Betegség miatt elmarad a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban január 5-ére tervezett A Gulag virágai című előadás.
A darabot előreláthatóan tavasszal mutatják be a beregszászi színházban. A most megváltott jegyek arra az előadásra érvényesek, vagy visszaváltják azokat.
Moszkva nem tartja a NATO-t idejétmúlt szervezetnek és szükségesnek tartja a korábbi szinten helyreállítani kapcsolatait a szövetséggel – jelentette ki Andrej Kelin, az orosz külügyminisztérium európai együttműködési osztályának vezetője szerdán az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.
“Milyen anakronizmus(ról beszélünk)? Sok ország számára egyszerűen megéri gazdasági és politikai szempontból NATO-tagnak lenni, mert nem kell önálló külpolitikát kiépíteniük, elégséges számukra a közöshöz csatlakozni” – jelentette ki Kelin arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország továbbra is hidegháború korából visszamaradt “ereklyének” és “anakronizmusnak” tekinti-e a NATO-t.
Példaként említette meg Belgiumot, amelynek NATO-tagállamként nem kell minden feladat ellátására alkalmas önálló haditengerészetet, légierőt és rakétavédelmi rendszert kiépítenie.
“Munkamegosztásról van szó, ami sokkal olcsóbb” – mondta a diplomata.
Szavai szerint a NATO realitás, katonai tényező, ezért azzal szemben “varázsige-ráolvasás” önmagában nem elegendő.
“A NATO-val normális kapcsolatokat kell kiépíteni és fel kell újítani azt, ami volt” – mondta.
Korábban maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is a hidegháború maradványának nevezte a NATO-t, amely szerinte feladatokat keres magának. Kampánya során Donald Trump megválasztott amerikai elnök is arról beszélt, hogy az az észak-atlanti tömörülés idejétmúlt, mert egy már nem létező, szovjet fenyegetés ellen találták ki, és az Egyesült Államok nem biztos, hogy megvédi azokat az országokat, amelyek nem veszik ki megfelelően részüket a kölcsönös védelem költségeiből.
Az elmúlt évben 277 722 látogatója volt a munkácsi várnak, ami 223,4 %-kal több, mint 2015-ben volt (124 290 személy) – közölte a pmg.ua hírportál.
Tavaly januártól az intézményben elektronikus beléptető rendszer működik, ami lehetővé teszi a látogatók számának pontos ellenőrzését – tájékoztatott a Munkácsi Városi Tanács.
A belépődíjakból 2016-ban összesen 4 millió 928 ezer hrivnya folyt be a Munkácsi Történelmi Múzeum számlájára.
Kárpátalja.ma
Az oktatási kerettörvényhez illeszkedő külön törvényben készül szabályozni a kisebbségi nyelveken szervezett oktatást a Bukarestben beiktatásra váró új szociálliberális kormány – egyebek között ez derül ki a parlament honlapján szerdán közzétett kormányprogramból.
Az ágazati politikákat 170 oldalon részletező kormányprogram a kulturális fejezetben kétoldalas alfejezetet szán a kisebbségnek.
“Románia kormánya tenni fog azért, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek biztosított legyen a joguk etnikai önazonosságuk megőrzéséhez és szabad gyakorlásához oly módon, hogy korlátlanul megnyilvánulhassanak a közéletben, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a kultúra, a nyelv, a vallás, az oktatás területén, Románia alkotmányának, az ország európai uniós integrációja során vállalt kötelezettségeinek, valamint a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően” – olvasható a Szociáldemokrata Párt (PSD) és liberális koalíciós partnere, az ALDE közös kormányprogramjában.
Az előző kormányokhoz hasonlóan a szociálliberális koalíció is megígéri, hogy támogatja a kisebbségi törvény elfogadását, amelynek tervezete 2005 óta vár elfogadásra a bukaresti parlamentben.
A kormányprogram támogatást ígér a kisebbségek kulturális intézményeinek, “ingó és ingatlan” kulturális örökségének ápolásához. A kabinet gyorsítani fogja az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát – olvasható a dokumentumban.
A cselekvési tervek között a kisebbségi alfejezet megemlíti, hogy kormányzati intézkedésekkel és jogszabályokkal akarnak érvényt szerezni a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírásoknak. A kormányprogramban megígérik, hogy a területi közigazgatás esetleges átszervezésénél figyelembe veszik a különböző térségek nyelvi, kulturális hagyományait.
A PSD-ALDE koalíció kormányprogramja révén egyébként az állami intézmények és a középosztály megerősítését, a kis- és középvállalkozások támogatását, a gyermekvállalás ösztönzését tűzi ki célul, az “olcsó munkaerő csapdája” helyett a “szakképzett munkaerő” gazdasági modelljén alapuló fejlődést akarja meghonosítani.
A beiktatásra váró bukaresti szociálliberális kormány 2018-tól újabb egy százalékponttal 18 százalékra akarja csökkenteni az áfát, a lakáspiacon pedig nulla százalékos áfa-kulcsot vezetne be. Erre az évre átlagosan 20 százalékos közalkalmazotti béremelést ígér a kormányprogram, jövő évre pedig újabb 20 százalékot. A közszférában az országos minimálbérnek megfelelő üdülési juttatást vezetnek be, a négyéves kormányzati ciklus végéig pedig a jelenlegi 1250 lejről (85 ezer forint) 1750 lejre (119 ezer forint) akarja emelni a minimálbért.
A román parlament két házának együttes ülésén szerda délután szavaz a Sorin Grindeanu vezette új szociálliberális kormányról.
Tavaly jelent meg az a figyelemre méltó tanulmány, amely leírta, hogy van egy szövetszerveződés bennünk, amit korábban még nem felfedeztek fel, s amelyről mára kiderült, hogy valójában egy teljesen új szerv.
A The Lancet Gastroenterology & Hepatology orvosi szaklapban a tudósok hivatalosan is bejelentették a felfedezést az emberi test belsejében a hasüregben megtalált teljesen új szervről, amelyet még csak most klasszifikálnak.
A mesenterium (a szó azt jelenti, hogy a belek közepén) vagy bélfodor tehát az emésztőrendszerben található. Egészen 2012-ig azt hitték az orvosok, hogy a beleket egy sor különálló tartószerkezet csatlakoztatja a hasfalhoz, mintha egy sor alátámasztó gerenda volna. A University of Limerick kutatócsapata azonban egy komplex mikroszkópos elemzés segítségével kimutatta, hogy ezek a struktúrák össze vannak kapcsolódva és úgy tűnik, hogy egy nagyobb egység részét képezik. A kutatás legnagyobb része vastagbél-eltávolításon átesett betegek bevonásával történt. Mára az új szerv bekerült az anatómia tankönyvek legfrissebb kiadásaiba is.
“A lektorált és minősített tanulmányunkban kifejtjük, hogy van egy szerv a testünkben, amelyet nem ismertünk ezidáig” – mondta Calvin Coffey, a University of Limerick sebészprofesszora, a tanulmány koordinálásáért felelős szerzője.
Sokkal többet a szervről egyelőre nem lehet mondani, azon kívül, hogy a mesenterium létezik. A belek közelsége adhat ötleteket a kutatóknak a végső következtetés kialakítására.
“Anatómiailag meghatároztuk a szerkezetet, a következő lépés a funkció felderítése. Ha megértjük a funkciót, azt is azonosíthatjuk, ha rendellenes a működése, és akkor már a betegség is megvan. Ha ezeket együtt vesszük, akkor elérkeztünk a mesenteriális tudományhoz… az alapjához egy teljesen új tudományterületnek” – fejtette ki Coffey professzor.
Erek, idegek, és nyirok csatornák – egy fehérvérsejtekben gazdag vérplazma-szerű folyadék – haladnak a mesenteriumon keresztül a belekhez, azaz a szervnek egyértelműen aktív funkciója van. Sokkal több kutatást kell végezni, hogy valóban megtudjuk, mit csinál valójában.
A közmédia külhoni tematikájú műsora, a Térkép évnyitó adása az elmúlt év kiemelkedő műsorszámaiból válogat. A szerkesztők ezúttal faültetésre, művészeti rendezvénysorozatra, mesés tájakra repítik el a nézőt.
Január 7-én jelentkezik először az új évben a Térkép, a magazinban a nézők az elmúlt év színvonalas riportjaira tekinthetnek vissza. Ezúttal két műsorvezető, Gál Emese, Kozári Réka köszönti az érdeklődőket.
A hozzánk érkező székelyföldi botránykrónikák legtöbbször a falopásokról szóltak. Örvendetes hogy a természetvédelem motiválta viszont a Jótetteket ültetünk elnevezésű országos akció ötvenezer önkéntesét, akik Románia szerte faültetési kezdeményezéseikkel hívták fel magukra a figyelmet. A megmozdulás célja, hogy a következő években több száz hektárnyi hasznosítatlan terület erdővé változhasson az országban. A nagyszabású csemeteültetési akcióhoz idén először Hargita megyében is csatlakoztak, Homoródalmás határában 5000 őshonos facsemetét ültettek el.
Tavaly először külhonban is megszervezték a Muzsikál az erdő elnevezésű rendezvénysorozatot. A Príma Díjas esemény nyitónapját a felvidéki Füleken tartották. Az esemény révén létrejött egy újfajta összefogás a művészek, az erdészek és az erdőt féltő emberek között. Ez a kezdeményezés olyan aktív szabadidő eltöltési formát sugall, amely a térség lakóinak és a turistáknak kellemes kikapcsolódást nyújt, és kötődik a zenéhez, valamint az erdőhöz egyaránt. A riportban a nézők Szabó Lajos erdőmérnök, a Muzsikál az erdő Alapítvány elnöke video üzenetét is megtekinthetik.
A festői fekvésű muravidéki városkát, Lendvát nem csak nyáron érdemes felkeresni; így tett a Térkép stábja is. A település a szlovéniai magyarság kulturális és közigazgatási központja, kedves, békebeli hangulatot árasztó utcácskák, kiváló nedűket rejtő pincesorok, gyönyörű domboldal várják a látogatókat. Modern kilátótójából a szomszédos országokba is bekukkanthat az idegen. Szépségének és lakói vendégszeretetének köszönhetően a kirándulók egyik kedvenc célpontja is, ahonnan az egész Muravidék bebarangolható.
Adás: 2017. január 7. (Duna 11.25)
Ismétlés: másnap (Duna World 10.30)
Műsorvezető: Gál Emese, Kozári Réka
Szerkesztő: Véber Franciska
Felelős szerkesztő: Merkl László
MTVA