A román diplomáciára élére jelölt Teodor Melescanu “erkölcsi kötelességének” nevezte, hogy külügyminiszterként fejlessze Románia és Magyarország kapcsolatait, mivel 1996-ban román részről ő írta alá Temesváron a magyar–román alapszerződést.
A beiktatásra váró új román szociálliberális kormány külügyminiszter-jelöltje szerdai parlamenti meghallgatása alkalmával beszélt szomszédságpolitikai terveiről.
A szabadelvű ALDE-ben politizáló, 75 éves Melescanu harmadik alkalommal készül átvenni a román diplomácia irányítását, korábban két évig a román Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) is vezette.
Melescanu a parlamenti szakbizottságok előtt kifejtette: Románia külpolitikáját koncentrikus köröknek tekinti, amelyek között az első és legfontosabb kör a szomszédokkal ápolt viszony. Úgy vélekedett, jelenleg nem a legjobbak Románia kapcsolatai szomszédaival, és – a térség militarizálása miatt – már az a mondás sem állja meg a helyét, hogy “Románia legjobb szomszédja a Fekete-tenger”.
Magyarországgal kapcsolatban a politikus felidézte, hogy két évtizede, amikor előkészítették és aláírták a két ország közti alapszerződést, ő volt Románia külügyminisztere (1992–1996). Megjegyezte, fontos dokumentum volt a stratégiai partnerségi megállapodás is, amely “sajnos csak dokumentum szintjén maradt”.
“Az első dolgom az lesz, hogy a szomszédos országokkal való viszonyért tegyek, ezek egyike nyilván Magyarország” – mondta a beiktatásra váró új román külügyminiszter.
A bukaresti külügyi tárca várományosa szerint nemzeti konszenzus van Romániában arról, hogy az országnak az európai uniós és NATO-tagság keretei között kell nemzeti érdekeit érvényesítenie.
Mandátuma prioritásai között Melescanu a 2019-es román uniós elnökség előkészítését, a “hagyományos kétoldalú diplomácia” újjáélesztését, a külföldön élő románok védelmét és a gazdasági diplomácia erősítését nevezte meg.
Az egyesített parlamenti szakbizottságok 29-11-es szavazatarányban támogatták Melescanu külügyminiszterré való kinevezését. A román parlament két házának együttes ülésén szerda délután szavaz a Sorin Grindeanu vezette új szociálliberális kormányról.
Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Klapka György – közölték az üzletember Facebook-oldalán csütörtökön. A halálesetről szerdán este a Blikk számolt be először.
Klapka György közösségi oldalán úgy fogalmaztak: szeretettel gondolnak hosszú, eseménydús életére és tiszteletet érdemlő jellemére. “Örökké szívünkben él” – tették hozzá.
A Blikk úgy tudja, hogy Klapka György ugyanabban a villában veszítette életét, ahol korábban volt felesége, Mary Zsuzsi is elhunyt.
Az MTI Ki kicsoda életrajzi lexikona szerint az üzletember 1928. december 24-én született Budapesten, a Színművészeti Főiskolán tanult, majd balettozni kezdett, fellépett a budapesti varietében és külföldön is. A hatvanas években a Német Szövetségi Köztársaságban dolgozott. Keletnémeteket is szöktetett át a határon, ezért halálra ítélték a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK).
A rendszerváltást követően kezdett el régiségkereskedelemmel foglalkozni, a Vámház körút 9. alatti üzlete országszerte híres volt egyedi reklámjai miatt.
Meghosszabbították a járványszünetet Beregszász iskoláiban és óvodáiban – tudatta Babják Zoltán, a város polgármestere közösségi oldalán január 5-én.
A megbetegedések magas száma miatt meghosszabbított karantén január 16-ig tart.
Emellett azt is javasolják, hogy a szolgáltatóipari szaklíceumban és az egészségügyi college-ben is vezessék be a járványszünetet.
Kárpátalja.ma
A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd – mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Rolek Ferenc szerint a szakmunkás munkaerőhiánynál további gondot okoz, hogy a szakmunkás életpálya már kevésbé vonzó a fiatalok számára, mint 20-30 évvel ezelőtt.
A szakember hiánnyal érintett területek közül példaként említette az építőipart, ahol építőipari szakmunkásokat keresnek és a vendéglátást, ahol szakácsot és felszolgálót nehéz találni. A szövetség alelnöke azonban úgy véli, hogy a munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van.
Kérdésre válaszolva kifejtette: a szakember hiány révén nőnek majd a fizetések, azonban mivel a problémának demográfiai okai vannak, ezért a béremelés nemzetgazdasági szinten nem oldja meg a munkaerőhiányt. Ráadásul nehezíti a helyzetet a munkavállalási célú kivándorlás Nyugat-Európába.
Rolek Ferenc hangsúlyozta: azok a cégek, amelyek nem bírják a piaci versenyt és nem tudnak olyan hatékonysággal termelni, hogy munkaerőhiány miatt megemelkedett béreket kigazdálkodják, “elvéreznek” majd. Ez a fajta veszély az MGYOSZ alelnöke szerint elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat fenyegeti.
A vezetőség azon döntésének érvénytelenítését kérik, miszerint heti négynaposra csökkentették a komplexum adminisztratív és kisegítő személyzet munkaidejétt, nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek a Muntele szakszervezet vezetője, Ioan Ciubotaru. Ezzel párhuzamosan öt bányász és három szakszervezeti vezető folytatja a tegnap elkezdett éhségsztrájkot. A tiltakozó bányászok ma reggel a gazdasági minisztériumhoz és az energetikai komplexum igazgatótanácsához is eljuttatták követeléseik jegyzékét, tudósít az Agerpres. Tegnap nintegy 200-an tiltakoztak több Zsil-völgyi bányában, majd délben gyalog indultak Petrozsénybe, az energetikai komplexum székhelye felé, mert addig a vállalat egyetlen képviselője sem jelent meg, hogy tárgyalásba kezdjen a szakszervezeti vezetőkkel.