Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Hatodik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozóját, vagyis a FELTISZA fesztivált szeptember 9–10. között.

A rendezvény célja, hogy minden évben összegyűljenek a Felső-Tisza-vidéken élő magyarok. Az idei találkozónak a Técsői járásban lévő Bustyaháza adott otthont.
A kétnapos rendezvény szórványoktatásról szóló konferenciával vette kezdetét a bustyaházi Szent Erzsébet Katolikus Óvodában.

Grezsa István kormánybiztos, a FELTISZA fesztivál fővédnöke örömét fejezte ki, hogy részt vehet az eseményen. A kormánybiztos fontos feladatnak tartja a szórványvidéken élő magyarok összefogását, hiszen ebben a térségben a legnehezebb a megmaradás. Előadásban elmondta, mindent meg kell tenni azért hogy a világban élő magyarok érezzék az anyaországhoz való kötődést. Minden külhoni közösséget meg kell erősíteni, s külön fókuszálni kell a peremvidékeken élőkre is. A magyarság megmaradásának érdekében a magyar nemzetpolitika különböző tematikus éveket dolgozott ki. Elsősorban az oktatásra fektették a hangsúlyt, majd a gazdaságfejlesztési kérdések kerültek előtérbe. Az elkövetkezendő években a gazdaságfejlesztést össze szeretnék hangolni a magyar családok megmaradásával, így tervben van a külhoni magyar családi vállalkozások éve.

A konferencia fő témaköre a szórványvidéki óvodai oktatás volt. Grezsa István beszédében kihangsúlyozta: célként kell kitűzni, hogy minél több magyar gyereket adjanak be anyanyelvi óvodákba. Erre csak akkor van esély, ha olyan magyar óvodákat hoznak létre szórványvidéken, amelyek vonzóbbak a többségi óvodáknál. Meg kell dönteni azt a tévhitet, hogy könnyebben boldogul a gyermek, ha többségi óvodába jár. A kormánybiztos felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy sokkal nagyobb esély van a boldogulásra, ha anyanyelven tanul a gyermek. 2012 volt a külhoni magyar óvodák éve, melynek célja az volt, hogy a külhoni magyarok anyanyelvi óvodát válasszanak gyermekeik számára. Ez a cél Kárpátalján megvalósulni látszik, ugyanis régiónkban jelentősen megnőtt a magyar nyelv iránti érdeklődés.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke előadásában bemutatta a kárpátaljai magyar oktatás jelenlegi helyzetét.
Elmondása szerint a szórványvidék egyik problémája, hogy a térségben a magyar média alig elérhető, holott az határozza meg a fiatalság életét. Az egyházakban és a családokon belül megtörtént a generációváltás, ami nyelvcserével járt.
A KMPSZ elnöke ismertette a magyar nyelvi oktatás lehetőségeit a Felső-Tisza-vidéken. Szórványtelepüléseken a gyerekek járhatnak magyar nyelvű vasárnapi iskolába, öt szülői kérelem esetén indíthatnak magyar óvodai csoportokat, kérelmezhetik a magyar mint második idegen nyelv oktatását az ukrán tannyelvű iskolákban, s szintén öt szülő kérése esetén a magyar nyelvet és irodalmat anyanyelvként is tanulhatják. Szórványvidéken is növekvő tendenciát mutat a magyar tannyelvű iskolaválasztás: Técsőn 6 végzős és 55 elsős kezdte meg az új tanévet, Aknaszlatinán pedig 8 tizedik osztályos diák tanul, míg elsőbe 20 gyereket írattak be.

Orosz Ildikó levonva a következtetéseket elmondta, hogy a térségben előrehaladott a nyelvcsere, a családokon belül egyre inkább ukránul beszélnek, az idősebbeknél és középkorúaknál megvan a nemzeti identitás, de a fiatalok életét a racionalitás, az önmegvalósítás és az útkeresés jellemzi.
A magyar nyelvi oktatás fejlesztése érdekében támogatni kell a már működő magyar tannyelvű iskolákat. Kulcsfontosságú, hogy minden oktatási szinten legyen magyar nyelvi továbbtanulási lehetőség, egészen az óvodától a felsőoktatásig. Amennyiben egyes településeken nem gyűl össze az öt kérelem, s erre nem nyílik lehetőség, iskolabuszokat kell indítani, hogy a magyar ajkú gyerekeket el tudják szállítani a legközelebbi magyar tannyelvű iskolába.

Az előadásokat szakmai vita követte, melynek keretében a szórványvidék gyakorló pedagógusai beszámoltak az iskolák és óvodák közötti együttműködésekről, az elért sikerekről és a felmerülő nehézségekről.

A konferencia állófogadással zárult, majd a jelenlévők részt vehettek Csuprik Etelka, Ukrajna érdemes művészének ünnepi koncertjén.

A FELTISZA fesztivál szeptember 10-én, szombaton ökumenikus istentisztelettel, a felső-Tisza-vidéki magyar táncosok és énekesek, népművészek bemutatkozásával folytatódott, s a Viski Bicskások koncertjével zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

A külhoni magyarok október 2-i kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételét szorgalmazta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Potápi Árpád János azt mondta, a népszavazás fő üzenete az egész magyar nemzet számára egységes éljenek tagjai bárhol a világon, a kényszerbetelepítés veszélyezteti Magyarországot és az egész magyarság jövőjét.
Kitért arra, hogy a Vajdaságban és Lendva környékén különösképp érzékelhető az ottani magyarság számára az a migrációs nyomás, amit hazánk is átélt az elmúlt évben.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a külhoni magyarok választási regisztrációja két módon lehetséges: levélben vagy online, ugyanakkor az idő rövidsége miatt, az online regisztrációt javasolta annak, aki ezt még nem tette meg és voksolni kíván.
Hozzátette: a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékbe való felvételi kérelmének a beadási határideje szeptember 17-e, míg a külhoni magyaroknak a szavazási levélcsomag leadási határideje október 1., 23 óra 59 perc.
Hangsúlyozta: a külképviseletek felkészültek a népszavazásra.
Potápi Árpád János elmondta, a választói névjegyzékbe vettek száma keddig 266 453. A Kárpát-medencéből 161 314, Romániából 116 335, Szerbiából 30 207, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig 12.579 a névjegyzékbe vettek száma.
A diaszpóra országaiból mindösszesen 7454 regisztráció érkezett. Ebből 2209 Németországból, 936 az Egyesült Államokból, 718 Kanadából, 606 Svájcból, 476 pedig Ausztráliából.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az október 2-i, a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás után komoly küzdelmet kell folytatni Brüsszelben az európai bevándorlási szabályok megváltoztatásáért.

A kormányfő erről a Somogy megyei Kötcsén, a Polgári Piknik elnevezésű rendezvényt megelőzően, a találkozónak helyet adó Dobozy kúria előtt beszélt újságíróknak.
Orbán Viktor azt mondta, hogy az Európai Bizottság két döntését kell megváltoztatni: a menekülteket szétosztó mechanizmusról szólót, amely szerint a migránsok számának nincs felső határa, valamint a családegyesítés megkönnyítéséről hozott döntést, amely alapján megsokszorozódhat a bevándorlók száma.
A változást támogatók most kisebbségben vannak, “október 2-a után élet-halál harcot kell folytatnunk azért, hogy meg tudjuk változtatni ezeket a döntéseket. Azt sem tudom mondani, hogy ez biztosan sikerülni fog” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Orbán Viktor leszögezte: a népszavazás nem pártügy, hanem Magyarország jövőjéről szól. Hozzátette, aki nem megy el szavazni, átadja a döntés jogát másoknak, és elfogadja azt az álláspontot, ami kialakul.
A kötcsei találkozóról elmondta: Európa általános állapotáról fog beszélni, szól azokról a bajokról, amelyek elvezették Magyarországot a kvótareferendumhoz, amely egy “általános civilizációs elgyengülés” következménye.
“Az Európai Unió mellett fogok érvelni, amellett, hogy Magyarország az európai közösséghez, és így az Európai Unióhoz tartozik, és jó hogy ez így van” – mondta. Az uniót azonban meg kell változtatni ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat benne – tette hozzá.
Közlése szerint a kötcsei találkozón Magyarország kiemelkedő gondolkodói, orvosok, mérnökök, tudósok vannak jelen. Arra fogom őket kérni, hogy “szelíden, higgadtan mindent magyarázzunk el az embereknek, vállaljuk a vitákat” – jelezte Orbán Viktor.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a közelgő pozsonyi nem hivatalos EU-csúcstalálkozón Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésének hatásai mellett szó lesz az ukrán-orosz konfliktusról, a déli európai folyosóról, amelyen át a muszlim bevándorlók áramlanak Európába, és Olaszországról, amelyen keresztül a Földközi-tenger felől “áll invázió alatt az európai közösség”.

A Magyar Bibliatársulat Alapítvány ismét meghirdeti bibliaismereti versenyét, melyen a korábbiaktól eltérően nemcsak középiskolások, hanem főiskolások és egyetemisták is részt vehetnek, a regisztrációnál közép és haladó szint közül választhatnak.

A versenyre bármilyen középiskolás diák, főiskolai és egyetemi hallgató jelentkezhet felekezeti hovatartozástól függetlenül. A középiskolások, főiskolások és egyetemisták választhatnak, hogy melyik szintre regisztrálnak. A teológus és hittanoktató hallgatók jelentkezését kizárólag a haladó szintre várják.
Jelentkezni a www.bibliatarsulat.hu/jatek/ oldalon elérhető űrlap kitöltésével lehet 2016. szeptember 25. vasárnap éjfélig. Egyéni versenyzők és (ideálisan legfeljebb 3 fős) csapatok is regisztrálhatnak.
A verseny 2016. szeptember 26. és november 20. között, nyolc héten keresztül zajlik. A résztvevők minden hétfőn kapnak majd e-mailben egy-egy QR kódot, amelyet okostelefonnal leolvashatnak. A kód egy-egy képet, verset, zeneművet vagy éppen filmrészletet rejt, ill. egy kérdést, amely alapján elindulhat az adott héten megkeresendő bibliai fejezet felkutatása. A versenyzőknek a megtalált fejezeten belül egy bizonyos vershez, azon belül egy pontosan meghatározott szóhoz kell majd eljutniuk.
A bibliaismereti játék megfejtését a versenyzők végül úgy kaphatják meg, hogy a nyolc forduló helyes megfejtéseit beillesztik egy keresztrejtvénybe, amelynek függőleges fősora egy nyolcbetűs bibliai nevet ad. Ezt a nevet kell majd beküldeniük 2016. november 20-án, vasárnap éjfélig.
A helyes megfejtést beküldők között könyvcsomagokat, koncertjegyeket és más értékes ajándékokat sorsolnak ki. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díjak átadására 2016. november 27-én, advent első vasárnapján ökumenikus istentisztelet keretében kerül majd sor Budapesten, a Kálvin téri református templomban.
A verseny nem titkolt célja rávenni a fiatalokat arra, hogy minél gyakrabban és minél nagyobb kedvvel vegyék a kezükbe a Szentírást. A szervezők úgy vélik, ehhez az egyik legjárhatóbb út, ha különféle feladatokat kell megoldaniuk, amihez forgatniuk kell a Bibliát.

A népszavazás lehetőség arra, hogy az emberek közvetlenül döntsenek saját jövőjükről és befolyásolják az ország sorsát – nyilatkozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a makohirado.hu portálnak.

A szombaton megjelent interjúban a Makó és térségének országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus úgy fogalmazott, október 2-án a választópolgárok a következő évtized talán legfontosabb kérdésében mondhatnak véleményt, alakíthatják saját és gyermekeik jövőjét, közvetlenül befolyásolhatják az ország sorsát. Ezért a miniszter mindenkit arra buzdított, hogy menjen el szavazni.
Vannak országok Európában – például Németország vagy Franciaország -, amelyek versenyelőnyt várnak a minél több bevándorló érkezésétől. “A magyar kormány álláspontja az, hogy a keresztény Magyarország homogenitásának megtartása a feltétele annak, hogy sikeresek legyünk. Amennyiben munkaerőre van szükségünk, akkor azt a magyar családok támogatásán keresztül szeretnénk megoldani vagy a határon túli magyarsághoz fordulunk” – mondta Lázár János.
A politikus kifejtette, “mostanában 100-120 ezer emberről beszélnek Brüsszelben a hazánkra érvényes kötelező betelepítési kvóta kapcsán”. Ez a családegyesítést, valamint a gyermekvállalást figyelembe véve néhány éven belül már egy 500-600 ezres, folyamatosan gyarapodó közösséget is jelenthet. A miniszter szerint kérdéses, hogyan lennénk képesek a teljesen eltérő kulturális és társadalmi hátterű, Európában gyökér nélküli, Afrikából vagy a Közel-Keletről származó és saját vallási és kulturális identitásához erősen ragaszkodó közösség integrációjára.
A referendum bojkottjára biztatókról Lázár János kijelentette, “egy demokratikus politikai párt nem mondhatja azt, hogy az emberek maradjanak távol a népszavazástól, mondjanak le a választójogukról. A demokrácia alapértékeit támadja az, aki a népszavazáson való részvétel ellen kampányol” – tette hozzá.
A miniszter rámutatott, soha nem volt kérdés a kormány számára, hogy a politikai menekülteknek védelmet biztosít. Különbséget kell tenni azonban a háború, a vallási, etnikai üldöztetés elől menekülők és a hazájukból a jobb élet, a magasabb bér, vagy a szociális támogatás reményében útnak indulok között. A magyar határt átlépők csupán 10 százaléka vallja magát politikai menekültnek. “Készek vagyunk az ország teherbíró képességéhez mérten támogatást adni azoknak, akik nálunk nehezebb körülmények között élnek, de ezt a segítséget ott kell nyújtanunk, ahol születtek, ahol élnek és ahol a baj kialakult” – fűzte hozzá.
“A menekülteket be kell fogadnunk, de meg kell védenünk Európa határait a bevándorlástól, és létre kell hoznunk olyan pontokat, ahol jelentkezni tudnak azok, akik be szeretnének lépni. Az nem működik, hogy beözönlenek az emberek, majd Németország kiválogatja azokat, akikre szüksége van, és akiket integrálni tud, majd a többieket széttelepíti Európában” – mondta a politikus.
Lázár János kitért arra is, a kormány szeretné elkerülni, hogy Magyarország és Románia között kerítés épüljön, ezért fokozott együttműködésre törekszik a szomszédos ország vezetésével és hatóságaival. Meggyőződése szerint azonban Magyarország előbb-utóbb itt is rákényszerül a határzár építésére, ezért felkészültek arra, hogy amennyiben szükséges, itt is meg tudják védeni az országot.

Az Egyesült Államok és Oroszország minden Szíriában harcoló felet általános fegyvernyugvásra szólít fel szeptember 12-én naplementétől – jelentette be szombat hajnalban John Kerry amerikai külügyminiszter, miután több órán át tárgyaltak a szíriai helyzetről Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Kerry azt mondta: az Egyesült Államok azért ment bele az egyezségbe, mert bízik abban, hogy Moszkva rá tudja venni a damaszkuszi rezsimet, hogy üljön tárgyalóasztalhoz, és kössön békét.

Szergej Lavrov közölte, hogy tájékoztatták a megállapodásról a szíriai kormányt, amely készen áll arra, hogy végrehajtsa az egyezségben foglaltakat. John Kerry arról számolt be, hogy minden érintett ország hajlandóságot mutatott arra, hogy visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz, és a szíriai ellenzék is jelezte, hogy készek betartani a megállapodást, ha a damaszkuszi kormányzat szándékai komolyak.

Az amerikai és az orosz külügyminiszter olyan tervben állapodott meg, melynek célja az erőszak csökkentése és a politikai átmenet elősegítése Szíriában. Kerry kijelentette: ha a terv megvalósul, az fordulópontot jelenthet a szíriai konfliktusban. Ám Kerry figyelmeztetett: a megállapodás, amíg nem valósul meg, pusztán egy lehetőség, nem több. Az amerikai diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a szíriai helyzet bonyolultságából egy egyszerű választás látszik kirajzolódni: háború vagy béke.

Az amerikai külügyminiszter arról is beszélt, hogy az általános fegyvernyugvás azt jelenti, hogy minden, jelenleg ostrom alatt álló vagy nehezen megközelíthető helyre, így Aleppóba is el kell jutniuk a humanitárius segélyeknek.

Az amerikai diplomácia vezetője arra is kitért, hogy ha sikerül tartósan mérsékelni az erőszakot Szíriában, akkor Moszkva és Washington közösen fog fellépni az Iszlám Állam és a korábbi an-Nuszra Front terroristái ellen.

Az amerikai és az orosz külügyminiszter 13 órán át tárgyalt Genfben. Egy ponton Szergej Lavrov azt közölte a sajtóval, hogy amerikai kollégája órák óta Washingtonnal egyeztet, ezért azon gondolkoznak, hogy felfüggesztik a megbeszéléseket.

Az újságírókat egyébként Lavrov az amerikai küldöttség nevében több tucat pizzával, az orosz delegáció részéről pedig két üveg vodkával lepte meg.

A régi nagy vágások helyett apró lyukakon keresztül műtik a vállakat az Ortopédiai Klinikán, célzott és kíméletes ultrahangvezérelt érzéstelenítést alkalmazva.

Egyedülálló módon a legmodernebb és legkíméletesebb érzéstelenítést alkalmazzák a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján – számolt be róla az M1 Minden Tudás című műsora.

A műtéteknél ultrahangvezérelten, és kizárólag a vállat ellátó idegfonatba juttatnak fájdalomcsillapítót.

Így hosszabb ideig tart a hatása és a szövődmények kialakulásának kockázata is kisebb.

Skaliczki Gábor, a klinika ortopéd szakorvosa – A vállsebészetben az elmúlt 10 évben végbement egy forradalom, ez a forradalom arról szólt, mint ahogy minden más sebészeti ágban is, hogy a korábbi feltárásokat felváltották kis, apró lukakon keresztül végzett műtéti technikák.

A vállízületet egy nagy izomzat fedi, ez a delta izom, ettől lesz széles a sportolók válla.

A régebbi műtéti technikához ezt az egész izmot le kellett vágni az alatta fekvő csontról, felhajtani, és akkor fértek hozzá az ízülethez, annak is csak egy részéhez.

Az új kulcslyuksebészeti technikával egy kicsi, 1 centis lyukon keresztül vezetnek kamerát az ízületekbe, így 50-szeres nagyításban látható a terület.

Úgy tudnak behatolni a vállízületbe az izomrostok között, hogy az izmok nem sérülnek.

A vezetéses érzéstelenítésnek nagy hagyománya van az Ortopédiai Klinikán, az ultrahangvezérelt technikát Bondár Attila aneszteziológus hozta haza Franciaországból.

„Az ultrahang előnye, hogy látom, mit csinálok, látom az idegeket, a tűt, a tű hegyét, azt hogy hova adom be a helyi érzéstelenítőt. Látom az ereket is, így el tudom kerülni, hogy megszúrjak egy artériát vagy vénát” – mondta el Bondár Attila.

A fájdalomcsillapító hatása 10-15 órán keresztül is tart, de egy kis beültetett kanüllel akár napokig, sőt egy hétig is enyhíthető a páciens fájdalma.

Műtét alatt csak célzott érzéstelenítést végeznek, ezáltal az általános anesztézia mellékhatásait, szövődményeit teljesen ki tudják küszöbölni.

A fémimplantátumok helyett már műanyag és felszívódó változatokat használnak.

Ezzel a minimális műtéti beavatkozással vállficamok utáni betegségeket, az ínak szakadását, a bicepsz betegségeit, ízületi kopásokat is tudnak gyógyítani.

Valójában a nagy protézis- és csontbeültetéseken kívül mindent.

Nemcsak a vállon, hanem a térdben és bokaízületben is végeznek tükrözéses műtéteket, hamarosan a csípőn és a csuklón is lesz rá lehetőség.

Évente 200-250 minimális műtéti beavatkozást végeznek a klinikán.

Ezzel a módszerrel – hiszen belülről is látják az ízületet – azokat az egyéb betegségeket is orvosolni tudják a beavatkozás során, amelyeket menet közben észlelnek az orvosok.

Tiszaújlak központjában egy jó százéves épületben működik (ahogy tud) a nagyközség orvosi rendelője és az „életmentésre” váró körzeti mentőállomás. Az épület utcai homlokzatával nincs különösebb gond, udvarra néző fala viszont rettenetesen ramaty állapotával rémiszti halálra az ide betérő embert. Aki – átlépve a rendelő bejárati ajtaját – megkönnyebbülten sóhajthat fel, mert szinte egy másik világba csöppen. Ám nagyon hangsúlyoznunk kell a „szinte” kitételt…

– 2015–2016 fordulóján a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal finanszírozásával felújították a rendelő belsejét – mutatja be munkahelyét az anyanyelvünkön is jól beszélő dr. Szvitlana Derbak családorvos. – Már a bejárati rész nagyjavításának a tervdokumentációja is elkészült, s az év végéig elvégzik a munkát. Majd ezt követően kapunk egy új gázkazánt, mert a mostani berendezés már rosszul működik. A bútoraink viszont nagyon régiek, az 1996-ban bezárt Tiszaújlaki Kórháztól „örököltük meg” azokat, s már akkor sem voltak újak.

– Hányan dolgoznak a rendelőben, milyen a felszereltségük és a gyógyszerellátottságuk?

– Ketten vagyunk családorvosok, emellett van egy fogorvosunk és nyolc ápolónőnk. Szinte mindannyian helyben lakunk, csak a fogorvos jár be Feketeardóból, a saját személygépkocsijával, s mivel nincs pénzügyi keret az üzemanyagköltsége megtérítésére, saját zsebből fizeti a benzint. Havonta 2000 hrivnyája megy rá a beutazásra.
A műszerpark? 2008-ban új berendezéseket kaptunk a járástól: gépeket a fizikoterápiás szobánkba, mikroszkópot és egyéb felszereléseket a laboratóriumunkba, továbbá egy elektrokardiográfot. Vércukorszintmérőnk is van, ultrahangos vizsgáló műszerünk viszont nincs, a röntgengépet pedig még az 1990-es évek elején elvitték Nagyszőlősre, amikor még kórház működött itt, de legalább évente kijön a járási központból a röntgengépes gépkocsi a lakosság tüdőszűrésének az elvégzésére. Ugyanakkor a laboratóriumunkat már két éve bezárták, s még jó, hogy a Tiszaújlaki Keresztyén Egészségügyi Központ is a lakosság szolgálatára áll.
Nyolc kórházi ággyal is rendelkezünk, melyek napközben a betegek rendelkezésére állnak, s infúziókat is be tudunk nekik adni. A járási kórház pedig biztosítja a legszükségesebb, elsősegélynyújtáshoz szükséges orvosságokat – tájékoztat a doktornő, de már siet is, mivel – sürgős hívásra – házhoz kell mennie…

– Igaz, hogy megkapjuk az említett orvosságokat, ám ha egyidejűleg sok beteg fordul hozzánk, akkor kifogyunk belőlük, nem tudjuk mindegyik páciensünket ellátni velük, s így a helyi gyógyszertárakba irányítjuk őket, hogy ott szerezzék be azokat – fűzi hozzá a gyógyszerellátottság témájához Szebe Okszána nővér.

– Milyen a középfokú végzettségű egészségügyi alkalmazottak megélhetési helyzete? – váltok témát.

– Egy kezdő nővér fizetése 1200-1300 hrivnya, meg sem élne belőle a szülei támogatása nélkül, Míg én – 31 éves munkaviszony után, felsőkategóriás ápolónőként – 2400 hrivnyát keresek. Mire elég a munkabér? Rámegy a rezsiköltségek fedezésére – de csak a nyári időszakban. A fűtési idényben már nem elegendő a gázdíj kifizetésére, ezért a téli időszakban eddig fával tüzeltünk a kályhánkban. Mára viszont elfogyott a még 15-17 éve beszerzett fakészletünk, egy tehergépkocsi-rakomány tűzifa pedig 10 ezer hrivnyába kerül, így még nem tudjuk, hogyan fogjuk kihúzni a telet. Az élelmiszerek? Még jó, hogy mindnyájunknak van háztájija, de csak saját részre, eladásra nem jut, sőt az ott megtermesztett zöldség, gyümölcs, krumpli is csak télig elég, utána már minden élelmiszert meg kell vásárolnunk…

– A rendelővel egy fedél alatt működő Tiszaújlaki Körzeti Mentőállomás tizennégy települést próbál kiszolgálni egy, azaz egy mentőautóval. De milyen mentőautóval?…

– A jármű 17 éves, fel van szerelve oxigénmaszkkal, egy hordággyal, és elsősegélynyújtó gyógyszereink is vannak – de nincs defibrillátorunk, így ha a ránk szoruló betegnek megáll a szíve, puszta kézzel igyekszünk újjáéleszteni – közli egy itt dolgozó, neve elhallgatását kérő felcser. – Ráadásul az ütött-kopott, elhasználódott gépkocsi minden héten lerobban. A komolyabb alkatrészeket a Nagyszőlősi Járási Mentőállomás biztosítja, de kisebb, olcsóbb alkatrészeket saját zsebből is veszünk, ha kell. Gyakran útközben is elromlik, míg épp szállítjuk a beteget. Ilyenkor aztán telefonálunk Nagyszőlősre, hogy küldjenek egy mentőautót, és amíg hozzánk nem ér, csak állunk és várunk, miközben –ha kell – igyekszünk segíteni a betegen. Majd ha befut a másik mentőautó, abba tesszük át a pácienst. Maximum 80km/h-s sebességgel tudunk haladni, de a kátyús mellékutakon csak döcögünk. A tőlünk legtávolabb eső községekbe, Fertősalmásra és Salánkra csak 40 perc alatt tudunk kiérni.

– A gépkocsijuk, valamint az utak rossz állapota nem vezetett még betegek halálához?

– De, sajnos, igen. Nem tudtunk rajtuk segíteni, nem tudtuk idejében kórházba szállítani őket… Nagyon kellene egy új jármű. Van is rá ígéret, hogy kapunk. De mikor? Nem tudjuk. Majd Nagyszőlősről leküldenek hozzánk egy ott „leírt” mentőautót…

– Azért látom, hogy legalább sztetoszkópjuk van – pillantok az asztalon fekvő műszerre.

– Igen. A mentőállomásnak van egy államilag biztosított régi, rossz, elhasználódott sztetoszkópja, így mi, egymást váltva dolgozó felcserek a saját fizetésünkből vettük meg az új sztetoszkópjainkat. Az állami tulajdonú egy szem vérnyomásmérőnk viszont nem régi, és jól működik…

– Hányan dolgoznak a mentőállomáson?

– Főállásban négyen vagyunk felcserek, és van négy gépkocsivezetőnk, valamint egy-egy félállásban dolgozó felcserünk, illetve gépkocsivezetőnk. De nincs mentőorvosunk, így mi, felcserek, olyan beavatkozásokat is el kell, hogy végezzünk, melyek a mentőorvosok feladatai lennének. Például útközben vezetünk le szüléseket, vagy baleseteknél nyújtunk olyan elsősegélyeket, amelyeket orvosoknak kellene végrehajtaniuk.

– Milyen a fizetésük?

– Egy kezdő felcser fizetése még 2000 hrivnyát sem tesz ki, míg például egy 26 évet ledolgozott felcser 3000 hrivnyát keres. Nemrég két munkatársunk is elment innen. Az egyik korkedvezménnyel nyugdíjba vonult, a másik pedig – mivel a közeljövőben meg szeretne nősülni – kőművesmunkát vállalt Németországban, hogy megalapozza a választottjával való közös életüket…
Ezek után okkal merül fel a kérdés: egy országban, ahol dollármilliárdnyi vagyonok összpontosulnak egy szűk gazdasági-politikai elit kezében, hogyan zülleszthették le ennyire az egészségügyet? Vagy egy amúgy is „beteg” országban a lakosság egészsége sem fontos?

Lajos Mihály

A feszültség csökkentése a Koreai-félszigeten az egyik legsúlyosabb feladat, amelyet a világnak meg kell oldania – mondta az AP amerikai hírügynökségnek pénteken adott interjúban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, korábbi dél-koreai külügyminiszter.

Ha Észak-Korea atomfegyvert vet be, az sokkal több áldozatot fog követelni, mint a szíriai polgárháború vagy a világ más konfliktusai – figyelmeztetett Ban Ki Mun.

A koreai politikus elmondta, hogy tízéves ENSZ-főtitkári megbízatása és külügyminisztersége idején is “minden erejével azon volt”, hogy bármilyen módon szót értsen az észak-koreaiakkal, hogy előmozdíthassa a békét, a biztonságot és a megbékélést Észak- és Dél-Korea között.

Az ENSZ-főtitkár, akinek mandátuma az év végén lejár, többnyire az észak-koreaiakat hibáztatja azért, hogy ez nem sikerült.

“Most pedig lassan már szinte konfrontációig fajul a helyzet” – foglalt állást Ban Ki Mun.

Egy forgalmas iraki bevásárlóközpontnál történtek a robbanások, a merényletekben legkevesebb 40 ember meghalt, 60-an pedig megsebesültek – közölték szombaton a helyi mentők és a rendőrség .

Az egyik pokolgépet egy parkoló autóba rejtették, a másikat öngyilkos merénylő robbantotta fel az an-Nahíl bevásárlóközpont előtt – tudatták rendőrségi források.

A merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett. A szervezet nem hivatalos hírügynöksége, az Aamák azt írta: a Palesztina utcában gyülekező síitákat vették célba.

Először halad végig óceánjáró hajó az északnyugati átjárón, a Crystal Serenity, amely augusztus 16-án indult az alaszkai Sewardból a Bering-szoroson átkelve Kanada északi partjai mentén a Jeges-tengeren halad, majd Grönland érintésével az Atlanti-óceánon délre veszi útját és a jövő héten fog megérkezni New Yorkba. A 13 szintes, mintegy három futballpálya hosszú Crystalon több mint 900 utas és mintegy 600 főnyi személyzet utazik. Egy hónapig tartó útján a hajó horgonyt vetett Nyugat- és Észak-Alaszka városaiban, falvaiban, kanadai településeken és kiköt Grönlandon is, mielőtt az amerikai metropolisz felé veszi útját. A Crystal Serenity útjának borzasztó iróniája az, hogy a klímaváltozás és az északi-sarki olvadó jég teszi lehetővé az északnyugati átjárón való áthaladását – hangoztatta Michael Byers, a British Columbiai Egyetem Professzora. És bár kihasználja a klímaváltozás előnyeit, hozzá is járul a problémához, mivel a luxustengerjárónak hatalmas a karbon lábnyoma – tette hozzá. Kisebb kirándulóhajók mintegy 200 utassal már rendszeresen hajózzák az útvonalat, ám a Crystal útját történelmi jelentőségűnek tartják. Egy évszázaddal az után, hogy Roald Amundsen felfedező elsőként áthajózott a kanadai sarki vizeken 1906-ban, a helyi közösségek és az illetékesek megpróbálnak lépést tartani a sarkvidéken végbemenő változásokkal, amelyeket a tengeri jég eltűnése idéz elő. A Crystal az eddigi legnagyobb és legfényűzőbb hajó, amely átkel az északnyugati átjárón azóta, hogy az 2007 nyarán először szabadult meg teljesen jégpáncéljától, és lehetővé vált, hogy hajók jégtörő kísérete nélkül haladjanak át rajta. Tavaly nyáron már 17 hajó közlekedett ezen a tengeri úton jégtörő nélkül az amerikai parti őrség adatai szerint. A Crystal útját hároméves előkészület előzte meg: speciális műszerekkel, berendezésekkel – köztük jégnavigációs műholdrendszerrel – szerelték fel, hogy az északi-sarki vizeken biztonságosan hajózzon. Az északi sarkvidéki településekre, amelyeket a hajó érint, teherszállító repülőgépek juttatták el a friss élelmiszert az óceánjáró ötcsillagos éttermeinek konyhái számára – mondta el John Stoll, az óceánjárót üzemeltető cég egyik alelnöke. A Crystal egy jégtörő kíséretében utazik, amelynek fedélzetén két helikopter is van. Jégre leszállni képes pilóták, sarki-expedíciók veteránjai, jegesmedve-kutatók is vannak a fedélzeten az utasok biztonsága és a helyi vadvilág, a környezet és a szokások védelme érdekében – közölte a Crystal Cruises cég. Az óceánjáró működtetője azt tervezi, hogy jövő augusztusban újra megteszik az utat Alaszka és New York között.

A címben szereplő idézet akár a mottója is lehetett volna annak a zárókoncertnek, melyet Pál István Szalonna és bandája, a Técsői Banda és az aknaszlatinai Simon Ion és zenekara tartott szeptember 8-án Ungváron, a megyei filharmóniában. A magyar kormány által támogatott, három szakaszból álló kárpátaljai turné során a művészek tíz helyszínre látogattak el.
A koncert előtt dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért felelős kormánybiztosa és Pál István Szalonna közös sajtóértekezletet tartott, melyen mindketten kiemelték a népzene jelentőségét. „Ez a koncertsorozat a kultúra ünnepe, különösen azért, mert több népet egyesít – mondta a kormánybiztos. – Hiszen Magyarország egyik legjobb népzenei együttese ruszin, ukrán és román népzenészekkel játszik együtt. Kárpátalján több mint 100 éves hagyománya van a népzenének. Még Kodály Zoltán, Bartha Dénes észrevette annak értékét, gyűjtötték és visszatanították. A népzene egy nemzet legjellemzőbb tulajdonsága. Olyan területen pedig, ahol több nemzetiség él együtt, azok egymást gazdagítják. Ez a turné egyfajta kísérlet arra, hogy újra felismerjék egymás népzenei értékeit.”

Pál István céljaikról beszélve így fogalmazott: „Szerettük volna felhívni az emberek figyelmét arra, hogy minden nemzetnek van helye Kárpátalján, és ezek a népek tudnak egymásnak kezet nyújtani. Fontos, hogy a népek otthon őrizzék meg a zenéjüket. A koncerttel elsősorban a ruszin, az ukrán és a román népzene azon kárpátaljai mesterei előtt tisztelgek, akiktől a técsői vagy aknaszlatinai otthonukban elleshettem a művészetüket.” Arra a kérdésre, hogy mennyi időt vett igénybe a felkészülés, a zenész elmondta, hogy gyakorlatilag ötéves kora óta foglalkozik népzenével. Ennyi idős volt, amikor édesapja, Pál Lajos először elvitte magával a gyűjtőútra. Megjegyezte, hogy mostanára érett meg a hosszú évek munkája, most ért oda, hogy visszatanítsa ezeket a zenéket. A folyamat nemcsak időben, de térben is tág. Amikor a munkácsi zsidó rabbit kereste, kiderült, hogy már 15 éve Amerikában él. Így Brooklynba utazott, és ott rögzítette az egyik zsidó imádságot. Nagy örömére szolgál az is, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend a népzene, a néptánc. Budapesten napjainkban is találni táncházakat. Beregszászban 200 pedagógusnak tanítanak népzenét.

A jövőt illetően a zenekarvezető elmondta, hogy két irányban szeretnék folytatni útjukat: a hágó túlsó peremére vinnék el a népzenét, illetve az iskolákba, ahol nemcsak zenélnének, de mesélnének is a gyerekeknek a nemzetiségek történelméről.
A kormánybiztos az anyaország további támogatásáról biztosította a zenészeket, és elmondta, Magyarország büszke arra, hogy részt vesz ebben a programban, s ez a turné egyfajta erőgyűjtés egy nagy munkához.
A sajtótájékoztatót követően a nézők a magyar, a ruszin, a román, a zsidó és a cigány népdalok és néptáncok világába kaptak betekintést a Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadáson. A közönség számára leírhatatlan élmény volt a közel másfél órás koncert, a zenészek pedig hozták a formájukat: szakadt a vonó húrja…

Rehó Viktória
Kárpátalja.ma

Az érintetlen erdőségek 10 százaléka tűnt el két évtized alatt egy új kutatás szerint.

A World Conservation Society (WCS) nemzetközi környezetvédelmi szervezet térképei “ijesztő veszteségekről” árulkodnak, elsősorban Dél-Amerikában és Afrikában – tudósított a BBC News..

A Föld szárazföldi felszínének nagyjából 20 százalékát tartják érintetlen vadonként számon.

Olyan területeket értenek alatta, amelyeken se nagy lakóépületek, se ipari létesítmények nincsenek.

A területek nagy része Észak-Amerikában, Észak-Ázsiában, Észak-Afrikában és Ausztráliában található.

Bennszülött törzseknek, valamint veszélyeztetett növényeknek és állatoknak ad otthont a legtöbbjük – írták a tudósok a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A vadon védelmét “teljesen figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi politika” – mondta James Watson, a Queenslandi Egyetem tudósa.

Úgy véli, mindössze egy-két évtized maradt, amíg a folyamat még visszafordítható.

A kutatók eredményeiket a Föld vadonjainak jelenlegi és az 1990-es években készített térképének összevetésére alapozták.

Az összehasonlításból az derült ki, hogy idő közben mintegy 3,3 millió négyzetkilométer tűnt el, a vadon majdnem 10 százaléka.

Európa már jóval a kilencvenes évek előtt elveszítette érintetlen vadonjai legnagyobb részét.

“A veszteség fő oka a földterület fenntarthatatlan művelése” – fűzte hozzá a BBC kérdésére Toos van Noordwijk, az európai Earthwatch Institute tudományos igazgatója.

Újabb erőszakos esemény rázta meg a kölnieket: sajtóhírek szerint megerőszakoltak egy 25 éves nőt a belvárosban, a Hansaring közelében. Az áldozatra egy idős asszony talált rá kora reggel, sokkos állapotban. A helyi sajtóban már „félelemzónákról” cikkeznek.

Hajnali 4 óra felé egyedül indult haza egy kölni szórakozóhelyről az a 25 éves nő, akit a hírek szerint két, feltehetően észak-afrikai férfi követett, majd megállított, dulakodást követően füves-fás területre hurcolt és ott brutálisan megerőszakolt. A nő minden erejével tiltakozott, amikor elhurcolták.

A sokkos állapotban lévő fiatal nőre egy kutyát sétáltató idősebb asszony talált rá hat óra felé. Az áldozat a járókelő szerint nem akart mást, csak hazamenni, így elkísérte egy megállóhoz.

A lánynak segítő asszony pontos személyleírást tudott adni az elkövetőkről: vallomásában magas, sötét bőrű és sötét hajú, 20 és 30 év közötti férfiaknak írta le őket.

Az eset megrázta a várost, a fiatal lányok félnek az utcára menni – számolt be a köztévé berlini tudósítója, aki szerint a helyi újságok már kölni “Angstzonen”-ről, félelemzónákról cikkeznek. Hozzátette: a péntek hajnali erőszakról csak elvétve írtak az országos sajtóban.

Ez azt jelentheti, hogy nem tulajdonítanak az esetnek nagy jelentőséget, a kölni szilveszter után talán már immunisak is az ilyesmire az emberek – mondta a tudósító, aki szerint rendőrségi felmérés szerint csupán minden tizedik nőket ért zaklatás, erőszak derül ki.

A különféle rákellenes kezelések hatásossága a betegség jellegétől is függ. Hiába gondolnánk például, hogy a sugárterápia képes elpusztítani minden megcélzott szövetet, a valóságban bizonyos daganattípusok jól reagálnak a kezelésre, mások viszont nem mutatnak reakciót. Egy ilyen felismerésről közölt cikket a Lancet brit orvosi folyóirat.

Nem hatékony az agyi sugárterápia azoknál a rákbetegeknél, akiknél a kór a tüdejükből terjedt át az agyukra – olvasható abban a Lancetben megjelent tanulmányban, amely 500 betegen végzett vizsgálatokra alapította észrevételeit. Ezek szerint a sugárterápia nem hosszabbította meg a betegek életét, és az életminőségükön sem javított – idézi az Index.hu a tudományos összefoglalót.
Csak az Egyesült Királyságban évente 45 ezer tüdőrákos megbetegedést diagnosztizálnak, s a betegség az esetek harmadában átterjed az agyra is. Az ilyen áttéteket általában az egész agyat érintő sugárterápiával próbálják kezelni, míg a mellékhatásokat szteroidokkal és más gyógyszerekkel próbálják igyekeznek ellensúlyozni. A terápiának azonban így is súlyos mellékhatásai lehetnek, például az émelygés, szélsőséges fáradékonyság vagy az idegrendszeri károsodás.

A brit tanulmány most azonban azt az eredményt hozta, hogy az egyhetes sugárterápia nem hozott változást sem a betegek állapotában, sem az életminőségükben.
Dr. Paula Mulvenna klinikai onkológus a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a sugárterápiát általában azért használták, mert úgy hitték, hogy kordában tarthatja a tumorok továbbterjedését. A tüdőrákos betegek esetén azonban nem volt észlelhető javulás. A túlélési esélyek igen rosszak, és szinte semmit sem változtak az 1980-as évek óta. Az eljárás viszont jelentős toxikus károsodást okozhat, és a kognitív funkciókat is károsíthatja.

Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A francia Cecile le Pechoux a Gustave Roussy Rákközpont szakorvosa például úgy véli, hogy az egész agyat érő besugárzás a megfelelően kiválasztott pácienseknél hatásos lehet, s az eljárás bővíti a személyre szabott orvoslás eszköztárát.
Ruth Langley, a londoni University College professzora pedig arról beszélt a BBC-nek, hogy a sugársebészet, vagyis a nem az egész agyat, csupán célzott területeket érintő beavatkozás kedvelt alternatív megoldás, és a mellékhatásai is kevésbé károsak.

Több magyar produkciót is díjaztak az európai országokban élő nemzetiségi kisebbségek mindennapjait és kultúráját bemutató Szülőföldem szép határa nevű háromnapos nemzetközi televíziós és rádiós fesztiválon, amely péntek este zárult az Ungvár melletti Börvingesen.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) anyagi támogatásával idén 18. alkalommal szervezett háromnapos seregszemlére kilenc országból – Ukrajnából, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából, Szerbiából, Montenegróból, Nagy-Britanniából, Lengyelországból és Ausztriából – 68 televíziós és 45 rádiós pályaművet neveztek be.
A nemzetközi zsűri három magyarországi televíziós és két rádiós, valamint egy-egy határon túli magyar televíziós és rádiós produkciót díjazott.
A fesztivál fődíját, az Arany havasi gyopárt a televíziós alkotások kategóriájában a szlovák televízió munkatársai, Silvia Kostova és Milan Reznicek nyerték el a Szíriai keresztények Szlovákiában című filmjükkel. A második helyezett az ukrán Luhanszki Állami Televízió kelet-ukrajnai konfliktusról szóló, A férfi, a nő és a háború című dokumentumfilmje lett, amelynek készítői Andrij Sapovalov, Szerhij Nascsenko, Olekszandr Seleszt és Julija Gudkovszka. A harmadik helyezést a román televízió rendezője, Maria Cinar-Jiga Fel a hegytetőre című, birkatenyésztésről szóló filmje nyerte el.
A nemzetközi zsűri legjobb alkotói munka díját Bencsik János kapta az Ismerd meg a gyökereidet című, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének erdei iskolájáról készített riportfilmjéért.
A legjobb portréfilm kategória különdíját Antala Zsuzsannának ítélték oda a Családi kincses szótár című alkotásért, amely a Tatabánya Bánhidán élő egyetlen szlovák család sarjának, Forisek Annának, az egyházi szlovák irodalom és nyelv tudójának és őrzőjének az életéről szól. Ugyancsak különdíjban részesült Antala Zsuzsanna Käferológia című, a magyar-szlovák kapcsolatok kutatójának, Käfer István irodalomtörténésznek a munkásságát bemutató portréfilmje.
A legjobb operatőri munka díját az ungvári rádió és televízió magyar szerkesztőségének munkatársai, Iváncsik Attila és Nyíri-Iváncsik Katalin Nefelejcs című filmje kapta, amelyet Vass Tamás operatőr forgatott a beregszászi Mezőváriban működő fogyatékos gyermekek rehabilitációs központjáról.
A rádiós alkotások kategóriájában második helyezést ért el és Ezüst havasi gyopár díjat kapott Lang János, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere a Magyarországon élő románok hagyományőrző zenei életéről készített műsorért. A legjobb zenei rendező díját Liber Endre kapta. A zsűri különdíjában részesült Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségének riportere.
A kárpátaljai médiamegmérettetés magyarországi díjazottainak nevében a kitüntetéseket a nemzetközi zsűri tagja, Siklósi Beatrix, az MTVA nemzetiségi, külhoni és kiemelt projektek főszerkesztője, valamint Pásztor Zoltán, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezető szerkesztője vette át.

„Szerződés alapján dolgoztam egy bankfiók számára. Mikor kaptam egy jó állásajánlatot, mindjárt igent mondtam rá. Az új munkahelyen azonnal fel kellett vennem a munkát, de a banknál azt követelték, hogy mielőtt távoznék, dolgozzam le a két hét felmondási időt, ellenkező esetben a bírósághoz fordulnak. Én ezt nem tettem meg, mivel úgy tudom, nincs joguk ilyet követelni, ha egyszer nem munkakönyvvel dolgoztam náluk. Mit mond erről a törvény?”

– A munkaadó a munkaszerződés mellett bizonyos munka elvégzésére (szolgáltatás nyújtására) kötött polgári jogi szerződés alapján is foglalkoztathat munkavállalókat. A munkaerő alkalmazásának ezt a módját a hagyományos, azaz a „munkakönyves” munkaszerződéssel ellentétben nem a Munkatörvénykönyv, hanem a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.
Polgári jogi szerződés alapján végzett munka esetén a munkaadó nem a munkavégzés folyamatáért, hanem a munka eredményéért fizet. Ezt az eredményt a munka elvégzése után határozzák meg, arról átadási-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel – ennek alapján történik azután a munkadíj folyósítása. A szerződés ily módon rendszerint nem is érinti a tulajdonképpeni munkavégzést.
Az egyik fő különbség a munka- és a polgári jogi szerződés között a szerződés tárgya. A munkaszerződés alapján dolgozó munkavállalónak nem egy bizonyos, egyszeri munkát kell elvégeznie, amellyel személy szerint őt bízták meg, hanem egy vagy több meghatározott szakmához köthető munkafolyamatot végez, esetleg bizonyos képzettséghez, jogosultsághoz kötött tisztséget tölt be, egy bizonyos funkciója van az adott vállalaton, intézményen, szervezeten belül. Egy meghatározott feladat elvégzésével a munkavállaló megbízatása nem ér véget, köteles elvégezni a munkaadó további feladatait, megbízásait is, a munkaszerződésében vállaltak szerint. A munkaszerződés tárgya valójában a munkavállaló folyamatos munkavégzése a termelés (hivatali, intézményi tevékenység) során. Ennek tudható be, hogy a Munkatörvénykönyv részletesen szabályozza a munkavállalásnak, a munkavégzésnek és a munkavégzés megszűnésének a különböző aspektusait.
Ezzel szemben a polgári jogi szerződéseket rendszerint egy konkrét, egyszeri feladat elvégzésére kötik, melynek célja egy bizonyos eredmény elérése, mely esetben a szerződés teljesítettnek minősül, és hatálya megszűnik. Ebből következik, hogy a polgári jogi szerződés felmondása esetén nem a Munkatörvénykönyv, hanem a Ptk. normái a mérvadóak.

Így a Ptk. 651. cikkelye értelmében:
1. a szerződés módosítása vagy felmondása csak a felek egyetértésével lehetséges, amennyiben a szerződés vagy a jogszabályok másként nem rendelkeznek;
2. a szerződés módosítható vagy megszüntethető a bíróság által a felek egyikének követelésére is, amennyiben a másik fél számottevően megsérti a megállapodást, valamint egyéb, a szerződés, illetve a törvények által rögzített esetekben (számottevő szerződésszegésnek minősül, ha az így okozott kár miatt a végeredmény jelentős mértékben elmarad, különbözik attól, amire a másik fél a szerződés megkötésekor számíthatott.);
3) a szerződés egyoldalú részbeni vagy teljes felmondása esetén, amennyiben ezt maga a szerződés vagy a jogszabályok lehetővé teszik, a szerződés értelemszerűen semmisnek vagy módosítottnak minősül.
A fentiekből kiindulva célszerű figyelmesen elolvasnia a bankfiókkal kötött szerződését, ezen belül is elsősorban azt a részt vagy fejezetet, amely a szerződés felmondását (hatályának megszűnését) szabályozza.

hk

Még két hétig jelentkezhetnek a külképviseleti szavazásra azok a választópolgárok, akik az októberi népszavazáson Magyarország 105 külképviseletének egyikén szeretnének szavazni. Két héttel a határidő lejárta előtt több mint 4 ezren szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben, többen, mint a 2008-as népszavazás előtt.

Az októberi népszavazáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha szeptember 24-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe.
A választópolgárok 76 ország 105 külképviseletén adhatják le voksukat. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, október 1-jén, szombaton tartják a voksolást.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldalán (www.valasztas.hu) szombat reggel közzétett adatokból kiderül: 4082 választópolgárt vettek fel eddig a külképviseleti névjegyzékbe.
2014-ben az országgyűlési választás előtt két héttel több mint 16 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, a 2014. májusában rendezett európai parlamenti választás előtt két héttel pedig 2400-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben. 2008-ban, az utolsó népszavazáson, a szavazás napján a külképviseleti névjegyzékben 3275 választópolgár szerepelt.
A szeptember 24-i határidő jogvesztő, utána már senkit nem lehet felvenni a külképviseleti névjegyzékbe. Amikor valakit oda felvesznek, a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében feltüntetik, hogy a választópolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel. A szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok, így biztosítható, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.
A választópolgár a külképviseleti névjegyzékbe történt felvételét követően meggondolhatja magát, így ha mégis Magyarországon szeretne szavazni, akkor ugyancsak szeptember 24-ig kérheti, hogy töröljék a külképviseleti névjegyzékből, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy az a választópolgár, aki már jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.
A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételhez a választópolgárnak meg kell adnia személyes adatait, és meg kell jelölnie, melyik ország melyik külképviseletén kíván szavazni. Megadhat egy értesítési címet is, ha nemcsak a lakócímére kér értesítést a külképviseleti névjegyzékbe vételéről.
A kérelmeket személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában lehet benyújtani, vagy a www.valasztas.hu honlapon.
A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

A jég alól felszabaduló északi sarki vizekben korlátlanul szaporodik a plankton és több olyan bálnafaj is ide költözött, amelyek eddig csak elvétve bukkantak fel a vidéken.

Az Északi-sarkvidéken rohamosan olvad a tengeri jég, az elmúlt 30 évben évtizedenként 10 százalékkal zsugorodott a felülete.

Az Ázsia és Észak-Amerika partjait összekötő Csukcs-tengerben ebben az időszakban három cetféle, a hosszúszárnyú bálna, a közönséges barázdásbálna és a csukabálna is meghonosodott.

A 80-as években még egyetlen felmérésben sem szerepeltek itt ezek a fajok – hívja fel rá a figyelmet Sue Moore, az óceánokat és a légkört kutató Seattle-i Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) tengerbiológusa.

A szakember a elképzelhetőnek tartja, hogy a grönlandi bálnák populációja is megerősödött a Jeges-tengerhez kapcsolódó vizekben.

A jelenség mögött egyszerű folyamat áll, a jégmentes tengerben sokkal mélyebbre hatolnak a napsugarak és tökéletes feltételeket teremtenek a bálnák táplálékául szolgáló plankton szaporodásának.

A több napfénytől az állati, azaz zoo- és a növényi, azaz fitoplankton tápértéke is nő.

Az éghajlatkutatók egyelőre nem értékelik egységesen a sarki vizek állapotát.

Egyesek szerint már létrejött az új, sokkal kevesebb jéggel jellemezhető egyensúlyi állapot, mások szerint az átalakulás még zajlik, hiszen az olvadás még mindig nem állt meg.

A bálnák hatalmas állatok, de alig egy-két lépésre vannak a táplálkozási lánc alapját képező fitoplanktontól, ez magyarázhatja, hogy azonnal reagálnak a változásokra.

A tengerbiológusok szerint kis késéssel egyes fogas cetek állománya is gyarapodásnak indulhat, főként a bálnákkal is táplálkozó kardszárnyú delfineké és ámbrás ceteké.

A bálnák száma viszont elérhette a környezet eltartó képességét.

A megfigyelések szerint az elmúlt 3-4 évben nem változott a populációk mérete, bár az is lehet, hogy a felszabaduló vizeken megélénkült hajóforgalom elől rejtőzik el az új szaporulat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a kormány jövő július 1-jére dolgozza ki a 2018 és 2025 közötti időszakra vonatkozó állami fegyverkezési programot.

Ezt Putyin pénteken a Novo-Ogarjovóban megtartott kormányülésen jelentette be. Hangsúlyozva, hogy a védelem és az állambiztonság területén “feltétlenül” teljesíteni kell a korábbi kötelezettségeket és terveket.

Sajtóértesülések szerint az orosz pénzügyminisztérium a 2017 és 2019 közötti időszakban a nehéz gazdasági helyzet miatt 6 százalékkal szándékozott csökkenteni az állami kiadásokat és benne a védelmi minisztérium büdzséjét, ám ebbe az elnök nem egyezett bele.

Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy a fegyverkezési program kidolgozásakor abból kell kiindulni, hogy az orosz fegyveres erőket olyan korszerű eszközökkel kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik számára Oroszország hatékony védelmét a potenciális katonai fenyegetésekkel szemben.