Meredith Patrick 1967 decemberétől 1968 júliusáig teljesítette első harctéri szolgálatát. A légvédelmi rakéták és vadászgépek elleni küzdelemmel kapcsolatos élményei után most következzen egy másik érdekesség.
Patrick maga is megtapasztalta azt, amit a USS Ticonderoga fedélzetén szolgáló többi pilóta: hiába dolgoznak szorgalmasan a hajó RF-8-as felderítőgépei, a felvételek éppen a bevetéseket végrehajtó pilótákhoz nem jutnak el. Ezért saját fényképezőgépeiket vitték a magukkal a bevetésekre és sorra gyártották a fotókat.
- Még Japánban, a jokoszukai haditengerészeti bázison sokan vásároltunk maguknak Nikon, Minolta és Pentax gépeket és Ektachrome színes diákat. Azért azt, mert a Ticonderoga hírszerzési részlegének képkidolgozói ezt tudták kidolgozni a hajó fedélzetén – idézte fel a veterán tengerészpilóta a „légifotós” emlékeket.
Akkoriban nem voltak automata fényképezőgépeink, ezért amikor bevetésre mentem, ragasztószalaggal rögzítettem a fókuszt és előre beállítottam az 1/500-as zársebességet. A felszállás idejére a gépet a jobb konzol hátsó részén lévő térképtokba tettem, és hogy a katapultos indításnál ne sérüljön meg, egy útvonal-kézikönyvvel párnáztam ki.
A felszállás után, emelkedés közben, de még a kötelékbe rendeződés előtt elővettem és a nyakamba akasztottam. Miután kereszteztük a partot és úgy láttam, hogy a földháttér hasonló a célkörzetével, beállítottam a rekeszt, mert erre később már nem lett volna időm. Kilencven fokos bedöntés közben gyorsan lőttem egy fotót, mielőtt a célra fordultam volna. Néha az A-4 Skyhawk célzókészülékén vagy később az A-7 Corsair II-esen a HUD-on keresztül is készítettem egy képet. Közvetlenül a támadás után, felhúzás közben is csináltam legalább egy képet. Amikor éreztem, hogy a bombák leválnak, számolni kezdtem a másodperceket, hogy az oldási magassághoz viszonyíthassam a bomba esésének idejét.
A lerombolt vasúti-közúti Tam Da híd Észak-Vietnamban, Vinh-től északra. A Ticonderoga ezredének összesen 64 Skyhawk-bevetésre és 350 darab 500 fontos Mk 82-es bombára volt szüksége, hogy lerombolja. Később áttértek az irányított Walleye bombák használatára. Igaz, hogy a Walleye 50 000 dollárba került, de csak 2-3 darab kellett belőle a hasonló hatás eléréséhez, anélkül, hogy megszórták volna a környéket több száz, darabonként 1000 dolláros Mk 82-essel. Fotó: M. Patrick
Felhúzás után, miközben fejben számoltam, 30-45 fokos bedöntéssel jobbra fordultam, majd gyors váltás balra, fényképezőgép a kézben és miközben a bomba esésének a végére értem a számolással, a bal vállam fölött már lőttem is a képet. Ha nem volt erős a légvédelem, akkor a második vagy harmadik képre is sort kerítettem, miközben a Skyhawk szűk kabinjában a botot a térdeim között tartottam és a térdeim mozgatásával manővereztem a géppel.
Patrick: - A Xom Trung Hoa üzemanyagtároló, Vinh repterétől nyugatra. Üzemanyag és hadianyag volt itt felhalmozva olyan nagy területen, hogy eltéveszthetetlen volt. Az itt tárolt anyag elpusztításához majdnem háromnapos folyamatos támadásra volt szükség. Ez a fotó is a bal vállam felett, emelkedés közben készült. A jobb felső sarokban egy másodlagos robbanás szinte tökéletes füstkarikája látható miután hat Mk 82-es bombám eltalált egy olajtárolót. A füstkarika megdöbbentően emlékeztet arra, amit szivarozás közben fújtunk ki. Fotó: M. Patrick
Miután a hírszerzés látta, hogy remek felvételeket csinálunk a támadás kiértékeléséhez és így az ő munkájukat segítjük, Topcon Super D fényképezőgépeket és korlátlan számú filmtekercset biztosítottak nekünk. Legalábbis azoknak, akik jó képeket hoztak vissza. Jómagam 100 mm-es objektívet használtam. Az nagyon jól megfelelt a feladatra és még éppen elfért a Skyhawk nagyon zsúfolt fülkéjében.
A haditengerészet által használt Topcon Super D fényképezőgép. Fotó: lomography.com
Támadáskor a gázkart mindig teljesen előretoltam és rögzítettem, így a bal kezem szabad volt, hogy célozzak a fényképezőgéppel. Azzal, hogy a gépet a térdeim közé fogott botkormánnyal vezettem, szabaddá vált a jobb kezem is, hogy exponálni tudjak és továbbítsam a filmet a következő exponáláshoz. Ahogy nőtt a tapasztalatunk, egyre több fotót csináltunk. A sok bevetésnek köszönhetően a tapasztalattal nem volt gond, szinte automatikusan repültük a gépeket. 15-30 bevetés után már sokkal nyugodtabban viselkedtünk az ellenséges terület felett, mint amikor elkezdtük az egészet.
A leszálláshoz a fényképezőgépet a tokjában a műszerfal árnyékolójának tetejére tettem és a golyóálló szélvédő melletti oldalsó plexihez toltam. Így nem zavarta a kilátásomat a hordozó megközelítése és a leszállás közben, és védve volt a fékezőköteles leszállás durva lassulási fázisában is.
Közvetlen légi támogatás A-7-essel. A Dak To repülőtér futópályájának (a kép alján) két oldalán, mindössze 200-300 méter távolságból néztek farkasszemet egymással az észak- és a dél-vietnami hadsereg katonái. Patrick az A-7E pontos fegyverrendszerének köszönhetően a déli csapatoktól 100-150 méterre dobhatta le a bombáit és megmentette a katonákat attól, hogy az északiak lerohanják őket. Fotó: M. Patrick
A leszállás utána a hírszerzési részleg azonnal kidolgozta a filmet és miután végeztünk a reputáni eligazítással (debriefing) már mehettünk is a hírszerző tiszthez, hogy vele együtt nézzük meg a képeket. A színes diákat kivetítve tanulmányoztuk a célpontkijelöléshez és a kiértékeléshez. Ráadásul a vietnami légiháború képes történetét is elkészítettük.
A Topcon Super D fényképezőgép nagyon strapabíró volt. Az egyik bevetésen találatot kaptam és elfelejtettem levenni a gépet a nyakamból. Még akkor is ott volt, amikor elkaptam a fékezőkötelet. A fényképezőgép előrevágódott és nekicsapódott az elfordulás-csúszásjelző műszernek és az UV-szűrő összetört. Miután a a szűrőt kicseréltem, gond nélkül tovább használtam a gépet.
A pilóták nem csak a földi célpontokat fotózták. Chuck Nelson egy légvédelmi rakéta áldozatául esett F-8 pusztulását örökítette meg. A Crusader pilótája, Chuck Rice még időben katapultált. A katapultülés rakétájának füstje az égő vadászgéppel párhuzamos csíkot rajzol az égre. A pilóta fogságba esett és túlélte a háborút. Fotó: C. Nelson
Megjegyzés: A nyitóképen a karsztra épült és a francia mérnökök által a nagy erejű szélviharok miatt négyszeres erősségűre tervezett Thanh Hoa híd látható, amely a többszörös találat után sem omlott össze. Ez olyannyira frusztrálta a pilótákat, hogy egyikük megjegyezte: „Írjunk már egy levelet Ho Chi Minnek, hogy három Skyhawkot belökünk a tengerbe, ha saját maga robbantja fel.” Fotó: M. Patrick
* * *
Franciaország első Lockheed Martin C-130J-30 Super Hercules teherszállító repülőgépe elkészült az Egyesült Államokban található Marietta-i üzemben október 20-án. Franciaország két C-130J-30 és két KC-130J változatú repülőgépet rendelet összesen 170 millió dollárért, még tavaly decemberben. A 2020. augusztus 30-ig teljessé váló flotta a normanniai Évreux-i légibázison lesz majd megtalálható hat német tulajdonú C-130J-vel együtt, egy közös repülőszázadot alkotva, ami 2021-tól lesz korlátozottan hadrafogható.
Törökországban végrehajtottak a hazai fejlesztésű Atmaca (Héja) hajók elleni robotrepülőgéppel egy újabb indítást. A Roketsan által fejlesztett 800 kilogrammos tömegű Atmaca egy 200 kilogrammos harci résszel van ellátva, hatótávolsága 200 kilométer. A végfázisban aktivizálódó aktív radaros önirányító rendszerét tehetetlenségi navigációs rendszer és műholdas navigációs rendszer egészíti ki. Mozgatásáról egy Microturbo TRI 40 sugárhajtómű gondoskodik, ezt szeretnék majd kiváltani egy hazai tervezésű/építésű gázturbinára a jövőben.
Az Atmaca hajók elleni robotrepülőgép fejlesztése 2009-ben kezdődött el, fővállalkozó a Roketsan lett, a cél pedig az amerikai eredetű Harpoon hajók elleni robotrepülőgépek utódjának létrehozása, 2018-as rendszeresítési dátummal. Az internetre felkerült fotók alapján az indításokat az amerikai Harpoon robotrepülőgépekéhez megszólalásig hasonló, vagy pont azokhoz is használt Mk141-es indítóból végezték, így az Atmaca hossza nem lehet hosszabb, mint az RGM-84F variánsé, vagyis 5,23 méter. További lényeges eltérés, hogy az Atmaca szárnyainak fesztávolsága nagyobb, mint a Harpoon-é, valamint a gázturbina beömlőnyílását a szárnyak mögött alakították ki.
Ahogy az az előzetes bejelentések alapján várható is volt, Izraelben a hadsereg több mint 1000 darabot rendelt az izraeli Rafael Advanced Defense Systems Ltd. SPIKE LR II irányított rakétájából. Ez a már több mint 5000 darabos mennyiségben legyártott SPIKE rakétacsalád új, ötödik generációs változata, mely a sok újdonság mellett megőrizte elődei előnyeit. Indításához a régebbi berendezések is alkalmasak, legyenek azok bárhol, bármilyen járműre telepítve. Az ifjonc 12,7 kilogrammos, vagyis elődjénél 10%-al könnyebb lett, köszönhetően a hűtést nem igénylő infravörös érzékelőnek. A SPIKE LR II kétféle harci résszel is ellátható, így páncélosok ellen alkalmazható rajta a 30%-al megnövelt páncélátütési képességű tandem harci rész is.
A pusztítást tovább növelendő az új rakéta képes 70 fokot meghaladó becsapódási szög esetén is működni, így egy újabb lépést téve előre a páncélosok tetőpáncélzata elleni támadások tekintetében. A másik harci rész egy programozható repesz-romboló, mi szintén működésbe léphet becsapódáskor, de akár az után is. Kicsit nagyobb, 35%-os lett a SPIKE LR II hatótávolsága, így már 5,5 kilométerre lévő célpontok ellen is alkalmazható, de helikopterek esetében a 10 kilométeres hatótávolság is biztosított, igaz ez esetben az optikai huzalvezérlés helyett rádiófrekvenciás adatkapcsolat használatával.
Október 25-én megérkezett Jordániába a Hollandiától 2013-ban 76 millió euróért vásárolt utolsó 15 darab Lockheed Martin F-16 A/B Block15-ös vadászbombázó közül az első hat. Az Al-Azraq légibázison leszálló gépek után a többi az elkövetkező hetekben érkezik majd meg.
Jordániában maradva meg kell említeni, hogy a szovjet eredetű 9K33 Osa (SA-8 Gecko) csapatlégvédelmi rendszereket viszont nyugdíjazták. A közel-keleti államban 52 példányban volt jelen ez a rendszer, amiket tovább szeretnének értékesíteni. Pár évvel ezelőtt még az Osa-k modernizálása volt naprenden, de a fehéroroszországi korszerűsítés végül is anyagi ok miatt nem valósult meg. Eddig Csehországból, Lengyelországból, Ukrajnából és egy amerikai cégtől jelezték érdeklődésüket a használt csapatlégvédelmi rendszerek iránt.
Pakisztán tárgyalásokat folytat Törökországgal TAI T-129 ATAK harci helikopterek megvásárlásáról. Az augusztusban hatalomra került új pakisztáni miniszterelnök, Shahid Khaqan Abbasi - aki maga is pilóta - már ki is próbálta körülbelül fél órás repülés során az olasz eredetű forgószárnyast törökországi látogatása alkalmával. Jelenleg az egyeztetések a beszerzési árról és feltételekről zajlanak a felek között. Pakisztáni részről kijelentették, szeretnék minél hamarabb eredménnyel lezárni a tárgyalási folyamatot és a lehető leghamarabb megkezdeni a T-129 ATAK rendszeresítését.
Dél-Koreában a Hanwha Defense Systems bemutatta a K200 páncélozott szállító harcjárművel kapcsolatos átépítési javaslatát. A több mint 2000 darabos mennyiségben rendszeresített K200 az amerikai M113-as PSZH-n alapul, némi helyi változtatás végrehajtásával. A Hanwha Defense Systems saját kezdeményezésű átalakítása egy többfunkciós lánctalpas páncélozott járművet hozna létre a törzs meghosszabbításával, oldalanként egy-egy futógörgő alkalmazásával és a desztanttér megszüntetése okán létrejövő, szabadon felhasználható területtel. Ide többféle, egymással csereszabatos felépítmény lenne elhelyezhetők, így egészségügyi, aknatelepítő (88 darab aknával), üzemanyag-szállító jármű, vagy parancsnoki harcálláspont is kialakítható a módosított K200-on. A cég szerint az esetleges katonai megrendelés esetén mindössze két év alatt befejeződhetne az első példányok átalakítása és átadása.
A következő évtől már a MQ-1C ER távolról irányított repülőgépek kerülnek átadásra az amerikai hadsereg részére. Az előd a MQ-1C Gray Eagle volt, ebből a hadsereg 107 darabot rendeltek meg. A Grey Eagle súlya 1,5 tonna, 135 kilogramm belső érzékelőt és 227 kilogramm külső érzékelőt vagy fegyvert hordozhat. 30 órányi repülési időt tudhat magának, 270 kilométer per óra csúcssebesség mellett. Az MQ-1C szárnyainak fesztávolsága 18 méter, hossza 9 méter. Az MQ-1C képes szállítani négy Hellfire rakétát vagy egy tucat kisebb, 70 milliméteres irányított rakétát. Az MQ-1C ER a több üzemanyagnak köszönhetően 53 órán keresztül tartózkodhat a levegőben, míg a hasznos terhelése 558 kilogrammra növekedett. Fedélzetén már megjelenik a TCAS rendszer is, amely lehetővé teszi a polgári gépekkel történő összeütközés elkerülését.
Végszerelés szakaszába jutott Svédországban az első brazil megrendelésre épülő Saab JAS-39E Gripen. A 2014-ben megrendelt 36 vadászbombázó közül az első várhatólag 2019-ben kerül majd átadásra.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4F Phantom II.
Lockheed Martin F-16DJ Fighting Falcon.
LTV Aerospace A-7D Corsair II.
Lockheed Martin F-16A Fighting Falcon.
Fairchild A-10C Thunderbolt II.
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II.
Megtörtént! Demon 21-22, 40,30, 4xGBU-12 airborne!
Köszönet mindekinek! 1412: elsőnek a 40-es ment...
...aztán a 30-as. Jobb választás nem is lehetett volna a Puma díszfestésű és a "főnix" gépeknél :-)
A "történelmi" géppárt a 44-es követte...
...fotózási céllal. Nem irigykedünk a hátsó ülésben ülőre, á dehogy!
Az első bombás feladat nem egész egy órát vett igénybe, itt a 30-as (lásd a hátsó orrfutó áramvonalazó lemezek nem feketék a javítás óta) pont fölött.
Paveway II kittel szerelt BDU-50-es inert (vagy ekvivalens) bombatestek együtt gyakorló GBU-12-eseket tesznek ki. Az első berepült konfiguráció a Gripen által hordozható legtöbb, négy darabos függesztés megismerését célozta. Vélhetően lesz szárnypótossal, AMRAAM-mal kombinált, esetleg aszimmetrikus is, összesen pár féle.
A mai későbbi sorokban a gépek (30, 40, 44) nem változtak, de bombát már nem láttunk. Itt egy szépecske túlvégi küszöbnél kezdett belehúzás a 30-astól...
...forszázsos emelkedés egy szinte már teljes sötétben végrehajtott felszállásból...
...és a leszállás, a fényszóróknak köszönhetően megvilágított pár sárkányelemmel. Jó tudni, hogy ha a belső tartón lenne valami, felismernénk...
Villantás a svancon...az élethez bizony szerencse is kell, meg jóbarátok :-)
Ez már a géppár, a hidegebb szín LED-es fényszórót jelez.
És végül, de nem utolsó sorban egy mai különleges vendég, egy német lajstromú Cessna Citation, mely rejtélyes Dark Night 737 hívójellel hagyta el a bázist. Itt még indítás előtt a Limán, némi seregéllyel.
Zord
A tervezetthez képest megkésve ugyan, de az előző adásban ígértekhez hűen folytattuk a beszélgetést a Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek közötti politikai vetélkedésről. Mai témánk a végjáték, azaz a kínai polgárháború (1946-49), továbbá annak előzményei és öröksége. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetőek itt. Jó szórakozást!
A tervezetthez képest megkésve ugyan, de az előző adásban ígértekhez hűen folytattuk a beszélgetést a Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek közötti politikai vetélkedésről. Mai témánk a végjáték, azaz a kínai polgárháború (1946-49), továbbá annak előzményei és öröksége. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetőek itt. Jó szórakozást!
A horvátországi Vizinada (olasz nevén Visinada) szinte észrevétlenül lapul az Isztria belsejében, a kedvelt turista célpont, Motovun (Montona) szomszédságában. A hatvanas évekre nagyrészt elnéptelenedett település főterén 1970-ben nagy volt a nyüzsgés; az Metro-Goldwyn-Mayer itt forgatta a Kelly hősei című film utolsó jelenetét.
A hatvanas-hetvenes évek Jugoszláviája kedvelt helyszíne volt az amerikai filmeseknek. Egyrészt a jugoszláv hadseregnél nem kevés második világháborús harceszköz állt rendszerben, így azokat nem kellett a tengerentúlról Európába szállítani. Másrészt a külföldi cégekre vonatkozó adózási szabályok is kedvezőek voltak, harmadrészt pedig számos településre rá lehetett fogni, hogy az valamelyik francia kisváros vagy falu. Így lett Vizinadából Clermont, ahol Kelly hősei bankot raboltak.
Az utca, ahonnan Kelly Csodabogárral és Bazi Joe-val az oldalán elindult, hogy a főtéren megkösse a németekkel a „megegyezős egyezséget”.
Bank állott, most kőhalom. Ahol a kék autó parkol, ott állt a filmbeli bank, amely a 16 millió dollár értékű aranyat rejtette (ami „testvérek között is 65 millió márka”).
Az árkádos épület a filmben egy bár volt - amíg a Tigris szét nem lőtte. A szomszédos épület magas falán a francia Byrrh italmárka hirdetése állt.
A Szent Jeromos templom mellett a 17. század óta magasodik az a 25 méter magas harangtorony, ahol Gutkowski és Cowboy harangszóval igyekezett elfedni a közeledő Shermanok zaját.
Vizinada főtere. A filmben itt álltak a T-34-esekből kialakított Tigrisek.
A harangtorony és a templom a főtérről nézve.
* * *
Fotó: Szórád Tamás