Európai Unió : hírek magyarul

Jelentősen megkönnyítenék a tagállamok a már meglévő és a csak ezután elfogadandó vízummentességi megállapodások felfüggesztésének lehetőségét, kiterjesztve azt többek között az együttműködés megtagadására a visszafogadás terén. A belügyminiszteri tanács pénteken fogadta el közös álláspontját, amiről kész tárgyalni az Európai Parlamenttel.

Októbertől jöhetnek vízum nélkül a török turisták, de csak akkor, ha Ankara elég EU-ba igyekvő bevándorlót tart vissza.

A Tanács 2016. május 19-én 18 személyt és 1 szervezetet vett fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szembeni uniós korlátozó intézkedések által érintettek jegyzékébe. Ezek az új uniós intézkedések kiegészítik a korlátozó intézkedéseknek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott több határozatban is előírt rendszerét.

A Tanács határozatában foglalt korlátozó intézkedések által érintett személyek többsége olyan magas rangú katonatiszt, aki részt vesz olyan kulcsfontosságú szervekben, melyek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért vagy előmozdításáért felelősek. Az újonnan jegyzékbe vett szervezet részt vesz ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programok kidolgozásában és operatív végrehajtásában. A korlátozó intézkedések között utazási korlátozások mellett egy esetben vagyoni eszközök befagyasztása is szerepel.

A határozattal az uniós korlátozó intézkedések által érintett személyek, illetve szervezetek száma 66-ra, illetve 42-re emelkedett.

A jogi aktusokat, így az érintett személyek és szervezet nevét is a Hivatalos Lap 2016. május 20-i számában hirdetik ki. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

Az EU 2006-ban vezetett be korlátozó intézkedéseket a KNDK-val szemben. A hatályos intézkedések végrehajtják az ENSZ BT összes azt követően elfogadott határozatát, hogy a KNDK nukleáris kísérleteket végzett és rakétákat lőtt ki ballisztikusrakéta-technológiát alkalmazva, és köztük az EU további önálló intézkedései is megtalálhatók, melyek elsősorban a KNDK nukleáris programjával és tömegpusztító fegyverekkel, illetve ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjait célozzák. Többek között az olyan fegyverek, áruk és technológia exportjára és importjára vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak, amelyek felhasználhatók ezekben az illegális programokban. Mindemellett az ENSZ és az EU önállóan is rendelkezett olyan további, a fentiekhez kapcsolódó korlátozó intézkedésekről, amelyek a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem és a szállítás tágabb ágazatát érintik. Az EU legutóbb 2016. március 31-én, a 2270. sz. ENSZ BT-határozat átültetésével erősítette meg saját intézkedéseit.

Általános : Több ezer fiatal vitatja meg az EU előtt álló kihívásokat a május 20-21-i strasbourgi Európai ifjúsági rendezvényen (EYE). A fiatalok uniós döntéshozókkal, az üzleti szektor és a civil szféra képviselőivel találkoznak és workshopokon, szemináriumokon vesznek részt. A rendezvényt Sylvie Guillaume (szocialista, francia) és Mairead McGuinness (néppárti, ír), az EP alelnökei nyitják meg pénteken reggel. Azok, akik személyesen nem lehetnek ott az eseményen, online követhetik majd a történéseket.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

General : The second edition of the European Youth Event (EYE2016) takes place at the EP in Strasbourg on 20-21 May. "Together we can make a change" is the motto of the event where 7,500 young Europeans (aged 16-30) will make their voices heard in debates and workshops with Members of the European Parliament and other political decision-makers and opinion-builders. The ideas discussed at the EYE will be presented to MEPs. Journalists not present in Strasbourg can follow key parts of the event online

Source : © European Union, 2016 - EP

Az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak a száma 2013-ban és 2014-ben az EU-ban elérte a közel 16 ezer főt, de az áldozatok tényleges száma ennél jóval nagyobb lehet – húzza alá az emberkereskedelemről szóló uniós jelentés. A két év alatt több mint 900 magyar állampolgár vált az emberkereskedelem valamelyik formájának az áldozatává, ez a negyedik legmagasabb szám az EU-ban.

Tisztán az eljáráshoz köthető okok miatt október tűnik a legvalószínűbb időpontnak a török vízummentesség megadásához, ha Ankara valamennyi kritériumnak megfelel – közölte csütörtökön egy nevének mellőzését kérő magas rangú EU-forrás. Az EU tagállamait erősen elgondolkodtatja az, hogy belátható időn belül elvileg még 120 millió ember élvezhetne vízummentességet.

General : 16 MEPs from the GUE/NGL group withdrew their signature from a motion of censure on the Commission which was announced in plenary on Thursday 12 May.

Source : © European Union, 2016 - EP

Általános : Az EU-ban a dohányosok 94%-a 25 éves kora előtt kezd el dohányozni, akik így átlagosan 14 évet veszítenek az életükből. Az EU két évvel ezelőtt fogadott el irányelvet ennek visszaszorítására, amely pénteken lép hatályba. Minden negyedik 14-25 év közötti európai fiatal dohányzik, ezért az új szabályok fő célja az, hogy a cigaretta minél kevésbé legyen vonzó a fiatalok számára. Összefoglaltuk a főbb változásokat, infografikánkon pedig bemutatjuk, hogyan alakul a dohányosok száma az EU-ban.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. május 18-án a Tanács nevében jóváhagyta az Európai Parlamenttel való megállapodást az új értékpapír-piaci szabályok egy évvel való elhalasztásáról.

Az átültetés és az alkalmazás időpontjának egy évvel való elhalasztása kihatással lesz mind a pénzügyi eszközökbe való befektetésekre vonatkozó szolgáltatások nyújtására, mind a szabályozott pénzügyi piacok működésére. Az Európai Parlamenttel való ideiglenes megállapodás 2016. május 2-án született meg, és most hivatalosan is elfogadják a halasztást hatályba léptető rendeletet.

A „MiFID” és a „MiFIR”

A pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok közelmúltbeli felülvizsgálatának az volt a célja, hogy előmozdítsa az uniós pénzügyi piacok integrációját, versenyképességét és hatékonyságát. A Tanács e szabályokat 2014 májusában fogadta el, módosítva és felváltva a meglévő „MiFID”-szöveget, mely jelenleg a pénzügyi eszközök piacait szabályozza.

Az új szabályokat két jogalkotási eszköz képezi:

• a 600/2014/EU („MiFIR”) rendelet, melynek célja a kereskedési tevékenységek átláthatóságának és versenyének javítása a közzétételre vonatkozó követelményeket érintő mentességek alkalmazásának korlátozásával [1], és valamennyi pénzügyi eszköz tekintetében a kereskedési helyszínekhez és a központi szerződő felekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosításával, valamint annak előírásával, hogy a származtatott termékekkel szervezett helyszíneken kereskedjenek;
• a 2014/65/EU („MiFID II”) irányelv, mely módosítja a befektetési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó engedélyezési és szervezeti követelményeket érintő és a befektetővédelmi szabályokat. Az irányelv ezenfelül bevezet egy új típusú kereskedési helyszínt is: a szervezett kereskedési rendszert. A standardizált származtatott ügyletek forgalma egyre nagyobb ezeken a platformokon, melyek ennek ellenére jelenleg nem tartoznak szabályozás alá.

Új időpontok

Az Európai Parlamenttel közösen elfogadott megközelítés értelmében:

• a tagállamoknak 2017. július 3-ig kell átültetniük a MiFID II-t nemzeti jogrendjükbe;
• Az alkalmazás kezdő időpontja 2018. január 3. lesz mind a MiFID II, mind a MIFIR esetében.

További rendelkezések

A két intézmény a halasztáson túl további módosításokról is megállapodott a saját számlás kereskedésre, az ún. ügyletcsomagokra, az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló uniós irányelvhez való igazításra, valamint a piaci visszaélésről szóló rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazási időpontjára vonatkozóan.

Megvalósítási nehézségek

Mind az irányelv, mind a rendelet eredetileg a hatályba lépéstől számított 30 hónaptól, azaz 2017. január 3-ától kezdve lett volna alkalmazandó, azzal, hogy az irányelv átültetési határidejeként a tagállamok számára 2016. július 3. volt megszabva. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és az illetékes tagállami hatóságok előtt álló, a technikai megvalósítással kapcsolatos kihívások miatt azonban a szükséges adatinfrastruktúrák nem lesznek üzemkészek 2017. január 3-ra.

Az új keretrendszerben ugyanis a kereskedési helyszíneknek és a rendszeres internalizálóknak olyan referenciaadatokat kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságok számára, amelyekkel egységes módon jellemezhetők a MiFID II hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök. A hatékony és összehangolt adatgyűjtés érdekében új adatgyűjtő infrastruktúrát kell kifejleszteni. Az ESMA-nak tehát az illetékes nemzeti hatóságokkal közösen ki kell alakítania egy olyan adatrendszert, amely a pénzügyi eszközök szélesebb körére terjed ki, összhangban a MiFID II kibővült hatályával.

Az ESMA 2015. október 2-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a MiFID II technikai végrehajtásának késedelme nem kerülhető el. Sem az illetékes hatóságok, sem a piaci szereplők nem lesznek készen arra, hogy 2017. január 3-tól alkalmazzák az új szabályokat. Ez jogbizonytalanságot és adott esetben piaci zavarokat is okozna.

A MiFID II átültetési határidejének és a MiFID II és a MiFIR alkalmazási időpontjának elhalasztásáról szóló rendeletet várhatóan első olvasatban hagyja jóvá az Európai Parlament. Ezután benyújtják a Tanácsnak elfogadásra.

[1] Oly módon, hogy a rendelet a referenciaárra vonatkozó mentesség és az előre letárgyalt ügyletekre vonatkozó mentesség esetében felső értékhatárt határoz meg egyrészt az egész EU szintjén, másrészt az egyes kereskedési helyszínekre vonatkozóan.

Megvitatta és feltételesen elfogadta az Európai Bizottság szerdán a Lengyelországot érintő „jogállamisági véleményt”. Ennek jövő hétfői beélesítésére a testület első alelnökének, Frans Timmermansnak adtak mandátumot arra az esetre, ha addig Varsó nem tud „számottevő haladást” felmutatni a jogállamisági észrevételek orvoslásában.

A május közepéig tervbe vett 20 ezer fős menekültáthelyezés helyett csupán 1500 személyt fogadtak be más tagállamok Görögországból és Olaszországból, míg a EU-török menekültügyi megállapodásban kilátásba helyezett áttelepítési program keretében eddig csak 177 szíriai érkezett EU-területre.

Pénzbírság kirovása helyett újabb egy-egy éves haladékot adott szerdán az Európai Bizottság Spanyolországnak és Portugáliának a túlzott mértékű hiány kiigazítására, és a rugalmasság kereteit túlfeszítve megkegyelmezett a deficiteljárás által fenyegetett Olaszországnak. A Bizottság szerint „politikailag és gazdaságilag nem ez a megfelelő pillanat” a keménykedésre, ami a kritikusok szerint végletesen alááshatja a paktum hitelességét.

Az Európai Bizottság szerint továbbra is magas a korrupciós kockázat, a szabályváltoztatások és az adminisztráció keresztbe tesz a cégeknek.

Idén GDP-arányosan 0,3 százalékos, jövőre 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást javasolt szerdán elfogadott országspecifikus ajánlásaiban az Európai Bizottság a magyar kormánynak a középtávú céloktól való jelentős eltérés fokozott kockázata miatt. Brüsszel ugyanakkor megelégszik a figyelmeztetéssel és nem tartja szükségesnek az ilyen esetekre vonatkozó eljárás elindítását.

A Tanács 2016. április 8-án elfogadta első olvasatban kialakított álláspontját az adatvédelmi reformra vonatkozóan, így az Európai Parlament az áprilisi plenáris ülésén már véglegesen elfogadhatja a jogalkotási csomagot.

A Tanács első olvasatban kialakított álláspontjának hivatalos elfogadására az Európai Parlamenttel 2015 decemberében létrejött kompromisszum alapján került sor.

A tanácsi álláspont elfogadását követően Ard van der Steur holland igazságügy-miniszter a következőket mondta: „Az Európai Parlament biztosított afelől, hogy a tanácsi álláspont elfogadására tekintettel már áprilisban sor kerülhet mind az adatvédelmi csomaggal, mind az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvvel kapcsolatos parlamenti szavazásra. A március 22-i brüsszeli támadások ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy sürgősen el kell fogadni az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvet.”

Az adatvédelem reformjára irányuló jogalkotási csomag célja, hogy naprakésszé tegye és korszerűsítse az adatvédelemre vonatkozó jelenlegi szabályokat. A reform két jogalkotási eszközt foglal magában: az általános adatvédelmi rendeletet (amely a 95/46/EK irányelvet hivatott felváltani), valamint a bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelvet (amely a 2008-as adatvédelmi kerethatározatot hivatott felváltani).

Az egyéneknek a személyes adataik kezelésével összefüggésben történő védelme olyan alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája (8. cikk) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (16. cikk) is rögzít.

Általános adatvédelmi rendelet

Az általános adatvédelmi rendelet fokozza az egyén adatainak védelmét a személyes adatok kezelése során, valamint – többek között az adminisztratív teher csökkentésével – kedvezőbb üzleti lehetőségeket teremt a digitális egységes piacon.

Magasabb szintű adatvédelem

A személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveknek és szabályoknak összhangban kell lenniük az alapvető jogokkal és szabadságokkal, különösen a személyes adatok védelméhez való joggal. A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára (vagyis azok számára, akiknek a személyes adatait kezelik), hogy az alábbiaknak köszönhetően fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik felett:

• konkrétabb szabályok vonatkoznak az adatok adatkezelők (az adatok kezeléséért felelős szervek) általi kezelésére; az érintettektől például beleegyezést kell kérni
• könnyebb hozzáférés a személyes adatokhoz
• több információ arról, hogy mi történik az adatokkal a megosztás után. Az érintetteket például egyszerű és világos nyelvezetet használva tájékoztatni kell az adatvédelmi szabályzatról – ezt az adatkezelők szabványosított ikonok segítségével is megtehetik
• a személyes adatok törléséhez való jog, valamint a személyes adatok eltávolíttatásához való jog. Ez például lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a gyermekkorukban a közösségi hálózatokon közzétett vagy róluk gyűjtött adatok haladéktalan eltávolítását kérjék
• amennyiben egy 16 éven aluli fiatal online szolgáltatást kíván használni, a szolgáltatónak meg kell kísérelnie annak megállapítását, hogy a felhasználó kapott-e ehhez szülői beleegyezést. A tagállamok e szabály alkalmazásakor alacsonyabb életkort is megállapíthatnak, ám nem határozhatnak meg 13 év alatti korhatárt
• az adatok hordozhatóságához való jog, amely megkönnyíti az adatoknak a szolgáltatók – például közösségi hálózatok – közötti továbbítását. Ez nem csak az adatvédelem szintjét emeli, hanem fokozza a szolgáltatók közötti versenyt is
• a közérdekhez vagy az adatkezelő jogos érdekeihez kapcsolódóan végzett adatkezelés kifogásolásához való jog. Ez a jogosultság többek között a „profilalkotás” céljából felhasznált személyes adatokra vonatkozik
• egységes biztosítékok az archiválás érdekében történő adatkezelés olyan eseteiben, amikor az a közérdeket, valamint tudományos és történeti kutatások, illetve statisztikai munka céljait szolgálja.

A jogorvoslat földrajzi közelségének biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye.

Kedvezőbb üzleti lehetőségek a digitális egységes piacon

A rendelet egységes szabályokat ír elő, amelyek az EU egész területén érvényesek, és az Unió területén szolgáltatásokat kínáló összes – európai és nem európai – vállalatra vonatkoznak. Az egységes szabályok nyomán megszűnnek a tagállamok közötti adatcserének a nemzeti adatvédelmi szabályok különbségeiből adódó akadályai. A rendelet egyben előírja a tagállamok közötti együttműködés fokozását is, biztosítva az adatvédelmi szabályok egységes alkalmazását az EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket.

A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy az olyan vállalatoknak, amelyek több tagállamban is működnek, csupán a székhelyük szerinti tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen együttműködniük. Ez a mechanizmus azt is lehetővé teszi, hogy vitás esetekben a meghozott határozat az egész Unió területén érvényes legyen.

Az adminisztratív költségek csökkentése érdekében a rendeletalkotók kockázatalapú megközelítést alkalmaztak: az adatkezelők az adott esetben fennálló kockázatok arányában hozhatnak intézkedéseket. A különböző gazdasági tevékenységek különböző adatvédelmi kockázattal járhatnak. A rendelet nem egyenmegoldást kínál: a kötelezettségek úgy szigorodnak, ahogy a személyes adatokkal végzett tevékenységekhez fűződő kockázat nő.

Több és jobb eszköz az adatvédelmi szabályok betartatásához

A rendelet számos olyan előírást tartalmaz, amely fokozza az adatkezelők felelősségét és elszámoltathatóságát, így biztosítva az új adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelést. Az adatkezelőknek számos biztonsági intézkedést kell végrehajtaniuk, többek között bizonyos esetekben értesíteniük kell az érintetteket személyes adataik biztonságának sérüléséről. Annak érdekében, hogy a rendelet megfeleljen a jövő kihívásainak, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem alapelveit is tartalmazza. A magas kockázattal járó adatkezelési műveleteket végző vállalatoknak és hatóságoknak adatvédelmi felelőst kell kinevezniük a szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyeleti hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Az adatkezelőkre kiróható büntetés akár a 20 millió EUR-t vagy globális éves forgalmuk 4%-át is elérheti.

Garanciák a személyes adatok EU-n kívülre való továbbítására vonatkozóan

A rendelet szabályozza a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára történő továbbítását is. Az adattovábbítás abban az esetben történhet meg, ha az minden feltételnek és megkívánt biztosítéknak megfelel, azaz különösen akkor, ha a Bizottság megállapította, hogy a fogadó fél megfelelő védelmet biztosít. Az új megfelelőségi határozatokat legalább 4 évente felül kell vizsgálni. A már meglévő megfelelőségi határozatok és engedélyek mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat nem módosítják, nem váltják fel, vagy nem vonják vissza.

A bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelv

Az irányelv célja az, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, valamint büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben.

Alapvető fontosságú egyrészt a személyes adatok konzisztens és magas szintű védelme, másrészt ezen adatok egyes tagállamok bűnüldözési hatóságai közötti cseréjének megkönnyítése is.

A hatály kiterjesztése

A bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása mellett az új irányelv a közbiztonságot fenyegető cselekmények elleni védelemre és azok megelőzésére is kiterjed.

Az új irányelvet alkalmazni kell majd a személyes adatok határokon átnyúló kezelésére, valamint a személyes adatoknak a rendőri és az igazságügyi hatóságok általi, pusztán nemzeti szinten történő kezelésére egyaránt. A kerethatározat, amelyet az irányelv felvált, csupán a tagállamok közötti adatcserére terjedt ki.

Az érintettek jogai

A szabályok egyensúlyt biztosítanak a magánélethez való jog, illetve aközött a szükségszerűség között, hogy a rendőrségnek a nyomozás kezdeti szakaszában titokban kell tartania az adatkezelés tényét. A szöveg ugyanakkor felsorolja azokat az információkat, amelyeket az érintettnek minden esetben meg kell kapnia annak érdekében, hogy megvédhesse jogait, ha úgy gondolja, hogy adatait szabálytalan módon kezelték.

A szabályok kiterjednek majd a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására is.

Megfelelés

Az új irányelv adatvédelmi felelős kinevezését írja elő annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok biztosíthassák az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést.

A megfelelés biztosításának másik eszköze a hatásvizsgálat. Abban az esetben, ha az adatkezelési tevékenység valószínűleg magas kockázattal jár az egyének jogaira és szabadságaira nézve, a hatóságoknak vizsgálatot kell folytatniuk az adatkezelési tevékenység lehetséges hatásait illetően, különösen akkor, ha az adatkezelés új technológia felhasználásával történik.

Nyomon követés és kártérítés

Az irányelv szövege igazodik a rendelet szövegéhez annak érdekében, hogy nagy vonalakban mindkét jogszabályban azonos alapelvek érvényesüljenek. Ezen felül a felügyeleti hatóságra vonatkozó szabályok is nagymértékben hasonlóak, mert az általános adatvédelmi rendelettel létrehozott felügyeleti hatóság foglalkozik az irányelv hatálya alá tartozó kérdésekkel is. Az új irányelv ezenkívül kártérítéshez való jogot is biztosítana az érintetteknek arra az esetre, ha a szabályok be nem tartásával folytatott adatkezelés következtében kárt szenvedtek.

Következő lépések

Az Európai Parlament várhatóan a jövő hét csütörtöki, április 14-i plenáris ülésen második olvasatban szavazásra bocsátja a vonatkozó szövegeket, ami egyúttal azt is jelenti, hogy módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács első olvasatban kialakított álláspontját, és a jogalkotási folyamat ezzel lezárul.

Ezt követően a jogszabályok szövegét kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Tanács 2016. május 17-én hivatalosan elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban történő megerősítésére vonatkozó új szabályokat.

A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv elmélyíti a tagállamok közötti együttműködést a létfontosságú kiberbiztonság terén. Meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (többek között az energia, a szállítás, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) gazdasági szereplők és a digitális szolgáltatók (az online piacterek, az online keresőprogramok és a számításifelhő-szolgáltatások) biztonsági kötelezettségeit Minden uniós tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több nemzeti hatóságot és ki kell dolgoznia a kiberfenyegetések kezelésére vonatkozó stratégiát.

A holland elnökség és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) már megkezdte az irányelv végrehajtásának előkészítését. A számítógépes biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok (CSIRT) hálózata, amelyet hivatalosan az irányelv hoz majd létre, április 5-én Hágában tartotta első informális ülését, majd május 10-én Rigában ült össze ismét.

A Tanács ma első olvasatban elfogadott álláspontja megerősítette az Európai Parlamenttel 2015 decemberében elért megállapodást. Az eljárás akkor zárul majd le, ha az Európai Parlament második olvasatban jóváhagyja a jogi aktust. Az irányelv várhatóan 2016 augusztusában lép majd hatályba.

Bővebb információkat a 2015. decemberi sajtóközleményünkben olvashat az alábbi linkre kattintva.

A Tanács 2016. május 17-én új szabályokat fogadott el a pénzügyi referenciamutatók pontosságának és integritásának javítása érdekében.

A rendelet célja, hogy a közelmúlt manipulációs botrányait követően helyreállítsa a bizalmat a pénzügyi referenciamutatóként használt indexek iránt. A cél, hogy javuljon a referenciamutatók megalapozottsága és megbízhatósága, és ezáltal erősödjön a pénzügyi piacok iránti bizalom.

A referenciamutatók manipulálása

A referencia-kamatlábak (pl. Libor és Euribor) közelmúltbeli manipulálásának esetei rámutattak a referenciamutatók jelentőségére és sérülékenységére. Számos pénzügyi eszköz és pénzügyi ügylet árazása a referenciamutatók pontosságától függ. A referenciamutatóként használt indexek integritásával szembeni kételyek alááshatják a piaci bizalmat, veszteséget okozhatnak a fogyasztóknak és a befektetőknek, valamint torzíthatják a reálgazdasági folyamatokat.

Célkitűzések

A referenciamutatók manipulálásának veszélyével állunk szemben minden olyan esetben, amikor összeférhetetlenség áll fenn, illetve mérlegelési jogkör gyakorolható, és ezekre vonatkozóan a felügyelet nem megfelelő. A rendelet céljai a következők:

• a referenciamutató-előállítási folyamat irányítási és kontrollkörnyezetének javítása, különösen annak biztosítása céljából, hogy a referenciamutató-kezelők elkerüljék az összeférhetetlenségeket, de legalábbis kezeljék azokat megfelelően
• a referenciamutató-kezelők által használt bemeneti adatok és módszerek minőségének javítása
• annak biztosítása, hogy a referenciamutatók adatszolgáltatóit és az általuk szolgáltatott adatokat megfelelően ellenőrizzék, különös tekintettel az összeférhetetlenségek elkerülésére
• a fogyasztók és a befektetők védelme az átláthatóság javítása és megfelelő jogorvoslati lehetőségek révén

A rendelet

A rendelet jogilag kötelező magatartási kódexet vezet be az adatszolgáltatókra vonatkozóan, amely megalapozott módszerek alkalmazására, valamint elegendő mennyiségű megbízható adat figyelembevételére kötelezi őket. A konkrét előírások között szerepel, hogy amennyiben azok rendelkezésre állnak, tényleges ügyletekre vonatkozó bemeneti adatokat kell használniuk. Azokban az esetekben azonban, amikor az ügyleti adatok nem elegendők, más adatok is felhasználhatók.

Bár a rendelet széles hatályú, a kritikusnak ítélt referenciamutatókra szigorúbb szabályokat állapít meg, így például az érintett illetékes hatóságok hatásköre kiterjed a bemeneti adatok szolgáltatásának előírására is. A rendelet nem vonatkozik a központi bankok, és bizonyos körülmények között a központi szerződő felek és a hatóságok által nyújtott referenciamutatókra.

A referenciamutató-kezelőknek az elhelyezkedésük szerinti ország illetékes hatóságához kell majd engedélyért fordulniuk, és annak felügyelete alá tartoznak. Ha egy referenciamutató-kezelő nem felel meg a rendelet előírásainak, az illetékes hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti az engedélyét. A referenciamutató-kezelőknek az összeférhetetlenségek elkerülését biztosító irányítási és ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazniuk.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) fogja koordinálni a referenciamutató-kezelőknek a nemzeti ellenőrző hatóságok általi felügyeletét. A kritikus referenciamutatókkal kapcsolatos döntéshozatal céljából felügyeleti kollégium jön létre, amelyben a nemzeti felügyeletek mellett az ESMA is részt vesz.

A referenciamutatók három kategóriája

A referenciamutatókra a méretüktől és jellegüktől függő követelmények vonatkoznak majd, ugyanakkor az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) nemzetközileg elfogadott elveivel összhangban egy minimális követelményrendszert minden esetben be kell tartani.

• Kritikus referenciamutatók: a valamely pénzügyi eszközhöz vagy pénzügyi ügylethez referenciaként alkalmazott, vagy egy befektetési alap teljesítményének mérésére használt mutatók, amennyiben a mutatóban szereplő összes futamidő figyelembevételével ezek összértéke eléri az 500 milliárd eurót; illetve az elsősorban egy adott tagállamban található adatszolgáltatók adatszolgáltatásán alapuló referenciamutatók, amennyiben ebben a tagállamban kritikusnak minősülnek. A 400 milliárd eurót elérő referenciamutatók szintén kritikusnak tekinthetők, ha nincs vagy csak nagyon kis számú piaci alapú helyettesítőjük van, és hiányuk jelentős mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolna a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozására.
• Jelentős referenciamutatók: a valamely pénzügyi eszközhöz vagy pénzügyi ügylethez referenciaként alkalmazott, vagy egy befektetési alap teljesítményének mérésére használt mutatók, amennyiben a mutatóban szereplő összes futamidő figyelembevételével ezek összértéke hat hónap átlagában eléri az 50 milliárd eurót. Az említett küszöbértéket el nem érő referenciamutatók is jelentősnek minősülhetnek, ha piaci hatásuk számottevő, és nincs vagy csak nagyon kis számú piaci alapú helyettesítőjük van.
• A nem jelentős referenciamutatók a „tartsd be vagy indokold meg” elven alapuló, egyszerű szabályozás alá tartoznak, nevezetesen a nemzetközileg elfogadott IOSCO-elvekkel összhangban levő általános elvek vonatkoznak rájuk.

Külön szabályozási rendszerek

Az árupiaci és a szabályozott piaci referenciamutatókra, valamint a referencia-kamatlábakra külön szabályozás vonatkozik.

• Árupiaci referenciamutatók: a 100 millió eurót meghaladókra az olajpiaci árakat szolgáltató ügynökségekre vonatkozó, 2012. október 5-én közzétett IOSCO-elvek alkalmazandók. A G20-ak által 2012-ben jóváhagyott elvek a referenciamutatókra vonatkozó szabályozási követelmények globális standardjaként szolgálnak, és a kormányzati struktúrákra, az ellenőrzésekre, az integritásra és az összeférhetetlenségek kezelésére terjednek ki.
• Referencia-kamatlábak: mivel esetükben nagyobb az összeférhetetlenség és az adatmanipuláció veszélye, a bemeneti adatokra és az adatszolgáltatókra további követelmények is vonatkoznak.
• Szabályozott piaci referenciamutatók: mentesülnek egyes követelmények alól, mert a mutatók meghatározásához felhasznált adatok jellege miatt kisebb a manipuláció és az összeférhetetlenség veszélye.

Harmadik országokra vonatkozó szabályozás

A nem uniós országok által előállított referenciamutatókat – amennyiben azok megfelelnek az IOSCO-elveknek – az uniós felügyelt szervezetek „elismerési” vagy „jóváhagyási” rendszer alapján alkalmazhatják.

Ezenfelül egy részleges egyenértékűségi rendszer fogja megkönnyíteni az egyenértékűség biztosítását olyan harmadik országok viszonylatában, amelyek nem tervezik, hogy a közeljövőben minden típusú referenciamutatóra vonatkozó teljes rendszert vezessenek be, viszont adott referenciamutatókra – például egyes referencia-kamatlábakra – vagy ezek kezelőire különös szabályokat vezettek vagy vezethetnek be.

Európai Parlament

A rendeletről 2015 novemberében megállapodás született az Európai Parlamenttel. A Parlament 2016. április 28-án első olvasatban jóváhagyta a szöveget.

A rendeletet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, vita nélkül fogadták el.

A Tanács 2016. május 17-én elfogadta a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésére, kereskedelmére és az Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos új szabályokat, megerősítve az Európai Parlamenttel 2015 decemberében létrejött megállapodást.

Egységes és átfogóbb jogi keret

Míg a területre vonatkozó korábbi uniós szabályozás állatfaj szerint szerveződött, az új rendelet egyetlen szövegben tartalmazza a szarvasmarhafélékre, a sertésfélékre, a juhfélékre, a kecskefélékre és a lófélékre vonatkozó közös, egyszerűsített előírásokat, figyelembe véve a lótenyésztő ágazat egyedi sajátosságait is. A módosított szabályok számos kérdésre kiterjednek, többek között a tenyésztéssel foglalkozó szervezetek elismerésére, tenyésztési programjaik jóváhagyására, az állatok törzskönyvekbe és tenyésztési nyilvántartásokba való bejegyzésére, a teljesítményvizsgálatra és a tenyészértékbecslésre, valamint a származási igazolások tartalmára.
Az új rendelet emellett az állattenyésztési ágazathoz igazított hatósági ellenőrzések végzésére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat.

A belső piac és a kereskedelem működésének javítása

Az új szabályok célja az uniós jogszabályok tagállami átültetéséből adódó kereskedelmi akadályok kiküszöbölése, továbbá a jóváhagyott tenyésztőszervezetek több tagállamra kiterjedő tevékenységei során fennálló problémák és indokolatlan korlátozások megszüntetése.

Az állatgenetikai erőforrások és a veszélyeztetett fajták megőrzése

Az állattenyésztésről szóló rendeletet hozzá fog járulni az értékes állatgenetikai erőforrások megőrzéséhez, a biológiai sokféleség védelméhez, valamint a jó minőségű, adott régióra jellemző termékek előállításához.

E célt elérendő, a nemzeti hatóságok megtagadhatják az olyan tenyésztési programok jóváhagyását, amely az adott fajtára nézve kockázatos. A már veszélyeztetett fajták esetében a nemzeti hatóságok átmeneti jelleggel akár maguk is végrehajthatnak az adott fajtára vonatkozó tenyésztési programot, hogy biztosítsák annak megóvását.

Végül pedig: a rendelet konkrét szabályokat tartalmaz az olyan fajták rekonstrukciójára vonatkozóan, amelyek már eltűntek, vagy amelyeket komolyan fenyeget a kihalás veszélye.

A következő lépések

A rendelet 2016 közepén lép hatályba és 2018 második felétől lesz alkalmazandó.

A homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnap alkalmával az EU ismételten kiáll minden egyes ember egyenlősége és méltósága mellett, függetlenül szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól.

Bár az elmúlt időszakban világszerte történtek előrelépések, még mindig majdnem 80 államban büntetik az azonos neműek közötti kapcsolatot. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek sok helyütt nap mint nap szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel és erőszakkal. Az EU ismételten felszólítja a világ országainak kormányait, hogy teljesítsék nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, ítéljék el az intoleranciát és segítsék elő az egyenlőséget az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és más eszközöknek megfelelően.

A mai napon az EU egyúttal tiszteleg az emberi jogok védelmezői, az aktivisták, az újságírók és a civil társadalmi szervezetek előtt bátorságukért, mellyel az LMBTI-személyeket érő jogsértések ellen küzdenek. Munkájuk nélkülözhetetlen e kérdések előtérbe helyezéséhez, a visszaélések dokumentálásához és az alapvető emberi jogok hathatós képviseletéhez egyaránt.

Az LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos uniós iránymutatásokkal és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban továbbra is együtt dolgozunk majd minden partnerünkkel azon, hogy az emberi jogok minden emberre vonatkozóan és világszerte érvényesüljenek.