Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Noha ilyen kétoldalú találkozót a közeljövőre nem terveztek, Vlagyimir Putyin orosz elnök szükség esetén kész arra, hogy találkozzon ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy Putyin a G20-csoport Kínában megtartott csúcstalálkozóján kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki megállapodások végrehajtásának biztosítása érdekében, szükség esetén kész az ilyen kapcsolatfelvételre.

Az orosz elnöki hivatal szóvivője ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a találkozó létrejöttéhez “be kell érniük a szükséges feltételeknek” és el kell végezni a szükséges “házi feladatot”.

A Forma–1-es csapatok nemrég megkapták a 2017-es versenynaptár első tervezetét, ami a különböző bizonytalanságok ellenére az ideihez hasonlóan 21 futamot tartalmaz, és azok elosztása is hasonló a jelenlegihez.

Az előzetes 2017-es versenynaptár:

március 26. – Ausztrál Nagydíj (Albert Park)

április 2. – Kínai Nagydíj (Sanghaj)

április 16. – Bahreini Nagydíj (Szahír)

április 30. – Orosz Nagydíj (Szocsi)

május 14. – Spanyol Nagydíj (Barcelona)

május 28. – Monacói Nagydíj (Monte-Carlo)

június 11. – Kanadai Nagydíj (Montréal)

június 18. – Európa Nagydíj (Azerbajdzsán, Baku)

július 2. – Osztrák Nagydíj (Spielberg)

július 9. – Brit Nagydíj (Silverstone)

július 23. – Magyar Nagydíj (Hungaroring)

július 30. – Német Nagydíj (Hockenheim)

augusztus 27. – Belga Nagydíj (Spa)

szeptember 3. – Olasz Nagydíj (Monza)

szeptember 17. – Szingapúri Nagydíj (Marina Bay)

október 1. – Maláj Nagydíj (Sepang)

október 8. – Japán Nagydíj (Szuzuka)

október 22. – USA Nagydíj (Austin)

október 29. – Mexikói Nagydíj (Mexikóváros)

november 12. – Brazil Nagydíj (Interlagos)

november 26. – Abu-dzabi Nagydíj (Jasz Marina)

Romlik a gyermek iskolai teljesítménye, csúnya az írása, és sokszor nem az van a füzetében, amit a tanárnő kérne tőle? Talán a hibát nem a fejben, hanem a szemben kell keresni!

A gyermek ritkán szokta jelezni, ha rosszul lát, hiszen a romlás a legtöbbször nem hirtelen alakul ki, így összehasonlítási alap híján azt hiheti, hogy ez a normális látótávolság – mondta el Dr. Kövecs Ágnes, a Leserfény Optika szemész főorvosa. Mivel a legtöbb gyermek tart a szemüvegtől, csak súlyosabb esetben szólnak a szüleiknek, holott a látással az iskolai eredmények is romolhatnak. Fontos emiatt, hogy a szülő odafigyeljen az árulkodó jelekre – hangsúlyozta a főorvos.

A látásromláson belül rövidlátást és túllátást különböztethetünk meg, iskolás korú gyermekek körében elsősorban az előbbi jelentkezhet. A szembe érkező fénysugarak egészséges esetben a retinán egyesülnek, rövidlátás esetén azonban a fény még a retina előtt fókuszálódik, így egy bizonyos távolságon túl a látás homályossá válik. Iskoláskori rövidlátásnak is hívják ezt a szemészek, és jellemzően 6-7 éves kor környékén alakul ki. Ilyenkor kezdenek a kisdiákok könyveket bújni, ami miatt tartósan rövid távolságra fókuszálnak a szemükkel. A következő néhány évben még további 2-3 dioptriát romolhat a szem, amely egy megfelelő szemüveggel észrevétlenné tehető a gyermek számára. Előfordulhat 15-20 dioptriás szemromlás is, amely már egy speciális szemüveget igényel, ez azonban a főorvos szerint ritka.

Nem a látásromlás oka, hanem tünete, ha közelről tévézik

“Napjainkban eddig soha nem tapasztalt mértékű vizuális inger ér minket, ami fokozott igénybevételnek teszi ki a szemünket. Az apró, de látásunkat hosszú távon befolyásoló szemhibák így jóval hamarabb jönnek elő” – magyarázta Dr. Kövecs Ágnes. Az okostelefonok, tabletek terjedésével ez a probléma tovább fokozódhat, így a serdülőkorba lépve egyre több gyermeknek kerül szemüveg az orrnyergére. Mindenki tapasztalhatja, aki monitor előtt dolgozik, hogy a képernyő hosszas figyelését követően a szem nehezen alkalmazkodik a különböző távolságokhoz. Telefonunkat ráadásul sokszor szinte kimeresztett szemmel böngésszük, emiatt pedig a szemünk kiszárad, ami szintén egészségkárosító hatású.

Gyakran ültetik hátrébb a televízió elől a gyermeket, nehogy elromoljon a szeme. Pedig ha közelről nézi a képernyőt, az nem azért gond, mert elromolhat a szeme, hanem éppen annak a jele, hogy már el is romlott. Érdemes figyelni, hol helyezkedik el a filmnézés kezdetekor – ha a tévét csak egy méterről látja megfelelően, az már komolyabb látásromlást jelenthet a szakember szerint. Hogyha hunyorít, kancsalít a képernyő nézésekor, az a szemüveg szükségére utalhat, de többször panaszkodhat fejfájásra is amiatt, hogy a szemét folyamatosan erőltetnie kell a megfelelő látásélességért. Árulkodó jel lehet továbbá az is, ha nem szép az írása, vagy a jegyei váratlanul romlani kezdenek. Elsősorban a tanárának tűnhet fel, ha a füzetben nem ugyanaz szerepel, mint a táblán, sokszor azonban csak tucatnyi rossz jegy után derül ki, hogy nem a gyermek felfogásával, hanem a látásával van gond.

Hogy ne kerüljön emiatt hátrányba, javasolt időnként szemészeti vizsgálatra vinni a gyermeket. Hogyha bármilyen szemészeti problémája van, félévente berendelik a szemészetre, ennyi idő alatt ugyanis romolhat annyit a látása, hogy erősebb szemüvegre legyen szüksége. Intenzívebb látásromlás jellemzően serdülőkorban figyelhető még meg, de a többségnél 21-22 éves kor környékére megállapodik.

Életük első évében a babák számára minden fertőzés komoly veszélyt jelenthet. Nem ritka, hogy ilyenkor az orvosok antibiotikumot írnak fel, aminek sajnos negatív következményei is bőven akadnak.

Nem újdonság, hogy a nyakra-főre szedett antibiotikumok a baktériumok egy részét rezisztenssé teszi, de most kiderült, hogy a gyerekek esetében ételallergiát is okozhat. A kutatók szerint az ok a bélben lévő baktériumok összességére, a mikrobiomra vezethető vissza.
Azt már korábban megállapították, hogy a belekben lévő baktériumok összetételének változása okozhat az egészségre nézve rossz hatásokat, és lássuk be, az antibiotikumok pontosan ezt teszik. Egy tavalyi kutatás szerint a korai antibiotikum-kúrák többféle problémát okozhatnak, többek között akár az elhízásért is felelőssé tehetőek, de az asztma kockázatát is növelik. És mint most kiderült, az ételallergiában is szerepet játszhat.

Kutatásukhoz a szakértők több mint 1500 gyerek adatait vizsgálták meg, akik 2007 és 2009 között születtek és legalább egyféle ételre allergiásak voltak. A kontrollcsoport 5995 egészséges gyerekből állt.
Mint kiderült, a gyerekek első életévében összesen 9324 esetben írtak fel antibiotikumot. A statisztikák szerint azoknál a gyerekeknél, akik életük első 12 hónapjában antibiotikumot szedtek, az ételallergia esélye 1,21 szeresére nőtt. Megállapították továbbá, hogy minél többször kapott antibiotikumot a gyerek, ez a szám úgy nőtt. Három antibiotikum kúra esetén 1,31, négy esetében 1,43, míg öt vagy több esetén 1,64 volt a szorzószám.

Bár további kutatásokra van szükség, az egyértelműen látszik, hogy az antibiotikumok nagyon hasznosak, magukban hordoznak többféle veszélyforrást is, a gyerekek esetében például az ételallergia kockázatát.

Török harckocsikra támadt páncéltörő rakétákkal az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet Észak-Szíriában; három török katona meghalt, négyen megsebesültek – írta szerdán a Milliyet című török napilap internetes oldalán.

Ez az első alkalom, hogy az IÁ terroristái török katonákat öltek meg Szíriában. A környéken folyó tűzharcban a Törökország támogatta Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) nevű, szíriai ellenzéki fegyveres csoport két milicistája is életét vesztette, további kettő pedig megsérült.

Az SZSZH múlt vasárnapra teljesen kiűzte a dzsihadistákat a szíriai Dzserablúsz és Azáz települések közötti csaknem 100 kilométer széles sávból. Az IÁ ezzel elvesztette az utolsó kapcsolatát is a külvilággal, ahonnan harcosokat, fegyvert és lőszert kaphatott.

Az SZSZH és a török tüzérség most dél felé, Báb város irányába nyomul előre. Báb mintegy 30 kilométerre délre fekszik a határtól, és Rakka után az IÁ második legfontosabb szíriai központjának tartják, fontos ipari és kereskedelmi központ.

A török beavatkozás során a dzsihadisták eddig nem mutattak jelentős ellenállást, de szakértők Báb esetében ennek ellenkezőjére számítanak, mert a határ menti sávból az IÁ fegyveresei mind ide menekültek vissza.

Taha Akyol, a Hürriyet című tekintélyes napilap tárcaírója szerdai publicisztikájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszerzett területek megtartása érdekében Ankarának egyre erőteljesebb jelenlétre lesz szüksége a térségben, különben az IÁ megpróbálhat visszaszivárogni.

Ankara a közelmúltban indított Eufráteszi Pajzs elnevezéssel hadműveletet a határ szíriai oldalán, hogy a térséget megtisztítsa a terrorszervezetektől, köztük az IÁ-tól, valamint a szíriai kurd fegyveresektől, a Népvédelmi Egységektől (YPG), amelynek erői a közelmúltban átléptek az Eufrátesz folyó nyugati partjára, és ellenőrzésük alá vonták Manbídzs városát.

Ősszel is folytatódnak az Erzsébet-táborok – közölte az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-táborok szeptember 5-28. között várják a gyerekeket. Idén várhatóan több mint kilencezer iskolás pihenhet majd ebben az időszakban.
A jellemzően osztálykirándulás keretében érkező diákok olyan programokon vehetnek részt, mint például táborismereti vetélkedő, csapatépítő közösségi játékok és sárkányhajózás. Esténként koncert, táncház és tábori diszkó is lesz – írták.
A szervezők közlése szerint a szeptember 22-én és 26-án kezdődő turnusokra szeptember 15-ig lehet pályázni a www.erzsebetprogram.hu oldalon.
Az őszi kalandtáborokban résztvevő gyerekek 90 százalékának jelképes, 1000 forintos önrészt kell befizetniük, amely a gazdag programkínálat mellett a teljes ellátás és a napi ötszöri étkezés költségeit is fedezi – tették hozzá.

Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás – adta hírül BBC News.

Sok tanulmány vizsgálta a szennyezett levegő hatását a tüdőre és a szívre, ám az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók “félelmetesnek és döbbenetesnek” nevezték felfedezésüket.

Idén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy a légszennyezés évente akár hárommillió ember idő előtti halálát is okozhatja.

A friss kutatást, melyet az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertettek, a brit Lancasteri Egyetem vezette. A tudósok 37 ember agyszövetmintáit elemezték, a legfiatalabb 3, a legidősebb 85 éves volt, mindannyian a rendkívül rossz levegőjű Mexikóvárosban éltek halálukig. Megvizsgálták 8 manchesteri ember mintáit is, ők 62 és 92 éves koruk között hunytak el, néhányan idegrendszeri károsodás miatt.

Barbara Maher, a kutatás vezetője korábban már azonosított magnetitet egy forgalmas lancasteri utca és egy erőmű környékének a levegőjében. Úgy vélte, a szemcse megtalálható lehet az emberi agyszövetben is – és sikerült is kimutatniuk.

“Félelmetes és megdöbbentő, amikor az agyszövetet tanulmányozva észrevesszük a sejtek között eloszló szemcséket. Amikor mágnessel kivonjuk őket, milliókat találunk belőlük egyetlen gramm mintában, ami a szövetrombolás millió lehetőségét jelenti” – mutatott rá Maher.

További vizsgálattal kimutatták, hogy a szemcsék alakja különleges, ez segítette a tudósokat, hogy eredetüket kiderítsék. A magnetit igen kis mennyisége természetesen is előfordulhat az agyban, ám a most talált szemcsék nemcsak sokkal nagyobb számúak voltak, hanem alakjuk is eltért a természetes, egyenetlen formától.

A most talált magnetitszemcsék simák és gömbölydedek voltak, ami csak járművek motorjában vagy fékrendszerében jöhet létre magas hőmérsékleten.

“Az alakjuk gömbölyű, más fémekkel – többek között platinummal – együtt fordulnak elő, katalizátorokból származnak” – magyarázta a professzor.

A felfedezés után azt kell kutatni, vajon ezek a magnetitszemcsék okoznak-e idegrendszeri károsodást, esetleg felgyorsítják-e a már meglévőt – vélték a tudósok.

Minden egyes megtalált természetes magnetitszemcse mellett mintegy száz, légszennyezésből származót azonosítottak a tanulmány készítői.

A legtöbb szemcsét egy 32 éves, közlekedési balesetben elhunyt nő mintájában találták.

A szemcsék a 200 nanométernél kisebb átmérőjű, úgynevezett nanoszférák közé tartoznak – összehasonlításul az emberi hajszál legalább 50 ezer nanométer vastag.

A nagy légszennyező részecskéket, például a koromszemcséket megállíthatja az orr, a kisebbek bejutnak a tüdőbe, a még kisebbek a véráramba is. A nanoméretű magnetitről úgy vélik, elég apró ahhoz, hogy az orrból az agy szaglóközpontjába, majd az idegrendszeren át az agykéregbe hatoljon.

David Allsop, a Lancasteri Egyetem ideggyógyásza és Alzheimer-specialistája szintén részt vett a kutatásban. Szerinte a légszennyező szemcsék “fontos kockázati tényezőt” jelenthetnek az idegrendszeri betegségek kialakulásában, bár erre jelenleg nincs közvetlen bizonyíték.

“Sok azonban a megfigyelés: más kutatók megtalálták a szemcséket az Alzheimer-kórosok agyában felhalmozódó fehérjeplakkokban, tehát könnyen lehet, hogy szerepet játszanak ezek létrejöttében” – mondta Allsop.

A Magyar Érdemkereszt legfelső fokozatával tüntette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Vass Ilonát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesét, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMTF JA) ügyvezetőjét. Vass Ilona a helyi magyar nyelvű felsőoktatásért végzett erőfeszítéseiért, számos oktatási intézmény fejlesztését elősegítő munkája elismeréseként vehette át az érdemérmet.

A főiskolások „Ilona nénijét” – aki a rektorhelyettesi székben nap mint nap fáradhatatlanul dolgozik – mindenki ismeri. Azonban kevesen tudják, milyen utat járt be idáig. Éppen ezért megkértük, meséljen egy kicsit magáról, hogy belepillanthassunk életébe, munkájának sokszínűségébe.

Vass Ilona 1960-ban született Nagyberegen, ahol ma is él. A Nagyberegi Középiskolában érettségizett 1977-ben, majd felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem matematika szakára. 1982-ben fejezte be az egyetemi tanulmányait. Friss diplomásként a Beregszászi járásba irányították, ahol matematikatanári állást kapott a beregszászi esti iskolában, valamint a Beregszászi 9. Sz. Általános Iskolában. Innen ment el szülési szabadságra 1984 őszén. Amíg gyermekgondozási szabadságát töltötte, a beregszászi esti iskolát megszüntették, mivel ekkor váltak a szakiskolák szakközépiskolákká. Az addig ott dolgozó középiskolai tanároknak a tanügy köteles volt munkát biztosítani más középfokú oktatási intézményekben. Így történt meg, hogy gyakorlatilag a megkérdezése és beleegyezése nélkül a Beregszászi 5. Számú Középiskolába került napközis nevelőnek, ahol egy éven át segített az intézmény különböző korosztályú napközis tanulóinak matematikatudásuk fejlesztésében és a felzárkózásban. Ebben az időszakban a Nagyberegi Középiskolában működő esti iskolában is tanított. 1986-tól a Beregszászi 18. Számú Ruhaipari Szakközépiskolában folytatta munkáját informatika- és matematikatanárként. Ez az időszak nehéz és megterhelő volt a pedagógusok számára, mert az informatika oktatását vállaló tanároknak a felgyorsult technikai fejlődés miatt az egyetemen elsajátított anyag helyett már új rendszereket, új programozási nyelveket kellett tanítaniuk, amelyet autodidakta módon kellett a nem túl terjedelmes és viszonylag kevés rendelkezésre álló tankönyvből, szakkönyvből elsajátítaniuk. Érdekes tény, hogy informatikából továbbképzésre Donyeckbe irányították a tanárokat akkoriban, ezt azonban Vass Ilona kiskorú gyereke miatt nem tudta vállalni, és törvényileg nem is kötelezhették rá. 1990-től a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség jóvoltából lehetőség nyílt magyarországi nyári továbbképzéseken részt venni, így ő több kárpátaljai kollégájával együtt többször is részt vett az Ady Endre Nyári Akadémia (Debrecen) keretében szervezett informatikatanárok továbbképzésén, illetve a békéscsabai főiskola hasonló intenzív kurzusain, aminek köszönhetően sikerült az akkor legkorszerűbb személyi számítógépkezelői és programozási, illetve programkezelői ismereteket elsajátítania. A szakiskolában azonban ezt kis mértékben tudta csak hasznosítani, mivel az iskola nem rendelkezett személyi számítógépekkel, és amíg ott dolgozott, ilyet nem is sikerült az intézménynek beszereznie. Ennek ellenére az tananyag elméleti részét igyekeztek magas szinten átadni a diákoknak, így történt, hogy a tanítványai jó eredményeket értek el a területi versenyeken. A szakiskolai munkássága elején az oktatás túlnyomórészt orosz nyelven folyt, ez egy elvárás vagy kérés volt, amit azzal indokoltak, hogy a tanulók jelentős száma magyar nemzetiségű, magyar nyelvű középiskolából érkezett, ahol csak az orosz nyelvet tanulták. Ugyanakkor a tanárok és a szakoktatók jelentős része is magyar volt. Pákh György tanulmányi igazgatóhelyettesnek köszönhetően – az akkori körülmények között „merésznek” mondható kezdeményezésére – sok hivatali kilincselés után sikerült bevezetni a magyar nyelvű oktatást. A szakiskolában magyar tannyelvű csoportok jöttek létre valamennyi évfolyamon. Az oktatók számára azonban ez eleinte fordítási nehézségeket okozott a szaknyelvet illetően. Ekkor azonban elkezdődött egy együttműködési kapcsolat egy hasonló profilú szakmunkásképző iskolával Magyarországon, nevezetesen a bátonyterenyei szakközépiskolával, ami hosszú távon is nagyon jól alakult. Az ottani kollégák készségesen álltak rendelkezésre a felmerült szakmai kérdésekben, segítettek magyar nyelvű szakkönyvek beszerzésében is. Később Újfalussi István lett a szakiskola igazgatója, Kiss István pedig a tanulmányi igazgatóhelyettes, aki – akkor már mint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, majd később mint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségi tagja – szívügyének tekintette a magyar csoportok működtetését a szakközépiskolában.

A szakoktatási intézményben eltöltött tíz évre is boldogan emlékszik vissza a rektorhelyettes asszony, mert elmondása szerint nagyon jó munkaközösségben dolgozott. Valahogy az egész pályája során bárhol is kellett dolgoznia, mindig sikerült megtalálni a segítőkész, együttműködő közösséget, egymást tisztelő emberekkel lehetett együtt, akiktől nagyon sokat tanult, s akik megosztották vele tapasztalataikat. Sokukkal ma is baráti kapcsolatban van.

A rektorhelyettes asszony sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy jelenleg nincs magyar nyelvű képzés a beregszászi szakiskolákban annak ellenére, hogy a tanulók többsége magyar anyanyelvű. Ugyanakkor reménykedik benne, hogy a szakiskolákban sikerül visszaállítani a magyar nyelven történő oktatást. Ezt a célt szolgálja többek között a Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága által támogatott, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány közreműködésével megvalósuló külhoni magyar szakképzés éve program is.

1994 nyarán már élesbe fordult a magyar nyelvű felsőoktatási képzés speciális kurzusként való beindítása Kárpátalján, melynek helyszínéül az alapítók (KMKSZ, KMPSZ, KRE) Beregszászt jelölték meg. Az oktatói feladatok ellátására a Nyíregyházi Főiskola vezetését és tanárait kérték fel, azonban szükség volt néhány helyi alkalmazottra, összesen három főre, hogy a képzéssel kapcsolatos felmerülő feladatokat a helyszínen ellássák. Ügyvezető igazgatónak nevezték ki Kiss Istvánt, akinek egyik első feladata lett, hogy keressen egy adminisztrátort, továbbá egy gépkocsivezetőt, aki a tanárokat szállítja az oktatás helyszínére. Számítógépes ismereteinek, nyelvtudásának és talpraesettségének köszönhetően az adminisztrátori állást Vass Ilona kapta. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola beregszászi speciális képzéseként indult el a magyar nyelvű felsőoktatás 1994 szeptemberében. Mivel a képzés négy szakon kezdődött egy évfolyammal, összesen négy csoporttal, így két évig ezt a munkát másodállásban végezte a szakközépiskolai tanári állása mellett. A főiskolai képzés hétvégenként folyt, így péntek déltől vasárnap délig kellett ellátni a feladatokat. Ezek sokrétűek voltak már akkor is, mert a klasszikus titkári teendőkön túl számos más feladatot is el kellett végezni úgy, hogy jutott belőle néha otthonra is. Mindezeket a kötelezettségeket már nem tudta volna maradéktalanul ellátni, ha a család nem veszi át az otthoni teendők nagy részét. A házimunkából, sőt még a gyereke felügyeletéből is oroszlánrészt vállalt a nagymamája, majd később ennek egy részét átvette édesanyja, sőt még a nagynénje is gyakran besegített. Vass Ilona meggyőződése, hogy az általa jelenleg is vállalt munkát másképp nem lehetne kellő odafigyeléssel végezni.
1996 őszén a főiskola megkapta a működési engedélyt. A hivatalos ukrajnai működését megkezdő Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán, az immár önálló felsőoktatási intézménybe szükség volt főállású alkalmazottakra. Ekkor az intézmény főigazgatója Orosz Ildikó lett, főigazgató-helyettesnek Kiss Istvánt és Soós Kálmánt nevezték ki. A főiskola dolgozóinak számát is bővíteni kellett. Vass Ilona ekkor került át főállásba személyzeti osztályvezetőként, így gyakorlatilag az összes főiskolán állást vállaló személy kinevezési rendeletét is ő készítette elő. Később, ahogy növekedett az intézmény, gyarapodott a hallgatói és az alkalmazotti létszám, bővítették a képzési kínálatot, a feladatokat meg kellett osztani, így fokozatosan jöttek létre a főiskolán a különálló részlegek: a könyvtár, tanulmányi osztály, személyzeti osztály, informatikai részleg és még sorolhatnánk. Ma már mindegyiknek külön vezetője van, és többen közülük Vass Ilona mellett tanulták meg a feladatokat, ő pedig nagy odafigyeléssel igyekezett átadni nekik az évek során felhalmozódott tapasztalatait.

– Sokan közülük, akik annak idején elvállalták egy-egy főiskolai egység vezetését, ma is ugyanabban a munkakörben tevékenykednek, felelősségteljesen irányítják ezeket az osztályokat, jól végzik feladatukat. Meg vagyunk elégedve a munkájukkal. Azt gondolom, hogy az ő kinevezésük, megbízásuk jó döntésnek bizonyult a főiskolai vezetés részéről, büszkék vagyunk rájuk – nyilatkozta a rektorhelyettes.

Közben a főiskola a képzési kínálatát már nemcsak a tanárképzés terén bővítette, hanem közgazdasági és agrárszakirányt is nyitott, ezért döntés született arról, hogy ennek megfelelően módosítja alapszabályát, és felveszi a nagyságos fejedelem nevét. Így lett a tanárképzőből II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, melynek rektora dr. Soós Kálmán, elnöke dr. Orosz Ildikó lett. Ekkor, 2003-ban Vass Ilonát felkérték a szervezési rektorhelyettesi pozíció betöltésére, amelyet felettesei bíztatására elfogadott, teendőit azóta is szívvel-lélekkel végzi.

Az adminisztráció szervezésén kívül számos feladatot is ellát. Ezek közül egyik a protokollismereti szakkollégium vezetése, ahol komoly sikereket ért el tanítványaival. Büszkén mesélt az eltelt évek során szerzett tapasztalatokról és arról, hogy a főiskolai csapat idén második helyezést ért el a magyarországi országos protokollismereti versenyen.
Vass Ilona rektorhelyettesi pozíciója mellett a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója. Az alapítvány alapvető feladata a kárpátaljai magyar felsőoktatás létrehozása, a főiskola fejlesztése, működésének elősegítése. Mindezen túl több nagyszabású program lebonyolításával is megbízták a szervezetet az elmúlt évek során a támogatók és adományozók. A 2000-es évek elején lebonyolítója volt az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj programnak, amely az ukrajnai felsőoktatásban tanuló magyar diákok támogatására irányult, és amelyhez a forrást a magyar állam biztosította. 2012 óta a KMTF JA lebonyolítója a Keleti Partnerség fejlesztési együttműködés Kárpátalján programnak, amelynek keretein belül közel 90 oktatási, kulturális, szociális intézményben több mint 134 felújítási feladatot valósítottak meg Kárpátalja-szerte a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által biztosított támogatási forrásokból.

– Meglepetésként ért a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés – nyilatkozta meghatódottan a Kárpátalja.ma hírportálnak Vass Ilona. – Általában magas fokozattal rendelkező tudósokat, professzorokat, ismert közéleti tevékenységet végző személyeket ajánlanak e címre, ezért eszembe sem jutott, hogy engem, a háttérben dolgozó „egyszerű embert” felterjesztenek a kitüntetésre, és meg is kapom azt.

– Köszönöm a feletteseimnek, hogy engem javasoltak erre az elismerésre, s hogy annak idején bizalmat szavaztak nekem, amikor kineveztek rektorhelyettesnek. Köszönöm többek között Orosz Ildikó rektor asszonynak és Brenzovics László elnök úrnak, valamint köszönöm a magyar államnak, az adományozónak a pozitív döntést. Külön megtiszteltetés számomra az, hogy Szent István királyunk tiszteletére tartott legnagyobb nemzeti ünnepünkön vehettem át a kitüntetést. A munkatársaim ünnepséget szerveztek ebből az alkalomból, ahol nagyon sokan megtiszteltek jelenlétükkel és köszöntöttek, ami talán egy jelzés számomra, hogy szeretnek velem együtt dolgozni. Ebben a díjban a főiskolai munkásságom elmúlt húsz évében velem együtt dolgozók, az én munkámat segítők tevékenységének az elismerése is benne van. Ez az örömteli emlék még hosszú ideig elkísér utamon.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Nevezz fotópályázatunkra és nyerd meg értékes ajándékaink egyikét!
Örökítsd meg, milyen kellemes és vidám élmények érnek vonatozás közben, és küldd el 2016. szeptember 5. és október 31. között a vonatozzfotozznyerj.hu@siemens.com e-mail címre a legjobban sikerült fotóidat!
A fotódat készítheted mobiltelefonnal, vagy bármilyen digitális vagy analóg fényképezőgéppel. Akár több saját fotóval is nevezhetsz, ám fontos, hogy a versenyen csak a saját fotóddal pályázhatsz, más által készített fotót kérünk, ne küldj be, mert kizárhatunk a versenyből.
A fotót elektronikus formátumban küldd el nekünk, de ügyelj arra, hogy a fájl mérete ne haladja meg az 5 MB-ot.
Az e-mailbe mindenképp írd bele a neved, születési dátumodat, címedet és telefonszámodat, valamint a fotó(i)d címét. Ha még nem múltál el 14 éves, kérd szüleid segítségét a nevezéshez, és az e-mailben meg kell adnotok a törvényes képviselő adatait is.
A beérkező pályázatokat 5 fős zsűri bírálja el, és a 10 legjobb fotó készítőjét értékes nyereményekkel díjazzuk.

Nyeremények:
- Fődíj: Apple iPad Air 2 64GB
- 2. díj: GoPro Hero 4
- 3. díj: iPhone 5S

További díjaink:
- 2 db JBL Synchros fejhallgató
- 3 db Fujipix Instax Mini fényképezőgép
- 2 db JBL Go Bluetooth hangszóró

A zsűri tagjai:
- Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója
- Dr. Mosóczi László, közlekedésért felelős helyettes államtitkár
- Dr. Völner Pál, parlamenti államtitkár, Esztergom és Dorog térség országgyűlési képviselője
- Dr. Ludvig László, a Siemens Zrt. Mobility divízió vezetője
- Rizsavi Tamás, a MÁV-Start Zrt. mozdonyvezetője, fotóművész
A pályázaton való részvétellel elfogadod a Részvételi feltételeket. A pályázat pontos Részvételi feltételeit erre a linkre kattintva olvashatod.
A nyeremények fotója illusztráció.
https://w5.siemens.com/web/hu/hu/sajtoszoba/vonatozzfotozznyerj/Pages/Default.aspx

A Magyar Termék Nagydíj pályázat Kárpát-medencéért Nívódíját vehette át szeptember 6-án Budapesten a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. Az Országházban megrendezett ünnepségen azok tevékenységét ismerték el, akik a folyamatos kiváló minőség mellett elkötelezettek a hagyományok tisztelete, a környezet védelme és a magyarság eszméje iránt.
Idén első alkalommal pályázhattak határon túli vállalkozások is a legrangosabb magyar védjegy használatára. A szervezők reményei szerint jövőre ebben a kategóriában is bővül a pályázók köre.

Az idén 60 vállalkozás 66 terméke és szolgáltatása érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát – a 19. alkalommal meghirdetett pályázat elismeréseit kedden a Parlamentben adták át a kitüntetetteknek.

A díjátadón Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj pályázati iroda ügyvivő igazgatója elmondta, a legtöbb nyertes pályázat az élelmiszergyártás, élelmezés területéről érkezett. A pályázat kiírói tanácsának nevében ismertette azt is, hogy idén 38 kategóriában lehetett pályázni a tanúsító védjegy elnyerésére, a bírált pályaművek 92 százaléka nyert. A nyertesek egyharmada budapesti, csaknem kétharmada vidéki székhellyel rendelkezik, az ország 16 megyéjéből. Idén első alkalommal pályázhattak a határon túlról, a díjazottak 4 százaléka külhonból érkezett. Az idei díjakkal 609-re emelkedett a Magyar Termék Nagydíj 19 éve alatt kiadott elismerések száma. Az ügyvivő igazgató szerint örömteli, hogy egyre több pályázat kötődik az építőiparhoz, és a kozmetikai témakörhöz fűződő pályázatok száma és színvonala is stabil pályázói kört jelent. Hangsúlyozta, a védjegy használata az elnyerés évében díjmentes, ezután csak utóellenőrzéssel lehetséges viselni és díjkötelessé válik – ismertette.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a korábbi, sikeres pályázati csoportok mellett az idén előtérbe kerültek a kulturális termékek és szolgáltatások, amelyek képesek a határokat átlépve növelni Magyarország nemzetközi ismertségét és elismertségét. Mint mondta, egyre fontosabbá válik a patrióta gazdasági szemlélet, éppen a Magyar Termék Nagydíj hírnevének köszönhetően egyre többen előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek Magyarországon termelnek és foglalkoztatnak, itt fizetnek adót. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, a pályázat által nyújtott lehetőség hozzájárul a Kárpát-medencei magyarság gazdasági megerősítéséhez. A külhoni magyar közösségek oktatási, kulturális megerősítésén túl lépéseket kell tenni gazdasági megerősítésükért is – szögezte le. A Magyar Termék Nagydíj pályázat Kárpát-medencéért Nívódíját kapta többek között a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Pro Cultura Subcarphatica és a Vajdasági Magyar Diákszövetség, valamint három határon túli magyar gazdasági szereplő is jogosult mostantól a Magyar Termék Nagydíj tanúsító védjegy használatára – tette hozzá. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta, a gazdaság fejlesztése mellett kiemelt jelentősége van a fogyasztói bizalom növelésének is, amely nem lehetséges jogkövető, fogyasztóközpontú vállalkozások nélkül. Úgy vélte, a Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszere iránytűként szolgál a fogyasztók részére. Az ünnepségen átadták a cégek, szakmai szervezetek által felajánlott elismeréseket is. A díjazottak listája a www.termeknagydij.hu honlapon érhető el.
Idén elismerésben részesült a közmédia három műsora, az M1 aktuális csatorna alkotógárdja pedig Magyar Termék Pályázat sajtóköveti nívódíjat kapott. Jövő márciusban már 20. alkalommal hirdetik meg a Magyar Termék Nagydíj pályázatot – közölték a szervezők.

mti.hu/Kárpátalja.ma

Az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt  elnök és környezete a vizsgálatok jelenlegi állása szerint csaknem 200 milliárd hrivnya (több mint 2240 milliárd forint), bűncselekmény útján szerzett pénzhez jutott legalizált jövedelemként – közölte kedden az ukrán állami pénzügyi felügyelet.

Az állami szerv honlapján közzétett jelentés szerint a Janukovicssal kapcsolatba hozható jogi és természetes személyek számláin eddig 1,52 milliárd dollárnak megfelelő összeget (mintegy 422 milliárd forint) zároltak.
A pénzügyi felügyelet 2014 márciusa és 2016 augusztusa között 461 nyomozati anyagot készített el és adott át a bűnüldöző szerveknek a volt elnök és környezete pénzmosási ügyleteinek kivizsgálása alapján.
Mindezen felül a felügyelethez más országok hasonló szerveitől érkezett értesítések alapján egykori magas rangú ukrán tisztségviselők külföldi számláin további 107,2 millió dollárt (29,7 milliárd forint), 15,9 millió eurót (4,9 milliárd forint) és 135 millió svájci frankot (38,2 milliárd forint) zároltak Ausztriában, Nagy-Britanniában, Lettországban, Cipruson, Olaszországban, Liechtensteinben, Svájcban és Hollandiában.
A bankszámlákon zárolt összegekhez azonban az állam nem tud hozzáférni. Petro Porosenko elnök kedden sürgette a kijevi parlamentet: mihamarabb hozzon törvényt a Janukovics és környezete által jogtalanul szerzett pénzek elkobzásáról, hogy az állam ezeket a költségvetésébe beépíthesse és felhasználhassa, elsősorban az ország védelmének finanszírozására.
A 2014-es Majdan-tüntetések nyomán az ukrán parlament 2014. február 22-én nagy többséggel menesztette hivatalából Janukovicsot, de az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a tüntetőkre, aminek következtében több mint százan életüket vesztették. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására szavazott.
Az eltávolított államfő ellen nemcsak illegálisan szerzett jövedelmek, hanem több más bűncselekmény vádjával is eljárást indított az ukrán főügyészség. Vádolják hatalommal való visszaéléssel és tömeggyilkosságban való részvétellel a Majdan-tüntetők lelövetéséért, valamint az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére és az államhatalom megszerzésére irányuló cselekményeket is a terhére rónak oroszországi sajtótájékoztatóin tett kijelentései miatt.

Egyezségre jutottak az oroszbarátnak tartott ukrán Inter televízió székháza előtt tüntető aktivisták kedden a tévé vezetőivel, s követeléseik teljesítéséig felfüggesztették blokádjukat az épület körül – közölte egy tüntetőcsoport. Az Inter közleményben cáfolta, hogy bármiről tárgyaltak volna a tüntetőkkel.

A tiltakozók azt a feltételt szabták ki, hogy öt napon belül menesszék a tévének hírműsorokat készítő cég igazgatóhelyettesét, az orosz állampolgárságú Igor Suvalovot, helyére pedig “ukrán hazafit” nevezzenek ki – mondta el az UNIAN ukrán hírügynökségnek Olekszij Szergyuk, a tüntetésben részt vevő egyik csoport, egy bizonyos Szent Mária önkéntes alakulat tagja.
További követelésük – tette hozzá -, hogy alakítsák át az Inter tv műsorstruktúráját, azaz szüntessék be az orosz gyártású tévésorozatok és orosz előadók dalainak sugárzását.
Szergyuk nem árulta el, hogy a tüntetők kivel tárgyaltak. Kilátásba helyezte viszont, hogy ha az Inter nem teljesíti követeléseiket a megadott határidőre, nagyobb erőkkel térnek vissza, és “sokkal keményebben lépnek majd fel”.
Nem sokkal később az Inter tévé közleményben cáfolta, hogy bármiről is tárgyalt vagy megállapodott volna a tüntetőkkel. Helyszíni beszámolók azonban megerősítették, hogy egyelőre megszűnt a blokád a tévé kijevi székháza körül.
A tiltakozóakció komoly visszhangot kapott az ukrán médiában, és több vezető politikus is megszólalt az ügyben. Noha csak mintegy száz aktivista vett részt az akcióban, közöttük nagy számban voltak az ukrán fegyveres erők, a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben harcoló alakulatok volt és jelenlegi tagjai.
Az Inter hírműsorait gyártó cég épületét vasárnap este ismeretlenek felgyújtották: leégett egy stúdió, és öt ember füstmérgezést szenvedett. A demonstráció a központi székház előtt hétfőn kezdődött: a tüntetők gumiabroncsokat hordtak a székház elé, az épület körül ideiglenesen felállított deszkakerítésre pedig Inter, takarodj! feliratot festettek, illetve különböző, a tévét bíráló plakátokat ragasztottak. Kedd délelőttől már blokáddal akadályozták a tüntetők, hogy az ott dolgozók bejussanak az épületbe.
A vasárnapi gyújtogatást Petro Porosenko elnök és Volodimir Hrojszman kormányfő is elítélte. Porosenko elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszországból származó pénzekből egy ukrán tévén keresztül destabilizálják az országot. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezzel szemben fellépni csakis törvényes keretek között szabad.
Felvetődött annak a gyanúja, hogy az Inter tévé érdekét szolgáló gyújtogatás történt, a vállalat vezetői ugyanis nem akartak együttműködni a hatóságokkal, nem adták át a térfigyelő kamerák felvételeit. A rendfenntartók azonban végül lefoglalták azokat. Porosenko szintén kizártnak nevezte, hogy “ukrán hazafiak” okozták a tüzet a stúdióban.
Az Interen több olyan kommentár hangzott el az utóbbi időben, amely helyeselte a Krím félsziget 2014-ben végrehajtott orosz megszállását, és kedvező képben igyekezett bemutatni a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárokat. Egyes források szerint a tévétársaság anyagi támogatást is kapott az önkényesen kikiáltott Donyeck megyei szakadár népköztársaságtól.

Oroszország kizárólag az egyenjogúság alapján kész felújítani a normális, teljes körű kapcsolatokat az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO).

Az orosz diplomácia vezetője szerint Moszkva nyitott és sokirányú független külpolitikát kíván folytatni, és az egyenlőség alapján mindenkivel együttműködik, aki hajlandó erre. Mint mondta, Moszkva nem konfrontatív módon, de megvédelmezi a saját érdekeit.

Lavrov szerint a politika sokirányúsága a több központú világrend kialakulásának folyamatából indul ki.

“Sajnos, a policentrikus, sokoldalú rendszer kialakulásának természetes folyamata nagyon komoly és számos akadályba ütközik. Ezek az akadályok nyugati partnereinknek a globális dominancia megőrzésére irányuló törekvéséből erednek” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi színtéren le kell mondani a nyugati országok által érvényre juttatni kívánt egyoldalú megközelítésekről. Rámutatott, hogy az országok túlnyomó többsége – ezekben él a Föld lakosságának 80 százaléka -, osztja Moszkva álláspontját, ezért “nevetséges” Oroszország elszigetelődéséről beszélni.

Szergej Lavrov kijelentette, hogy Oroszország kész együttműködni az Egyesült Államok új vezetőjével, bárki legyen is az – annyira amennyire ő kész erre – az egyenrangúság, az egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele és a kölcsönös tisztelet alapján.

A miniszter egyúttal csalódottságát fejezte ki az amerikai elnökválasztási kampánnyal kapcsolatban.

Mint mondta, gyakori, hogy választási küzdelem során a riválisok a szabályoktól eltérő módszerekkel élnek, de túlzásnak nevezte, hogy az az Oroszország, amelyet a jelenlegi elnök két évvel ezelőtt még regionális hatalomként titulált, az amerikai kampány során “majdhogynem a világ fő döntőbírójává változott, egyebek között olyan országgá, amely döntő befolyást gyakorol az Amerikában végbemenő folyamatokra”.

Sajnálatosnak és méltatlannak nevezte Amerikára, az amerikai népre és az amerikai politikai osztályra nézve “a legdurvább oroszellenes modor” alkalmazását.

Lavrov szerint csekély a valószínűsége annak, hogy új hidegháború kezdődik, mert az események ilyen alakulásának nincsenek meg az előfeltételei. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésének kezdeményezői “nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok, amelyek az Európai Unión belüli agresszív kisebbség által szó szerint arra kényszerítették Európát, hogy ugyanezen az úton haladjon”.

Kitért rá, hogy az amerikai igazságügyi tárca nemet mondott arra a tavaly novemberi orosz főügyészségi javaslatra, hogy a két ország lépjen együttműködésre a kiberbiztonság terén. Szavai szerint az elutasításon maga John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője is meglepődött, amikor a múlt heti genfi orosz-amerikai külügyminiszteri találkozón tudomást szerzett róla. Kerry Lavrov szerint a történteket helytelennek nevezte és megfogadta, hogy megpróbál változtatni az igazságügyi tárca álláspontján.

“Általános értelemben Nyugaton, de még az Egyesült Államokban is, egyre jobban megértik, hogy nélkülünk nagyon nehéz problémákat megoldani, legyen szó Szíriáról, Irakról, Líbiáról és sok más válságról” – hangoztatta.

Az ukrajnai helyzetet Lavrov “nagyon nehéznek” nevezte, hangoztatva, hogy a konfliktus rávilágított a meglévő euro-atlanti biztonsági rendszer válságára. Nehezményezte, hogy azt már sok éve lehetetlen megreformálni, noha Oroszország tett erre vonatkozó javaslatokat.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lát alternatívát az ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokkal szemben, és az, hogy azokat nem hajtják végre, nem válik Kijev, Párizs és Berlin “dicsőségére”. Megítélése szerint Németország és Franciaország “furcsán viselkedik”, amikor az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását a minszki megállapodások végrehajtásához köti, holott azokban “Oroszországról egyetlen említés sem esik”.

Álláspontja szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a Nyugat elismerje “a Krím és Oroszország újraegyesítését”, mert, mint mondta, az “a nemzetközi joggal teljes összhangban” történt. A miniszter az ENSZ-közgyűlés egy 1970-es nyilatkozatára hivatkozott, azt állítva hogy Krím esetében a nép önrendelkezési jogát valósította meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentum értelmében tiszteletben kell tartani az elhagyni kívánt ország területi épségét is, de az érintett ország ezt csak abban az esetben jogosult azt teljes mértékben fenntartani, ha mindenki számára szavatolja az önrendelkezés jogát, aki a területén él.

“Az ukrán állam megfosztotta a krími népet az önrendelkezés jogától” – hangoztatta.

Lavrov szerint a Nyugat úgy menekül a krími és a koszovói helyzet összehasonlításától, “mint az ördög a tömjéntől”. Érvelése szerint a két esetet igenis össze kell vetni. Rámutatott, hogy a Szerbiából kivált területen nem tartottak referendumot és hogy a koszovói albánok ellen nem irányult fizikai fenyegetés.

Sandor Habsburg-Lothringen királyi herceg és felesége, Herta Margarete hercegné szeptember 2-án részt vesz a Mária Terézia Érdemrend átadó ünnepségén, mely közép-európai idő szerint 16.00 órakor kezdődik az uralkodónőről elnevezett téren – adta hírül a zaholovok.com.ua hírportál.

A kitüntetéseket 2015-ben adták át először. Idén a szervezők több meglepetést is tartogatnak. Az ünnepségen Dmitro Feszenko ungvári zenész és zeneszerző a külön erre az alkalomra írt Mária Terézia szárnyai című saját szerzeményét adja elő. Az eseményen a Blic tánccsoport előadását, valamint Valentin Stefanyo cukrász Mária Terézia című művét is láthatják a résztvevők.

Az érdemrendet évente egyszer ítélik oda annak a személynek, aki kiemelkedően hozzájárult Kárpátalja és a megyeközpont gazdaságának és üzleti életének, oktatásának és kultúrájának, társadalmának fejlesztéséhez és hírneve nagyobbításához.
Tavaly elsőként Olena Kaminszka világszerte elismert koreográfus, a Blic tánccsoport megalapításának ötletgazdája és ungvári vezetője vehette át a kitüntetést. Az idei díjazott nevét még nem hozták nyilvánosságra.

Kárpátalja.ma

Idén is egy régi iskolai képpel köszönti a Kárpátalja anno sorozat a tanévkezdő diákokat és tanáraikat.

A fent látható felvételen a viski Magyar Királyi Állami Népiskola látható.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szeptember második hetében a Bartók Rádió népzenei adásait a csángó népzenének szenteli. Az ajánló ezekből a műsorokból nyújt át egy csokorra valót.

A Bartók Rádió minden délben népzenei válogatással jelentkezik. Hétfőn a fiatalokhoz szól, kedden távoli népekhez látogat, csütörtökön a világzene kedvelői hallhatnak feldolgozásokat. A Népzene – itthonról szerdai, pénteki és szombati adásaiban nyomatékosan jelenik meg a határon túli magyar muzsika is. Szeptember második hetében a csángó kultúra áll a középpontban.
Szlama László közreműködéseit bemutató sorozat harmadik, befejező részét hétfőn hallhatják a népzenekedvelők. A sokoldalú, tehetséges ifjú változatos moldvai és magyarországi, valamint macedón muzsikával örvendezteti meg az érdeklődőket. A művész ezúttal kobozon, citerán és klarinéton játszik.
Csütörtökön a fiatal győri és budapesti zenészekből alakult Csángálló zenekar lemezét mutatja be. Az együttes hétesztendős múltra tekint vissza, jelenlegi felállásában 2014 óta játszanak. Zenei anyanyelvüknek a gyimesi és moldvai csángók népzenéjét tekintik, amelyre építkezvén folyamatosan tágítják érdeklődési körüket, repertoárjukat és hangszeres tudásukat.
„A pénteki adásunkban folytatjuk a Magyarországra telepített bukovinai székelyek népzenéjének ismertetését – írja az előzetesben Sebő Ferenc. – A Baranya megyei gyűjtés során meglepő volt, hogy milyen sok régi stílusú dal szép, autentikus előadásával találkozhattunk még. Mindemellett az új magyar népdalstílus darabjai is felbukkannak.”

MTVA

Különleges légkör fogadta ma a járókelőket országszerte. Virágcsokrokkal a kezükben, ünnepélyes öltözékben, iskolatáskával a vállukon, szüleiket kézen fogva izgatott gyerekek haladtak sietősen. Az ország valamennyi iskolájában, közte az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában is megtartották a tanévnyitót.

Felcsendült az ukrán és a magyar himnusz, majd Lukán-Végső Emese szervezőpedagógus, műsorvezető bemutatta a vendégeket. Az ünnepségen részt vett Szabó János, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja; Cap István, Ungvár alpolgármestere; Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője; Kulin Zoltán, a városi tanács képviselője, a tanintézmény egykori tanulója; Jurij Zaharov, az Ukrán Olimpiai Bizottság megyei kirendeltségének felelős titkára.

Ezután Keszler Stella iskolaigazgató köszöntött mindenkit az új tanév kezdete alkalmából. Elmondta, sokan és sokat dolgoztak azért, hogy kényelmesebbé tegyék a tantermeket. Köszönetet mondott kollégáinak, a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. Az igazgató beszédében elmondta, hogy idén 466-ra gyarapodott a tanulók létszáma. A májusban elballagott 15 végzős helyett a három első osztályban 74 csöppség ül be az iskolapadokba. Őket Klacik Eleonóra, Kiss Katalin és Kozma Katalin fogja bevezetni a betűk és számok világába.

„Egyre többen vallják sajátjuknak Kazincy bölcsességét, miszerint »Nyelvében él a nemzet« – mondta Kulin Zoltán –, s talán ennek is betudható az intézmény létszámának növekedése.” Reményét fejezte ki, hogy a gyerekek otthonra találnak az iskola falain belül.

Szabó János konzul egy Váradi József-idézettel kezdte: „Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: Élet… Ha a szemükbe nézünk, ugyanazt a sugárzást érezzük, ugyanazt olvassuk belőlük: Itt vagyok, faragj az évek során embert belőlem!” A diplomata azt kívánta a tanulóknak, hogy keresztény értékrenddel felvértezve állják meg helyüket az életben.

A tanítónők nevében Klacik Emese bátorította az első osztályosokat és szüleiket.
Az ünnepség végén Héder János lelkész hirdetett igét, és közös imában kért áldást a jelenlévőkre, s az egész magyar közösségre.

Ezután megszólalt az első csengő, és a tanulók osztályfőnökeikkel együtt bevonultak a tantermekbe az első nevelői órára, melyet Ukrajna függetlensége 25. évfordulójának szenteltek. Kárpátalján több mint 18 ezer elsős és több mint 10 ezer végzős tanuló ült be az iskolapadokba, a megye 668 tanintézményében összesen közel 157 ezer iskolás. Számukra holnap kezdődik a tanulás.

Rehó Viktória
Kárpátalja.ma

Teréz anya szentté avatási szertartását Rómában tartják majd a Szent Péter téren, a szentmisét Ferenc pápa mutatja be az irgalmasság szentéve önkénteseinek jubileuma keretében.

Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá a Szentek Ügyeinek Kongregációja döntését Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásáról, miután a szentté avatási ügyekben döntő vatikáni kongregáció elismerte a Teréz anya közbenjárására történt csodát: egy brazíliai mérnök gyógyulását.

Teréz anya szentté avatása az irgalmasság szentéve egyik legnagyobb vatikáni eseményének ígérkezik.

Teréz anya 1910 augusztusában született Agnes Gonxha Bojaxhiu (ejtsd: Ányesz Gondzsa Bojadzsiu) néven az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szkopjéban.

Tizennyolc évesen felvételét kérte az angolkisasszonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte. Innen hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat 1931. május 25-én.

A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott Lisieux-i Kis Szent Teréz iránti tiszteletből választotta. 1946. szeptember 10-én hallotta meg Jézus hívását, hogy hagyja el a zárdát, és éljen a legszegényebbek között.

1948-ban vetette le a Loreto nővérek ruháját. Fehér száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. A Szeretet Misszionáriusai rend 1950 októberében kapta meg a jóváhagyást, majd 1965 februárjában pápai jogú társasággá lett.

Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték, 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. 1997. szeptember 5-én halt meg. 2003. október 19-én avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Szeptember 1-jén tanévnyitó ünnepséget tartott a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium.

Elsőként – a hagyományokhoz híven – az intézmény elsősei vonultak át a székelykapun, jelképezve, hogy a gimnáziumba lépve egy új korszak kezdődik életükben.

Ezt követően Szabó Árpád iskolaigazgató tartott ünnepi beszédet. Köszöntőjéből megtudhattuk, hogy a gimnázium tagja az európai uniós Tehetségpont hálózatnak, s kárpátaljai viszonylatban is előkelő helyen áll azon intézmények listáján, melyek a legkiemelkedőbb eredményeket érik el. Az igazgató elmondta, hogy idén három első osztályt indítanak, továbbá említést tett a műfüves pálya folyamatban lévő kialakításáról, a gimnáziumban létrejött új laborról, ahol a diákok szabadidejükben dolgozhatnak, kísérletezhetnek. Az intézmény vezetője beszélt a Kárpátalján kialakult tanárhiányról, s megértését fejezte ki a külföldre utazó oktatók felé, továbbá sok sikert kívánt azoknak az egykori pedagógusoknak, akik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és a Felsőfokú Szakképzési Intézetben folytatják tovább munkájukat. A gimnázium idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját, ez alkalomból az intézmény színvonalas megemlékezést szervez.

Szabó Árpád beszéde után Nagy Natália és Fodor Tamás előadásában hangzott el egy vers, mellyel az első osztály köszöntötte a pedagógusokat és diáktársakat.

Simon Gyöngyi, a Beregszászi Járási Tanács Oktatási, Ifjúsági és Sport Osztályának vezetőjeének köszöntője után Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspökeés Kincses Margaret, a helyi református gyülekezet lelkésze kérte Isten áldását az új tanévre.

A gimnázium tanévnyitó ünnepsége Ady Endre szavaival zárult: „Ha élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz.”

Brekócki Evelin

Kárpátalja.ma

Az alma az egyik leggyakrabban fogyasztott gyümölcs hazánkban: egész évben elérhető, ráadásul jó áron, és rengetegféle formában felhasználható. Lehet belőle lekvár, almalé, gyümölcsleves, tehetjük süteménybe, vagy nyersen salátába is. Íme, néhány érdekes tény a gyümölcsről!

Az ókori görögöknél ha valakit megdobtak almával, az azt jelentette, hogy szeretik – ha elkapta, akkor pedig viszonozta is az érzést.

• A világon olyan sok almafajta létezik, hogy ha minden nap másfajtát ennénk, akkor is húsz évbe telne, mire mindet meg tudnánk kóstolni.
• Az almafogyasztás segít csökkenteni a fogszuvasodást kialakulását, mert serkenti a nyálképződést.
• Jobban tesszük, ha nem eszünk almamagot nagy mennyiségben, mert ciánt tartalmaz.
• Az alma a rózsafélék családjába tartozik.
• Az almák mérete is igen változatos: a cseresznyénél alig nagyobbtól egészen a grapefruit méretűig terjed.
• Az almában nincs zsír, nátrium és koleszterin, és kitűnő rostforrás.
• Egy átlagos méretű alma 80 kalóriát tartalmaz.
• Az alma 25 százaléka levegő, ezért lebeg a vízen.
• Ültetés után 3-5 évbe telik, mire az almafa először gyümölcsöt hoz.
• Az alma (és egyéb gyümölcstermő fák) termelésével foglalkozó tudományágat pomológiának hívják.
• Abraham Lincoln amerikai elnök egyik kedvenc hobbija az almatermesztés, illetve az almafáinak gondozása volt.