Európa több országa és az Egyesült Államok politikailag motiváltnak és “a cinizmus felső fokának” minősítette az ítéletet. Az Európai Filmakadémia már akkor is tiltakozott: nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Szencov azonnali szabadon bocsátását. A levelet többek mellett Tarr Béla magyar filmrendező is aláírta.
A Krím orosz annektálásával civil aktivistaként szembeszegülő rendezőt többször szállították át egyik orosz börtönből a másikba, jelenleg az északnyugat-szibériai Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben lévő Labitnangi városában raboskodik.

Nem orosz légelhárító rakéta lőtte le 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött a malajziai utasszállító gépet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

“Természetesen nem” – felelt Putyin az erre vonatkozó kérdésre.
“Ismétlem, több verzió is létezik, egyebek között olyan verzió, hogy ez az az ukrán hadsereg rakétája vagy repülője volt, és így tovább. De megismétlem, nincs semmi, ami végleges következtetésként bizalmat ébresztene bennünk, és ilyesmi nem is lesz, amíg nem vehetünk részt teljes értékűen a vizsgálatban” – mondta.