Még csak fél év telt el 2017-ből, de Kabul lakosságának már sokat kellett szenvednie az elmúlt időszakban. Lassan már nehézkes lépést tartani az országot érő erőszakos cselekményekkel, amelyek jelentős része a fővárost, Kabult érinti.
Legutóbb május 31-én érte támadás a főváros diplomáciai negyedét. A robbanást egy tanker teherautó okozta, amely a forgalmas Zanbaq téren robbant fel, közel az éttermekhez, üzletekhez, valamint a kormányhivatalokhoz és a külföldi nagykövetségekhez. A támadásában a legfrissebb adatok alapján megközelítőleg 150 ember halt meg, és 460 ember sérült meg. Afganisztán elnöke, Ashraf Ghani kijelentette, hogy az elmúlt 16 évben ez a robbantásos merénylet követelte a legtöbb halálos áldozatot az országban.
A támadásért egyelőre egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, az afgán kormány a tálibokkal szövetségben álló, Haqqani hálózatot tartja felelősnek.
a kép forrása: www.aljazeera.comA civil áldozatok száma folyamatosan növekszik, ami nem tesz pozitív hatást az UNAMA első negyedéves jelentésére, amelyben megállapította, hogy a folyamatos harcok következtében egyre magasabb a civil áldozatok száma. Az UNAMA által dokumentált statisztika alapján az első negyedévben 2181-re rúg a polgári áldozatok száma; ebből megközelítőleg több, mint 700 ember vesztette életét.
Az ENSZ az államok biztonsági helyzetéről szóló jelentésében „intenzíven illékony”-nak jellemezte Afganisztánt. Ez a három hónapos jelentés összefoglalta Afganisztánnal kapcsolatos legfontosabb biztonsági és politikai fejleményeket, valamint a nemzetközi és regionális eseményeket. Az ENSZ március 1-je és május 31-e között 6253 incidenst regisztrált az ország területén, amely a 2016-os statisztikákhoz képest 2%-os növekedést mutat. Az incidensek 64%-át a fegyveres összecsapások, 16%-át az IED-kkel elkövetett merényletek teszik ki.
Az Egyesült Államoknak továbbra is eltökélt szándéka, hogy további csapatokat küldjön az országba. Ez a létszám megközelítőleg 3000 és 5000 fő között fog mozogni. Feladataik között szerepel a tanácsadás az afgán erők számára, valamint a tálibok és az Iszlám Állam okozta fenyegetés elhárítása.
Az USA védelmi minisztere, James Mattis kijelentette, hogy az USA „nem fogja megismételni a múltbéli hibáit”, és így az új csapatoknak sokkal nagyobb mozgékonyságuk lesz Afganisztán területén, mint eddig. Azt is hozzátette Mattis, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek hadseregének, éberségének és szakértelmének köszönhetően 9/11 szörnyűségei nem ismétlődhettek meg újra.
Az ENSZ teljes jelentése az alábbi linken elérhető: (LINK)
a kép forrása: www.tolonews.comA német parlament alsóháza szerdán egy szavazás során támogatta a kormány arra vonatkozó döntését, hogy kivonja a német katonákat a törökországi Incirlik légibázisról.
A győri ezred Mistral-osztályának lérakosai Újmajor-Jutaszpuszta-Rátóti Nagy-mező térségében a HM Ei rt. köztudottan magas színvonalú célszolgáltatásával folytatják a felkészülést a júliusi hradistei éleslövészetre, melyre a 10. AAMDC rendezte idei Tobruq Legacy (TOLY) légvédelmi gyakorlat égisze alatt kerül sor. A LégierőBlogger a kedvezőtlen hadműveleti-statégiai helyzetnek megfelelően minimális saját, viszont nyugati, tehát köztudottan jó aspektusból származó információval tud szolgálni a tevékenységet illetően...
A Meteor-3MA nagy teljesítményű és feladatoptimalizált céldrónja, mely nagy sikerrel szerepelt 2013-ban és 2015-ben is az éleslövészeteken. Ezek a nehezen feledhető sikerek, a követelményrendszernek való páratlan megfelelés érlelték meg azt a bölcs és megingathatatlan döntéshozatalt, mellyel a mostani bizalmat is sikerült kiérdemelni.
Nemcsak a büféskocsiból reptettek ma, hanem a természetből is. Ez a példány például tökéletesen rám fordította a jobboldali vizuális szenzorát.
Ahogy belülről látták...
Végre látni lehetett a 2014-es rakétakészlet-megújítási és FU modernizációs szerződés egyik eredményét, az Mistral 3 megnövelt indítási zónájának kihasználását lehetővé tevő Safran Matis MP3 multifunkciós (infra/nappali) kamerát felszerelve az egyik Atlas indítóra. Köszönet a fotóért annak, akit illet!
Zord
Ps:
Gyurkovics Tibor: Tankodrom
Van egy falu, ahol minden véget ér.
Porok, utak, havak.
Kőstációk vezetnek a kis dómhoz -elhagyatva-
hepehupás bakonyi földeken.
Rezgő vashíd alatt vonat egypályás sínjén
elrepül.
Marad a domb.
Marad az alkonyat.
Néha feldübörögnek testvéri tankok
s próbalövésekkel forgácsolják a kis falusi
dómocskát"
A Pápától néhány kilométerre lévő község, Ugod főutcáján, a templom közelében áll az az emlékmű, amely egy pápai vadászpilótára, Doba László őrnagyra emlékeztet. Doba őrnagy 1964. február 12-én a késő esti órákban, gyorsan romló időjárásban igyekezett vissza Pápára MiG-21-esével, amikor Ugod mellett olyan alacsonyra került, hogy repülőgépe a földnek ütközött, és a pilóta életét vesztette. Az emlékművet az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület állította a katasztrófa után 50 évvel, 2014 májusában.
A magyar MiG-21F-13-asok üzemeltetése 1961-ben kezdődött Pápán, a 47. honi vadászrepülő ezrednél. Doba őrnagy volt a első pápai vadászpilóta, aki ezen a típuson vesztette életét.
A stabilizátorra egy korhű felségjel és a szerencsétlenül járt MiG-21F-13-as oldalszáma is felkerült.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Ukrajnában a fegyveres erők fejlesztését leginkább saját erőforrásból tervezik megvalósítani. Ebbe a képbe tökéletesen beleillik a legújabb elképzelés, mely egy önjáró tarackra vonatkozik. Kijev egy NATO 155 milliméteres lőszerek tüzelésére képes tüzérségi eszközt szeretne kifejleszteni. A lánctalpas futóművű jármű több szerkezeti elemét is a már gyártás alatt lévő Oplot harckocsitól fogja megörökölni.
Június 9-én összetört a Bolgár Haditengerészet egyik Eurocopter AS.565MB Panther helikoptere. A 902-es lajstromjelű forgószárnyas Várnától 20 kilométernyire a Fekete-tengeren hajózó, Belgiumtól megvásárolt RDAZKI (41) fregattnak ütközött, majd lezuhant. A helikopter pilótája életét veszítette, míg másik két fedélzeten tartózkodó súlyos sérüléseket szenvedett.
Három hónap elteltével ezen a héten elhagyja Dzsibutit a Német Haditengerészet Lockheed P-3C Orion tengerei járőrgépe. A gép és az azt kísérő 85 főnyi földi-és légi személyzet hathatós támogatást nyújtott a kalózok elleni hadműveletben. Ugyanis 45 felszállás során több mint 400 órát töltött az Orion a levegőben a hajózási útvonalak biztosítása érdekében.
Portugália azon túl, hogy modernizálni fogja hat Lockheed Martin C-130 Hercules szállítógépét, még további szállítási-kapacitásra is igényt tart a jövőben. Éppen ezért hamarosan egy három hónaposra tervezett tárgyalási időszak veszi majd kezdetét a brazil Embraer-el. Ugyanis a szállító és légi utántöltő feladatokra egyaránt alkalmas KC-390-ből ötöt továbbra is be szeretnének szerezni, valami kilátásba helyezték egy hatodik példány megvásárlását is. Lisszabon 2010-ben csatlakozott a brazil programhoz még az elsők között és a típust hamarosan igen alaposan szemügyre vehetik, hiszen több hetes időtartamra Európába repül át egy példánya.
Nem csak az erőforrás hiánya miatt nem indulhat el Törökországban az Altay harckocsik sorozatgyártása. A típus előállítására képes Otokar ajánlatát ugyanis elutasították, mondván a harckocsik darabára elfogadhatatlanul magas. Ezt az árkalkulációt, ami egyébként 250 páncélosról szólt, a gyártó még 2016 augusztusában nyújtotta be a török védelmi minisztérium hadiipari titkárságának.
Izraelben ideiglenesen repülési tilalom alatt állnak a Boeing AH-64 Apache harci helikopterek. Az egyik repülés utáni ellenőrzés során, ugyanis repedések fedeztek fel a farokrotor környékén. A típus legidősebb példánya már 31 éve repült az izraeli felségjelzéssel, ez idő alatt számos éles bevetésen is részt vettek az Apacsok.
Indiában holtpontra jutottak a tárgyalások a Sikorsky S-70B Seahawk haditengerészeti helikopterek megvásárlásával kapcsoltban. Meg nem erősített információk szerint a felek a 16 forgószárnyas áráról nem tudtak dűlőre jutni, így Új-Delhiben a beszerezés felfüggesztéséről hozták meg a döntést.
Eltérő véleményen van a Boeing és az Amerikai Légierő az első KC-46 Pegasus légi utántöltő repülőgép átadási időpontjában. A gyártó szerint a szükséges Szövetségi Légügyi Hatóság által kiállított engedélyek még az év vége előtt beszerzésre kerülhetnek, így a szállítás dátuma egy ez évi decemberi napon lesz. A légierő ezzel szemben arra számít, hogy az első példányt csak következő év tavaszán fogják majd tudni átvenni. Az ez előtti híradásokban még a szeptemberi átadásról írtak, de ezt úgy tűnik nem sikerült tartani a részletes tesztprogram miatt.
A korábbi 300 helyett akár 841 F-16 C/D élettartam-hosszabbításon és modernizáción való részvételét tervezi végrehajtani az Amerikai Légierő. Az 1017 darabnyi Block 40/42/50/52-es Fighting Falcon variáns kijelölt példányainak 8000 órányira tervezett repült idejét 12000 órára szerették volna megnövelni. Az ez irányú tesztek során szerzett kedvező tapasztalatok alapján ezt tovább szeretnék emelni, jelenleg a 13856 levegőben tölthető óra elérését szeretnék megvalósítani.
Kínai hajók ellen robotrepülőgépekkel fegyverzik fel Venezuelában a GUAIQUERI-osztályú korvetteket. Az USA kihirdetett embargó, amihez több ország is csatlakozott, a spanyolországi Navantia által, az Avanta 2020-as tervek alapján épített 2400 tonnás vízkiszorítású négy egység fegyverzetét csak egy Oto Melara Super Rapid 76 milliméteres löveg, egy Oerlikon Millennium 35 milliméteres gépágyú és két 12,7 milliméteres géppuska alkotta. A testvérhajók közül a WARAO (PC 12) 2012 augusztusában Brazília partjaihoz közel olyan szerencsétlenül futott zátonyra, hogy lebontásra ítélték. A most megkötött 2,877 millió dolláros szerződésnek köszönhetően a maradék három korvett (GUAIQUERI,YEKUANA, KARINA) a C-802A (Yingji-82 vagy YJ-82) 120 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgép C-802A jelzésű exportváltozatával lesz ellátva. Ezek a 190 kilométeres harci részükkel 180 kilométeres távolságig képesek hajók támadására.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.
Podcastunkban a közeljövőben egy időre hanyagolni fogjuk a Trump-elnökség témáját, és a mai adásban inkább azokról a sajátos belpolitikai reakciókról beszélgettünk, melyeket az iszlamista terrorizmus váltott ki az EU-ban az utóbbi években. Szóba kerül többek között a "forró krumpli" néven ismert politikai jelenség, és a multikulturalizmus különböző megnyilvánulási formái is. A korábbi adások elérhetők itt. Jó szórakozást!
Podcastunkban a közeljövőben egy időre hanyagolni fogjuk a Trump-elnökség témáját, és a mai adásban inkább azokról a sajátos belpolitikai reakciókról beszélgettünk, melyeket az iszlamista terrorizmus váltott ki az EU-ban az utóbbi években. Szóba kerül többek között a "forró krumpli" néven ismert politikai jelenség, és a multikulturalizmus különböző megnyilvánulási formái is. A korábbi adások elérhetők itt. Jó szórakozást!
Június 5-e óta tart a blokád Katar körül, amelyet az Öböl Menti Együttműködési Tanács (Gulf Cooperation Council, GCC) négy tagja – Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Jemen –, valamint Egyiptom kezdeményeztek Doha ellen. A követeléseik és eszközeik nem új keletűek, azonban az idei események végkifejlete még bizonytalan.
Katar a térképen
A 2,7 milliós lakosságú arab monarchia az elmúlt 25 év folyamán az Iránnal közösen kitermelt földgázból gazdagodott meg, amely bevételeket olyan szolgálatások megteremtésébe forgatta, mint az Al-Jazeera és a Qatar Airlines. A sivatagi éghajlat miatt komoly élelmiszer-behozatalra szorul, amelyet főleg az Emírségekből tengeri úton biztosítanak. Az ország területén működik az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti támaszpontja, amely a régióban az amerikai jelenlét „idegi központja”.
Régi problémák régi köntösben
A hivatalos közlemény szerint a blokád oka a terrorizmus támogatása, amely elsősorban a Muszlim Testvériség szervezeteit, az Al-Káidát, az Iszlám Államot és különböző síita felkelőket jelenti az egész közel-keleti régióban. A követelések között szerepel továbbá az Al-Jazeera katari hírügynökség „átalakítása”, amely riportjaival, tudósításaival szintén a terrorizmus pártján áll az olajmonarchiák szerint. A GCC tagjai közül Omán és Kuvait nem csatlakoztak az elszigeteléshez: utóbbi közvetítőként közelít a kialakult helyzethez, míg az ománi szultán vállalta, hogy kikötőiből zavartalanul folyhat Katar ellátása a szükséges fogyasztási cikkekkel. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása és a teljes blokád nem ismeretlen módszer a felek történetében – utoljára 2014 folyamán léptettek életbe az olajmonarchiák hasonló szankciókat Katarral szemben.
Irán, Szaúd-Arábia és Donald Trump
A konfliktus hátterében elsősorban a szaúdi/arab-iráni ellentét áll, amely több, mint egy évtizede meghatározza a régió dinamikáját. A két ország érdekellentétei a térség összes konfliktusában megmutatkoznak, és míg eddig Irán lépett fel kezdeményezőleg, az utóbbi időben a szaúdi külpolitika is egyre aktívabb. Donald Trump amerikai elnök májusi rijádi látogatásakor támogatásáról biztosította az arab államokat és jelentős fegyvereladási megállapodást írt alá Szalmán királlyal, ami új lendületet adott az országnak. Az akció kezdete után Trump elnök kemény szavakkal bírálta a katari emírt a terrorizmus finanszírozásáért, az adminisztráció többi tagja azonban a kérdés gyors és békés rendezését helyezte előtérbe – néhány nappal később az elnök is átvette ezt a retorikát, és felajánlotta segítségét a megegyezéshez.
Amerikai szempontból elsősorban nem a blokád által felmerülő humanitárius vészhelyzet kíván megoldást, hanem a katari bázisról folyó „terrorizmus elleni harc” a Közel-Keleten. A krízisben megbomlani látszik az Iszlám Állam elleni koalíció eddig is instabil egysége azáltal is, hogy Erdogan török elnök felháborodását fejezte ki az akció miatt és élelmiszer-szállítmányokkal, valamint a katari török katonai bázis személyzetének feltöltésével fejezi ki támogatását Dohának. A kis ország ellátása tehát most Rijád két riválisától, Irántól és Törökországtól függ.
A kompromisszum ára
Eddig csak találgatások vannak arról, hogy pontosan mit akarnak elérni az olajmonarchiák a blokáddal. Kétség kívül a megegyezésben eldől az Al-Jazeera hírügynökség sorsa, azonban a jelenlegi megosztott helyzetben Katar elég támogatással látszik rendelkezni ahhoz, hogy kivárjon és számára előnyösebb pozícióból tárgyalhasson. A biztosabb pozíció érdekében Doha Oroszország felé is tett lépéseket, azonban Moszkva egyelőre nem állt ki nyilvánosan mellette; bár a humanitárius helyzetre való tekintettel élelmiszerrel támogatja az elszigetelt országot. A feszült helyzetben a Kreml nehéz döntés elé állt: mind az olajkitermelő GCC tagokkal, mind a földgáztermelő Iránnal és Katarral stabil partnerségre van szüksége a fő bevételét jelentő energiahordozók árának szinten tartásában. Éppen ezért nem túl valószínű, hogy a jelenleginél aktívabb szerepet vállalna a kialakult helyzetben, bár a megegyezés során akár erre is sor kerülhet.