2017. május 31-én tartott előadást Bányász Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde „A közösségi média, mint az információs hadviselés speciális tartománya” címmel. Ahogy a cím is sejteti, az előadó elsősorban a közösségi média által kínált lehetőségek mögött rejlő kollektív és egyéni biztonsági kihívásokról beszélt.
Az internet megjelenése a hadviselésben
Az előadó kezdetben rövid áttekintését adta annak, hogy a ’80-as évektől kezdve hogyan vált az internet azzá a mindent átfogó és mindenhonnan elérhető kommunikációs csatornává és térré, amilyen formában ma ismerjük. A globális összekapcsoltság, a decentralizált felépítés, a fogyasztók és felhasználók által gyártott tartalom mára közhelyszerű tulajdonságaivá váltak a világhálónak, azonban ritkán esik szó az állami szuverenitáshoz nem köthető, hanem az azt átívelni és gyakran felülírni látszó esetekről. Katonai szempontból külön kritikus jelentőséggel bír, ugyanis egy jól irányzott és precíz kibertámadás egy ország bármely kritikus infrastrukturális hálózatát lebéníthatja – közművektől kezdve a telekommunikációs csatornákig.
Ezeket a tulajdonságokat erősíti és nagyítja fel a közösségi média, amely platformokon egyfelől a felhasználó tartalomgyártóvá, másfelől a személyes adatait árusító eladóvá válik. Az előadó a Facebookot hozta fel példaként: kevesen tudják, hogy amikor regisztrálnak, a felhasználási feltételekkel együtt elfogadják, hogy pszichológiai kísérletekben vehetnek részt, valamint az sem terjedt el széles körben, hogy a rendszer 29 ezer különböző változót rögzít rólunk – még azt is, hogy milyen üzeneteket törlünk ki, miután megfogalmaztuk őket.
Ez a két tényező rejti a legtöbb kihívást, ugyanis az információdömpingben nehezen hitelesíthető hírek is napvilágot lát(hat)nak – lehetőséget nyújtva az álhírek terjedésének, amely a felhalmozott fogyasztási adatok felhasználásával eljuttatható azokhoz a tömegekhez, akik erre fogékonyak, vagy akik elbizonytalaníthatók általuk. Az előadó többek közt arra a néhány éve megjelent álhírre utalt, amely azt állította, hogy Magyarország nemzetközi szerződéseket megszegve T-72-es harckocsikat ad el a szomszédos – háborúban álló – Ukrajnának. A hírt több vezető hazai és nemzetközi híroldal is átvette és több tízezer megosztást generált, mielőtt bebizonyosodott, hogy a cikk az orosz dezinformációs hadviselés eszközeként Moszkvában készült.
A NATO és az internet
A témakörhöz szorosan kapcsolódott az előadásban a NATO jelenléte a közösségi médiában és a kibertérben, ahol a Szövetség offenzív és defenzív téren is komoly erőforrásokkal rendelkezik. A növekvő fenyegetésekkel szemben egyfelől a közösségi médián keresztül a lakosság felé egy barátságos, együttműködő és nyílt szervezet képét akarják célzottan közvetíteni, valamint a biztonság-tudatosságot erősíteni. Másfelől komoly tényező a műveleti biztonság szempontjából a stratégiai kommunikáció titkossága, ugyanis láthattunk már arra példát, hogy a katonák megosztásai miatt műveleteket kellett elhalasztani, leállítani – legismertebb példa talán erre az orosz katonák bejelentkezése Kelet-Ukrajnából, de az izraeli hadseregben is történtek hasonló malőrök.
2014 óta azonban nemcsak államok és nemzetközi szervezetek „veszik igénybe” ezeket a felületeket, hanem egyre elterjedtebb a terrorszervezetek kommunikációs kampánya is a közösségi médiában. Bányász Péter megemlítette Ahmad Abousamra szír-amerikai terroristát, aki a szó legrosszabb értelmében forradalmasította a Daesh (Iszlám Állam) online megjelenését: többek között neki „köszönhető” a nyilvános kivégzések virtuálissá válása és a nyugati fiatalok körében történő toborzás eredményei. Bár a nemzetközi közösség komoly erőkkel lép fel a terrorizmus online népszerűsítése ellen, az internet tulajdonságaiból fakadóan gyakorlatilag kiirthatatlanná váltak ezek a szervezetek a kibertérben.
Munkahelyi biztonság – politikai biztonság?
Bányász Péter az előadás utánVégül az előadásban szó esett a közösségi média által generált politikai kihívásokról is. Az állami vezetők és döntéshozók készülékeinek biztonsága itt az egyik fontos kérdés: a nem megfelelően használt és védett készülékeken keresztül illetéktelen személyek is hozzáférhetnek titkos információkhoz. Ezen túl a fogyasztók hangulata és véleménye is könnyen befolyásolható a megfelelő módszerek és eszközök felhasználásával – erre pedig már iparág épült, amelynek egyik prominens képviselője, a Cambridge Analytica legutóbb Donald Trump kampányát erősítette sikerrel.
Összességében Bányász Péter arra irányította a figyelmet, hogy az elvárásokkal ellentétben az internet nem csak kitágította a világot, hanem sokak számára inkább leszűkítette egy, a fogyasztói preferenciáinak megfelelőre – a rengeteg új lehetőség számos láthatatlan veszélyt is rejthet.
Az előadás a Kiss Károly Hadtudományi Klub (MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály) közös szervezésében került megrendezésre.
Partnerkapcsolatok
Az Afgán Nemzeti Hadsereg Vagyonkezelő Alapját Felügyelő Igazgatótanács (Afghan National Army Trust Fund Board) ülésén a NATO tag- és partnerállamai megerősítették hosszú távú elkötelezettségüket az afgán védelmi erők támogatásában. A finanszírozási alap lényege, hogy az afgán kormányt támogassák egy, a terrorizmus elleni harcra alkalmas védelmi erő kialakításában és fenntartásában.
Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának és a Biztonsági és Védelmi Albizottságának ülésén a Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára helyeslően nyilatkozott a Szövetség és az Európai Unió közötti szoros együttműködésről. Hangsúlyozta, hogy az erősebb európai védelmi erő – ami hozzájárul a közös és igazságos teherviseléshez – immár nem egy elvárás, hanem alapvető norma.
A NATO képességfejlesztési törekvéseinek újabb lehetőségeiről és az erre vonatkozó kezdeményezésekről tárgyaltak a Szövetség védelmi beszerzéséért felelős vezető tisztviselői a Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Értekezletén (Conference of National Armaments Directors, CNAD). A tisztviselők megvitatták a NATO különböző fejlesztési programjainak jelenlegi helyzetét, köztük a ballisztikus rakétavédelmi rendszerek telepítését, a közös hírszerzési, irányítási és megfigyelési folyamatok terén való együttműködés részleteit, a tengeralattjáró elhárító eszközök fejlesztését, valamint a közös légvédelem kapcsán felmerülő kérdéseket.
A nemzetek közötti erőfeszítés a tagállamok részéről nem csak a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználtságához járul hozzá, de a tagállamok közötti köteléket is megerősíti
– nyilatkozta a konferencia kapcsán a NATO főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller.
A NATO főtitkárhelyettese a bécsi Leszerelési és Nonproliferációs Központban (Vienna Centre for Disarmament and Non-Proliferation, UNODA) tartott beszédet. A felszólalás fő témája a nukleáris fegyverek elterjedése elleni harc és a békefenntartás volt; mindkét tevékenységben a NATO jelentős szerepet vállalt. A főtitkárhelyettes hangsúlyozta, hogy a hagyományos és nukleáris fegyverek ellenőrzését szolgáló egyezmények adjáka kulcsot ahhoz, hogy a világot békésebb hellyé változtassuk, és biztosította a jelenlevőket arról, hogy a NATO ebben mindig meghatározó szerepet fog vállalni. Példaként említette az atomsorompó-szerződést (1968), amely nagyban hozzájárult a kollektív védelem fenntartásához.
2017. május 5.
A NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára, Tacan Ildem is részt vett az UNESCO égisze alatt Bakuban megrendezett „Világfórum az interkulturális párbeszédről” című kulturális konferencián. Az esemény célja a kultúrák közötti párbeszéd szerepének hangsúlyozása az emberi biztonság és a béke feltételeinek megteremtésében és a fenntartható fejlődés biztosításában. A „párbeszéd népszerűsítése és hidak építése, mint eszközök az erőszakos extrémizmus megelőzése során” című ülésen Ildem hangsúlyozta, hogy a kihívások, amelyekkel manapság a nemzetközi szervezetek szembe néznek, nem kizárólag politikai vagy katonai jellegűek. Emiatt az azokra adott válaszreakciót is átfogó, széles látókörben kell megtervezni. „A radikalizáció a legnagyobb kihívás, mellyel a szabályalapú nemzetközi rendszer jelenleg szembe néz. Veszélyt jelent a nyílt társadalmakra, a demokráciára, a másik tiszteletének és elfogadásának kultúrájára, amelyek mind elhanyagolhatatlan feltételei a béke megteremtésének és megtartásának világszerte” – nyilatkozta a főtitkár-helyettes.
A baltikumi légtérrendészeti misszió. (A kép forrása: nato.int)Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával. A rakéta közel fél óra alatt 700 km-et tett meg közel 2000 km-es magasságban. Oana Lungescu, a NATO szóvivője elítélte Phenjan provokatív fellépését, amellyel újonnan szembemegy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival. Hangsúlyozta továbbá, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikus rakétaprogramjával és nukleáris kísérleteivel. Ezt követően át kell adnia tömegpusztító fegyvereit és párbeszédet kell kezdeményeznie a nemzetközi közösséggel. Phenjan legutóbb május 24-én hajtott végre sikeres kilövést Pukguksong-2 (KN-15) közepes hatótávolságú rakétájával; ennek hatására a típussal már megkezdhetik a művelet-előkészítő kísérleti fázist is.
A NATO tagállamok vezetői Brüsszelben találkoztak, hogy – többek között – megtárgyalják a Szövetségen belüli teherviselés mértékét és konzultáljanak a terrorizmus elleni harcról, amelyet az Iszlám Állam (ISIS) elleni nemzetközi koalíció részeként folytatnak. A Szövetség célja, hogy a koalíció keretében nagyobb szerepvállalást nyújtson az ISIS elleni harcban. Ennek egyik eszköze a NATO AWACS (Airborne Warning and Control System) felderítő repülőgépeinek rendelkezésére bocsájtása a légtérmenedzsmenthez. Emellett a NATO Katonai Hírszerzési Részlegén (Military Intelligence Division) belül létrehoznak egy külön terrorelhárítással foglalkozó csoportot; célja a tag- és partnerállamok közötti információcsere gyorsítása.
Műveletek
Lengyelország átvette a baltikumi légtérrendészeti misszió (Baltic Air Policing) vezetését a Holland Királyi Légierőtől a litvániai Šiauliai bázison. Eközben az észtországi bázison a missziót eddig támogató Németországot Spanyolorság légiereje váltotta fel. A baltikumi légtérrendészet célja, hogy Észtország, Lettország és Litvánia légterének érintetlenségét megvédje a Szövetség.
Ritkán nyílik lehetőség arra, hogy az ember a Balaton közepén hajózva vagy a Tihanyi-félszigeten barangolva fotózzon katonai repülőgépet és helikoptert. Ezért aztán akkor is az égre emeli a fényképezőgépet, ha tudja, hogy a távolság miatt aligha készíthet értékelhető képet. Aztán, ha már a merev- és forgószárnyas repülőeszközök így lencsevégre kerültek, néhány kattintást - immár jóval közelebbről - a csapkodó szárnyúak is megérnek.
Május-június fordulóján a Balaton keleti medencéje felett folyamatos volt az áthúzó vagy ott forgolódó vadászgéppárok okozta hajtóműzaj. Csopak térségében fordul a hajmáskéri irányra a két póttartályt és célzókonténert cipelő Gripen.
Célzókonténer nélküli kísérője követi a vezért, éppen befejezve a fordulót. A gép a következő pillanatban talpára forgatva süllyedt a Fűzfői-öböl fölé.
Mély morajjal érkezik a Tihanyi-félsziget fölé a Mi-8-as és Mi-17-esek alkotta hármaskötelék, amelyet az ex-finn magyar gép vezet.
A szlovák Mi-17-es a déli part felől repül a Balaton fölé.
A világosabb festésű horvát és a szlovák helikopter passzolja a félszigetet.
A Load Diffuser 2017 gyakorlaton résztvevő forgószárnyasok Újdörögd irányába távoznak.
Hófehér tollak és hátrafelé behúzható futók.
Egyszer lent ...
... egyszer fent. A madarak szárnycsapása sokáig megvezette a repülni vágyó embert, aztán valaki rájött, hogy nem ez lesz a nyerő megoldás.
Úszótalpas hidroplán érkezik a tihanyi mólóhoz ...
... és egy rövid megközelítés után leszáll.
"Géppárban taxizik" vissza egy álcázó és egy látványos "festésű" példány.
Vezér és kísérői
*
Ha már ez a bejegyzés eltér az Air Base blog szokásos vonalától, álljon itt egy kép a magyar technikatörténet egyik különlegességéről. Miközben a magasban Gripenek forgolódnak, alattuk, a füredi kikötőben utasaira vár a 126 éves Kelén motoros. Az 1891-es építésű hajó máig megőrizte 19. századi báját.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Már vizsgálja a német haditengerészet, milyen géppel lesznek pótolhatók a lassan kivonásra éretté váló AgustaWestland Lynx Mk.88A helikopterek. A típust elsősorban fregattokról üzemeltetik, így egyértelmű, hogy az utódjának is hasonló körülmények között kell majd hasonló feladatokat ellátnia. A felszíni és felszín alatti célpontok elleni sikeres hadakozásra egyaránt alkalmas típus 2025-re illene megtalálni, ugyanis az 1980-as években rendszeresített Lynx-ek, melyek 2000 környékén estek át a modernizáláson, erre az időpontra elérik szolgálati idejük végét. Két típus szinte adja magát a rendszeresítésre igazán alkalmas kategóriába kerülésre, ezek pedig az NHIndustries NH90NFH, valamint az AW159 Wildcat. Az előbbi, igaz még csak tengeri kutató-mentő feladatokra, már beszerzésre került, de mérete lehet, hogy nem teszi lehetővé a hajók hangárjaiban történő elhelyezést. Míg a másik a Lynx utódjának tekinthető, hasonló méretekkel és némi első kézből származó tapasztalttal. Ugyanis a LÜBECK fregatt fedélzetéről már üzemelt tartósan a Wildcat, méghozzá a királyi haditengerészet színeiben.
A tavaly decemberi átadása óta, a típust érintő hajtómű problémák ellenére, az első spanyol Airbus A400M Atlas teherszállítógép elérte a 100. levegőben töltött óráját. A két hajtóművének (az 1-es és a 3-as) ez év első felében történt lecserélése ellenére, a Zaragoza légibázison települő 31. repülőezred gépe jelentős ugrást képvisel a Lockheed C-130H Hercueleshez képest. Elég csak megemlíteni a nagyobb utazósebességet, aminek segítségével Washingtonba mindössze 10 óra alatt jutott el az Atlas, teljes teherbírásának felét szállítva, míg ugyanezt az utat a Hercules két nap alatt teljesíthette volna csak. Ezen példa alapján még inkább szembeötlő lehet a két típus közötti különbség az alkalmazók szempontjából. Bár a Hercules esetében egy kiforrott típusról lehet beszélni, az Atlas-ról ugyanez még nem mondható el, jelenleg is számos olyan képessége hiányzik, amit a megrendelők joggal várhatnának el egy katonai tehergéptől a 2010-es években. A spanyolok még nem próbálhatták ki A400M-et kiépítetlen repülőtéren történő fel-és leszállások alkalmával, valamint az önvédelmi rendszere is foghíjas még, de a légi üzemanyag átadásának képessége sem valósult meg eddig.
Oroszországból származó hírek szerint március 25-én végrehajtotta első repülését a Kamov Ka-62-es helikopterének haditengerészeti feladatokra átalakított variánsa. A tervező cég elmondása szerint a flotta követelményeinek megfelelő forgószárnyasra eddig használt Ka-65-ös típusjelzés csak ideiglenes volt. A 3 fős személyzet mellett 12 személy szállítására képes helikopter a hajófedélzeti üzemeltetésnek megfelelően összehajtható rotorlapátokat és farokrészt kapott. A Kamov Ka-62-es sebessége 290 kilométer per óra, párnahatás nélkül 3200 méteren is képes lebegni, repülési csúcsmagassága 6100 méter, hatótávolsága 720 kilométer.
Libanon hadereje francia adománnyal vált erősebbé. Párizs ugyanis május 15-én VCAC Mephisto rakétás páncélvadászok első példányit adta át. A VAB (Véhicule de l'Avant Blindé) páncélozott szállító harcjárművön alapuló Mephisto rakétás páncélvadászt eleddig csak Franciaország rendszeresítette, mostantól viszont Libanon is felkerült erre a listára. A gall járműből 15 kerül majd a közel-keletre, ebből most 5 került átadásra, azonban ezek közül csak kettő esett át nemrégiben felújításon, a másik három pótalkatrészek bázisául fog majd szolgálni a többi Mephisto számára. A négy 4000 méteres hatótávolságú Euromissile HOT 2-es vezetékes irányítású páncéltörő rakéta indítására képes járművek mellé eddig 48 darab rakéta leszállítása biztos, de gyaníthatóan ezekből a későbbiekben továbbiak átadása is megvalósulhat.
Elkészült új irányított rakétájával az izraeli Rafael Advanced Defense Systems Ltd. A SPIKE LR II, a SPIKE rakétacsalád új, ötödik generációs változata, mely a sok újdonság mellett megőrizte elődei előnyeit. Indításához a régebbi berendezések is alkalmasak, legyen azok bárhol, bármilyen járműre telepítve. Az ifjonc 12,7 kilogrammos, vagyis elődjénél 10%-al könnyebb lett, köszönhetően a hűtést nem igénylő infravörös érzékelőnek. A SPIKE LR II kétféle harci résszel is ellátható, így páncélosok ellen alkalmazható rajta a 30%-al megnövelt páncélátütési képességű tandem harci rész is. A pusztítást tovább növelendő az új rakéta képes 70 fokot meghaladó becsapódási szög esetén is működni, így egy újabb lépést téve előre a páncélosok tetőpáncélzata elleni támadások tekintetében. A másik harci rész egy programozható repesz-romboló, mi szintén működésbe léphet becsapódáskor, de akár az után is. Kicsit nagyobb, 35%-os lett a SPIKE LR II hatótávolsága, így már 5,5 kilométerre lévő célpontok ellen is alkalmazható, de helikopterek esetében a 10 kilométeres hatótávolság is biztosított. Az izraeli haderőnél a SPIKE LR II a következő évben kerül rendszeresítésre.
Szingapúr hadserege rendszeresítette az izraeli Rafael Advanced Defense Systems Ltd. Spike SR (Short Range) irányított rakétáját. Az 50-től 1500 méterig alkalmazható fegyver tömege 9,8 kilogramm, hossza 970 milliméter. A rakétacsalád legkisebb tagját a svéd Saab Bofors Dynamics 84 milliméteres Carl Gustaf hátrasiklás nélküli lövegének leváltására szerezték be.
Május 31-én megérkezett az utolsó két KAI (Korea Aerospace Industries) FA-50PH is a Clark légibázisra. Fülöp-szigetek 2012-ben határozta el, hogy 2005 után, amikor is az F-5A Freedom Fighter kivonásra került, újra hangsebesség feletti repülésre képes típust állít hadrendbe. Hosszas keresgélés után a dél-koreai FA-50 mellett döntöttek, amit amerikai segítséggel fejlesztettek ki elsősorban kiképző feladatok vége hajtására. De a későbbiekben már kifejezetten harci változat is megalkotásra került, ez győzte le az USA által kivonásra került használt F-16C/D vadászbombázókat, elsősorban az alacsonyabb üzemeltetési költségeinek köszönhetően. A 2014 márciusában megkötött szerződés 12 FA-50PH-ra szólt, az első gépeket 2015 vége előtt átvehették.
Napjainkban szokásos anyagi természetű hátráltató tényezők ellenére csak megvalósul az USAF F-16-ainak radarcseréje. A kiválasztásra került rádiólokátor a Northrop Grumman APG-83 AESA antennával ellátott készüléke lett. Ezekből egy nagyobb mennyiségre, 72 darabra már született is megrendelés. A 243,9 millió dolláros munkálatokat a Wright-Patterson légibázison, illetve 8 rádiólokátor esetében Tulsa-ban végzik majd el. Az új radarral ellátott Fighting Falcon-ok 2018 decembere és 2019 januárjának vége között kerülnek majd átadásra.
Újra ellátták MM38 Exocet hajók ellen rakétákkal az argentin haditengerészet MEKO 140-es osztályú ROBINSON (P45) korvettjét. A harci tapasztalatok alapján igen szép karriert befutó fegyvereket üzemidejük lejárta miatt távolították el még 2014-ben. A szilárd hajtóanyagú rakétamotort hazai előállításúra cserélték. 2016. február 15. és 19. között tesztelték a helyileg korszerűsített MM38 Exocet hajók elleni rakétákat. A hat rakéta felhasználásával történt lövészet igen lesújtó eredményt hozott, három rakéta elvétette a célt, egy pedig a repülés korai szakaszán robbant fel. Kettő viszont talált és a vártnál gyorsabb elsüllyedésre késztette a célpontként szolgáló egykori olajtankert, így a szintén helyben korszerűsített SST-4 torpedót a SAN JUAN tengeralattjáró már nem tudta elindítani. A rakéták felülvizsgálatát és a hibák kijavítását követően újabb hat került felhasználásra egy próbalövészeten, immáron teljes sikerrel. Ennek köszönhetően a flotta egységeire visszakerülnek az átalakított MM38-ok.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.
McDonnell Douglas KDC-10-30CF.
Lockheed Martin F-35A Lightning II.
Német sajtóorgánumok szerint Németország és több másik tagállam együtt el akarja érni, hogy a következő NATO-csúcstalálkozót ne Törökországban tartsák.
Biztonság- és védelempolitika
Határellenőrzések ideiglenes meghosszabbítása
A Tanács 2017. május 11-én végrehajtási határozatot fogadott el, melyben a schengeni térség öt állama (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) hat hónappal meghosszabbíthatja belső határellenőrzését. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke ugyanis kimondja, hogy az Európai Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását az egész határ vonalán vagy annak bizonyos szakaszán. A cél, hogy kiszűrjék az Európa-szerte illegálisan a térségbe jutott bevándorlókat anélkül, hogy komolyabban akadályoznák az európai állampolgárok utazását. A Bizottság 2016. május 4. óta javasolja a határellenőrzések ideiglenes meghosszabbítását a nevezett tagállamoknak; ez alkalommal azonban hangsúlyozta, hogy utoljára tesz erre javaslatot.
Új prioritások az EU globális stratégiájában
A Külügyi Tanács – a Tanács tíz formációjának egyike – 2017. május 18-án új következtetéseket fogadott el „Biztonság és Védelem az EU globális stratégiájával összefüggésben” címmel. A dokumentum kitér többek között a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) válságkezelési struktúráinak javítására, a partnerországokkal a KBVP területén való együttműködés elmélyítésére, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítésre, a polgári válságkezelés reakcióképességének javítására, a katonai gyorsreagálás megerősítésére és az európai védelmi együttműködés elmélyítésére.
EU-NATO: átalakuló kapcsolatok
A Külügyek Tanácsa Jens Stoltenberggel, a NATO főtikárával tartott megbeszélést, aminek témája az Európai Unió és a NATO jövőbeli együttműködése volt. A 2017. május 18-i megbeszélésen a hét fejlesztési terület közül négy (hibrid fenyegetések elleni küzdelem, információcsere, stratégiai kommunikáció és tengerpolitikai együttműködés) esetében mutatkozik jelentősebb előrelépés. Megfigyelhető változás, hogy a két fél közötti kooperáció az utóbbi időben az alkalmi műveletekről a gyakorlati és operatív együttműködés különböző formáira tolódott át.
A találkozón kiemelt témaként szerepelt a kiberbiztonság kérdése. Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO-nak és az EU-nak növekvő fenyegetettséggel kell szembenéznie. Megjegyezte továbbá,, hogy mindkét szervezetnek fel kell készülnie az ilyen támadásokra adandó hatékony válaszra.
Katonapolitika
Az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB) 2017. május 16-án tartotta az év első hivatalos értekezletét. A vezérkari főnökök szót ejtettek az EU globális stratégiájának végrehajtásáról, valamint az EU-NATO együttműködés fontosságáról és folytatásáról. Petr Pavel tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke is részt vett a találkozón, aki elsősorban a kiberbiztonság ejtett szót. Az ülés külön pontját képezte az ukrán vezérkari főnök, Viktor Muzhenko tábornok beszámolója Ukrajna jelenlegi katonai és biztonságpolitikai helyzetéről. Az Európai Unió katonai műveletei – a felek megegyezése alapján – az EUKB következő értekezletén kerül napirendre.
Két szpottercimborának, Leventének és Tamásnak hála három ügyesen elkapott pillanatot közölhetek itt a Load Diffuserről.
Tangózó keszi géppár nyalogatja a dagadó Holdat. Jobban odafigyelve az égitest fél kettő órájában a gázsugár miatti fénytörés is észlelhető.
Itt a Dunántúlról visszatérő hivatalosan is a gyakorlatban rész vevő Puma 55-58 raj hármas száma "szuperimpozálódik" rendíthetetlen égi kísérőnkre.
A szokásos kecskeméti idillhez képest sok a repülés, de az LD17 szervezői azzal nem vádolhatóak, hogy sokáig tartanának a repülési feladatok, ami az lágy, lapos esti fényt preferáló fotósok számára nem jó hír. Ebben a helyzetben egy kevéssel fél öt előtt leszálló Herky már jó fogásnak számít.
Zord
Az Oroszországban nagyjavított Mi-17-esek hazaérkezésével és a 2017-es pótköltségvetésben a Mi-24-esek talpra állítására szánt pénzekkel bizonyosnak tűnik, hogy még nyolc évig megmaradnak a szovjet-orosz forgószárnyas platformok a honvédségben. Elérkezett a pillanat, amikor a szakmai nyilvánosságnak miszlikre kell szednie ezeket a lépéseket, számon kérve azok tartalmát. Mondjuk azt, hogy Magyarország vezetői 2017-ben hogy ültethetnek hajózó személyzetet, és az általuk szállított magyar és szövetséges katonákat olyan helikopterekbe, melyek semmilyen önvédelmi berendezéssel nem rendelkeznek? Pedig hogy lehet mit tenni, arra ott a 706-os és 707-es ex-PP Mi-17-esek példája, melyen infravörös megtévesztő töltet kivető berendezés, és infravörös zavaróberendezés egyaránt volt. Szögezzük le: a túlélőképesség tekintetében az ASZO az "erkölcsi minimum", az indításjelző által automatikusan aktivált infracsapdaszóró pedig a számunkra is reálisan elérhető megoldás, lásd cseh Mi-171-esek.
(Szólni kell, és lehet is, egzisztenciaféltő tábornoki gyávaságtól szabadon!)
Zord
As it was promised, the activities of the group called ‘Protest Against Dictatorship’ continued right after the Easter holidays. Although there were fears that the march in Belgrade would turn violent as the big football derby was held at the same time between local giants Crvena Zvezda and Partizan, the night fortunately remained peaceful. Demonstrations were put on hold for the religious holidays, and now, Tuesday was the 16th time people gathered on the streets of the capital and major towns across the country.
It all began with the presidential elections held on April 2nd which the incumbent Prime Minister Aleksandar Vučić won already in the first round. His massive victory is unquestionable even though irregularities were reported and the media coverage during the campaign was one-sided in his favour. This is why the outbreak of the protests came as a slight surprise.
Until now, no central figure has appeared as the inventor and organiser of the protests. News spread wide through social media channels. As a consequence, mainly young people were invited to participate and the news agencies referred to them as ‘student protesters’. However, they are not the only ones dissatisfied, for example trade unions have announced their support.
Probably the lack of key organisers was one of the sources of different theories around by whom the movement is financed and called to the streets. Suspect number one is always George Soros in these cases. Protesters kept their sense of humour and answered with signs just like the background picture of this article (which says ‘Afterparty at Soros’s place’). Prime Minister and President Elect Aleksandar Vučić accused leaders of the opposition of planning to seize power through demonstrations because they failed to do so during the legitimate elections. Of course they responded by articulating fears that Vučić would decide to use the police force in order to provoke violence.
The ‘official’ demands of the protests look like to be deliberately unrealistic. Vučić does not show the slightest intention to resign, nevertheless, the greater the goals are, the bigger the media coverage becomes. It should also not be forgotten that several of these goals – such as resignations in the Republican Electoral Commission, RIK, the Regulatory Body for Electronic Media, REM, Radio Television of Serbia, RTS, and of the president of the National Assembly – were added later and are hardly the reason for the protests.
Naturally, the big question is how long the movement will last. First of all, they should agree on some kind of agenda. This way uncertainties regarding location and direction of the marches could be avoided. If they manage to ensure their popular support, the hope to slowly and gradually gain political power will always be there.