Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A lábkörmök gombásodása gyakoribb jelenség, mint gondolnánk – a sárguló, vastagodó, leváló körmök problémája sokakat érint legalább egyszer élete során.

A körömgombát kiválthatja a bőr abnormális pH-szintje, az immunrendszer legyengülése, cukorbetegség és a nyirkos, nedves környezet is. Szerencsére léteznek otthon is könnyedén kipróbálható, természetes gyógymódok a gombásodásra. Ráadásul még olcsók és mindenki számára elérhetők is.

Almaecet
Keverjünk össze ugyanannyi vizet és almaecetet, és áztassuk a lábfejünket a folyadékban 30 percig. Utána alaposan szárítsuk meg, és ismételjük a műveletet hetente két-három alkalommal.

Egy rész fehér ecetet és két rész meleg vizet keverjünk össze, és ebbe a keverékbe áztassuk a lábunkat negyed órán át. Utána öblítsük le, szárítsuk meg a lábat, és naponta kétszer ismételjük. Ha esetleg bőrirritáció lépne fel, adjunk több vizet a keverékhez.

Teafaolaj
Keverjünk össze néhány cseppet az olajból egy evőkanál olívaolajjal. Kenjük a körömre, hagyjuk rajta tíz percig, utána pedig gyengéden dörzsöljük át egy használaton kívüli fogkefével. Naponta 2-3 alkalommal ismételjük, amíg szükséges.

Szódabikarbóna
Egy fél csésze szódabikarbónát, egy fél csésze keserűsót és egynegyed csésze 3 százalékos hidrogén-preoxidot keverjünk össze négy csésze meleg vízzel, majd áztassuk a keverékben tíz percig a lábunkat. Utána tiszta vízzel öblítsük le, és szárítkozzunk meg. Napi két alkalommal ismételjük.

Oregánóolaj
Két csepp oregánóolajat keverjünk össze egy teáskanál olívaolajjal, és kenjük a keveréket az érintett körömre. Hagyjuk hatni legalább 30 percen át. Utána öblítsük le és szárítsuk meg a körmöt. Naponta egyszer-kétszer érdemes ismételni, míg elmúlnak a tünetek.

A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend – figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá.

A Global Panel on Agriculture and Food Systems for Nutrition nevű bizottság jelentése szerint kétmilliárd ember étrendjéből hiányoznak azok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek szükségesek az egészség megőrzéséhez – írta a BBC News.
Ezek hiánya a szívbetegség, a magas vérnyomás, a diabétesz és egyéb olyan, táplálkozással összefüggő betegségek előfordulását növeli, amelyek csökkentik a teljesítőképességet és az egészségügyi szolgálatok túlterhelésével fenyegetnek.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) elé terjesztett jelentés rámutat, hogy ezek a nem fertőző, krónikus betegségek a fejlett országokban jellemző zsíros, feldolgozott ételekben gazdag étrendekkel állnak összefüggésben. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint a fejlődő országokban is egyre aggasztóbb a helyzet ebből a szempontból.
Mint aláhúzták, kizárólag a HIV-fertőzöttség és a malária problémájának kezelését célzó globális erőfeszítésekhez hasonló összefogással lehetne legyőzni a helytelen táplálkozással összefüggő kihívásokat.
A szakértők szerint a gyermeki és anyai rosszul tápláltság, a magas vérnyomás és egyéb, étrendhez kötődő egészségi kockázatok több évet vesznek el az ember életéből, mint a dohányzás, a levegőszennyezettség, a szegényes higiénia és a nem biztonságos szex. Nagy erőfeszítések történtek ugyan az alultápláltság visszaszorításában, de továbbra is világszerte 800 millió ember éhezik napi szinten.
A jelentés szerint az alultápláltság az öt éven aluli gyerekek csaknem negyedének akadályozza a fejlődését. Az alultáplált nők pedig élethosszig tartó károsodással születő gyerekeket hoznak a világra.
A dokumentum egyik szerzője, Lawrence Haddad szerint Guatemalában a gyerekek több mint 40 százaléka korához képest alacsony. “Ezért részben a társadalmi egyenlőtlenség a felelős. A magasabb jövedelmű emberek jobb élelmiszerekhez jutnak, és nagyon kis arányban fordul elő náluk fejlődési elmaradottság. Az alacsony jövedelmű csoportok étrendje azonban kukoricán alapszik, és nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket vagy például a csirkehús biztosította fehérjét” – magyarázta a szakember.
Az alultápláltság ellen vívott harc olykor csak a kalóriamennyiség növelésére koncentrál az étrend egészének javítása helyett. Sok olyan országban, amely széles körű alultápláltsággal küzdött, szinte egyik pillanatról a másikra vált súlyos problémává az elhízottság.
Kínában például, ahol az elmúlt években gyorsan változott az emberek étrendje, a lakosság felét fenyegeti annak veszélye, hogy 2030-ra túlsúlyossá vagy elhízottá válik. Globálisan nézve pedig a 2005-ben becsült 1,3 milliárdról 2030-ra várhatóan 3,3 milliárdra fog nőni a túlsúlyos és elhízott emberek száma.
A problémák egy részét ugyan enyhíti a gazdasági fejlődés, az emberek étrendje ugyanakkor romolhat és a jelek szerint romlik is, ahogy az országuk egyre gazdagabbá válik. A jelentés szerint az emberek ugyan több gyümölcsöt és zöldséget esznek, de ennek jótékony hatása lenullázódik az alacsony minőségű ételek fokozott fogyasztásával.
Az urbanizáció miatt egyre több ember étrendjében dominálnak a feldolgozott ételek, és globálisan nézve is egyre több olyan étel kerül az emberek tányérjára, amely valamiféle fizikai és kémiai eljáráson esett át.
A bizottság előrejelzése szerint a bolygó lakosságának növekedésével párhuzamosan a helyzet tovább súlyosbodik a következő húsz évben, és a világ népességének felét fogja érinteni a rosszultápláltság.
A szakemberek szerint 2050-re további kétmilliárd szájat kell majd táplálni Afrikában és Ázsiában. A mutatók szerint a klímaváltozás több mint félmillió többlethalálozáshoz fog vezetni, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
A kutatók szerint az embereknek több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, rostot, mogyorófélét, magokat és telített zsírokban szegény fehérjéket kell enniük. Csökkenteni kell a hozzáadott cukor, a cukros rágcsálni- és innivalók, a túlzott só és a feldolgozott húsok bevitelét. A csecsemőket érdemes legalább hathónapos korukig szoptatni.

В нашій країні з дня на день приймають все більше нових законів чи вносять зміни до вже діючих правових норм, тому законодавці та правовики відіграють важливу роль у житті суспільства, адже саме вони намагаються вирішити ту чи іншу правову проблему громадян.

На Закарпатті проживає чимало нацменшин, і більшість з них не знають своїх прав та обов’язків. Тому для усунення необізнаності закарпатського населення, за сприяння угорського Центру надання правової допомоги нацменшинам, правовик Адвокатської компанії «Алібі» Віктор Іляшович 19 вересня у Закарпатському угорському інституті ім. Ф. Ракоці ІІ (ЗУІ), а 20 вересня в Ужгородському національному університеті організував конференцію під назвою «Правоохорона у Тисо-Дунайській низовині».

У Берегові першим вітав присутніх проректор ЗУІ Дюла Фодор. Потім студенти юридичного факультету УжНУ представили гумористичну сценку. Опісля цього директор угорського Центру надання правової допомоги нацменшинам Дьєрдь Човті у своїй лекції розповів про юридичне положення та охорону прав нацменшин Тисо-Дунайської низовини, а керівник проекту Дора Ґереґ та юрист центру надання правової допомоги Естер Антал прозвітували про діяльність організації. У своїй доповіді вони ознайомили учасників конференції з досягненнями центру, розповіли про майбутні плани та діяльність партнерської мережі центру у Тисо-Дунайській низовині. Крім цього, намагалися вказати місце прав нацменшин у правовій системі, а також дати відповіді на такі поширені питання як: чому необхідно захищати свої права та яку роль відіграє у цьому Центр надання правової допомоги нацменшинам. Під час виступу було представлено національну та міжнародну правову практику.

Csóti György, Kisebbségi Jogvédő Intézet, igazgató

У своїй доповіді проректор УжНУ Мирослава Лендєл розповіла про юридичне підґрунтя охорони природи та її можливості. Потім викладач кафедри Екології і права Католицького університету ім. Пейтера Пазманя Дюла Банді прозвітував про право навколишнього середовища ЄС.
Наостанок адвокат Віктор Іляшович висловив щиру подяку лекторам та організаторам за те, що захід пройшов на такому високому рівні.

Тюнде Товт
Kárpátalja.ma

A magyarok kilenc érmet nyertek a törökországi Ordúban rendezett női junior és ifjúsági ökölvívó Európa-bajnokságon.
A fiatalabbak között Pallás Szimonetta (81 kg) és Juhász Adrienn (+81) második, Károlyi Gabriella (51) és Papp Dorina (64) pedig harmadik lett. Az idősebbeknél Hámori Luca csak a döntőben kapott ki, míg bronzérmet nyert Lakotár Hanna (48 kg), Kondákor Emília (52 kg), Oláh Henrietta Katalin (57 kg) és Petrovics Gabriella (70 kg).

Az Európai Unió (EU) eddigi legnagyobb humanitárius segélyprogramját indítja a Törökországban élő menekültek számára – jelentette be Hrisztosz Sztilianidesz, az Európai Bizottság (EB) humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa hétfőn Ankarában az Ömer Celik török uniós ügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Sztilianidesz kifejtette: a 348 millió eurós összeg (106,7 milliárd forint) annak a jele, hogy Brüsszel kész támogatni Ankarát a menekültválságban.
A program keretében nagyjából 1 millió ember bevételi forrását biztosítják. A rászorulók bankkártyát kapnak, amelyre igényeikhez mérten havonta töltenek pénzt. A rendszer élelmiszer vásárlását, lakhatási, valamint oktatási költségeik rendezését teszi lehetővé. A Sürgős Társadalmi Biztonsági Háló elnevezésű projektet az ENSZ Világélelmezési Programja koordinálja, a Török Vörös Félhold, a török katasztrófavédelem, valamint a török családügyi és szociálpolitikai minisztérium segítségével. Az EB szerint biztosított a pénz helyes felhasználása.
Ömer Celik felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió támogatására nem a török államnak, hanem az elesetteknek van szüksége.
Az Európai Unió és tagállamai tavaly novemberben, majd idén márciusban 3-3 milliárd eurót ígértek arra a célra, hogy javítsák a többnyire Szíriából Törökországba menekült csaknem hárommillió ember életkörülményeit. Brüsszel cserébe a menekültáradat megfékezését várja Ankarától.

Magyarország külügyminisztériumának kulturális osztálya anyagi hozzájárulást biztosít a 2016-os magyar történelmi évfordulók, kulturális programok megvalósítására Kárpátalján – tájékoztatott Szalipszki Endre beregszászi főkonzul szeptember 26-án a konzulátuson tartott sajtótájékoztatón.

A meglévő források hatékonyabb kihasználása érdekében a Beregszászi Magyar Konzulátus, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola háromoldalú együttműködést alakít ki, hogy tágítsanak a lehetőségek körén az események eredményesebb megszervezését illetően.

– Szeretnénk, hogy színes legyen a következő évünk, és sokkal nagyobb volumenű programokat tudjunk megvalósítani ebben a hármas társulásban – nyilatkozta az együttműködésről Kudlotyák Krisztina, a PCS igazgatója.

A megállapodással kapcsolatos részfeladatokat a következő napokban pontosítják a felek.

Szerteágazó, többdimenziós programokról van szó, melyek között kiemelt helyen szerepel az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáról való méltó megemlékezés. Az előzetes tervek szerint emléktáblák avatása, kiállítások, koncertek, filmvetítések tanúskodnak majd az együttműködés sikerességéről.

Kárpátalja.ma

Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma az Eötvös Loránd Tudományegyetem közreműködésével nyílt köznevelési pályázatot hirdet a szórványban folyó oktatás támogatására a 2016/2017-es tanévben.
1. A pályázat célja:
Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Szlovákiában és Horvátországban köznevelési (nem felsőfokú vagy felsőoktatási képzési) feladatokat ellátó, szórványterületen dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosításához, utazási, valamint kollégiumi ellátási költségeihez történő hozzájárulás.

2. A pályázat benyújtására jogosultak köre:
Romániai, ukrajnai, szerbiai, szlovákiai és horvátországi jogi személyiséggel rendelkező határon túli magyar nonprofit szervezetek (egyházak, alapítványok, egyesületek, civil szervezetek, társulások stb).

3. Általános tudnivalók:
- A támogatás forrása: a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklete, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20/5/18/4. “Határon túli köznevelési feladatok támogatása” megnevezésű részfeladata (Áht azonosító: 348 662).
- A jelen pályázaton felhasználható pénzügyi keretösszeg 20,5 millió forint, az elnyerhető támogatás alsó határa 100 ezer forint, felső határa 2 millió forint vissza nem térítendő támogatás, a támogatási intenzitás 1-100% közötti.*
- A pályázó a pályázat benyújtásával elfogadja, hogy a benyújtott pályázatokról, az azt kérelmezőkről, az igényelt támogatások fajtájáról, valamint az odaítélt támogatások összegéről szóló adatokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: ELTE) megküldi a Magyar Államkincstár részére.
- Pályázni kizárólag az 1. pontban megjelölt országokban, szórványterületen rendszeres (iskola- vagy kvázi iskolarendszerű) munkaköri, illetve tanulói munkaformában dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosítására, diákok és pedagógusok utazási költségeire, valamint szórványban folyó oktatási tevékenységhez kapcsolódó kollégiumi ellátási költségekre lehet. Pedagógusok esetében az ellátott feladatra szerződést kell kötni, amelyet a támogatás szakmai és pénzügyi elszámolásának elkészítésekor – a teljesítés igazolásával együtt – másolati formában be kell nyújtani.
- A pályázatokról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) oktatásért felelős államtitkára dönt az Értékelő Bizottság (elnök: Dr. Cseszregi Tamás oktatási igazgató, tagok: Jakabné dr. Szalai Krisztina főosztályvezető, Mézner Rita közigazgatási tanácsadó, Gaál Nóra irodavezető, Újszásziné Galló Szilvia pályázati referens) javaslata alapján 2016. november 15-ig. A pályázati eredmény érvényességéhez a kedvezményezett részéről összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell benyújtani a szerződéskötés megelőzően a kötelezettségvállaló személyével és az Értékelő Bizottság tagjaival kapcsolatban.
- A nyertes pályázókkal az ELTE 2016. december 31-ig köt szerződést, és az abban foglalt feltételeknek megfelelően gondoskodik a megítélt támogatások egy összegben történő, a beszámoló elfogadását megelőzően támogatási előlegként történő átutalásáról a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet) alapján.
- A pályázóknak nem kötelező saját forrás biztosítása. Amennyiben a pályázó önrészt (saját szállás, terem biztosítása) számol el, nem számítjuk önrésznek.
- A pályázatnak tartalmaznia kell a feladathoz kapcsolódó adatokat és körülményeket (program ideje, érintettek köre, témája, költségterve stb.), amelyet a mellékelt “Adatlap” kitöltésével kell elkészítenie.
- Egy szervezet csak egy pályázatot nyújthat be.
- A támogatás folyósítására a szerződés mindkét fél által történt aláírását követően, a szerződésben rögzített időpontig kerül sor.
- A szerződés megkötése előtt a pályáztató kérheti a felhasználási terv módosítását.
- A programot úgy kell megtervezni, hogy a várható szakmai hasznosulás a tervezettnél kisebb mértékben nyújtott támogatás esetén se sérüljön.
- A szerződésben foglalt támogatási összeg felhasználásának kezdő időpontja 2016. szeptember 1. véghatárideje szerződés szerint, de legkésőbb 2017. június 15.
- 2017-re átnyúló finanszírozás esetén a program 2016. évi indítású kell, hogy legyen.
- A támogatás felhasználásáról a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles szakmai és pénzügyi beszámolót és pénzügyi elszámolást benyújtani.
- A pályázati adatlap beküldésével a pályázó tudomásul veszi a pályázati feltételeket.

4. A pályázatok benyújtása, határidő
- A pályázatokat kizárólag az erre rendszeresített adatlapon lehet benyújtani, amely a hozzá tartozó nyilatkozattal együtt a csatolt fájlból érhető el.
A kitöltött pályázati adatlapokat – az előírt mellékletek csatolásával, elektronikusan, pdf formátumban – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Oktatási Igazgatóságára, Újszásziné Galló Szilvia részére, gallo.szilvia@kancellaria.elte.hu e-mail címre, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Képzési Főosztályára, Mézner Rita részére, rita.mezner@emmi.gov.hu e-mail címre kérjük eljuttatni.
A pályázat elektronikus beérkezésének határideje: 2016. október 25. 24.00
- A pályázó a pályázat elektronikus beküldésekor az alábbi mellékleteket köteles csatolni:
- a mellékletként csatolt adatlap a hozzá tartozó nyilatkozatokkal;
- a Kedvezményezett létesítő okiratának egyszerű másolata, illetve annak magyar nyelvű fordítása egy példányban;
- a Kedvezményezett létezését igazoló (végzés, nyilvántartásba vételről szóló határozat, kivonat a bírósági nyilvántartásból,), a pályázat benyújtásának napjától számított 30 napnál nem régebbi hiteles okirat és annak magyar nyelvű fordítása;
- a Kedvezményezett képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya és annak magyar nyelvű fordítása;
- amennyiben az átutalást magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet fogadja be, annak az erről szóló nyilatkozata;
- igazolás a támogatást fogadó bankszámláról.
A nyertes pályázókkal történő szerződéskötés során az EMMI, mint Támogató a 98/2012. Korm. rendelet 3. § 1/b bekezdés figyelembevételével az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50/A. §-a szerinti biztosíték kikötésétől eltekint.

5. A pályázatok elbírálásának mérlegelési szempontjai:
- a leadott program szükségszerűsége, minősége, megvalósíthatósága,
- a program várható szakmai hasznosulásának bemutatása,
- a költségvetés megalapozottsága, az eddigi elszámolási és szervezési tapasztalat.
Nem jogosultak a támogatásra:
- azok a szervezetek, amelyek a tárgyévet megelőző két évben nem tartották be az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Balassi Intézettel kötött szerződésben foglaltakat.
Hiánypótlásra tekintet nélkül érvénytelen a pályázat, ha
- nem a pályázati adatlapon nyújtotta be a jelölt a pályázatot;
- a pályázati adatlapot a meghirdetett beérkezési határidőn túl nyújtotta be.
A pályázat befogadásáról annak benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsátunk ki vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasítjuk a pályázatot.
Nem megfelelő dokumentációval mellékelt pályázat esetén hiánypótlásra az arról szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő 5. naptári napig van lehetőség egy alkalommal. A hiánypótoltatott dokumentumokat a 4. pontban meghatározottak szerint szükséges benyújtani.
A pályázat elbírálásáról a beküldött adatlapon megadott e-mail címre 2016. november 20-ig küldünk értesítést.
A nyertes pályázók listáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján – http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma -, valamint a http://www.martonaron.hu honlapon tesszük közzé.
A pályázó a pályázati eljárással és döntéssel szemben írásban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 102/D.§-ában meghatározott módon kifogást nyújthat be az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterének címezve a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 10 munkanapon, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtéről vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül. A pályázati döntéssel szemben egyéb jogorvoslatnak helye nincs.
A pályázó a pályázattal kapcsolatban az alábbi személytől kérhet felvilágosítást:
Eötvös Loránd Tudományegyetem/ Újszásziné Galló Szilvia (gallo.szilvia@kancellaria.elte.hu)
Emberi Erőforrások Minisztériuma/ Mézner Rita (rita.mezner@emmi.gov.hu)
A pályázatra egyebekben a magyar jog szabályai az irányadóak.

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati dokumentum

A hagyományokhoz híven Isten házában, a beregszászi református templomban tartotta tanévnyitó ünnepségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és annak Felsőfokú Szakképzési Intézete szeptember 23-án.

Az ünnepség Kárpátalja történelmi zászlóinak bevonulásával kezdődött, melyeket tárogatószóra a főiskola kuruc kori viseletbe öltözött hallgatói vittek be a templomba.

Elsőként Maksai Attila, a Beregszászi Református Egyházközség lelkipásztora, a főiskola lelkésze köszöntötte a jelenlévőket Isten igéjével Nehémiás könyvéből.

Nemzeti imádságunk és a főiskola himnusza, a Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori ének után köszöntötték a meghívott vendégeket.

Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora tanévnyitó beszédében a tanévzáró óta történt eseményekről, az új tanév feladatairól, s a 2016-os felvételi eredményekről számolt be. Beszédében elmondta, hogy a főiskolán további infrastrukturális fejlesztések mennek végbe: jó ütemben zajlik a szakképzési intézet beregszászi és nagydobronyi kollégiumának építése. A tervek között szerepel egy sportcsarnok és gyümölcstermesztési telep kialakítása. A rektor köszönetet mondott Buczkó Istvánnak, a Biológia és Kémia Tanszék professzorának a főiskolának ajándékozott Róna-havasok tövében lévő magashegyi üdülőért, ahol kutatásokra szánt bázist fognak kialakítani.
A főiskola rektora arról is beszámolt, hogy ebben az évben a munkaerőpiacon nagyon keresettek voltak a főiskola végzősei. Ez annak köszönhető, hogy Kárpátaljáról közel 200 pedagógus vállalt külföldön munkát, mintegy 80 pedagógusi állás máig betöltetlen.

Orosz Ildikó tanévnyitó beszédében bejelentette, hogy összesen 1081 hallgató, köztük BSc-képzésen 93 elsős kezdi meg a 2016/17-es tanévet a Rákóczi-főiskolán. A Felsőfokú Szakképzési Intézet öt szakján 90 elsős kezdi meg tanulmányait. Az Ukrajnában nem akkreditált magyarországi kihelyezett képzésekre összesen 64-en nyertek felvételt.
A rektor arról is beszámolt, hogy a főiskola fennállása óta először ösztöndíjban részesülnek az intézmény nappali tagozatos hallgatói. A levelező képzésben részt vevő hallgatóknak ezentúl nem kell tandíjat fizetniük.
Orosz Ildikó az elsősökhöz szólva megfogalmazta, hogy ők őrhelyen állnak, a magyar kultúra tüzét őrzik, ugyanis vállalták, hogy itthon maradnak, s nem választottak külföldi oktatási intézményt. Ennek tükrében a rektorasszony Márton Áron szavaival nyitotta meg a 2016/17-es tanévet: „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve.”

A rektori útravaló után az első évfolyamos hallgatók fogadalomtétele következett, majd kézfogással hivatalosan is az intézmény hallgatóivá avatták a gólyákat.

A II. RF KMF tanévnyitóján harmadik alkalommal nyújtották át a főiskola tudományos tanácsa által létrehozott Rákóczi-díjat, amely az önálló kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatás létrejöttének, a főiskola megmaradása és fejlesztése érdekében döntő szerepet vállaló személyek tevékenységének elismerése. A kitüntetésben azok a személyek részesülhetnek, akik erkölcsi kiállásuk, anyagi támogatásuk révén jelentősen hozzájárultak több ezer kárpátaljai magyar fiatal képzéséhez, ezzel is segítve boldogulásukat szülőföldjükön. A díjat minden évben két személy – egy anyaországi vagy külföldi és egy kárpátaljai – kaphatja. A főiskolai tanács határozatának értelmében 2016-ban a magyarországi díjazott Naszvadi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója; a kárpátaljai díjazott pedig Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiszteletbeli elnöke.

Naszvadi György egészségügyi okok miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, így köszöntő szavait Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja tolmácsolta.
Milován Sándor meghatódva köszönte meg a kitüntetést, s örömét fejezte ki, hogy Kárpátalján magyar tannyelvű felsőoktatási intézményt alapítottak, amely az évek során egyre nagyobbá nőtte ki magát.

Bocskor Andrea EP-képviselő köszöntője Dobos Sándor, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatójának tolmácsolásában hangzott el.

Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány és a KMKSZ elnöke kiemelte, hogy napjainkban nagyon fontos a kárpátaljai magyarság összefogása, s az ez ügyben kifejtett munka és küzdelem soha nem értelmetlen.

A beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték az intézmény valamennyi hallgatójára, tanáraira, munkatársaira és minden jelenlévőre.
Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Friss tanulmány szerint Grönland jégtakarója gyorsabban olvad, mint ahogyan eddig hitték, mert a földkéreg alatt lévő földköpeny torzulásait nem vették figyelembe a tudományos számításokkor.

E jelenség miatt alábecsülték az évente megolvadt 20 milliárd tonnás jégtömeget – állapították meg tudósok, tanulmányuk a Science Advances tudományos folyóirat legutóbbi számában jelent meg.

Az újabb számítás szerint Grönland 2003 és 2013 között mintegy 2700 milliárd tonnányi jégtömeget veszített el a korábban becsült 2500 milliárd tonnával szemben, azaz 7,6 százalékkal többet a korábban véltnél – mondta Michael Bevis, az Ohiói Állami Egyetem földtudományi professzora, a tanulmány társszerzője.

“Ez eléggé szerény korrekció, ami nem változtatja meg a Grönland összes jégveszteségével kapcsolatos becslésünket, de a felfedezés következtében másképp látjuk azokat a helyeket, ahol veszteségek keletkeznek a sarki jégtakaróban” – magyarázta a kutató.

A földgolyó ezen vidékén a földkéreg lassan mozog északnyugati irányba. Negyvenmillió éve Grönland egy része forró magmaoszlop felett haladt el, amely megolvasztotta a most Izland alatt található földköpeny kőzeteit.

A legutóbbi jégkorszak idején a grönlandi jégtakaró sokkal nagyobb volt, mint jelenleg, hatalmas tömege alatt lassan benyomta a földkérget az alul lévő magmaoszlop által meglágyított földköpenybe.

Amikor a jégkorszak végén a jég nagy része elolvadt, a jégtakaró súlya jelentősen csökkent, és hagyta felemelkedni a földkérget, amelynek emelkedése most is folytatódik, míg a földköpeny kőzetei tovább mozognak Grönland alatt.

Amikor az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA GRACE műholdjai 2002-ben elkezdték mérni a Föld körüli gravitációs mezőt, a szakemberek tudták, hogy különbséget kell tenni a földkéreg alatti kőzetáramlás és az azt borító jégtömeg változásai között.

A műholdak műszerei azonban nem tudták megkülönböztetni a jég és a földkéreg alatti kőzetek tömegét – mutattak rá a kutatók. A matematikai modellezéskor e két paramétert pontosan figyelembe kellett venni.

A megújult nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium avatása utáni napon került sor a Kárpát-medencei reformátusok iskolák közös tanévnyitójára. A nagyenyedi vártemplomban tartott istentiszteleten Szegedi László egyházkerületi missziói előadó hirdette az igét a harminchat református tanintézményből érkezett diáknak, valamint a nagy számban résztvevő helybéli gyülekezetnek.
Hosszú zászlósor állította meg Nagyenyed központjában a forgalmat néhány percre szeptember 18-án, vasárnap, amíg a nagyenyedi kollégiumból a Kárpát-medencei református iskolák képviselői átvonultak a vártemplomba. Gudor Botond nagyenyedi esperes liturgiai szolgálata után Szegedi László erdélyi generális direktor hirdette az igét a gyülekezetnek az 1Móz 6,9-22 alapján. Az özönvíz előtti bárka építés történetéből hét fontos tanulságot vont le. Az első, hogy Isten egy személyes valóság, hiszen csak azzal lehet járni, csak azt tegezzük, becézzük, aki személyes, élő valóság. Továbbá észre kell venni, hogy Noé vállalta a másságot. Mindenki másképpen gondolkodott, mindezek ellenére ő külön úton járt. A kollégisták ma Noé-csoportokként kisebbségben vannak. Vajon mind vállaljuk az Isten kisebbségéhez való tartozást? A történetből azt is megtanulhatjuk, hogy a hívő ember nem hivalkodik. Noé azt tette, amit Isten parancsolt neki. Az Istennel járó ember kincseket ment, Noé az élet teljességét mentette meg. Istennel ugyanakkor nem szenvedünk bezártságban, Noé tudott a bárkába bezárva is szabad lenni. Ma GPS nélkül alig merünk elindulni bárhova is, a bárkának azonban nem volt kormányosa. Isten vezette és tartotta az irányt. Noétól kitartást is tanulhatunk, addig kell a kijelölt úton mennünk, amíg Isten megszabja. Isten mindig tudja, hogy mikor, meddig kell menni. Noé első dolga pedig az volt, hogy amikor elhagyta a bárkát, oltárt épített, hálát adott Istennek, és nem a külsőségek határozták meg a hálaadását.
Igehirdetés után a köszöntő beszédek során Brendus Réka a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese, az iskola valamikori diákja személyes emlékei alapján elmondta, hogy a Bethlen Gábor kollégium a dél-erdélyi magyarság legfontosabb intézménye, ahova mindig jó visszatérni. Ahogy az iskola bennük nyomott hagyott, úgy hagytak ők is nyomot az iskola életében, és így kell a most felnövekvő nemzedéknek is nyomot hagynia majd.
Nagy Éva, a Tanügyminisztérium államtitkári kabinetigazgatója az értékek megőrzését, az összefogás fontosságát hangsúlyozta beszédében, a megőrzendő értékek közül az anyanyelvet emelte ki. Szerinte az anyanyelv és a hit összefonódik önazonosságunk tudatával.
Ábrám Tibor, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi alelnöke a magyar református összetartozás jelszavát, a jól ismert igét idézte fel: Isten nemzetsége vagyunk. Köszöntőjében több, a református egyház életében fontos eseményre emlékezett, amelyek a testvéri közösségvállalást erősítették. Ez a közösségvállalás mutatkozik meg abban is, hogy a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap adománygyűjtésének köszönhetően minden kilencedik osztályt kezdő diák Bibliát kapott ajándékba az iskolai évkezdéskor. Ábrám Tibor utalt a reformáció emlékév jubileumi honlapjára is, a reformáció.ma nem csak egy cím, hanem jelszó, kell nekünk reformáció pont ma, hogy az ünneplésünk ne merüljön ki az emlékezésben.
Az istentisztelet keretében adták át a Bethlen-díjat is, amelyet idén Popper Cserepes Zsófia, a Lórántffy Zsuzsanna Református Gimnázium nyugalmazott tanára, igazgatója kapott. A laudációban kiemelték: a díjazott hitvallása, hogy Isten minden gyermekben értéket teremtett.

Szöveg és fotó: Kiss Gábor

Öt illegális bevándorlót fogtak el a határőrök járőrözés közben a haranglábi határátkelő közelében szeptember 21-én az esti órákban – adta hírül az ua-reporter.com hírportál.
A határsértők személyüket igazoló hivatalos okmányokat nem tudtak felmutatni a hatóságoknak, azonban négyen indiai állampolgárnak, egy pedig pakisztáninak vallotta magát.

Az illegális bevándorlókat a munkácsi határőrségre szállították.

Kárpátalja.ma

A megyei labdarúgó-bajnokságban a 19. forduló mérkőzéseit rendezték, és az élen állók közül az Ungvári FC és Nagyszőlős is nehezen tudott nyerni. Az ugocsai székvárosban elsősorban az ifjúsági csapatok találkozóján volt a nagy a tét, hiszen az első és második helyezett találkozott egymással. Végül, a vendég munkácsiak döntetlennel megőrizték vezető helyüket a tabella élén.

Eredmények (zárójelben az ifjúsági csapatok eredményei): Dolhai Borzsava–Huszti Obolony 1-0 (0-3), FC Polena–Déda 1-1 (9-2), Szerednye–Ungvári FC 1-2 (3-2), Minaj–Ungvári Spartacus 2-2 (0-3), Beregszász–Irhóc 2-1 (2-0), Nagyszőlős–Munkács 2-1 (1-1).

A felnőtteknél a 44 ponttal első Ungvári FC mögött a második Nagyszőlősnek 42, a harmadik Minajnak 36 pontja van.

A fiataloknál tovább tart a Munkács – Nagyszőlős versenyfutás: a listavezető Latorca-partiaknak 45, a második, de egy meccsel kevesebbet játszott Nagyszőlősnek 42 pontja van.

(felvégi)

Moszkva megvalósíthatatlannak és károsnak is tartja az atomfegyverek teljes betiltását célzó ENSZ-kezdeményezést – jelentette ki Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztériumnak a fegyverzetek elterjedésének megakadályozásával és ellenőrzésével foglalkozó főosztályának vezetője a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pénteki jelentése szerint.

Korábban az ENSZ-közgyűlés New Yorkban javaslatot fogadott el arról, hogy 2017-ben konferenciát hívjanak össze, amely az atomfegyverek teljes betiltására vonatkozó nemzetközi konvencióról tárgyalna.

“Teljesen nyilvánvaló, hogy sem Oroszország, sem más atomhatalom nem fog részt venni a konvenciót előkészítő tárgyalásokon. Az atomhatalmak nélkül pedig ez a kezdeményezés semmi gyakorlati jelentőséggel nem bír. Elméletben még kontraproduktív is lehet, mivel nemcsak hogy nem gyorsítja meg a nukleáris leszerelést, de bizonyos mértékben még akadályozhatja is azt. Az ilyen jellegű kezdeményezés nem vezet együttműködéshez, hanem eltávolodáshoz, sőt kibékíthetetlen ellentétekhez, ami nem válik hasznára a tömegpusztító fegyverek elterjedése visszaszorításának” – vélekedett Uljanov.

Az orosz tisztségviselő rámutatott: “Felmerül a kérdés, hogyan egyeztethető össze az atomsorompó-szerződés (NPT) – amely rögzíti, hogy az öt atomhatalom ellenőrzése alatt álló atomfegyverek törvényesnek minősülnek – az új egyezménnyel, amely ezeket betiltaná”. “Vagyis két párhuzamos jogrend keletkezne” – tette hozzá.

Uljanov hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció kész és hajlandó is fokozatosan csökkenteni nukleáris arzenálját, de csakis az atomsorompó-szerződés keretében. Emlékeztetett, hogy Oroszország és az Egyesült Államok atomarzenáljai a múlt század 50-es 60-as éveinek szintjére csökkentek.

Oroszország emellett saját területén kívül nem fog atomfegyvereket telepíteni más országokban – szögezte le Uljanov. Oroszország még az 1990-es években kivonta összes atomfegyverét a külföldi államok területéről, míg az Egyesült Államok esetében teljesen más a helyzet, fegyverei olyan államok területén vannak, amelyek nem minősülnek atomhatalomnak, így Hollandia, Németország, Belgium, Olaszország és Törökország területén – tette hozzá az orosz diplomata.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábbi javaslatára reagálva Uljanov elmondta: az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés még “nincs veszve”, de minőségében új megállapodásra van szükség. Hozzáfűzte: Moszkva a múltbéli rossz tapasztalatok miatt nem fogja magához vonni a kezdeményezést, de ha mások előállnak ilyen tervekkel, Oroszország kész a párbeszédre.

Frank-Walter Steinmeier augusztus végén új fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozását javasolta a NATO és Oroszország viszonyának javítása és Európa biztonságának erősítése céljából. A német külügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a jelenlegi fegyverzet-ellenőrzési rendszer szétesőben van, és Oroszország évek óta nem vesz részt az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés (CFE) végrehajtásában.

Egy mártírhalált halt kárpátaljai görögkeleti püspökről szól Barlay Tamás dokumentumfilmje, amelyet az első Ars Sacra Filmfesztivál keretében csütörtökön vetítettek Budapesten – hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.

A kereszt előtt című dokumentumfilmet az MTVA Vallási Főszerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozó Barlay Tamás 2004-ben készítette. A vasárnap záruló Ars Sacra egyházművészeti fesztivált idén tizedszer rendezik meg, a programba a jubileumon első alkalommal került filmes szemle, a mezőnyben három közmédiás alkotó művével.
“Olyan alkotásokat vártak, amelyek valamilyen formában a transzcendens és az ember viszonyát mutatja be. 2004-ben Kárpátalján forgattunk, ott hallottam Orosz Péter titkos püspök történetéről. A görög katolikus egyház 1945-ben a Szovjetunióban az üldözések elől illegalitásba vonult, és titokban szenteltek fel három püspököt. Kettőt közülük hamar elfogtak, Orosz Péterről azonban 1953-ig nem derült ki, kicsoda valójában” – mesélte Barlay Tamás.
Mint kifejtette, a titkos püspök közkedvelt, népszerű ember volt, történetek keringtek arról, hogyan adta oda télvíz idején cipőjét egy koldusnak, ingét egy szegénynek. A nép négy éven át rejtegette, Orosz Pétert végül az őt kutató rendőr letartóztatta, pedig a püspök akkor már szabadon járhatott, miután Sztálin halála után amnesztiát hirdettek.
“A rendőr egy útszéli kereszt előtt agyonlőtte a titkos püspököt, holttestét a rendőrség garázsában ásták el. A rendőr aztán évtizedekkel később, halálos ágyán elmondta tettét és azt is, hová ásták a tetemet” – tette hozzá a rendező.
Az Ars Sacra Filmfesztivál díjkiosztó ünnepsége szombaton este lesz az Örökmozgó Terem Premier Kultcaféban (volt Vörösmarty Mozi).

Végleges és jogerős határozatban erősítette meg a marosvásárhelyi ítélőtábla, hogy Csíkszeredában, a Szabadság téren nem loboghat a székely zászló. A per tárgyát képező lobogó korábban a Márton Áron-szoborcsoport helyén állt – számol be Kovács Attila a kronika.ro oldalon.

Az ítélőtábla döntése nyomán most a Hargita megyei törvényszék április 27-én hozott határozata vált jogerőssé, amelyben arra kötelezi Csíkszereda polgármesterét, hogy a Szabadság térre felállított, „a Székely Nemzeti Tanács zászlaját” távolítsa el. Az elsőfokú ítélet ellen a csíkszeredai polgármesteri hivatal fellebbezett, most ezt utasították el.

A keresetet tavaly nyújtotta be a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), azt kérve, kötelezzék a megyeszékhely polgármesterét a zászló eltávolítására, mert azt szerintük törvénytelenül tűzték ki közterületen. „Romániában egyetlen személy vagy szervezet arra vonatkozó joga sem ismert, hogy középületre tűzzön ki egy általa elfogadott, sajátos jelképet hordozó zászlót” – olvasható a szervezet beadványában, amely az 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1157-es kormányhatározat előírásaira hivatkozott.

Az ADEC által kifogásolt, az EMNP és az EMNT által közösen 2013-ban kihelyezett zászlót már az elsőfokú ítélet meghozatala előtt eltávolították, de nem a per miatt, hanem, mert a Márton Áron-szoborcsoport helyét foglalta el.

A lobogónak közben új helyszínt kerestek, a tér másik felében zászlórudat is állítottak, de a június 3-ai felvonáskor a rendőrség közbelépett, a zászlót levették és elkobozták. Ugyanazon a napon Hargita megye prefektusa a Hargita megyei törvényszéktől kérte a székely zászló felállítására vonatkozó építési engedély érvénytelenítését. Ez utóbbi eljárás még nem kezdődött el – írja a kronika.ro.

Egy izai háziasszony nagytakarítás közben talált rá konyhájában az RGD-5 típusú gránátra. A gazdasszony elmondása szerint a már elhalálozott férje kapta ajándékba az egyik barátjától, aki a terrorellenes harcokban vett részt – adta hírül a ua-reporter.com hírportál szeptember 22-én.

A rendőrség keresi az „ajándékozó” személyt.

Kárpátalja.ma

Izgalmas eseményre kerül sor szombaton, szeptember 24-én Ungváron Egység a sokféleségben címmel – tette közzé az ua-reporter.com

A programon részt vesznek Ukrajna, Magyarország, Szlovákia, az Amerika Egyesült Államok és az afrikai földrész országainak képviselői.

A jelenlévők lehetőséget kapnak arra, hogy megismerkedjenek egymás kultúrájával, megkóstolják hagyományos ételeiket, megtanulják a különböző néptáncok lépéseit, beszélgessenek a nemzetek képviselőivel.

A rendezvény a Beauty around me (Körülöttem lévő szépség) nemzetközi ifjúsági fesztivál keretében zajlikközép-európai idő szerint 15.00 órától a Függetlenség téren, az Ungvári Nemzeti Egyetem Orvosi Kara mellett.

Az eseményt a megyei kulturális, sport-, családi és ifjúsági ügyekért felelős hivatal szervezi az Ukrán Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával.

Kárpátalja.ma

Kétoldalú légügyi kapcsolatokat szabályozó megállapodást írt alá a magyar kormány Ausztráliával – közölte pénteken a Nemzeti Fejlesztési Miniszter az MTI-vel.

A Mernyei Ákos európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és David Stuart, Ausztrália Magyarországra is akkreditált bécsi nagykövet által aláírt dokumentum alapján lehetőség nyílik a Magyarország és Ausztrália közötti járatok indítására.
A megállapodás menetrend szerinti, személyszállító és árufuvarozó légijáratok indítására teremti meg a jogi lehetőséget a két ország bármely nemzetközi repülőtere között.
Az NFM szerint a közvetlen légi összeköttetés megteremtése a légiforgalom fejlődésén túl a két ország közötti kereskedelem és turizmus élénkülését is elősegítheti.

Az Ukrán Nemzeti Festőművészek Egyesülete megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett tárlat szeptember 5-én nyílt meg a Festőművészek Központi Házában Kijevben – adta hírül a Novini Zakarattya hírportál.

A kiállításon több mint nyolcvanöt művész 140 munkáját nézhetik meg az érdeklődők.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett Rosztiszlav Karangyejev, Ukrajna Kulturális Minisztériumának miniszterhelyettese, Olekszandr Petyik, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese, Volodimir Csepelik, az Ukrán Nemzeti Festőművészek Egyesületének elnöke, Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Festőművészek Kárpátaljai Egyesületének elnöke, valamint Volodimir Mikita, Ukrajna érdemes festőművésze és mások.

A tárlat szeptember 25-ig tekinthető meg.

Kárpátalja.ma

Egymásután két eset is történt, amelyben ukrán parlamenti képviselők ökölharcba keveredtek egymással: pénteken a plenáris ülés kezdete előtt esett neki egyik képviselő a másiknak, előzőleg pedig csütörtök éjjel egy televíziós műsor után a folyosón próbálta egyik képviselő egy másikon ütlegekkel lezárni az adásban megkezdett vitájukat.

Pénteken a plenáris ülés kezdete előtt Alekszij Honcsarenko, a Petro Porosenko államfő mögött álló frakció képviselője odalépett a teremben ülő Mikola Szkorikhoz, az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök hívei által alapított Ellenzéki Blokk képviselőjéhez. Egy csomag kétszersültet akart átadni neki, jelezvén, hogy börtönben lenne a helye. A honatyák között szóváltás alakult ki, amely utóbb verekedésbe torkollott, miközben kétszersültek borították el a terem padlóját körülöttük.
Csütörtökön a 112 Ukrajina hírtelevízió késő esti élő vitaműsora után Volodimir Paraszjuk független képviselő esett neki a folyosón Olekszandr Vilkulnak, aki Janukovics elnöksége idején miniszterelnök-helyettesi tisztet töltött be, és jelenleg szintén az Ellenzéki Blokk képviselője a parlamentben.
Vilkult a hátsó kijáraton keresztül menekítették ki az épületből biztonsági emberei. Paraszjuk üldözőbe vette az ütlegei elől menekülő honatyát, de miután nem tudta utolérni, Vilkul kijárat előtt álló autójának esett neki. Rugdosta az ajtaját és feliratot karcolt a motorháztetőre. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Paraszjuk nem első alkalommal folyamodik tettlegességhez politikai viták rendezése végett. Tavaly novemberben fejbe rúgta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik vezető tisztségviselőjét a korrupcióellenes parlamenti bizottság ülésén.
Ukrajnában politikusok között rendszeresek a hasonló összetűzések. Legutóbb június közepén volt tömegverekedés a parlament plenáris ülésén, Paraszjuk ebből is kivette részét.
Az utóbbi idők egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó üléstermi botránya az volt, amikor tavaly decemberben egy Porosenko-párti képviselő megpróbálta lerángatni a szószékről Arszenyij Jacenyuk akkori miniszterelnököt.