Sikerrel zárultak az amerikai hadsereg által folytatott tesztelések, melyek során lézerfegyvereket szereltek a Stryker lövészpáncélosra. A harcjárművet így drónok lelövésére is tudják használni.
Mevlüt Cavosoglu külügyminiszter elmondása szerint Törökország „végső ajánlatot” tesz az Európai Uniónak a vízummentesség bevezetésére vonatkozóan, miután megtartották az alkotmánymódosítással kapcsolatos, április 16-ra tervezett népszavazást.
Az Atlantic Resolve hadművelet (OAR) keretében februártól augusztusig tartózkodik Magyarországon az Európába rotált amerikai dandár harccsoport 4-10 páncélos felderítő zászlóaljának Apache százada, javarészt M3 Bradley harcjárművekkel. Tevékenységük pontos jellemzése nem egyszerű feladat, de az leszögezhető, hogy nem egy konkrét, limitált idejű gyakorlat kedvéért vannak itt, nem folyamatos, de nem is különösebben jelentős a velük történő honvédségi együttműködés (kiemelt rendezvényeket kivéve), ellenben túlnyomó részt önállóan dolgoznak, végzik a maguk dolgát. A NATO-orosz alapokmány kijátszására kitalált rotációs rendszert leszámítva sokban emlékeztet mindez arra, ami állomásoztatott egységekre jellemző. Lehet, hogy ez játék a szavakkal, és lehet, hogy jogilag nem ugyanaz, mintha Tatán permanensen előre vont technika lenne (korábban még erről volt szó), mindenesetre jelzi, hogy az OAR rendszerében Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el: nem olyan tagország, ahol a "heel to toe" rotáció megvalósul (lengyelek, baltiak, románok, bolgárok), de nem is olyan, ahol csak konkrét gyakorlatokra, korlátozott időtartamban jelennek meg az amerikaiak (csehek, szlovákok). Ezt támasztja alá ez a térkép is, amiből az is látszik, hogy nem csak a földrajzi elhelyezkedés a faktor, hanem a tagország hozzáállása is: van térségi ország, sőt, még Ukrajnával határos is, mely ki tudott belőle maradni.
Jól látható ezen a képen a Bradley parancsnoki figyelőműszerének optikája.
A szárazság minden mozgást komoly porfelhőbe burkol.
Vélhetően M1068A3 Standard Integrated Command Post System.
M1064A3 aknavetőhordozó.
Megérkezett a sebesült a harctéri mentő feladatú M113-assal az ellátási pontra.
(K)onvoy következőképpe(n) - újabb ékes példája az amerikaiak magyar nyelvismeretének a Humvee-re kihelyezett felirat.
4x4-os LMTV...
...oldalán, akárcsak a járművek többségén egy apacsfejjel.
SATCOM a "0" ponti torony előtt: WIN-T STT (AN/TSC-185)
A fenti kijelentést alátámasztja, hogy ma ez volt a két legjelentősebb magyar technika, amit láthattunk: 8x8-as MAN vontató egy BTR-80A-val.
A légi támogatás a honvédségtől érkezett: jól látható a különbség a 31-es elkoszolódott festése...
...és a nemrég sérüléses javításon átesett 30-as tiszta felülete között. Csak a gépágyúnál van egy kis friss korom.
A 30-as egyik rácsapása pontosan oldalról szemlélve.
A 27-es lövedékbecsapódások a célnak kitett egyik veterán honvédségi Ikarus körül.
A 701-es Mi-17-es megmutatja előző naphoz képest immár szimmetrikus UB-32-eseit :-)
Talán ez lenne az urbánus CAS-hoz épült konténerváros?
Zord
Egy orosz törvényhozó arról számolt be a Szputnyik hírügynökségnek, hogy a szíriai kormány Oroszországtól kér olyan védelmi rendszereket, amivel el tudnák hárítani az amerikai rakétatámadásokat.
Magyar mércével mérve ma valóságos zsúfoltság volt a körös-hegyi lőtéren, ahol úgy a kecskeméti Gripenek, mint a szolnoki helikopterek éleslövészetet hajtottak végre 27 milliméteres gépágyúval, ajtólövésszel, illetve Sz-5-ös nem irányított rakétával. Hol csak a lőtéri irányító felügyelete mellett, hol a JTAC rávezetésével.
Gripen rácsapás, füstpamacsokkal és ritka torkolattűzzel.
Ma a 39-es és a 30-as is szárny alatti pilonok nélkül repült.
Egy szem idehaza lévő, repképes Mi-17-esünk Sz-5-öst indít az UB-32 blokkból.
A 3305-ös minyó a körös-hegyi figyelő mellett fordul door gunneres lőkörön. A honvédség 2014-ben érkezett Mi-8-as "újoncain" nincs fegyverzet-felfüggesztő, amire UB-16-os blokk mehetne.
Napközben a Bertalan-féle 1941-es ejekatasztrófa megemlékezésén Mi-17-esből ugrottak Jutaspusztán.
Ugrás. Jól látszik az aszimmetrikusan függesztett blokk. A nap későbbi részében (lásd fenn) a bal oldalra is felkerült egy, de érdekes módon nem a középső, hanem a belső függesztési pontra.
Földön a vegyes összetételű ugrócsapat, hátul visszatérőben a Mi-17-es.
A megemlékezésen tiszteletét tette a pápai HAW egyik C-17-ese. Le a kalappal mindenki előtt, aki ezt elérte.
Zord
Ui: A bejegyzés elkészítéséhez nyújtott konstruktív-adaptív hozzáállásért a 196-os alkalmi civil watchdog egység köszönetét fejezi ki az illetékes szerveknek :-)
Nem célravezető megpróbálni az ultimátumok nyelvén beszélni Moszkvával – ezzel válaszolt az orosz külügyminisztérium az amerikai külügyminiszter Szíriával kapcsolatos megjegyzéseire.
A kolumbiai konfliktus
A Kolumbiában évtizedek óta dúló konfliktus alapja a társadalmi megosztottság, az illegális drogkereskedelem és a politikai korrupció. A spanyol hódítók és az őslakos kolumbiaiak között a vagyoni eltérés a földtulajdon egyenlőtlen megosztásából fakadóan vált drasztikussá, a drogkereskedelem az 1970-es évek óta virágzik, mert kezdetben a marihuána, később pedig a kokacserje termesztésével mára többszörösen megtérülő üzletté nőtte ki magát, A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek eszkalálták a konzervatív és a liberális oldal közti politikai párharcot, ami a La Violencia (az 1948 és 1958 között dúló kolumbiai polgárháború) néven ismert véres időszakba torkollt. 1958-2012 között 218.094 ember halt meg, országon belül pedig több, mint 6.000.000 ember kényszerült elhagyni a lakhelyét (belső menekültek), akik sorozatosan csatlakoztak az nevű, önvédelmi funkcióval kialakuló gerillacsapatokhoz. A polgárháború után a politikai harc átalakult, és 1964-től Kolumbiai Fegyveres Konfliktus néven ismert, ami a szélsőbaloldali nézeteket képviselő gerillacsoportok (FARC, ELN), a jobboldali katonai jellegű csoportok (AUC, majd 2006-os leszerelését követően a BACRIM csoportok) és a kolumbiai állam háromszögében zajlik.
(a kép forrása: http://www.ecuadortimes.net/wp-content/uploads/2014/05/FARC-ELN-Alto-al-Fuego-Elecciones-Colombia.jpg)A FARC és az ELN
A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (spanyolul: Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia, rövidítés: FARC) és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (spanyolul: Ejército de Liberación Nacional, rövidítve ELN) két, az 1960-as évek körül létrejött, szélsőbaloldali gerillacsoport, melyek magját képezik a több, mint 50 éve dúló Kolumbiai Fegyveres Konfliktusnak. Mindkét gerillaszervezet a kommunista ideológia égisze alatt szerveződött meg, államellenes tevékenységükhöz az anyagi hátteret zsarolással és emberrablással biztosították. A FARC emellett a területén tevékenykedő drogbárók megadóztatásával, az ELN pedig olajlopással szerzett plusz bevételt.
A két szervezet között fontos különbség, hogy az ELN egy radikális, Marxista-Leninista ideológiát ötvöz a keresztény felszabadítási teológiával, mely a jelenben keresi a társadalmi és gazdasági igazságosságot, így a szervezet anno vallásos megmozdulásokat is magába olvasztott. Komolyan támadja az ország gazdasági infrastruktúráját – főleg az olajvezetékeket és a villamosműveket -, de politikai téren mára elgyengült.
A FARC a La Violencia után a Kolumbiai Kommunista Pártból alakult ki, mint önvédelmi szervezet és felemelkedésükben a bővülő drogpiac segített. Főleg a politikai életben kívánnak érvényesülni, nem pedig a gazdaságban.
A szervezetek az 1990-es évek idején komoly veszteségeket szenvedtek: a FARC a kormány miatt, az ELN pedig a jobboldali paramilitáris szervezetek támadásai miatt gyengült meg.
Béketárgyalások
A békeszerződés aláírása óta az ENSZ kolumbiai missziójának keretében eddig 7000 fegyvert gyűjtöttek be, ez a bejelentések alapján minimum 8000-re fog növekedni a közel jövőben, mely szám nem tartalmazza a rejtett és még be nem jelentett tartalékokat.
Az ELN 2014 májusában kezdett kommunikálni a kolumbiai kormánnyal az esetleges béketárgyalásokról, végül 2016 márciusában jelentették be a hajlandóságot az egyezkedés megkezdésére, amit 2017 február elejéig elhalasztottak. A kormány addig nem volt hajlandó tárgyalni, amíg a szervezet el nem engedett egy kulcsfontosságú politikai foglyot, de amikor 2017. február 2-án Odin Sanchez volt képviselőt elcserélték két fogságban lévő ELN tagért, a nyitó ülést 2017. február 7-re tűzték ki Ecuador fővárosában, Quitoban, amin mindkét fél megjelent.
Az egyezkedés két hónapja zajlik és első fejleménye küszöbön áll: a taposóaknák eltávolításával kapcsolatban várhatóan április 7-én a felek elő tudnak állni egy elfogadható megállapodással, és folyamatosan dolgoznak azon, hogy a fennálló konfliktust a lehető legkisebbre csökkentsék.
.
Los Urabenos (a kép forrása: http://www.insightcrime.org/images/2017/March-2017/17-03-22-Colombia-Choc-Violence.jpg)Tényleg véget ér a háború?
Kolumbiában a gerillaszervezetek komoly szerepet töltenek be illegális és kizárólagos területi fennhatóságként, valamint a drogkereskedelem irányítóiként. A FARC uralma alól felszabadított területek a 2012-2016-ig tartó béketárgyalások ideje alatt még az ELN foglalta el, hogy betöltse a hatalmi és gazdasági vákuumot, az ELN után pedig nagy valószínűséggel az Észak-Kolumbiát már sakkban tartó, drogkereskedő El Clan del Grofo nevű fegyveres szervezet fog lecsapni. Az El Clan del Golfo mellett egy másik konfliktusforrásról is szót kell ejteni: a FARC leszerelt forradalmárait 26 erre kijelölt zónában telepedítik le, hogy visszatérjenek a rendes polgári élethez, de vajon sikerül-e integrálódniuk? Nem lehet tudni, hogy hányan térnek vissza a bűnöző életmódhoz és csatlakoznak esetleg egy másik fegyveres szervezethez – mondjuk a BACRIM egyik csoportjához -, és az sincs kizárva, hogy a volt FARC-osok nem tagozódnak be senkihez, hanem önálló fegyveres csoportot alakítanak.
A kormány mindenesetre dolgozik a béke megteremtésén, Juan Manuel Santos elnök 2016 végén Nobel békedíjat kapott az eredményes béketárgyalásért.
/Lektorálta: Asqui Jorge Kristóf/
Egy Észak-Korea elleni katonai csapást az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea közösen fog végrehajtani a két ország közti védelmi együttműködés keretén belül – áll a dél-koreai fegyveres erők által kedden kiadott közleményben.
Fejszál Mekdad szíriai külügyminiszter-helyettes hétfőn a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy országa orosz segítséggel védekezne az amerikai katonai beavatkozás ellen.