Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Sports Illustrated idén is a magyar modellel erősít. Szerdán végre kiderült több hónapnyi titkolózás után, hogy 2017-ben immáron harmadszorra is Kate Upton került a Sports Illustrated magazin fürdőruhás különkiadás címlapjára.

Több mint százhetven évvel ezelőtt, 1846. július 30-án Beregszászba látogatott gróf Széchenyi István, hogy a Tisza szabályozásáról tárgyaljon a helyi illetékesekkel.

A „legnagyobb magyar” Vérke-parti látogatásának emlékét a Széchenyi Társaság és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jóvoltából Vetró András erdélyi szobrászművész domborműve őrzi az egykori Úri kaszinó, a mai Arany Páva étterem oldalán. A dombormű alá három táblát helyeztek el: magyar és ukrán nyelvű írás olvasható Széchenyi látogatásáról, valamint egy tőle származó gondolat is helyet kapott az emlékjelen:

„Merjetek nagyok lenni, Ti kik valami

jobbra vagytok meghíva születve, kik

egy szebb jövendőnek lehettek urai”

Az egykori reformpolitikus emlékét emellett egy, a Beregszász központját a vasútállomással összekötő utca is őrzi, mely 1990-ben vette fel Széchenyi István nevét.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete (SZMAZE) és a Tumultus Polgári Társulás a SZMAKTEP (Szlovákiai Magyar Könnyűzenei Tehetséggondozó Program) központi rendezvényeként meghirdeti könnyűzenei tehetségkutatóját, a Szlovákiai Magyar Zenekarok 3. Szemléjét, amely egyben a Kárpát-medencei Öröm a Zene tehetséggondozó program felvidéki állomása.

A csalók a madárinfluenzát kihasználva próbálják átverni az időseket az Érsekújvári járásban. Kamocsán 1100 eurót loptak el egy 75 éves asszonytól, tájékoztatott Božena Bruchterová.

Egész éven át tartó, koncertek, kiállítások, versenyek és egyéb rendezvények tucatjait magában foglaló rendezvénysorozattal emlékeznek Kodály Zoltánra a szlovákiai magyarok, a zeneszerző halálának ötvenedik évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében.

Juhász Norbert és párja 6,3 négyzetméteren élnek egy furgonban, amit saját maguk alakítottak át mobilotthonná. A pár járja a világot a guruló otthonukkal, és élményeikről naplót vezetnek.

A Rundebella nevű Facebook oldalon nap mint nap nyomon követhető a furgonos pár élete, akikről azt kell tudni, hogy megcsinálták, amiről sokan csak álmodnak: guruló otthont kreáltak maguknak, és jelenleg Marokkóban élvezik a telet. A blogjukon más furgonlakót is bemutatnak, mindenki, akivel találkoznak az utazásuk során, és akik hozzájuk hasonlóan furgonból alakították ki az otthonukat, megismertetik a világgal.
Az építész és párja egy 16 éves furgon mellett döntött, amikor belevágtak minden bizonnyal életük legmeghatározóbb élményébe. Az autót 4,5 hónap alatt újították fel az otthonukká. Ők ketten végezték a tervezést, építést, szervezést, anyagbeszerzést, és arról is gondoskodtak, hogy a lakóautóban megfelelő mennyiségű elektromosság legyen – ezt a járó motorral és a furgon tetejére tett napelemmel biztosítják maguknak. Diszkrét és egyszerű guruló otthont szerettek volna, kevés színnel, szellős berendezéssel, hőszigeteléssel és lehetőleg pénztárca barát megoldással. A furgonban használtak például OSB lapokat is, hogy csökkentsék a költségeket.

A hippi lak otthon része három elemből áll: a konyhából, az ágyból (ami kinyitható, nappal kanapé, este hálóágy) és a tárolószekrényből. Hűtő is került a furgonba, továbbá gázfőző, gázpalack és mosogató, vízzel. A vízrendszerhez zuhanyzó is csatlakoztatható, így aki szeretne, a furgon mögött le tud zuhanyozni – a vizet 70 literes tartály biztosítja. Összesen, mindenestül 2,1 millió forintba került a lakóotthon, ebből 550 ezer forintot csak a furgonra kellett költeni, hogy ne adja meg magát útközben – írják a blogjukon.

További fotók itt.

A tegnap meghozott jogerős ítélet értelmében 30 napon belül el kell távolítsák a feliratot. A Városháza felirata ellen még 2015-ben Dan Tănase a Méltóságért Európában Polgári Egyesület tagjaként nyújtott be keresetet. A bíróság mind első, mind másodfokon elfogadta a felperes érvelését. Eszerint az intézmény magyar megfelelője nem a városháza, hanem polgármesteri hivatal kifejezés, ebben az értelemben tehát törvénytelen ennek a kiírása. Dan Tanasă szerint ez a megnevezés a magyar közigazgatási rendszerben használt, és a polgármesteri hivatal épületén eleve magyarul is szerepel a hivatalos felirat. A Városháza felirat védelmében a polgármesteri hivatal már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített.

Nyilatkozata szerint célja, hogy biztosítsa az európai vezetőket és intézményeket arról, hogy a kormány prioritása között továbbra is kiemelt helyen szerepel a korrupció elleni harc. Fontos cél a továbbiakban, hogy Románia szerepét megerősítse az unióban. A romániai vezető találkozni fog Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Frans Timmermanssal, az EB első alelnökével és Donald Tuskkal, Európai Tanács elnökével is. E hónap elején amúgy, Teodor Meleşcanu külügyminiszter már találkozott az Európai Bizottság alelnökével és kifejtette, hogy a Btk. módosítására vonatkozó sürgősségi rendeletet hatálytalanítja a kormány.

 

Radu Bălaș, a Szabad Emberek Pártjának képviselője törvényjavaslatot készített, amiben azt kezdeményezi, hogy Marosvásárhelyen, a polgármesteri hivatal honlapján tüntessék fel az önkormányzat kiadásait és bevételeit. A tervezet megtalálható a városháza honlapján. Szerinte minden adófizetőnek joga van tudni, hogy mire költik az adókat és illetékeket. Nagyváradon és Bakóban már megvalósították ezt, a hivatalok honlapján külön fejezet foglalkozik a közpénzek elköltésével. Az önkormányzati képviselő szerint nyilvánosságra kellene hozni a költségvetés minden tételét, többek között a víkend szabadidőközpont, uszoda, valamint a Mihai Eminescu Ház és szálloda bevételeit és kiadásait.

Niculae Havrilet, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság elnöke szerint a földgáz ára várhatóan 10 százalékkal, a villamos energia ára pedig 1-2 százalékkal fog emelkedni. Az árnövekedés amiatt következhet be, mert liberalizálják a földgázak piacát és ennek szabályozott piaci árát véglegesítik. A hatóság elnöke szerint ezt nem fogja azonnal érezni a lakosság, hiszen most kezdődik a melegebb szezon és az áremelés fokozatos lesz jövő télig. Korábban ennek kapcsán az EON Románia vezérigazgatója, Frank Hajdinjak azt nyilatkozta, hogy már április elsejétől 10 százalékkal drágul a földgáz fogyasztói ára, ha az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság nem lép közbe, hogy kidolgozza a fokozatos áremelés mechanizmusát.

2500 oktatási intézmény felújítását támogatja a kormány idén. Az idei állami költségvetésből 500 bölcsőde és óvoda, valamint 30 egyetemi bentlakás építését kezdik el idén. Pavel Năstase, oktatási miniszter elmondta, hogy a rendelkezésükre álló összegből a már elkezdett munkálatokat befejezik és új bölcsődéket és óvodákat is építenek. A tárcavezető kiemelte, hogy a 30 egyetemi bentlakás építési munkálataihoz is hozzálátnak, amelyeknek már elkészült a tanulmánya. A befektetéseket a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium fogja finanszírozni. Az oktatás szintjének növelése érdekében több intézkedést is előírt a kormány, többek között a tanügyben dolgozók bérének 15 százalékos növelését, az egyetemi ösztöndíjak 81 lejről 200 lejre emelését, az ingyenes vasúti közlekedést az egyetemisták számára, tej és kifli programot, valamint az 50 iskolában elindított meleg ebéd program projektjét.

 

“Nagyon sok magyar háztartásban az Igen, tessék! az egyetlen magyar nyelvű sajtótermék, sok családnak valószínűleg ez az egyetlen kapcsolata a magyar kultúrával.”     Megújult az Igen, tessék! közösségi havilap, amelynek a napokban jelent jelent meg 50. száma. Stanik Bence fősz...

Az Európai Bíróságon amiatt indítottak eljárást hazánk ellen, mert 2009-es határidőre nem sikerült bezárni országos szinten a nem EU konform szeméttelepeket. Amennyiben Románia nem zárja be ezeket, napi 124.000 eurós bírságot kell fizetnie az uniónak, állítja a környezetvédelmi miniszter. Az adatok szerint jelenleg 35 megyei integrált hulladéklerakó van, de jelenleg csak egy működőképes . Hasonló eljárás indult az unió hat másik országa ellen is, többek között Bulgária, Ciprus, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia és Szlovákia ellen. Bulgária, Ciprus és Spanyolország esetében már határozat is született.

Az Eurostat 2014-es adatai alapján Románia a bruttó hazai össztermékének 5,1 százalékát fordította egészségügyre. A legtöbbet, a GDP 11 százalékát Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia költötte az egészségügyi rendszerére. Hazánk a kelet európai államok között is az utolsó helyen áll, hiszen Lengyelország, Magyarország, Csehország és Bulgária is többet, a GDP-je 8,5 százalékát költötte erre a célra. Az egy főre eső egészségügyi kiadások terén is utolsók vagyunk. Romániában 2014-ben 388 eurót költöttek egy személyre, míg Bulgáriában évi 504 eurót, Lengyelországban 684 eurót, Magyarországon 757 eurót. A Európai Statisztikai intézet adatai alapján a megelőzésre is mi szánjuk a legkevesebbet, a GDP 0,6 százalékát fordították erre, még Ciprus költött ilyen keveset, ott a GDP 0,8 százaléka ment megelőző akciókra.

Románia is megszavazta az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodást, cserébe pedig az volt a feltétele, hogy Kanada szüntesse meg a vízumkényszert a romániai állampolgárok irányába. A két ország között a vízummentességről szóló tárgyalások eredményeként 2017 májusában részlegesen, 2017 decemberétől teljesen eltörli Kanada a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszert. A májusi engedmény azoknak a romániai állampolgároknak szól, akik már korábban váltottak ki kanadai vízumot.

A tegnapi plenáris ülésen az EP 408 igen szavazattal elfogadta azt az egyezményt, mely a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok mélyítésével elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón. A szerződés egy része már áprilisban hatályba léphet, de az egyezményt még a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell, ami évekig is eltarthat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is üdvözölték a megállapodást. Ellenzői is vannak az egyezménynek, a plenáris alatt száz civil tüntetett ennek jóváhagyása ellen. Szerintük ez egyenlőtlenségeket von maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

A tavaly nyáron megjelent jogszabály értelmében, a nagyobb forgalmú üzletláncoknak helyi termelőktől kell beszerezniük a friss élelmiszerek több mint felét. Akkor az EB felszólította Romániát, hogy két hónapon belül módosítsa azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek Brüsszel szerint sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét. Ezt követően úgy módosították a törvényt, hogy a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat kötelezik arra, hogy a friss termékeik 51 százalékát úgynevezett rövid beszerzési láncon keresztül vásárolják meg. Azonban ez a módosítás sem felel meg az Európai Bizottság elvárásainak, szerintük a román jogszabály korlátozza a kiskereskedők termékkínálatra vonatkozó üzleti döntéseit, ami ellentétes az EU működéséről szóló szerződés 49.-ik cikkelyével. Romániában a jogszabály idén januárban kellett volna hatályba lépjen, viszont ez nem történt meg, mivel máig nem dolgozták ki a törvény alkalmazási módszertanát. Az Európai Unió Bíróságának romániai képviselője, Răzvan Horaţiu Radu szerint ez még nem jelent semmilyen szankciót. Most 2 hónap áll Románia rendelkezésére, hogy a román jogszabályt összhangba hozzák az unió irányelveivel.

Sok újvidéki jelent meg ma délután a Szabadság téren, ahol zöld léggömböket engedtek a magasba, ezzel csatlakozva ahhoz a jelképes akcióhoz, amely a rákbeteg gyermekeket támogatja Szerbia-szerte.

Az utazás, más kultúrák megismerése mindig is hozzátartozott emberi voltunkhoz, akárcsak az, hogy szeretünk emlékezni a kellemes pillanatokra. Ebben segítenek a fotóalbumban és a számítógép merevlemezén őrzött fényképek, valamint azok a kiállítások, amelyek közeli és távoli világokat tárnak elénk. A...

Újvidéken egy falfirka jelent meg a püspöki palotát körülvevő falon.