Biztonságpolitika

A német kormány nem támogatja az Egyesült Államok azon törekvését, hogy katonai úton oldja meg a "koreai válságot". Ehelyett diplomáciai és politikai megoldást akarnak.

Tovább olvasom

2017. augusztus 3-án az Airbus Defence and Space vállalat leszállította az első C-295-öst (Brazíliában az SC-105 Amazonas nevet kapta), annak is a kutató-mentő (SAR) feladatkörű verzióját, a Brazil Légierő részére.

Minden korábbi utasforgalmi rekord megdőlt júliusban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren: még sohasem fordult elő, hogy egyetlen hónapban az induló és az érkező utasok száma meghaladta volna az 1 millió háromszázezret.

Ezt a posztot már hónapokkal ezelőtt meg akartam írni. A Barents Observerben olvastam, hogy Murmannszkból elindult a Dimitrij Donszkoj tengeralattjáró Szentpétervárra, hogy részt vegyen a július végi nagy flotta szemlén. Ez azért hozta lázba az érdeklődőket, mert az út során van egy szakasz, ahol a hajónak mindenképpen kell majd megtennie, azaz lehet majd fotózni spotterkedni. A DD az utolsó még működő Tájfun osztályú tengeralattjáró, s egyben így a világ legnagyobb tengeralattjárója. Az elmúlt években már csak a tesztelésre, a legújabb SLBM-ek tesztelésére használták.
Amit az indulás előtt nem lehetett tudni, az az volt, hogy végül a hajó egyszer sem merült le a víz alá, az egész hosszú utat, Norvégia megkerülését, a dán szorosokat majd a Balti-tengert a felszínen tette meg. Persze a NATO hadihajói és repülőgépei végig követték a kis flottillát (A DD-vel együtt ment a Nagy Péter rakétás cirkáló, a Nyikolaj Csiker és az SB-123 vontató hajók). Az alábbi képen csak a két utóbbi van rajta, gondolom azért, mert a hadihajók nem használnak semmi olyat, amivel azonosíthatók.
Forrás.
Ami az ilyen civileknek külön öröm volt, hogy a hajónak vagy Öresundon (svéd-dán), vagy a Store Belt-en (Fyn és Sjelland szigetek) szoroson kellett átmennie. Mindkettő fölött híd megy át, de a partról is elég jól belátni objektívvel.
Ez a video tágabb perspektívából mutatja a Store Belten való átkelést. Nem lehet beágyazni. Azt lehet látni, hogy sem a forgalmat nem állították le a hídon, sem a bámészkodók nem látszanak a hídon, lehet hogy nem is lehet felmenni gyalogosan?

Még arra is gondoltam, hogy kirepülök fapadossal, aztán vonattal elmegyek a hídhoz fotózni. Aztán persze az egyéb feladtok elhavaztak. Most megint szembe jött a dán Ifjúsági Atlanti Tanács FB oldalán két fénykép és rákerestem, hogy milyen képek születtek a hajóról. Van köztük, néhány nagyon impresszív.
Az eredmény meglepően kevés volt (vagy nem kerestem elég alaposan). Ez az orosz video már Kronstadban mutatja be a Dimitrij Donszkojt és a Nagy Pétert:
Ezt pedig az egyik dán tévé csatornának (TV2) a tévéfelvétele, nagyon szép képek.

2017. július 18-án a nemzetközileg nem elismert Donyecki Népköztársaság vezetője, Alexander Zaharcsenko megpróbálta kikiáltani Malorossziját, azaz Kis-Oroszországot Ukrajna utódállamaként. Ebben állítólag Ukrajna régióiból érkező küldöttekkel állapodott meg, habár az ebben való részvételét a szintén Kelet-Ukrajnában lázadó Luhanszki Népköztársaság is tagadja. Sőt, még a donyecki törvényhozó testület elnöke, Denisz Pusilin sem állt ki teljesen az ötlet mellett. Kis-Oroszország koncepcióját minden, a minszki jegyzőkönyvek megvalósításán fáradozó állam nehezen fogadta, még a lázadókat támogató Oroszország is.

Kis-Oroszország koncepciója

Zaharcsenko egy föderatív államot képzelt el új névvel, alkotmánnyal, politikai berendezkedéssel és gazdasági elvekkel. Ehhez szerinte az első lépés az, hogy Ukrajnát át kell nevezni Kis-Oroszországgá, mivel a jelenlegi név összemosódott a háborús bűnökkel, a tömegterrorral és a népirtással.  A Kis-Oroszország elnevezést a cári időkben használták, amikor a mai Ukrajna egyes területei az Orosz Birodalomhoz tartoztak, így a nemzeti büszkeségükre érzékeny ukránokat eleve sérti ez a név.

Kis-Oroszország, azaz Ukrajna egyesítése után pedig egy 3 éves szükségállapotot szeretne Zaharcsenko, ami alatt a politikai pártok tevékenységét és a külföldi támogatásokat betiltanák. Emellett a mostani vezetés bűneit egy nemzetközi szakértőkkel kiegészült nyomozással derítenék fel, a polgárháború kialakulásában felelős személyeket pedig elítélnék – ennél a pontnál Viktor Janukovics, volt oroszpárti ukrán elnököt és Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnököt és körét nevezték meg.

Mindezt azzal magyarázzák a Donyecki Népköztársaságban, hogy Ukrajna egy bukott állam, ami képtelen megfelelő életkörülményeket teremteni a lakossága számára, hiszen egy gazdasági katasztrófa szélén áll. Miközben az ukrán vezetés illegitim, mert puccs után, politikai terror árnyékában választották meg. Az előbbiek okán létrejött instabilitás miatt pedig félő, hogy a neonácik fognak hatalomra kerülni, akik egy sokkal kiterjedtebb polgárháborúba sodorják Ukrajnát. Így Zaharcsenko szerint a legjobb megoldás a békére Kis-Oroszország létrehozása.

Nemzetközi reakciók

Azonban úgy tűnik, hogy Donyecken kívül sehol sem gondolják úgy, hogy ez a javaslat lenne a megoldás a polgárháborúra. Donyeck harcostársa, a Luhanszki Népköztársaság kijelentette, hogy ők erről az ötletről a médiából hallottak először és nem küldtek képviselőket Donyeckbe. Mint mondták, ők a minszki jegyzőkönyv megvalósítása mellett elhivatottak. Donyeckben erre az válasz, hogy Kis-Oroszország létrejöttével nem lenne lehetséges a háború, mert a hazájuk egységes lenne, így a minszki jegyzőkönyv lényegét teljesítenék.

Az ukrán elnök Zaharcsenko elképzelését teljesen elutasította, a lázadó államok vezetőit pedig orosz báboknak nevezte. Ő úgy gondolja, hogy a polgárháborúból való kiút a minszki jegyzőkönyv betartása, amit ez a felvetés ellehetetlenít, hiszen ha az ukrán vezetést illegitimnek tekintik, akkor nem tudnak velük együtt dolgozni. Porosenko reményét fejezte ki aziránt, hogy egyszer az orosz katonákat és tüzérséget kivonják majd Kelet-Ukrajnából, így a Donbasz és a Krím-félsziget visszakerülhet ukrán fennhatóság alá.

Németország, Franciaország és az Európai Unió szintén elítélték Kis-Oroszország ötletét. Szerintük a minszki jegyzőkönyvet kell betartani és megvalósítani. Az oroszokat is megkérték arra, hogy határolódjanak el a felvetéstől.

Oroszország ezt meg is tette, amikor kijelentették, hogy nekik ehhez nincsen közük, ők a minszki jegyzőkönyv mellett állnak. Sőt, Oroszország minszki főtárgyalója, Boris Grizlov azt mondta, hogy Zaharcsenko nem valódi politikát folytat, hanem információs háborút vív.

Az oroszok őszintesége azonban kérdéses. Az őszinteség mellett szól, hogy a legfontosabb orosz TV csatornák eleinte nem számoltak be Kis-Oroszország kikiáltásáról, mintha nem lett volna rá forgatókönyvük – persze ez lehet ügyes színjáték is. Emiatt egyesek úgy látják, hogy a felkelők kezdenek túlzottan önállósodni, viszont ez ellen szól, hogy az államaik Oroszország támogatása nélkül nehezen maradnának fent. Az őszinteséget megkérdőjelezők úgy gondolják, hogy ez egy oroszok által kitervelt akció volt, aminek a célja az lehetett, hogy figyelmeztessék Nyugatot: Ukrajnának meg kell valósítania a minszki jegyzőkönyvbe foglalt kötelezettségeit, különben a helyzet tovább romolhat a keleti határán.

Visszalépés az új állam kikiáltásától

Kis-Oroszország kikiáltása kapcsán Zaharcsenko nemcsak a nemzetközi közösséggel találta magát szemben. A Donyecki Népköztársaság törvényhozásának elnöke, Denisz Pusilin rögtön kijelentette, hogy ez még nem lehet végleges döntés. Szerinte ez nem több egy érdekes kezdeményezésnél, amit meg kell vitatni és amiről ki kell kérni a lakosság véleményét, hogyha meg szeretnék valósítani.

Később pedig már maga Zaharcsenko is úgy nyilatkozott, hogy ez nem egy végleges döntés volt a részéről, csupán egy vitaindító javaslat, ahol ő az új állam létrehozása mellett állt ki. Tehát úgy tűnik, hogy a Donyecki Népköztársaság vezetője is egy nagyot lépett hátra, valószínűleg a nagy ellenállásra való tekintettel.

Észak-Koreában több mint hárommillió önkéntes jelentkezett a hadseregbe, azzal a szándékkal, hogy felvegyék a harcot az amerikai fenyegetéssel. Trump fenyegetőzése a diákokat is mozgósította.

Tovább olvasom

Németország 158,5 millió dollárt szán a meglévő nyolc Lockheed P-3C Orion tengeri járőrgépének modernizálására. Ebből az összegből a fedélzeten helyet foglaló operátorok munkahelyeinek modernizálásra fogja futni, illetve a tengeralattjárókat felderítő rendszer összetevői kerülnek megújításra. A munkálatok 80 százaléka Németországban kerül majd elvégzésre, míg a fennmaradókat az Egyesült Államokban fogják elvégezni.

Olaszország szeretné előbb visszakapni az Egyesült Államokban található Luke légibázisra telepített és ott a földi és a légi személyzet képzésében részt vevő Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázóinak egy részét. Egészen pontosan négy példányról lenne szó. Róma azzal indokolja ennek a döntésnek a szükségességét, hogy mivel csökkent az ország által beszerzésre kerülő gépek mennyisége és a gyártási-átadási sebesség is, ezért ezek a példányok kellenek ahhoz, hogy a típus 2018 végén hadrendbe állítható legyen. Washingtonban alaposan meg kell majd nézni az olasz elképzelés megvalósíthatóságát, hiszen a személyzetek képzése ebben a korai fázisban rendkívüli fontossággal bír. Másrészről a típus gyártása folyamatos, így nem okozhatna nagy problémát pár példány pótlása, bár a kiadásokra, vagy egyes alakulatok feltöltöttségére lehet kihatása.

Átvette első Sikorsky SH-60F Seahawk helikopterét a spanyol haditengerészet. A forgószárnyas a Mayport amerikai haditengerészeti bázison került átadásra, ahonnan az ausztrál haditengerészetnél tett látogatás után hazatérő RISTÓBAL COLÓN fregatt (az F-100-as osztály 5. egysége) fedélzetén érkezik meg Európába.

Elkezdték a BMR-3MA aknamentesítő harckocsik leszállítását az orosz haderő számára. A T-90-es harckocsin alapuló jármű 44 tonnát nyom és az aknamentesítést 12 kilométer per órás sebességgel képes elvégezni, a KMT-7-es aknataposó hengerek segítségével, tömege ezekkel együtt már 51 tonnára növekszik. A kétfős személyzetén kívül még további három utász szállítására képes a belső terében. A csapatpróbák eredménye alapján a BMR-3MA aknamentesítő harckocsit hatékonyabb klímaberendezéssel és korszerűbb rádió adó-vevőkel látták el. A 6,92 méter hosszú, 3,81 méter széles és 2,96 méter magas jármű fegyverzetét egy 12,7 milliméteres Kord nehézgéppuska alkotja. A harckocsiból eredő fejlesztés eredményeként az amúgy is erős páncélzat, reaktív kazetták felszerelésével lett tovább erősítve, valamint a távirányítású robbanóeszközök elleni védelmet zavarórendszer növeli még jobban. Exportra az Uralvagonzavod BMR-3MSz típusjelzéssel áll készen az aknamentesítő harckocsi gyártására.

Az egyiptomi haditengerészet augusztus 8-án vette át második Type 209/1400 típusú tengeralattjáróját. A Németországban épülő egység a 864-es hadrendi számot visel tornyának oldalán. Kairó négy példányt vásárolt meg a lemerülve 1594 tonnás vízkiszorítású, 62 méter hosszú, 6,2 méteres testátmérővel rendelkező tengeralattjárókból.

Jelenleg még a próbákon vesz részt, de várhatólag szeptemberben már átadásra fog kerülni Iránban a helyi építésű FATEH-osztályú tengeralattjárók első példánya. A perzsa nyelvben hódító-t jelentő FATEH vízkiszorítása majdnem 600 tonna, hossza 48 méter, meghajtásáról dízel-elektromos rendszer gondoskodik. Fegyverzetét, amik lehetnek torpedók, rakéták, vagy aknák, négy vetőcsőből bocsáthatja útjára.

Indiában augusztus 10-én hajtotta végre első repülését egy izraeli ELM-2052 AESA antennával ellátott radarral felszerelt Jaguar vadászbombázó. A francia-brit fejlesztésű repülőgépek Indiában szolgálatba lépő példányainak gyártását, túlnyomó részben a helyi HAL végezte el és szintén ők voltak a felelősek a Darin modernizációs programért is. Ez most a 3. szintjére érkezett, így a Darin III-as jelzést viselő Jaguar-ok új generátorokat kaptak, így a fedélzeti elektronika átalakítása előtt is megnyílt az út. Ezt ki is használták, ugyanis a Jaguar új fedélzeti számítógépet, repülési műszereket, új HUD-ot – az LCA Tejas-al megegyező típust - és a műszerfalra két többfunkciós kijelzőt, digitális videófelvevőt, új fedélzeti adatrögzítőt és műholdas, valamint inerciális navigációs rendszert, radar besugárzásjelzőt és rádióelektronikai ellentevékenységi rendszert kaptak.

Szintén új a robotpilóta és a hajók elleni feladatra szánt Thompson-CSF Agave radarral ellátott IM változatok után az IS variánsok orrába is fedélzeti rádiólokátor, a fent említett  ELM-2052 kerül beépítésre. A szükséges orrkúp szintén hazai gyártmány, az első darabot 2010 áprilisában adták át. Természetesen ezek a modernizálások maguk után vonják egyrészt a bevethető fegyverzet bővítését is, valamint a gép üres tömegének növekedését is. Az ELM-2052 AESA antennával ellátott rádiólokátor a HAL Tejas MkIA vadászbombázókba is beszerelésre kerül, ennél a típusnál 2019 végére van ütemezve az első repülés végrehajtása.

Internetre felkerült fotók alapján úgy tűnik Kínában optikai/infravörös végfázisos irányítórendszerrel egészítették ki a légi indítású, szárazföldi célok elleni bevetésre tervezett CJ-10K/KD-20 robotrepülőgép irányítórendszerét. A fotón a Xian H-6K bombázó szárnyai alatt láthatók az Ukrajnából megvásárolt K-55-ös robotrepülőgép alapján kifejlesztett, nagyjából 1500 kilométeres hatótávolságú fegyver, melynek orr-részén az optikai vezérléssel ellátott fegyverekéhez hasonló műagyag védősapka helyezkedik el. Egy képfelismerő rendszerrel kiegészített vezérlőrendszer még pontosabbá teheti az inerciális és műholdas, továbbá terepfelismerő rendszerekkel már ellátott navigációs rendszert.

Július 28-án végrehajtotta első, majd kicsit később már a második repülését is az Amerikai Egyesült Államok elnökének rövidtávú légi szállítását majdan végrehajtandó Sikorsky VH-92A helikopter EDM-1-es jelzést (Engineering Development Model 1) viselő példánya. Az összesen egyórás szárnyalást további 249 követi még, hogy a 12 hónapos tesztprogramot teljessé tegye. A várhatólag 2020-ban szolgálatba lépő VH-92A-ból még egy, az EDM-2-es is csak a próbák elvégzésére fog szolgálni, a várhatólag 21 megrendelésre kerülő példányból eddig 4 megépítése biztos, a többi megrendelésére 2019-ben kerülhet sor.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

AMX International AMX-T.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Panavia Tornado GR.4.

Boeing F-15E Strike Eagle.

Mil Mi-28N.

Lockheed P-3C Orion.

Dassault Mirage 2000D.

McDonnell Douglas F-4G Phantom II.

Szuhoj T-50.

General Dynamics F-16BM Fighting Falcon.

Dornier Do-31E.

Canadair NF-5A.

MiG-21MF.

McDonnell Douglas F/A-18D Hornet.

Xian JH-7A Flying Leopard.

Republic F-105D Thunderchief.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Convair F-102A Delta Dagger.

Dassault Rafale C.

Lockheed F-104G Starfighter.

Kamov Ka-52 Alligator.

Northrop F-5E Tiger II.

IAR-99 Soim.

Ami késik, nem múlik. Majdnem egy év után ugyan, de podcastunkban folytatjuk a beszélgetést Sayfo Omarral, a Magyar Demokrata külpolitikai újságírójával. Mai témáink az iszlamista világnézet és a közel-keleti válságjelenségek közötti összefüggések, és az ezekre adott politikai reakciók Nyugat-Európában. Az ihletet egykori interjúalanyunk, John Derbyshire szolgáltatta. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetők itt. Jó szórakozást!

[...] Bővebben!

Ami késik, nem múlik. Majdnem egy év után ugyan, de podcastunkban folytatjuk a beszélgetést Sayfo Omarral, a Magyar Demokrata külpolitikai újságírójával. Mai témáink az iszlamista világnézet és a közel-keleti válságjelenségek közötti összefüggések, és az ezekre adott politikai reakciók Nyugat-Európában. Az ihletet egykori interjúalanyunk, John Derbyshire szolgáltatta. Az adás letölthető innen. Jó szórakozást!

[...] Bővebben!

Az európai ügyekért felelős török miniszter felszólította az Európai Uniót, hogy "falak" helyett inkább "hidakat építsen", és engedje be az Európába tartó menekülteket.

Tovább olvasom

Augusztus 8-án ismét ellátogatott a Biztonságpolitikai Szakkollégium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gólyatáborába, amit ebben az évben Tatán rendeztek meg. A szakkollégiumot Halasi Gábor, Kovács Tünde, Petróczki Márk és Rozgonyi Attila képviselte.

A szakkollégium képviselői megismertették a frissen felvételt nyert hallgatókat a szakkollégium működésével, valamint tájékoztatták az érdeklődőket az őszi tagfelvétellel kapcsolatos tudnivalókról.

A bitonságpolitika iránt érdeklődő hallgatók idén október 8-án éjfélig adhatják le jelentkezésüket egy online platformon keresztül, ahol a nevüket, az e-mail címüket, és az általuk választott egyetemi szak nevét kell megadniuk, valamint azt, hogy honnan értesültek a tagfelvételi lehetőségről. A jelentkezés nyitott minden olyan egyetemista előtt, aki Budapesten folytatja tanulmányait levelező vagy nappali munkarendben, alapszakon, mesterszakon vagy doktori képzés keretében.

A jelentkezésről további információt ITT találsz!

Idén augusztusban két olyan esemény is felkerül az Air Base blogra, amelynek tízéves évfordulójára tekinthetünk vissza. Az egyik a 2007-es kecskeméti nemzetközi repülőnap, a másik szállítógépes vonatkozású. Ebben a bejegyzésben az előbbiről, a 2007. augusztus 11-12-én megrendezett repülőnapról lesz szó.

A kétnapos airshow sokak számára 3-4 naposra bővült, mivel egyre többen fedezték fel, hogy nemcsak a repülőnapon, hanem azt megelőzően, az érkezési napokon is remek fotókat lehet készíteni, igaz nem a repülőbázison, hanem a kerítésen kívül. Ennek megfelelően a csütörtöki, de leginkább a pénteki napon, a reggeli óráktól kezdve egyre többen gyűltek össze fényképezőgéppel a kezükben, az éppen használatos pályairánynak megfelelően a 44-es út mellett. Nagyjából ekkorra tűntek el a filmes gépek a fotóskezekből és helyüket a digitális technika váltotta fel.

Szoros kötelékben a Türk Yildizlari (Török Csillagok) együléses NF-5A és kétüléses NF-5B gépei. 

A belga F-16-os utánégetős startját a szárnyvégi Smokewinderek tették még látványosabbá.

Az áttelepüléshez póttartályokat függesztettek a Patrouille de France gépeire. A leszálló Alpha Jet mögött a kötelék másik gépe is a leszálláshoz készül.

Szerbiából több típus is érkezett, például ez a magántulajdonban lévő, Lycoming motoros, légcsavaros J-20 Kraguj. A farokkerekes gép korabeli jugoszláv felségjelet és polgári lajstromot visel. 

A Tornado F.3-asra a tengerentúli gyakorlatokon gyakran erőltették az ellenséges vadászgép szerepét - és taktikáját - behatárolva a mozgásterüket. Ha viszont a RAF pilóták és operátorok szabad kezet kaptak, az F.3-as már nem volt könnyű préda. A Királyi Légierő a Typhoon típussal váltotta a Tornado vadász változatát. 

Kétüléses lengyel Szu-22-es Swidwinből. Egy évvel korábban is leszálltak Kecskeméten, de akkor csak tankolás céljából, egy olaszországi repülőnapról hazafelé tartva.

A jageli Aufklärungsgeschwader 51 Tornadója felderítőkonténerrel érkezett. Ez az alakulat is többször járt a kecskeméti repülőnapon, Tornadóik 1998-ban és 2003-ban is a statikus bemutatót színesítették.

A francia légierő Alpha Jet köteléke a levegőben, egy sötétszürke példány a statikus soron volt látható.

A spanyolok áttelepülését támogató CASA C-295-ös.

A román IAR330-as 20 mm-es gépágyúval, szenzortoronnyal és függesztési pontokkal felszerelt SOCAT változata.

An-26-osokból szép volt a felhozatal. A házigazdák Ancsáin kívül repültek még a lengyelek, a csehek és a románok kéthajtóművesei is. Itt az utóbbiaké érkezik a pénteki napon. 

Ez a kedves formájú légcsavaros nem más, mint a dán légierő alapkiképző gépe, a mifelénk kevéssé ismert T-17 Supporter. A képen a Baby Blue formáció fele húz át.

 A leszálló irányra fordul a Luftwaffe F-4F Phantom II-ese.

Cseh Gripen Cáslavból.

2007-et írunk, a magyar égen még a MiG az úr!

A Fortele Aérienne Romane akkoriban a 6196-os oldalszámú aranyosgyéresi (Campia Turzii) LanceR-t küldte a nemzetközi repülőnapokra.

Leszálló irányon egy francia C-160 Transall.

F-16C Észak-Olaszországból, az USAFE avianói ezredétől.

Elegáns farokfestés a Royal Air Force Tornado GR4-esén. A 029-es csapásmérőt 2009-ben egy csehországi gyakorlaton láthattuk újra.

A Bundeswehr Bo-15-ös könnyű helikoptere érkezik Kecskemétre. Az 1979-ben rendszeresített típusból több mint 300 példányt üzemeltettek a német hadseregnél. Kivonására 2016 végén került sor.

Az egykori Flying Stars kötelék pilótáiból alakult Stars formáció három gépe szoros kötelékben. A Galebek első bemutatója mindössze két hónappal a kecskeméti szereplésük előtt volt. 2009-ben pénzügyi nehézségek miatt a kötelék feloszlott.

A szlovák légierő L-39-esén a nemzeti színekből összeállított festésmintát használták az álcázófestés helyett.

Spanyol Hornet közelít a péntek délutáni gyakorlórepülés után.

A kilenc hengeres Wright Cyclone csillagmotor dübörgése közepette leszáll a Flying Bulls flottájának T-28-asa. Az OE-ESA lajstromjelű Trojant 2002-ben láthattuk először a budaörsi repülőnapon. 

Egy jet, aminél nem kellett attól tartani, hogy túl gyorsan dörrent át a fényképezőgép előtt. Lassan közelít a leszálláshoz a RAF Harrier GR9-ese.

A Saab 340-esből kifejlesztett mini AWACS, az S100B Argus törzs feletti Erieye radarja ebből a szögből nem látható.

G-4 Super Galeb egy kicsit a brit Hawkra emlékeztet. A G-2 Galeb leváltására készült a nyolcvanas években.

Szerb felségjel látható a nyitott törzsféklapokkal áthúzó J-22 Orao típuson.

Négy füstcsík kíséretében leszáll a NATO E-3 Sentryje. A típuson egy magyar hölgy is szolgált akkoriban.

Itt még amerikai lajstromjellel gurul az azóta OE-LDM osztrák lajstromot viselő DC-6B. A Flying Bulls 1958-as gyártású gépe valaha Jugoszláviában repült, volt Tito luxusgépe, majd Zambiába került, ahol az ottani államfőt szállította. A következő állomás Namíbia volt, onnan került a Flying Bulls-hoz. 

Az Armée de l'Air C-160-asa a Juliet zónában.

A Pozsony melletti Malackyból érkezett L-410-es. 

Szlovén Pilatus PC-9M Hudournik taxizik az egyik gurulón. A típus Cerklje ob Krkiben települ és bár csak egy légcsavaros-gázturbinás gépről van szó, a szárnya alá függeszthető egy s más.

Futóbehúzás szinkronban. Indul a magyar Albatros géppár.

Zászlóvivő Mi-17-es Mi-24-es kísérettel.

Ma már a múlt. Jak-52-es kötelék a légi program nyitóképében.

Szürkék az égen. An-26-os és MiG-29-es áthúzása.

A nyitókép Gripen köteléke.

Leszállás utáni kigurulás nyitott fékernyővel.

Magyar MiG-29-es szinte kézzelfogható közelségben.

A Jak-11-est az egykori Csehszlovákiában is gyártották C-11 jelzéssel. Az OK-JZE is egy ilyen példány. A Jak-11-esek Ölyv elnevezéssel repültek a Magyar Néphadseregnél.

A pálya elhagyása után fékernyőt old a holland F-16-os pilótája.

A leselejtezett Sturm indítócsöveket füstölőnek alakították át az szlovák Mi-24-esek eperjesi bázisán. A típust 2011 őszén vonta ki északi szomszédunk. 

Az Aero Vodochody L-159B-jének festése 2007-re megújult, korábban kék-fehér-piros színekben láthattuk Kecskeméten és másutt.

Alakzatot váltanak a horvát Krila Oluje (Vihar Szárnyai) Pilatusai.

A Gripenek nyitott töltőcsővel gurulnak vissza a leszállás után. A cső tényleges használatára nyolc évvel később, 2015 nyarán került sor, amikor a magyar Gripen pilótákat kiképezték a légi utántöltésre. 

Mi-17-es levett ajtókkal.

Gyorsít a 6206-os Mi-8-as.

Mi-24V póttartályokkal.

A 714-es Mi-24V-re került látványos festés nem tudta feledtetni Csőri emlékét.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Egy iraki tartomány kormányzója szerint a kurdok több független államot is létrehozhatnak, mivel a Törökországban, Iránban és Szíriában élő kurdok külön népként határozzák meg magukat.

Tovább olvasom

A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén is megnyitja kapuit minden hallgató számára, aki érdeklődik a biztonságpolitika iránt és Budapesten jár egyetemre!

Miért jelentkezzek?

• Értékes kapcsolati tőkére tehetsz szert tanáraid, szakmád nagyjai és szakkollégista társaid megismerése révén
• Saját publikációs felülethez juthatsz, ahol elemzéseidet, cikkeidet teheted közzé
• Olyan többlettudásra tehetsz szert kurzusaink, konferenciáink és előadásaink révén, melyekre egyszerű hallgatóként nem lenne esélyed
• Részt vehetsz konferenciákon, tanulmányi utakon – akár külföldön is
• Kollégiumi elhelyezést kaphatsz
• Új ösztöndíjlehetőségek nyílnak meg előtted

 

Milyen kötelességeim vannak szakkollégistaként?

• A biztonsagpolitika.hu oldalunkra 1-2 havonta legalább 1 cikket vagy elemzést kell írnod
• Konferenciánk szervezésében, lebonyolításában részt kell venned, ha szükséges
• A szakmai kurzusunkra el kell járnod – de jár érte szabadon választható kredit!
• Technikai és közgyűléseinkre el kell járnod: itt döntjük el, hogy hogyan működjön a Szakkollégium

 

Hogyan tudok jelentkezni?

Ezen a linken tudod jelezni jelentkezési szándékodat. Ezután mi felveszünk téged egy listára, ami alapján a jelentkezési határidő lejártáig folyamatosan értesítünk majd mindenről, ami jelentkezőként fontos lehet számodra.

A határidő 2017.10.08. 23:59

A határidő lejárta után el kell küldened egy rövid motivációs levelet és az önéletrajzodat. Ezután részt kell venned egy írásbeli fordulón, ahol egy feladatlapon rövid kifejtős kérdésekkel és tesztfeladatokkal felmérjük alapműveltségedet és affinitásodat a biztonságpolitikához. De ne aggódj, ez nem egy második érettségi, tényleg csak azt nézzük meg, hogy nem véletlenül tévedtél-e hozzánk. Amennyiben nem, egy szóbeli forduló következik, ami lényegében egy beszélgetés rólad és az érdeklődési köreidről.

Ha ezek után meggyőztél minket arról, hogy megfelelő tagjelölt vagy, akkor október végére már szakkollégista leszel!

Amennyiben bármilyen kérdésed lenne, örömmel állunk a rendelkezésedre Facebookon vagy a biztpolszakkoll@gmail.com címen.

Törökország megkezdte egy fal építését az iráni határ mentén, hogy ellehetetlenítse az embercsempészetet és elejét vegye a terrorista csoportok beszivárgásának.

Tovább olvasom

A német külügyminisztérium köszönetet mondott az észak-atlanti szövetségnek, amiért gondoskodott arról, hogy német tisztviselők újra ellátogathassanak egy törökországi katonai létesítménybe.

Tovább olvasom

 

 

A jelen rövid összefoglaló cikk szerzőjének az a célja, hogy emlékeztessen a több mint 70 évvel ezelőtt történt eseményekre oly módon,  hogy annak összetettségére felhívja a figyelmet.

Tények

köztudott tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1945 augusztus 6-án és 9-én  atombombát dobott le  Hirosimára és Nagaszakira.

Az alábbi videó, a támadás eredeti felvételeit tartalmazza:

A támadást számos esemény előzte meg, amelyek közül ki kell emelni hogy az európai hadszíntéren  ekkor már béke honolt, hiszen ott már 1945 májusában véget ért a II.világháború, a Csendes-óceáni hadszíntéren azonban még hosszú hónapokig rendkívül véres harcok dúltak,amelynek eseménytörténete innen elérhető.

Az atomtámadás előzményei közé kell sorolunk az úgynevezett Manhattan-terv kialakítását és lebonyolítását is, mely kapcsán fontos megemlíteni azt a vonatkozó hazai szakirodalomban kevésbé feltüntetett tényt, hogy az atombomba megalkotása szorosan illeszkedett az ún. tudomány és biztonság és technológia (science & security &technology) stratégiai programjainak és elgondolásainak sorába. Ennek kidolgozásában és végrehajtásában kulcsszerepe volt a Tudományos Kutatási és Fejlesztési hivatal (Office of Scientific Research and Development – OSRD) vezetőjének, Vannevar Bush-nak, aki nem összekeverendő a későbbiek során komoly politikai karriert elérő Bush család tagjaival.

A következmények

Úgy gondolom, hogy az atomtámadások következményeinek feltárásakor  érdemes a közvetlenül elszenvedett emberveszteség és anyagi károk adatsorain túl a politikai, katonai, társadalmi, gazdasági, valamint a környezeti biztonságot érintő szektorok oldaláról is megvizsgálni a történteket.

Az alábbi videó a támadás utáni pillanatokat mutatja be:

(vigyázat, sokkoló képek!)

Emellett, nem szabad elfeledkezni az erkölcsi és jogi következményekről sem, amelyek mind a mai napig tetten érhetőek. De a következmények felsorolása  nem lehet teljes anélkül hogy ne hangsúlyozzuk: az atomtámadás kétségtelenül hozzájárult Japán feltétel nélküli kapitulációjához  és a második világháború  befejezéséhez –  habár a  fent említett események után még a továbbiakban is maradtak elszórtan harcoló japán katonai egységek.

Vitatott kérdések:

A szerzőnek nem volt és nem is lehet olyan szándéka, amely bármilyen mérleg megvonását célozná, ugyanakkor végezetül szeretné hangsúlyozni, hogy az atomtámadással kapcsolatos viták időről időre fellángolnak napjainkban is. Mielőtt tovább boncolgatnánk  a témát, itt is érdemes tovább szűkíteni a megközelítést, hiszen a viták két fő csoportba sorolhatók:  az egyik csoport elfogadja, ha úgy tetszik támogatja az atomtámadásokat. Érveik  közé többek között az sorolható, hogy a atámadások eredményeképp Japán kapitulált, melynek köszönhetően elkerülhetővé váltak a további emberveszteségek és gyorsabban  be tudták fejezni a háborút. A támogatók továbbá azt is hangsúlyozzák, hogy az atomtámadásokra egy totális háború részeként került sor, valamint csak így lehetett elérni, hogy a japánok letegyék a fegyvert.

Egyes elemzők ezzel szemben azt állítják, hogy katonailag már nem volt értelme a támadásoknak, mivel szerintük elegendő lett volna csupán tengeri blokád alá venni a szigetországot. Mások pedig azt hangsúlyozzák, hogy a támadásokkal háborús, vagy emberiség elleni bűntett követett el az Egyesült Államok. Léteznek olyan elemzők, akiknek az a véleményük, hogy a támadás az állami terror klasszikus példája volt, és az atombombák bevetése alapvető erkölcsi normákba  ütközött.Olyan álláspontok is vannak, hogy a két támadás közül  elegendő lett volna csak az egyiket végrehajtani.

A fenti vélemények alapján tehát érzékelhető, hogy az atomtámadásoknak a mai napig tartó hatásai vannak, és talán nem követünk el nagy hibát akkor, ha azt is megállapítjuk, hogy azok a jövőben is megkerülhetetlen és fontos témát jelentenek majd. Úgy gondolom, hogy a már megtörtént történelmi események kapcsán felesleges bármilyen feltételezésekbe bocsátkozni, az viszont nagy bizonyossággal kijelenthető:  az atomtámadások rendkívül nagy hatást gyakoroltak és gyakorolnak mind a stratégiai, mind pedig a biztonságpolitikai gondolkodásunkra.  Az atombomba bevetése Kétségtelenül felborította a támadó és védekező eszközök és eljárások között addigra beállt viszonylagos egyensúlyt, amelynek kialakulása évszázadokban mérhető. Így tehát egy új korszak vette kezdetét, amelyben akorábbi biztonsági dilemma még  erősebben jelentkezett.

Az atom támadások üzenete:

A szerző álláspontja szerint az atomtámadások a mai napig is olyan üzenettel bírnak, amelyek besorolhatók a stratégiai kommunikáció egyes példái közé Nevezetesen:  a falra függesztett kardot, főleg, ha azzal csak a valódi tulajdonosa rendelkezik, kizárólag rendkívül indokolt esetben szabad (???) használni, ugyanis a következmények beláthatatlanok. Különösen fontos ezt az üzenetet értelmezni és megfelelően megérteni akkor, amikor napjainkban is azzal  szembesülünk,  hogy a világpolitika újra a nukleáris eszközök fejlesztésétől és az ellene történő fellépéstől  hangos. józanság és türelem szükséges tehát minden érintett fél részéről, hiszen az nem kerül semmibe…

 

Augusztus elsejei hatállyal ezred szintű szervezetté vált az MH Pápa Bázisrepülőtér, ezzel új korszak kezdődött az alakulatnál. Az átalakítás utáni első bázissorakozót augusztus 7-én tartották.

Az idei év egyik jó hírét ismét a győriek szolgáltatták nekünk sikeres részvételükkel a TOLY17 csehországi szegmensében. Az augusztusi hírbejegyzés kombóképén az egyik indításuk és egyik telitalálatuk a hatból.

Zord

Június közepe óta néznek farkasszemet egymással a Népi Felszabadító Hadsereg (Peoples Liberation Army, PLA) és az Indiai Hadsereg csapatai a himalájai Doklam/Donglang-fennsíkon, India (Sikkim), Kína (Tibet) és Bhután határán. A három határvonal találkozási pontja évtizedek óta vita tárgyát képezi, ennek ellenére a konfliktus idén júniusig nem tört felszínre.

A diplomáciai háromszög

1. ábra: a vitatott régió műholdas képe. Forrás: The Diplomat (thediplomat.com/2017/07/the-political-geography-of-the-india-china-crisis-at-doklam/)

A térképen pirossal jelölt terület képezi a vita tárgyát, és ezen jól látható, hogy a három résztvevő közül India nem tart igényt a területre; az Timpu és Peking közös ügye, ahogy erre az utóbbi fél többször is hivatkozott India ellenében. Az ok azonban, amiért Újdelhi mégis beavatkozott és behatolt a vitatott területre, kétrétű. Egyrészt jelentős szerepet játszott benne különleges kapcsolata Bhutánnal – aki felkérte a beavatkozásra –, valamint az 1949-es barátsági szerződés, amelyben Bhután a nemzetközi kapcsolatokban alávetette magát India vezetésének. Másrészt a vitatott régió elfoglalásával Kína olyan stratégiai jelentőségű pozícióra tenne szert, amivel fenyegetheti a Sziliguri folyosót – a szűk átjárót az északkelet-indiai államokhoz. Mivel India 1962-ben vereséget szenvedett Kínától a Himalájában, az itteni határok védelme kiemelt jelentősséggel bír Újdelhiben. Továbbá, bár a barátsági szerződést 2007-ben felülvizsgálták és azóta Timpu szélesebb autonómiával rendelkezik minden területen, továbbra is szoros a védelmi együttműködés a két ország között, és ez elég okot szolgáltatott Újdelhinek arra, hogy a PLA útépítési munkálatait látva behatoljon a vitatott területre.

A másik fontos pillére a két ország együttműködésének az energetikai szektor, ahol Bhután óriási kapacitásokkal rendelkezik, és ezeket elsősorban indiai tőkéből és technológiával aknázza ki és a megtermelt energiát Indiának adja el. Manmohan Singh korábbi indiai miniszterelnök 2008-ban jelentette be, hogy 2020-ra 10,000 MW-tal fogják növelni a himalájai ország vízenergia-termelését. Ezzel szemben Bhután Kína egyetlen szomszédja, akivel nem tart fent hivatalos diplomáciai kapcsolatot.

Diplomáciai csörte – fegyveres konfliktus?

2. ábra: vitatott határrégiók Kína és India között a Himalájában. Forrás: University of Texas Libraries (http://www.lib.utexas.edu/)

Az Indiai Hadsereg benyomulását a vitatott régióba Kína szuverenitása megsértéseként értelmezte, amire válaszul a háborút se tartja elkerülhetetlennek. Ugyan egy hagyományos háború a két óriás között kicsiny valószínűséggel bír, azonban – a kínai narratíva szerint indiai mintára – elképzelhető, hogy a két ország közötti vitatott határrégiókban további konfliktusokra kerül sor. Két másik terület hovatartozása (a kelet-indiai Arunácsal Prades, amit Kína Tibet déli részeként magáénak követel; valamint Ladakhban) nem rendezett, ahol korábban is előfordultak kisebb-nagyobb incidensek (legutóbb 2013-ban Ladakhban).

Úgy tűnik tehát, hogy a két ország egy “gyáva nyúl” játékban van összezárva: egyikük sem látszik engedni, elrettentő lépésekkel próbálja a másikat visszavonulásra kényszeríteni. A nyilatkozatokon túl mindkét fél megerősítette a közös határszakaszokat, a PLA ezen felül egy tibeti hadgyakorlattal demonstrálta utánpótlási képességeit. 

Konklúzió

A határkonfliktusok száma és jelentősége az utóbbi évtizedben megnövekedett Kína és India viszonyában, és ez a trend minden jel szerint folytatódni fog a közeljövőben is. Peking az elmúlt évtizedek gazdasági fejlödését kihasználva egyre aktívabbá válik a saját környezetében – ezt a kezdeményezőkészséget a dél-kínai-tengeri szigetvitáknál és a regionális együttműködési szervezetek esetében is láthattuk. A megnövekedett képesség kihasználásához a határviták remek kiindulási pontot jelentenek. Ezzel szemben Újdelhi szokatlan asszertivitásról tett tanúbizonyságot a “megelőző lépéssel”, deklarálva saját igényét a regionális hegemón szerepére. A jelenlegi helyzetminden bizonnyal békés úton rendeződik majd, azonban hosszú távon tovább éleződhet a hatalmi verseny a világ két legnépesebb országa között.