Csaknem 50 tematikus programmal ünnepli Gödöllő és a Gödöllői Királyi Kastély (GKK) Erzsébet királyné születésének 180. és a Monarchia létrejöttének 150. évfordulóját – mondta az emlékévet bemutató pénteki sajtótájékoztatón Gémesi György polgármester és Ujváry Tamás, a GKK igazgatója Gödöllőn.
A városvezető emlékeztetett arra, hogy Erzsébet királyné több mint kétezer éjszakát töltött Gödöllőn, egyik kedvenc pihenőhelyén.
Gémesi György elmondta, hogy az év két legfontosabb eseménye a júniusi Koronázási Hétvége és a novemberi Erzsébet bál lesz. A jótékonysági bált kétévente rendezik meg, és az idei immár a harmadik – tette hozzá, kiemelve, hogy az emlékév A bölcsőtől a koronáig – Gödöllő, a királyné városa gondolat jegyében szerveződik. Ujváry Tamás, a GKK igazgatója arra emlékeztetett, hogy a királyné számos kastélyban töltött hosszabb-rövidebb időt, de Gödöllőre tért haza, a kastély ma az Erzsébet-kultusz otthona. Az igazgató a programok közül kiemelte a nyáron megnyíló Utazik az udvar – Erzsébet királyné utazásai Madeirától Herkülesfürdőig című kiállítást, valamint az Erzsébet királyné ruháit bemutató időszaki tárlatot novemberben. Ez utóbbihoz kapcsolódva Czédly Mónika divattervező elmondta: a kollekció 14 darab ruharekonstrukciót vonultat fel, melyeket eredeti fotók, festmények, illetve írások alapján készítettek el. Legizgalmasabb darabja egy hiteles koronázásiruha-másolat, amelynek felsőrésze bársonyfűző köténnyel és fátyollal, a hosszú selyemuszályos szoknyát csipkével díszítették. A ruhák fontos jellemzője, hogy a királyné eredeti méretei szerint készültek el. Kósa Erika, a tavaly létrejött Sisi Alapítvány elnöke kiemelte, hogy nemcsak aktív ápolói kívánnak lenni az emlékének, de női példaképként is tekintenek a királynéra. A programok közül a június 8-án a budai Mátyás templomban felcsendülő emlékkoncertet emelte ki. “1867. június 8-án itt koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét” – fűzte hozzá. Az ünnepi évet két nosztalgiajárat is színesíti, a MÁV Nosztalgia húsvétkor, illetve a koronázási hétvégén indít különvonatot – ismertette Dubecz Renáta, a cég pr-vezetője. A június 10-én a királyi váróba befutó járat különlegessége, hogy ezzel érkezik a Szent Korona másolata. A sajtótájékoztatón a szervezők bemutatták a Ferenc József- és az Erzsébet királyné-tortát is, hozzátéve, hogy az év folyamán elkészül a Monarchia-torta is.
A beregszászi római katolikus egyházközségben évről évre egyre több fiú jelentkezik ministránsnak. Népszerű program. Vagy inkább foglalkozás? Mi is a ministrálás? Bárdos Istvánnal beszélgettem, aki hetente összegyűjti a fiúkat egy közös imára, beszélgetésre, tanulásra, játékra…
– Mi a ministrálás?
– Egyrészt szolgálat, másrészt életforma, mert nem lenne hiteles, ha a templomból kijövet megváltozna a lelkület, lehullana rólunk a szenteltvíz, és elköteleződés nélkül élnénk életünket. Egy fiún látszania kell, hogy ő az oltárnál szolgál, hogy ott van a Jóisten közelében, segít a szentmisében. Nem szabad, hogy ez feledésbe merüljön a hétköznapokban. A ministrálásnál még a testtartás is lényeges, hogy ily módon kifejezzék szolgálatuknak fontosságát. Erre igyekszem megtanítani a kisfiúkat a hittanórákon.
A ministrálás által nem ritkán születnek papi elhívások, hiszen ennek a szolgálatnak nem rejtett célja a stafétabot átadása, ez a legjobb táptalaja annak, hogy az egyházban legyen utánpótlás. De az sem kevésbé nemes feladat, ha majd családapák, férjek lesznek felnőttkorban, mert úgy is szolgálhatnak, sőt…
– Ki jelentkezhet ministránsnak itt, Beregszászban?
– Az a fiú, aki gyakorlatilag tud írni, olvasni, aki már viszonylag önálló. Ez körülbelül 7–8 éves korban következik be.
– Milyen gyakran kell jönni szentmisére egy fiúnak, aki az oltárnál szolgál?
– Minden vasárnap és ünnepnap, de ha megteheti, hétköznapokon is.
– Hány ministráns van Beregszászban?
– Büszkék vagyunk a létszámra, hiszen tizenkilenc-húsz ministránsunk van. Ráadásul – úgy veszem észre – a fiúk között presztízsnek számít, ha végezheti ezt a szolgálatot, szeretnek a foglalkozásra is járni. Nagyon fontos, hogy a pap megszólítsa a fiúkat, hogy csatlakozzanak, mert többeknek lenne hozzá kedve, csak nincs bátorsága jönni. Nálunk megvan ez a meghívás.
– Ki lehet-e öregedni ebből a szolgálatból?
– Esetleg abban az esetben, ha pappá válik az illető. Nálunk vannak felnőtt ministránsok is, de általában a nősülés után abbahagyják a szolgálatot. Lehet, hogy pont a feleségek viszik el az oltártól a ministránsokat (nevet). Én vagyok az egyedüli családos, aki megmaradtam.
– Gyerekkorod óta ministrálsz?
– Szégyen vagy nem szégyen, de én egy olyan ministránsoktató vagyok, aki gyerekkorban nem ministrált, mert nem engedték.
– Milyen közös programokon vesznek részt a fiúk?
– Hetente van egy foglalkozás, melynek van egy elméleti, imádságos része, azután játék, sport, közösségépítő tevékenység következik. Kedvezőbb időjárás esetén kimegyünk a sportpályára. Időnként kirándulásokat szervezünk. Például a közeljövőben a Nyíregyházi Állatkert a cél, ezt a napot már nagyon várják. Végeztünk már önkéntesen templom körüli takarítást, részt vettünk az ökumenikus Szeretethíd programon. Minden tevékenység során nagyon fontos a Szentlélek jelenléte. A sportpályán is körbe állunk és imádkozunk, tehát mindenhol megéljük a hitet.
– Vannak-e nehézségek?
– A korkülönbséget említeném meg a nehézségek között. A nagyobb ministránsok elkülönülnek. Fontosnak tartom, hogy kicsiknek-nagyobbaknak legyen közös programjuk. Ezen most dolgozunk. Jó lenne közös szalonnasütés, bográcsozás. A hely is megvan, szépen kialakult a Pásztor Ferenc Közösségi Ház, és tovább szépül. A mesterek lerakták az alapot: összekeverték a cementet, vizet, homokot, meszet. A mi dolgunk pedig az, hogy a nyers gyermek- és felnőttlelkeket keverjük össze a Szentlélekkel, és a hit színező anyagát adjuk hozzá.
– Miért nem ministrálhatnak lányok?
– Ez teljes mértékben papfüggő. Nálunk úgy alakult, hogy a lányok inkább énekelnek, a fiúk pedig az oltárnál szolgálnak. Én is úgy látom, hogy mivel a papi utánpótlás mégiscsak a fiúkból lesz, ezért fontos, hogy ők kapjanak helyet a pap mellett. Ha lányok is jönnek, elvonja a fiúk figyelmét a másik nem közelsége.
Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma
Jurij Lucenko főügyész rendelete értelmében az ukrajnai ügyészségek dolgozóinak mielőbb kábítószer-használati vizsgálaton kell részt venniük – adta hírül a mukachevo.net hírportál február 15-én.
A főügyész arra kéri a kárpátaljai ügyészségeket, hogy a munkatársakkal végeztessék el a drogtesztet. Lucenko hangsúlyozta, hogy a vizsgálat a főügyészség dolgozóira is kiterjed.
A rendelkezés a nemrégiben Zaporizzsja megyében történt eset következménye. Egy helyi ügyész saját munkahelyén használt kábítószert, sőt kollégáit is megkínálta a narkotikummal.
Kárpátalja.ma
Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956 címmel rendezett nemzetközi emlékkonferenciát február 9-én Budapesten a Mika Sándor Egyesület.
A Károlyi-palotában megrendezett eseményen számos történész, kutató, egyházi személyiség – többek között három kárpátaljai előadó – és hallgatóságként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola több tanára vett részt.
A konferenciát annak fővédnöke, dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitotta meg, majd dr. Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának egyházi elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke, a rendezvénynek otthont adó Petőfi Irodalmi Múzeum nevében pedig Prőhle Gergely főigazgató köszöntötte a konferencia résztvevőit.
A nap folyamán négy szekcióban összesen tizennyolc előadás hangzott el.
Az első szekció vezetését dr. Varga Lajos váci segédpüspök vállalta el. A plenáris előadások sorát Balogh Margit (tudományos tanácsadó – Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Kard, pallos, olajág – A katolikus egyház helyzete 1944 és 1956 között című tanulmánya nyitotta meg.
Ezt követően Mirák Katalin (történész – MEE Tényfeltáró Bizottsága) a Magyarországi Evangélikus Egyház, Bogdan Stanaszek (egyetemi tanár – II. János Pál Pápai Egyetem, Krakkó) pedig a lengyel egyház 1944–1956 közötti történetét ismertette.
A továbbiakban Kiss Réka (elnök – Nemzeti Emlékezet Bizottsága) beszélt a magyar reformátusok 1944–1956 közötti küzdelméről, valamint Holló Péter (egyháztörténész, főiskolai adjunktus – Sola Scriptura Teológiai Főiskola) mutatta be a kisegyházak sorsát ugyanebben az időszakban.
A konferencia második szekcióját Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök vezette. Ebben a szakaszban olyan hitvallók életét ismerhettük meg, mint Galambos József plébános (Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató helyettese előadásában); Stefan Wyszynski lengyel prímás (Ewa K. Czaczkowska, a Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem adjunktusának bemutatásában) és Márton Áron erdélyi katolikus püspök (Denisa Bodeanu, a Securitate Iratait Vizsgáló Nemzeti Tanács tagjának eladásában).
Szintén ebben a szekcióban hangzott el dr. habil. Bögre Zsuzsanna (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szociológia Intézet) Apácasorsok 1950, a rendek feloszlatása után című értekezése, valamint Bandi István (tudományos munkatárs – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) előadása a bencés rend 1944–1956 közötti életéről.
A plenáris előadások sorát ebben a részben dr. Kálmán Peregrin OFM (igazgató – Mátraverebély–Szentkút Nemzeti Kegyhely) tanulmánya zárta, melyben a ferences rend II. világháború utáni magyarországi megpróbáltatásait mutatta be.
Az emlékkonferencia harmadik szekciójának vezetését dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke látta el.
Ebben a szakaszban először dr. Köbel Szilvia (tudományos főmunkatárs – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) ismertette az egyházüldözés (állam)jogi környezetét, majd Soós Viktória (bizottsági tag – Nemzeti Emlékezet Bizottsága) mutatta be az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 előtti tevékenységét.
A továbbiakban Seres Attila (tudományos munkatárs – MTA BTK) előadása következett Márton Áron erdélyi püspök a szovjet állami egyházfelügyelet látóterében a sztálini és hruscsovi korszakban címmel.
A nap folyamán több nemzetközi felszólalót hallgathattak meg a jelenlévők. A harmadik szekcióban a lengyel Piotr Tylec (igazgató – Sandomierzi Egyházmegyei Könyvtár) beszélt arról, hogy milyen eszközöket alkalmaztak Lengyelországban 1945 után a papság ellen.
A konferencia utolsó, negyedik szekciójában négy előadás hangzott el Prof. dr. Fodor György (rektor, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) elnöklete mellett.
Dr. Bogdán Zalán (egyetemi docens – Károli Gáspár Református Egyetem): A Magyarország területéről történő szovjet deportálások mérlegét ismertette, majd Szendrey Anita (PhD-hallgató – Debreceni Tudományegyetem) mutatta be a kárpátaljai római katolikus egyház helyzetét a szovjet csapatok bejövetele után.
Ezt követően Fodor Gusztáv (doktorjelölt, református lelkész – Tiszaderzs) tartotta meg előadását A Napkeleti Baráti Kör és a kárpátaljai reformátusok kálváriája címmel.
A plenáris előadások sora egy újabb kárpátaljai vonatkozású témával zárult, melyet Marosi István (főiskolai lelkész – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász) tartott meg „…holnap is felkel a Nap” – A kárpátaljai görögkatolikus egyház üldözése és a „földalatti egyház” kiépülése címmel.
Az egész napos konferencia fogadással ért véget.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Kárpátaljára nem lesz kihatással az Ukrajnában bevezetett energetikai szükségállapot, mert a megyét nagyobb részben a nem kelet-ukrajnai szénnel működő burstini hőerőmű látja el villanyárammal – közölte pénteken Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója.
Az ukrajnai megye első embere Moskal.in.ua című személyes honlapján tett bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területekről az ország többi részébe szenet szállító vasúti szerelvények blokádja és az ukrajnai energetikai rendszerben e miatt hatályba léptetett “különleges intézkedésekkel” kapcsolatban Kárpátalja vezetéséhez sok olyan aggódó vállalkozó fordul, aki a folyamatos áramellátástól függő termelést folytat. Azt kérik, hogy a megye vezetői jelezzék, lesznek-e Kárpátalján ütemezett áramszünetek, és azok miként befolyásolják majd vállalataik működését – írta a megye kormányzója.
Válaszában Hennagyij Moszkal a honlapján hangsúlyozta: Kárpátalja a villamos energia “oroszlánrészét” az Ivano-Frankivszk megyei burstini hőerőműtől kapja, amely a Dnyipro (korábban Dnyipropetrovszk) város közelében található pavlohradi bányákból származó szénnel, továbbá földgázzal és pakurával működik. Ezeket az energiahordozókat az ukrán kormány ellenőrzése alatt lévő területeken termelik ki és állítják elő, tehát az erőmű működése nem függ a Luhansz és Donyeck megyék “ideiglenesen megszállt” részeiről származó antracit típusú széntől – mutatott rá.
“Így Kárpátalján az áramellátás semmilyen ütemezett szüneteltetését nem tervezik az energetikai rendszerben bevezetett különleges intézkedések kapcsán” – írta a megye kormányzója.