Helyi idő szerint hétfő reggel érkeztek meg egy moszkvai repülőtérre azok az orosz diplomaták és családjaik, akiket korábban Barack Obama amerikai elnök rendelete értelmében kiutasítottak az Egyesült Államokból – jelentették orosz hírügynökségek.
Az állami televízió beszámolója szerint a diplomaták és hozzátartozóik zuhogó esőben egy Oroszország által küldött utasszállítón érkeztek meg a főváros vnukovói repülőterére.
Washington múlt hét csütörtökön szankciókat vezetett be orosz személyekkel és intézményekkel szemben az állítólagos orosz hackertámadások miatt. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábbi bejelentése szerint Washington 35 orosz diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból, de családtagjaikkal együtt összesen 96 embernek, köztük iskolás korú gyerekeknek kellett távozniuk az országból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyúttal meghívta az Oroszországba akkreditált amerikai diplomaták összes gyermekét a Kremlben rendezendő újévi és (ortodox) karácsonyi ünnepségre.
Bár az orosz külügyminisztérium válaszlépésként ugyanennyi Oroszországban dolgozó amerikai diplomata kiutasítására tett javaslatot Putyinnak, az orosz elnök azonban úgy döntött, hogy senkit sem utasít ki megtorlásul az amerikai intézkedés miatt.
A Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola a szórványban élő magyarság egyik védőbástyája. Szokolovics Mária igazgatónőt az iskola szerepéről és jelenlegi helyzetéről kérdeztem.
– Hány diák tanul az intézményben? A létszámot illetően milyen tendencia figyelhető meg az utóbbi időben?
– Tanintézményünknek 105 tanulója van. Gyerekeink nagy része rendelkezik magyar gyökerekkel, de a szüleik már csak nagyon gyengén vagy egyáltalán nem beszélik a nyelvet. Nagyon kevés az olyan gyerek, aki teljesen magyar családból származik. Sem magyar gyökerekkel, sem magyar szülőkkel nem rendelkező gyerekek is járnak hozzánk. Az elmúlt években a gyermeklétszám növekedése figyelhető meg. Jelenleg az alsó osztályokban tanuló gyerekek száma 69, a felső osztályokban (5–8 osztály, ez éven az iskola nem rendelkezik kilencedik osztállyal) pedig 36. Az idei első osztálynak 25 tanulója van.
A magyarul nem beszélő gyerekeknek úgy próbálunk segíteni, hogy még az első osztály megkezdése előtt előkészítő tanfolyamokat szervezünk számukra. A jövendőbeli első osztályosok tanító nénije szombatonként foglalkozik a gyerekekkel. A legfőbb cél a beszédkészség-fejlesztés, hogy a gyerekek az iskolába érkezve legalább alapfokon értsék a nyelvet. A magyar nyelv elsajátítása azért is nehéz folyamat, mert a gyerekek többségének az ukrán nyelv a könnyebb, így ők egymás között, az órákon, a szünetekben ukránul beszélgetnek. Az iskola tanulói a kilencedik osztály befejezése után leggyakrabban a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumban és a Munkácsi Szent István Római Katolikus Líceumban tanulnak tovább.
– Miből tartják fent és fejlesztik az iskolát?
Az elmúlt három évben nagyon sok magyarországi felajánlást és támogatást kaptunk. A adományozók között volt többek közt a budapesti Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola, a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium, az „ÚTON” Alapítvány és a postástelepi Kármelhegyi Boldogasszony Plébánia. A felajánlások különfélék voltak, volt köztük anyagi támogatás, karácsonyi ajándékcsomag, nyári nyaralás, kirándulás Magyarországra, használtruha- és könyvadomány. Tavaly decemberben egy magyarországi parlamenti küldöttség volt látogatóban a huszti városházán, és ezzel egy időben felkeresték iskolánkat is. Egy laptopot és egy digitális vetítőt ajándékoztak nekünk. Az idei tanév megkezdésére Magyarország Beregszászi Konzulátusa fénymásolót adományott az iskolának.
2016-ban a Magyar Patrióták Közössége a magyar kultúra napja alkalmából jótékonysági koncertet szervezett a huszti magyar iskola megsegítésére, aminek a Magyarság Háza adott helyet Budapesten. A rendezvényen iskolánk néhány tanára és egy diákja is részt vett. A befolyt összeget március 15-én adták át iskolánkba látogatásuk alkalmával, ünnepélyes keretek között.
A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány támogatásának köszönhetően a gyerekeinket a tanítási év minden napján el tudjuk látni vajas kenyérrel és meleg teával. Ezenkívül az elmúlt két évben az iskola épületének felújítására is kaptunk tőlük támogatást, amelyből sikerült új bútorokat és taneszközöket vásárolni. Az egyik tanteremben a padlóburkolatot is kicseréltük. Szintén a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványnak köszönhető, hogy térkővel burkolhattuk az iskola udvarát. A térkövet a városházáról kaptuk, és szülői segítséggel hordtuk át az iskolaudvarra.
– Milyen az iskola jelenlegi állapota? Mi az, amit már felújítottak?
– Az elmúlt két évben nagyon sokat javult az iskola külseje (kívülről újrafesttettük az iskolát), valamint a belső tere, megújult az iskolaudvar, a mosdók, a világítás (új korszerű, energiatakarékos lámpákra cseréltük a régi világítást).
Régóta problémát jelent, hogy az iskola udvarának tulajdonképpen három jogos felhasználója van. Tudjuk, hogyha sok a gazda, akkor nincs rend, ezért az volt a célunk, hogy azt a részét, amely a miénk., elválasszuk, hogy oda ne legyen másnak bejárása. Kerítésépítés céljából a Betlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez nyújtottunk be pályázatot. Ez egy kisösszegű helyi pályázat. Szükséges volt felújítani a régi kapukat és a kerítésrészt is, hogy az iskolának szebb legyen a kinézete, és ezáltal is vonzóbbá váljon. Az elnyert összegből az esőtől és hótól való védelem miatt építtettünk egy tetőt az iskola főbejárata fölé, elé pedig elhelyeztünk egy korlátot, amelyre azért volt szükség, hogyha a gyerekek kinyitják az ajtót, ne azonnal a főúton találják magukat. Az összeget eszközbeszerzésre kaptuk, a mukálatok elvégzését pedig önerőből kellett állnunk. A munkálatok elvégzésében segítséget vállaltak a szülők, valamint az iskola tanári kara és a szülői közösség által létrehozott Újjászületés nevű társadalmi szervezet. A munkálatok már majdnem befejeződtek. A kapott segítséggel az iskolát kényelmesebbé, szebbé tehettük, viszont még nagyon sok a feladat.
– Mi az, ami leginkább hiányzik?
– A legfájóbb kérdés az étkezde ügye. Jelenleg tanintézményünk nem rendelkezik étkezdével, és iskolánk alsó osztályos tanulói minden nap kb. másfél kilométeres utat tesznek meg oda-vissza, hogy eljussanak a szomszédos iskoláig, ahol megkapják az ebédjüket. Ez az út nagyon nehéz, különösen, ha esik az eső, vagy ha csúszik az út. Az iskola udvarán található egy épület, amelyet most a járási oktatási osztályhoz tartozó környezetvédők használnak. Ez az épület megfelelő lenne étkezdének, ezért jó lenne, ha ők kiköltöznének. A kiköltöztetésük folyamatban van, viszont még nem történt meg. Ha ezt az épületet átadják az iskolánknak, akkor szintén nagy beruházásokra lesz szükség, hogy ezt a régi épületet átalakítsuk.
Ezenkívül jó lenne teljesen felújítani az iskola fűtésrendszerét, mivel a régi nagyon elavult. Szeretnénk fejleszteni a szaktantermek felszereltségét, berendezésekkel ellátni a fizika-, kémia-, biológia-szaktantermet, ez viszont azért is nagyon nehézkes, mert az itthon megvásárolt termékek ára és minősége nincs összhangban egymással. Szükség lenne nagyobb tantermekre, díszteremre, ahol megtarthatnánk a különböző fellépéseket, összejöveteleket, megemlékezéseket.
– Ön csak harmadik éve vezeti ezt az iskolát. Minek köszönhető ez az előrehaladás, fejlődés, amely az utóbbi időben tapasztalható?
– A válaszon gondolkodva legelőször egy ige jut eszembe a Bibliából: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők” (Zsoltárok 127,1). Ez az Isten áldása. Nem mi kerestük a segítőket, hanem mindenki magától jött hozzánk. Ennek nincs más magyarázata.
– Hogyan látja az iskola jövőjét? Mi az, ami arra indítja, hogy tegyen az iskola ügyéért?
– Az iskolának önmagában nem lehet jövője, csak akkor, ha a huszti magyarság fontosnak tartja a magyarság fennmaradását. Az iskolát nem az épület teszi, hanem az odajáró gyerekek teszik azzá. Probléma lehet a tanárhiány, de nálunk még nem okozott jelentős gondot.
Az erőt pedig az adja, hogy tudom, Isten dicsőségére, az emberek javára dolgozom.
Héder Zsuzsanna
Kárpátalja.ma
Az év első napján a megyeközpontban a helyi magyarság Petőfi Sándor születésnapjának 194-dik évfordulóját méltatta.
A szilveszterezés után a ködös, hideg időjárás és a csúszós járdák ellenére Ungvár magyarsága azért gyűlt össze a Petőfi téren, hogy Petőfi Sándorra emlékezzenek, aki 194 esztendeje, 1823. január 1-jén született. A rendezvény a magyar himnusz eléneklésével kezdődött, majd Tarics Zoltán, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke felidézte Petőfi Sándor életútját és költészetét. Elmondta, hogy Kiskőrösön nem magyar szülők családjában jött a világra, ennek ellenére a magyar irodalom és történelem kiemelkedő alakja lett. Több verséből is idézett, köztük a Szabadság, szerelem, Egy gondolat bánt engemet… és a Nemzeti dal címűből.
A rendezvény végén Balogh Dénes, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, Tarics Zoltán, a KMKSZ városi szervezetének elnöke és Ivaskovics József zenész, valamint Dupka György, a MÉKK elnöke megkoszorúzta a költő szobrát.
Rehó Viktória
Kárpátalja.ma
Terrorral búcsúzott 2016 és terrorral indult 2017 – jelentette ki Földi László biztonságpolitikai szakértő, a polgári titkosszolgálatok volt főigazgató-helyettese a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Hozzátette: Európában a védelmi stratégia nagyon rossz irányba megy. Folyamatosan tagadjuk azt, hogy Európa belesodródott egy háborúba. A háború logikája az, hogy aki engem támad, azt kiiktatom. Jelen pillanatban a kontinensen nem ez történik. Most azt a parancsot kapták a rendvédelmi erők, hogy „tessék védekezni valami ellen, ami ellen nem lehet védekezni”. Ha azonban kimondjuk, hogy háború van, a védelem logikája megváltozik. Ha azt mondjuk, tessék rendet csinálni, akkor az minimum azzal kezdődik, hogy aki Európában illegálisan mászkál és jön-megy, az nem lehet itt – szögezte le.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a berlini merénylő azért nem utasították ki, mert nem voltak meg az eredeti, tunéziai okmányai, miközben már eleve így érkezett Európába.
Úgy vélte: ha valahol felmerül a terrorcselekmény gyanúja, a titkosszolgálat akkor jár el helyesen, ha az adott illetőt azonnal kivonja, nem várják meg, míg elkövet valamit. Ha esetleg hibázik a titkosszolgálat, akkor is a többség érdekeit védi, még akkor is, ha „belecsúsznak a hálóba néha őrültek, akik csak beszélnek dolgokról, de nem akarják elkövetni azt”.
Az igazi profik azonban még el sem indultak. Akik eddig terrorakciót követtek el, amatőr játékosok. A kiképzett katonatisztek, operatív tisztek dolga ma még az, hogy elhelyezkedjenek, felmérjék a terepet, hálózatot szervezzenek különböző feladatokra különösen az itt élő másod-harmadgenerációs bevándorlók leszármazottai körében. Amikor ez megvan, akkor fognak elindulni – vázolta fel Földi László.
Egymással összehangolt támadások lesznek, és az eddigieknél nagyobb hatásfokkal fogják végrehajtani azokat – prognosztizálta.
A tengelic, Magyarország és Európa egyik legszínesebb pintyféléjét választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.
A tengelicet egy 2016. június 28-a és július 27-e között meghirdetett internetes szavazáson választotta a magyar lakosság az idei év madarának – idézi fel az MME hétfői közleménye.
A sík- és dombvidékek mellett kertekben, parkokban, utcai fasorokban is költő madár vékony, növényi szálakból álló, szőrrel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként négy-öt tojást rak. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal is kiegészíti. A madáretetők és -itatók rendszeres vendége.
Elterjedési területe Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjed, de fészkel Afrika északi részén is. Közismertségének és közkedveltségének köszönhetően a tengelic a fészkelési időszakban végzett, a természetvédelmi és állatvédelmi törvényt is megsértő fakivágások elleni küzdelem “nagykövet fajának” is tekinthető – áll a közleményben.
A madár települési állományait a lakosság egész éves itatással, téli etetéssel és tavaszi-nyári fészekanyag kihelyezéssel segítheti.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot, amelynek célja és küldetése, hogy bemutassa azokat a fajokat vagy madárcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.
Törökország mind kül-, mind belpolitikai szempontból rendkívül mozgalmas évet zárt tavaly, mégis 2016 elsősorban a július 15-i puccskísérlet miatt vésődik be a török emberek emlékezetébe.
Recep Tayyip Erdogan elnök összesítése alapján az incidensben 248 ember meghalt, 2193 pedig megsebesült.
Július 15. éjszakáján az összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.
Erdogan egykori szövetségesét, Fethullah Gülent okolja az összeesküvésért. Ankara a hitszónok kiadatását kérte Washingtontól, amely együttműködéséről biztosította a török hatóságokat az ügy felgöngyölítésében. Erdogan szerint Gülen hálózata hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába. Binali Yildirim kormányfő Donald Trump novemberi elnökké választásakor reményét fejezte ki, hogy Washington rövid időn belül kiadja Gülent és országaik barátságában új fejezet nyílik.
A puccskísérlet után Törökországban átfogó vizsgálatok kezdődtek, eddig 100 ezer ember ellen indítottak eljárást, 40 ezret le is tartóztattak. Főként rendőröket és katonákat tartanak fogva, köztük a tábornokok mintegy felét, de börtönben ülnek egyetemi tanárok, tartományi kormányzók, sőt alkotmánybírák is. Jogvédő szervezetek a Cumhuriyet ellenzéki lap fogvatartott újságíróit hozva fel példaként bírálják, hogy a nyomozások nem csak a puccsistákra terjednek ki, hanem azokra is, akik a hatóságok szerint feltehetően propagandatevékenységet folytattak a Gülen-mozgalom nevében vagy épp kapcsolatban álltak a szintén terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár milíciával.
Miután májusban Ahmet Davutoglu kormányfő lemondott, és az elnöki rendszer bevezetését szorgalmazó Binali Yildirim, korábbi közlekedési miniszter váltotta őt a poszton, a törvényhozás eltörölte a képviselők mentelmi jogát és így megnyílt az út a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) tagjainak felelősségre vonása előtt, akiket a PKK támogatásával gyanúsítanak. Ősszel letartóztattak számos HDP-képviselőt, köztük a két társelnököt, de lecserélték több kurd önkormányzat választott elöljáróit is. Eközben folytatódtak a fegyveres összecsapások a biztonsági erők és a PKK között a főként kurdok lakta Délkelet-Törökországban, ahol a felkelők a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza.
Válaszul kurd szélsőségesek számos pokolgépes merényletet követtek el az év során, többnyire délkeleten, de sokszor az ország két legnagyobb városában, Isztambulban és Ankarában. A helyzetet az Iszlám Állam (IÁ) öngyilkos terroristái csak súlyosbították. A véresebb robbantásokban összesen legalább 250 ember meghalt, több mint 800-an megsebesültek. A külföldi turisták száma júniusban 40,86 százalékkal esett vissza a tavalyi értékhez képest.
Mindez rányomta bélyegét Ankara és Brüsszel viszonyára is, amelyet az Anadolu állami hírügynökség visszatekintésében “viharosnak” minősített. A két fél márciusban még nagy reményeket fűzött a menekültügyi paktumhoz, és hamarosan töredékére is csökkent a Törökországból érkező migránsok száma, de több pont végrehajtása idővel mindkét oldalon megakadt.
Brüsszel azóta is nehezményezi, hogy Törökország nem enyhít terrorellenes törvényének alkalmazásán, Ankara pedig a vízummentességet, az EU-csatlakozás felgyorsítását és a menekültekre szánt 6 milliárd eurót kéri számon az unión.
Ankara és Moszkva kapcsolata ugyanakkor szinte egyik pillanatról a másikra rendeződött június végén, amikor Erdogan levélben bocsánatot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a tavaly lelőtt orosz vadászbombázóért. A fordulat nyomán Moszkva elkezdte feloldani Ankarát sújtó szankcióit és később a közös energetikai projektek is új lendületet vettek. Az erősödő viszonyt decemberben az árnyékolta be, hogy egy fiatal rendőr hátba lőtte Andrej Karlov ankarai orosz nagykövetet. A török álláspont az, hogy a gyilkos gülenista kötődésű volt.
Törökország nyáron Izraellel is normalizálta kapcsolatait. Jeruzsálem enyhítette a Gázai övezet blokádját a török segélyszállítmányok részére, továbbá a felek ismét nagyköveteket jelöltek ki. A két ország októberben már egy közös földgázvezeték lehetőségéről tárgyalt.
Ankara augusztusban – egy hónappal a katonai puccskísérlet után – Eufráteszi Pajzs fedőnéven hadműveletet indított Észak-Szíriában a lázadó Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) oldalán. A beavatkozás rövidtávú célja az, hogy megtisztítson egy 5 ezer négyzetkilométeres területet az IÁ-tól, amely aknagránátokkal lőtte Kilis városát, valamint a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciától, amely területeinek egyesítésére törekszik a határ mentén. Az YPG megítélése vita tárgya, ugyanis Washington hatékony szövetségesnek tartja a kurdokat az IÁ ellen. Hosszabb távon Törökország egy biztonsági övezet kialakítását tervezi a térségben, ahová szíriaiakat telepíthet vissza. A hadművelettel párhuzamosan Ankara mozgatható tömbökből álló betonfalat épít a teljes szíriai határszakaszon.
Miután Bagdad szuverenitásának megsértésére hivatkozva októberben kihagyta Törökországot az IÁ iraki fellegvárának, Moszulnak a felszabadításából, Ankara a szíriai konfliktus megoldására irányította figyelmét és a szemben álló felek közötti közvetítés eredményeként december végén megállapodott az Aszadot támogató Oroszországgal egy általános szíriai tűzszünetről. Ha a fegyvernyugvás sikeres, Törökország vezető szerepet tölthet be a szíriai válság politikai rendezésében.
Dupka György: Magyar irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján. Intermix Kiadó, 2016.
Kultúrtörténeti vázlat, az írástudókat adó táj kulturális jellegzetességei, kortárs írók, irodalmi életet generáló intézmények adattára.
A harcsa az év hala 2017-ben – közölte a Magyar Haltani Társaság vasárnap az MTI-vel.
Közleményük szerint a haltani társaság honlapján októberben elindított közönségszavazáson több mint ötezren voksoltak.
A korábbi évekhez hasonlóan most is három “őshonos jelölt” közül lehetett választani. A harcsa a szavazatok csaknem felével (48 százalék) nyerte meg a versenyt. A paduc 37 százalékkal a második lett, a halványfoltú küllő a szavazatok 16 százalékát szerezte meg.
Mióta a vizák eltűntek a vizekből, Magyarország legnagyobb hala a harcsa, amely szálkamentes, ízletes húsa miatt az ország egyik legkedveltebb étkezési hala is. Népszerű, a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik. A harcsa hosszú életű, és folyamatosan növekszik. Bár másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak, napjainkban már a 100 kilogramm fölötti példány is ritkaság – olvasható a haltani társaság közleményében.
Csaknem négyszáz programot szervez, illetve támogat a Reformáció Emlékbizottság 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévben – mondta el az MTI-nek Hafenscher Károly, az emlékbizottság miniszteri biztosa.
Az országos megnyitó ünnepség január 6-án a budapesti Művészetek Palotájában (Müpa) lesz egy összművészeti előadás keretében, amelyet Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója rendez.
A központi programok sorában április 25-én szintén a Müpában mutatják be Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriumának rockváltozatát. A Messiás.ma című szcenírozott előadást Várkonyi Mátyás rendezi, az előadók a Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus mellett Horváth Charlie, Karácsony János (LGT), továbbá Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál és Szemenyei János.
Április 26-án nyílik a Reformáció Nagykiállítás IGE-IDŐK címmel a reformáció történetéről, folyamatairól, hatásáról, magyarországi és európai útjáról a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 2017 végéig látható átfogó kiállítás nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem szerte Európából vonultat fel a reformációhoz köthető emlékeket és műtárgyakat. A kiállításhoz több más program, filmvetítések, múzeumpedagógiai programok is kapcsolódnak.
Ilyen, a kiállítást kiegészítő programként indul útjára egy csuklós busz, amelyen a tárlat anyagából válogatva molinókon, installációkon viszik el a kiállítást kis falvakba. A busz egy napot tölt majd egy-egy településen.
Ugyancsak április 26-án helyezik el az emlékév alkalmából meghirdetett köztériinstalláció-pályázat győztes alkotását. Szabó Levente és csapata, a Hetedik Műterem Kft. Kálvin térre tervezett alkotása 95 térkő, amelyeken 2-2 gondolat olvasható: egy a reformáció valamelyik meghatározó alakjától, egy pedig egy magyar írótól. A szerzők között van Luther Márton, Kálvin János, Philipp Melanchthon, Szilveszter János és Esterházy Péter is. Az installáció célja, hogy bemutassa a reformációt és a magyar nyelvet, amelyre a reformáció felbecsülhetetlen hatással volt, és egyben be is építse ezeket a gondolatokat a város életébe – mondta Hafenscher Károly.
A tervek szerint május végére készül el a reformáció-emlékforrás a budai Vár Murad pasa bástyájában. A miniszteri biztos elmondta: az alapkoncepció az volt, hogy nem emelnek látványos, nagy emlékműveket, hanem csak jelet hagynak. A reformáció egyik üzenete, hogy vissza kell térni a forráshoz, amiből ma is éltető vizet nyerhetünk, ezt jelképezi majd a forrás, amelynek elkészítésére a Magyar Művészeti Akadémia írt ki pályázatot.
Augusztus 24-től 27-ig Wittenbergben rendeznek magyar napokat. A reformáció szülővárosában színes programmal, konferenciával, kiállítással és hangversennyel mutatkozik be a magyarországi reformáció.
Hafenscher Károly kitért arra, hogy a magyar reformáció európai viszonylatban nagyon korán kezdődött. A 16. század folyamán több mint ezer diák tanult a Kárpát-medencéből a Wittenbergi Egyetemen, ők közvetlen kapcsolatban álltak Luther Mártonnal és Philipp Melanchthonnal, és hazahozták a reformációt.
Október 5-én az Országház felsőházi termében tartanak reformáció-emlékülést, október 13-án pedig a két nagy protestáns egyház közös zsinati ülést rendez.
A reformáció emlékévének legnagyobb ünnepsége október 31-én Budapesten, a Papp László Sportarénában lesz. Az összművészeti programra a szervezők 13 ezer embert várnak.
Hafenscher Károly hozzátette: az egész emlékévben lesznek vándorprogramok is, mint például a Zenei hitvallásunk című koncertkörút, amely három tematikus szakaszból áll, és a reformáció zenei kincseit szeretné bemutatni szerte a Kárpát-medencében. A másik vándorprogram a Falujáró reformációi színház: Kocsis István drámaíró Árva Bethlen Kata című darabját kisebb települések protestáns templomaiban mutatják be.
A központi rendezvények mellett az emlékbizottság több kulturális, tudományos programot támogat, a legnagyobb a Magyar Nemzeti Levéltár eddig 75 millió forintos programja. Ennek keretében minden 1526 és 1570 közötti levéltári anyagot feldolgoznak Magyarországon, és felkutatják a megyei levéltárak összes, a reformációhoz köthető iratanyagát is. Készült egy levéltár-pedagógiai program is, hogy elérhetővé és érdekessé tegyék a fiatalok számára a “porlepte papírokat” – ismertette a miniszteri biztos.
Az emlékévre felkészítő két esztendőben, 2015-ben és 2016-ban hatszáz programot, projektet valósítottak meg évenként ötszázmillió forintból, a 2017-es emlékév négyszáz programjára pedig egymilliárd forintot költenek szerte a Kárpát-medencében.