Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A szemünk ébredéstől lefekvésig komoly igénybe vételnek van kitéve, ezért különösen fontos, hogy ügyeljünk az épségére. Ennek érdekében érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat.

Ne aludjunk kontaktlencsében

Bár léteznek olyan lencsék, amik alvás közben is viselhetők, mégis jobb, ha inkább kivesszük őket, mert kutatások szerint azoknak, akik lencsében alszanak, 15-ször nagyobb esélyük van arra, hogy szaruhártyafekélyük legyen. Egy fél órás délutáni szundításnál az ilyen lencséket bent hagyhatjuk, de éjszakára, ha tehetjük, inkább távolítsuk el őket.

Ne dörzsöljük a szemünket

Ha viszket a szemünk, akkor kizárólag csukott szemhéjjal dörzsöljük, és akkor is csak óvatosan és finom mozdulatokkal, mert az erős nyomástól elpattanhatnak az erek és bedagadhat a szemünk. Alapszabály, hogy a szemünk környékéhez kizárólag tiszta kézzel, lehetőleg kézmosás után érjünk.

Ne használjunk szemfestéket a vízvonalon

Bár még a profi sminkesek is számtalanszor festik ki úgy az alanyaikat, hogy az alsó szempillák belső vonalát húzzák ki ceruzával, ez valójában igencsak kockázatos. Ilyenkor a festék a könnyeinkkel keveredik, és apró sminkdarabkák ragadhatnak a szemgolyóra illetve a kontaktlencsénkre, ez pedig akadályozza az oxigénáramlást, emellett pedig szemfertőzéseket okozhatnak.

Ne aludjunk sminkben

Ha nem mossuk le a sminket lefekvés előtt, az nem csak az ágyneműn hagyhat nyomot, de el is tömheti a pórusokat a szemek környékén. Ettől pedig bőrpír, pattanások, kiütések, sőt akár szemgyulladás is kialakulhat.

Csak UV-szűrős napszemüveget viseljünk

A megfelelő napszemüveg nem csak a szaruhártyánkat védi az UV-sugárzás okozta korosodástól, de a bőrrák kialakulását is meggátolhatja a szemhéj bőrsejtjeiben. Fontos, hogy napszemüveget nem csak nyáron érdemes viselni, hanem minden évszakban, amikor erős a napsütés, illetve magasak az UV-sugárzás értékei.

Hétközi fordulót rendeznek a Serie A-ban, ahol a Juventus-SPAL mérkőzést láthatjuk. Második fordulójához érkezett a német és az angol kupasorozat is.

október 25., szerda:

M4 Sport
19.45: Labdarúgás, Magyar Kupa, 7. forduló, Dunaújváros-Vasas

Sport 1
18.15: Labdarúgás, Német Kupa, 2. forduló, Hertha BSC-1. FC Köln
20.30: Labdarúgás, Német Kupa, 2. forduló, RB Leipzig-Bayern München

Eurosport 1
13.15: Labdarúgás, U17-es világbajnokság, India, elődöntő, Brazília-Anglia
16.15: Labdarúgás, U17-es világbajnokság, India, elődöntő, Mali-Spanyolország

Digisport 1
20.25: Labdarúgás, Serie A, Genoa-Napoli

Digisport 2
18.25: Labdarúgás, Serie A, Atalanta-Hellas Verona
20.40: Labdarúgás, angol ligakupa, Chelsea-Everton

Digisport 3
20.40: Labdarúgás, Serie A, Juventus-SPAL

október 26., csütörtök:

Eurosport 1
2.30: Labdarúgás, MLS, Chicago Fire-New York Red Bulls

Digisport 2

21.25: Labdarúgás, Spanyol Kupa, Fuenlabrada-Real Madrid

Digisport 3
20.25: Labdarúgás, belga bajnokság, Royal Antwerp-Standard Liége

Kárpátalja.ma

Az utolsó, 18. fordulóra gyakorlatilag egyetlen kérdés maradt a beregszászi járási labdarúgó-bajnokságban, nevezetesen az, hogy az elsőséget megszerző Beregszászi Csillag és az ezüstérmes Nagybégány mögött a Zápszony, Nagybereg, Gát hármasból melyik együttes ér oda a dobogó harmadik fokára.

Minderre a hazai pályán pályára lépő zápszonyiaknak volt a legnagyobb esélyük, bár az együttes nem könnyű ellenfelet, a nagybégányiakat látta vendégül.

A vezetést a vendégek szerezték meg, de a folytatásban a vendéglátóknak nemcsak egyenlíteni, de fordítani is sikerült, így aztán hiába nyert gólgazdag idegenbeli meccsen Nagybereg és Gát is, az idén Zápszonyé lett a 3. hely.

Az utolsó forduló eredményei: Zápszony–Nagybégány 3-2 0-4), Kígyós–Nagybereg 1-6 (1-3), Jánosi–Gát 4-5 (1-0), Bátyú– Beregszászi Junior 3-0 (3-0) (technikai győzelmek).

A felnőtteknél az élen címvédést elérő Beregszászi Csillag 43 ponttal végzett az élen, imponáló 71-17-es gólaránnyal. Második lett Nagybégány 35, míg harmadik Zápszony 28 ponttal.

A fiataloknál Jánosiba került az idén a bajnoki cím, akik 41 ponttal lettek elsők a 34 pontos Nagybereg és 28 pontos kigyósiak előtt.

Európában nem új nagy terveket kell kovácsolni, hanem meg kell védenünk azt, amit már elértünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Passauban.

A Passauer Neue Presse című lap által Európa-szkepszis – Miért van szükségünk Európára címmel rendezett pódiumbeszélgetésen a kormányfő a megvédendő eredmények között említette Helmut Kohl egykori német kancellár “nagy álmát”, a schengeni rendszert és a szabad munkaerőáramlást. “Mindenfajta tervek vannak”, de közben “nem nézünk a lábunk elé” – tette hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarországnak fontos Európa sikere, mert mi magyarok évszázadokon át védtük Európa keleti határait, “sok véráldozatot hoztunk” a kontinensért. Másrészt annak idején tudtuk, hogy ha a kommunisták hatalmát meg akarjuk dönteni és a szovjeteket ki akarjuk küldeni, ezt csak akkor lehet, ha e mögött egységes európai akarat van, vagyis a magyar szabadság és függetlenség, valamint Európa újraegyesítése “ugyanaz a történet” – magyarázta. Megjegyezte: a közép-európaiak szerint ma nem nagy álmokkal van teendőnk – bár azokkal is törődünk -, hanem meg kell védeni, amit már elértünk.

Úgy látja, erős Európa csak úgy jöhet létre, ha erősek a tagállamok, és mindenkinek a saját országát kell rendbe tennie, megerősítenie, ebből lesz erős Európánk.

A migránsválságról szólva kifejtette: nem lehet befogadni egy országba új népcsoportokat, ha ezt az ott élők nem akarják; tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek nem akarnak hozzájuk képest különböző népcsoportokat befogadni. Mint mondta, ha ez így van, neki az a dolga, hogy a magyarok akaratának érvényt szerezzen, ez a demokrácia lényege.

A jövőben várhatóan több tízmillió ember hagyhatja el a szülőföldjét, kérdés, hogyan tekintünk e folyamatra: “megadjuk-e magunkat neki, vagy meg akarjuk fékezni” – magyarázta. Közölte: erre a kérdésre mindenki egyforma választ ad, kivéve Európa, mert miközben az Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, Oroszország, a Perzsa-öböl gazdag országai szigorúan védik határaikat, Európa “kinyitja a határait”.

Orbán Viktor kijelentette: minden európai országnak joga van eldönteni, milyen választ ad erre a kihívásra, a magyarok azt mondják, megvédik a határaikat.
Közölte: több európai ország is úgy képzeli el a jövőjét, hogy olyan népcsoportok is élnek ott, amelyek máshonnan jöttek, más hátterűek, és “majd együtt jól fognak élni”. De Magyarország úgy döntött, ezt nem akarja, nem akar máshonnan érkező, más kultúrájú népcsoportokat. Inkább a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, nem a bajba jutott embereket kell idehozni – magyarázta.

A kormányfő megjegyezte: Magyarországon több ezren teljesítenek szolgálatot jelenleg is a határon, egymilliárd eurót költöttünk határvédelemre saját forrásból, ezért “nekünk ne adjon leckét senki szolidaritásból”, hiszen mindezzel nemcsak Magyarországot, hanem például Németországot is védjük.

Kitért rá: sosem fogadunk el semmilyen jogi szabályozást, amely el akarja venni azt a jogot a magyar szuverenitásból, hogy eldöntsük, ki tartózkodhat az országban. Az EU asztalán van a menekültügy reform, az a javaslat, hogy legyen egy állandó, kötelező, felső korlát nélküli szétosztási rendszer – közölte.

Magyarország korábban azért nem fogadta el 1200 migráns befogadását, mert tudta, hogy ez a “trójai faló”, és ha egyszer megengedjük, hogy más mondja meg, ki tartózkodhat Magyarországon, később nem tudjuk visszavenni ezt a jogot – mondta.

A kormányfő szerint míg Magyarország igyekezett megvédeni a határát, egyes civil szervezetek a törvénytelen határátlépésben segédkeztek. A beszélgetésen egy Soros György tevékenységét firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: hatalmas nemzetközi civil hálózat kapcsolódik a nevéhez, és “miközben mi a határ megvédéséért küzdöttünk”, ezek a szervezetek megtámadták a katonákat, segítették az illegálisan belépő migránsokat, segédkeztek a törvénytelen határátlépésekben, és mindez nem fogadható el.

Megjegyezte: a legtöbb ország, ahol nincs euró, a csatlakozáskor vállalta a közös valuta bevezetését, így nem az a kérdés, hogy csatlakozik-e Magyarország az euróövezethez, hanem az, hogy mikor és milyen feltételekkel.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi csoport (V4) nagy európai erőforrás, amely nem gondot okoz az Európai Uniónak, hanem hozzájárul a sikeréhez. Úgy fogalmazott, “a visegrádiak köszönik, jól vannak”, mert sikeres országok kapaszkodtak össze Közép-Európában. Ha időben felvették volna az unióba ezeket az országokat – a kilencvenes évek végén és nem 2004-ben -, a gazdasági válság sem így történt volna – vélekedett.

Elmondta: ha a V4-et leválasztanák és tőlük különálló intézményi világot hoznának létre, annak elsőszámú vesztese Németország lenne, mert megnehezedne a kapcsolata a visegrádi országokkal, és ott maradna olyan országokkal, amelyek pénzügyi bajban vannak és tőle várják a segítséget. Olyan Európa kell, amelynek súlypontjában Németország és Közép-Európa is ott van, “ezt építjük, a számok alapján nagyon sikeresen” – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország és Németország mindig természetes szövetségesek voltak, “ennek megnyilvánulását látjuk most a gazdaságban”.

Orbán Viktor szerint a populizmus elleni gyógyszer a siker, ha ugyanis a nem populisták sikeresek, nincs helye a populizmusnak. Kifejtette: Magyarországon azért nem sikeresek a populisták, mert nő a GDP, nőnek a bérek, lassan nincs munkanélküliség, és biztonság van.

Hangsúlyozta: Magyarországon demokrácia van, és ha az emberek akarnak valamit, a kormány megcsinálja, ha teljes foglalkoztatottságot szeretnének, a kormány dolga, hogy ez megvalósuljon, ha nem akarnak migránsokat, a kormány dolga, hogy megvédje a határokat. Ha demokráciát akarunk, a vezetőknek azt kell végrehajtaniuk, amit a nép szeretne – közölte a kormányfő.

Jurij Lucenko azt ígéri, bebizonyítja, hogy a Legfelső Tanács épületénél tüntető aktivistákat külföldről pénzelik. Az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint a legfőbb ügyész a regionális fejlesztési tanács kijevi ülésén beszélt erről kedden.

„Az országban van alapja a polgárok békés tiltakozásának. A kormányzatnak vannak hibái, az emberek nehezen élnek” – jelezte.

„A békés tiltakozáshoz való jog nem jelenti az erőszakos hatalomváltásra való előkészületet, amelyet emberek egy kisebb csoportja tervezett el. 150-200 ember kizárólag azt követeli, amit ők akarnak, külföldi pénzügyi támogatás mellett. Ha eljön az ideje, bebizonyítom” – tette hozzá Lucenko.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a tüntetők október 24-én is folytatták tiltakozó akciójukat a parlament épülete előtt. A közrendre mintegy 100 rendőr vigyáz.

Engedj magadhoz,
hadd legyek
Rossz.
Más
nem lehetek.
Öntudatom vacog.

Diaszpórában élek,
mint rahói fenyők
tűlevelén
a fények.

Névnap Bianka – a Blanka név olasz formájából. Idézet

„Mindenkinek szüksége van sikerélményre is, hiszen éppen ez lendít át a bizonytalanságon, a holtponton.”

Kemény Dénes

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kiss Imre (Nagyszombat, 1631. november 3. – Bécs, 1683. október 25.) Jezsuita pap, Báthory Zsófia gyóntatója. 1648-ban lépett a rendbe. Tanulmányait szülővárosában és Grazban végezte, ahol néhány évig tanítóskodott. Azután a fiatal Rákóczi Ferenc nevelője lett. 1663-tő 18 éven keresztül volt Munkácson és Sárospatakon a család gyóntatója. Hosszú időt töltött Báthory Zsófia mellett a munkácsi várban. Bécs török ostromának idején a városban tartózkodott, és éjjel-nappal ápolta a sebesült katonákat. A pestis áldozata lett. Műveit főleg magyar nyelven írta. Mint egyházi író, buzgón védte a katolikusok akkor elnyomott ügyét. Erős vitába keveredett Pósaházi János sárospataki református tanárral. Számos nyers hangú polemikus művet írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kovács Kati énekes (1944) két táncdalfesztivál győztese (Nem leszek a játékszered! Add már uram az esőt!)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

IGYEKEZZ JÓVÁ TENNI!

„A négyszeresét adom vissza.” (Lukács 19:8)

Zákeusnak rossz híre volt, adószedőként azzal gazdagodott meg, hogy becsapott másokat. Ezért dokkolta a vallásos közösséget, hogy Jézus nála szállt meg éjszakára. Az evangélium feljegyzése nem avat be minket abba, mit mondott Jézus Zákeusnak aznap este, de bármi is volt az, Zákeus így válaszolt rá: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki” (Lukács 19:8). „Jézus így felelt neki: »Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia«” (Lukács 19:9). Fontos dolgot tanít ez a helyreállásról. A valódi érzelmi gyógyulás azon múlik, hogy hajlandóak vagyunk-e megbocsátani, és ha lehetséges, igyekszünk-e jóvá tenni, amivel mi ártottunk másoknak. Ha tartozol valakinek, próbáld visszafizetni. Ha megbántottad, kérj bocsánatot, és igyekezz helyreállítani a kapcsolatot. Jézus azt mondta: „Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat. Békülj meg ellenfeleddel hamar…” (Máté 5:23-25). Nos, kivel kell helyrehoznod ma a dolgokat? Imádkozz kegyelemért – aztán menj, és rendezd az ügyet! Ha ezt teszed, Isten meg fog áldani, és jobban is fogod érezni magad a bőrödben!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Mór

Mór bencés szerzetes, majd pécsi püspök. Egészen Istennek adott életét ismerte fel Szent Imre a legenda szerint. Én is szeretném egészen Istennek adni életemet. Segít ebben Istennek a Lelke, mely bennem él.  Ő az első magyar származású bencés a pannonhalmi monostorban, egyben az első magyar író, aki (latinul) megírja Szent István, Szent Imre, valamint Szent Benedek és Szent András bencés remeték életrajzát. A mű átdolgozva maradt ránk. A gyermek Szent Imre megérzi a szerzetes életszentségét, külön tisztelő csókokkal üdvözli; talán ez kelti föl a király figyelmét. Pécsi püspök lesz (1036?). Meghal 1070 tájt. Tiszteletét 1848-ban hagyta jóvá a Szentszék.

bacskaplebania.hu

Nemcsak a lelkünknek tesz jót: egy finom masszázs fellazítja a feszes, görcsös izmokat, megszünteti a fájdalmat, és jól kiegészíti a mozgást. A krónikus mozgásszervi betegségek esetén általában a terápia része.

A masszázs elsősorban a test lágyszöveteinek kezelését jelenti, a fájdalom, a mozgásszervi panaszok és az izomgörcsök enyhítése érdekében, de fontos szerepe van a stressz leküzdésében és az általános egészségi állapot javításában.

Sokszor egy fájdalom az izmok egyoldalú terheléséből ered. A fejfájás is gyakran a hát- és nyakizmok merevsége miatt, az ülőmunka következtében alakul ki. A faridegzsába pedig szintén lehet izomeredetű, nem feltétlenül a porckorong deformitására utal. Olykor a masszázs megelőzheti a sebészeti beavatkozás szükségességét. A kéztőalagút-szindróma például, melyet gyakran sebészi úton korrigálnak, rendszeres masszázzsal kezelhető, bizonyos esetekben gyógyítható is.

Az egész testre hatással van
Csökkenti a vérnyomást, a pulzust, javítja a keringést, a nyirokáramlást, elősegíti a méreganyagok ürülését, serkenti az endorfintermelést, amely boldogsághormon és egyúttal a fájdalmat is csökkenti. A masszázs ugyanakkor önmagában általában nem képes kigyógyítani bennünket krónikus betegségekből. Viszont nagyon jó kiegészítője az aktív kezeléseknek (a gyógytornának, a mozgásterápiának). A mozgásszervi betegségek jó része a helytelen testtartás, a tartós terhelés (ülőmunka, egyenlőtlenül terhelő sport) miatt alakul ki. Egyes izmainkat túlerőltetjük, más izmok pedig alig mozognak. A túlterhelt izmok néha olyan görcsösek, hogy a gyógytorna vagy a mozgásterápia sem tud hatékony lenni, képtelenek vagyunk nyújtani ezeket. Ilyenkor a masszázs segít a leginkább!

Ma már sokféle masszázsfajta közül választhatunk. Vannak európai eredetű masszázsok, mint a legismertebb: a svédmasszázs, és keletiek, amelyek közül a thai masszázs, például, a test különböző izomcsoportjait mozgatja meg. A rendszeres masszázs javítja a teljesítményt, növeli a rugalmasságot, csökkenti az izomlázat, a regenerálódáshoz szükséges időt, javítja az izomtónust és a hajlékonyságot.

Mindezen előnyei mellett a masszázs rendkívül kellemes időtöltés, a jó közérzet megteremtésének egyik módja. Jó hatással van az idegrendszerre is. Ezen felül szépít. Elősegíti a krémek felszívódását a bőrbe, a kozmetikai kezelés nélkülözhetetlen része. Vannak azonban olyan szervi- és bőrelváltozások, amelyek állapota romolhat a masszázs hatására. Nem ajánlott masszíroztatni fertőző betegségek, láz, bőrbetegségek (vírus, herpesz, aknés bőr stb.), visszérgyulladás, trombózishajlam illetve előrehaladott terhesség esetén.

A 2016-os összefogást folytatva, 2017-ben is a kárpátaljai rászorulók támogatására gyűjtött adományokat a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ).

A felajánlásokkal az Ökumenikus Segélyszervezet kárpátaljai kreatív munkáját támogatják. A nagyszabású karitatív akció részleteiről, az adományok felhasználási terveiről Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a MJVSZ elnöke és Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója együtt nyújtanak tájékoztatást október 10-ei sajtótájékoztatójukon.

Az eseményen Lévai Anikó, a Segélyszervezet jószolgálati nagykövete is részt vesz majd – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtómeghívóból.

A KMPSZ tagja minden kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézmény tanára, taglétszámunk 2754 fő, így legitim érdekképviseleti testülete a megye magyar tannyelvű iskoláinak.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tagjai aggodalmukat fejezik ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács által 2017. szeptember 5-én elfogadott Oktatási törvény 7. cikkelyének következményeivel kapcsolatban.
A törvény bevezetése esetén az ukrajnai nemzeti kisebbségek elvesztik a szabad nyelvválasztás jogát az oktatás területén, mivel a jogszabály szerint az állami és önkormányzati tanintézetekben az oktatás kizárólag államnyelven folyhat. Az anyanyelvű oktatás lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára csupán az önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények külön osztályaiban garantálják az óvodai és elemi iskolai szinten és kizárólag az államnyelv oktatása mellett. Tehát a nemzeti kisebbségek elvesztik jogukat az anyanyelvű tanuláshoz az állami és önkormányzati oktatási intézményekben minden szinten, így az általános iskolai, középiskolai szinten, a szakképzés és a felsőoktatás területén is, valamint a jogszabály veszélybe sodorja a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatási intézményeit.

A törvény 7. cikkelye számos, Ukrajna Alkotmánya által garantált jogot és szabadságjogot sért, úgymint:
• a 10. cikkely 3. és 5. pontját, melyek értelmében az ukrajnai nemzeti kisebbségek számára garantálják nyelvük szabad fejlődését, használatát és védelmét;
• a 22. cikkely 2. és 3. pontja szavatolja és garantálja, hogy a már meglévő jogok tartalma és terjedelme az új törvények elfogadása által nem szűkíthető;
• az 53. cikkely 5. pontja garantálja, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanuljanak, vagy tanulják anyanyelvüket az állami és az önkormányzati intézményekben.

A törvény 7. cikkelye nem felel meg:
• Ukrajna Nyilatkozatának a nemzetiségek jogairól (1991);
• Ukrajna törvényének „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában”;
• Ukrajna törvényének „Az állami nyelvpolitika alapjairól”.

Az elfogadott törvény több rendelkezése is ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival és nem felel meg az alábbi nemzetközi jogszabályoknak:
• Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája;
• Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól;
• Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény;
• „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak az egyetemesen elismert emberi jogok részeként való tisztelete a béke, az igazság, a stabilitás és a demokrácia alapvető tényezője…” – Az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai konferenciájának dokumentuma és az Európai Parlamenti Közgyűlés 1993-ban jóváhagyott 1201. számú ajánlása;
• Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén;
• Szerződés a jószomszédsági viszonyról és együttműködésről Ukrajna és Románia között, Egyezmény Ukrajna és a Moldávia közötti együttműködésről a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítása területén.

Ukrajna Alkotmánya 9. tc. megfelelően a Legfelsőbb Tanács által kötelező érvényűként elfogadott, hatályos nemzetközi szerződések Ukrajna nemzeti jogrendjének a részét képezik.

Az oktatási törvény 7. tc. felbontja az Ukrajna, mint állam és a nemzeti kisebbségek mint állampolgárok között kötött társadalmi szerződést. Ezt a társadalmi szerződést a Legfelsőbb Tanács által 1991. november 1-jén elfogadott Ukrajna Nyilatkozata a nemzetiségek jogairól által köttetett meg. A Nyilatkozatnak megfelelően a társadalmi szerződést megerősítették a nemzeti kisebbségek 1991. december 1-jén az Ukrajna függetlenségi szavazáson.

Az oktatási törvény 7. tc. a társadalmi szerződés következő pontjait sérti:
1. cikkely. Az ukrán állam a területén élő minden népnek, nemzetiségi csoportnak, állampolgárnak garantálja az egyenlő politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat. A nemzetiségi jegyek alapján történő megkülönböztetés tilos, és azt törvény bünteti.
2. cikkely. Az ukrán állam minden nemzetiség számára garantálja a jogot hagyományos településeik megőrzésére, biztosítja számukra a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, magára vállalja a minden nemzetiségi nyelv és kultúra fejlesztéséhez szükséges körülmények megteremtésének kötelezettségeit.
3. cikkely. Az ukrán állam minden népnek és nemzetiségi csoportnak garantálja a jogot anyanyelve használatára a társadalmi élet minden területén, azon belül az oktatás, a termelés, az információszerzés és közlés területén is.

Az új oktatási törvényt akkor fogadták el, amikor az európai országok megnyitották előttünk határaikat és Ukrajna állampolgárainak megadták a vízummentességet, amikor érvénybe lépett az EU-val kötött társulási szerződés.
Az utóbbi évtizedekben szűkült a nemzeti kisebbségek joga lakhelyükön. Csak néhány példa: az egyházi líceumok, a főiskola, a magyar sajtó és rádió, a társadalmi szervezetek nem kapnak állami támogatást. Az állami iskolák, óvodák felújítását főleg alapítványok támogatják, melyek ezáltal közvetve segítik az ukrán államot. Az ukrán állam immár teljesen kihátrál a nemzeti kisebbségi nyelvű oktatás támogatásából, hiszen az ukrán nyelvű oktatás bevezetésével már nem kellene könyveket kiadni a nemzetiségi iskoláknak. Igaz, hogy az állam eddig sem teljesítette ez irányú kötelezettségeit. A 2017–2018-as tanév elején a magyar tannyelvű iskolákban 28057 tankönyv hiányzott, ebből 3383 – ukrán nyelv- és irodalomtankönyv. 25 év alatt nem adtak ki munkafüzetet magyar nyelven az oktatott tantárgyakból, nem adtak ki ukrán–magyar/magyar–ukrán iskolai szótárakat állami pénzen. Azonban a legszomorúbb az, hogy nincs elég ábécéskönyv, melyből az első osztályosok tanulnak, így a szülőknek általában le kell fénymásolni a könyvet, mivel az állam csak négyévente ad ki annyi könyvet, amennyi gyerek az adott tárgyévben megkezdte az iskolát. Mivel négy évvel ezelőtt kevesebb iskolás volt a magyar tannyelvű osztályokban, jelenleg nincs elég tankönyv és újak vásárlására sincs lehetőség.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2006-tól, a külső független minősítés bevezetésétől több mint 40 ajánlott levelet küldött az Oktatási Minisztériumhoz, melyekben javaslatokat tett az ukrán nyelv oktatásának javítására. A javaslatainkat nem vették figyelembe, annak ellenére, hogy azokat több fórumon, konferencián hangoztattuk, kiadványokba foglaltuk. Ez egyértelmű semmibe vétele érdekeinknek, igényeinknek és a szakmai érveknek.
Az utóbbi napok eseményei megmutatták, hogyan viszonyul a hatalom a nemzeti kisebbségekhez. Az oktatási törvény elfogadása ellen több mint hatvannégyezer aláírást gyűjtöttek a kárpátaljai magyarok, kértük, hogy egyeztessenek velünk, azonban nem hallgattattunk meg. A nemzetközi tiltakozások eredményeként Ukrajna oktatási minisztere többször ígéretet tett, hogy Kárpátaljára utazik és meghallgatja a nemzeti kisebbségeket, de nem tartotta be ígéretét. Bár korábban, mint ellenzéki parlamenti képviselő, ellátogatott hozzánk. Ez azt jelenti, hogy most az ukrán hatalom nem akar egyeztetni a nemzeti kisebbségekkel, nem akarja megkötni a társadalmi szerződést, mely a hatalomgyakorlás fő eszköze, a kisebbségeket emigránsoknak tekinti. Az Oktatási Minisztérium nem akar egyeztetni a kárpátaljai magyar pedagógusok legitim képviselőivel, nem érdekli álláspontjuk, amit igazol az a tény, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nem kapott meghívást az Oktatási Minisztérium által 2017. október 4-én Kijevben tartott tanácskozásra, egyes személyeket hívtak, akik saját véleményüket oszthatták meg a jelenlévőkkel, nem képviselhették az egész közösséget.

Közgyűlésünket azért hívtuk össze, hogy megvitassuk az oktatási törvény elfogadása által keletkezett helyzetet és tájékoztassuk az Oktatási Minisztériumot és a nemzetközi szerzeteket álláspontunkról, emlékeztetve őket arra, hogy amikor rólunk hoznak döntést, akkor a mi álláspontunkat is figyelembe kell venniük.
A nemzeti kisebbségek, a bolgárok, moldovánok, oroszok, románok, szlovákok, magyarok és mások joga az anyanyelvű oktatáshoz nemcsak a hatályos törvényeken alapul, hanem a több tíz évre visszanyúló gyakorlaton is, amit más államalakulatok keretein belül is élveztek.
A külső független tesztvizsga bevezetéséig Kárpátalja minden nemzetiségi tannyelvű iskolában érettségizett diáknak joga volt az oktatás nyelvén és az oktatás nyelvéből felvételizni a kárpátaljai felsőoktatási intézményekbe. Így az ukrán iskolában érettségizők ukrán irodalomból, az orosz iskolák végzősei oroszból, a román tannyelvű iskolákban érettségizők román irodalomból, a magyar tannyelvű iskolák végzősei pedig magyar irodalomból tettek felvételit, és a többi tárgyból is az oktatás nyelvén tehettek vizsgát. Ez a felvételi eljárás garantálta a felvételizőknek az egyenlő esélyeket a felvételinél. Az oktatás nyelvének ismeretét a felvételi alkalmával elbeszélgetés útján ellenőrizték. Az, hogy a nemzetiségi tannyelű iskolák végzősei számára is bevezették a kötelező ukránvizsgát az ukrán anyanyelvűek szintjén, a korábban megszerzett nemzetiségi jogok szűkítését jelentette, mely ellenkezik a kisebbségek jogi fejlődésének alapelvével és a felsőoktatási intézményekhez való egyenlő hozzáférés biztosításának elvével, azaz a Bolognai folyamat alapelveivel.
Az ukrán nyelvből és irodalomból tett érettségi vizsga eredményei azért alacsonyak Kárpátalján, mert a nemzetiségi iskolák végzősei részére a követelmények ugyanolyanok, mint az ukrán tannyelvű iskolák végzősei számára, akiknek az ukrán nyelv az anyanyelvük, és akik minden tantárgyat ukrán nyelven tanultak. Ezért a tesztfeladatok összeállításánál a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák tanulói tudásának felmérésénél más követelményeket kell alapul venni. A hágai bizottság javaslatai szerint: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára biztosítani kell a saját nyelvű felsőoktatást, ha erre vonatkozó igényüket kinyilvánították, és ha ezt létszámuk igazolja. (17. pont). A Strasbourgban elfogadott Keretegyezmény a nemzetközi kisebbségek védőméről kimondja: „A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy előmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az esélyegyenlőséget az oktatás minden szintjén.” (12. tc. 3. pont). Ennek megfelelően javasoljuk a nemzetiségi iskolák végzősei számára megállapított állami szabványok és a külső független felmérés követelményeinek felülvizsgálatát az ukrán nyelv és irodalom tantárgyakból azok számára, akik nem ukrán nyelv és irodalom szakon kívánják folytatni tanulmányaikat, figyelembe véve, hogy az ukrán nyelv számukra nem anyanyelv. Ez lehetővé tenné az egyenlőség elvének érvényesítését. Az ukrán nyelvi készségeket az idegennyelv-ismeret felmérésének nemzetközi szabványai alapján kell végezni, ahogy azt a külső független felmérésnél az idegen nyelvek ismeretének ellenőrzésnél teszik. A differenciált megközelítés a külső független felmérésben célszerű lenne minden érettségizőre nézve, mivel Kárpátalján 2017-ben 234 ukrán tannyelvű iskola közül 108 iskolában a tanulók 30%-a nem teljesítette a független tudásfelmérés követelményeit ukrán nyelvből és irodalomból.
Annak érdekében, hogy a magyar kisebbséget integrálni lehessen az ukrán társadalomba (és nem az ukrán nemzetbe), össze kell hangolni az államnyelv oktatásának pedagógiai, társadalmi, politikai céljait és egyenlő feltételeket kell biztosítani a nemzeti kisebbségek nyelveinek fejlődéséhez. E cél elérésének egyik eleme az államnyelv-ismeret, figyelembe véve, hogy a kisebbségeknek ez egy második nyelv. A kisebbségek nyelvének megőrzése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a társadalom garantálja annak fejlődését és használatát. Tudatosítani kell azt a pedagógiai és pszichológiai tényt is, hogy minden embernek van egy első nyelve, melyen beszélni kezdett, melyen gondolkodik, melyen a családon és közvetlen környezetén belül kommunikál, és minden más nyelv számára csak második. A nyelv először is a világ megismerésének, a gondolkodásnak az eszköze, másodszor kommunikációs eszköz a társadalomban. Mi, a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák pedagógusai átéltük azt a periódust, mikor a Szovjetunióban egyes kárpátaljai magyar iskolákban bevezették a tantárgyak oktatását orosz nyelven. Ezekben az osztályokban a tárgyi tudás csökkent, mivel a tanulók nem értették a tananyagot, azt csak bemagolták. Nem fejlődött az absztrakt gondolkodásuk, nem sajátították el az önálló tanulás technikáját, mivel nem tudták önállóan elemezni a tananyagot és az elemzés alapján nem tudták a szerzett információkat magasabb szinteken szintetizálni. Mivel sok bemagolt szót nem ismertek, nem fejlődött sem az orosz nyelvtudásuk, sem az anyanyelvi ismereteik. Akkor ebben megegyezett véleményünk az ukrán tannyelvű iskolában oktató pedagógusok véleményével, mivel az tannyelvű iskolákra szintén rákényszerítették, az orosz nyelvű oktatást. Akkor közösen harcoltunk, hogy a gyerekek anyanyelvükön, vagyis első nyelvükön tanulhassanak, és lehetőséget biztosítsunk, hogy maximálisan fejlesszék készségeiket. Nagyon sajnáljuk, hogy ukrán kollégáink ezt már elfeledték.

Minden állampolgárnak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy szabadon válassza meg azt a nyelvet, melyen a valóságot fel kívánja tárni – ahogy ezt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai garantálják –, és arra, hogy az államnyelvet, mint második nyelvet tanulja. Úgy gondoljuk, hogy ebben a folyamatban figyelembe kell venni az európai országok pozitív példáit. Romániában a nemzetiségi tannyelvű iskolákban a román nyelvet második nyelvként tanítják, vagyis más módszerrel, mint a román anyanyelvűek számára. A nemzetiségi iskolák végzőseinek tudását ennek módszertana alapján ellenőrzik. Szerbiában az érettségizőket szerb nyelvből és irodalomból differenciáltan tanulják és ellenőrzik. Külön program és szabvány van érvényben azon végzősök számára, akiknek a szerb nyelv anyanyelvük, más program és standard vonatkozik azon nemzeti kisebbségek képviselőire, akik nyelve közel áll a szerb nyelvhez (pl. horvát, ruszin, ukrán), valamint teljesen más program és standard azon nemzeti kisebbségekre, amelyek nyelve strukturálisan különbözik a szerb nyelvtől, vagyis teljesen más nyelvcsaládhoz tartozik (például az albán és a magyar). Szlovákiában szintén vannak óvodák, iskolák, gimnáziumok, ahol az oktatás a kisebbségek nyelvén, vagyis magyar, német, ukrán nyelven folyik. Magyarországon állami finanszírozással működnek német, szlovák, román, horvát, bolgár, lengyel és szlovén iskolák, gimnáziumok, melyeket a nemzetiségi önkormányzatok irányítanak. Minden iskolában a magyar nyelv és irodalom kötelező (az érettségin is), azonban ezeket a tárgyakat, mint idegen nyelvet tanítják. A többi tantárgyat a 12 év folyamán a nemzeti kisebbségek nyelvén oktatják. Magyarországon nincs ukrán tannyelvű iskola azért, mert az ukránok nem élnek egy tömbben, hanem az ország területén szétszórtan, ezért nincs rá igény, mivel a magyarországi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnökének információja szerint a Budapesten nyitott ukrán első osztályba 1 gyermek iratkozott be, azonban vannak vasárnapi iskolák az ukrán nemzetiségi önkormányzat szervezésében és irányításával, melyeket teljes mértékben az állam finanszíroz.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közgyűlése a magas méltóságú személyekhez és intézményekhez fordul az alábbi kérésekkel:
1. Biztosítsanak minden állampolgárnak lehetőséget, hogy szabadon választassa meg azt a nyelvet, melyen meg akarja ismerni a világot, ahogy azt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai is garantálják, és továbbra is őrizzék meg a kisebbségi nyelveken történő oktatás és tanulás lehetőségét minden szinten.
2. Az államnyelv oktatásának kérdését differenciáltan közelítsék meg:
• külön programot és szabványokat állapítsanak meg ukrán nyelvből és irodalomból azok részére, akik számára az ukrán nyelv anyanyelv;
• külön programot és szabványt dolgozzanak ki azoknak a nemzeti kisebbségeknek, melyek nyelvéhez az ukrán közel áll;
• és teljesen más programot azoknak a nemzeti kisebbségeknek, melyek nyelvének struktúrája teljesen különbözik az ukrán nyelvtől, vagyis teljesen más nyelvcsaládhoz tartozik, mint pl. a magyar;
• a programok, standardok, módszertan és a tankönyvek kidolgozására azokat a szakembereket vonják be, akik mindkét nyelvet ismerik.
3. Biztosítsák az anyanyelven való tanulás feltételeit az oktatás minden szintjén, és tegyék lehetővé a külső független felmérést anyanyelvből is.
4. Minden, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdés megoldásába vonják be az érdekelt kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit.

Beregszász, 2017. október 7.

Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében – közölte a család hétfőn az index.hu-val.

Aradszky László 1963-ban lett országosan ismert, amikor megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyét Még ide-oda húz a szív című dalával. Három évvel később a Made in Hungary című versenyben győzött az Isten véled, édes Piroskámmal, utóbb ez lett Magyarország első aranylemeze – a korongból azóta mintegy 300 ezer példány fogyott.

A hetvenes években alig szerepelt a nyilvánosság előtt, 1986-ban tért vissza Újra itt vagyok című albumával. Pályafutása során számos európai országban lépett fel, de koncertezett Amerikában és Ausztráliában is. Legnagyobb slágerei közé tartozott még az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem születtem grófnak vagy a Szomszédasszony, fütyülök a lányára.

Pavlo Zahrebelnij: Eupraxia ​császárné pokoljárása. Kárpáti / Európa, Budapest-Uzsgorod, 1980.

Fordította: Misley Pál, Tandori Dezső.

Bölcs Jaroszlav kijevi nagyfejedelem unokája, Eupraxia – akit a nyugati krónikák Praxedisnek neveznek –, Adelhaid néven Canossát járt IV. Henrik felesége, német császárné volt. A róla szóló történelmi regény cselekménye – Zahrebelnij előző három művéhez hasonlóan a Kijevi Nagyfejedelemség idejében játszódik.

Az Eupraxia az emberi sorsok megrázó története. És mivel az ember sorsa a maga tragikus mivoltában leginkább egy asszony példáján követhető nyomon, ezért szól az Eupraxia az asszonyról, aki mindent elveszített: szülőföldjét, szerelmét, gyermekét; csak a bátorsága, a tisztasága és az emberi méltósága maradt meg, és az segítette őt vissza az egyetlen boldogsághoz, ami még számára megmaradt – szülőföldjéhez.

Háromezer embert kellett kimenekíteni vasárnap egy moszkvai külvárosi építőanyag-áruházból.

A moszkvai közúti körgyűrű 65. kilométerénél található, Szingyika elnevezésű üzletközpontban legkevesebb 55 ezer négyzetméternyi területet borítottak el a lángok, a tetőszerkezet mintegy ezer négyzetméteren beomlott.

A festékanyagokat is forgalmazó raktáráruházból robbanások hallatszottak – feltehetően a parkolóban elhelyezett autók repültek a levegőbe -, a helyszín fölött hatalmas, fekete füst gomolygott.

Sajtóértesülések szerint a hatóságok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy gyújtogatás történt. Füstmérgezés miatt többen orvosi segítségre szorultak, de halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. A mentésben három Ka-32-es oltóhelikopter, valamint csaknem 300 tűzoltó, 20 tűzoltóautó és nyolc daru vesz részt.

A Szingyika Moszkva legnagyobb építőanyag-üzletközpontja, a 130 ezer négyzetméteres épületben 1200 üzlet működött. A piac értékét szakértők 6,5 milliárd rubelre (több mint 30 milliárd forintra) becsülték. Hírügynökségek szerint kigyulladása az egyik legjelentősebb tűzvész az orosz főváros környékén ebben az évszázadban.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungvárra utazik, hogy személyesen is egyeztessen az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos helyzetről – tájékoztatta Menczer Tamás, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkára az MTI-t.

Mint kifejtette: Szijjártó Péter már sokszor elmondta, hogy “gyalázatosnak és elfogadhatatlannak tartja” az ukrán oktatási törvény módosítását. A miniszter minden lehetséges fórumon biztosította a kárpátaljai magyarokat arról: “harcol és harcolni fog azért, hogy a diákok a jövőben is magyarul tanulhassanak”. Az ukrán nyelv oktatását nem úgy kell megszervezni, hogy közben csonkítják a kisebbségek már meglévő jogait – szögezte le.

Szijjártó Péter folyamatosan kapcsolatban van a kárpátaljai magyarság képviselőivel. Hétfőn pedig miután Varsóban befejezi tárgyalásait a kilenc ország részvételével rendezett egyeztetésen, azonnal Ungvárra utazik, hogy beszélni tudjon a KMKSZ vezetőivel és Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával. A tanácskozáson értékelni fogják az eddig megtett lépéseket, és beszélni fognak arról, hogy a magyar kormány még milyen döntéseket hozhat a kárpátaljai magyarok érdekében.

“Ukrajnában a magyarok kisebbségben vannak, de nincsenek egyedül, a magyar kormány teljes mellszélességgel kiáll mellettük, a kisebbségi szerzett jogok elvétele elfogadhatatlan” – fogalmaztak, kiemelve: az álláspontok közötti szakadék csak úgy tüntethető el, ha Ukrajna visszaadja a kisebbségek jogait. “Ebben az esetben Ukrajna ismét számíthat Magyarország támogatására, addig azonban nem” – áll a KKM közleményében.

Névnap Dénes – görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott. Idézet

„Mikor ír az ember? Ha boldog, nem ír. Csak ha visszaemlékszik a boldogságra.”

Jókai Anna

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A tokiói olimpia ünnepélyes megnyitója, sportolóink 10 aranyérmet nyertek (1964).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

IGAZI MEGELÉGEDÉST TALÁLNI

„Bízd csak azért ő reá és légy békességben…” (Jób 22:21 Károli)

Egy gazdag üzletember megharagudott, amikor meglátott egy halászt a csónakja mellett üldögélni. „Miért nem mégy halászni?” – kérdezte. „Mert mára eleget fogtam” – felelt a halász. „Miért nem fogsz több halat, mint amennyire szükséged van?” – kérdezte tovább az üzletember. „Mihez kezdenék többel?” – így a halász. „Több pénzt tudnál keresni, nagyobb csónakot tudnál venni, még több halat fogni, és még több pénzt tudnál keresni. Hamarosan egész halászflottád lenne, és olyan gazdag lennél, mint én.” Erre a halász megkérdezte: „És akkor mit csinálnék?” „Leülnél, és élveznéd az életed” – mondta az üzletember. „Miért, szerinted most mit csinálok?” – jegyezte meg erre a halász. Két dolog kell a megelégedettséghez: jó kapcsolatok és Istentől kapott célok. A jó kapcsolatok közül pedig az első az Istennel való jó kapcsolat kell, hogy legyen. Jób könyvében ezt olvassuk: „Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.” A másik jó kapcsolat, aminek meg kell lennie, és amit kincsként kell értékelned: a családod. Amikor életed végére érsz, ez a kapcsolat fogja a legtöbbet jelenteni. Amikor pedig az Istentől kapott célokról van szó, először fel kell ismerned a fő erősségeidet, tudnod kell, mire hívott el Isten, aztán munkába kell kezdened. Sam Levenson humorista mondta: „Bevándorló családból származom. Szüleim elhitték az Amerikáról szóló legendát, hogy az utcák arannyal vannak kövezve. Amikor apám ideért, három dolgot fedezett fel: a) az utcák nincsenek arannyal kövezve; b) sok utca egyáltalán nincs is kövezve; c) az ő feladata az utcák kikövezése.” És neked mi a feladatod? Tedd meg, és megelégedettséget fogsz találni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Dénes püspök és társai vértanúk – Leonardi Szent János áldozópap

A jó és a rossz küzdelmében néha úgy tűnik, hogy a rossz diadalmaskodik. Mi hiszünk Isten szavának, és hisszük, hogy Isten diadalmaskodik, a jó legyőzi a rosszat. A Szentlélek erejében akarjuk bizalommal járni utunkat.  AREOPAGITA SZENT DÉNES egy hagyomány szerint Szent Pálnak az Areopáguszon elmondott beszéde nyomán tért meg. (ApCsel 17, 34) Meghallhatott 80 táján. Egy későbbi hagyomány szerint Athén első püspöke volt, majd Rómába ment, ezután Szent I. Kelemen pápa Galliába (a mai Franciaországba) küldte, Párizs püspöke volt több évig, híres könyveket írt. A párizsi vértanúság valószínűleg egy másik Dénes püspökkel kapcsolatos, aki Párizsban dicsőséges vértanúságot szenvedett Rusztikusz áldozópappal, és Eleutériusz diakónussal. Más hagyomány szerint (a legrégibb Martyrologium alapján) ez a második Dénes püspök és társai Párizsban missziós tevékenységet folytattak és Décius uralkodása alatt (243-251) fejezték le őket. A hagyományok beszélnek egy harmadik Dénesről is, aki a 9. században élt, mélyértékű misztikus író volt. Tévesen és sokáig az első Dénessel azonosították. Írása a misztikus irodalom egyik legnagyobb kincse. Franciaország védőszentje, és a 14 segítőszentek sorában is szerepel. Tisztelete Rómában a 11. századtól terjedt el.

LEONARDI SZENT JÁNOS 1541-ben, vagy 1543-ban született az Olaszországi Diecimó-ban, jómódú polgári családban. Apja Leonardi János, anyja Lippi Janka volt. A közeli Lucca városkában tanult, gyógyszerész lett 16 éves korára. Egy helyi karitatív közösségben dolgozott, itt gyógyított. Tagja volt a Colombini Szent János által alapított jámborsági és karitatív egyesületnek. 26 évesen hivatásának engedelmeskedve ferences szerzetes szeretett volna lenni, nem vették fel, mert hiányos volt a teológiai ismerete, és nem tudott latinul. Két év tanulással pótolta lemaradását, 1571-ben fel is szentelték, és a Luccai plébánián szolgált. Itt kezdett foglalkozni szegény sorsú fiatalok tanításával. Munkatársakat toborzott maga mellé. A luccai püspök támogatta, és társak is csatlakoztak hozzá. Igehirdetéssel és szegény gyermekek nevelésével foglalkoztak. Közösségükben nézeteltérések keletkeztek, saját társai közül is többen vádolták őt. A belső problémák miatt kénytelen volt Rómába menni. Néri Szent Fülöppel barátságot kötött, vele együtt alapítottak egy papi kongregációt. 1593-ban VIII. Kelemen pápa jóváhagyta szerzetének részletes szabályait. Ebben a szervezési munkában 1604 táján ismerkedett meg Kalazanci Szent Józseffel, a piarista rend alapítójával, aki szegény fiúk ingyenes oktatásán fáradozott. Jó együttműködés jött létre a két szervezet között. 1609. október 9-én hunyt el egy járvány áldozataként. Hosszú boldoggáavatási eljárása 1861-ben ért véget, IX. Piusz pápa alatt. Halála után öt évvel szervezete egyesült a piaristák kegyes iskoláival. Rómában, a Pápai Magyar Intézet közelében, a Santa Maria in Campitelli templomban van eltemetve. Tanulság:  Ne nyugodj bele a nehézségekbe, küzdj rendíthetetlenül! 

bacskaplebania.hu

A Századvég külügyi igazgatója egyebek mellett a gazdasági fellendülésben és a vezetők közötti jó kapcsolatban jelölte meg a V4-ek megerősödésének okát.
Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia V4-es, mára történelminek nevezhető együttműködése több évtized óta erősen tartja magát, sőt, egyre nagyobb szava van nem csak Európában, de az intézményesített EU-ban is. Az elmúlt közel 30 évben akár fel is bomolhatott volna a szövetség, ám nem ez történt, sőt, a visegrádi négyeknek egyre meghatározóbb jelentősége van. Jelenleg – jövő nyárig – hazánk a V4 soros elnöke.
Erősödő gazdaság és jó kapcsolatok
Az erősödés és a stabil pozíció egyik, strukturális oka Szabó Dávid külügyi szakértő szerint, hogy a V4-es gazdaságok az elmúlt hat-hét évben egy „egészségesen fejlődő” képet mutatnak a többi, régebbi tagállammal összehasonlítva. Magyarország és Szlovákia is megerősödve került ki a 2008-as gazdasági válságból; az elmúlt hozzávetőleg kilenc évben megerősödtünk az unión belül, ennek megfelelően az érdekérvényesítő képességünk is javult.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem – folytatta Szabó Dávid –, hogy a kivételesen jó a V4-en belüli lengyel-magyar kapcsolat, illetve – ez háttérinformációkból sejthető – a négy ország vezetői között kifejezetten jól működő, dinamikus kapcsolat van.
A V4-es polgárok problémái az EU-s polgárok problémái
A V4-es együttműködésben olyan „témák” bukkantak fel az utóbbi években, amelyek nem csak a visegrádi országok polgárainak, hanem általában véve az EU polgárainak is alapvető érdekeit érintik – hívta fel a figyelmet Szabó Dávid.
Ide sorolta a migrációt, a munkanélküliség elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés beindítását, a családpolitikát, illetve a biztonság kérdését és a terrorizmus elleni harcot is. Ezek közül néhányról sajnos nagyon kevés szó esik Európában, ugyanakkor húsba vágó kérdések – szögezte le a külügyi szakértő.
Hozzátette, hogy mindezekre a kérdésekre mind a négy visegrádi országban megvannak az úgynevezett „jó gyakorlatok”, valamint a kezdeményezőképesség is arra, hogy ezeket a kérdéseket EU-s szinten is felvessék.

Budapest a világ egyik legszebb városa, Duna-parti panorámáját évről évre turisták és idelátogatók milliói láthatják, köztük azt az épületet, amit sokan palotának vélhetnek, azonban nem az: az általunk Országháznak hívott épületet méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába.

A 2011-ben a Világörökség részének választott épület egyben felbecsülhetetlen muzeális érték amellett, hogy 115 éve a mindenkori magyar törvényhozás otthona, és 2000 óta a Szent Korona őrzési helye. Jelenleg 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye, valamint az épület ad helyet a miniszterelnöknek és az őt kiszolgáló apparátusnak is. Az Országház épületét 1902. október 8-án adták át ünnepélyesen.
A XIX. század vége Magyarország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő korszaka volt. Ekkor épült a Hősök tere, az Andrássy út, a Nyugati pályaudvar, több Duna-híd, valamint a kontinens első földalatti vasútját is ebben az időben adták át. De ezek térben és időben mind-mind eltörpültek a korszak legnagyobb hazai vállalkozása, az Országház létrehozása mellett, hiszen ennek felépítése önmagában is hatással volt a gazdaság fejlődésére.
Az építésnél kifejezett szándék volt, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok, gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a környező Kárpát-medence növényvilágát igyekezzen megjeleníteni. Ez szinte teljesen sikerült betartani: a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolitot hozatták anno svéd kifejtőből.
A korabeli iratok tanulsága szerint a munkálatok során nem volt helye a spórolásnak, így csak 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-ot használtak fel a Ház díszítésére. Steindl Imre építész – az épület megálmodója – és korának számos képzőművésze, mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel az egyedülálló alkotással.
Szimbolikus megoldások az építészetben
Az Országház épületének kialakítása tervezőjének a tudatos szimbólumválasztásait tükrözi, fontos történelmi és politikai üzeneteket hordozva: a Duna felől nézve a kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem, amely az építés korában kétkamarás rendszerben működő országgyűlés emlékét idézi.
A két ülésterem méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. Közöttük emelkedik a kupola, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg és a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált.
Az épület külső megjelenése és stílusa
A Ház méretei tiszteletet parancsolóak: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 méter hosszú – így hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese –, legnagyobb szélessége 123 méter hosszú. A kupola tornyával 96 méter magasan szökell az égbe. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz.
Több tízmillió tégla, tengernyi díszkővel fedve
Az épület alapterülete közel 17 745 négyzetméter és négy szintre oszlik. Térfogata 473 000 köbméter, ahol 50 darab ötemeletes lakóház férne el. Megépítéséhez mintegy 40 millió téglát használtak fel, burkolásához 30 000 köbméternyi faragott díszkövet.
A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait jelenítik meg, a Házban további 162 szobor található. 27 kapun keresztül lehet az Országházba bejutni. Alaprajza szimmetrikus elrendezésű, főbb terei keresztformát alkotnak és metszéspontjukban magasodik a kupola.
Az épületen belül 10 belső világítóudvar, 13 lift és több száz iroda található. A helyiségeket végtelennek tűnő folyosórendszer köti össze. A Házban futó vörös színű szőnyeg közel 3 kilométer hosszú, ezt külön csapat tisztítja meg.
Érdekesség, hogy a főhomlokzat a Duna felől van, viszont a főbejárat a Kossuth tér felől nyílik.
Máig világszínvonalú fűtési-hűtési rendszer
A Ház fűtési és szellőztetési rendszere – ami a maga korában Európában az egyik legmodernebbnek számított és szenzációt jelentett – némi megújítás után ma is tökéletesen működik. Egy közeli épületben elhelyezett kazánházból érkező forró gőz elosztókamrákon, illetve fűtőtesteken keresztül jut el a különböző helyiségekbe.
Eredetileg a hűtést a téren álló két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után az 1930-as évektől 1994-ig két nagyméretű aknában felhalmozott több tonna jég gondoskodott a Ház hűtéséről.

Spanyolország egységéért tüntetők tömege töltötte meg Barcelona utcáit vasárnap, egy héttel a rendőri erőszakba torkollott katalán függetlenségi népszavazást követően, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére rendeztek meg Katalóniában.

“Elég! Nyerjük vissza a józanságot!” – ezzel a jelszóval hirdette meg a békés felvonulást a Katalán Civil Társasalom (SCC) nevű szervezet, hogy hangot adjon a “csendes többségnek”, azoknak, akik ellenezték a népszavazást, nem támogatják a függetlenségi folyamatot, és ezért nem is vettek részt a múlt heti referendumon.

A barcelonai utcák a magasból nézve spanyol, katalán és uniós zászlók tengerévé váltak. Akadtak, akik egy zászlórúdra helyzeték a spanyol és katalán lobogókat, így fejezve ki, hogy számukra a kettő elválaszthatatlan.

“Éljen Katalónia, éljen Spanyolország!”, “Katalánok vagyunk, spanyolok vagyunk!” – skandálta a tömeg, a transzparenseken egyebek mellett a “Béke”, és az “Együtt vagyunk erősek” feliratok tűntek fel. Voltak, akik a katalán elnökre utalva azt kiabálták: “Börtönbe Puigdemonttal!”, mások a tüntetést biztosító katalán rendőröket bírálták: “Nem a mi rendőrségünk” – skandálták. Akadt, aki árulónak nevezte őket, amiért a népszavazás előtt nem zárták le a szavazóhelyiségeket, noha arra bírói utasításuk volt.

A felvonulást megelőzően néhány százan demonstráltak a spanyol csendőrség helyi kaszárnyája előtt is, hogy támogatásukat fejezzék ki a spanyol hatóságoknak.

Az SCC szervezésében a tüntetésre mintegy 100 autóbusszal érkeztek Spanyolország más területeiről is. José Rosinol, a civil szervezet vezetőségi tagja a spanyol közszolgálati televíziónak több százezer felvonulóról beszélt, a városi rendőrség egyelőre nem közölt hivatalos részvételi adatokat.

A felvonulás végén beszédet mond Mario Vargas Llosa Spanyolországban élő Nobel-díjas perui író és Josep Borrell, az Európai Parlament volt elnöke, egykori szocialista katalán politikus.

A tüntetésen képviseltették magukat a katalán parlament ellenzéki pártjai, akik a menet élén haladtak. Albert Rivera, a legnagyobb ellenzéki frakciót adó Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ez történelmi nap Barcelonában, és az utca mindenkié. Xavier García Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) katalán elnöke hangsúlyozta: ez a felvonulás azt jelenti, hogy a katalán elnök nem beszélhet minden katalán nevében.

A katalán kormány által közzétett hivatalos végeredmény szerint múlt vasárnap a választásra jogosultak 43 százaléka szavazott a referendumon, több mint 91 százalékuk támogatta az elszakadást Spanyolországtól. Ennek alapján a katalán vezetés azt tervezi, hogy kinyilvánítja az autonóm közösség függetlenségét.

Carles Puigdemont katalán elnök a héten a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy ez a jövő héten történhet meg. Kedden a katalán parlament rendkívüli ülést tart, amelynek jelenlegi egyetlen napirendi pontja az elnök politikai értékelője. A katalán ellenzéki pártok azonban attól tartanak, hogy az utolsó pillanatban módosítják a napirendet, és beterjesztik az elszakadásról szóló határozatot is.

Magyarországról Ukrajnába jutni s fordítva nem leányálom. Az Európai Unió lebontott határaihoz szokott utazóknak kényelmetlen az útlevél készítése, megrémíti őket az országhatáron álló fegyveres határőrök látványa, s ha mindez nem lenne elég, akkor a több órás várakozással már biztosan betelik a pohár. Sok turista megelégszik azzal, ha fotón látja a Vereckei-hágót, a munkácsi várat vagy a Feszty-körkép alapjául szolgáló panorámát, s inkább elérhetőbb történelmi helyek nyomába ered. Ám ha valaki mégis úgy dönt, hogy vállalja a megmérettetéseket, akkor Kárpátalja csodáin túl egy-két határos sztorival is garantáltan gazdagabbá válik.

Fokozottan kijut az emlékezetes pillanatokból nekünk, kárpátaljai magyaroknak, akik tanulás, munka, orvosi kezelés vagy családlátogatás céljából gyakran kénytelenek vagyunk átlépni az államhatárt. Határszemlét tartottunk az érintett személyek körében, akik a kígyózó sorok és a véget nem érő várakozás mellett a vám- és határőrök visszaéléseit és korántsem illedelmes modorukat panaszolják föl leginkább.

Lopott idő
2017-ben ugrásszerűen megnőtt a várakozási idő a határátkelőkön. Júniusban Ukrajna megkapta a hőn áhított vízummentességet, amire a meglévő határátkelőhelyek és a beosztott munkatársak sem voltak felkészülve.
– Volt, hogy hét órát álltunk sorban, amíg sikerült Magyarországról hazajutnunk – meséli egy fuvarozással foglalkozó 35 éves beregszászi járási férfi. – Több éve hordok utasokat Nyíregyházára és Budapestre, de a mostani állapotokhoz hasonlót még nem tapasztaltam. Van, hogy kifelé áll a sor, máskor a visszaút vesz el órákat az életünkből. Nem lehet előre kiszámolni, hogy mikor melyik oldal mond csütörtököt. Az ukránon nagyon gyakran elromlik a rendszer, a magyarok meg mindig is csigatempóban dolgoztak. A barabási határátkelőn például általában gyorsabb az átjutás, mint Asztélynál, de legutóbb negyed hétkor rácsukták az autóm orrára a sorompót mondván, hogy mára befejezték, egy autót sem engednek tovább. Este hétig üzemel a határátkelő, de 45 perccel korábban elhajtanak minket, mert nagyon felgyűlt a sor a két határ között. Akkor közel három órát araszoltam a sorban, majd fordulhattam vissza, hogy még legalább négyet szenvedjek egy másik átkelőn.

A barabási, idő előtti határzár nem egyszeri alkalom volt – tudtuk meg a rutinos határjáróktól. Egy apuka arra panaszkodott, hogy kétéves és ötéves lányát a napokban gyalogosan kellett átvinniük a határon, járművüket a közeli parkolóban hagyva, mert hiába volt üres a magyar oldal a zárás előtt fél órával, a vámosok nem engedték át autóval őket, mivel „az ukrán fél kijelentette, hogy ne küldjenek több autót aznapra”. Egy ukrán vámost kérdeztünk a helyzettel kapcsolatban, akit évekkel ezelőtt többször is osztottak szolgálatba az adott helyre. – Valószínűleg egymás között beszélik meg a két oldal dolgozói, hogy határzárásig hány autót tudnak még átengedni, így hétkor mindenki kényelmesen leteheti a stafétát. Hogy hogyan kivitelezhető mindez, ki ad rá engedélyt, az már más kérdés. Amikor odarendeltek, többször is előfordult, hogy este nyolcig folyt a munka, hogy áteresszük a hét óráig a magyar oldalról érkező járműveket. Elképzelhetetlen volt, hogy idő előtt lezárjuk a sorompót – mondta.

A vámos azt is elképzelhetetlennek tartotta, hogy a két határ közötti senkiföldjén ragadjon valaki, de egy baráti társaság bebizonyította, hogy Ukrajnában… pontosabban Ukrajna és Magyarország között bármi megtörténhet.

– 18.55-kor értünk a határra. Morogtak kicsit a magyaron, megkérdezték, hol voltunk eddig, de azért átengedtek – meséli a társaság egyik tagja. – Igen ám, de az ukrán oldalon leeresztett sorompók, lakatok fogadtak minket, és egy lélekkel sem találkoztunk. Visszafordultunk a magyar oldalra, de ott közölték, hogy ők már nem tudnak visszaengedni minket: lezárták a rendszert, nincs visszaút. Menjünk csak tovább, kiabáljunk, dörömböljünk, míg meg nem hall valamelyik ukrán kolléga. A kollégák meghallottak, de amit ránk és magyar társaikra raktak, azt senki nem tette volna szívesen zsebre… Már lélekben felkészültünk rá, hogy a két határ között töltjük az éjszakát, amikor végül, ha dührohamok közepette is, de megkegyelmeztek rajtunk, és leszedték a lakatokat…

Megalázva
A határsoron a legértékesebbet, a vissza nem téríthető időt veszik el tőlünk, ám emellett kaphatunk is valamit – derült ki a beszélgetésekből. A rend őrei képesek ugyanis arra, hogy életre szóló negatív élményekkel szolgáljanak az utazóknak.
– A lányom Tarpa közelébe ment férjhez – mondja egy beregszászi nő. – Kezdetben leginkább ő járt haza, de mióta megszülettek a gyerekek, nekem van több tennivalóm náluk. Mostanában megesik, hogy gyalogosan is két óra alatt jutok át a határon, így egyre nehezebben veszem rá magam az indulásra. A vejem dohányos, de egy fél éve nem viszek neki cigarettát sem, amióta egy kutató kiparancsolt a mosdóba, falhoz állított, és végigtapogatott, mint valami közönséges bűnözőt, mert szerinte biztosan rejtegetek pár kartonnyi bagót magamra kötözve.
„Aki ennyit jár át, az ne bizonygassa, hogy nem cigicsempész…” – mondta. – Vannak, akik ebből keresik meg a napi mellékest, nincs mit tagadni rajta, de hogy miért kell általánosítani, és kutya módjára bánni velünk, azt nem tudom felfogni. Azt a megaláztatást pedig sosem fogom elfelejteni.

Amikor szélesebb körben feszegettem a határproblémákat, rájöttem, hogy nemcsak a kárpátaljaiak panaszkodnak a magyarországi határőrök modorára:
– Nagyképű, beképzelt majmok, akik azt hiszik, hogy körülöttük forog a világ – dühöng a határrendészet munkatársaira egy fehérgyarmati ismerősöm, aki az olcsóbb üzemanyagárak miatt gyakran jár át tankolni Kárpátaljára. – Kapnak egy kis hatalmat a kezükbe, és istennek képzelik magukat. Az első pár határátlépésnél mindig az ukrán oldaltól tartottam, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a mieinkkel van sokkal nagyobb probléma.

A fiatalember édesanyja rosszabb állapotban lévő járművét is áthajtja időnként megtankolni. Állítása szerint teljesen más hangnemet ütnek meg vele szemben a rendőrök, ha a saját, jobb állapotú autójával érkezik a határra, mint amikor az elavult járművel közlekedik.
– „Csempészünk, csempészünk?” – kérdezik sokszor, főként, ha anyám Suzukiját hajtom, vagy gúnyolódnak, mikor visszafelé jövök, hogy „Lám, még az ukránoknak sem kellett ez a tragacs”. Ha a saját autómmal megyek, illedelmesebbek, de akkor a várakozással készítik ki az idegeimet. Volt, hogy két autót egy órán át kezeltek előttem. Hatszor mentek el kávézni és bagózni, majd mikor a sorompóhoz értem, még egyszer vigyorogva elsomfordáltak. Ezután még aknára is parancsoltak. Az ukránok is sokat leállnak, de ők legalább – bármi is legyen a valós ok – a rendszerre fogják, és nem érzékeltetik veled, hogy elengedhetnének, de nem teszik, mert épp úgy tartja kedvük.

Egyesek szerint a magyarul nem tudók sokkal kedvezőbb helyzetből indítanak a határátlépésnél.
– Az a legfelháborítóbb, hogy az ukrajnai ukránokkal sokkal kedvesebben bánnak, és elnézőbbek velük, mint a kárpátaljai magyarokkal – mérgelődik egy, a határ közelében élő ukrajnai magyar férfi. – Két doboz cigarettát vihetünk be Magyarország területére. Ha véletlenül a zsebedben felejtettél még pár szálat, akkor azonnal írják a büntetést, bezzeg, ha soron kívül beállítanak a nagy fekete dzsipekkel és több karton cigarettával, elég elmotyogniuk, hogy já ne rozumiju, ja ne znáv (nem értem, nem tudtam – a szerk.), és visszafordítják őket büntetlenül, vagy visszaküldetik velük a dohányárut. Ha nálam vagy nálad találnának egy kartonnal, akkor azonnal kiírnák a 40 ezer forintos bírságot, és elkoboznák a cigit is.

Nem kellett csempészetre adnom a fejem, hogy a pénztárcám is érzékelje a rendőrök „vendégszeretetét”. Magyarországon tett baráti látogatásról siettem beregszászi munkahelyem felé, így határnyitáskor a parkolóból gyalog vágtam neki a Barabás–Mezőkaszony átkelőnek. Megörültem, mivel nem kellett várnom a rendőrhölgyre, aki azonnal mellettem termett. Ám elégedettségem nem tartott sokáig, mivel közölte, hogy szabályt sértettem, nem a kijelölt útvonalon haladtam, ezért 5000 forintos bírságot szab ki rám. Értetlenkedtem, hisz az egyetlen megnyitási pontnál egy autó parkolt, a vizes árkon pedig csak nem mászhattam át, de a rend őre hajthatatlan volt. Sajnos nem vagyok járatos a témában – ismertem be –, de mivel első alkalomról van szó, úgy tudom, megúszhatom figyelmeztetéssel. Nem érvelhettem elég jól, mivel a hölgy közölte: ha nem fogadom el a bírságot, akkor feljelent a bíróságon – így hát szabálysértővé léptem elő. A késésem is garantált volt, mivel legalább egy fél órát vártam, míg kiírták a bírságot az elkövetett szabálysértésért: a gyalogos nem a kiépített járdán gyalogolt, hanem az úttesten.

– Ne vedd a szívedre, drágám – vigasztalt a még akkor a hátamnál araszoló biciklis, aki tanúja volt a történteknek. – Engem is megbüntetett a múlt héten, mert fényes nappal nem égett a lámpa a járgányon. Volt nálam izzó, kértem, hogy várjon egy pillanatot, kicserélem, de hallani sem akart róla. Azt mondják, hogy valami nagykutya feleségeként került ide, ezért mindent megenged magának. No, nem baj, legalább tudom, hogy mire költöm ebben a hónapban a nyugdíjamat.

Pár nappal később egy ismerős rendőrrel konzultáltam a témáról, aki felhomályosított, hogy az adott parkolóból nem jelzi tábla a gyalogosok haladási irányát, nincs speciális nyitás a sétálóútra, így jogtalanul kaptam bírságot, ráadásul a bírósági fenyegetéssel a rendőr visszaélt hivatalával, megfélemlített, így kettőnk közül ő az, aki megérdemelné a feljelentést.

Ekkorra már befizettem a csekkem, ihattam hideg vizet a büntetésre, de legalább megtanultam, hogy tisztában kell lennem a jogaimmal, és minden esetben a szabályok maximális betartására kell törekednem. Erősebb és fájdalmasabb lecke volt a biciklis bácsinak a saját büntetése, akinek a bírság csaknem a nyugdíja felét jelentette. Természetesen az utasok sem minden esetben szentek: regényeket írhatnánk a csempészetről, az emberkereskedelemről vagy a zöld határ egyéb rejtelmeiről, de ettől még senkinek nincs joga az általánosításhoz.

Büntessék meg a szabálysértőket és a csempészeket, de a szabályok legyenek egyértelműek, vonatkozzanak mindenkire. Ne játsszanak mások idejével, ne éljenek vissza jogaikkal, s tanuljanak emberséget a határrendészet azon tagjai, akik híján vannak a jómodornak és az empátiának!

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

A magyar ember már csak olyan – bevallva, bevallatlanul –, hogy szereti az ínyencségeket. És nem csupán fogyasztani, de elkészíteni is! A kárpátaljai emberek a kertjükben megtermett gyümölcsöt mindig is feldolgozták.

Abból – székely testvéreink bölcs meglátása szerint (ez leginkább a szilvára vonatkozott) – ha az asszony ment le hamarabb a kertbe – lekvár, ha meg a férj, akkor pálinka készült. Nos, a benei Bábel és Hadadi házaspárnál az asszonyok voltak a gyorsabbak, de férjeikben igazi partnerre is leltek, így közösen készítik a finomabbnál finomabb lekvárokat.
Az egyik fesztiválon az asszonyokat a tőlük megszokott helyen találtam: Anyicky-Hadadi Csilla ezúttal is a mutatós, különleges horgolt ékszereit, Bábel Zsuzsa meg a gyönyörű házi szőttes pokrócait kínálta. Nem messze tőlük, egy igencsak vidám sátorban, a férjek – Bábel István és Hadadi Zsolt – rézüstben főtt lekvárokkal kínálták az érdeklődőket. De már sokszor tapasztaltuk: náluk mindenkor gazdag a kínálat.
A „lányok” érdeklődésemre elmondták, hogy kézműves termékeikkel évek óta részt vesznek különböző fesztiválokon, s látták, hogy a lekvárt nem igazán képviseli senki. Így aztán a „fiúkkal” úgy határoztak, hogy belevágnak, s minden náluk, illetve a környéken megtermett idénygyümölcsből hagyományos módon, rézüstben lekvárt, illetve szörpöt készítenek. A standjukon aztán a hagyományos natúr szilvalekvár mellett megtalálható többek között a málna-, szamóca-, ribizli-, meggy-, sárga- és kajszibarack-, az almaíz is, az ezekből készült szörpkínálatot a menta és a citromfű is gazdagítja – ezzel ötletük tárháza még nem merült ki! Az alapanyag nagy részét egyedül termelik meg, az ezen felül szükséges mennyiséget pedig a falubelijeiktől vásárolják fel.
Lám, Benében így őrzik a hagyományokat és teremtenek értéket!

Kovács Erzsébet