Biztonságpolitika

A 2019 márciusi Hadtudományi Akadémia[2] éves tudományos konferenciáján, Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz Vezérkar főnöke előadásában kijelentette, hogy a potenciális háborúk típusai (aszimmetrikus vagy klasszikus eszközök felhasználásával) és a bennük részes potenciális szereplők (államok, illegális alakulatok, magánvállalatok, részlegesen működő államok) száma növekszik,  s ebből fakadóan egy háború kitörésének fenyegetése is fokozódik. Mindemögött nézetei szerint az Amerikai Egyesült Államok katonai infrastruktúrájának Oroszország területeihez egyre közeledő kiterjesztése, valamint a felmondott INF-szerződés és az új START-szerződés kiterjesztésének lehetséges elutasítása révén, az amerikai részről aláásott hadászati stabilitás áll. Továbbá ezt erősíti az Egyesült Államok és szövetségesei támadó katonai intézkedéseivel (globális csapásmérés, színes forradalmak, puha hatalom – „soft power” alkalmazása) támogatott agresszív külpolitikája a kellemetlenséget okozó államok kiiktatása céljából. Oroszország geopolitikai versenytársai politikai céljaikat nem csupán regionális konfliktusokon kersztül kívánják elérni, hanem egy háború keretében bevetett nagy pontosságú fegyverek és aktív információs összecsapások felhasználásával is. Geraszimov állítása szerint az USA az „ötödik hadoszlop” [3] belső destabilizáló tevékenységeit kívánja összekapcsolni a „trójai faló” stratégiájából kiinduló, kulcsfontosságú célpontokra irányuló csapásmérésekkel közösen.

A jelenlegi körülmények megkívánják, hogy Oroszország tovább fejlessze fegyveres erőit a hadászati elrettentés és az ország védelme céljából. Az előrelátható fenyegetésekre az „aktív védelem stratégiájával”  kíván meg választ adni, mely tökéletesen összhangban van az Oroszországi Föderáció érvényben lévő Katonai Doktrínájának védelmi jellegével.

Az aktív védelem magába foglalja az állam biztonságára fenyegetést jelentő tevékenységek egységes eszközökkel történő megelőző semlegesítését, valamint három alapelvre épül, melyek a háború megelőzése, a háborúra való felkészülés és a háború viselése. Az orosz terminológia szerint ezek jelentése az alábbiakban fogható meg:

• háború megelőzése = stratégiai előrelátás, a felmerülő fenyegetésekre idejében történő válaszlépés érdekében
• háborúra való felkészülés = a fegyveres erők állandó magas harckészültségének és mozgósítási készenlétének fenntartása, valamint hadászati tartalékok és készletek felhalmozása
• háború viselése = katonai és nem katonai eszközök összehangolt alkalmazása a meglepetés, döntő erejű csapás kivitelezése és a hadászati tevékenységek folytonossága érdekében

Ezenkívül Geraszimov tábornok még hozzátette, hogy a cél a gyors cselekvés, az ellenség támadó lépéseinek megelőzése elhárító intézkedésekkel, sebezhető pontjainak azonnali azonosítása és elfogadhatatlan mértékű veszteségek okozásának kilátásba helyezése, ami biztosítja az ellenséges támadó kezdeményezésének késleltetését és megállítását.

Tisztázásra került a nem katonai és katonai eszközök támogatott és támogató szerepének spektruma és a konfliktusok változatai nem katonaitól egészen a közvetlen katonai konfliktusig. A tábornok definiálta a modern konfliktusokat, melyek elsőszámú jellegzetessége, hogy a konfliktusban a katonai erőre támaszkodó műveletek során integráltan irányítják a politikai, gazdasági, információs és egyéb nem katonai eszközöket. A háború lefolytatását és v befolyásoló nem katonai eszközök biztosítják és megalkotják a katonai erők hatékony alkalmazásának körülményeit. Azaz a háborút a fegyveres erők döntő szerepével kiegészülve, katonai és nem katonai eszközök összehangolt bevetése alapján irányítják. Ezek aránya egymáshoz 1:4-hez.

A Vezérkar főnöke kiemelte Oroszország nukleáris és nem nukleáris stratégiai elrettentési elképzelését, melyhez szüksége van új hadászati és nukleáris, több rendeltetésű (dual-capable) és lézer alapú fegyverrendszerekre (laser-based weapon system). Geraszimov mindemellett tisztában van azzal, hogy eképpen csupán választ ad egy fenyegetésre egy újabb létrehozásával.

Geraszimov tábornok a szíriai tapasztalatokról is szót ejtett, a „korlátozott műveletek stratégiáját” [4] kiemelve. A továbbiakban is fejleszteni kívánt stratégia egy független erőcsoport létrehozására összpontosít, amely túlnyomórészt a körülményeknek leginkább megfelelő haderőnemre épül (ez Szíriában a Légierő volt). Végrehajtása során főként az információs fölényt hangsúlyozná , amelynek feladatai: erők rejtett telepítése, egységes felderítési rendszer, csapásmérő eszközök, valamint vezetés-irányítás kialakítása, amelyek lehetővé teszik a kritikus célpontok helymeghatározását és becélzását közel valós időben hadászati és hadműveleti-harcászati nem nukleáris fegyverekkel. Mindemellett Geraszimov tábornok szükségét látja az elhárító digitális technológia, robotika, drónok és harcászati rádióelektronikai eszközök használatára is.

A modern katonai konfliktusok jellemzője , hogy az ellenség a célpont-állam belső biztonságának destabilizására törekszik. Ennek megelőzése érdekében Oroszország terület védelmi rendszerek fejlesztésébe kezdett, ide értve a minisztériumok és ügynökségek összehangolt tevékenységeit az egységes biztonság biztosítása érdekében. Kiemelte a kritikus fontossággal bíró állami infrastruktúra egységes védelmének szükségességét az ellenséges műveletekkel szemben minden téren, annak érdekében hogy megelőzze a káoszt és az irányítás elvesztésének kialakulását.

A közelmúltban lejátszódott konfliktusok kimutatták/bebizonyították az információs tér növekvő jelentőségét a hagyományos szárazföldi, légi és tengeri hadműveleti terek mellett. Az információs tér nem rendelkezik tisztán meghatározható határokkal, s így biztosítja a mélységi, rejtett műveletek kivitelezésének lehetőségét nem csupán a döntő relevanciával bíró információs infrastruktúrák ellen, hanem az ország társadalmával szemben is, közvetlenül befolyásolva ezáltal az állam nemzeti biztonságának állapotát. Ebből kifolyólag az információs műveletek előkészítésére és kivitelezésére vonatkozó kérdések kidolgozása a hadtudomány legfontosabb feladata.

Geraszimov párhuzamot vont a katonai stratégia és a gazdaság védelmi célokat támogató kompetenciáinak előkészítése közt, eszerint a stratégiának három kérdést kell a gazdaság háborúra való készítésével kapcsolatban feltennie:

• Milyen fajta potenciális háborúval szemben és milyen irányba kéne a gazdaságnak felkészülnie?
• Hogyan biztosítsuk a gazdaság túlélési és ellenálló képességét?
• Hogyan a legcélszerűbb elhelyezni a gazdasági létesítményeket védelmük biztosításának érdekében?

A hadtudománynak emellett jövőbelátóan meg kell határoznia, hogy az elkövetkezendő háborúk milyen típusú fegyvereket, fegyverrendszereket fognak megkövetelni az eredményes védekezés érdekében.

Geraszimov a Fegyveres Erők harcképességét is emelni kívánja mennyiségi és minőségi dimenziókban. A célkitűzések közt szerepel a szerződéses katonák számának növelése, a katonasággal szembeni bizalmatlanság csökkentése és előrelépés az állami fegyverkezési terv megvalósításában. Megjegyezte, hogy a hirtelen elrendelt gyakorlatok (snap alert exercises) megnövelték a fegyveres erők és alakulatok mozgósítási készségét, így egyre rövidebb időn belül tudják bevetni őket nagy távolságokban. Valamint dolgoznak a lakosság, elsősorban a katonák ideológiai és morális-pszichológiai ellenállási képességének növelésén.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete megítélésében is változások mutatkoznak. A 2014-es Katonai Doktrínában a NATO tevékenységeket külső veszélyként határozták meg, azonban a következő doktrínába valószínű, hogy az USA és szövetségesei már fenyegetésként fognak megjelenni, ezáltal a katonai doktrína és a 2015-ös Nemzeti Biztonsági Stratégia közt összhang állna fel.[5]

Az orosz „aktív védelem” elnevezésű biztonsági megközelítés szorosan összekapcsolódik a „fenyegetések megelőző semlegesítésével” . Az „aktív védelem” elnevezés inkább retorikai és propaganda fogás az orosz oldalról, egy hosszútávú, több területre kiterjedő terv, melynek célja a jelenlegi világrend aláásása és megváltoztatása, mindezt a „nyugati hibrid orosz-ellenes kampányokkal” szembeni védelmi reakcióként alkalmazva. Oroszország minden tette szigorúan védelmi célzatú, nem agresszív, valamint elutasítják a „hibrid hadviselés” fogalmának használatát az orosz tevékenységek leírására. Az orosz vezetők és szakértők saját terminológiát dolgoztak ki az orosz-ellenes agresszió leírása érdekében. Ezek a fogalmak: irányított  káosz, felőrl és megsemmisítés stratégiája, színes forradalmak, hibrid hadviselés.

Geraszimov végigvezeti a katonai és nem katonai eszközök felhasználásának szerepét a konfliktus előrehaladtával: kezdetben az aszimmetrikus műveletek az elsődlegesek és a katonai eszközök használata másodrendű, azonban ahogy a katonai konfliktus súlyosbodik úgy vonul vissza az aszimmetrikus hadviselés támogató jellegűvé és a katonai eszközök használata lesz az elsőszámú. Az orosz agresszió katonai elemei a konfliktus minden szintjén jelen vannak.

[1] Dave Johnson: General Gerasimov on the Vectors of the Development of Military Strategy, Russian Studies Series 04/2019, 2019. március 30. 

[2] A Hadtudományi Akadémia egy olyan orosz, informális véleménycserére lehetőséget biztosító platform, amelynek keretein belül katonai vezetés-irányítási és hadtudományi szervek képviselői, valamint védelmi problémákkal foglalkozó szakemberek fejtik ki gondolataikat.

[3] Az „ötödik hadoszlop“ emberek egy rejtett csoportja, amely egy nagyobb csoportot, például egy nemzetet belülről aláás. Az ötödik hadoszlop lehet az ellenséggel titokban szimpatizálók egycsoportja. A taktika lényege a titkos beszivárgás a megtámadott célpont vonalai mögé, különösen a döntéshozói és védelmi kulcspozíciókba, ahonnan szabotázsakciókat hajthatnak végre. A kifejezés Emilio Mola spanyol tábornoktól származik a 20. századi spanyol polgárháború időszakából. Forrás: Encyclopaedia Britannica, https://www.britannica.com/topic/fifth-column, Letöltési idő: 2019. október 23. 

[4] Strategy of limited actions Forrás: https://russiandefpolicy.blog/tag/academy-of-military-sciences/, Letöltési idő: 2019. október 29.

[5] A 2015-ös Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján összetett világunkban Oroszország megerősítése az új, nemzeti biztonságot fenyegető veszélyek elhárítása érdekében szükséges. Az Oroszországi Föderáció független kül- és belpolitikájának irányítása ellentétet vált ki az Amerikai Egyesült Államokkal és Szövetségeseivel szemben, akik a világ ügyeinek feletti dominanciájuk fenntartására törekszenek.

írta: Szilágyi Laura

 

Atomprogram, szankciók, egyezmények, fenyegetések, dróntámadások: az utóbbi években szinte mindennapossá váltak az efféle tartalmakkal bíró hírek Irán tekintetében. Mindezen események elemzése természetesen rendkívül fontosak az Iránnal szemben való, jövőbeni politikai állásfoglalásokhoz. Van azonban egy minden konfliktuson túlmutató, de ahhoz szorosan kapcsolódó jelenség, mely a kelleténél talán kevesebbszer szerepel az országgal kapcsolatos hírekben, s mely belülről, gyökerestül pusztítja Irán gazdasági-társadalmi életét: a vízhiány.

Irán éghajlati sokszínűsége. Forrás: Geopolitical Futures

Irán mai területe megközelítőleg 1.75 millió km2, mellyel világviszonylatban az élvonalhoz tartozik.  Éghajlatát tekintve igen sokszínű, ugyanis a Föld 13 klímája közül 11 megtalálható a területén, melynek eredményeként az éghajlatváltozás több fronton érvényesül, a jelen politikai-társadalmi helyzetben majdhogynem ellehetetlenítve Iránt egy átfogó megoldás kidolgozásában annak leküzdésére. Irán éves csapadékmennyisége átlagosan mindössze 250 mm/év, ez 376 km3/év csapadékból származó vízmennyiséget jelent. Ennek csupán „töredéke”, mintegy 137.5 km3 marad meg tartósan különböző formában, a többi 64% elpárolog. Az ország mintegy 90%-át érintő szárazság elleni küzdelemben tehát elengedhetetlen (lenne) a vízkészletek tudatos felhasználása.

Irán vízgyűjtő területei. Forrás: Fanack.com

Előzmények

Irán 20. századi vízpolitikájának alapvetően három nagyobb korszaka volt, melyek mindegyike egyaránt befolyásolta az országban ma fellelhető, eltérő elképzeléseket a víz felhasználását illetően.

1: Kezdeti időszak (1927-1963)

Ezt a periódust főleg a hagyományos vízgadálkodás jellemezte: a 2016-tól az UNESCO Világörökségét képező, több ezer évre visszatekinthető, híres perzsa-iráni qanat-rendszer (qanat = „ásni”) használata lehetővé tette a víz szállítását szinte minden, földművelésre alkalmas területre anélkül, hogy az érintkezett volna a földfelszínnel, így kiküszöbölve a párolgás lehetőségét. Ezen földeket az 1920-as években földesurak birtokolták, akiknek a földjeik megmunkálásához szükséges vízmennyiséget az ún. mirabok mérték le, majd biztosították. Fontos tényező volt, hogy mindig csak a szükséges mennyiségű vizet használták fel, így a vízkészlet nem csökkent.

2. Mohammad Reza Pahlavi Sah földreformja (1963-1979)

Irán utolsó Sahja 1963-as, „White revolution” nevű reformja a mezőgazdaságot is érintette. 1968-tól megkezdődött a földterületek privatizációja, melynek keretében több millió lakos kapott birtokot. Ezzel párhuzamosan Pahlavi erőteljes víztározó-gát építési programot hirdetett meg. A mindidáig megépülő 58 gát eredeti célja a rendelkezésre álló vízkészletek növelése volt többek között a csapadék gyűjtése és a folyószabályozás által. Hamarosan azonban kiderült, hogy az eredeti terveknek csupán egy része valósult meg: bár a gátak megteltek vízzel, az „elszipolyozott” víz hiányában nem volt mivel művelni a földeket, így emberek tízezrei kezdtek kutakat ásni. Ez természetesen a qanat rendszer hasznosításán alapuló mezőgazdasági gazdálkodásforma háttérbe szorulásához és Irán földalatti vízkészletének igen nagy mértékű csökkenéséhez vezetett. S bár a problémát felismerték, sőt törvényben szabályozták a kutak ásásának körülményeit, a valóságban nem sikerült hatékony megoldást találni a főleg illegális kutak egyre nagyobb térnyerése ellen.

3. 1979 –

A legdrasztikusabb változások az utóbbi 40 évben történtek, melyek az 1979-es iráni forradalomtól kezdődően folyamatosan hozzájárultak az ország vízhiány-válságához. A már meglévő építéseken túl – melynek folytán 40 év alatt 60 000-ről majd’ 800 000-re megnőtt a főleg illegális kutaknak a száma –  az éghajlatváltozás hatása is egyre erőteljesebb lett, fokozva az ország vezetésének a vízprobléma megoldását célzó, de annak épp ellentétes hatását kiváltó intézkedéseit.

Nehézségek a megoldás keresésében

Számos olyan tényező van, mely hátráltatja az esetleges megoldás megtalálását a vízproblémára. Az okok egyrészről földrajziak: Irán területének megközelítőleg 85%-a teljes mértékben sivatag, vagy félsivatag. Az ország éléskamrájaként csupán a Kaszpi-tenger partvidéke nevezhető, minden egyéb terület csak korlátolt, vagy egyáltalán semmilyen mértékben nem képes élelemmel ellátni a lakosságot. Vannak azonban ember keltette problémák is, ilyen például a kormány rossz környezetpolitikája. Egy jelentés szerint Irán mezőgazdasági szektora a vízkészlet több, mint 90%-át használja fel, ugyanakkor hatékonyan ennek csupán 35%-át tudja hasznosítani. Az esetleges technológiai innovációt akadályozza az Irán atomprogramjára válaszul érkező, főleg amerikai gazdasági embargók, melyek egyúttal szinte ellehetetlenítik az új technológiák importálását is. Ehhez még hozzájön Irán vallási-ideológiai ellentéte is az őt környező államokkal, melynek során teljesen elszigetelődve, önállóan kell megszabnia gazdaság-és fejlesztéspolitikáját. Törökországgal és Afganisztánnal szemben fokozza a feszültséget, hogy ezen országok az utóbbi években részben geostratégiai megfontolásból, részben pedig a földműveléshez szükséges vízmennyiség biztosítása céljából nagy iramú duzzasztógát építési programba, valamint folyószabályozásba kezdtek bele, jelentősen csökkentve az Iránt elérő folyók vízhozamát. Ugyanez fordítva is igaz: Irán gátépítései a Kark és Karún folyókat is elérték, melyek nélkülözhetetlenek Irak északi (főként kurdok lakta) területeinek öntözése érdekében. A három nagy gát megépülése a terület kiszáradásához, és a két állam közötti feszültség növekedéséhez vezetett. A gazdasági szankciókhoz, valamint Irán elszigetelődéséhez szorosan kapcsolódva sorolhatjuk még az iráni vezetés részéről az országba érkezendő külföldi segítségnyújtás felé mutatott, már-már paranoiás hozzáállását. Hasszán Rohaninak, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökének van egy koncepciója, a „reverse brain-drain”, melynek lényege, hogy a külföldön diplomát szerző iráni fiatalokat visszacsábítsák hazájukba, s a megszerzett tudásukkal elősegítsék az ország fejlődését. A bizalom ellenben nem teljes, hisz a katonai vezetés, s legfőképp az Iráni Forradalmi Gárda ezt sok esetben vagy az országra nézve egy biztonsági kockázatként kezeli, vagy mint saját privilégiumaikra veszélyes jelenségként.

Irán szárazságnak kitett régiói. Forrás: Iran’s Meteorological Organisation Az iráni vízkészletek felhasználása. Forrás: Geopolitical Futures

Az éghajlatváltozásnak is óriási szerepe van Irán vízproblémájának alakításában. 2013-ra már az ország felszín alatti vízkészletének 85%-a eltűnt 1979-hez képest, míg a népesség megduplázódott (jelenleg több mint 83 millió fő). Amennyiben ugyanezen paraméterek megmaradnak, úgy az elkövetkezendő 50 év során Irán 31 tartományából tizenkettőben mindenfajta víztározó teljesen eltűnhet. Az éghajlatváltozás a térségben mint egyre gyakoribb és eddig nem tapasztalt szárazság formájában van jelen, melyre a legjobb példát az Irán Észak-Nyugati területén fekvő Urmia-tó szolgálja. A Közel-Kelet második legnagyobb tavának (5000 km2) vízszintje az 1970-es évek óta tartó egyre kevesebb éves csapadékmennyiség, a kormány által a tó mellékfolyóinak elvezetése, valamint a több tízezer illegális kút ásásának következtében mára a negyven évvel ezelőtti állapothoz képest 80%-al esett vissza. Ugyanez a helyzet Irán szent folyójával is, a Zayandeh Ruddal (jelentése: „életet adó”), mely az utóbbi években többször is teljesen kiapadt.

A Zayandeh Ruddal kiszáradt medre Isfahan városában, háttérben a 400 éve épített Si-o seh Pol híddal. Forrás: thenational.ae

A klímaváltozás elismerése és az arra való gyakorlati megoldások kidolgozása helyett azonban gyakori az iráni kormány részéről a bűnbakok keresése (azaz más államok hibáztatása) a környezetüket ért károkért, és úgy magáért az éghajlatváltozásért. Erre egy jó példa Gholam Reza Jalali, az iráni Polgári Védelmi Szervezet vezetőjének 2018-as felszólalása, amikoris lényegében azt állította, hogy azért nincs felhő Iránban, mert Izrael ellopta azt.

Tüntetések a vízhiány ellen

A több éve tartó szárazság és az ezzel párhuzamosan az ivóvízhez való nehezebb hozzáférés következményeként 2017-ben és 2018-ban egyre több és elszántabb tüntetések alakultak ki Irán egyes régióiban. Ilyen helyszín volt például a Huzesztán tartományi Abadan városa is, ahol az emberek a gyenge vízminőség, míg az ugyanezen tartományban lévő székhelyvárosban, Khorramshahrban a csapból jövő sós és szennyezett folyadék miatt kezdtek el tiltakozni, s melynek során két tucat tüntető vesztette életét a rájuk lövő biztonsági erők által. Az, hogy miért pont ezen városokban robbant ki az azóta az egész országra kiterjedő tüntetéssorozat, annak vallási, etnikai, s így történelmi okai is vannak. Mivel ezen térségben főleg szunnita arabok élnek, gyakoriak voltak mindig is a velük szembeni diszkriminációk az adott kormány / uralkodói kör részéről. A helyzetet csak rosszabbá tette az 1980-as években lefolyó Irán és Irak közötti nyolcéves háború, mely a régiót egyaránt közvetlenül, s a talajszennyezés által közvetett módon is érintette.

Teherán helyzete

A síita világ fővárosát, Teheránt nem csak a vízhiány sújtja, de egy részben ebből fakadó fenyegetés is: a talajsüllyedés. A talajsüllyedésnek alapvetően két típusát különböztetjük meg: a „spot subsidence-t” és az „area subsidence-t”, melyek egyaránt formálják Teherán földrajzát. Előbbinek főleg az emberi tevékenyég, így a talajfúrás, a qanatok megsemmisítése vagy irányainak megváltoztatása, vagy akár a magasabb épületek talapzatainak kialakítása során létrejövő kráterek, utóbbinak pedig a környezeti faktorok, mint a talajvíz vízszintjének csökkenése és azoknak sóval való telítődése a kiváltó okai. Az urbanizáció következtében a városban ma több, mint 8,7 millió ember él. Részben a jobb megélhetés érdekében, de nagyrészt a fentebb említett okok következtében kiszáradó termőföldek megmunkálhatatlansága és az ezzel egyidejűleg fennálló vízkészlet-csökkenés eredményezte a fővárosba történő tömeges bevándorlást. Issa Kalantari, az Iráni Környezetvédelmi Minisztérium vezetője nyilatkozta 2017 decemberében, hogy amennyiben a mezőgazdasági célokra felhasználandó vízkészletek mértékben nem változnak, úgy 25 éven belül Irán keleti és déli területei teljesen ki fognak száradni, majd elsivatagosodnak. Ennek okán várhatóan 50 millió ember lesz rákényszerítve, hogy elhagyja otthonát, s nagyobb városokban kutasson új lehetőségek után. Ez a történelem egyik legnagyobb migrációs krízisét idézné elő. S mint ahogy sok más, gyorsan városodott településnél is jellemző, úgy Teherán sem képes alkalmazkodni a tömeges beáramlás okozta kihívásokhoz. A rendelkezésre álló vízkészletet sem teljesen tudják hasznosítani: nem fordítanak nagy erőt a csapadék összegyűjtésére és tárolására a lakosság egyre növekvő ellátási igénye és a mezőgazdasági szükségletek kielégítése érdekében. Ehelyett – a tudósok figyelmeztetései ellenére – a talajvizet szipolyozzák ki a város környékén, amely az 1200m tengerszint feletti magasságban fekvő Teherán évenkénti 20-25cm , más mérések szerint pedig akár 36 cm süllyedéséhez vezetett. Ennélfogva rengeteg lakás, ház alatt nyílt már meg a talaj, mely így a lakosság egyre növekvő félelméhez és a kormánnyal szembeni türelmetlenségükhöz vezet.

A kormánynak különböző elképzelései vannak a válság enyhítése, majd megoldása érdekében. Egyrészről az Energiaügyi Minisztérium 2015-től kezdődően kihirdetett programja, másrészről a város vezetésének a víz újrahasznosításával kapcsolatos tevékenysége válthat ki pozitív eredményeket. Előbbi értelmében szükségeltetik minden, Teheránt környező földfelszíni víztározó feltöltése, melyhez elengedhetetlen a megfelelő csatornarendszer kialakítása, valamint az illegális kutak felszámolása. A jelenleg is működő szennyvíztisztitó üzem fejlesztésével pedig évenként mintegy 50 millió m3 vizet lehetne visszajuttatni a talajba újbóli felhasználás végett.

Áradások a közelmúltban

De ha van áradás, miért is van kiszáradás? Mind a kiszáradás, mind pedig a vízhiány egyértelmű jelei arra mutathatnak, hogy általánosságban véve nagyon kevés csapadék esik egy év alatt Iránban, Noha korábban ez egy esztendő több hónapja alatt zajlott le, újonnan azonban ezek egy-két nap alatti heves esőzések formájában mennek végbe. Ebből adódóan olyan talajerózió következhet be, mely esetenként nagyobb kárt okozhat, mint maga a kiszáradás.

A 2019-es áradások által okozott károk becsült értékei az egyes tartományokra levetítve. Forrás: wunderground.com

A 2019. évi, áprilisi és márciusi rekordmagas, valamint az október eleji esőzések is csak rosszabbá tették a helyzetet. Az ennek következtében kialakuló árvizek mintegy 100 ember életébe kerültek, s a hatalmas gazdasági (10 milliárd dollár) kár mellett a politikai életre is nagy hatással voltak. Ayatollah Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető kénytelen volt olyan alapokból elvonni pénzt a keletkezett károk orvoslása érdekében, melyek Irán jövőbeni infrastrukturális fejlődéséhez és hosszútávú projektek kivitelezéséhez elengedhetetlenek lennének.

Megoldási lehetőségek

Jóllehet idén az átlagosnál több csapadéknak köszönhetően a víztározó gátak nagy része megtelt, a több éve tartó extrém szárazságot ez sem tudja ellensúlyozni. Több javaslat és terv is megfogalmazódott az elmúlt években a vízprobléma mérséklése érdekében, melyekből eddig csupán töredéküket kezdte el a kormány a gyakorlatban alkalmazni. Ezeknek, a korábban említett tényezőkön kívül (megkérdőjelezhető klímapolitika, külföldi aktorok hibáztatása, más területek előnyben részesítése a környezetvédelemmel szemben) egyértelműen közrejátszik az is, hogy Irán teljes elszigeteltségben van, gazdasági-pénzügyi támogatásra más országtól nemigen számíthat, így egyedül kellene fedeznie a leendő fejlesztéseit.

Mindezek ellenére Irán belekezdett olyan újításokba, amelyek a vízprobléma leküzdését tekintve pozitívnak értékelhetőek. 2018 November 6-án a kormány bejelentette például, hogy elkezdi a „Cloud seeding project” elnevezésű programját. Ez, az egyébként az 1940-es években az Egyesült Államokban kidolgozott módszer fontos szerepet tölthet be a vízhiány csökkentésében. Működésének röviden a következő a lényege: drónokkal, repülőgépekkel vagy a földfelszínre telepített generátorokkal ezüst-jodidot fecskendeznek a levegőbe, melyekre a vízgőz és a vízcseppek rátapadnak, kémiai reakciót váltva ki. Végső soron mind a felhő mérete, mind pedig a vihar/esőzés időtartama megnövekszik. Az egyetlen hátránya, hogy csak akkor alkalmazható, ha van felhő, így tavaly nem, idén viszont már hasznát tudták venni a nagy esőzések következtében. Az országban regisztrált 36 000 qanat ésszerű működtetése – melyeknek összesített hossza becslések szerint megegyezik a Föld-Hold távolsággal – szintén hozzájárulhat a víz céltudatosabb felhasználásához csakúgy, mint a vizes területek megóvása, az öntözéses gazdálkodás hatékonyságának növelése vagy akár a fiatalok bevonása a természetvédelembe.

Iráni gépek juttatnak ezüst-jodidot a levegőbe vihar idején. Forrás: en.eghtesadonline.com

Összességében tehát elmondható, hogy Irán egy rendkívül súlyos és összetett (de nem egyedülálló) problémával néz szembe, melynek leküzdésére bár történtek törekvések és lennének is megoldási lehetőségek, mégis, a kormány eleddig alkalmatlanságáról tett bizonyságot a témát illetően. A nyomás és feszültség  ezzel egyidőben egyre nő, mely a közeljövőben alapjaiban változtathatja meg az ország politikai és társadalmi rendszerét, új irányokat szabva ezzel az Iránt érintő nemzetközi viszonyokban.

Szerző: Tóth Milán

Nem várt nehézségbe ütközött a Lockheed Martin a Leonardo Merlin HM.2 helikopteren alapuló radargép fejlesztése közben. Ennél a forgószárnyasnál a Thales mechanikusa mozgatott antennájú Searchwater rádiólokátorát rögzítő konzolt a félgömb alakú burkolattal együtt üzemen kívüli helyzetbe a törzs mellé hajtják fel. A Crowsnest Airborne Surveillance and Control (ASaC) a brit haditengerészetnél 2018-ban kivonásra került Sea King ASaC.7 (SKASaC) radarhelikopterek utódja.  A zökkenő mentesebb fejlesztés érdekében a SKASaC-hoz eredetileg kifejlesztett rendszereket és hardvereket tervezték felhasználni, némi továbbfejlesztés után a Merlin-eken. Összesen 10 Crowsnest rendszert vásárol meg London egy 2017. január 16-án aláírt, 269 ​​millió font (351,7 millió dolláros) szerződés keretében a Merlinek számára. Az eredeti tervek szerint az elsőnek elkészült radarhelikopter 2021-ben leszállításra kerülhet. Jelenleg úgy tűnik, hónapokkal is csúszhat az átadás dátuma, ugyanis informatikai problémák léptek fel az elsőnek elkészült prototípussal.

Január 22-én öt Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázó szállt fel az angliai Marham légibázisról. A Brit Királyi Légierő gépei az Egyesült Államok felé vették az irányt, ugyanis résztvevői lesznek a februári Red Flag hadgyakorlatnak. A RAF 617. századának gépeit, valamint földi és légi személyzetét két A330 MRTT Voyager légi utántöltő repülőgép is elkíséri. Ez lesz az első alkalom, hogy az Egyesült Királyság F-35-ös repülőgépei részt vesznek a nagy hagyományokkal rendelkező Red Flag hadgyakorlaton.

Szintén ide tart a Spanyol Légierő néhány Eurofighter Typhoon vadászbombázója is. A nyolc példány között megtalálhatók mind a 11. és a 14. repülőezred gépei is. A Eurofighter-eket egy Airbus A400M teher és egy A310-es személyszállító repülőgép kísérte el az Atlanti-óceánt átszelő útra. Ezek a szükséges földi rendszerek mellett 200 főnyi katonát is eljuttattak az Egyesült Államokba. A két repülőegység felkészülése a hadgyakorlatra már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. 2017-ben ugyanezen alakulat gépei és személyzete vett részt a Red Flag-on, míg 2018-ban két másik ezred, a 12. és 15. Utóbbiak a McDonell Douglas F/A-18 Hornet típust repülik.

Leszállították az utolsó Airbus Helicopters EC665 Tiger HAD harci helikoptert is a spanyol hadsereg számára 2020. január 14-én. Így teljessé vált a 18 darabra szóló rendelési állomány. Az utolsónak átadott példányt eredetileg prototípusként használták a spanyol HAD-flotta fejlesztéséhez, és végül utólag építették be a Block 2-es (B2) konfigurációnak megfelelő rendszereket. Az elkövetkező időben a még meglévő négy spanyol Block 1-es Tiger HAD helikopter átalakítása Block 2-re lesz az Airbus fő feladata.

További információk láttak napvilágot a Szuhoj Szu-34 Fullback vadászbombázók továbbfejlesztett változatáról. Ezek a Szu-34M változatok a gyártó szerint kétszer hatékonyabbak lesznek a harcmezőn, továbbfejlesztett fedélzeti rádiólokátoraik és navigációs rendszereiknek is köszönhetően. Továbbá felderítő repülések végrehajtására is alkalmasabbak lesznek az előző szériához viszonyítva. Ezen verzió első prototípusa várhatólag 2022-ben hajtja végre első felszállását. Az első Szu-34M gyártása még ebben az évben elkezdődik a novoszibirszki üzemben. A továbbfejlesztést nagyrészt a szíriai tapasztalatok alapján végezték. A felderítő feladatok végrehajtására három különféle konténert fognak használni. Az UKR-RT a rádióelektronikai felderítésre, az UKR-OE az optikai felderítésre lesz képes, míg az UKR-RL-be egy beépített Pika-M radar végzi majd a felderítést.

Utóbbinak a fejlesztése már befejeződött és repülés közben is folytattak vele teszteket. Ezek során bebizonyosodott, hogy 300 kilométeres távolságból 1-1,5 méteres felbontású radarkép előállítására képes. A rádióelektronikai felderítésre képes UKR-RT esetében a beltartalom a Tupoljev Tu-214R felderítő repülőgépek számára kifejlesztett M400A rádióelektronikai felderítő rendszeren fog alapulni. Itt a méretbeli csökkentést úgy szeretnék végrehajtani, hogy a rendszer műszaki jellemzői nem változnak meg. Így akárcsak az eredeti M400A, ez is képes lesz rádiólokátorok, rádióadók és mobiltelefonok jeleit érzékelni és helyüket megállapítani. A Szuhoj Szu-34M új elektronikai hadviselési rendszert és új fegyvereket is kap majd.

Orosz források szerint már több mint 120 darab rakétát szállítottak le Törökország számára az Sz-400-as Triumf (SA-21 Growler) légvédelmi rendszerhez. Mindezek mellett jelentős mennyiségű a már átadásra került kiegészítő felszerelés, alkatrészek és szerszámok mennyisége is.

A The Economic Times indiai napilap szerint az indiai haditengerészet csak hat további Kamov Ka-31 Helix légtérellenőrző helikoptert fog vásárolni Oroszországtól, a korábban tervezett tíz helyett. Ennek oka az indiai flotta elégtelen finanszírozása, ugyanis a 2020-as költségvetésből csak 5,815 milliárd dollárt különítettek el a flotta számára a várt 7,654 milliárd helyett. A tíz forgószárnyasért 520 millió dollárt terveztek kifizetni. Azonban a Ka-31-ek újabb példányainak megvásárlása továbbra is az indiai haditengerészet egyik prioritása. Ezek a helikopterek kritikus jelentőségűek az indiai haditengerészet számára, mivel elősegítik a radarlefedettség növelését. A hajók fedélzetén lévő radaroknak korlátozott a felderítő képessége a föld görbülete okán, így csak már igen közelről képesek felderíteni és nyomon követni az alacsonyan repülő célokat, különösen a hajók elleni rakétákat és robotrepülőgépeket. A szovjet/orosz eredetű típus nem jelent újdonságot Indiában, hiszen 14 darabja már 2003 óta szolgálatban áll a flotta repülőerőinél. Az első kilencet 1999-ben rendelték meg, ezt a 2004-ig leszállított mennyiséget egészített ki a 2009-ben megrendelt öt gép. Ezek közül hat példányt 2015-től Oroszországban nagyjavítottak. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg a flotta tengeralattjárók és felszíni egységek elleni bevetésekre alkalmas forgószárnyasainál 61 darabos hiány áll fenn.

Január 20-án sikeresen befejeződtek az indonéz a KRI ALUGORO (405) tengeralattjáró tengeren végzett merülési próbái. A német eredetű TYPE 209/1400-as osztály tervei szerint elkészült és 2019. április 12-én vízre is került harmadik egység lett az ALUGORO. Ennek a tengeralattjárónak az az érdekessége, hogy összeszerelését helyben végezték el a PT PAL hajógyárban. A helyi összeszerelés megvalósításában a dél-koreai Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering (DSME) nyújtott segítséget. Az ALUGORO eredetileg még 2018-ban került volna vízre, azonban a vízre tétel helyszíne túl sekély volt, így erre csak egy pár 100 méterrel odébb nyílt lehetőség, immáron a 2019-es évben. Indonézia első TYPE 209/1400-as osztályú tengeralattjárója a KRI NAGAPASA (403) 2017 augusztusában, míg testvérhajója a KRI ARDADEDALI (404) 2018 áprilisában került átadásra. Eme két elsőnek elkészült tengeralattjárót még a dél-korai Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering építette meg. A 3 tengeralattjáróért a 2011-es szerződéskötéskor 1,1 milliárd dollárt fizetett ki Indonézia. További másik három TYPE 209/1400-as osztályú egységet is megrendeltek 2019 áprilisában 1,2 milliárd dollárért. A negyedik tengeralattjáró hat moduljából a PT PAL hajógyár kettőt készít majd el, az ötödikhez már négyet, míg a hatodikat teljes egészében ők építik meg, természetesen a Daewoo hathatós támogatásával.

Miközben megérkezett két francia Dassault Rafale vadászbombázó Finnországba a helyi tesztek elvégzésére, kiderült, egy másik államban szó sincs helyi hideg éghajlati viszonyok között végzett saját próbákról. Kanadáról van szó, ahol a finn tesztek médiában történt megemlítése okán tették fel a kérdést sokan, hogy áll Ottawa a hasonló próbákhoz. A 88 gép beszerzésével kecsegtető kanadai tenderről adott tájékoztató szerint a rendszerek és repülőgépek teljesítményét méltányosan értékelő teszteket nem terveznek lefolytatni.

Végrehajtotta első repülését a Bell Textron-Boeing CMV-22B Osprey billenőrotoros szállítógép január 21-én. A CMV-22B változat leginkább a szállítási feladatok ellátása érdekében megnövelt 2130 kilométeres hatótávolságában, magas frekvenciájú rádióiban és utastájékoztató rendszerében fog eltérést mutatni a tengerészgyalogság által jelenleg is használt MV-22B változattól. Az új szállítógépre igencsak szükség mutatkozik majd hamarosan, hiszen hamarabb kivonná szolgálatból Grumman C-2A Greyhound szállítógépeit az Amerikai Haditengerészet. A típus nyugdíjazását 2027-re prognosztizálták, azonban ezt 2018 utolsó negyedévében már 2024-re tették át. Leváltásukra csakis a CMV-22B Osprey billenőrotoros gépek szolgálnak majd, ezekből eddig 44 darabot rendeltek meg. A 2018-as év augusztusában a USS GEORGE HW. BUSH (CVN 77) repülőgép-hordozó fedélzetén hajtottak végre rövid nekifutással felszállásokat, illetve rövid kifutással végzet leszállásokat is az Osprey képességeit vizsgálva. Az így megvalósított fel-és leszállások előnye, a függőlegesen végzet fel-és leszállásokhoz képest, a nagyobb megengedhető tömeg. A teszteléseket végző HX-21-es repülőszázad személyzete ezen próbák során a majd 26 tonnás CMV-22 Osprey konvertiplánnal is gond nélkül landolt és szállt fel a hordozó repülőfedélzetéről. Meg kell említeni azt is, hogy a leváltásra ítélt C-2A Greyhound hordozófedélzeti szállítógépek maximális tömege a 22 tonna volt.

A flottánál fennálló tankergondok okán, a gép képességeit bővítő, légi üzemanyag-átadást megvalósító VARS (V-22 Aerial Refueling System) készlet minél előbbi alkalmazhatósága jól jönne a CMV-22B számára is. A szállítótérbe könnyedén beszerelhető VARS alapját a Cobham FR300-as hajlékonycsöves légi üzemanyag átadó rendszere alkotja és segítségével 4500 kilogrammnyi üzemanyag válik átadhatóvá más gépek számára repülés közben. A CMV-22B sorozatgyártása 2020-ban veszi kezdetét és 2021-től várható az első három példány megjelenése a repülőgép-hordozók fedélzetén. A C-2A Greyhound szállítógépek kivonását az igen alacsony hadrafoghatóságuk indokolja, hiszen ebben a tavalyi évben ez 40% körül mozgott, ami nem túl fényes eredmény, de mindenképpen jobb, mint az azt megelőző évé, amikor ez 32% volt. A másik tényező, ami a váltást gyorsíthatja, az a CMV-22B Osprey gyártási kapacitása. A Bell-Boeing páros képes a gyártási ütemet tartani, amivel a kiképzés is szinkronban van, hiszen a tengerészgyalogságnál könnyedén folyhat a haditengerészeti személyek képzése is. 2018 utolsó hónapjában felállította első, Bell-Boeing CMV-22B Osprey billenőrotoros szállítógépekkel repülő századát az Amerikai Haditengerészet. A VRM-30 Titans a nyugati parton lesz megtalálható, míg a keleti parton a VRM-40-es század fog diszlokálni. A flotta tesztcéljaira szolgáló első CMV-22B Osprey átadása 2020 első félévében várható.

Megkapta első Lockheed Martin F-35C Lightning II vadászbombázóját az Amerikai Tengerészgyalogság január 21-én. Eme változattal elsőként ellátott, a 3. repülőezred alárendeltségébe tartozó VMFA-314-es repülőszázad a Fekete Lovagok, a kaliforniai Miramar légibázison települ. Ez az 1943-ban alapított repülőszázad volt az első sugárhajtású repülőgépet alkalmazó tengerészgyalogos repülőszázad még 1952-ben, a Grumman F-9F Panther hadrendbe állításával. További elsőségeik voltak még 1961-ben az F-4B Phantom II-es, majd 1982-ben az F/A-18 Hornet. A most megérkezett 301-es oldalszámú F-35C-t még további 66 darab fogja követni, így négy tengerészgyalogos repülőszázad állományában lesz megtalálható a hordozófedélzeti üzemeltetésre alkalmas Lightning változat, amely egységek gépei időszakosan települni fognak az amerikai flotta repülőgép-hordozóin is.

A Pearl Harbour elleni Japán támadás afroamerikai hőséről, Doris Miller-ről nevezik majd el a negyedik FORD-osztályú repülőgép-hordozót az Egyesült Államokban. A CVN-81-es egység már a második olyan hajó, mely a USS WEST VIRGINIA (BB-48) egykori szakácsának nevét kapja, hiszen a KNOX-osztályú rombolók egyik tagja is az ő nevét viselte.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Boeing F-15SA

Eurofighter Typhoon EF2000

Sikorsky MH-60S Seahawk

Panavia Tornado IDS

McDonnell Douglas F/A-18A Hornet

Airbus A400M Atlas

Lockheed C-5M Super Galaxy

Eurocopter EC665 Tiger

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Szuhoj Szu-35Sz

Boeing CV-22B Osprey

Dassault Mirage 5F

Douglas A-4N Skyhawk

PZL-Swidnik W3 Sokol

Lockheed TF-104G Starfighter

Dassault Rafale C

Boeing RC-135V Rivet Joint

KAI T-50 Golden Eagle

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

NHI NH90TTH

McDonnell Douglas F-4 Phantom FG.1

Az internetes weboldalakon megjelenő hírek, döntések generálta viták, eszmecserék új dimenziókat nyitottak meg a politikai vélemény kinyilvánításban. A szerveződő csoportok állandó kapcsolatban kerültek egymással, így az információáramlás, véleménynyilvánítás és a csoporton belüli koordináció is hatékonyabban valósulhat meg. Az okos telefonok megjelenésével párhuzamosan, rohamos fejlődésnek indultak az új lehetőséget kínáló chat, illetve egyéb mobiltelefonos applikációk. A hordozható, egymással és a világgal valós időben kommunikáló (LIVE) készülékek már az események pontos, individuális dokumentálását is lehetségessé tehetik bárki számára.

A transzparencia növekedésével együtt, a demonstrációk céltudatos, hatékony és gyors koordinációja is szerepet kapott a politikai akarat kikényszerítésében. „Légy olyan, mint a víz”. .A harcművész és színész Bruce Lee híres kvótája mára a hongkongi és katalóniai megmozdulások egyik vezér frázisává vált. A továbbiakban digitalizált kommunikáció és annak hatásait szeretném bemutatni a modern kor tüntetéseinek vonzatában.

Hongkong

A Kínában található autonóm státuszú városállamban június eleje óta folynak a tüntetések Carrie Lam kormányzó által indítványozott kiadatási törvénytervezet miatt. A demonstráló tömegek szembekerültek a világ legnagyobb totalitárius megfigyelő rendszerével, amely kijátszásához saját digitális és fizikai „fegyvertárat” hoztak létre.

A Kínában folyamatosan működő állami cenzúra és kontroll szükségessé tette a tüntető csoportok számára a gyors és hatékony mobilizáció megszervezését, valamint a különálló csoportok között az anonim, ezzel együtt védett kommunikációs csatornák biztosítását. A 2014-es esernyős tüntetések után megnevezhetőek voltak azok a személyek, akik a megmozdulások vezetőiként funkcionáltak, így őrizetbe vételük után a tüntető tömeg irányítása megakadt, a további tervezés és szervezés leállt, a demonstráció lecsillapodott, majd megszűnt. A 2019-es hongkongi tüntetések egyik forradalmi újítása volt a decentralizált koordinációs modell bevezetése. Az applikációkon keresztül zajló anonim kommunikáció során nem lehet célzottan megnevezni olyan vezető személyiségeket, akik egyértelműen fontos szerepet töltenek be az atrocitások kialakulásában, így a kormányzati szervek nem tudnak célzottan fellépni a tervező és szervező csoportokkal szemben.

Tüntetések Hongkongban. Forrás: Nikkei.com

A demonstrálók a tüntetéseken viselt gázálarcokon és esernyőkön felül, mindennapos internet használati szokásaikban is egyre óvatosabbakká, körültekintőbbé válnak, félve az állami megfigyeléstől. A résztvevők igyekeznek előnyben részesíteni a készpénzes fizetést a kelet-Ázsiában igen népszerű mobilfizetés helyett (Alipay, WeChat), eldobható SIM-kártyákat használnak, valamint metró, illetve tömegközlekedési jegyeiket is egy útra váltják meg, így elkerülve bármilyen személyes okiratszám megadását.

A város fejlett hálózati lefedettsége és korszerű technikai környezete kedvező feltételeket biztosít a digitális koordinációra. A tüntetők az étel- és vízkészletek elosztására, valamint a taktikai, illetve stratégiai célok megvitatására a Telegramm-ot használják. Az applikáció fő előnye, hogy akár nagyobb titkosított csoportok is tudnak egymással kommunikálni, mindezt teljesen névtelen módon. A tüntetések elindulásakor Kínából indított kibertámadásokkal (DDoS) próbálták destabilizálni az alkalmazás rendszerét, de nem jártak sikerrel. Népszerű még a LIHKG app, amely kizárólag helyi internetszolgáltatókon keresztül érhető el, azonban lehetőséget biztosít az anonim tervezésre és a felmerülő alternatívák szavazásra bocsájtására. A túlterhelt vagy zavart hálózatok kiküszöbölésére Person to Person (vagy peer to peer, P2P) alapú applikációkat kezdtek el használni, mint a Bridgefy, vagy a Firechat. A P2P rendszer lényeg, hogy nincs egy központi szerver (+kliens), amelyen bejövő és kimenő adatok könnyűszerrel ellenőrizhetőek, hanem a készülékek egyenrangúan, egy helyi hálózaton keresztül kommunikálnak egymással (pl.: Bluetooth), mindezt internet kapcsolat nélkül. Az üzenetek telefonról telefonra titkosítottan „ugrálnak”, míg el nem érik a címzett készüléket.

Forrás: medium.com

A nagy digitalizáltság azonban komoly veszélyeket rejt magában. Míg a tüntetők mobiltelefonjaik segítségével igyekeznek egyre hatékonyabban működni, addig a feltehetően Kína által támogatott, kormányzati oldalon próbálják meggátolni a további zavargások kialakulását. A rendőri jelenléten és tömegoszlató eszközök (könnygáz, vízágyú) alkalmazásán túl, jelentős a köztéri megfigyelő kamerák szerepe az eseményekbe befolyásolásában. A Kínában már javában működő társadalmi kreditrendszer alapjául szolgáló mesterséges intelligencia komoly fenyegetést jelent a hongkongiak személyes (biometrikus) adataira, hiszen a két rendszer közötti együttműködés szintje továbbra sem ismert.

Spanyolország, Katalónia

A madridi legfelsőbb bíróság 9 szeparatista katalán politikust 9-13 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt a 2017-es eseményekben való részvételéért. Ahogy az ázsiai metropolis esetében, úgy a katalán demonstrációk szervezésében is kulcs szerepet kapott a hatékony és gyors mobilizáció, valamint a virtuális anonimitás kérdésköre.

Az október óta zajló tüntetések egyik csoportja, a Demokratikus Cunami (Tsunami Democràtic) egy új applikációt fejlesztett ki. Az alkalmazás képes egységesíteni, ezzel együtt dekoncentráltan irányítani a nagy tömegeket, miközben koordinál a kialakult kisebb csoportok között. A felhasználóknak engedélyezniük kell az app. számára saját helyadataikhoz való hozzáférést, ezzel egy viszonylagos helyzetet közölve a többi közelben lévő készülékkel. A tüntetés elindulása előtt a közelben lévők egy értesítést kapnak, amely után önkéntes alapon jelezhetik részvételüket, vagy távolmaradásukat, így az organizátorok fel tudják mérni az érdeklődést az egyes helyszíneken. A résztvevőkből szerveződő sejtek bármikor könnyen mozgósíthatóak és akár gyorsan fel is oszlathatóak, ha komolyabb rendőrségi ellenállásba ütköznek. A gyors információcserének köszönhetően értesülhetnek a rendőri jelenlétről, a biztonsági zónákról, egy újabb csoportszerveződésről (egy adott hatósugáron belül), vagy éppen tanácsokkal láthatják el egymást anonim módon. Előfordulhat, hogy azonos időben párhuzamosan több sejt szervez megmozdulást, amivel a rendfenntartó erők koncentrációját, valamint koordinációját is egyszerre gyengíthetik.

Forrás: techcrunch.com

Az alkalmazás csak android operációs rendszerű készülékekre tölthető le egy tömörített APK fájl formájában (Android Package File). Az applikáció terjesztése sem a megszokott Google Play áruház segítségével, hanem meghívásos alapú rendszeren (friend to friend) működik. A hálózat egyes tagjai 10 darab QR kódot oszthatnak tovább a csatlakozni kívánóknak, így nagymértékben megszűrve az rendőri, nemzetbiztonsági szervek beépített embereit. Nagy hátránya a Hong Kongban alkalmazott Bluetooth vagy más helyi hálózatokkal szemben, hogy (bár ugyanúgy P2P rendszer alapján működik) internet segítségével kommunikál az applikáció, így a kialakuló csomópontokat fel lehet térképezni, ha a spanyol internetszolgáltatók erről hajlandóak adatokat szolgáltatni.

A szervezet saját applikációját, mint a „békés polgári engedetlenség eszközeként” írja le, ennek ellenére az eldurvuló harcok a tüntető tömegek és rendfenntartó erők között más képet mutatnak.

Az anonimitás ambivalenciája

Az előbbiekben bemutatott demonstrációk legnagyobb vívmánya az anonim, dekoncentrált koordináció. Felvetődik azonban a kérdés, hogy egy arctalan irányítási rendszer mennyire megbízható és az általa adott utasítások mennyire vannak összhangban a megmozdulások valódi céljaival.

A hongkongi és katalán tüntetések alapkoncepciója egy olyan rendszer létrehozása volt, ami a hatalmi erők hierarchikus, centrális felépítésével ellentétes, kölcsönös bizalmon alapuló és egy adott politikai helyzet megváltoztatására törekszik. A nagyfokú anonimitás azonban komoly biztonsági kockázatokat hordoz magában. Az applikáció mögött megbúvó stáb kiléte és szándékai nem ismertek, így a résztvevő tüntetők könnyen befolyásolhatóak, avagy dezinformálhatóak (Fake news), akár önkényes célok elérésének érdekében is. A terrorista szervezetekhez kísértetiesen hasonlító sejtek kialakításával meglepetésszerű akciók kivitelezhetőek, amelyek lefolyása és módszerei könnyen összevethetőek akár a hibrid hadviselés jellemzőivel.

Forrás: thesafety.us

Egy titkos hadsereg feletti korlátlan rendelkezéssel, amelynek állományát az adott ország civil állampolgárai szolgáltatják, akár külső nemzetközi szereplők számára is lehetővé válhat olyan politikai folyamatokat befolyásolni, amelyek mind a nemzeti, mind a nemzetközi térben nagy jelentőséggel bírhatnak.

A „kétarcú” nyilvánosság

A közösségi média platformok elterjedésével az egyéni élettapasztalatok megoszthatóvá váltak a világ számára. A képek és írott szövegen túl az élő közvetítések nagy népszerűségre tettek szert, hiszen valós időben válik egy-egy esemény az arra érdeklődők számára közvetlenül megoszthatóvá. A digitalizált demonstrációk egyik legfőbb aspektusává is az állandó LIVE-stream vált, azaz az események folyamatos közvetítése a világhálón egy okostelefon segítségével. Az individuális dokumentáció lehetővé teszi az események több szemszögből való megismerését, elemzését, valamint információk továbbítását a külvilág számára, ezzel ellehetetlenítve az adott térség izolálását a nemzetközi közösségtől.

Másfelől azonban a valós idejű felvételek segítségével az eseményekben résztvevők koordinátái és személyes adatai is meghatározhatóak. A hatóságok eszközrendszerében szerepel az internet és a sajtó folyamatos figyelése, így egy esetleges rövidebb idejű bejelentkezés, vagy tudósítás iránytűként szolgálhat az adott szerveződő akció felderítésére és meggátolására.

Összegzés

A technológiai fejlettség új kapukat nyitott meg a véleményszabadság számára és ezzel együtt újabb fenyegetések is megjelentek. A modern kor demonstráció túllépték a fizikai teret, így a világ számára megtapasztalhatóvá és hatalom számára nehezebben ellenőrizhetővé váltak. Az alulról szerveződő, a virtuális térben koordináló mozgalmak forradalmasították a polgári engedetlenség fogalmát, ezzel tovább bővítve az információs társadalom ismérveit. A kibertérben megjelenő általános személytelenség azonban sok kérdést vet fel ezen új modell megbízhatóságával és átláthatóságával kapcsolatban.

Szerző: Zernig Csombor

A Dán Királyi Légierő 2020. január 17-én ünnepelte az F-16-os szolgálatba állításának 40. évfordulóját. Megadták a módját, a 10 gépes F-16-os kötelék Dánia szerte látható volt, mutatjuk a fotókat.

Boeing T-7A Red Hawk - ez lesz a hivatalos típusmegnevezése az amerikai légierő leendő, minden technológiai csodával felszerelt, sugárhajtású, hangnál sebesebben haladó kiképzőgépének.

A régi repülőnapokat felidéző sorozatom második részében is maradunk Szlovákiában. Az előző részben a Slovak International Air Display (SIAD) néven ismert, Pozsonyban megrendezett nemzetközi repülőnapokról volt szó. Most egy kicsit keletebbre megyünk, a Zólyom (Zvolen) melletti Szliácsra (Sliac), ahol 2003-ban és 2005-ben a helyi vadászrepülő alakulat rendezett a SIAD-nál sokkal kisebb léptékű, de nagyon jó, már-már családias hangulatú nyílt napot. 

2003. május 31.

Az itt még nemzeti színekben látható 4703-as L-39ZA később terepszínű festést kapott. Erről a gépről hiányzik a 23 mm-es gépágyú, amely az Albatros ZA változatánál a törzs alá illeszthető.

A Luftwaffe bücheli 33. vadászbombázó ezredének kétféle zöldből és sötétszürkéből álló Norm 83-as kamuflázst viselő, négy póttartállyal terhelt Tornadója.

A Mirage 2000-es pilóták kollégájuk bemutató repülését figyelik. Időnként a franciák is átruccantak az amerikai Red Flag gyakorlatra - ennek jelvénye látható a kézirádiót figyelő pilóta ruháján.

A holland királyi légierő leeuwardeni 323. századának hazai gyártású F-16B-je. A később korszerűsített gépet amerikai jelzésekkel ideiglenesen az arizonai 148. vadászrepülő századnál is használták.

A 323-asok századjelvényének újragondolt változata, amelyen Diánát, a vadászat istennőjét „saját elképzelés szerint” ábrázolták a holland vadászrepülők.

A német légierő 71. Richthofen vadászszázadának F-4F gépét a hazaindulásra készíti elő a személyzet. Ennek egyik érdekes mozzanata, hogy a pilóták behelyezik a hajtóműindításhoz szükséges tölteteket. A Phantom General Electric J79-es hajtóműveinek indítása - sűrített levegős indítóberendezés híján - ilyen töltettel történt, amelyből a szárnyra függesztett utazókonténerben tartalékokat is hoztak a németek.

A hollandok  AH-64 Apache harci helikoptere. A gép mellett egy gyakorló Hellfire rakéta hever.

A szürke kamuflázsdivat a kilencvenes évek második felében utolérte a szlovák légierőt is. Ez az 1971-es gyártású MiG-21MF 2000 augusztusáig repült, tíz évvel később szétbontották.

A 2615-ös MiG-21MF-en és a mellette álló gépen látható sárga sáv jelzi, hogy az európai hagyományos fegyverek mennyiségét szabályozó szerződés (CFE) keretében az aktív szolgálatból kivont gépet látunk.

A lekopó kamuflázs alól a sárkány natúr fém színe látszik a 7803-as MiG-21MF-en.

Fémszínű és nemzeti színekkel díszített, de már alaposan megkopott MiG-21-esek az egyik kutyanyelvre félreállítva.

*

2005. június 4.

A repülőműszaki alegység szépen sikerült, bár kissé már megfakult jelvénye a hullámlemez hangárajtón.

A 9308-as MiG-29-es ma a pöstyéni (Piestany) bázis múzeumában látható.

A szlovák MiG-21-esek bő két évvel élték túl a magyarokat. 2002 decemberében ezzel a 7704-es oldalszámú MF-fel zárult a szlovák huszonegyes üzemeltetés, északi szomszédunk ekkor vonta ki a típust.

A malackai (Malacky) szállítórepülők rövidtávú szállítási feladatokra használt L-410 UVP-je. A négytízesek kabinja nem volt túlnyomásos, ezért utasokkal ritkán emelkedtek háromezer méter fölé.

A szlovák szállítóhelikopterek - köztük a képen látható 0807-es Mi-17-es - először 2002-ben, majd 2003-ban Boszniában vettek részt külföldi (SFOR) misszióban.

Ereszkedés alpintechnikával a 0807-esből. A pilótafülkét és a benne ülőket kevlárlapok védik a kézifegyverek tüzétől.

Egyszerre több kötélen lehet leereszkedni a szlovák belügyminisztérium időjárásradarral felszerelt, lapos fenekű (rámpás) Mi-171-eséből. A típusból 2002-ben öt példányt szerzett be a szlovák belügy.

A 1991-ben alapított szlovák légimentő társaság, az Air Transport Europe Agusta A109K2-ese tart bemutatót. Az olasz típust 2004 óta használja az ATE.

A csehek egyik Mi-24V-je egy igen jól sikerült tigris-festéssel. Ez a gép ma már nem repül, a namesti 22. helikopterbázis parancsnoki épülete előtt van kiállítva.

Cseh Gripen érkezik Szliácsra. A JAS 39-es ekkor még újdonság volt, a cáslavi 21. légibázison csak 2005 júliusában vették át a készültségi szolgálatot a MiG-21-esektől.

A 2004-ben megszűnt Biele Albatrosy kötelék emlékét idézi a szliácsi L-39-es raj. A gépek gyönyörű háttér előtt állnak a pályára.

Ha Magyarországról a 66-os úton közelítjük meg Szliácsot, akkor Dobronyánál (Dobrá Niva) egy kis repülőtér mellett haladunk el. Az egykori mezőgazdasági leszállóhelyből azóta sportrepülőtér lett, de itt még csak egy Z-37 Cmelak várakozik a következő munkára.

A kis placc már akkor is egy 500 méter hosszú aszfaltpályával rendelkezett. A Cmelak futóműve előtti dombon a dobronyai vár romja áll.

A szliácsi repülőbázisra 2008 tavaszán tértem vissza egy hétköznapi bázistúrára.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az első világháború legeredményesebb magyar pilótája, Ittebei Kiss József hadnagy emléktábláját leplezték le szülővárosában, Pozsonyban, a Gépipari Szakközépiskolában január 22-én.

37 kritériumból 32 esetében jelentősen javult a szolgáltatási színvonal a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, derült ki a negyedévente elvégzett független nemzetközi utaselégedettségi felmérésből.

Az AERO Vodochody AEROSPACE a Cseh Légierő részére elvégezte a 2 000 órás nagyjavítást az utolsó L-159T1-es könnyű kiképző-harci repülőgépen.

Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és ez itt a modern Kína történelmével foglalkozó sorozatunk idei első része.

Az előző rész tartalmából: Csang Kaj-sek Sanghajban a helyi alvilággal karöltve véres leszámolást rendez a helyi kommunisták körében – A Nemzeti Párt (KMT) két részre szakad: a baloldali érzelműek központja Vuhan, Vang Csing-vej vezetésével, míg a hadsereg nagy része Csangot támogatja – Újrakezdődnek a hadúri offenzívák a nemzetiek ellen, de végül kudarcot vallanak Feng Jü-hsziang, a „Keresztény Tábornok” beavatkozásának köszönhetően – Feng mindkét kormánnyal megállapodik, végül azonban Csang mellé áll – A baloldali KMT is szembefordul a kommunistákkal, kitör a nancsangi felkelés

Az eddigiekhez hasonlóan, az átírásoknál elsődlegesen a népszerű magyar átírást használom, mellette a pinyin vagy más bevett angolos alak zárójelben szerepel az első említéskor.

A tájékozódást segítő térképek ITT érhetők el.

A megaláztatás évszázada XIV: Zászlónk alatt egyesül majd minden ember (1927-1928) A kommunista népfelkelés mítosza megszületik

A Nemzeti Párttal (Kuomintang, KMT) folytatott egységfrontpolitika bukását követően 1927. július 30-ra időzítették felkelésüket a vörös csapatok, ám erre csak augusztus 1-jén került sor. A mintegy 20.000 fős hadsereg parancsnoka Csou En-laj (Zhou Enlai) volt, tagjai között számos olyan akadt, akik később vezető szerepet töltöttek be a Kínai Vörös Hadseregben, köztük Csu Te (Zhu De). A nevek között azonban hiába keresnénk Mao Ce-tungét (Mao Zedong), aki ekkor még a vuhani, baloldali KMT-szárny üdvöskéje volt Vang Csing-vej protezsáltjaként. Még maga sem sejtette, mennyire is történelmi döntést hozott akkor, amikor úgy döntött, inkább elvtársaival tart. „Vigasztalannak éreztem magam, jó ideig nem tudtam, mitévő legyek” - nyilatkozta később a vacillálás napjairól.

[...] Bővebben!

2020-ban az elmúlt évtizedek legnagyobb amerikai hadgyakorlata lesz Europában (lásd az ábrát). A Defender Europe 2020 néven futó gyakorlat sorozat már elkezdődött, lehet múlt héten azért láttam Berlinben a Strykeret pőrecskocsikon.A gyakorlat részeként 20.000 amerikai katonát dobnak át Europába, és a többségüket vagy egészüket itt letárolt haditechnikára ültetik fel, majd onnan menetet hajtanak végre a Baltikumig, egy részük pedig Észtországban rakodik majd ki.Hol vannak ezek az eszközök letárolva? Belgium, Németország és Hollandia. Már Ez a 20.000 kb. egy hadosztálynyi erőt fog jelenteni, egy-egy európai helyszínen egy-egy nehézdandárnyi felszerelés van letárolva. De emlékeim szerint Europában csak két nehézdandár cucca van itt (de lehet csak egy), szóval felszerelés is fog jönni.
A sajtóanyagokból ki derül, hogy elvileg lesz nagy ejtőernyős ugrás, ahol az 82. légideszant dandár egyik zászlóalja (vagy annak egy része) kerül majd bevetésre úgy, hogy az USA-ban felemelik őket, valahol Europában meg ledobják őket. A 82-esek biztosítják azt a képességet (Immediate Response Force), hogy mindig legyen készenlétben egy zászlóalj harccsoportjuk, amely 18 órán belül indítható. Őket küldték most Kuvaitba is az iráni eszkaláció idején (gyakorlatnak jó volt, szerintem már haza is mentek).Ha jól látom, ezek a gyakorlatok elkerülik Közép-Europát, ide úgy tűnik nem csorognak idén jelentős amerikai erők.Összegezve, ez egy nagy logisztikai gyakorlat, nem NATO, hanem amerikai gyakorlat. Nem Oroszország megtámadását gyakorolják, hanem a Baltikum megvédését. Ugyanarra a logikára és tapasztalatra van felfűzve a gyakorlat, amely a Pentagon kutatóintézetének, a RAND-nek a 2015-ös elemzése a lefolytatott hadijátékok és szimulációk alapján. Tallin és/vagy Riga alá 60 óra alatt odaérnek az orosz erők, a NATO nem képes megvédeni a tagországait.Ha a védelmet és az elrettentést hitelesen akarjuk fenntartani, akkor a NATO akkori (2014) felépítésén, haderő szerkezetén, mozgósítási tervein módosítani kell. Ennek sok LEGO kocka eleme megtörtént azóta. A Defender-Europe 2020 is egy LEGO kocka, amivel azt modellezik, hogy amíg a négy országban telepítette Többnemzeti Zászlóalj Harccsoportok halogató harcokat vívnak, addig megindul a felmentő sereg az USA-ból és lesz X órája odaérni az invázió kezdetétől. De ne felejtsük, ez csak egy LEGO kocka a felkészülésben, a többit, korábban vagy a jövőben fogják gyakorolni.

Az Izraeli Légierő napokban tett bejelentése szerint hivatalosan is felállították az F-35I Adir típusú, ötödik generációs harci repülőgépeket üzemeltető újabb repülőszázadot.

Péntek óta teljes kapacitással üzemel a január 15-én, szerdán megnyitott új utasmóló első üteme a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az utasok tetszését is elnyerte a móló, elégedettek az új létesítménnyel.

A harci repülőgépet a Spanyol Fegyveres Erők Fegyverzeti Kísérleti Logisztikai Központja (CLAEX - Centro Logistico de Armamento y Experimentacion) vehette át 2019 decemberében.

Amint az alábbi képeken is látszik, nem a harsogó színek csábítottak ki január közepén Ferihegyre, ugyanakkor a természet a maga zúzmarás, fakó, szürkés-fémes hangulatával ebben az időben is szép volt. Ilyenkor persze el lehet felejteni a „szép, színes gép a kék égen” jellegű fotókat, de az ilyen időjárásban zajló forgalmat is érdekes dokumentálni és legalább nem támad az a téves érzésünk, hogy a közforgalmi gépek kizárólag jó időben repülnek…

Déltájban, szürke időben érkezik a Lufthansa frankfurti járata.

A zúzmarás kerítés mögött egy A321neo száll le. Egy későbbi Wizz-járat pilótáit arra kéri az irányítás, hogy jelezzék, milyen távolságból látják a teljes fényerővel működő pályafényeket. 

Az Emirates narancssárga gyűrűs (Opportunity) 777-ese érkezik Dubajból, ahonnan nemrég a repülőteret is elárasztó hatalmas esőzésről érkeztek hírek.

A megszokott járatok közé időnként egy-egy privát forgalom vegyül. A 13 jobb pálya várópontján egy Man-szigeteken lajstromozott Challenger 650-es várakozik, hogy a KLM B737-ese után szabaddá váljon a pálya.

A homályból először egy fényszóró bukkan ki, majd felsejlik egy nagyvas körvonala.

A nagyvas nem más, mint a Qatar Airbus A330-asa. A természet éppen a járat érkezésének perceire ütemezett egy rövid havazást.

Egy Ryanair 737-es érkezik a küszöb fölé. Az időjárás rövidesen tisztul egy kicsit.

Egy pillanatra megvillantja a hasát a LOT London City Airportról érkező E190-ese.

Az Ural Airlines többéves kihagyás után tért vissza Budapestre. A VQ-BZC lajstromjelű A320-asuk korábban angol cégeknél repült.

Felszállásra kész egy osztrák Learjet 75.

A Norwegian Boeing 737-esein látható képmások közül ehhez az időjáráshoz Fridtjof Nansen norvég sarkkutatóé illik a legjobban – a Svédországban lajstromozott gépről ő tekint vissza.

Magyar lajstromú Cessna Citation III-as a váróponton.

A Helvetic tavaly októberben átvett E190-E2-ese.

A természet ilyenkor is szép.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Idén is katonai tiszteletadással emlékeztek meg a 2006. január 19-én Hejce közelében történt repülőbaleset áldozataira, amely során egy szlovák An-24-es szállítógép a település fölé magasodó Borsó-hegynek ütközött és lezuhant.

Kedves hallgatók! A KatPol Kávéház következő adása ezúttal a science fiction területére űrhajózik, és a Naprendszer határait feszegeti. A korábbi szavazás második helyezettjeként az újabb, górcső alá kerülő sorozat a The Expanse. Felhívjuk a sorozatot követő hallgatók figyelmét, hogy az adás az első három évadot öleli fel. Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig elérhetők itt. Jó szórakozást kívánunk!

[...] Bővebben!

Ahogy az várható volt Németország új nehézhelikopter-tenderére (Schwerer Transporthubschrauber = STH) jelentkezett a két legesélyesebbnek tartott gyártó, a Sikorsky és a Boeing is. Előbbi a még talán nem kellően kiforrott CH-53K King Stallion modellel, míg utóbbi a némileg kisebb kapacitású, de megbízhatóbb CH-47 Chinook típussal. Berlin 44-60 darab forgószárnyas beszerzéséről szóló szerződését 2021-ben tervezik majd véglegesíteni. Ezek a helikopterek 2024-től kerülnének átadásra, míg az utolsó példány 2030-ban érkezik majd meg. A Sikorsky helyi erők bevonásával (is) megpróbál sikert elérni. Csapatában olyan nevek találhatók meg, mint a Rheinmetall Aviation Services GmbH, az MTU Aero Engines, az Autoflug GmbH, a Hydro Systems KG, a Collins Aerospace, a Hensoldt, a Liebherr, a Rohde & Schwarz, a Vincorion és a ZFL. További pozíciószerzés okán Németországban egy logisztikai és karbantartó központot is létrehoznának a lipcsei repülőtér területén. A német vállalatok jelentős szerepet játszanak a CH-53K program sikerében, mivel a német ipar számára ez sok új, hosszú távú munkahely létrehozását jelentheti. Azt már most tudják a Sikorsky-nál, hogy a Bundeswehr igényei miatt egy új fedélzeti rádiólokátorra is szükség lesz a továbbfejlesztett kommunikációs rendszer mellett a King Stallion esetében, amennyiben kiválasztásra kerül.

Finnország Izraelből szerez be lőszereket Leopard 2-es harckocsiai számára. A 120 milliméteres simacsövű lövegből így az Elbit Systems leányvállalata, az IMI Systems által gyártott M339-es jelzéssel ellátott lövedékek indulhatnak majd útjukra.

Még december 18-án került a Sevilla-ban található festőműhelybe az az Airbus A400M Atlas tehergép, mely Luxemburg megrendelésére került legyártásra. Az MSN104 gyártási számmal rendelkező repülőgép a CT-01 lajstromozás alatt fog majd repülni. Átadása a 2020-as év közepére,  június második felére várható. Ez a példány hét másik, Belgium által megrendelttel együtt Belgiumban, a Melsbroek légibázison lesz majd megtalálható. A Belgium és Luxemburg által megrendelt összesen 8 repülőgépet 2023 végéig fogja leszállítani a gyártó.

Olaszország további 30 Freccia (Nyíl) páncélost rendelt meg, még a 2019-es év decemberében. Az Iveco-Oto Melara konzorcium számára ezzel a megrendeléssel lehetőség nyílik a gyártósor további életben tartására. Róma eddig 634 darabot rendelt a Freccia különféle változataiból és a gyártó egyértelműen megpróbálja külföldön is eladhatóvá tenni a Freccia-t, már évek óta. A gyalogsági harcjármű  variáns fegyverzete egy 25 milliméteres Oerlikon KBA gépágyú és két 7,62 milliméteres géppuska. Az OTO Melara Hifist Plus torony helyett ellátható a szintén olasz Dardo lánctalpas gyalogsági harcjármű tornyával is. Fegyverzete igény szerint kiegészíthető TOW, vagy Rafael Spike MR/LR irányított páncéltörő rakétákkal is. A gyalogsági harcjármű változat mellett létezik páncélozott szállító harcjármű, felderítő, rakétás páncélvadász (a 25 milliméteres Oerlikon KBA gépágyút is megtartva), 120 milliméteres TDA-2R2M aknavetőt hordozó, parancsnoki, egészségügyi, valamint műszaki-mentő változatban is. A 26 tonnás Freccia mozgatásáról egy 550 lóerős Iveco 6V motor gondoskodik. A Freccia gyalogsági harcjármű háromfős személyzetén kívül még további nyolcfőnyi lövészraj szállítására képes. Olaszország a 2006-ban véglegesített 253 darabos megrendelésében 172 példány OTO Melara Hifist Plus toronnyal ellátott gyalogsági harcjármű, 36 Rafael Spike irányított páncéltörő rakétákkal ellátott páncélvadász, 20 parancsnoki jármű és 21 120 milliméteres aknavetőt hordozó változat volt megtalálható. A következő, 2014-es megrendelésben 381 darab páncélos szerepelt, ezek közül 120 volt a felderítők igényei szerint módosított változat. A 2019-es megrendelésben 5 darab gyalogsági harcjármű, és 25 darab páncélvadász változat szerepelt.

Az Izvesztyija orosz lap értesülése szerint az új orosz bombázógép, a PAK-DA gyártása 2027-től veheti majd kezdetét. A Tupoljev által megtervezett géppel 2023 áprilisától kezdenék el a berepülést, ami gyorsan haladna, hiszen a meglévő szerződés előírja a bombázó három prototípusának elkészítését. Ezt követően a rendszeresítést megelőző állami tesztekre 2026 februárjától kerítenének sort. A bombázóhoz készített új hajtóművel ebben az évben kezdődnek majd el a tesztek. A PAK-DA-val szemben elvárás a Tu-160-nál nagyobb repülési idő és fegyverterhelés is. 2017-ben a PAK-DA első prototípusainak repülési próbáit 2025-re várták, míg a gyártás elindítását 2028-2029-ra prognosztizálták.

Szintén friss hír, hogy új tengeri járőrgépet terveznek kifejleszteni Oroszországban. Az orosz haditengerészet által támasztott műszaki követelményeket a Tupoljev Tu-204-es utasszállító repülőgép átalakított változata képes lenne kielégíteni. Így az idős Iljusin Il-38-as és Tupoljev Tu-142-es gépeknek egy korszerű fegyverekkel és fedélzeti rendszerekkel ellátott utódja lehetne. Előbbiek sorában továbbra is fő szerepelt játszanak majd a torpedók, azonban a fegyverek esetében szeretnék a lehető leginkább robotizált eszközöket kifejleszteni az új tengeri járőrgép számára. Fő feladat a tengeralattjárók elleni harc, és szintén elvárás az egy tengeralattjáró elpusztításának képessége, mindössze egy torpedó felhasználásával. Természetesen a már jól ismert akusztikus bóják és a fedélzeti keresőberendezések is megtalálhatók lesznek a módosított Tu-204-es fedélzetén.

Üzbegisztánból érkezett hírek szerint az egykori szovjet tagköztársaság megkapta első Mil Mi-35M (Hind-E) helikoptereit. Az időpont és a darabszám még nem teljesen egyértelmű, két gépről van bizonyosan képi bizonyíték. Írásos források szerint azonban még 2019 vége előtt megérkezett négy Mi-35M az országba. A típus nem ismeretlen itt sem, hiszen a Mi-24-ből 25 darab van napjainkban is rendszeresítve. Továbbfejlesztett verziójából Taskent 12 példányt rendeltek meg 2018 elején.

Törökországban helyi nyilatkozatok szerint teljes sebességgel folyik a hazai tervezésű, ötödik generációs harci repülőgép, a TF-X hajtóművének fejlesztése. A gázturbina kutatási és fejlesztési központjának a TR Engine számít, de munkájukat mások is segítik. A helyi rövidítéssel MMU-nak nevezett, elsősorban légi harcra fejlesztett gép felszállását 2029-re várják, így a gázturbina 2026-ra, 2027-re kerülhet kifejlesztésre. A tervezett török típushoz kapcsolódó hír, hogy Ankara szorosabb együttműködésre szeretné rávenni Malajziát. Az ázsiai állam jelenleg kompozit alkatrészek előállításával veszi ki részét a programból. Mélyebb együttműködés lehetőségével a Turkish Aerospace Industries szintén megkereste Indonéziát, Pakisztánt, Bangladest, és Kazahsztánt is.

Ez év végéig folytathatja a Lockheed Martin F-35-ös alkatrészek gyártását Törökország. Mindezt teheti úgy, hogy legalább másfél évvel azelőtt az országot kirekesztették a típus programjából. A hírek szerint a törökök által előállított alkatrészek már márciustól kiválthatók lennének másutt készültekkel, de a Pentagonban tiszteletben tartották a Lockheed Martin-nak és a Pratt&Whitney-nek az érvényes szerződésben foglalt kötelezettségét, így ennek köszönhető a decemberi időpont megállapítása.

Az Izrael déli részén, a Negev-sivatagban végzett legutóbbi tesztsorozatokban a Rafael demonstrálta a SPIKE SR (rövid hatótávolságú) irányított rakétájának napjainkban egyedülálló képességét. A 9,6 kilogramm tömegű SPIKE SR hatótávolságát sikerült jelentősen megnövelni. Ez a SPIKE rakétacsalád legkisebb és legkönnyebb változata, melyet már több ország is rendszeresített. Az ilyen tömegű fegyverek nagyjából 1500 méteres hatótávolsággal rendelkeznek. A továbbfejlesztésnek köszönhetően a SPIKE SR 2000 méteres távolságban is képes harckocsik megsemmisítésére.

Január 16-án hivatalosan is megkezdte repüléseit a Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázókkal az izraeli légierő 116. (Dél oroszlánjai) repülőszázad. Az első hivatalos fénykép, melyen eme, még 1956-ban alapított alegység jelvényét viselő F-35I látható, 2019 decemberében látott napvilágot. Az új amerikai típusra elsőként átfegyverzett alegység, a 140. (Arany Sas) repülőszázad ugyancsak az Izrael déli részén található Nevatim légibázison települ, mint a 116-os. Ez lehetővé teszi, hogy a még nem teljesen feltöltött gépállományú 116. repülőszázad számára elégséges gépmennyiség álljon rendelkezésre az összes repülőgépének átvételéig. Érdekesség, hogy ezek a századok korábban F-16A/B Netz-el repültek 2015-ig, a 116-ok éppenséggel 2003-tól. Az izraeli légierőnek jelenleg 20 darab F-35I Adir repülőgépe van, és 2024-ig várhatóan összesen 50 repülőgépet kap majd meg, hogy a két teljes századot át tudják fegyverezni. A fennmaradó 30 repülőgépből hat repülőgép előreláthatólag még ebben az évben leszállításra kerül Izrael részére. Ezek között lesz az a példány is, amelyen tesztelni fogják az Izraelben tervezett eszközöket.

Az egyiptomi hadseregről készült egyik hivatalos videó alapján úgy tűnik Kairó Mil Mi-24 Hind harci helikopterekkel is rendelkezik. Többen is úgy vélik, hogy nagyjából 12 darab Mi-24V állhatott szolgálatba az észak-afrikai ország haderejében, már 2017-től kezdődően. A gépeket használtan vásárolhatták, talán Ukrajnától. A helikopter törzsének bal oldala alatt célzótorony volt látható a felvételen, valamint az is szembeötlő volt, hogy a hajtóművekre nem a szovjet érában tervezett EVU, hajtóműkiömlőre felszerelhető hűtőberendezés volt látható, hanem egy áramvonalasabb kialakítású eszköz. Egyiptom esetében még 2014-ben említették meg a korszerűbb Mi-35-ök beszerzését, azonban a képkockákon látható helikopterek behúzható futóművekkel és három-három félszárnyak alatti felfüggesztési ponttal rendelkeztek.

Egy másik rövidfilmben két egyiptomi MiG-29M Fulcrum volt látható a hajtóművek között légi utántöltő konténert hordozva. A PAZ-MK utántöltő konténerek segítségével nem csak a többi MiG-29M üzemanyag-készlete egészíthető ki a levegőben, hanem a francia Dassault Mirage 2000EM, Rafale C/DM, McDonnell Douglas F-4E Phantom II is utántölthetővé válik. A Fulcrum-ok tanker szerepét a szárnyak alatti két-két póttartály még hangsúlyosabbá tette, még úgy is, hogy a mögöttük repülő két Rafale csatlakozása nem volt látható. Az eredetileg a hordozófedélzeti üzemre áttervezett MiG-29K/KUB variáns számára megalkotott PAZ-MK utántöltő konténer 18,5 méter hosszú tömlőjén percenként 750 liternyi üzemanyag adható át.

A NETARZENÁL-on a múlt heti bejegyzésben volt olvasható, hogy a török Turkish Aerospace Industries (TAI) a hazai hajtómű fejlesztése miatt egy évvel elodázza a Pakisztán által 1,5 milliárd dollárért megrendelt 30 darab T129 ATAK harci helikopter legyártását. A pakisztániak elfogadták a helyzetet és biztosították a törököket, türelemmel kivárják a plusz 12 hónapot. Tették ezt úgy, hogy betekintést kaptak a Tusas Engine Industries TS1400 jelzéssel ellátott hazai gázturbinájának fejlesztési stádiumába, és gyaníthatóan úgy vélték, partnereik sikeresen befejezik majd a fejlesztést a megadott időpontig.

Január 16-tól a nyílt tengeren hajózik az Egyesült Államok legújabb repülőgép-hordozója a USS GERALD R. FORD (CVN 78). A több téren is forradalmi újdonságot hordozó hadrendbe állítását és bevethetővé tételét 2021 októberére szeretnék elvégezni, természetesen ennek feltétele a megbízható működési képesség. Ezért egy részletes tervet alkottak meg arra nézve, mikorra hol kell majd tartani a képességek tesztelésében. 2020 márciusának végére befejeződnek a fedélzetre szánt repülőgépek kompatibilitási próbái, valamint a fékező és indítórendszereknek is megfelelően kell majd üzemelniük. Most éppen ezek a próbák kezdődtek el a keleti partvonal közelében. Az elektromágneses katapult és a repülőgépek lefékezését a korábbi rendszereknél kíméletesebben végző rendszer erőhatásait vizsgálják az E-2D Advanced Hawkeye, a C-2A Greyhound, T-45 Goshawk, F / A-18E/F Super Hornet, és az E/A-18G Growler repülőgépek esetében. A FORD fedélzetén még a 2018. januári tesztek során 747 fel-és leszállást hajtottak végre, így az akkor és a majd most összegyűjtött adatok elemzése során egyértelműen kiderül, hogy történt-e érdemi előrelépés.

Érdeklődést mutat az amerikai haditengerészet igényei szerint által fejleszteni kezdett AARGM-ER lokátorromboló rakéta iránt az amerikai légierő. Az AGM-88 HARM utódjának tekinthető AARGM-ER-t a flotta egyaránt rendszeresíteni kívánja a Boeing F/A-18E/F Super Hornet és EA-18G Growler, valamint a Lockheed Martin F-35C Lightning II repülőgépein. A fegyvert 2019 márciusától kezdődően fejleszti a Northrop Grumman Innovation Systems (korábban ATK Defense Electronics Systems), az akkor elnyert 323 millió dolláros szerződés értelmében. Az elődökhöz képes kétszeres hatótávolsággal rendelkező AARGM-ER makettjével a függesztési próbákat már elvégezték az F-35C esetében, és természetesen elfér a belső fegyvertérben is, így várható képességeinek okán is joggal kelthette fel a légierő érdeklődését. Itt természetesen az F-35A variáns lenne a hordozó. A flotta vezetői 2022-ben már hadrendbe szeretnék állítani a radargyilkos rakétát.

Brazíliában január 10-től folyik a harmadiknak elkészült AH-11B Super Lynx helikopter összeszerelési munkálatai. Az N-4005 oldalszámú forgószárnyas 2019. október 30-tól november 1-ig sikerrel elvégezte a gyári berepülési feladatokat angol légtérben. Most a szállításhoz szétszerelt állapotot elhagyva újra repülőképessé teszik, majd egy berepülési program után átadják a megrendelőnek. Nagy-Britanniában még 2017 szeptemberének utolsó hetében hajtotta végre első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóművekkel kerül ellátására (ezek találhatók meg a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatokban is), új navigációs és elektronikai hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak feladataik lerepülése során.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Alenia C-27J Spartan

Boeing C-17A Globemaster III

Fiat G91-T/1

Kawasaki Kv-107

Dassault Mirage F1CR

McDonnell Douglas CF-188A Hornet

Bombardier/Raytheon Sentinel R.1

Sikorsky SH-60B Seahawk

Fokker Dr.1 Triplane

McDonnell Douglas RF-4E Kai Phantom II

Tupoljev Tu-142M3

Lockheed U-2S

NHI UH-90A

Boeing TC-135W

North American TF-100F Super Sabre

Dassault Mirage 2000C

McDonnell Douglas AF-1A Skyhawk

Tupoljev Tu-22M3 Backfire

Lockheed C-5M Super Galaxy

LWD Junak 3

A 2019 elején meghiúsult izraeli F-16-os beszerzést követően Horvátország nem mondott le kiöregedő MiG-21-es flottája cseréjéről, a napokban hét országtól kértek be ajánlatot új, illetve használt harci repülőgépekre.