Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Arról, hogy egy lila félholdak által lakott tenyér,
egy reklámléghajó
és az életútvonal összetartozása milyen
irányt szab a tájékozódásnak

Higgyem el, amerre magától is elmozdul
a mondata, mindig csak arra megy
tovább, és mégse mondható rá az, hogy
összzefüggés, az, hogy értelem, csak
ez a sétamosoly, ami kitalálta őt magának,
mindig ez marad utána. Angyalűr a
dolgai között, amelyben elszenderedik,
amelyben fölébredve keresi a saját
folytatását.

Olyan papírsárkányt lássak [egy kikötött
reklámléghajót?], amely a félálomban
formálódik, de máris a szobába szabadul.
Egy súgott mondat ez a sárkány[léghajó],
a tiszta költészet formája, ami nem is
létezik talán. Ő görcsökkel szorítja –
kezében a zsinórvég – a grammatika
erejével tartja – de lucskos pizsamában
ébred.

Nézzem csak meg a tenyerét –: ez a semmit
markoló tenyér. A körömmélyedések lila
félholdját figyeljem: ez, itt, az ébredésben
eltűnő zsinór nyoma, csaknem az életútvonal
egészét eltakarja. És akkor ő felül
az ágyán, akkor ő nem tudja, mit tegyen.
Higgyem el, ő már csak azt keresi, amit
hátrahagy neki a szobában a sárkány-
[léghajó].

A stressz életünk mindennapos része, de ha túlságosan sok ér bennünket belőle, az hosszú távon komoly betegségek kialakulásához is vezethet. Éppen ezért érdemes figyelni az alábbi tünetekre – ha sokat tapasztalunk belőlük, akkor keressünk valami stresszmentesítő elfoglaltságot.

Hétvégi fejfájások
Ha a stressz-szintünk hirtelen visszaesik, az migrénszerű fejfájásokat is okozhat. Ha ilyesmit tapasztalunk, ragaszkodjunk a hét közben megszokott felkelési, lefekvési és táplálkozási rutinunkhoz, hogy minimalizáljuk a kellemetlen hatásokat.

Erős menstruációs görcsök
A súlyosan stresszes nők több, mint kétszer olyan erős menstruációs fájdalmakról számoltak be, mint azok, akik kevesebbet stresszeltek. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy stressz hatására felborulhat a hormonális egyensúly. A rendszeres sport segíthet enyhíteni a fájdalmakat.

Száj- vagy állkapocsfájdalom
Ez a stressz miatti éjszakai fogcsikorgatás tünete lehet – ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni, hogy éjszakai fogvédőt írhasson fel.

Ínyvérzés
A krónikusan magas stressz-szint növeli a szájüregi megbetegedések esélyét. A fokozott kortizoltermelés gyengíti az immunrendszert, így a fogíny is sokkal kevésbé lesz ellenálló a baktériumokkal szemben. A megfelelő mennyiségűalvásés a sport segít csökkenteni a stresszt, így erre a problémára is megoldás lehet.

Édes ételek utáni vágyakozás
Ha folyamatosan édességre vágyunk, azt ne fogjuk a hormonokra – a stressz sokkal inkább felelős érte, mert a hormonrendszert is általában a túl sok feszültség borítja fel.

Névnap Gusztáv – skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.

  Idézet „A becsületes azt jelenti, hogy hűnek kell lenni önmagunkhoz, és olyan célt kell választanunk, amellyel együtt tudunk élni és dolgozni. Ha hazudunk magunknak, nem fog sikerülni. Ha hazudunk másoknak, nem fog sikerülni.”

Richard Templar

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1910-től Mikszáthfalva, 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28.) író, újságíró, az MTA tagja. 1882-ben íróként kísérte el Munkácsy Mihályt szülővárosába, Munkácsra. A látogatásról riportban számolt be a Pesti Hírlap 1882. március 3-i számában Munkácsy útja címmel. Mikszáth 1887-től az erdélyi Illyefalva, Fogaras, végül Máramarossziget országgyűlési képviselője volt, ezért valószínűleg többször is megfordult Máramarosban. Jó barátja volt Bernáth Dezső, Ung megye képviselője. Tőle hallotta Különös házasság című regényének témáját. A regény eseményei többek között az Ungvár környéki Bozos-tanyán, ahol Buttler Jánosnak kastélya volt, Palágyon és Tarnócon (a regényben Bornóc) játszódnak. De kárpátaljai vonatkozásai vannak Akli Miklós című regényének, a Farkas a Verhovinán (1892) és  A fekete kakas (1909) elbeszéléseinek is. Az Akli Miklós egyik hőse az Ugocsa megyei Ráthonyi alispán, akit az a megtiszteltetés ért, hogy Ferenc császár meghívta az udvari báljába. Ráthonyi azzal hálálta meg a meghívást, hogy egy szál rózsáért odaajándékozta Akli községet Akli Miklósnak, a császár udvari mulattatójának. Akli Miklósról a regényben megtudjuk, hogy Ugocsa megyéből származott. Édesanyja özvegy tímárné volt, Halmiban, Akli közelében éldegélt. A fekete kakas című elbeszélésében az Ung megyei Bernáth család életét mutatta be az író. Mikszáth sokszor emlegette elbeszéléseiben az újlaki bajuszpödrőt és a gálocsi dohányt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megjelenik Madách Imre Az ember tragédiájac. drámája (1862). 

Mikszáth Kálmán író születése (1847). Minden idők legkiválóbb magyar elbeszélője, hősei hajlanak a túlzottan optimista idealizmus felé, mindamellett világosan látta a korabeli magyar társadalom megoldatlan problémáit. Legfontosabb munkái: A beszélő köntös, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Fekete város

Forrás:Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

AZ AGGODALOM LEGYŐZÉSE

„… mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.” (Máté 6:32)

Még két lépés az aggodalom leküzdésére: 1) Kérj segítséget! Pál azt írta: „…semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféleképpen gyötrődtünk: kívül harcok, belül félelemek. De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével…” (2Korinthus 7:5-6). Nem vagy egyedi eset; mások ugyanilyen félelmekkel néznek szembe. Ha kimondod aggodalmaidat, azok elvesztik erejüket. Ne feledd: „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásunknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállóknak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.” (Prédikátor 4:9-10). Beszélj az érzéseidről valakinek, akiben megbízol, és kérd meg, hogy imádkozzon veled! Az emberek sokkal segítőkészebbek, mint gondolnád. Ahogy csökken az aggodalmad, úgy nő az ő örömük. 2) Istenre figyelj, ne magadra! Jézus ezzel zárja nyugalomra intő szavait: „… mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először Isten országát, és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.” (Máté 6:32-33 RÚF). Ha gazdagságot keresel, minden fillér miatt aggódni fogsz. Ha egészséget keresel, minden szeplőtől és csomótól meg fogsz rémülni. Ha népszerűséget keresel, minden konfliktus miatt gyötrődni fogsz. Ha biztonságot keresel, minden kis reccsenéstől megijedsz. De ha minden nap Isten országára összpontosítasz, akkor ő mindent meg fog adni, amire szükséged lesz. Egy ismeretlen költő írta: „A vörösbegy azt mondta a verébnek: Kíváncsi vagyok, ezek a nyugtalan emberek vajon miért rohannak és aggódnak annyit? A veréb pedig azt mondta a vörösbegynek: Barátom azt hiszem bizonyára azért, mert nekik nincs mennyei Atyájuk, mint nekünk, aki gondoskodik rólunk.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Az emberiség történelmének meghatározó döntései sok esetben nem a parlamentekben és az országatyák színe előtt születtek meg; sokkal inkább egy-egy kávézóban, klubban vagy vadászaton dőlt el egy országrész vagy emberi élet sorsa.

Gondoljunk csak a Pilvax kávéházra, ahol a márciusi ifjak megfogalmazták a 12 pontot, s ahol Petőfi először szavalta el a Nemzeti dalt. Érdemes megemlíteni a prágai Arany Tigris kocsmát, ahol Bohumil Hrabar alkotott, vagy a budapesti Centrál kávézót, ahol a magyar irodalom olyan nagyjai fordultak meg, mint Ady, Kosztolányi és Móricz. Párizsban pedig a Café de Flore-t, melynek gyakori vendége volt Picasso, Sartre és Camus.

Kárpátalja is büszkélkedhet egy ilyen színhellyel: az ungvári Váralja kocsma közel harminc éve látja vendégül a kárpátaljai képzőművészeket, irodalmárokat, zenészeket és politikusokat. A város történelmi negyedében működő vendéglátóegység visszaröpít bennünket a múlt század első felébe, miközben garantált a kedves kiszolgálás és a családias hangulat.

A kocsma alapítójával és vezetőjével, a hét nyelven beszélő, elkötelezett művészetpártoló és magyar identitású Rusznyák Györggyel beszélgettem.

 

– Hét nyelven beszél. Köze van ennek ahhoz, hogy egy soknyelvű vidéken, az egykori Máramaros vármegye területéhez tartozó Aknaszlatinán született?

– Igen. Gyermekkoromban több nyelvvel is kapcsolatba kerültem. Édesapám magyar, édesanyám ruszin, egyik nagymamám pedig osztrák származású volt. Emellett édesanyám egy román ajkú faluban, Középapsán (Szerednye Vogyane) kapott tanítói állást, s én ott végeztem el az első osztályt román nyelven. Később visszaköltöztünk Aknaszlatinára, ahol ukrán nyelven újrakezdtem az iskolát. Az érettségit követően besoroztak, és két éven át Németországban szolgáltam.

 

– Mi történt a leszerelését követően?

– Az Ungvári Állami Egyetem orosz filológia szakára adtam be a jelentkezésemet, ám nem sikerült a felvételim. Egy éven át az aknaszlatinai sóbányában dolgoztam, s közben Nagyszőlősre jártam egyetemi előkészítő tanfolyamra. Másodjára már bejutottam az egyetemre, s elvégeztem az orosz szakot. Emellett beiratkoztam levelező olasz szakra.

 

– Az egyetem befejezése után hol vállalt munkát?

– Maradhattam volna Ungváron, ám én visszavágytam gyermekkorom színhelyére, Középapsára. Egy évet tanítottam ott, majd felkértek, hogy legyek a helyi elemi iskola igazgatója. Elvállaltam, s életem legszebb időszakát töltöttem el a faluban. Az osztályomban négy évfolyam tanult egyszerre. A gyerekek a környező hegyekből jöttek le tanulni. Az otthoni munkától koszosak és ápolatlanok voltak. Szappant és zsebkendőt vettem nekik, s megtanítottam őket a használatukra.

– Mennyi időt töltött el ebben az iskolában?

– Egy évet. Utána el kellett mennem, mert a maradásomnak az lett volna a feltétele, hogy lépjek be a Kommunista Pártba. Erre pedig nem voltam hajlandó. Más politikai nézetet vallottam.

 

– Mihez kezdett ezután?

– Először az Ungvári Állami Egyetemen kaptam adminisztratív munkát, majd Ukrajna különböző területein és Oroszországban dolgoztam. Ezek alatt az évek alatt rájöttem, hogy nekem olyan állás való, amelyben a magam ura lehetek.

Hazajöttem és megnyitottam a Váralja kocsmát ebben a helyiségben, amely már kétszáz évvel ezelőtt is kocsmaként szolgált.

 

– Milyen tervei voltak a kocsma működtetéséről?

– Arra törekedtem, hogy egy olyan helyet hozzak létre, ahol egyaránt jól érzik magukat az egyetemisták, a képzőművészek, az írók és a politikusok. Így jött létre ez az irodalmi és művészeti kocsma, amelynek a hangulata az Osztrák–Magyar Monarchia korát idézi. Itt jól megfér egymás mellett a XX. század eleji kávédaráló, a régi ungvári utcatábla, a gramofon és a szenes vasaló, miközben a kandallóban lobog a láng, és a teremben szól a dzsessz. Azért dzsessz, mert a kocsmai hangulathoz ez illik.

Amikor beindítottam ezt a helyet, nem a pénzkeresés vezetett, hanem az, hogy olyan munkahelyem legyen, ahol öröm dolgozni.

– Hogy látja, sikerült megvalósítania az elképzeléseit?

– Mindent beleadtam, hogy így legyen. Előfordult, hogy az utolsó pénzem is odaadtam egy-egy régi tárgyért. Ma már tele van a kocsma a múlt emlékeivel, köztük nagyapám régi oklevelével, darálókkal, öntött vaskályhákkal, szilkékkel. Emellett kárpátaljai festőművészek festményei díszítik a falakat.

 

– Kik keresik fel a kocsmát?

– Ruszin, magyar, sváb és román nemzetiségű vendégeim vannak. A koruk és a foglalkozásuk nagyon különböző. Azt gondolom, hogy az a közös bennük, hogy nem is annyira a kocsmába, mint inkább hozzám jönnek.

 

– Mit tesz azért, hogy szívesen jöjjenek ide a vendégek?

– Rendszeresen szervezünk koncerteket, kiállításokat és filmvetítést. A Sodró néptáncegyüttes havonta egyszer folk-kocsmát tart itt. Ezenkívül lehetőséget biztosítunk egy-egy kevésbé ismert festőnek, hogy bemutassa az alkotásait. A konyhánkban pedig egyaránt főzünk magyaros és ruszin ételeket.

 

– Közel harminc éve vezeti a kocsmát. Nem fáradt bele?

– Számomra kikapcsolódás ez a munka. Reggel bejövök, begyújtok a kandallóba, lefőzöm a kávét, és elolvasom az újságot. Aztán lassan beindul az élet, és jönnek az első vendégek. Napközben hazaszaladok egy rövid időre, hogy találkozzam a tizenkét éves kislányommal, aztán visszajövök, és este tizenegyig itt vagyok. Ugyanúgy mosogatok és felszolgálok, mint a munkásaim.

 

– Sohasem volt kísértése arra, hogy Magyarországon éljen és dolgozzon?

– Nem. Azt vallom, hogy ha valaki nem tud itt, Kárpátalján boldogulni, akkor máshol sem lehet sikeres. Magyarországon is kemény az élet. A magyarokat itt kell tartani Kárpátalján.

 

– Milyen tervei vannak?

– A kocsma mellett ma már egy kisebb szállodát is működtetek, amelynek szintén rusztikus a hangulata. Emellett van öt borospincém. Az egyik 500 méter hosszú. Most ezt szeretném borkóstoló helyiséggé átalakítani. A nagylányom Beregszászban él, és szőlőtermesztéssel foglalkozik. Az ő borát szeretném tárolni ebben a pincében.

– Elégedett az életével?

– Igen. Nem tudnám abbahagyni ezt a munkát. Gazdagnak érzem magam. Ha újrakezdeném, megint a kocsmát választanám.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A közlekedési baleset a técsői járási Bustyaháza és a huszti járási Szeklence (Szokirnicja) között történt január 14-én – tudatta a mukachevo.net hírportál január 14-én.

A rendőrség közleménye szerint a balesetet egy 38 éves királymezői (Uszty-Csorna, Técsői járás) férfi okozta. A Mercedes Sprinter márkájú mikrobusz sofőrje előzés közben a szemközti sávba hajtott. Ott összeütközött egy ugyancsak Mercedes Sprinter típusú mikrobusszal, amelyet egy 34 éves munkácsi fiatalember vezetett, aki a Huszti Járási Kórházban belehalt sérüléseibe.

A baleset következtében életét vesztette a tragédiát okozó jármű egyik utasa is, egy 55 éves técsői asszony. A szerencsétlenség további három sérültjét kórházba szállították.

A baleset körülményeit még vizsgálják.

Ezen a napon súlyos közlekedési baleset történt Ungvár közelében is, melynek következtében három ember sérült meg.

Kárpátalja.ma

Egy arany- és öt ezüstérmet szerzett a magyar csapat vasárnap a gyorskorcsolyázók torinói rövidpályás Európa-bajnokságon, amelyet összesen hét dobogós helyezéssel zárt.

A férfiak között Liu Shaolin Sándor Magyarország első egyéni aranyérmét nyerte az Európa-bajnokságok történetében, 1000 méteren győzött. Az 500 méteren világbajnok sportoló első helye mellé a 3000 méteres szuperdöntőben, valamint összetettben is szerzett egy-egy ezüstérmet, ezzel a magyar csapat legeredményesebbje lett.

Testvére, a szombaton 1500 méteren ezüstérmes Liu Shaoang 1000 méteren is a második helyen zárt.

A női csapatból Keszler Andrea szerepelt a legjobban, ő 1000 méteren egyéniben, valamint Kónya Zsófia, Bácskai Sára és Jászapáti Petra társaként a váltóval is ezüstérmet nyert.

A magyar válogatott összesen hét éremmel, egy arannyal és hat ezüsttel zárta az Európa-bajnokságot.

Egy osztrák alpesi falu újabban kidobókat alkalmaz a templomok és temetők védelmére. A festői szépségű Hallstattban a féktelen turisták miatt hozták meg a rendhagyó döntést, ugyanis a kéretlen látogatók szó szerint berontottak a templomokba és a temetésekre a szertartások közben.

Hallstattban már kidobók védik a temetőket és a falu templomait. Az új dolgozóknak egyetlen feladatuk van: a turisták feltartóztatása.

A festői szépségű alpesi falu barokk építészeti műremekeiről és sóbányáiról híresült el, így az utóbbi évek alatt megsokszorozódott az ide látogató ázsiai turistacsoportok száma is.

Az érdeklődők szertartás közben rohamozták meg a katolikus és az evangélikus templomot, de a gyászolókat is előszeretettel fényképezik a temetőkben.

Szelfibotok a temetőben

Dankfried Kirch lelkipásztor azt mesélte a BezirksRundschau nevű helyi lapnak, hogy a szertartásokat már csak akkor merik elkezdeni, ha a kidobók is elfoglalták helyüket a kapu előtt, és kulcsra zárták a templom bejáratát. Temetések alatt a sírásókra hárul a hívatlan vendégek “elkergetése”, akik sokszor megpróbálnak elvegyülni a gyászoló családtagok között és közben szorgosan kattintgatnak a szelfibotokra erősített mobiltelefonokkal.

Mindszentek napján, november 1-jén rengeteg helyik lakos panaszkodott a temetőben bóklászó turisták miatt, akik szinte minden egye mozzanatot megörökítettek telefonjukon és “bántóan hangosan” suttogtak. Azóta a temetők bejáratát is szigorúan őrzik.

Az ázsiai turistákat úgy próbálják kárpótolni, hogy kínai és japán nyelven nyomtatott szórólapokat helyeznek a templomok bejáratához, a cikk szerint a turisták nagyon hálásak a fordításokért.

Járhatatlanok a kárpátaljai útszakaszok – a kijelentésre megyénk egyetlen lakosa sem kapja fel a fejét. Sajnos mindenki hozzászokott a kátyúkhoz, a tömegközlekedési eszközök hiányához, vagy a sofőrök önkényéhez, ám az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy mindig van új a nap alatt. Árokba csúszott autóbusz, karambol, lezárt hágók és utak – szinte nem telt el nap a héten, hogy ne lett volna fennakadás vagy baleset Kárpátalján. Az utóbbi években először van igazi tél a megyében, és láthatóan a felelős szervek sem tudnak megbirkózni az időjárás viszontagságaival. S ekkor még szót sem ejtettünk a gyalogosok mindennapos bosszúságairól.

Közel tíz éve buszozom rendszeresen, hozzászoktam az ezzel járó kényelmetlenségekhez, de a héten minden a közlekedésről és az A pontból B pontba történő eljutásról szólt. Szinte rezignáltan fogadom el a tényt, hogy egy Beregszásztól 25 km-re lévő településen vastag, csúszós hótakaró borítja az utat, s cirkuszi attrakciónak tűnik a talpon maradás az otthonomtól a buszmegállóig, de hogy a városban is hasonló kihívások várnak rám, már nehezebben megy le a torkomon. A buszból kiszállva a beregszászi római katolikus templomnál azonnal magával ragadott a látkép: fiatalok és idősek a korlátba s egymásba kapaszkodva próbálnak épségben keresztüljutni a púpos hídon, odébb ásóira támaszkodva ácsorog öt-hat közmunkás, s a központi kereszteződésnél jeges úttesten verődik vissza a zöld lámpa fénye. A sétálóúton hóbuckák mellett szlalomozunk ugyan, de legalább leszórták valamelyest a területet, így biztonságosabb a haladás.

Mérgelődöm a körülményeken, de aztán lefoglal a munka, egészen addig, amíg meg nem látom a polgármester kiírását:

A kedvezőtlen időjárási körülményekre való tekintettel, a közúti balesetek és a gyalogosok sérüléseinek megelőzése érdekében speciális gépek dolgoznak városunkban. Csúszásmentesítő keverékkel szórják fel például a kereszteződéseket, az utcákat, a járdákat, a Budapest parkot. A gyalogosok számára fenntartott részeken a Bereg Vertikál Kft. speciális gépeit alkalmazzák.

Hiába a biztató poszt: hazafelé hasonló körülmények fogadtak. Nem hagyott a buzgóság, eltotyogtam a pontig, ahol reggel a közmunkásokat láttam: az ásókkal a jégbe vájt kis mélyedésekkel járultak hozzá a biztonságos közlekedéshez.

Másnap újabb közérdekű közlemény érkezett:
Az előrejelzés szerint a következő napokban kedvezőtlen időjárás várható sok csapadékkal kísérve. A városban megfeszített ütemben dolgoznak a speciális gépek és a munkások, például csúszásmentesítő keveréket alkalmaznak. Sajnos, nincs elég speciális gép, ezért nincs mód arra, hogy a város minden részébe eljussanak. Kérjük a beregszászi polgárokat, hogy takarítsák el a havat és a jeget saját házaik, lépcsőházaik előtt, míg a közétkeztetési egységek, üzletek, hotelek, benzinkutak stb. tulajdonosai gondoskodjanak arról, hogy ezek előtt is megtisztítsák a területet.

Felvetődik bennem a kérdés, hogy miért nem jégmentesítik az útszakaszt a polgármesteri hivatal előtt, de inkább nem konstatálom a kiírást. Megtették helyettem a Beregovo.Today és az M-Studio riporterei: közel tíz személy fekszik törött lábbal a helyi kórházban, akik a tisztítatlan járdákon és útszakaszokon szenvedtek sérüléseket. Az összefoglalóban mutatott képkockák magukért beszélnek.

Hogy ne unjunk rá a sikárkózásra, a hét második felében jött az újabb havazás, majd enyhülés, és szombaton már hólében tocsogott az egész megye. Sok buszjárat kimaradt, elakadtak a járművek, s nem tudjuk eldönteni, hogy elég, ha az utcára menet gumicsizmát húzunk, vagy csónakot kell kölcsönöznünk valahonnan. Úszott a beregszászi korzó is. A kiolvadó hótömeg és az előrejelzések által ígért erős mínuszok legalább lehetővé teszik számunkra, hogy a városközpontban felállított pályán kívül is bátran korcsolyát húzzunk majd.

Fotó: Facebook

Sajnos nemcsak a járókelőknek okoznak gondot az időjárási viszontagságok – a vizes hó több villamos vezetéket megrongált a megyében. A hatóságok január 14-én este arról számoltak be, hogy 31 település lakói maradtak áram nélkül Kárpátalján. Négy lavinaomlás történt a nemzetközi útszakaszokon, s legalább féltucat közlekedési balesetet regisztráltak, melyek közül az egyik emberéleteket is követelt.

A következő napokban sem lesz könnyebb a Kárpátalján élők helyzete: a megyei hidrometeorológiai intézet előrejelzése szerint péntekre helyenként akár mínusz 25 fok alá kúszhat a hőmérő higanyszála. A latyak már szombatról vasárnapra elkezdett az útszakaszokra fagyni. Az elmulasztott hókotrásokat megfelelő mennyiségű csúszásmentesítő anyagok szórásával kompenzálhatja az Ukravtodor, ám az eddigi tapasztalatok nem sok jóval kecsegtetnek a közlekedés résztvevőinek.

A magunk részéről legyünk óvatosak és körültekintőek gyalogosan és a volán mögött egyaránt! Vigyázzunk saját és a környezetünkben lévők épségére!

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

Helyreállt a közlekedés vasárnapra Kárpátalja útjain az után, hogy egy nappal korábban az erős havazás és viharos szél miatt leállították a kamionforgalmat az ukrajnai megye egész területén, de továbbra is szünetel az áramszolgáltatás 16 településen.

Kárpátalja fontosabb útjain normális rendben zajlik a közlekedés és akadálytalan a gépkocsiforgalom a Kárpátok négy hágóján, közülük kettőt megnyitottak a kamionok előtt is. Azonban a hideg miatt sok út jeges, nehéz közlekedni rajtuk, ezért a megyei hatóságok arra kérik az autósokat, hogy vezessenek nagyon óvatosan, és ha tehetik, ne induljanak útnak – írta Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója Moskal.in.ua személyes honlapján.

A megyevezető arról is tájékoztatott, hogy vasárnap délelőtt négy járás nyolc településén teljesen, további nyolc esetében részben szünetelt az áramszolgáltatás. Hozzátette, az elektromos művek hibaelhárítói dolgoznak a szombati hóesés okozta károk helyreállításán, amelyet a nap végére mindenütt be kell fejezniük.

Hennagyij Moszkal közlése szerint hat magashegyi települést továbbra is hó zár el a külvilágtól a Vereckei-hágó közelében. Az úttorlaszokat lánctalpasok segítségével még vasárnap megszüntetik – írta honlapján Kárpátalja kormányzója.

Folytatni kell a magyar kormány által megkezdett diaszpóra-politikát, és minél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar fiatalok bevonására a külföldi magyar szervezetek tevékenységébe – közölte vasárnap az MTI-vel telefonon Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, miután Ausztráliában számos magyar szervezet és egyesület képviselőivel találkozott.

Potápi Árpád János a tíz napja kezdődött ausztráliai látogatásán több tucat magyar szervezetet és egyesületet keresett fel. Csütörtökön érkezett Brisbane-ből Melbourne-be, ahol az elmúlt három napon találkozott az ottani magyarok különböző szervezeteinek képviselőivel, így például a victoriai Magyar Tanács tagjaival, illetve felkereste a világ legnagyobb magyar központját, ahol a többi között magyar vasárnapi iskola is működik.
Az államtitkár vasárnap ellátogatott a melbourne-i Bocskai Központba, ahol szintén mintegy negyven magyar gyereket oktatnak a hétvégeken. Itt előadást tartott a magyar kormány diaszpóra-politikájáról, megtekintette az egyik legidősebb ausztrál templomot, amely a magyar református egyház tulajdonában van, és ahol hétről hétre találkoznak az ottani református magyarok.
Az államtitkár vasárnap találkozott a Délvidéki Demokratikus Magyarok Szövetségének képviselőivel, előző nap pedig geelongi magyarokat kereste fel.
Nagyon érdekes volt számára, hogy – mint fogalmazott – ezek “teljesen élő”, tevékeny szervezetek. Képviselői nagyon elismerően nyilatkoztak a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programról – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a szervezetek kéréseket fogalmaztak meg Budapesthez, azt szeretnék például, ha Magyarország még több tanárt és táncoktatót küldene tanítani az Ausztráliában működő magyar hétvégi iskolákba.
Pótápi Árpád János szerint folytatni kell a magyar kormány által elkezdett diaszpóra-politikát, és a hagyományos módszerek mellett minél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar fiatalok bevonására a külföldi magyar szervezetek munkájába, hogy ne veszítsék el identitásukat, és magyar iskolákba járassák gyerekeiket.
Mint minden magyar szervezetben, az ausztráliai szervezetekben is gondot jelent, hogy egyre kevesebb a magyar fiatal, egyre kevésbé tudják őket a hagyományos eszközökkel “megfogni”. Főleg azokat kellene bevonni a magyar szervezetek és egyesületek munkájába, akik nemrég vándoroltak ki Ausztráliába és van gyermekük. Budapest megpróbál ehhez segítséget nyújtani – mondta az államtitkár.

Egy fonyódi csapat videót forgatott arról, ahogy egy tőkésréce raj a Balaton jegén tevékenykedik.

Ez a változás pedig a növényeknél is megjelenik, ami viszont a mi jövőnket befolyásolja.

A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalán jelent meg egy érdekes tanulmány, amely az urbanizáció hosszú távú hatásait, legalábbis annak az evolúcióval kapcsolatos várható következményeit boncolgatja. Ebben a kutatók kifejtik, hogy a változások már most észlelhetők, a jövőben pedig komoly következményekkel kell számolnunk.

A Washington Egyetem részéről megnyilatkozó szakemberek a városiasodás hatásait 1600 esetben vizsgálták meg és vezették vissza egyértelmű módon az általunk kialakított környezetre. Ezen fenotípusos változások jóval könnyebben megragadhatók az urbanizált környékeken, illetve a nem kifejezetten városias, de az ember által módosított helyszíneken. Az örökölt jellemzők változása viszont az ökoszisztémára is visszahathat, ami idővel a mi életünket, sőt akár fennmaradásunkat is veszélyeztetheti.

Példaként említik, hogy a globális klímaváltozás miatt csak Nyugat-Európában 65 különböző vándormadár esetében korábban következik be a párzási időszak, az elektromos hálózat gerincét biztosító tornyokban felhasznált cink miatt több növény magjában megnövekedett a toleranciaszint, a vízlépcsőkön való felfelé haladást lehetővé tévő halhágcsók pedig a sebes pisztráng méretét befolyásolják, ami pedig szintén kihat a ragadozókra. Megjegyzik továbbá, hogy egy 2008-ban publikált francia anyag szerint a városias környezetben élő növények magjai nagyobbak lettek, így ugyanis megnőtt annak az esélye, hogy a szél csak nagyon rövid távolságra tudja azokat elhordani, vagyis gyakrabban landolnak a növényt körülvevő talajon, mintsem az attól szintén nem messze lévő aszfalton – a változás gyorsasága igencsak meglepte a kutatókat, akik akkor hasonló következtetéseket vontak le.

A jövőre nézve egybehangzó vélemény, hogy újra át kell majd gondolni az élelemtermelést, a fertőző betegségek terjedésének megelőzését, ahol többek között a víztisztítás, a növényi magok széthordása, valamint a teljes tápláléklánc kérdése is felmerül érintettként.

A dohányzás évi 1000 milliárd dollár kárt okoz a világgazdaságnak az egészségügyi többletköltségek és a kieső munka által, miközben a dohányáruk megadóztatásából származó bevételek mindössze 269 milliárd dollárt tettek ki 2013-2014-ben – közölte együttes jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Nemzeti Rák Intézet (NCI).

A jelentés szerint a jelenlegi évi 6 millió fővel szemben 2030-ban már évi nyolcmillióan fognak meghalni dohányzás következtében a világon, 80 százalékuk a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban.

Ebben az országcsoportban él a dohányosok 80 százaléka, és bár globálisan csökken a dohányosok aránya, abszolút értékben nő a számuk, ráadásul a dohányzás egyre inkább a szegényekre és a sebezhető csoportokra jellemző.

Minden ötödik ember dohányzik

A WHO adatai szerint a világon 1,1 milliárd ember dohányzik, vagyis minden ötödik ember a 15 éven felüli népességben.
A dohányipar olyan termékeket gyárt és értékesít, amelyek idő előtt ölik meg emberek millióit, olyan erőforrásoktól fosztják meg a háztartásokat, amelyeket élelmezésre és oktatásra lehetne fordítani, és hatalmas egészségügyi költségekkel terhelik meg a családokat, a közösségeket és az országokat.

Nem korlátozzák eléggé a dohányzást

Nem igazolják bizonyítékok a kormányok azon aggodalmát, hogy a dohányzás szigorú korlátozása visszavetné a gazdaságot – hangsúlyozza a két intézmény 70 kutató által jegyzett jelentése. A kormányok még egymilliárd dollárt sem költöttek a dohányzás visszaszorítására 2013-2014-ben.

A dokumentum szerint a kormányok nem használják ki eléggé az adóztatásban rejlő lehetőségeket, és a dohánytermékekre kivetett adóknak kevesebb mint 0,4 százalékát forgatják vissza dohányzásellenes intézkedésekre.

Ha több lenne az adó, csökkenne a dohányosok száma

Ha minden ország 0,80 dollárral emelné egy-egy csomag cigaretta adóját, a kormányok bevétele 140 milliárd dollárral emelkedne és 66 millió fővel csökkenne a dohányosok száma – mutat rá a jelentés egy 2016-os tanulmányra hivatkozva.

Aki fogyni szeretne, annak tanácsos minden étkezését reggel 8 és délután 2 óra közé tennie – állítják a legújabb kutatások. Furcsamód kevésbé leszünk éhesek estére, ha korábban abbahagyjuk az étkezést, és ezzel az éjszakai zsírégetés mértékét is fokozhatjuk.
A fogyókúrás tanácsok legtöbbjében elsősorban azok az ételek vannak kihangsúlyozva, amelyeket kerülni kell a fogyni vágyóknak: sokszor elhangzott már, hogy a túlzott cukorfogyasztás és a nehéz, zsíros fogások hogyan növesztik a derék körüli úszógumikat. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy az étkezéseket mikor, és milyen időközönként javasolt beiktatni a napirendünkbe. Eddig azt javasolták, hogy este hat óra után kerüljük el a hűtőszekrényt, a legújabb kutatások azonban inkább azt szorgalmazzák, hogy az összes étkezésünket reggel 8 és délután 14 óra között tudjuk le.

Csökkenti az étvágyat és fokozza a zsírégetést

Ha szigorúan az óránkhoz igazítjuk az étkezéseinket, az nem csak segíthet megszabadulni a plusz kilóktól, de a nassolás iránti vágyunkat is csökkenti – állapította meg Dr. Courtney Peterson, a birminghami Alabama Egyetem kutatója. A szakember szerint a titok nyitja, hogy a kalóriákat még abban a szakaszban fogyasszuk el, amikor el is égetjük.

Azt gondolnánk, hogy farkaséhesek leszünk estére, ha kettő után már semmit nem eszünk, a kutatók szerint ugyanakkor éppen ezzel szoktathatjuk le a szervezetünket a kései nassolás vágyáról. Testünk ugyanis alkalmazkodik a szigorú napirendhez, és a szénhidrát elégetésének folyamatát is a délutáni időszakra teszi, amikor már nem terheljük meg újabb adag ételekkel.

A kutatás során 11 férfi és nő táplálkozási ciklusát vizsgálta nyolc napig: négy napig a szokásos, reggel nyolc és este nyolc közötti intervallumban étkezhettek, míg a másik négy nap során a fent említett hat óra állt rendelkezésükre az összes tápanyag bevitelére. Ezt követően a zsír- és kalóriaégetést, illetve az éhségérzetet is vizsgálták, és arra jutottak: az elégetett kalória mennyiségében komolyabb változást nem hozott a korai táplálékbevitel, a kísérletben részt vevők éhségérzete azonban sokkal kevesebbszer lángolt fel, és az éjszakai zsírégetés mértéke is megnőtt a szervezetükben.

Soron következő interjúalanyom dr. Mező Béla, a Nagyszőlősi Járási Kórház traumatológiai osztályának főorvosa. Személyében egy pozitív, életvidám embert ismerhetünk meg.

– Doktor úr, kérem, meséljen a kezdetekről! Hogy telt a gyermek-, illetve kamaszkora?
– 1968. február 19-én születtem Nagyszőlősön. Óvodai nevelésben részesültem, majd 1974 és 1984 között a Nagyszőlősi 8. Számú Középiskolában tanultam. Iskolás éveim alatt Gergely Juci néni és Rácz Marika néni kiváló zenetanárok mellett elsajátítottam a zongorázás alapjait. Kamaszkoromban Dudinszki Jocó, Koszták Jancsi és Bodnár Viktória barátaimmal együttest alakítottunk. Hobbi szinten zenélgettünk. Érettségi után felvételt nyertem az Ungvári Állami Egyetem orvosi karára. 1984-től 1986-ig sorkatonai szolgálatot teljesítettem. 1992-ben orvosi diplomát szereztem. Az ezt követő 3 év internatúrával telt, melyet Nagyszőlősön és Lembergben teljesítettem, végül 1995-ben, nagy örömömre, traumatológus szakorvos diplomát vehettem át. Ugyanebben az évben kezdtem meg pályafutásomat a Nagyszőlősi Járási Kórház traumatológiai osztályán, melynek 2010-től osztályvezetője vagyok.

– Milyenek voltak a diákévek?
– Mint minden ember életében, így az enyémben is, mondhatom, a legszebb időszak volt. Erős évfolyam volt a miénk, diáktársaimmal a tanulásban motiváltuk egymást, szabadidőnkben sportoltunk, kosárlabdáztunk. Életre szóló barátokat szereztem prof. Csobej István, prof. Háscsa János, valamint prof. Pócs Oleg személyében, akikkel a diákévek végeztével is tartjuk a kapcsolatot.

– Édesapja hosszú éveken keresztül a nagyszőlősi református gyülekezet gondnoka volt. Az Ön életében mennyire fontos a vallás?
– Hívő embernek vallom magam, hiszek Istenben. Az már más kérdés, hogy mennyire vagyok templomba járó. Munkám és elfoglaltságom miatt, sajnos, erre igen ritkán kerül sor.

– Miért éppen az orvosi hivatást választotta?
– Ez egy érdekes kérdés. Gyermekkoromban szomszédaink mentőorvosként dolgoztak, ami nekem nagyon szimpatikus volt. Mindig mondogattam nekik, hogy én „doktor Mező” leszek, egy idő után már úgy is köszöntöttek, hogy „Szervusz, Doktor Mező”. Ez akkoriban viccesnek tűnt, de már kisiskolásként tudtam, hogy az egészségügyben szeretnék dolgozni. Ezt a célt, álmot valóra is váltottam.

– Felelősségteljes munkája mellett mennyi időt tud a családjára, kikapcsolódásra szánni?
– Sajnos sokkal kevesebbet, mint szeretnék. Ezt a szakmát teljes odaadással kell végezni, másképp nincs értelme. Hétköznapjaim és nagyrészt a hétvégéim is a kórházban telnek. Ezért törekszem a családommal töltött minőségi időre és nem a mennyiségire. Ha együtt vagyunk, akkor 100%-ban az övék vagyok.

– Felesége is az egészségügyben dolgozik. Gyermekeik számára mennyire csábító ez a szakma?
– A feleségem szemorvosként praktizál. Kétségtelen, hogy gyermekeink kicsi koruktól fogva nagyon sokat hallanak az egészségügyről. Nagyobbik fiúnk, Krisztián, az Ungvári Nemzeti Egyetem orvosi karának 4. évfolyamos hallgatója. Kisebbik fiúnk, Béla, pedig 3. osztályos tanuló, ráér még a szakmaválasztással foglalkozni.

– Mennyire fektet hangsúlyt arra, hogy a gyermekei is megismerjék a magyar nyelvet?
– A gyerekeket nem magyar iskolába írattuk be. Ennek ellenére nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy átadjam azt a nyelvet, melyet szüleimtől sajátítottam el. Krisztián fiam, mikor megértette azt, hogy igenis szükség van a magyar nyelvismeretre, önszorgalomból fejlesztette magát. Bélát pedig magyar különórákra is járatom. Ezen kívül a nagyszülők magyarul beszélnek velük. Feleségem a lembergi területről származik, nem rendelkezik magyar gyökerekkel. Az együtt töltött évek alatt viszont sokat tanult, érteni mindent ért, és többé-kevésbé már beszélni is tud magyarul.

– Véleménye szerint mitől lesz jó szakember egy orvos?
– Csak akkor lesz jó orvos valaki, ha beleeadja a lehető legjobb tudását, állandóan fejleszti magát. Évekkel ezelőtt egy konferencián vettem részt, ahol az egyik előadó professzor megkérdezte, hogy vannak-e a teremben diákok? Néhányan felemelték a kezüket. A professzor megköszönte a választ, és azt mondta, hogy a teremben jelenlévő összes orvoskolléga diáknak számít, hiszen az egészségügyben pályafutásunk végéig tanulunk. Egy másik gondolat is eszembe jutott ezzel kapcsolatban. Az egyetemi évek végeztével Borsos Gyuszi bácsi sebész így köszöntött minket: „Fiúk, sose kérjetek pénzt a betegtől! Ha akar, akkor adni fog, ha nem, akkor szóban megköszöni a munkátokat.” Ezt a mondatot azóta is a fejemben tartom, átadom a fiatal kollégáknak. Az ember életében első a becsületesen elvégzett munka kell, hogy legyen. Úgy gondolom, ettől lesz jó orvos egy orvos.

– Mesélne a szakmai terveiről?
– Korszerű módszereket igyekszünk bevezetni a baleseti sebészet terén. Egyik ilyen a nemrég alkalmazott endoprotézis beültetése combnyaktörés esetén. Sikereket érünk el ezzel a műtéttel. Legfőbb szakmai tervem az, hogy fejlesszem magam, és a lehetőségekhez mérten haladjak előre.

– Nemrég léptük át a 2017-es év küszöbét. Mit vár ettől az évtől?
– Csak jót várok. Az ember életében nagyon fontos a történésekhez való pozitív hozzáállás. Remélem, rendeződik Ukrajnában a politikai helyzet, az emberek jobb körülmények között élhetnek. Járási szinten a traumatológiai ellátás fejlődését szeretném tapasztalni, amiért teszek is.

– Köszönöm az interjút. További életéhez, munkájához sok sikert kívánok!

Bocskor Zita
Kárpátalja.ma

Nem kifejezetten magyar kórusról van szó, de vannak magyar nemzetiségű tagjai, és magyar közönség előtt is rendszeresen fellépnek. Szeretik Bartók és Kodály zenéjét, kiválóan éneklik a Túrót eszik a cigány című dalt.Sok eleven, egészséges, mozgékony kis- és nagyfiú. De ha a karmester int, fegyelmezetté válnak, és fehér ingben, öltönyben, csokornyakkendőben énekelve olyanok, mint egy angyali kar. Mindenképpen érdemes megismerni őket, mert lenyűgözőek.

Művészeti vezetőjükkel, Volodimir Volontir karnaggyal és zeneszerzővel beszélgettem.

– Mikor jött létre a Munkácsi Fiúkórus?

– A fiúkórus 1983-ban alakult, a kórusiskolánk pedig 1989-ben nyitotta meg kapuit. Abban az időben az ország első és egyetlen ilyen jellegű oktatási intézménye volt. Ekkor váltunk államilag elismert iskolává, melyben az énekórán kívül szolfézst, zeneirodalmat, zongoraórát is tartottak a fiúk számára.

– Kinek az ötlete alapján valósult meg mindez?

– Az én ötletem volt. Amikor befejeztem a kijevi konzervatóriumot, felajánlották, hogy maradjak a fővárosban, de én a szülőföldemen szerettem volna létrehozni valami maradandót, ami elősegíti a zenei kultúra fejlődését. Így jött a fiúkórus megalapításának ötlete. Szerettem volna az emberekhez közelebb vinni a komolyzenét, a kórusműveket.

– Miért pont fiúk?

– Régebben a nőknek nem volt idejük kórusban énekelni, inkább otthon maradtak, az ő feladatuk volt a háztartás és a gyereknevelés, a férfiak pedig összegyűltek és énekeltek. Ha pedig egyházi énekről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy a férfiak vitték át a hagyományt nemzedékről nemzedékre. Mondogatták is régebben, hogy ha a családfő énekel, akkor a családban béke és harmónia uralkodik.
A fiúkórusok mindig is mintaként szolgáltak a zenei kultúrában és oktatásban. Több évszázados hagyománya van Európa-szerte, például Németországban, Ausztriában, Angliában. Ami Ukrajnát illeti, a XVIII. század végén Hluhivban működött egy népszerű fiúkórus, melynek Bortnyanszkij és Berezovszkij zeneszerzők és karnagyok is tagjai lehettek.

– Hány éves kortól lehet Önöknél jelentkezni?

– Hat-hét éves kisfiúkat veszünk fel. Minden óvodát felkeresünk, és meghallgatást tartunk. Nagy öröm számunkra, hogy az utóbbi években van elég jelentkező. A szülők értik, hogy intézményünkben gyermekük nem csupán zenei műveltséget szerez, hanem személyiségük is fejlődik.

– A gyerekek is értik, megérzik ezt a fejlődést?

– Nyilván kiskorban még nem. Eleinte nem is énekelhetnek Bach-, Mozart-, Bartók- vagy Kodály-műveket, hanem népdalokkal vagy korszerű darabokkal kezdik, melyek megfelelnek képességeiknek, és eközben hatalmas művészi értékük is van.
Tíz-tizenegy éves korban már énekelhetnek komolyabb dalokat is. Vannak húszéves és annál idősebb kórustagjaink is, akik az iskola elvégzése ellenére megmaradtak, és szívesen folytatják ezt a fajta tevékenységet. Ők valószínűleg már teljes mértékben megértették és megérezték a kórus jótékony hatását életükben, emellett pedig jó példaképei a fiatalabbaknak.

– Jelenleg hány tagja van az énekkarnak?

– Kórusiskolánknak jelenleg száznégy tanulója van. Ezenkívül van tizenöt-húsz fiú, akik kórustagok, de tanulmányaikat már befejezték. A koncerteken szereplő fiúk száma hatvannégy, viszont általában olyan negyvenöt személlyel indulunk el egy-egy távolabbi fellépésre, hiszen ennél többen nem férünk be egy buszba. Van külön kisfiú kórusunk, melyben 6–10 éves gyerekek énekelnek, illetve külön énekkart alkotnak a 10–14 évesek, valamint az idősebbek is.

– Heti hány foglalkozáson vesznek részt a fiúk?

– A kisebbek heti két alkalommal énekelnek, ezenkívül van még zongora- és szolfézsórájuk. Később az énekórák száma eléri a heti három, négy, de akár öt alkalmat is.

– Hogyan tudja rávenni a fiúkat, hogy a foci, a sport helyett a kórusiskolát válasszák?

– Fiaink közül sokan focira, birkózásra is járnak. Fontos időt szánni mindkettőre: a sportra és a zenére is. Úgy látom, hogy ha megvan az akarat, akkor be tudják osztani az idejüket. Csak a helyes időbeosztással érik el életükben a nagyobb eredményeket. Ezt pedig már gyerekkorban el kell kezdeni. Így válnak majd jó emberekké, jó családapákká. Ezt látom volt növendékeink életében is. Kórusiskolánk olyan talaj, amely lehetővé teszi az elültetett mag teljes értékű fejlődését, növekedését.

– Úgy tudom, több híres zenész is az Ön növendéke volt.

– Büszkék vagyunk rá, hogy iskolánk padját koptatta például Plis Bohdan, a Nemzeti Operaház fő karmestere, Koval Vaszil, a Lembergi Operaház fő karmestere, Szkulinec Tibor, az Ukrán Fegyveres Erők ének- és táncegyüttesének karmestere, Tazinger András, az ungvári Cantus kamarazenekar karmestere, Jancov Viktor és Medenci Roman, az Ukrán Zeneszerzők Egyesületének tagjai és még sorolhatnám… Érdekes, hogy növendékeink közül sokan választják a papi hivatást, mint például Molnár János atya, jelenlegi beregszászi esperes-plébános. Egyházi énekeket énekeltek, az isteni gondviselés pedig megtette a saját dolgát.

– Kik a kedvenc zeneszerzői, kinek a műveit adják elő leggyakrabban?

– Bach, Bortnyanszkij, Schubert, Brahms, nagy hangsúlyt fektetünk a szakrális zenére és népzene-feldolgozásokra.

– Hol lépnek fel?

– Természetesen Kárpátalján, Ukrajnában, de Európa húsz országában is felléptünk már. Számos nemzetközi verseny és fesztivál résztvevői és győztesei lehettünk.

Fotó: zakarpattya.net.ua

– Magyarországon is többször hallhatták Önöket.

– Vannak barátaink Nyíregyházán, Debrecenben és sok más helyen. Fellépéseink rendszeres szervezője Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye metropolitája.

– Melyik a kedvenc magyar dala?

– Kodály Esti dalát nagyon szeretem, olyan szép imádság, mély tartalma van.

– A koncert közben a felesége és a lánya is segítségére van. Hány munkatársa van a kórusiskolának?

– Természetesen legközelebbi segítőim a feleségem és a lányom. Feleségem a kórusmester, aki a fiatalabbak, de a nagyobbak kórusával is foglalkozik, Krisztina lányom zongorán kíséri az éneket. Emellett vannak zongora-, szolfézs-, illetve zeneirodalom-tanáraink. Olyan módszertant választottunk, mely valóban hatékonyan befolyásolja a gyerekek fejlődését. Minden munkatársam a komplex zenei nevelés folyamatát segíti tevékenységével. Én pedig művészeti vezetőként és az intézmény igazgatójaként szervezem a munkát, és felelősséget vállalok érte.

– Milyenek a közös utazások a fiúkkal?

– Idén nyáron Olaszországban, Horvátországban, Németországban is jártunk, jóformán egész júliusban és augusztusban turnéztunk. Amikor hazajöttünk, a fiúk azt mondták, hogy még maradtak volna. A mindennapi gyakorlás, az országok történelmének, nevezetességének megismerése, a közös élmények, az egymás közt kialakult barátságok: ez több mint kórusiskola, több mint zene.

– Az állam támogatja a kórusiskolát?

– Állami intézményről van szó, tehát állami támogatásban részesülünk. Eleinte ez nem így volt, de később sikerült meggyőznünk a helyi vezetőséget, a kulturális minisztériumot arról, hogy iskolánk méltó az állami művészeti oktatási intézmény státuszának megszerzésére.

– Hány hasonló intézmény létezik jelenleg Ukrajnában?

– Összesen öt ilyen kórusiskola működik Ukrajnában, egyébként mindegyik az ország nyugati részén található: Munkácson, Ternopilban, Lembergben, Kamjanec-Pogyilszkban és Sztrijben. Több alkalommal találkoztunk a kollégákkal, tapasztalatot cseréltünk egymással.

– Tevékenysége során melyik elismerés volt a legkedvesebb Ön számára?

– Most karácsony ünnepén találkoztam egy volt növendékemmel, aki már Németországban dolgozik karmesterként. Megköszönte nekem, hogy ott, Németországban is jobbá, szebbé teszem a világot. Megkérdeztem, hogy ezt hogy érti? Elmagyarázta, hogy az én nevelésem által szerzett értékeket ő most átadja azoknak az embereknek, akikkel foglalkozik külföldön. Az általam elültetett mag gyümölcsét Németországban is érzik. Hát ennél szebbet eddig még nem hallottam.

Bundáné Fehér Rita
Kárpátalja.ma

Bakondi György, Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója szerint új migrációs útvonal van kialakulóban, amely kelet felől közelíti meg az Európai Uniót.

Bakondi György az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában azt mondta, Ukrajnán, Fehéroroszországon, Litvánián keresztül Lengyelországba érkezik egyre több illegális bevándorló, ezen az útvonalon az elmúlt időszakban nagyságrendekkel nőtt a menekültek száma.

Hangsúlyozta, hogy a migránsok, illetve embercsempészek folyamatosan keresik a rendszer gyenge pontjait, ezért is lenne fontos azon magyar javaslat mielőbbi elfogadása, amely a schengeni övezet határán állítaná meg a migrációt.

Bakondi György beszélt arról is, hogy Szerbiában jelenleg mintegy 7500 nyilvántartott migráns van, őket a hideg beálltával táborokba akarták vinni, de mivel ott regisztrálniuk kell és így menedékjogi kérelmet kell leadniuk, sokan elkerülik ezeket a létesítményeket.

Kicsik és nagyok örömére egyaránt Beregszászba is ellátogatott, és fergeteges koncertet adott az Alma együttes a Rákóczi-főiskolán január 14-én. A rendezvény a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közös szervezésében az V. Kárpátaljai Magyar Nagycsaládos Nap keretében valósult meg.

A teltházas koncerten az együttes négy tagja, Buda Gábor, Körmendy Dávid, Szabó Tibor és Maroevich Zsolt mindent megtettek azért, hogy a gyerekeknek felhőtlen szórakozásban legyen részük: tánccal, tornával és énekléssel tanulhatták meg a gyerekek, mennyire fontos az egészséges táplálkozás, a megfelelő öltözködés, a sport és a vidámság. Az anyukák és az apukák sem unatkoztak eközben, ők is kaptak szerepet a koncerten.

Fotó: Fülöp László

A gyerekek kívülről énekelték az együttes dalait, a legnagyobb sikert a Nád a házam teteje, a Khumba dal, a Mennyi selymes puhaság, a Vitamin dal és a Ma van a szülinapom című slágerek aratták.

Kárpátalja.ma

Holtversenyben két együttes, a Leander Kills és a Roma Soul nyerte A Dal 2017 első válogatóműsorát szombaton. A zsűri döntésével még Singh Viki, a Spoon 21 és Henderson Dávid, a tévénézők szavazataival Benji jutott tovább az elődöntőbe a közmédia showműsorában.

A rockos Leander Kills Élet című dala 40 pontot kapott a zsűritől, ugyanennyi jutott az autentikus cigányzenét modern dolgokkal ötvöző Roma Soulnak, amely a Nyitva a ház című számot énekelte. Szintén holtverseny alakult ki a 3. helyen, egyaránt 39 ponttal zárt Singh Viki és a Rain című dal, valamint a Spoon 21 előadásában a Deák. Ötödikként juttatta tovább a zsűri Henderson Dávidot, aki 37 pontot kapott White Shadows című számának előadására.

A Duna és a Duna World csatornán élőben közvetített első válogatón a négy zenész, énekes, dalszerző zsűritag – Zséda, Both Miklós, Frenreisz Károly és Molnár Ferenc Caramel – mellett az ötödik zsűritag a közönség volt. A nézők mobilalkalmazás segítségével és sms-ben is szavazhattak a produkciók elhangzása alatt 1-től 10 pontig. Ezeket a pontszámokat összesítették, átlagolták és hozzáadták a négy zsűritag pontjaihoz, így jutott tovább öt dal.

A hatodik továbbjutó a nézők szavazataival Benji és a Karcok című dal lett, így ő is bekerült az elődöntőbe.

A második válogatót január 21-én, a harmadikat január 28-án rendezik, ezekből is hat-hat dal jut a két elődöntőbe, amely február 4-én és 11-én lesz. A Dal február 18-i döntőjébe nyolc produkció jut, a győztes képviseli Magyarországot az idei, 62. Eurovíziós Dalfesztiválon május 9. és 13. között az ukrán fővárosban, Kijevben.

A Dal 2017-ről a mediaklikk.hu/adal oldalon és a műsor Facebook oldalán található bővebb információ.

Nem kell kertes házban laknunk ahhoz, hogy saját fűszernövényeink lehessenek – az alábbiak termesztéséhez elég pár cserép, egy szabad ablakpárkány és egy kevés gondoskodás. Ültessük őket virágföldbe, amelybe néha egy kevés tápoldatot is tehetünk – ennyi az egész.

Petrezselyem és koriander
Ez a két növény jobban kedveli a hűvösebb hőmérsékletet, így majdnem minden nyugati vagy keleti tájolású ablakban jól érzik magukat. Kevés velük a gond, némi földön és alkalmankénti öntözésen kívül nem igényelnek sok törődést. Porózus cserépbe ültessük őket, és öntözés előtt mindig ellenőrizzük, hogy száraz-e a földjük, nehogy túllocsoljuk őket, mert attól sajnos tönkremennek.

Citromfű
A citromfű szintén egy igen könnyen termeszthető növény. Érdemes olyat vásárolni belőle, aminek már vannak leszüretelhető levelei, így nem kell megvárnunk, míg szárba szökken. Pórózus cserében remekül érzi magát, és nagyjából heti három öntözést igényel.

Snidling
Megfelelő körülmények között tartva egész évben terem. Ha magról ültetjük, meglehetősen hosszú időbe telik, mire szüretelhető lesz, így már kifejlett növényt vegyünk, és tegyük északi vagy nyugati tájolású ablakba, ahol rendszeresen éri néhány óra napsütés. A nedves földet szereti, és érdemes alkalmanként egy kevés vízzel meg is permetezni.

Menta
Mentát még akkor is termeszthetünk, ha nem jut túl sok fény a lakásunkba, mivel rendkívül igénytelen növényről van szó, ami jól tűri a legmostohább körülményeket is. Kerámia cserépbe ültessük és öntözzük rendszeresen. A legtöbb mentafajta már kevés napfénynél is szépen növekszik, és néhány hetenként vissza is kell vágni, különben elburjánzik.